Irodalom | Középiskola » Középszintű magyar írásbeli érettségi, 2005

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 173 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:682
Feltöltve:2007. január 21
Méret:825 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

KÖZÉPSZINTŰ MAGYAR ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI SZÖVEGÉRTÉSI, SZÖVEGALKOTÁSI FELADATSOROK JAVÍTÓKULCCSAL - 2005 Krónika Nova Kiadó, 2005 Összeállították: HUTVÁGNERNÉ RÓTH ÉVA, PAPP ORSOLYA, PÉNTEK KLÁRA, SZÜCSNÉ DR. HARKÓ ENIKŐ, VINKLÁRNÉ PALÓCZI ZSUZSANNA, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium magyartanárai Szerkesztette: SZÜCSNÉ DR. HARKÓ ENIKŐ ISBN 963 9423 49 1 Kiadói kód: KN 1200 A MAGYAR NYELV ÉS IRODALMI KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL A 2004/2005. tanév legfőbb feladata a kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése, az ehhez kapcsolódó új szemléletű tanári-tanulói munka megszervezése. Bízunk benne, hogy a közreadott feladatsorok segítenek a kollégáknak tanítványaik felkészítésében, illetve a diákok is hasznosan forgatják majd a felkészülésük során. A feladatsorokat 11. és 12 évfolyamos tanulókon „teszteltük”, a végleges változat tapasztalatainkat, sőt a tanulók

véleményét, javaslatait is tartalmazza. Feladatsoraink a középszintű vizsgaszabályzatnak megfelelően szövegértési és szövegalkotási részből állnak. Megoldási javaslatokat, ún. javítókulcsot is mellékeltünk, fontos azonban hangsúlyozni, hogy bármely ezektől eltérő, de tartalmában megfelelő megoldás elfogadható, sőt el is kell azokat fogadni. Az Országos Közoktatási Intézet határozta meg a magyar nyelv és irodalom tantárgy részletes vizsgakövetelményeinek rendszerét és a kompetenciák szerkezetét. Eszerint a középszintű írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szerezhető összpontszám 100. Az írásbeli vizsgát egy központi feladatsor képezi, amely a következőkből áll: egy szövegértési feladatsorból, amelyre összesen 40 pont adható; illetve egy szövegalkotási részből, amelynek maximum pontértéke 60. A szövegértési feladat megoldására 60 perc, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 perc fordítható.

A feladatsort a központilag megadott javítókulcs alapján a vizsgázó diák tanára javítja, értékeli. A Kiss Árpád Országos Közoktatási Intézmény Vizsgafejlesztő Központja a részletes vizsgakövetelményeket is megfogalmazta. A szövegértés (I) területén az információk feldolgozása és megítélése a k iemelt elvárás; az írásbeli szövegalkotás (II.) területén pedig követelményként határozza meg a különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottságot és a személyes vélemény megfogalmazásának készségét a műfajnak, témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. A szövegalkotási rész – kötelezően – a következő választási lehetőségeket nyújtja: (1) érvelés vagy (2) egy mű értelmezése vagy (3) összehasonlító elemzés. Az írásbeli vizsga részletes vizsgakövetelményekre épül, amely tehát a szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását jelenti. A

szövegértési feladat szövege hozzávetőlegesen 600-700 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A vizsga leírása meghatározza, hogy a vizsgáló kérdések mire irányulhatnak, illetve milyen feladat adható. Ezt kilenc pontban rögzíti: 1. a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb azonosítása; 2. a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői: ezek szövegbeli funkciója; 3. a szöveg kommunikativ sajátosságai; 4. a cím és a szöveg egészének viszonya; 5. a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; 6. a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; 7. a szerzői álláspont azonosítása, értelmezése; 8. a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; 9. a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés Az általunk mintaként választott szövegek ennek az elvárásnak felelnek meg. A könnyebb,

egyszerűbb szövegektől a nehezebb, komplexebb szövegekig válogatunk példákat. A hozzájuk kapcsolódó feladatsorok pedig a kilenc pontban rögzített elvárásokhoz igazodnak. A szövegalkotási feladatok is sokrétűek. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal lehet. Megoldási javaslataink szerint ez a t erjedelem elvárható és megvalósítható. Az érvelő feladatok (ugyancsak az előírásnak megfelelően) tartalmaznak egy gondolatébresztő szövegrészletet (felvezető szöveget), amely az érvelés tematikai hálózatára utal. A műértelmezési, -elemzési feladat megnevezi az értelmezés (elemzés) kiemelt szempontját. Az összehasonlító elemzés pedig egy olyan feladat, amelyben ugyancsak konkrétan meghatároztuk a megjelölt 2-3 szöveg összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját. Az értékelés, pontozás sem kis feladat. Ezért mi is feladatokra, sőt részfeladatokra bontva nyújtunk

pontozási mintát, tippet, hiszen a leendő érettségi dolgozatot a szaktanár ugyancsak egy külső, azaz központi útmutató alapján minősíti. A szövegalkotási feladat 60 pontjának megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége 20 pont; szerkezete, felépítése 20 pont; nyelvi minősége 20 pont. A szövegértési feladatsorban, valamint a s zövegalkotási feladat megoldásában a helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le, az íráskép rendezetlenségéért, a nehezen olvasható kézírásért 3 pont levonásával élhet a szaktanár. E kilenc feladatsort tartalmazó könyvvel – a fent vázolt elvárásoknak megfelelően – olyan alapot kívántunk teremteni, amelyre építve minden leendő érettségiző fel tud készülni az új kihívásra. Mi magunk is kevés alaprakó téglára, azaz kevés kész feladatsorra leltünk, ezért ennek hiánya gyors, hiánypótló munkára ösztökélt bennünket. A feladatsorokat készítő magyartanárok

nevében kívánok „jó építkezést”, örömteli munkát: Szücsné dr. Harkó Enikő FELADATSOROK 1. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Komárom Egy város – két ország A hosszú 19. század végéig maga a bevehetetlen város Erődrendszere híresen szilárd volt – Brigetio néven már a rómaiak légiós tábort építettek ide. Egyik szobrán már a török korban figyelmeztette a lehetséges betolakodót: „nec arte nec marte”, azaz sem cselnek, sem erőnek nem adja meg magát. Okkal menekült ide I Ferenc egész udvartartásával a Bécset elfoglaló Napóleon elől. Komárom rendíthetetlenségének szimbóluma persze Klapka. A történelmi tényével és a jelképrendszerével együtt. Több mint egy hónappal Világos után adta át a v árat Amikor már folyt a megtorlás. És ő alakította a feltételeket: valamennyi katonájával büntetlenül, szabadon elvonulhat. Emelt fővel

Mindez négy nappal az aradi tizenhármak és Batthyány mártíromsága előtt. Komárom nemcsak a bástyáit, a lelkét sem adta meg [] A dinamikus növekedés nyugtalanságát a béke nyugalma szelídítette meg. Az ember már uralta a természetet, és még nem fordult ellene a történelem. Az 1892-ben megnyílt Erzsébet híd egy patinás északi polgárvárost és egy ígéretes jövőjű déli városrészt kötött egybe. A korszak vége felé, 1910-ben 22 337 e mbernek volt otthona. 89 százaléka magyar, 6 százaléka német és 3 százaléka szlovák volt – néhány százan még kisebb nemzetiségekhez tartoztak. A rövid 20. s zázad valósággal rárobbant Komáromra: következményeiben brutális volt az új korszak beköszöntése. A történelem az antant politikájában és a csehszlovák hadsereg egyenruhájában 1919. január 10-én jelent meg: megszállta az északi városrészt – azaz Komárom javát –, s hozzácsatolta Csehszlovákiához. [] A trianoni

békeszerződés már csak szentesítette a nagyhatalmi elfogultság igazságtalanságát. És jogilag is áldását adta a modern kor szédítő fejlődésétől és új technikájú öldöklési tudásától megrészegült politikai osztályok filozófiájára: a határok átrajzolásához nincs szükség az etnikai térképekre [.] Ugyanazon város két oldala két ország határvárosa lett. Két ellenséges országé [] Az Erzsébet hídon két ellenséges állam polgárai jártak át. Rokonok, barátok – komáromiak [] Az északi oldalon az etnikai kép persze láthatóan változott. [] A magyarok elköltöztek, a szlovákok – kisebbrészt csehek – beköltöztek. Északról tömegesen menekültek az emberek – családdal vagy anélkül – a kisvárosiasnak is csak nagy jóindulattal nevezhető magyarországi Komáromba. [] Még két évtizednek sem kellett eltelnie, hogy ismét ezrek költözködjenek. Az 1938-as első bécsi döntés a Felvidéket visszajuttatta

Magyarországnak. Akik 1919 kö rül hagyták ott északon házaikat, most szinte mind visszajöttek. Azok a szlovákok, akik a megnagyobbított országukban lettek komáromiak, szedelőzködtek. [] Az 1941-es népszámlálás ismét csak négyszáznál kevesebb szlovákot talált a városban. A két világháború közötti jobb és bal parti Komáromot nem csak a mindennapi élet szálai tartották egyben. Volt egy legendás polgármestere, Alapy Gáspár [] Élete azoknak a h umanista értékeknek a szolgálatában és védelmében telt el, amelyekre a világháborús romjaiból föltámadt és bővülő-terjeszkedő új Európa is gyakran hivatkozik. Legendás személye nemcsak a két Komárom között teremt jelképes hidat, hanem a múlt és a jövő között is. Amiért értékrendjének megfelelően – az ő szavai szerint – minden komáromi, így zsidó honfitársa „ügyének szolgálatára” tett esküt, el is nyerte a 20. század jutalmát A koncentrációs

táborok elosztó- és gyűjtőhelyévé tett Csillagerődből az ötvenezer halálba indulóval együtt 1944 októberében őt is elvitték. Dachauban lelt rá a halál Ismét véget ért egy háború. Ismét két ország városa Komárom De most nem ellenségek álltak az Erzsébet híd két végén. Szovjetek itt is, ott is [] Egyazon fegyverek oltalmában, a barátság jegyében és a f urcsa hangzású „magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény” keretében sok ezer magyar családot telepítettek át egyik országból a másikba, illetve deportáltak a Felvidékről Csehországba. A rövid 20 század módjára, mint a karikacsapás, mentek a dolgok [] A negyvenes évek végétől a hatvanas évtized elejéig – s főleg az úgynevezett ötvenes években – a testvérországok között szinte teljesen szünetelt a magánforgalom. Az Erzsébet hídon évente legfeljebb háromszor látogathattak egymáshoz a rokonok. [] Egy város, két ország Igen, az örök barátság

kora az a kor volt, amelyben a híd nem összekötött, hanem marcona katonáival, örök kihaltságával lefektetett felkiáltójelként a szétválasztottság jelképe lett. [] A fiatalabb, ez a rossz ízlésű, pökhendi 20. század ott alázta meg elődjét, ahol csak érte A Komarno nevű csehszlovákiai városban Jókai sem maradhatott a helyén – szobrát elköltöztették. Ugyanerre a sorsra jutott a legendás várvédő, Klapka György is. [] Kilencvenes évek. Közép-Kelet-Európa perspektívájából: rendszerváltás. Ugyanez a világtörténelem fogalomrendszerében: véget ért a rövid 20. század Élt hetvenöt évet [] Klapka György 1992 óta ismét régi helyéről figyeli a főtér nyüzsgését. Beleszagol a jobb oldalán levő Klapka étteremből kiszökő illatokba, odasúg valamit Széchenyinek, aki a Zichy-palota falán feszítő emléktábláról mered előre, s ha a legnagyobb magyar nem látja, talán balra pillant, hogy megbarátkozzon Kossuth

Lajossal, aki az egykori takarékpénztár falára nemrég elhelyezett márványtábláról tekint le. [] És elégedett mosollyal hallgathatja Egressy Béninek az ő tiszteletére komponált indulóját, amely a városháza tűztornyában megjelenő Klapka-huszár trombitájából naponta kétszer hangzik föl. [] Mögötte, a városházán, a megszokott szlovák és a piros-sárga-zöld városi zászló mellett egy biztonságot ígérő új lobogó leng. Kék mezőben sárga csillagok Phaidra és Hüppolitosz: üzenet a jövőnek. Phaidra, Thészeusz felesége, a m itológiai történet szerint szerelemre lobbant mostohafia, Hüppolitosz iránt. [] Az antik világ – majd Euripidész nyomán az utókor – jól ismerte a szerelmi tragédiát: előadták, olvasták, átköltötték, kőbe vésték. Egy ilyen kőtábla – a második évszázadban faragták ki – Brigetióban maradt. Az idők folyamán széttört, s egyik felét, amely Phaidrát ábrázolta – megtalálták a

19. s zázadban A komáromi múzeum éke lett Minthogy a városban semmi nem változott meg, csupán egy államhatár úszott be a két partja közé, a relief, jóllehet eleve a túlsó partról származott, csehszlovák műkinccsé lett. A másik darabja – Hüppolitosz alakjával – az 1960-as években fordult ki a szőnyi földből. Ez is a komáromi múzeum büszkesége lett. A magyarországié A restaurátorok mindkét ország múzeumában másolatot készítettek a náluk levő töredékből, s az egymásnak adott kópiákkal kiegészítették saját kincsüket. Összeforrott, ami egybetartozott. Papp Gábor (National Geographic, 2004. július) 1. a) Mi a cím szerepe? b) Miért szerepeltet alcímet is a szerző? c) Milyen viszonyban áll az alcím a szöveg tartalmával? d) Miben rejlik az alcím hatásának titka? 2. Mi a fenti írás műfaja? Húzza alá a helyesnek vélt választ! hír, kommentár, cikk, esszé, kritika, tudósítás, glossza, jegyzet 3. Mit jelentenek a

következő szavak? Mártíromság etnikai marcona patinás relief 4. Döntse el, hogy az alábbi mondatok igaz avagy hamis megállapításokat tartalmaznak- e! Válaszát „I”, illetve „H” betűkkel jelölje az állítások után! A Kr. e II században a légió Szőnyben állomásozott Alapy Gáspár 1944-ig volt Komárom polgármestere. A Kossuth-induló naponta kétszer hangzik fel. A Zichy-palota a Duna jobb oldalán fekszik. 5. Milyen háttérismeret meglétét feltételezi a szerző az alábbi mondatokban? Egészítse ki őket egy-egy gondolattal, névvel, adattal, ok-okozati viszony megvilágításával! Mindez négy nappal az aradi tizenhármak és Batthyány mártíromsága előtt. A történelem az antant politikájában és a csehszlovák hadsereg egyenruhájában 1919. január 10én jelent meg Dachauban lelt rá a halál. [] főleg az úgynevezett ötvenes években – a testvérországok között szinte teljesen szünetelt a magánforgalom. 6. 1910 után

háromszor is jelentősen megváltozott Komárom etnikai képe Milyen történelmi események játszottak ebben szerepet? (Egy-egy mondatban azt is fogalmazza meg, hogy ezen események hogyan rajzolták át a város etnikai térképét!) 7. a) A szerző a 19 és a 20 századból is kiemel egy-egy történelmi személyiséget Nevezze meg őket! b) Mi lehet az oka a két személyiség bemutatásának? c) Milyen közös jellemvonások fedezhetők fel bennük? (Legalább négyet gyűjtsön össze!) 8. a) A híd szónak mely jelképes jelentései találhatók meg az olvasott szövegben? b) Milyen új jelentést kap e szó a komáromi híd esetében? Ön szerint mi a változás oka? 9. Írjon ki a szövegből még két olyan dolgot, amely az összetartozást, az egységet jelképezi! 10. a) Jellemezze a szerző viszonyulását a témához! b) Milyen nyelvi eszközök segítségével fejeződik ez ki a szövegben? Példákkal igazolja megállapításait! II. SZÖVEGALKOTÁS Figyelem! Az

alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés 1. Érvelés „Az ember eredendően boldogságra született. Mégsem érhetjük el mindaddig, amíg a mulandó tér-idő világ káprázatában próbáljuk meglelni. A nagyobb céljaink elérése, vágyaink beteljesülése esetén talán örömöt élünk át, azonban ez idővel mindig elhalványul, szertefoszlik. Lehetetlen ilyen módon mindörökre elégedettnek maradni.” (Labant Csaba) Egyetért-e a fenti megállapítással? Fejtse ki véleményét, hogy meghatározható-e egyáltalán a boldogság mibenléte! Érvelésében utaljon arra is, miként jelenik meg a boldogságkeresés motívuma irodalmi alkotásokban! A magyar és világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet. (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) 2. Egy mű értelmezése Igazolja, hogy Csokonai Vitéz Mihály

A vídám természetű poéta című korai ars poeticájában a rokokó költészetfelfogásának tudatos vállalása jelenik meg! Elemzésében utaljon a költő költészet-, szerelem- és halálértelmezésére! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) A vídám természetű poéta 1. Sírhalmok! Gyász temető kertek Melyek örökös setétség S szívet borzasztó csendesség Mostoha keblében hevertek, Ti bús melankóliának Setétes vőlgyei! Hol szomorú múzsájának Áldozott Hervey. 2. Itt az érzésnek minden neme Még az élőben is meghal. Füle csak csendességet hall, A semmitől írtódzik szeme, A ciprus a hold fényjénél Árnyékát mutatja. Egy sírból kitántorgott szél Bágyadtan mozgatja. 3. Szörnyű környék! melyhez a lélek, Fantáziáin repűlve, Irtódzással megy s réműlve, Félhóltan hátrál vissza vélek. Szörnyű környék! kérkedj bátor Bús lantú Youngoddal: Isten hozzád, gyászos sátor! Komor ángulusoddal. 4. Mások

irtóztató énekkel Bőgessék bús obojjokat És siralmas nótájokat Jajgassák keserves versekkel; Kerítse szürke Hesperis Gőzölgő fejeket: Én nem óhajtom egyszer is Követni ezeket. 5. Nékem inkább oly koszorú Kösse felkent fejemet, Melynek színe nem szomorú, S múlatja a szebb nemet: Ezt a vídámabb Múzsáknak, A mosolygó Gráciáknak Fűzzék öszve rózsaszínű ujjai, Élesszék fel ambróziás csókjai. 6. Nem kell ciprus, mellyel Racint Tisztelte Melpómene, Apró viola s hiacint Bár hajamon fénylene: Apró és kék tőlcsérjei Olyak, mint szépem szemei. Ez kell nekem. - Homlokomat ne érje Shakspeárnak akónitos fűzérje. 7. Így veszem fel víg lélekkel Gyengén rezgő lantomat, S majd kedvesem egy énekkel Lelkesíti húromat. Míg leng az estvéli szellő Szárnyán egy nektárt lehellő Rózsában a kis szerelmek megszállnak És mennyei harmóniát csinálnak. 8. Szívünk elolvadt részeit Élesztjük új dalokkal, Pauzák únalmas ideit

Édesítjük csókokkal. Ah! a híves esthajnalon Így alszunk el egy szép dalon, S énekünknek végső bágyadt szózatja Az andalgó vidéket elaltatja. 3. Összehasonlító elemzés Bizonyítsa be Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című alkotásainak összehasonlító elemzésével, hogy a lelkialkat, a költői attitűd befolyásolja a műfajválasztást, és erősen kihat a vershelyzetre, a szerkezetre, továbbá a képi és zenei eszközök használatára! Térjen ki a költői érzés- és gondolatvilág bemutatására is! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) VÖRÖSMARTY MIHÁLY Előszó Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, mellyért fáradott. Ünnepre fordúlt a természet,

a mi Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm- s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Melly által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillanatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. A merre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog

ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? (Baracska, 1850–1851 telén, télutóján) ARANY JÁNOS Letészem a lantot 1. Letészem a lantot Nyugodjék Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! 2. Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajak dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél,

hová levél Oh lelkem ifjusága! 3. Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, müvészi gonddal Függött a lantos ujjain; Láng gyult a láng gerjelminél S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! 4. Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! 5. Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát és népet álmodánk, mely Örökre él s megemleget. Hittük: ha illet a babér, Lesz aki osszon. Mind hiába! Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! 6. Most árva énekem, mi vagy te? Elhunyt daloknak lelke tán, Mely temetőbül, mint kisértet, Jár még föl a halál után.? Hímzett, virágos szemfedél.? Szó, mely kiált a pusztaságba.? Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! 7.

Letészem a lantot Nehéz az Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy Oh lelkem ifjusága! (Nagyszalonta, 1850. márc 19) 2. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat! Görögország mítoszok nélkül Az istenek szűkmarkúak voltak Hellászhoz: hegyes, öblökkel szabdalt, kopár félszigetet teremtettek itt. Gyakran rázták földrengések e t ájat, s egyebe sem volt, csak olaj- és citromfái, fenyői meg némi só. Az istenek Európa és Ázsia közé ékelték be ezt a földdarabot, s – vad népekkel a szomszédságában – dicsőségre kárhoztatták. Egyetlen jótettként a Balkán felől jött nomádokkal népesítették be, majd az Odüsszeusz- féle bátor, ékesszóló, leleményes görögök létrehozták a nyugati civilizációt. Az istenek végül a

történelem sodrába taszítva őket, búcsút intettek nekik. Míg az Ithakába hazafelé igyekvő Odüsszeusznak szörnyekkel, varázslónőkkel, a saját embereivel és önnön gyarlóságával kellett megküzdenie hosszú, kalandos útján, a mai görögöknek egykori dicsőségük és szenvedéseik kísértetét kell legyűrniük, hogy megtalálják jövőjüket. Bár egykor Európa fekete bárányának számított, a G örög Köztársaság az elmúlt húsz évben festői, de szegény országból jelentős regionális hatalommá vált. Az égkék tengerből kiemelkedő, napsütötte és szélfútta szigetek, a gubancos hálóikat foldozgató idős halászok s a félpucér tengerparti szőkeségek turistacsalogató képei mögött egy földrajzi fekvésének előnyeit okosan kihasználó ország rejlik, melynek célja, hogy a Földközi-tenger keleti medencéje és a Balkán közt a legfőbb kereskedelmi csomópont legyen. Az ország gazdaságának növekedési rátája

meghaladja az európai átlagot, az egyik legnagyobb kereskedelmi flottával, sőt két irodalmi Nobel-díjassal is büszkélkedhet. Athén rendezi az idei nyári olimpiát, amely – akárcsak a demokrácia, a f ilozófia vagy a t ragédia – görög találmány. A görögök háromnegyedének van mobiltelefonja, s a h ellásziak hosszú életre számíthatnak, amely jóval meghaladja az európai átlagot. E csodás változások láttán könnyen elfeledi az ember, milyen drámaian élték meg azokat a görögök, s milyen vegyesek az érzéseik. Egykor az tűnt életük legfontosabb kérdésének, hogy rendeljenek-e még egy kávét, s most egyszer csak a m unka, az ellentétek és a döntések zűrzavarába csöppentek. Ám amíg idáig eljutott, Görögországnak meg kellett szabadulnia a mítoszaitól. Nem Zeusz vagy Héraklész legendáitól, hanem azoktól a képzetektől, amelyeket maguk a görögök (s néha mások is) a görögségről tápláltak. Némelyikre persze

szükség volt ahhoz, hogy a négyszáz évig török igában sínylődő, nyomorgó nép 1832-ben független államot alapítson, majd ne roppantsák össze a balkáni viszályok, a két világháború, a német megszállás, a polgárháború, végül a rövid, de csak 1974-ben megdöntött, kegyetlen katonai diktatúra megpróbáltatásai. S míg a mítoszok egykor hasznosnak bizonyultak, sok görög ma már szívesen feledné őket. [] Mítosz: Görögország színe-java az ókorból való Az itteni civilizáció mintegy kilencezer éves, ám az első turisták – költők, festők, majd fotográfusok – csak kétszáz éve érkeztek a f üggetlen Görögországba, hogy megcsodálják a történelmi emlékeket. A romokra persze sokan kíváncsiak: Olümpiában, az Akropoliszon vagy a knósszoszi palotánál autóbuszos turisták hada nyüzsög. Ám valaki, valamikor fölfedezte a tengerpartot is – s ma már inkább az olcsó ital és az örökös napsütés vonzza a

látogatókat, nem az ókor dicső emlékei. 2002-ben 14 millióan jártak az országban – a görög lakosság alig 11 milliós – , s becslések szerint 2010-ben akár 20 millió turista is megfordulhat itt. Az idegenforgalom a hatvanas években lett a görög gazdaság húzóágazata. Ahogy a legtöbb sziget, egykor a ragyogó Míkonosz is rettentően szegény volt. Manapság fiatalok, szépek és csokoládébarnára sült bikinis lányok lepik el nyaranta a tengerpartjait, s dobhártyaszaggató zene bömböl a diszkókból. Az idegenforgalom sok helyütt az egyetlen megélhetési forrás. Görögország mintegy kétezer szigetéből mindössze hetvennyolcon él száznál több állandó lakos, ám a szállodák 60 százaléka a szigeteken található. A fejlesztés súlyos terheket ró a környezetre Mivel az építkezés számtalan helyen már elcsúfította a partokat, és felborította a környezeti egyensúlyt, komoly fejtörést okoz, hogy miként lehetne rákapatni a t

uristákat a n yaralás kevésbé bevett formáira, például az ökoturizmusra. „Sajnos az embereknek csak három dolog jut eszükbe Görögországról: a napfény, a tenger és a s zex – állítja Jiannisz Patellisz, a görög idegenforgalmi tanács volt elnöke. – Próbálunk változtatni ezen a képen, de az rengeteg időbe telik.” [] A turisták Athénba is elmennek, ám ott nem időznek túl sokat. A város és a rengeteg történelmi emlék inkább tiszteletet ébreszt, mint vonzalmat. Amikor 1821-ben kivonultak a törökök, Athén hétezer lakosú, szegényes falucska volt, s még száz évvel később sem lakták félmilliónál többen. Athén báját poros, szürke betontömbök alá temette a második világháborút követő lázas iparosítás, majd a vidékről a fővárosba költöző emberáradat. Ma négymillióan élnek itt – a lakosság több mint egyharmada. Az egy főre jutó zöldterületek arányát tekintve Athén az utolsók közt kullog

Európában: mindössze két négyzetméternyi jut egy lakosra. Athén azonban káprázatos fejlődésen ment keresztül. A bőkezű EU-támogatásoknak és az olimpiai építkezéseknek köszönhetően ma már hatalmas, új repülőtérrel és új metróvonalakkal büszkélkedhet. A csillogó, szürke gránitburkolatú, elegáns megállókban szolid világítás és fülbemászó zene várja az utasokat, akik az építkezés során feltárt régészeti leleteket is megnézhetik az állomások tárlóiban. A város kulturális élete jóval többet kínál a múzeumoknál és műemlékeknél. A kiváló helyi zenészeknek és rajongóiknak egy hatalmas koncertterem épült: a Megaron, s Athénban 140 színház működik. [] Az Odüsszeia ma is elevenen szól a görögökhöz – bizonyos értelemben arról, kik ők valójában. Ithaka királyának keserves szenvedésekkel teli hazaútja sok tekintetben azt a több száz évig tartó utat tükrözi, amelyet a görögök bejártak a

dicső múlttól a jelenkorig. Erla Zwingle (National Geographic, 2004. augusztus) 1. a) Mit jelent a cím? b) A következő lehetőségek közül hová sorolná a fenti szöveg címét? Húzza alá! Válaszát indokolja is meg! • témajelölő cím • reklámcím • szólást, közmondást felidéző cím • szójátékos cím c) Mi az alcím szerepe? Mit jelent az alcím? 2. Egy mondatban fogalmazza meg, mi a szöveg témája! 3. A szöveg alapján döntse el, hogy a következő állítások igazak vagy hamisak! Válaszát „I”, illetve „H” betűkkel jelölje az állítások előtt! Az istenek Görögországot (Hellászt) Európa és Ázsia közé ékelték be, és hegyes, öblökkel szabdalt, kopár félszigetet teremtettek itt. A mai görögöknek már nem az istenekkel kell megküzdeniük, hanem egykori dicsőségük és szenvedéseik kísértetét kell legyűrniük, hogy megtalálják jövőjüket. A mai görögök már nem törekszenek arra, hogy a

Földközi-tenger keleti medencéje és a Balkán közt a legfőbb kereskedelmi csomópont legyen, ők csupán a turistaforgalomból kívánnak megélni. Ahhoz, hogy az új lehetőségekkel élni tudjanak, a mai görögöknek meg kellett szabadulniuk a mítoszaiktól, azoktól a képzetektől, amelyeket maguk a görögök önmagukról tápláltak. A 600 évig tartó török uralom sem tudta összeroppantani Görögországot. A görög civilizáció mintegy 9000 éves, és az első turisták már jó 500 éve érkeztek a független Görögországba, hogy megcsodálják természeti kincseit. A hatvanas évektől vált a z idegenforgalom a görög gazdaság húzóágazatává. A görögországi szállodák jelentős része Athénba koncentrálódik. A szigeteken alig van szálloda, mert nagyon féltik a környezeti egyensúlyt, s attól is tartanak, hogy elcsúfítják velük a partokat. Az Athénba érkező turistákban a rengeteg történelmi emlék tiszteletet ébreszt, és

az olimpiai építkezéseknek köszönhetően ma már hatalmas, új repülőtérrel és új metróvonalakkal büszkélkedhet. 4. Mit jelentenek a következő szavak? Olimpia kalauzol dinamikus flotta 5. A fenti szövegben kihagyások is vannak Mivel jelöljük ezeket a kihagyásokat, miért alkalmazzuk őket, jelen esetben befolyásolják-e a szövegegész megértését? Válaszát egy mondattal indokolja is! 6. A szöveg utal a görög istenekre Nevezzen meg Ön is négyet, és jelölje meg, hogy minek az istenei! 7. A következő bekezdésben megjelenő logikai, tartalmi kapcsolatok vizsgálata alapján egészítse ki a t áblázatot! Ha valamely elemre nem találna példát, írjon egyet saját gondolatai alapján! Utána határozza meg az érvek közül valamelyiknek a fajtáját! Athén káprázatos fejlődésen ment keresztül. A bőkezű EU-támogatásoknak és az olimpiai építkezéseknek köszönhetően ma már hatalmas, új repülőterekkel és új metróvonalakkal

büszkélkedhet. A csillogó, szürke gránitburkolatú, elegáns megállókban szolid világítás és fülbemászó zene várja az utasokat, akik az építkezés során feltárt régészeti leleteket is megnézhetik az állomások tárlóiban. A város kulturális élete jóval többet kínál a múzeumoknál és műemlékeknél. A kiváló helyi zenészeknek és rajongóiknak egy hatalmas koncertterem épült: a Megaron, s Athénban 140 színház működik. Tétel Athén káprázatos fejlődésen ment keresztül. 1. érv 2. érv 3. érv Az érvelések összefoglalása 8. Egy utazási iroda felkérésére írjon (a szöveg megállapításait figyelembe véve) 10–15 soros ajánlót! A megcélzott réteg a 16–20 év közötti diákság legyen. Szövegének adjon találó címet is! II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése

Összehasonlító elemzés „A barátság oka nem lehet sem a v életlen, sem az egymásrautaltság. Még kevésbé azonos világnézeti beállítottság, vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga:” (Wass Albert) A fenti idézet gondolatait alátámasztva vagy cáfolva elmélkedjen a barátság lényegéről, mibenlétéről! Érvelésében hivatkozzon híres írók, költők (egyéb nevezetes emberek) közötti barátságra, illetve irodalmi példákra (a magyar és a világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet). Írása ne haladja meg a 4-5 oldalnyi terjedelmet! 2. Egy mű értelmezése Egyetlen vízcsepp értelmes része a hatalmas folyamnak, az ember is az emberiség részeként lehet valóban ember. A vízmotívum szerepét szem előtt tartva elemezze A Dunánál című verset! JÓZSEF ATTILA A Dunánál I 1. A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba

merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. 2. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. 3. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. 4. A Duna csak folyt És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, ugy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján ugy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. II 5. Én ugy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. 6. Látom, mit ők nem

láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk – ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. III 7. Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt – ez az elmulás. Ebből vagyok „Meglásd, ha majd nem leszünk!.” – megszólítanak 8. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős – az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! 9. A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok

nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel – mai magyarok! 10. Én dolgozni akarok Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (1936) 3. Összehasonlító elemzés A hazától való elválás fájdalma, a bujdosás, emigrálás keserűsége Készítse el az alábbi alkotások összehasonlító elemzését a műfajválasztás, a szerkesztésmód és a megjelenési eszközök figyelembevételével (utaljon a műfaji különbségekből fakadó kifejezési eszközök eltéréseire is)! Az összehasonlításnál vegye figyelembe a konkrét történelmi és életrajzi

hátteret is! BALASSI BÁLINT Ó én édes hazám, te szép Magyarország 1. Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki kereszténységnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár isten hozzád! 2. Egriek, vitézek, végeknek tüköri, Kiknek vitézségét mindenföld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokat veti, Istennek ajánlva legyetek immár ti! 3. Ti is rárószárnyon járó hamar lovak, Az kiknek hátokon a jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek s hol penig szaladnak, Adassék egészség már mindnyájatoknak! 4. Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség, Katonatalálmány, uj forma ékesség, Seregben tündöklő és fénlő frisseség, Én tűlem s Istentűl legyen már békesség! 5. Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem, S kikel sok jót tettem, tartottam, neveltem, Maradjon nálatok jó emlékezete, Jusson eszetekbe jótétemrűl nevem! 6. Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező, S fákkal,

kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő, Kit az sok csata jár s jó szerencseleső, Legyen Isten hozzád sok vitézt legellő! 7. Igaz atyámfia s meghitt jó bánatim, Kiknél nyilván vadnak keserves bánatim, Ti jutván eszemben hullnak sok könyveim, Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim! 8. Ti is angyalképet mutató szép szüzek, És szemmel öldöklő-örvendetes menyek, Kik hol vesztettetek, hol élesztettek, Isten s jó szerelem maradjon veletek! 9. Sőt te s, ó én szerelmes ellenségem, Hozzám háladatlan, kegyetlen szerelmem Ki érdemem. 10. Ti penig szerzettem átkozott sok versek, Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek, Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek, Mert haszontalanok, jót nem érdemletek MIKES KELEMEN Törökországi levelek Részlet a 37. levélből Rodostó, 28. Maji, 1720 Már mi itt derék házastüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen

szép kies helyt vagyunk A város elég nagy és elég szép, a tengerparton lévő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szélén vagyunk. Lóháton innét Konstancinápolyban két nap könnyen el lehet menni, tengeren pedig egy nap. A bizonyos, hogy suhult a fejedelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. Akármely felé menjen az ember, mindenütt a szép mező, de nem puszta mező, mivel itt mindenütt a földet jól megmívelik, a faluk mellett lévő mezők nem puszták, és ennek a városnak a földje olyan mívelt, valamint egy jól megmívelt kert – kivált mostanában gyönyörűséggel nézi az ember itt a szántóföldeket és a szőlőköt és a sok veteményes kerteket. Itt pedig annyi szőlőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna. Azokot pedig igen jól mívelik, és azokban a sok gyümölcsfák úgy tetszenek, mintha mind kertek volnának. Itt pedig meg nem karózzák a szőlőt, mint nálunk, azért is az ágak

mind le vannak hajolva, a szőlőgerezdet a levelek béfedvén a f öldet is árnyékban tartják, e pedig szükséges ezen a meleg földön, ahol nyárban igen kevés eső jár. Így a föld nedvesen marad, és a szőlő sem szárad el [] Itt, a való, sok veteményes kertek vannak, az idevaló szokás szerint mívelik, de nem lehet a miénkhez hasonlítani. Gyapotat pedig sohul annyit nem vetnek, mint itt Torda vármegyében, gondolom megteremne, de a mi kokány’ földünkön elegendő melege nem volna. Itt az asszonyoknak egész esztendő által csak az a dolgok, hogy a gyapotat elvessék, szedjék, eladják vagy megfonják. Májusban vetik el, és októberben szedik meg Való, hogy sok bíbelődés vagyon a gyapottal, de minthogy itt az asszonyoknak semmi más külső munkájuk nincsen, azért arra reá érkeznek. [] A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön elmondhatni egy szép városnak, amely nem olyan széles, mint hosszú. De akármely szép házak legyenek itt a

városokon, nem tetszhetnek szépeknek, mivel az utcára nem hagynak ablakokot, kivált a törökök azért, hogy a feleségek ki ne láthassanak. Micsoda szép dolog az irigység! A piaca a városnak igen bőv A sokféle szárnyas állat, gyümölcs, kerti vetemény itt olcsó, amég ide nem jöttünk, még minden olcsóbb volt. De ha egy kis drágaságot okoztunk is, de a való, hogy csendességet is okoztunk, mert a lakosok magok mondják, hogy amég ide nem jöttünk, ahol most vagyunk szállva, ott az utcákon nappal is félve jártanak az asszonyok és leányok; estvefelé pedig akit kívül találhattak, azt elragadták, és gondolja el kéd, mint bocsátották el? [] Mindezekből megláthatja kéd, hogy micsoda városban telepítettenek le bennünket; annak micsodás lakosai vannak, micsoda környéke; itt micsodás szokást tartunk. De azt még nem mondottam kédnek, hogy én micsodás szokást tartok. Az én szokásom a, hogy tíz órakor lefekszem, és a s zemeimet

bézárom, és rend szerént azokot fel nem nyitom másnap hatodfél óráig. Ezt a d icséretes szokást mind télben, mind nyárban megtartom Azért ez a l evél olyan hosszú, hogy már tíz óra, aludjunk hát, édes néném! De az egészségre kell vigyázni, ha azt akarja kéd, hogy gyakran írjak. Másszor többet vagy kevesebbet Ihon azt majd elfelejtettem megírni, hogy az a veszett köszvény az urunkra jött alkalmatlankodni. MÁRAI SÁNDOR Halotti beszéd Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk. Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margit-szigetet?. Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat. A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat. Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt. A ,,pillangó”, a ,,gyöngy”, a ,,szív” – már nem az, ami volt, Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A

szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg. Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké, A gyereknek Toldi-t olvasod és azt feleli: oké. A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: „A halál gyötrelmei körülvettek engemet!.” Az ohioi bányában megbicsaklik kezed, A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet. A tyrreni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát, Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát. Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon, A tested is emlékezik, mint távoli rokon. Még felkiáltasz: „Nem lehet, hogy oly szent akarat.” De már tudod! Igen, lehet. És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs Nem mernek írni már Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár. A konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét, Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét. – Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby Fényképe áll az asztalán. Ki volt neki Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és

zene? Arany szava?. Rippli színe? Bartók vad szelleme? „Az nem lehet, hogy annyi szív.:” Maradj nyugodt Lehet Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú üzenetet. Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál, Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál. Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. Még azt hiszed, élsz?. Valahol? És ha máshol nem is, Testvéreid szívében élsz?. Nem, rossz álom ez is Még hallod a hörgő panaszt: „Testvért testvér elad.” Egy hang aléltan közbeszól: „Ne szóljon ajakad.” Egy másik nyög: „Nehogy, ki távol sír e nemzeten.” Még egy hörög: „Megutálni is kénytelen legyen.” Hát így. Keep smiling És ne kérdjed senkitől: miért? Vagy: „Rosszabb voltam, mint ezek?.” Magyar voltál, ezért És észt voltál, litván, román. Most hallgass és fizess Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet, A

rádióaktív hamu mindent betemet. Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztályidegen, Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak szám egy képleten, Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség. Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet, Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet. Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt – Mert ez maradt. Zsugorian még számbaveheted A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet, És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet, És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet, És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk, Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk? Íme, por és hamu vagyunk. (Posillipo, 1950) 3. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Látogatóban a Gyűrűk Uránál A Szaturnuszt látványos gyűrűje jellemzi. Ma

már tudjuk, hogy a Naprendszer valamennyi gázóriását gyűrűk övezik, mégis a Szaturnuszé a legnagyobb és legfeltűnőbb, olyannyira, hogy még kis távcsővel is felismerhető. A gyorsan pörgő (10 és fél óra egy fordulat) gázóriás mintegy 30 év alatt kerüli meg a Napot. Mivel e hatalmas pörgettyű megtartja „ferde” tengelyének irányát, hol „rálátunk” a gyűrűjére, hol pedig „alulról” nézzük. 14-15 évente éppen élével fordul felénk a rendkívül vékony gyűrűrendszer, ilyenkor szinte semmit nem látunk belőle. A Szaturnusz első távcsöves megfigyelőit is ez tévesztette meg. Egy kis mitológia A szabad szemmel látható bolygók közül a legtávolabbi valószínűleg a legősibb időktől ismert Szaturnusz volt. A Szaturnusz nyugodt fényű, mozgása lassú Nevét a római Szaturnusz istenről kapta, akinek a görög megfelelője Kronosz. A mitológia szerint Kronosz Uránosznak és Gaiának, a Föld istennőjének a fia, a

legfiatalabb a tizenkét titán közül. A rossz természetű Kronosz anyja kérésére megfosztotta apját a tróntól, ő vette át a világ feletti uralmat, és testvéreit arra kötelezte, hogy őt szolgálják. Ezután elvette egyik testvérét, Rheiát (a Szaturnusz egyik holdja viseli nevét), akitől hat gyermeke született: Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz. [] Lenyelte gyermekeit? Galileo Galilei alig hússzoros nagyítású, saját készítésű távcsövével 1610. július 15- én kezdte vizsgálni a Szaturnuszt. A kép nagyon meglepte A bolygó korongja mellett egy-egy égitestet észlelt, amelyek harmadakkorák voltak, mint a Szaturnusz, és rendkívül közel látszottak hozzá. Mivel a Jupiter négy legnagyobb holdját már januárban felfedezte, most arra gondolt, hogy ezek is a bolygó holdjai lehetnek. Ám a Szaturnusz esetében az általa látott „holdak” mozdulatlanok maradtak, mindig ugyanabban a helyzetben látszottak. Ellentétben a

Jupiter holdjaival, amelyeknek mozgását jól és alaposan megfigyelte. Barátjának, a toscanai herceg titkárának egy levelében azt írja, hogy a Szaturnuszt hármas bolygónak látta. [] A dolog annyira zavarba ejtő volt, hogy egy darabig nem is foglalkozott a Szaturnusz figyelésével. Még inkább meglepődött, amikor két évvel később ismét a bolygó felé irányozta távcsövét, de a két kísérőt nem látta. A görög mítoszt felidézve panaszosan sóhajtott fel: „Vajon a Szaturnusz lenyelhette gyermekeit?” Ma már jól tudjuk, arról volt szó, hogy 1612-ben a Szaturnusz gyűrűje élével fordult a Föld felé, azaz Galilei semmit sem láthatott belőle. Természetesen tovább vizsgálta a nyugtalanító jelenséget, és egy 1616-ban írt levelében arról számolt be, hogy ismét meg tudta figyelni a titokzatos kísérőket, de most már alakjuk nem kör, hanem két fél ellipszis a bolygó két oldalán, közepükben egy-egy sötét háromszöggel. []

Christiaan Huygens (1629–1695) holland csillagász lényegesen jobb képességű távcsövével 1656 februárjában felismerte a Szaturnusz gyűrűjének igazi mivoltát, bár szilárd testnek hitte. Huygens nevéhez fűződik a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felfedezése is. Az itáliai származású francia csillagász, Jean Dominique Cassini (1625–1712) 1675-ben egy sötét sávot fedezett fel a Szaturnusz gyűrűjében. Ezt mind a mai napig Cassini-résnek nevezzük Egyébként ő vetette fel annak a gondolatát is, hogy a gyűrű nem állhat merev anyagból, inkább apró égitestek összessége, amelyek mind a bolygó körül keringenek egy síkba rendeződve. Szétmorzsolt holdak A csillagászok egyre nagyobb és tökéletesebb távcsövekkel vizsgálva mind finomabb és finomabb részleteket ismertek fel a Szaturnusz gyűrűrendszerében, valamint egymás után fedezték fel holdjait. [] Bár J. D Cassini már a 17 században felvetette, hogy a gyűrű,

illetve a gyűrűk nem lehetnek szilárdak, még vagy kétszáz évet kellett várni, amíg Edouard Albert Roche (1820–1883) francia csillagász kidolgozta fizikai modelljét, amely szerint, ha egy hold nagyon megközelíti bolygóját, akkor a fellépő árapályerők darabokra szaggatják. Ez a veszélyes határ – amelyet azóta Rochehatárnak neveznek – 2,44 bolygósugárnyi távolságban húzódik Ha megnézzük táblázatunkat, láthatjuk, hogy a Szaturnusz holdjainak többsége a Roche-határon kívül kering. Van néhány, amely éppen e veszélyes zóna közelében mozog, ezek minden bizonnyal folyamatosan pusztulnak, morzsolódnak és törmelékükkel gyarapítják a gyűrűk anyagát. A Szaturnusz ilyen módon „eszi meg gyermekeit”. [] Gigantikus „hanglemez” A gyűrűk anyaga elsősorban víz-jég alkotta törmelék, valamint kőzetdarabkák és por. Méretük a mikroszkopikus szemcséktől a néhány méteresig terjed. A hatalmas, csaknem 300 000 km

átmérőjű gyűrűrendszer vastagsága mindössze egy-két kilométer. A „rések” egy-egy nagyobb holddal állnak kapcsolatban. Részben az úgynevezett terelőholdak, részben néhány nagyobb hold gravitációs hatása hozza létre ezt a szerkezetet. A gyűrűk külső és belső peremén egy-egy hold „vigyáz arra”, hogy a gyűrű anyaga ne vándoroljon kijjebb náluk. Ha ezek nem volnának, a gyűrű lassan felbomlana. [] A gyűrűrészecskék pár ezer év alatt belehullnak a Szaturnusz légkörébe, de mivel a belső holdak anyagából folyamatosan újak keletkeznek, a gyűrűk sosem fogynak el. Az űrszondák mérték a Szaturnusz mágneses terét is. Megállapították, hogy a nagyon szabályos dipólus mágneses terének tengelye csaknem pontosan egybeesik a bolygó forgástengelyével, és nagyjából ezerszer erősebb a Föld mágneses terénél. [] Ezt a távoli, csodálatos, és még sok titkot rejtő világot tanulmányozza majd az évekig ott keringő

földi látogató, a Cassini űrszonda. Gesztesi Albert 1. a) Milyen típusú címadással élt a szerző? b) Miben rejlik a cím hatásának a titka, illetve hogyan kapcsolódik a tartalomhoz? 2. a) Mi a szöveg műfaja? b) Határozza meg a stílusát! c) Sorolja fel a b) pontban megnevezett stílus négy jellemző vonását a szöveg alapján! 3. Folytassa 5-6 mondatban a Kronoszról és gyermekeiről szóló történetet! Vagy válassza ki Kronosz és Rheia egyik gyermekét, és foglalja össze (a fent megadott terjedelemben), hogy mit tud további sorsáról! 4. A szöveg alapján magyarázza meg, hogyan kapcsolódik a Kronoszról és gyermekeiről szóló mitológiai történet a Szaturnusz 17., illetve 19 századi csillagászati megfigyeléséhez! 5. Mivel magyarázható, hogy 1610-ben a Galilei által látott „holdak” mozdulatlanok maradtak, és mindig ugyanabban a helyzetben látszottak? 6. Magyarázza meg a szövegben előforduló idegen szavak jelentését! Ellipszis

modell gravitáció űrszonda dipólus 7. Döntse el, hogy az alábbi mondatok igaz avagy hamis megállapításokat tartalmaznak-e! Írjon I (igaz), illetve H (hamis) betűt a mondatok utáni vonalra! A Szaturnusz gyorsabban forog a tengelye körül, mint a Föld. Kb. 30 évente látunk rá a Szaturnusz gyűrűjére A Szaturnusz négy legkisebb holdja retrográd keringési irányú. Cassini nevéhez fűződik a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felfedezése. Mágneses tere csak a szilárd anyagból álló bolygóknak van. 8. Írja ki a táblázatból annak a négy holdnak a nevét, amely Edouard Albert Roche modellje szerint folyamatosan pusztul! 9. Honnét ered, mivel magyarázható a terelőhold elnevezés? 10. Készítsen a szöveg, illetve saját ismeretei alapján egy 8-10 mondatos leírást a Szaturnusz bolygóról egy általános iskola felső tagozatosainak szóló magazin, a Tudorka számára! (Írása tartalmazzon legalább 8 különböző – leíró jellegű

– megállapítást!) II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „Szerintem a k ultúra, a morál nem valamiféle állandó, végérvényesen kialakult képződmény, hanem olyan, rugalmasan alakítható eszköz az emberiség kezében, amelynek az a célja, hogy a lehető legeredményesebben beleillessze fajunkat a mindenkori környezetébe. A kultúra eredetét csakis úgy érthetjük meg, ha az emberiség és a környezet közötti kölcsönkapcsolatot vizsgáljuk. És csakis így lehet reményünk arra, hogy valamelyest belelássunk kultúránk jövőjébe.” (Mannhardt András) Egyetért-e a fenti megállapítással? Változnak-e az írott és íratlan magatartási szabályok a történelem során? Érvelésében vizsgálja az egyén erkölcsiségének és a hatalom moráljának egymáshoz való viszonyát

is! Bizonyításában a magyar és világirodalom epikai, lírai és drámai műveire egyaránt támaszkodhat. (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) 2. Egy mű értelmezése Igazolja Babits Mihály Csak posta voltál című versének elemzésével, hogy az e műben megfogalmazódó költői szerepfelismerés a prófétaság vállalásához vezet! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) BABITS MIHÁLY Csak posta voltál 1. Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? 2. Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször hogy már, azt hiszed, minden ház lelked mély szineit itta s lelked rongyait lengi mindenik fa s a sarki szél is tégedet sziszeg, 3. kérdezd és olvasd amit rájuk irtál, s vedd ki a szélből mit beléje

sirtál mint gramofonba mely megőrzené: miről beszélnek? Régibb otthonodról s a vad hegyekről, melyek alul egykor közéjük jöttél, s amelyek felé 4. emléked visszanéz közűlük; ez vagy te, ez az emlék! egy csöpp Fogaras vagy Pest közepén, azt hordasz és vetitsz, s ha árnyat festesz a város falára, az csak a hűvös havasoknak árnya, mely rádtapadt s amelyet közvetitsz. 5. Nem! hiszen ott is csak valaki voltál, és a hegyekkel egy csak ott se voltál. Mi voltál ott? keresd tovább magad! Ott nyájas szőllőtőkéket cipeltél s a barbár csúcsoknak nemet feleltél, mert szülőfölded felelt általad. 6. Nagyapád háza s a szelid Dunántul: de abban se lelheted igazánbul magad lelkét, lázadó siheder! Más voltál ott is! más táj, messzebb útak voltak még amik rajtad áthuzódtak s csak posta tudtál lenni és meder. 7. Életed gyenge szál amellyel szőnek a tájak s mult dob hurkot a jövőnek: amit hoztál, csak annyira tied mint a por mit

lábad a szőnyegen hagy. Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet. (1932) 3. Összehasonlító elemzés Ady Endre Kocsi-út az éjszakában, József Attila Reménytelenül és Pilinszky János Négysoros című verse egy készülő antológiában egymás után kapnak helyet. Összehasonlító elemzésében világítson rá arra, hogy mi indokolhatja együttes megjelenésüket! Fogalmazásában térjen ki a művekben megjelenő látványelem érzelmi, gondolati hatásokat kiváltó szerepére, és bizonyítsa be, hogy a költői érzés- és gondolatvilág erősen kihat a vershelyzetre, a szerkezetre, továbbá a zenei eszközök használatára! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) ADY ENDRE Kocsi-út az éjszakában 1. Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. 2. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden

Egész eltörött. 3. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. (1909) JÓZSEF ATTILA Reménytelenül Lassan, tünődve 1. Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. 2. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. 3. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. (1933) PILINSZKY JÁNOS Négysoros Alvó szegek a jéghideg homokban, Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. (1956) 4. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat! Valami félreértés történt A kritikai realizmusban, a 19. s zázad folyamán az írók nagy élvezettel és változatossággal

mutatták be olvasóiknak, hogy a társadalomban milyen meghatározó szerepet játszik a p énz, s mennyire értéktelenek az érzelmek. Az ábrázolt világban megjelent az is, hogy az emberi kapcsolatok hogyan deformálódnak a civilizáció súlya alatt, ahol mindenki csak a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni. Ennek a törekvésnek az utánérzése, felhígult változata Heltai Jenő Tündérlaki lányok című vígjátéka. A téma klasszikusnak mondható, az özvegy édesanyját és három húgát eltartó nő pénzét, erkölcsét, boldogságát és jövőjét áldozza fel családja boldogulásáért, s cserébe nem köszönetet, hanem megvetést kap. Maupassant Gömböc című elbeszélésének „magyarítása” is lehetne a t örténet, hiszen Heltai a d arabot eredetileg novellaként dolgozta fel. Egy drámai szerkesztésű novellaként, három oldalban. A prózai alkotás erőssége a kihagyásokban, a sűrítésben van, eredetiségéről a fent említett

okok miatt kevésbé lehet beszélni. Ezzel szemben a drámai változat a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában majd három órát tesz ki, három felvonásban. A plakáton vígjátékként feltüntetett darab nézése közben az az ér zésem támadt, hogy valami félreértés történt. Valahol ugyan a keserű komédia kifejezést is láttam az előadással kapcsolatban, de ez sem oszlatta el az értetlenségem, sőt. A két műfaji értelmezés között ugyanis lényeges különbség van. Ráadásul a három részre nyújtott sztori mindegyik része zokogással, tragikus pátoszt, lemondást sugalló zenei aláfestéssel (Döme Zsolt) végződik. Feltehetjük a kérdést, tehát: komédia vagy sem az, ami a színpadon látható? Esetleg, nevezzük nevén, tragédia lenne? Felesleges terminológiai vitát kezdeményeznünk, csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy a tragikus és a komikus vonások jól megférnek egymás mellett, s szép példáit láttuk ennek

a Shakespeare-előadással kapcsolatban vagy más darabokban ebben a színházban is. Most mintha nem lehetne eldönteni, sírjunk vagy nevessünk? Ez alapvetően meghatározza a néző hozzáállását a látottakhoz. Három „fordulóban” figyelhetjük, hogyan próbál kitörni Boriska (Xantus Barbara) a rosszéletű lány szerepéből, hogyan használják ki, s hogyan próbál segíteni három nővérének. S bár szeretne kitörni életformájából, egyre jobban belesüllyed az erkölcstelenségbe. Manci (Szűcs Krisztina) „csak” pénzt kér, nővére teljes vagyonát, hogy imádott tornatanára, Petrenczey Gáspár (Juhász Illés) elvegye, elvégre élni mégiscsak kell valamiből. Olga (Závodszky Noémi) szerényebb Ő csupán állást szeretne, minden vágya, hogy tanítónő legyen, ám a felügyelő csak akkor ad neki munkát, ha együtt tölthet vele egy éjszakát. Erre az éjszakára kéne helyette „beugrania” Boriskának. Az anyagilag és erkölcsileg

már kihasznált nőt anyja, az özvegy Bergné (Kállay Ilona) érzelmileg zsarolja. Csak a legkisebb (király)lány próbál segíteni a kétségbeesett Boriskán Minő népmesei fordulat! A naiv, csetlőbotló kamasz vállalja, hogy átveszi nővére életét, ő lesz a Báró (Matus György) új szeretője. Boriska azonban reményeit, függetlenségét (dramaturgiailag már-már logikátlanul) feladva megmenti az erkölcsi fertőtől húgát. Az előadás egyik nagy hibája (azon túl, hogy a mérleg nyelve nem mozdul ki a tragédia és a komédia számtani középértékéből): a szereplők tragikus sorsát nem lehet érzékelni. Mert szó, mi szó, ez a darab semmiképpen sem vígjáték. Ha pedig az, akkor a néző nem tudja értelmezni azt Mai világunkon, ahol a pénz hatalma, a korrupció és a mások kihasználása közhely, csak nevessünk? Jól van ez így? A darab abszurddá válna, ha komoly vígjáték lenne. Esetleg a keserű vígjáték? Ugyan kérem! A keserű nem

ez, hanem az, amikor az ember a s zenvedés elviselhetetlenségétől, a lét értelmetlenségétől nevet! A darab inkább nevezhető ügyesen mozgatott szereplők, jellemek halmazának, akik szórakoztatják a közönséget, ám velősebb gondolatokat csak vésővel, kalapáccsal lehet kifejteni a szövegből. Elég nemes feladat a szórakoztatás, kár, hogy néha leül a darab, megpihen kicsit, hogy aztán újabb lendületet vehessen. Ezek az üresjáratok azonban a rendező (Kolos István) és a dramaturg (Ruttkay Zsófi) figyelmével kiküszöbölhetők lettek volna. Igaz, az előadás ebben az esetben két felvonásba zsugorodna. A közönség ennek ellenére élvezte a szinte refrénként visszatérő bohócmotívumokat: Malvin néni (Zsurzs Kati) és kutyája felbukkanását, Róza (Jónás Andi) komikus figuráját, illetve a költő (Lux Ádám) romantikus alakját. Üde színfoltot jelentett a harmadik részben s mintegy felfrissítette a nézőket Kuna Károly Pista

szerepében. A színpadkép a nagypolgári eleganciát tükrözi Horesnyi Balázsnak és Horváth Juditnak köszönhetően, s ehhez képest talán szolidnak nevezhetőek a jelmezek (Fekete Mónika). Az adott miliőben azonban minden típusra (bohóc, realista alak, romantikus hős stb.) azonnal ráismerhetünk. „Végre valami, amit értünk” – súgta oda az egyik néző a másiknak. Igaza van A darab nem lép fel a mély gondolatiság igényével, nem akar semmit, csak kikapcsolni a nézőket. S gondoljunk bele, már ez sem kis feladat. A szórakoztatás nemes szándékát pedig többé-kevésbé sikerült teljesíteni. S ha csak egy estére elszakadt a néző a média mindent irányító hatalmától, már az is érdem. Szentimrey-Vén Dénes (Heltai Jenő: Tündérlaki lányok. Székesfehérvár, Vörösmarty Színház, 2004. április – Árgus, 2004/8) 1. A szöveg alapján állapítsa meg, mire vonatkozik a „félreértés” szó a címből! 2. a) Keressen ki a s

zövegből olyan szavakat, amelyek a kevésbé igényes köznyelvhez sorolhatóak, esetleg a szleng határait súrolják! Legalább két példát emeljen ki! b) Írja át az adott mondatot, amelyben ezeket a szavakat fellelte, az igényes köznyelv, esetleg a szépirodalmi nyelv szóhasználati elvárásainak megfelelően! c) Milyen célból használta a szöveg szerzője a kevésbé igényes köznyelvi kommunikációs lehetőségeket? Ennek milyen elemeivel élt? (Válaszát indokolja!) d) Mi jellemzi a szépirodalmi nyelvet? Nevezzen meg legalább három jellemzőt! 3. Nevezze meg az olvasott szöveg műfaját! 4. a) Nevezzen meg a realizmus mellett egy másik igen jelentős stílusirányzatot a 19 századból! b) Nevezzen meg legalább három realista művet a szerző nevével együtt! c) Nevezzen meg legalább két olyan szépirodalmi művet, amelyben a pénz (a pénz hiánya, a pénz utáni vágy, a zsugoriság) cselekményalakító elem! 5. Mit jelentenek a következő szavak?

komédia tragédia terminológia deformálódik 6. A szöveg alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) A dráma által ábrázolt világban hogyan befolyásolja a civilizáció az emberi kapcsolatokat? b) Milyen másik műfajban alkotta még meg a szerző ezt a drámát, és mi annak a műfajnak az erőssége? c) Hány felvonásos Heltai Jenő Tündérlaki lányok című drámájának előadása? Mivel zárul minden felvonás? d) A darab nem lépett fel a m ély gondolatiság igényével, de a k ritikus mégis pozitív hangoltsággal zárja észrevételeit. Mi szerinte a darab „erőssége”? 7. A következő két tételmondat közül válassza ki azt, amelyikkel a leginkább egyetért (aláhúzással jelölje)! Utána a táblázat logikájának megfelelően folytassa a választott mondatot! 8. A szöveg témáját alapul véve írjon rövid (8-10 soros) fogalmazást az emberi kapcsolatokban megjelenő olyan értékérvekről, mint a szabadság, szépség,

felelősség! Munkájának adjon címet is! II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „A szegénység és a gazdagság többnyire nem pénz, hanem jellem kérdése.” (Étienne Rey) „Napjainkban az emberek a pénznek még előítéleteiket is feláldozzák. Ebből mérhetjük meg roppant hatalmát.” (Eötvös József) „a vagyonszerzéshez nem tudás kell, hanem úgynevezett élni tudás.” (Beaumarchais) „A pénznek nincs szaga.” (Vespasianus) A fenti bölcseletek gondolatait alátámasztva vagy cáfolva elmélkedjen a p énznek az emberek életében, egymás közötti viszonyában betöltött szerepéről! Érvelésében utaljon irodalmi példákra is (a magyar és a világirodalom epikai, líra és dámai műveiből egyaránt meríthet)! Írása ne haladja meg a 4-5 oldalnyi terjedelmet! 2. Egy

mű értelmezése „Most itt ülök roppant hegyek közt, Betegen a többi beteg közt, Múltnak háttal, halállal szemközt.” (Tóth Árpád: Új tavaszig vagy a halálig) A fájdalom, a lemondás, és a teljes kiábrándulás halálvíziója jelenik meg Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz című költeményében. Értelmezze a fent nevezett verset, mint Tóth Árpád fájdalmas én-lírájának egyik sóhaját! (Írása ne haladja meg a 4 oldalnyi terjedelmet!) Elégia egy rekettyebokorhoz 1. Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szivemből míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodru vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj. 2. Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen,

ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy – ember! 3. Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok S a sűrű napsugár forró arany verése Gond nélkül gazdagúló mélyetekig csorog, Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drága gyöngyként a hajnal harmatát Gyűjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány. 4. Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt

roncsa. 5. És hát a többiek? a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák – Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyü sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se, Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé. 6. Tán mind elpusztulunk, s elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka, S kileng a boldog légbe a hószín szárnyu Béke. (1917) 3. Összehasonlító elemzés Berzsenyi Dániel A közelítő tél, Ady Endre Párisban járt az Ősz és Kosztolányi Dezső Vörös hervadás című verseiből az egyetemes mulandóság megrendültsége, az

emberi sors tragikumának fájdalma csendül ki. Készítse el a fent megnevezett három költemény összehasonlító elemzését úgy, hogy utaljon a kifejezési eszközök közötti hasonlóságra, különbségre is! (Írásának terjedelme 4-5 oldalnyi legyen!) BERZSENYI DÁNIEL A közelítő tél 1. Hervad már ligetünk, s díszei hullanak Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. 2. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. 3. A hegy boltozatin néma homály borong Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. 4. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. 5. Lassankén koszorúm bimbaja elvirít, Itt

hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. 6. Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! (1804–1808 között) ADY ENDRE Párisban járt az Ősz 1. Párisba tegnap beszökött az Ősz Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. 2. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. 3. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. 4. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. (1906) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Vörös hervadás Erdő, dércsípte lombod ájultan vonaglik. Meghalsz, reád lehelt a

vörös hervadás. De mért a vidám pompa? Mért öltözködöl halál előtt a fényes bíbornokoknak, részeg szeretőknek, ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak harsány szinébe? Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni lármás kirándulókat és rigókat, vizek zaját, az élet édes-olcsó csengetyűit? Oly jó nem élni? Örülsz? (1931) 5. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Hogyan él az utazó a Himalájában? Ma már Indiának minden részét, igen csekély kivétellel, meglehetős kényelemben járhatja be az utazó. Egészen más azonban a helyzet, ha az utazó elhagyja Indiának tulajdonképpeni területét és a magas Himalája hegyláncait vagy az első hegyláncon túl elterülő tájakat akarja bejárni. A Himalája déli lejtőin, kb. 2000 méter magasságig még városok, rendes, jól kiépített utak akadnak, hanem ezen a zónán túl már egyszerre elkezdődik a primitív, ősi jellegű, igazi

Ázsia. Ezeken a vidékeken az utazónak már egészen más körülményekkel, egészen más feladattal kell szembenéznie, mint akár Indiában, akár Kasmirban. Itt már teljesen magára van utalva, néhány menetnap után szinte minden nyoma a civilizációnak mögötte marad. Gondoskodnia kell nemcsak úti alkalmatosságról – többnyire hátaslóról – a maga számára, hanem sátrakat, élelmiszereket is be kell szereznie a t ervezett út egész tartamára, szolgákat, málhásállatokat és málhásállat-vezetőket kell fogadnia. Az ilyen hosszabb útra induló utazók, tudományos expedíciók rendszerint Kasmir fővárosában, Szrinagarban vagy a fővárostól északra [] szerelnek fel. A nagy expedíciók ugyan készleteik jó részét még Európából hozzák magukkal: ti. a nyugati államokban szokásos, hogy a nagy ipari és kereskedelmi cégek ingyen ajánlják fel készítményeiket a tudományos expedíciók számára. Hanem persze az olyan utazó, aki saját

erejére van utalva, már aligha engedhet meg magának ekkora fényűzést. Még kevésbé, ha az illető magyar Így hát, amikor 1928 nyarán felkészültem nyugat-tibeti utamra, ugyancsak fogamhoz kellett verni a garast – illetve a pejszát, ahogyan a garast arrafelé nevezik –, hogy igazán csak a legszükségesebb, feltétlenül nélkülözhetetlen készleteket beszerezzem. A felszerelés művelete sok körültekintést és tapasztalatot követel. Mert azt mondanom se kell, hogy az áruraktárak angol vagy indus emberei minden vackot a gyanútlan utazó nyakába próbálnak varrni. Persze nyomban meglátják rajta, tapasztalt ember-e, vagy pedig csak amolyan kezdő e téren. Szerencsére én már ezen a nyáron, amikor Kasmir hegyvidékeit jártam be táborozva, nomád módra, megfizettem a tandíjat. Ezúttal már öreg róka voltam, és nem mutatkoztam hajlandónak, hogy összevásároljam mindazt a limlomot, ami évek vagy évtizedek óta porosodott a polcon, mert a

kutyának se kellett. A hosszabb ideig tartó útra az utazónak a szolgáit is fel kell szerelnie. Mikor azután minden együtt van, felfogadtuk a szolgákat és a hajcsárokat málhásállataikkal együtt, valamint hátaslóról is gondoskodtunk, akkor nagy hadiszemlét lehet tartani a karaván fölött. [] A napi menetelés meglehetősen egyhangú lenne, ha a táj szépsége nem kárpótolná az utazót. De különösen a Himalája magasabb régióiban leírhatatlanul változatos, bár nagyon zord és kietlen tájak környezik az ösvényt. Fenn a magas sziklavilágban vagy hófödte hágókban nemegyszer szolgál a k araván némi változatossággal. Ez ugyan rendszerint igen kellemetlen változatosság, mert többnyire abban áll, hogy a nehéz kaptatón fújtató lovak egyikének-másikának hátáról egyszerre csak pokoli robajjal lefordul az egész rakomány. Mi sem természetesebb, hogy ember és állat boldogan üdvözli a napi menetszakasz végét. Én csak két szolgát

vittem magammal nyugat-tibeti utamra, hátaslovam és négy málhásállatom volt. Az ilyen igénytelen kis karaván nem teszi lehetővé, hogy az utazó különösebb kényelmet biztosítson magának. Többnyire együtt meneteltem embereimmel és lovaimmal, s ahelyett, hogy este kész sátor és vacsora várt volna a táborhelyen, nemegyszer előfordult, hogy lóháton gyorsabban haladtam a megterhelt málhásállatoknál, és még nekem kellett a m enet végpontján olykor órákig várakoznom a karaván megérkezésére. A táborozás s a fárasztó menetet követő pihenés azonban minden körülmények közt is jóleső, kellemes és kedélyes refrén a napok fáradalmai után. A lemálházás gyorsan megtörténik – jóval gyorsabban, mint reggelenként a felrakodás –, azután a hajcsárok rövid kötelekkel összebéklyózzák lovaik első lábait és szabadjukra eresztik a fáradt, éhes állatokat. Messze nem mehetnek, de néha azért jó darabon elkódorognak a

tábortól, a hegyoldalak vagy a völgy ritkás füvét és kóróját legelészve. A szolgák, a hajcsárok támogatásával, gyorsan szétszedik a kötegeket, és néhány perc alatt felállítják a s átrakat, majd a t ábori ágyat is. A legértékesebb málhát behordják sátramba, a többit a szolgasátorba rakják, azután legott tüzet raknak. Míg a vacsora készül, az utazó lemoshatja magáról a hosszú menet porát, verejtékét. Igaz, hogy olykor csak a közeli hegyi folyó sáros vizével kell megelégedni, és még jó, ha a kulacsban maradt elég tiszta víz a teafőzéshez. Biztonság okából célszerű útközben valamely tiszta patak vizével feltölteni a kulacsokat, mert a menetnap estéjén nem mindenütt lehet tiszta vízre szert tenni. Ha azután az utazó megtisztálkodott, kényelmesen elnyúlhat tábori ágyán, vagy kiülhet tábori székére a s átor elé pihenni. Ilyenkor az angol utazó mellett már ott áll az elengedhetetetlen whiskys palack

és a nagykupakos, drótfonású szódavízkészítő üveg. A whiskyt nem engedné el a jó brit. Esküszik rá Megmagyarázza, milyen nagyszerű dolog a whisky mindenféle betegség ellen. Az angolnak mindenre kell valami józan és erkölcsös magyarázat Még sohasem találkoztam olyan angol gentlemannel, aki azt mondta volna, hogy egyszerűen azért iszik, mert jólesik neki. Muzulmán szolgám s egy személyben szakácsom persze a világért sem nyúlt volna a nekem szánt ételekhez. Elkészítette a szerény fogásokat, de még kóstolgatni sem volt hajlandó Ezért időnként átsétált hozzám egy kanál kotyvalékkal, s nekem kellett megmondanom, kell-e bele só, paprika, vagy egyéb alkatrész. Lassan elcsendesül a tábor. A tűz mellett rostokoló alakok egyre ritkábban szólnak, fejük előrebillen. A néptelen hegyvilág mély csöndje terül rá a tájra Csak a közeli folyó vagy patak vize siet surrogva, tompa, halk zúgással természetadta útján. És a s

ötétségben a t ávolabb legelésző lovak dobbantásai törik meg a csöndet, amint összekötözött első lábaikkal esetlenül szökdécselnek füvet keresve; azután ismét mély csönd honol mindenfelé, és csak azt a halk, ropogó neszt hallani, amint a lovak a gyér füvet harapják. Nincs ennél nyugalmasabb, szebb, feledhetetlenebb hangulat. A nappal erőfeszítései, fáradalmai, sok tevékenysége után ember és állat egyaránt fokozottan érzi a pihenésnek, a nyugalomnak kiérdemelt ajándékát. Békésebb, testet-lelket zsongítóbb éjszakákat képzelni sem lehet, mint amilyenek ott, a Himalája komor hegyóriásai közt követik a küzdelmes út napjait. De mihelyt a nap kiemelkedik a h egyek mögül, feléled a tábor. A pihent emberek serényen mozognak, elkészül a reggeli, s míg az utazó elfogyasztja a teáját, a szolgák mindent összecsomagolnak. Azzal ismét útrakél a különös csoport Baktay Ervin: Hogyan él az utazó a Himalájában? – In:

Földgömb 1. Az útról visszaérkező Baktay nevében írjon 8-10 soros vázlatot kiadója számára, miről fog szólni a ci kke a cí m alapján! A vázlat tartalmazza az írás szerkezeti egységeit s azok címszavakban megjelölt tartalmát! (A vázlatot természetesen az olvasott szöveg alapján kell elkészítenie.) 2. A szöveg indításakor milyen logikai eszközzel él a szerző? Válaszát legalább két példával igazolja! A logikai eszköz: Példák: 3. Milyen értelemben használja a szerző a következő kifejezéseket? „refrén” „nomád módra” „tűz mellett rostokoló alakok” 4. Milyen a táj megjelenítése a szövegben? Hozzon példát a napközben látottakról, majd fogalmazza meg néhány mondatban az író viszonyulását ehhez a vidékhez! a) a táj: b) az írói viszonyulás: 5. Értelmezze a szöveg alapján a következő szavakat! pejsza hajcsár menetszakasz muzulmán: 6. Készítse el a szöveg alapján az útra készülődő tudós egy

noteszlapját, amire önmaga számára feljegyzi, mi az, amit az út előtt nem szabad elfelejtenie, és amit feltétlenül be kell szereznie! 7. Különleges utazásokat irodalmi művekben is megjelenítenek a szerzők Hozzon 3 példát irodalmi ismeretei alapján utazókról, utazásokról vagy magáról az utazásról szóló művekre a szerző megjelölésével! 8. Írásának végén külön kiemeli a szerző a napot lezáró órákat Milyen ezeknek az estéknek a hangulata? Fogalmazza meg ezt egy mondatban! Igazolja állítását a szövegből vett három kifejezéssel, majd írja melléjük azok ellentéteit! a) a hangulat: b) kifejezések: ellentéteik: 9. a) Egy ma is szokásos eljárásról, a szponzorálásról olvashatunk az írásban Hol jelenik ez meg a szövegben? b) Írjon Baktay Ervin nevében egy elképzelt levelet lehetséges támogatójának! Indokolja meg, mire kéri a segítséget! A szövegből és a helyzetből induljon ki! 10. Egy elképzelt kritikus a

következőt írta Baktay beszámolóját olvasva: „A leírás öniróniája dicséretre méltó, valószínű, hogy csak ilyen lelkiállapottal lehet ezeket az utakat megtenni.” a) Honnan tudjuk, hogy ez Baktay saját utazásának története? Idézze a szövegnek azt a pontját, amikortól ez világossá válik! b) Mire vonatkozhat a megállapítás: önirónia? II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „Mit ér – kiáltott Elza – mit ér, ha szép az út, mikor az ember vakon járja és nem mehet, amerre szeretne!” (Babits Mihály: Elza pilóta) Érdemes és lehet-e küzdeni a személyes boldogságért? Fejtse ki véleményét arról, hogy az ember irányíthatja-e sorsát; akarhatja és elérheti-e azt, hogy saját maga vagy környezete jobb legyen? Érvelésében hivatkozzon irodalmi példákra, a

magyar és a világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet. Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet! 2. Egy mű értelmezése „Ezelőtt néki csak rabja voltam, őtet jutalom nélkül szolgáltam, Rabságból kivett, szolgájává tett, szolgálatom nem esik héába, Most ajakát mint jó zsoldját adja, hogy én megcsókoljam, Szerelmével ajándékoz, csak hogy tovább is szolgáljam.” (Balassi Bálint) Balassi Bálint életében fontos szerepet játszott a s zerelem, melynek hátterében a reneszánsz és reformáció gondolatai álltak. Hogyan jelenik ez meg Balassi szerelmes verseiben? Értelmezze ebből a szempontból a költő Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról című versét! BALASSI BÁLINT Negyvenhetedik item inventio poetica: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról Az ‘Csak búbánat’ nótájára 1. Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak, Nagy erő, vasztagság, sok kincs,

nagy gazdagság idővel mind elmúlnak, Tavaszi szép rózsák, liliom, violák idővel mind elhullnak; 2. Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek, Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek, Jó hirnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek; 3. Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak, idővel tenger apad, Az ég is béborul, fényes nap setétűl, mindennek vége szakad, Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet, egy helyiben más támad; 4. Meglágyul keménység, megszünik irigység jóra fordul gyűlölség, Istentűl mindenben adatott idővel változás s bizonyos vég, Csak én szerelmemnek, mint pokol tüzének nincs vége, mert égten ég. 5. Véghetetlen voltát, semmi változását szerelmemnek hogy látnám, Kiben Júliátúl, mint Lázár ujjátúl, könnyebbségemet várnám, Ezeket úgy írám és az többi után Júliának ajánlám. 3. Összehasonlító elemzés Készítse el az

alábbi alkotások összehasonlító elemzését, ars poeticaként szemlélve azokat, előtérbe állítva a kor és az ember, illetve a költő viszonyát! Petőfi Sándor: A XIX. század költői Kosztolányi Dezső: Litánia Orbán Ottó: A XX. század költői PETŐFI SÁNDOR A XIX. század költői 1. Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. 2. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. 3. Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd,

fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! 4. Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. 5. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! 6. És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. – Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. (1847) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Litánia 1. Az én koromban: zörgött az egekben a gépek acélja. 2. Az én koromban: nem tudta az emberiség, mi a célja. 3. Az én koromban: beszéltek a falban a drótok, a

lelkek. 4. Az én koromban: vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek. 5. Az én koromban: öngyilkosok ezrei földre borultak. 6. Az én koromban: méreggel aludtak el a nyomorultak. 7. Az én koromban: kínpadra feküdtek az árva, beteg nők. 8. Az én koromban: lélekbe kutattak a lélekelemzők. 9. Az én koromban: mint koldusok álltak a sarkon az épek. 10. Az én koromban: recsegtek a trónok, a bankok, a népek. 11. Az én koromban: mily dalt remegett a velőkig üvöltő. 12. Az én koromban: prózára szerelte a verset a költő. 13. Az én koromban: mindannyian ó de magunkra maradtunk. 14. Az én koromban: sírtunk, amikor kenyerünkbe haraptunk. 15. Az én koromban: nem volt, ki szegény sziveket melegítsen. 16. Az én koromban: álmatlanul ült arany-ágyon az Isten. (1932) ORBÁN OTTÓ A XX. század költői 1. Kidöglik alólam a vers Richard alól a ló Letűnik a színről egy generáció 2. a nemzedékem Viszi vereségeit rögeszméjét hogy ő majd igenis

segít 3. a századokon át nem gyógyuló bajon mert ő a képzelet és a forradalom 4. pedig csak seggencsúszás önbiztatás mánia Egyikünkből sem lett isten fia 5. Csak irodalmi sztár vagy népvezér Bár közben ahogy szokás folyt a vér 6. És viharfelhők villámlás véreres ég Kívül-belül füstölgő vereség 7. Mi csillog mégis itt Miféle szerelem lidérces szelleme játszik velem 8. hogy a rám maradt beszédes csodát épségben sértetlenül adjam át 9. Csak tudnám nyöszörgök kinek-minek A senkinek súgja a semminek 10. Mert ez nem egy az eszközök közül ezen fény szikrázik ezen köd ül 11. mint hegy csúcsán Ez él Ez az hogy élsz Egy porcikájában a végtelen egész 12. és egyikükre sincs meggyőző magyarázat Elbukik föltámad megalázkodva lázad 13. Majd végigver mindent mint a tavasz zöld ostora A tetszhalott ágat Ne add föl Ne add föl soha (Kötetben: 1990) 6. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi

szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Az „irodalmi Deák-párt” Aki irodalomtörténészként szeretné megközelíteni Deák Ferencet, az igen nehéz feladatot vállal magára: folyamatosan valamiféle hiánnyal kell szembesülnie. [] Már kiindulásképpen azt kell rögzítenünk, hogy a fiatal Deák – legalábbis tanulóévei alatt – nem mutatott különösebb érdeklődést az irodalom iránt: a közös győri jogakadémiai tanulmányokra visszaemlékező Sinkay János szerint Deák nem rajongott a versekért és a regényekért. [] Ráadásul Deákból még az a latens irodalmi ambíció is hiányzott, amely a politikusi szerepvállalásra készülő köznemesi vagy főnemesi fiatalok egy részében akkortájt – és néhány évtizeddel korábban – megvolt. Gondoljunk csak a romantikus költői pózokat kipróbáló, naplójában egy byroni személyiségképet megrajzoló Széchenyi Istvánra vagy a fiatalkorában verseket író, drámát fordító Kossuth

Lajosra. De nem is kell ilyen messzire mennünk: Deák bátyja, Deák Antal, akinek nagy szerepe volt az árván maradt kisfiú felnevelésében, maga is írt két regét (Pölöske, Szentgyörgyvár), mégpedig Kisfaludy Sándor formai és műfaji újítását követve. Deák Antal ilyesféle irodalmi tevékenységéről egyébként még a vele régebben kapcsolatban nem lévő Kölcsey Ferenc is értesült. Az 1832–34 közötti évek országgyűlési eseményeit rögzítő Országgyűlési Naplójában följegyezte Antalról: „Arcában van valami Himfyhez [értsd: Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei című verses-kötetének lírai hőséhez!] hasonló, van valami, ami költőt sejdíttet; s hallottam említtetni, fiatalabb éveiben regéket írt.” Vörösmarty „ügynöke” Ha az irodalmi érdeklődés szempontjából nem is, a korszak irodalmi intézményrendszerével való megismerkedése dolgában lényegi változást hozott pesti joggyakorlatának időszaka (1822.

november 23-án esküdött föl a Királyi Táblán, lett jurátus, és 1823. d ecember 19-ei dátummal állították ki ügyvédi diplomáját). Ekkor ugyanis olyan ismeretségekre tett szert, amelyek hosszú ideig tartó barátságokat alapoztak meg. Ebben fontos szerepe volt a közös jurátuskodás élményeinek. Így ismerte meg például a Békés megyei Szombathelyi Antalt, akivel aztán követként is találkozott az 1832–1836. évi országgyűlésen Ezek az ismeretségek, persze, továbbvezették őt újabb kapcsolatokhoz, mint a később Tocqeuville-t fordító Fábián Gáborhoz és a Fenyéry álnéven publikáló Stettner Györgyhöz. Az utóbbi szálak már az Aurora almanach köré csoportosuló írók irányába is mutatnak. Így, ilyen személyes kontaktusok és közvetítések révén alapozódott meg Deák és Vörösmarty Mihály barátsága. Vörösmarty egyébként éppúgy ügyvédi oklevelet szerzett, mint Deák, s nem folytatott soha ügyvédi praxist,

akárcsak amaz. Ennek a barátságnak szűken vett irodalmi következménye rövid távon mindössze annyi lett, hogy Deák Vörösmarty segítségét kérte bátyja regéinek kiadása ügyében, Deák pedig Zalában előfizetőket szerzett a Zalán futására (az eposz előfizetőinek legnagyobb része dunántúli és számottevő arányban katolikus pap volt). [] Keresztapaság Deák és Vörösmarty – mély személyes szimpátián alapuló – barátságának nagy fontosságú közéleti szerepe akkor lett, amikorra (az 1840-es évekre) egyrészt megszilárdult Vörösmarty „nemzeti költői” státusa, másrészt Deák politikai tekintélye és vezérszerepe is kétségen felül állt. Ezt jól mutatja Deák 1845. évi pesti látogatása: ekkorra készült el Garay János Deákot köszöntő verse, éppúgy, mint Vörösmarty epigrammája. Szimbolikus politikai eseménnyé vált Deáknak a Vörösmartyval Zsibóra, Wesselényi Miklóshoz tett közös útja. Az erdélyi

látogatást a helybéliek Kolozsvárott nyilvános ünnepléssel fogadták. A zsibói utazáshoz egy kedves anekdota is fűződik: Apagyon a református lelkész megkérte Deákot és Vörösmartyt, hogy írjanak neki valamit az emlékkönyvébe. Deák a következőt írta: „Alább írt ezennel bizonyítom, hogy T Vörösmarty Mihály úr, ki egyébként sokkal jelesebb költő, mint vadász, mai napon Tét és Apagy közt, kilencz lövésre egy szalonkát lőtt. Apagyon, május 3-ikán 1845 Deák Ferencz” Ez az anekdota jól érzékelteti, hogy Deák és Vörösmarty együttléte a humort sem nélkülözte. Egyébként az útnak magánéleti célja volt. Vörösmarty ekkor született fiának – a 3 é ves korában elhunyt –, Mihály Miklós Sándornak a k eresztapaságát Wesselényi és Deák vállalta el. A keresztkomaság különleges érdekessége: a református Wesselényi és a katolikus Deák együtt volt keresztapa egy katolikus keresztelőn. Ez a komaság

demonstratív, közéleti esemény volt, Vörösmarty később komájának választotta a szintén református Fáy Andrást is. Egy nagy család Ebben az időszakban a liberális reformellenzék és a korszak írói egymással baráti és rokoni kapcsolatokat alakítottak ki. Például Vörösmarty 1843-ban Csajághy Laurát vette nőül, akinek az egyik testvére Bajza József felesége lett, a harmadik Csajághy-lány, Erzsébet pedig Csapó János ügyvédhez ment férjhez, aki ugyan irodalommal nem foglalkozott, de az ő gyermeke volt az a Csapó Mária, akit később Vachott Sándor vett el feleségül, illetve az a Csapó Etelke, akinek halálára a h ázba – Vachott és Vörösmarty révén – bejáratos Petőfi Sándor megírta a Cipruslombok Etelke sírjára című versciklusát. Ezek és az ehhez hasonló családi és társasági kapcsolatok azzal kaptak politikai dimenziót, hogy 1838-ban Pesten létrejött az a K ör, amely aztán 1843-ban fölvette a Nemzeti Kör

nevet. Amikor Deák véglegesen lakóhelyet változtatott (1854-ben adta el birtokát és költözött föl Pestre az Angol Királynő nevű szállodába), a társasági élet is más dimenziót kapott az életében. Számára ekkor a politikai véleményformálás a személyes kapcsolatokban, azok részeként jelent meg. A korlátozott politikai nyilvánosság terében való létezés a – személyes tekintély latba vetésén alapuló – közösségi feladatvállalással bővült. Deák szinte minden olyan kezdeményezésben részt vett, amely erősíthette a társadalmi szolidaritást, akárha csak lokálisan vagy egyetlen társadalmi csoport esetében is. Mindebben kiemelt szerepet kapott az irodalom, amelynek Deák már csak azért is nagy társadalmi jelentőséget tulajdonított, mert a nemzetnek mint közösségnek a fönntartásában kitüntetett helye volt. Nem véletlen hát, hogy például Tomori Anasztáz, a neves irodalompártoló az első helyen őt, az írói

babérokra soha nem vágyó politikust említette meg az 1856. f ebruár 9-én rendezendő irodalmi estély meghívottjai között. Tomori az estre Arany Jánost is meghívta Arany – reá jellemző módon – nem ment el, ám Deák ott volt a r endezvényen. Deák szintén részt vett a Nemzeti Színház támogatásában és az írókat társadalmilag elismert foglalkozási csoportként megjelenítő írói segélyegylet megszervezésében, sőt, az Akadémia újraindulását demonstráló Kazinczy-emlékünnepségen is szerepet vállalt – a záró díszlakomán mondván köszöntőt. Ebben a folyamatban külön hely illeti meg az 1855-ben elhunyt Vörösmarty Mihály árváinak segélyezésére indított mozgalmat, amelynek az élére szintén Deák állt. A gyűjtést egyébként csak magánakcióként engedélyezték, a n yilvános újsághirdetéseket megtiltották, de ez m ég intenzívebbé és hatásosabbá tette Deák közreműködését, hiszen így magánlevélben

kellett a kiszemelt, reménybeli támogatókhoz fordulnia. A tekintély elvén Deáknak és az irodalmi életnek a szoros kapcsolatára először Salamon Ferenc mutatott rá 1889ben, mondván: az 1854-től Deákot körülvevő, mérsékelt „irodalmi jobboldalt” „méltán nevezhetjük irodalmi Deák-pártnak”. Egyébként idesorolta Kemény Zsigmondot, Arany Jánost és Gyulai Pált éppúgy, mint Csengery Antalt. [] Deák szerepe a csoportban azon a tekintélyen alapult, amelyet politikai szerepvállalása éppúgy megalapozott, mint az összes többi személyes morális és intellektuális képessége. Az egyébként Deákról önálló verset nem író Arany néhány töredéke is egy tisztelt és bölcsnek tekintett személy portréját villantja fel. Igaz, épp Arany verse át is lépi a s zokásos sémákat A jó öreg úrról című töredékében: „És a hazafiság ne lenne/ Méltóbb erény mindannyinál: / Azt mondanám: nagyobb volt benne / Az ember a hazafinál.”

(Szilágyi Márton cikkéből) 1. A szöveg alapján 3-4 mondatban mutassa be Deák Ferenc viszonyát magához az irodalomhoz! 2. Magyarázza meg a következő szavak jelentését! Ambíció latens jurátus almanach dimenzió 3. A szövegben szerepel a következő kifejezés: „byroni személyiségkép” a) Kire vonatkozik a szövegben ez a kifejezés? b) Melyik stílusirányzat jellegzetes alakja Byron? c) Melyik világirodalmi alkotás lehetséges mintaképe volt az ő alakja? d) Mit jelent a byronizmus? 4. Írjon 8-10 mondatos tudósítást Deák és Vörösmarty zsibói útjáról egy korabeli napilap számára! Írásának adjon címet! 5. Igazak vagy hamisak-e a k övetkező állítások? Válaszát jelezze a megállapítás előtt egy „I” vagy „H” betűvel! Deáknak el kellett adnia birtokát ahhoz, hogy Pestre költözhessen és ott házat vehessen. A Zalán futását többségében dunántúli katolikus papok vásárolták. Az irodalmi jobboldalt nevezték

„irodalmi Deák-pártnak”. Csak azonos vallásúak vállalhattak keresztkomaságot Magyarországon. Az Akadémia újraindításánál más elfoglaltsága miatt Deák nem lehetett jelen. Deák személyesen támogatta a Vörösmarty-árvák segélyezési programját. A Nemzeti Kör már az 1830-as évek elejétől szerveződött és működött. Deákról Vörösmarty hosszú elégiát írt. 6. Fejtse ki, mire utal „a korlátozott politikai nyilvánosság tere” kifejezés! 7. A szöveg alapján készítsen összefoglalót az irodalmárok baráti, rokoni kapcsolatairól! Legalább 6 összefüggést említsen! 8. a) Tomori Anasztáz a politikus Deákot köszönti elsőnek egy irodalmi eseményen Mi ennek az oka? Válaszoljon 4-5 mondatban! b) Hogyan vélekedett Arany János Deákról? Válaszát 2-3 mondattal indokolja! 9. A szöveg alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) Ki volt Himfy? b) Ki említi meg Deák Antal költői munkásságát? c) Kinek az álneve

Fenyéri? d) Miben hasonlít Deák és Vörösmarty pályájának indulása? II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „A kisdiák mereng a mappán és tarka képen s a Mindenség neki, mint lelke éhe, tág.” (Baudelaire: Az utazás) Menni vagy maradni? Az útra kelés és az otthon maradás gyötrelmei. Érveljen saját és irodalmi tapasztalatai segítségével a kaland csábítása, szépsége vagy ennek csak látszólagos volta mellett, illetve ellen! 2. Egy mű értelmezése „Hallhattad, híre járt Lycidas, de tudod, hogy a versek Oly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdái ropognak.” (Vergilius: IX. ecloga) Vergilius versében Mars, a háború istene lehetetlenné teszi a megszólalást, hiszen háborúban hallgatnak a múzsák. Az írástudónak azonban a híradás is feladata, krónikás is, akinek

kötelessége a hiteles tudósítás. Értelmezze Petőfi Sándor Szörnyű idő című költeményét abból a szempontból, hogy a költő szemtanúként és résztvevőként éli meg saját korát! PETŐFI SÁNDOR Szörnyű idő. 1. Szörnyű idő, szörnyű idő! S a szörnyüség mindegyre nő. Talán az ég Megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? villog ellenünk A fél világnak kardja. 2. És ott elől a háború Csak a kisebb baj; szomorúbb, Mi hátul áll, A döghalál. Be kijutott a részed Isten csapásiból, o hon, Folyvást arat határidon Két kézzel az enyészet. 3. Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? 4. S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, Zavart ész

meséjének? 3. Összehasonlító elemzés „A hazám a házam tája. Ha szülőföldemre gondolok, nem is egy kis vidéki ház jut eszembe. De csak a házra emlékszem, a két szobácskára” (Illyés Gyula: Puszták népe) A hazatérés, az otthon emlékei, a család melegsége örök témája a költészetnek. Hasonlítsa össze a hazatérés verseiként értelmezve Petőfi Sándor Egy estém otthon és Weöres Sándor Hazatérés című költeményét! PETŐFI SÁNDOR Egy estém otthon 1. Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! 2. Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. 3. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. 4. Szemében „mesterségem” Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. 5. „No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett

hallgatnia. 6. „Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.” 7. Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. 8. Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti. 9. De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan. 10. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért. 11. Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt. 12. De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle – hát az Irást abban hagyám. 13. És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek. 14. Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám! WEÖRES SÁNDOR Hazatérés 1. Anyám szemében kapzsi féltés Apám szemében görbe vád – hogy megjöttem,

fölhozta mégis a legvénebb üveg borát. 2. Kutyánk bőrbeteg és öreg már, csupa csont. nézni siralom Nemsokára, tudom, elássák a lucernás domboldalon. 3. Vacsorázunk Pár szó – és csönd lesz És az a csönd úgy kiabál. Mintha az étel sótlan volna, mikor pupozva van a tál. 4. Rámnéz anyám, rámnéz apám is: Nem az van itt már, aki volt? És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. 5. Annyit játszottunk a kutyánkkal együtt, mind vad imposztorok! Most, hogyha fejét megsimítom, végigvonaglik és morog. 6. Miért nem tudunk már örülni, ha étel és bor oly remek? Miért vagyunk mi mind a Földön olyan örök idegenek? 7. Miért nem tudok sírni, bőgni, hogy megvénül anyám-apám anélkül hogy megsimogatnám az arcukat, mint hajdanán? 8. Három holt idegent takar majd a borostyános kriptabolt. És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. 7. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az

alábbi szöveget, majd oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat! Színészek furcsaságai Színészóriásaink jól ismerték egymás babonáit, furcsaságait, megdöbbentő mániáit. Csortos Gyula például a s zínházban mindig egy kört rajzolt maga köré, azon belül senki nem léphetett, nehogy zaklassák, megérintsék, megzavarják a f elkészülésben. Honthy Hanna pedig annyira szerette a színpadi bevonulást, hogy saját otthonában is kizárólag az emeletről köszöntötte vendégeit. Feleki Kamill abrosza Feleki Kamill a meglepetések művésze volt. Az elmúlt fél évszázadban valószínűleg soha senki nem talált ki és nem épített az életébe annyi furcsaságot, mint ő. Nem pozőrködésből vagy valamiféle feltűnősködésből tette mindezt: csupán szeretett törvények szerint élni – bár a törvénykönyv minden egyes paragrafusát ő maga írta. Az ismerősök vagy alkalmazkodtak ehhez, vagy nem. Ebben az esetben azonban nélkülözniük

kellett a művész társaságát, olykor még a köszönését is. A művész a mellényzsebében egy kis noteszt tárolt. A regiszterben nevek sorakoztak Ám telefonszám vagy cím helyett minden névhez egy dátum és néhány szó megjegyzés tartozott. Ha úgy érezte, hogy őt most megbántották, elővette kis füzetkéjét, majd egy tollal belevéste az elkövető nevét, bűnét – vagyis, hogy mivel sértette meg őt –, és a letöltendő időt – azaz, hány hétre, hónapra, évre bünteti meg a vétkest. Az egyik legelső bejegyzett kedvenc rendezője volt (nevét homály fedi). A Feleki házaspár vacsorára várta a direktort és feleségét. A meghívottaknak azonban valami közbejött, és erről nem értesítették a vendéglátókat. Feleki egy óra hosszat várt, majd elővette a noteszt: mint egy döntőbíró, számos érvet felsorakoztatott barátja ellen, és egy év „szakítást” rótt ki rá. Az igazgatóné ennél többet, két év „megvonást”

kapott, hiszen egy nőnek tudnia kell, hogy egy vacsorameghívás milyen fontos előkészületekkel jár. Letelt az egy év, és fél óra múlva Kamill ott folytatta a barátságukat, ahol azelőtt abbahagyta. Az asszonynak azonban még egy év „letöltendője” volt, így vele továbbra sem állt szóba. Ám nem csak erkölcsi szempontból értékelte ismerőseit: a Parnasszus-abroszon a teljesítményeket díjazta. Segítségére volt ebben egy tizenkét személyes, nagyméretű háziterítő No meg a feleség: Finike. Feleki rendszeresen megnézte művésztársai alakítását, és a kimagasló teljesítményűektől aláírást kért. Mégpedig az abroszra A betűket pedig Finike keresztöltésekkel kihímezte. Az is előfordult, hogy maga keresett fel egy-egy művészt A legenda szerint Otto Klemperert a Zeneakadémián egy hangverseny után látogatta meg. Kiterítette elé az aláírásokkal ellepett vásznat. A karmester állítólag fuldoklott a nevetéstől a kék,

sárga, piros hímzéses terítő láttán. Ám szívesen teljesítette a kérést, és aláírta az abroszt Szinte lehetetlen valamennyi nevet kiolvasni, Feleki ugyanis több évtizedig „gyűjtötte” a tehetségeket, és egy idő után már az általa kivételesnek tartott ismerősökkel is dedikáltatott. Néhány híresség a terítőről: Bajor Gizi, Gaál Franciska, Tőkés Anna, Ladomerszky Margit, Karády Katalin, Bánki Zsuzsa, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Ajtay Andor, Jávor Pál, Ráday Imre, Halmai Imre – mind megtalálható a háziterítőn. Azt ma már nem tudjuk, hogy a Parnasszus-abrosszal megsértett-e valaha valakit, de előfordulhatott. A rossz színészi teljesítményt ugyanis a művész súlyosan büntette Egy-egy rossznak tartott alakítás után hazament, majd feleségének kiadta a parancsot: – Fiam, bontunk! Ilyenkor Finike kisollóval aprólékosan lefejtette a hímzést az abroszról. Néhány pillanat alatt eltűnt a név a listáról. A művész

magához sem volt könyörületes Ha – ítélete szerint – rosszul játszott, saját nevét is kibontatta. Így aztán olykor-olykor ő maga is feltűnt, majd ismét lekerült a Parnasszusról Kiss Manyi rosszaskodásai Míg Feleki Kamill különös szokásai végtelen tartásából, érzékenységéből, no meg sértődékenységéből fakadtak, és ő maga nagyon ügyelt arra, hogy soha senkit ne bántson meg, addig Kiss Manyi éppen a sértegetés, a meghökkentés, a polgárpukkasztás mestere volt Aprócska asszony tipeg a színészöltözők előtt. ,,Gyerekek, gyerünk rendet rakni!” – azzal int a mögötte sorakozóknak, majd benyitnak az első útjukba akadó ajtón. Odabent aztán kezdődik a „nagytakarítás”. Fejük tetejére állítják a székeket, feldúlják az asztalokat, szétszórják a púdert, a szemfestéket, összekenik és elhajigálják a vattapamacsokat, a különböző kellékeket. Kis túlzással: törnek-zúznak. Amikor már nincs mit

rombolni, a színésznő elégedetten megdörgöli a tenyerét: – Na, szép rend van, most már mehetünk. Az öltöző tulajdonosa persze nem repes az örömtől, amikor meglátja a szétvert termet. A mókamester: Kiss Manyi. A kivételes tehetségű művész különös szenvedélynek hódolt Manyika ugyanis imádott – ahogyan ő nevezte sajátos stílusában – rosszaskodni. Szerette megviccelni színészkollegáit, még akkor is, ha nyilvánvalóan sértődéshez vezetett a dolog. Tudta jól, hogy mit csinál, de nem érdekelte. Ez volt a szokása, a szenvedélye Egészen kegyetlen vicceket is kieszelt. Ilyen volt a lefestés: „Ráértek egy kicsit?” – kérdezte barátaitól előadás után „Persze, Manyika. Akkor lefestjük?” – a többiek pedig ravaszan bólintottak, ugyanis már jól tudták, mi következik. Csínytevésük színhelye ugyancsak egy – tetszőlegesen kiválasztott – öltöző volt. Benyitottak, majd megragadták az összes festéket, rúzst,

egyéb kenceficét, és a hazafele készülődő színész arcába kenték. Amikor már egy milliméternyi tiszta felület nem volt a szerencsétlenen, és a hajából is csimbókokban lógott a ragacs, Manyika kijelentette: „Szépen lefestettük. Most már mehetünk” Azzal hátat fordítva áldozatuknak – mint aki jól végezte dolgát – kivonultak a csatatérről. Bármennyire is úgy tűnik, szó sincs gonoszkodásról vagy rosszindulatról. Ennél sokkal mélyebb okok húzódtak meg egy-egy akció hátterében. Egy barátja azt nyilatkozta Révy Eszter életrajzi kötetében, hogy Kiss Manyi a feszültségét vezette le így. Évadonként négy-öt főszerepet vitt színházában, a M adáchban, és filmek tucatjaiban játszott. Kellett hát valami, amivel leföldeli magát. És ő ebben (is) találta meg Mások szerint emberpróbáló szerepe volt a huncutságoknak Ki mit visel el, mit tűr el tőle. Ez a munkában is segített neki Úgy gondolta ugyanis, hogy aki megijed,

megsértődik vagy visszavonul egy-egy tréfa kapcsán, és nem tud mit kezdeni a szituációval, az a színpadon sem alkalmazkodik, nem megbízható, vigyázni kell vele. (Kiss Manyi egyébként nagyon jól alkalmazkodott. Előfordult, hogy egyszerre négy különböző darabban, négy egymástól teljesen távol álló karaktert alakított. Mégis minden esetben tökéletesen idomult az adott szerephez.) Minden gátat elsöprő játékszenvedélye az utcán is folytatódott. Polgárpukkasztóan viselkedett, heccelte a járókelőket, akik aztán szájtátva figyelték a nyíltszíni előadást. Később egy színész-kollega így nyilatkozott ezekről a csínytevésekről „Szakmailag rengeteget jelentettek számunkra. Életünk az akciók-reakciók sorozatából tevődik össze Ha valaminek az azonnali hatására kíváncsiak vagyunk, az csak primer módon szerezhető meg. Meggyőződésem, hogy senkinek nem ártottunk vele. Nekünk viszont rengeteg hasznot hozott Most aztán

csak azt ne kérdezze, hogy ez is – egoizmus volt-e?.! Az” Osgyán Erika (IPM, 2004. augusztus) 1. Hogyan függ össze a felvezető szöveg a címmel, illetve a s zöveg egészével? Három-négy mondatban válaszoljon az olvasottak alapján! 2. Válaszoljon az alábbi kérdésekre a szöveg alapján! a) Milyen megjegyzéseket írt Feleki Kamill noteszében a nevek mellé? b) Ki volt Finike? c) Miért kapott az igazgatóné nagyobb büntetést, mint a férje? d) Mik voltak a fő okai Kiss Manyi „rosszaskodásainak”? (Legalább kettőt említsen meg!) e) Értelmezze a „rosszaskodás” szót! Milyen szinonimákat használhatna helyette? f) Ki írt Kiss Manyiról életrajzot? g) Mit jelentett a színésznőnek a „nagytakarítás”? h) Milyen mániája volt Csortos Gyulának? i) Milyen szempontok alapján értékelte Feleki ismerőseit? j) Mi bizonyítja Kiss Manyi alkalmazkodó képességét? 3. Az antik mitológia szerint Apollón és a Múzsák a Parnasszuson laktak

Nevezzen meg még három görög mitológiai helyszínt! 4. Határozza meg az alábbi – a szövegben előforduló – szavak jelentését! a) pozőrködés b) polgárpukkasztás c) primer d) csimbókokban e) egoizmus: 5. Milyen furcsaságokról, mániákról olvasott irodalmi vagy egyéb tanulmányai során? Írjon két példát, megnevezve a hős/személy furcsaságát, különcségét is! 6. Készítsen rövid szócikket egy szótárba a csínytevés, a rosszalkodás és a vétek szavakról úgy, hogy utaljon a köztük levő fokozati különbségekre is! 7. A szöveg alapján értékelje a következő érveket! Röviden fogalmazza meg, hogy mi a hiba az érvelésben, majd javítsa ki azokat! a) Feleki Kamill vacsorájára nem ment el kedvenc rendezője. Többet nem hívott meg rendezőt b) Kiss Manyi azért provokálta az utcán az embereket, mert nem kapott megfelelő szerepeket a színházban. 8. Állapítsa meg, hogy az alábbi szavak milyen stílusárnyalathoz tartoznak!

a) paragrafus b) tipeg c) huncutságok d) kenceficét: 9. Határozza meg, a lineáris kohézió elemei hogyan biztosítják az előrehaladást a Felekiről szóló szöveg utolsó előtti bekezdésében! 10. Jellemezze a szerző viszonyulását a témához! Véleményét röviden indokolja! II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „A férfi sorsa a nő.” (Jókai Mór) „Férfi és nő hogyan is érthetné meg egymást, hisz mindkettő mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit.” (Karinthy Frigyes) „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis, miért vonz? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt.” (Madách Imre) A fenti idézetekből kiindulva fejtse ki véleményét a két nem kapcsolatáról! Érvekkel támassza alá, hogyan változik

ez a v iszony a t ársadalom változásainak hatására! Érvelésében utaljon irodalmi példákra is (a magyar és a világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet)! Írása ne haladja meg a 4 oldalnyi terjedelmet! 2. Egy mű értelmezése Ady Endre A föl-földobott kő című versének elemzése során mutasson rá a költő hazaszeretetének mélységére, s arra, hogy az adott korban miért volt küzdelmes a sors vállalása, a szülőföldhöz való hűség! A lírai hősben zajló belső vívódás hogyan jelenik meg a költemény szerkezetében, képi világában, illetve nyelvi megformáltságában? Írása ne haladja meg a 4 oldalnyi terjedelmet! ADY ENDRE A föl-földobott kő 1. Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. 2. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. 3. Mindig elvágyik s nem menekülhet Magyar vágyakkal, melyek elülnek S

fölhorgadnak megint. 4. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. 5. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. 6. És, jaj, hiába, mindenha szándék Százszor földobnál, én visszaszállnék Százszor is, végül is. (1909) 3. Összehasonlító elemzés Készítse el Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék, József Attila Nem emel föl és Pilinszky János Harmadnapon című verseinek összehasonlító elemzését! Térjen ki a költők eltérő személyiségéből fakadó istenkép ábrázolásának hasonlóságaira és különbségeire! Mutassa be, hogy ezek a hasonló és eltérő vonások hogyan tükröződnek a versek képi és hangulati világában! Írásának terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt! ADY ENDRE Istenhez hanyatló árnyék ,,Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem és ide s tova hányattatom, mint a sáska.” (Zsoltárok könyve 109.) 1.

Akaratomból is kihullasz, Én akart, vágyott Istenem, Már magamat sem ismerem S Hozzád beszélni rontás fullaszt. 2. Szent Képzelés, örök hit-balzsam, Ki létlenül is leglevőbb, Meghajlok szent Szined előtt S akarom, hogy hited akarjam. 3. Üldöztetésimben kellettél S kerestelek bús-szilajon S már-már jajomból kihagyom Neved, mely szebb minden neveknél. 4. Megűzeték s nem nyugszom addig, Míg hitedet meg nem nyerem, Mert kockán van az életem, Mint árnyék, mikor elhanyatlik. 5. S hányattatom, miként a sáska, Mert csak Tenéked van erőd S mert nem láttam régen előbb: Nem szabad hinni senki másba. (1911) JÓZSEF ATTILA Nem emel föl 1. Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. 2. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerítnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. 3. Tudod, szivem mily kisgyerek – ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a

lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson. 4. Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az árnyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. 5. Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám. (1937. február–március) PILINSZKY JÁNOS Harmadnapon 1. És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ 2. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive – Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. (1958) 8. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldja meg a feladatokat! A szómágiáról, a hagyományokról és a nevelésről A mai ember gyorsan él, gyorsan gondolkodik, és gyorsan beszél. Lárma vesz körül bennünket, s gyakran olyan fáradtak vagyunk, hogy képtelenek vagyunk, olykor meg nem is

akarunk odafigyelni, hogy miről beszélnek. S egyáltalán érzékeljük-e, hogy mi magunk hogyan beszélünk? Milyen szavakat használunk? Valójában tudunk beszélni? Őseink, akiknek alkalmazkodniuk kellett a mi zord éghajlatunkhoz, a mi zsákmányban szegény országunkban réges-régen megtanulták, hogyan használják takarékosan és ésszerűen életenergiájukat. A természet tele volt körülöttük hallható energiaduruzsolással – hangokkal Ezzel az érzékelhető ritmussal, lüktetéssel az ember megpróbált együttduruzsolni. A természet hangjai erőt adtak és biztonságot, békét és egyensúlyt. Ezeknek a példájára tanulták meg felfogni a beszédben rejlő erőt is, és megbecsülni annak a töltetnek az értékét, melyet az ember maga áraszt a t ermészetbe. Megismerték ennek a töltetnek a visszatükröződését, ami gyakran igen fájdalmas. A finnugorokat ősidőktől fogva varázslóknak tartották A nyugateurópai népek meséit olvasva az

derül ki, hogy a mese szereplői közül gyakran a legutolsó, legmeghatározóbb erőnek az bizonyul, aki a főszereplő problémáit megoldja, aki tanácsot és segítséget ad neki, az a lapp bölcs, a finn varázsló, Észak varázslója stb. Egyszóval Észak sötétjében és fagyában nagyon erős mágikus erő rejtőzik. Ez az erő a szó erejét használja fel Ráolvas, elátkoz, meggyógyít és erőt ad, vele szemben nem segít semmiféle kard, se az ellenfél ereje vagy bátorsága. Eleink mindennapos kapcsolataikban a tárgyszerű beszédet értékelték. A gyerekeknek pendelyes koruktól azt tanították, hogy tilos az üres fecsegés. Az üres, magvatlan szó bemocskolja az embert, könnyelmű, nevetséges alakot csinál belőle. A gyerekeket arra tanították, hogy ok nélkül nem szabad csacsogni. A felnőttek beszélgetése közben csak akkor szólalhattak meg, ha kérdezték őket. A finnugorok a délebbi népekhez képest szűkszavúbbak A kimondott szónak

ugyanakkor értéke van, felelni kell érte. Legalábbis így tanították Nagyon hosszú időn keresztül a megegyezések szóban köttettek – szavukat adták. A szót a megegyezés megvalósulásáig vagy bizonyos idő leteltéig adták. Ezzel a felek ideiglenesen átadtak egy részt magukból, mágikus erejükből. Rendíthetetlenül hitték, hogy a szómágia működik, s ha valaki megszegi a megegyezést, elveszti önmagának egy részét, sőt nemcsak elveszti, hanem az ellene is fordul. A másik fél becsapása, rászedése másodrendű dolog volt, elsősorban a mágikus erőtől, a szótól, a szó zálogba adott erejének működésbe lépésétől féltek. Gondoljunk csak arra, milyen erős etikai alapon állt a kereskedő becsülete. Ily módon alakult ki, nem engedték szabadjára az alattomos, zsákmányra éhes ösztönöket. Az emberek fölött volt egy felsőbb erő, amelynek alá kellett vetniük magukat. Az egyezség megkötésekor adott szó szent volt. Mi mindent

meg nem ígérünk manapság! Milyen sok energiatöltet hat ellenünk a megszegett ígéretek következtében! A folklorista Oskar Loorits rámutat, hogy elődeink szigorúan szabályozták a szómágiával való élést. Ide tartozott a névmágia és több, a vadászattal kapcsolatos tabu Nem volt szabad nevén nevezni a zsákmányt, vagy titkolni kellett az újszülött nevét, mert a csöppség még nem volt képes megvédeni magát, erőtlen volt. Betegsége egyik oka lehetett a rosszul megválasztott név Ha az újszülött csenevész volt, nem akart enni, betegnek látszott, új név adásával igyekeztek orvosolni a dolgot. A káromkodás szigorúan meg volt tiltva. Hitték, hogy a gonosz erő említése, megidézése mindenekelőtt a káromkodó, de a környezetében lévők ellen is fordulhat. Különösen a szent helyeken, ahol áldoztak, a szent ligetekben és a szaunában volt tilos a káromló szó használata. A szent ligetek eltűnése után a szauna vált a

varázslás, mindenekelőtt a mágikus és a fizikai megtisztulás helyévé. A szaunában történt minden szertartásos, azaz mágikus megtisztulás – házasságkötés, döntő jelentőségű megegyezés, fegyverszünetkötés stb. – előtt A szaunában szültek, gyógyítottak, kúráltak, s a szaunába mentek meghalni is. Minden tevékenység lényeges kelléke volt a szó, a varázsige. Gonosz nyelvvel nagyon sok rosszat lehetett véghez vinni: elvarázsolni, elátkozni, betegséget hozni a másik emberre, sőt meg is ölni. Ebben szilárdan hittek, valamint a szó megtisztító, gyógyító és építő erejében. Ezt az erőt mindenekelőtt a tudó, látó emberek, javasok tudták használni. Ezek az emberek jobban ismerték a természetet és annak törvényeit. Lényegében a nép vezetői, bírái, orvosai, tanítói és a korábbi ismeretek őrzői voltak egy személyben. A javasnak különös gonddal kellett kiválasztania az utódját A szómágia és a

varázslás ereje oly nagy volt, hogy azt nem volt szabad egy átlagember kezébe adni. A varázsigék titkosak voltak, s ezeket csak a javasoknak tanították meg. A keleti bölcsek szerint a szavakban koncentrálódó energiatöltet három törvénynek van alávetve. 1. A kölcsönös hatás törvénye Elődeink ezt így fogalmazták meg: Ahogy te teszel az erdőnek, úgy tesz az erdő neked. 2 Hasonló hasonlót szül Minden lelki beállítottság és cselekvésmód csak hasonlót eredményezhet. 3. A szóenergia nehézkedési törvénye Minél tisztábbak a gondolatok és a szavak, annál könnyebbek, s annál magasabbra emelkednek. Az alacsony gondolatok és szavak nehezek, a földhöz nyomják az embert. A súlyosan nyomasztó környezetből csak úgy lehet kiszabadulni, ha az ember megjavítja a gondolatait, megfelelteti őket a szavainak. Ha az embernek megadatott a Szó erejének használata, az nagy felelősséget ró rá. Ha megfigyeljük környezetünket, mindenki számára

világos, mennyi üres szócséplés, haszontalan fecsegés, pletyka, kárörvendő gúnyolódás befeketítés és hazugság van körülöttünk. Hozzászoktunk a demagógiához Nem zavar bennünket a hamis eskü, az igazság nyilvánvaló letagadása stb. Nem gondolunk arra, hogy a hazugság sötét energiájának a természetbe fröcskölésével mindenekelőtt saját magunknak okozunk kárt. A keleti bölcsek szerint minden szó energiája öthatod részben bumerángként a kimondójához tér vissza, s a köszönetnek, a szeretetnek, a dicséretnek, de az átoknak is csak egyhatod része jut el a címzetthez. Egyszóval saját magunkat formáljuk a szavainkkal, az életünket Különösen a tanító, a tanár számára fontos a szó helyes használata. Ugyanolyan fontos az artikuláció is. Sajnos nagyon kevés figyelmet fordítanak a hang kiművelésére Minden középiskolai diák számára elengedhetetlenül szükséges lenne a retorika tanítása.[] A hang milyen sajátságát

használja leginkább a tanárok többsége? Sajnos a hangerőt. Tudjuk, milyen találóan határozzák meg a tanulók egyik vagy másik tanár beszédmódját. Van, aki károg, más kotkodácsol, a harmadik zsörtölődik, a negyedik fűrészel, más meg még ennél is rosszabbat tesz. [] A legerősebb és ősidőktől ismert varázsigék az imádságok. Az imádságok nagyon nagy szóerő, szómágia koncentrációi, s nagyon nagy gyógyító erővel bírnak. Ráadásul az imádság ereje rendkívüli mértékben felerősödik, ha kollektív, s ha megfelelő helyen hangzik el – templomban. A kollektív imádságok gyógyító ereje napjainkban is bizonyságot nyert. Maria Tilk (Finnugor Világ, 2001. június 23) 1. Mi a cím szerepe? Milyen összefüggésben áll a szöveg egészével? 3-4 mondatban válaszoljon az olvasottak alapján! 2. a) Milyen stílusrétegbe tartozik a szöveg? b) Válaszát indokolja is meg! 3. Mit jelentenek a következő szavak? a) folklorista: b)

csenevész: c) demagógia: d) zsörtölődik: e) koncentráció: 4. A szöveg alapján döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi megállapítások! Írjon egy „I” vagy „H” betűt a mondatok után! a) A szaunákban nemcsak szültek, de ott mentek férjhez is. b) A tanárok a hang sajátosságai közül elsősorban a hangerőt használják. c) A tabu betartásakor meg kellett nevezni az újszülöttet. d) Rengeteg kárt okozunk magunknak az üres fecsegéssel. e) A finnugorok beszédesebbek, mint a déli népek. f) Manapság az emberek betartják ígéreteiket. 5. Írjon 5 olyan szólást, közmondást, amelyek a szöveg mondandójához illenek! 6. Készítsen kulcsszavas vázlatot 5-6 pontban a szöveghez! 7. Mi a véleménye a trágár szavak használatáról, a káromkodásról? Egyetért-e azzal, hogy „ezek a földhöz nyomják az embert”? 8-10 sorban fogalmazza meg érvelését! 8. Keresse meg a 4 bekezdés szöveggrammatikai eszközeit (legalább négyet), és

hozzon példát a szövegből! II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés A sors, a végzet sok ember szerint játszik fontos szerepet életünkben. Mennyiben irányíthatjuk saját sorsunkat, s mennyiben befolyásolhatják azt a körülmények, a végzet? Fejtse ki véleményét! Érvelésében hivatkozzon irodalmi példákra (a magyar és a világirodalom lírai, epikai és drámai műveiből meríthet)! Írása ne haladja meg a 4 oldalnyi terjedelmet! 2. Egy mű értelmezése Arany személyes sorsának és az 1848 előtti küzdelmeknek allegóriája A rab gólya című vers. Értelmezze a költeményt mint Arany egyik ars poeticáját! Írásának terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt! ARANY JÁNOS A rab gólya 1. Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepülne, messze szállna. Messze messze,

Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. 2. Tűnődik, féllábon állván, El-elúnja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti, Abban áll a Múlatsága, Ha beléun, újrakezdi. 3. Szárnya mellé dugta orrát, Messze nézne, de ha nem lát! Négy kerítés, négy magas fal; Jaj, mi haszna! Bár akarna, Kőfalon nem látni átal. 4. Még az égre fölnézhetne, Arra sincsen semmi kedve: Szabad gólyák szállnak ottan Jobb hazába; De hiába! Ott maradt ő, elhagyottan. 5. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő a csonka szárnya S fölrepűl a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a szabadság honja kéklik. 6. Őszi képet ölt a határ, Nincsen rajta gólyamadár, Egy van már csak: ő, az árva Mint az a rab, Ki nem szabad, Keskeny ketrecébe zárva. 7. Még a darvak hátra vannak, Mennek ők is, most akarnak: Nem nézi, csak hallja őket, Mert tudja jól, Ott fenn mi szól, Ismeri a költözőket. 8. Megkisérté egyszer-kétszer: Nem bírná-e szárnya még fel;

Hej, dehogynem bírná szárnya, Csak ne volna Hosszu tolla Oly kegyetlenül megkuszálva! 9. Árva madár, gólya madár, Sose nő ki a tollad, ne várd, Soha többé, fagyos télig; Mert, ha épen Nő is szépen: Rossz emberek elmetélik! (1847) 3. Összehasonlító elemzés Nemes Nagy Ágnes Nyári éj és József Attila A hullámok lágy tánca című verseiben az éjszaka, a nyári éjszaka motívum áll a középpontban. Készítse el a két mű összehasonlító elemzését úgy, hogy mutasson rá a motívumok, a forma, a szerkesztésmód és a költői eszközök közötti hasonlóságokra és különbségekre! Térjen ki az érzelmi, hangulati elemek szerepére is! Írása ne haladja meg a 4 oldalnyi terjedelmet! NEMES NAGY ÁGNES Nyári éj 1. Emelkedik a lassú tenger Az álom süllyed, olvadok. Tárt ablakunk alatt a mélyben a júniusi éj csobog. 2. Üvegzöldszínű habja szélén mint fel-felbukkanó halak, a csillagok kecses csapatban csobbannak és villámlanak.

3. S a fák között – kövér korállok árnyékot – lengető bogán, haján világító moszattal átúszik lassan Szent-Iván. (1946. június 23) JÓZSEF ATTILA A hullámok lágy tánca 1. A hullámok lágy tánca s odaát a lombok gyenge lejtése az éjjelt lassudan hozták s csillagok raját hívták reszketni az egekre széjjel. 2. Így ők S az érzelmek is csendesen mozdulnak benn a szívben ringatóan, emlékezés visszfénye, szerelem hatalma ring, mint a nagy víz a tóban. 3. Én nem értem, csak érzem az egészet Itt tangót jár a sok lány és fiú, a sok számító, kedves és hiú. 4. Mert ez itt egy divatos nyári fürdő De némán, hiszen ráér a természet, a zene mögött zúg az örök erdő. (1936 nyara) 9. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! A bevádolt szobor és halott győztes Kik voltak az ókori olümpiai versenyek résztvevői? Mi mozgatta őket a versenyszellemen,

dicsőségvágyon kívül? Az olümpiai játékok több mint ezer esztendeje alatt hogyan alakultak át a görögök szokásai? Hiszen az évszázadok alatt maguk a versenyek is sokat változtak Az olümpiai versenyek első száz évében csak futószámok, öttusa, birkózás (Kr. e 708) és ökölvívás (Kr. e 688) szórakoztatta a nézőket A leglátványosabb programot, a négyesfogatok versenyét csak Kr. e 680-tól rendezték meg, a többi lovasszám még később került a versenyszámok közé. A változások alaposan átrendezték a résztvevők társadalmi helyzetét és a játékokon induló államok körét is. Az első tizenegy játékon a stadionfutást csak éliszi és a szomszédos Messzéniából érkező versenyzők nyerték meg, ami arra utal, hogy a játékok még nem váltak igazán pánhellén (vagyis a kor fogalmai szerint globalizált) jellegűvé. Kr e 728-ban találkozunk az első korinthoszi és Kr e. 696-ban az első athéni győztessel Vagyis közel

száz esztendővel alapításuk után lépték át a játékok Peloponnészosz határait. Az első itáliai, mégpedig krozóni görög győztest még több mint száz év múltán, Kr. e 588-ban koszorúzták meg Ekkor már valóban nemzetközi volt az olümpiai mozgalom. A versenyjátékok programjának kibővülése a méregdrága kocsihajtással a résztvevők komoly anyagi differenciálódásához vezetett. Míg egy gyors lábú messzénéi ifjú bármikor elindulhatott stadionfutásban, egy kocsihajtónak gondoskodnia kellett lovai ellátásáról, sőt szállításáról is, ami a tengerentúlról átszállított fogatoknál nem lehetett olcsó mulatság. Márpedig csak a kocsiversenyek első száznyolcvan esztendejében egy epidamnoszi (a mai Albánia területéről), öt szicíliai és két északafrikai (kürénéi) kocsi szerzett győzelmet. Minthogy semmi sem írta elő, hogy a versenyző maga hajtsa a kocsiját, akár több kocsit is indíthatott, aki anyagilag megtehette.

Arra azonban csak az athéni Alkibiadész, Periklész nevelt fia, a bölcs Szókratész tanítványa vállalkozott, hogy egyetlen versenyen nem kevesebb, mint hét kocsit indítson, elnyerve vele az első, a második és a negyedik helyezést (Kr. e 416) A különleges győzelem különleges ünneplést igényelt: a győzelmi ódát maga Euripidész, a legsikeresebb athéni drámaköltő írta az athéni aranyifjú tiszteletére. A városok egymással versengve ünnepelték a jóképű politikust Az epheszosziak díszes sátrat emeltek neki, Khiosz takarmánnyal látta el lovait, azonkívül a leszbosziakkal együtt áldozati állatokat, bort és élelmiszert ajándékoztak neki, hogy győzelme tiszteletére fényes ünnepi lakomákat adhasson. [] A jelentősebb versenyzőket – így vagy úgy – sorra kikezdte a pletyka. Forrásaink különösen gazdagok az ilyen történetekben. Persze, nem csoda, ha a thaszoszi Theagenészt már életében legendák vették körül, hiszen

huszonkét év alatt 1103 k isebb- nagyobb versenyt nyert meg, köztük az olümpiai ökölvívó és pankration (a pankráció őse) versenyt. Polgártársai félistenként tisztelték, és szobrot állítottak neki. Csakhogy Pauszaniasz szerint egy haragosa a halála után éjszakánként kijárt a szoborhoz, és rendszeresen megkorbácsolta. Azt hitte, Theagenész már nem tud visszaütni. A szobor egyik éjjel lefordult a talapzatról, és agyonsújtotta a gyáva alakot Csakhogy a halott fiai vádat emeltek a szobor ellen, amit a thaszosziak elítéltek gyilkosságért, és a tengerbe vetették. A sziget földje ettől kezdve nem akart teremni, és az ínség nem is múlt el, amíg vissza nem állították helyére az ökölvívó szobrát, és nem áldoztak neki mint istennek. A későbbiekben másutt is emeltek Theagenész-szobrokat, amelyeknek, ha hihetünk forrásainknak, gyógyító hatásuk volt. Az ókor egyik legnagyobb birkózója, a krotóni Milón Kr. e 540-től

összesen hatszor nyert Olümpiában, hatszor Delphoiban, tízszer a korinthoszi Iszthmián és kilencszer Nemeában. Hatalmas erejét egyéni edzésmódszerrel szerezte meg. Állítólag nyakába vett egy kisborjút, és minden nap azzal sétált, míg az bikává nem cseperedett. Pauszaniasz szerint Olümpiában felállított bronzszobrát is maga vitte a szentélykörzetbe. Milón győzelmein kívül más, egyéni teljesítményeivel is felhívta magára a közönség figyelmét. Egyszer felállt egy olajjal bekent diszkoszra, és felszólította társait, lökjék le róla. Ez, természetesen, senkinek sem sikerült [] A versenyjátékok krónikája a kiemelkedő teljesítmények mellett néhány különös, olykor botrányos győzelmet is feljegyzett. Ailianosz meséli, hogy az ökölvívás során a kürénéi Eurüdamasz fogát kiverte az ellenfele, de ő egyszerűen lenyelte azt, folytatta a mérkőzést és meg is nyerte. A meglehetősen szabadfogású pankrationban

Szósztratosz azért győzött háromszor Olümpiában, mert megragadta és összemorzsolta ellenfele kézfejét. Pauszaniasz szerint az asztüpalaiai Kleomedész úgy diadalmaskodott ökölvívásban, hogy a nézők szeme láttára agyonverte az epidauroszi Ikkoszt. Arraikhión pankrationgyőzelme azonban vitathatatlanul elviszi a pálmát a morbid bajnokságok mezőnyében. Arraikhión harmadik olümpiai diadala kapujában állt, amikor a döntő mérkőzésen ellenfele egyszerűen megfojtotta. Csakhogy mielőtt kilehelte volna a lelkét, kitörte a fojtogató egyik ujját. Az, fájdalmában feladta a mérkőzést, így a halott fejére helyezték a győzelmi koszorút. Igazi bravúrt hajtott végre a kariai Politész a Kr. u 69-ben rendezett játékokon Ugyanazon a napon diadalmaskodott hosszú távon, rövid távon és kettős stadionfutásban. Soha senkinek sem sikerült rajta kívül ez a teljesítmény Volt győzelem, ami államok közötti politikai konfliktushoz vezetett.

A játékok szervezői Kr e 420-ban kizárták a s pártaiakat, mivel megsértették az olümpiai fegyvernyugvást. A spártai Likhász mégis indította fogatát a kocsiversenyen, de boiót színekben. A kocsi elsőként futott be a célba, de amikor a boiótokat hirdették ki győztesként, Likhasz előlépett és megkoszorúzta a kocsihajtót. Ezzel azonban elismerte, hogy a tilalom ellenére indította fogatát A rendfenntartók büntetésből megvesszőzték a hírneves spártait. A résztvevők attól féltek, Spárta fegyveresen fog beavatkozni, hogy megtorolja a megszégyenítést, de a játékok végül mégis békében zajlottak le. Olyan győzelemről is tudunk, amiből viszont az egész görögség profitált. Suetonius írja le Nero olümpiai szereplését. A különc császár tízfogatú kocsival indult a kocsiversenyen Az egyik kanyarban véletlenül kiesett a kocsiból, és hiába emelték oda vissza, végül szégyenszemre feladta a versenyt. Ez azonban nem zavarta

abban a bírákat, hogy Nerót hirdessék ki győztesként A császár hálából szabadsággal ajándékozta meg egész Hellaszt, a bírákat pedig római polgárjogban és valóságos kis vagyonban részesítette. Németh György (Élet és Tudomány, 2004/33.) 1. Mi a cí m szerepe? Milyen viszonyban áll a s zöveggel? Mi a f unkciója a cí m alatti kiemelt résznek? 2. Mit jelentenek a következő szavak? a) globális: b) differenciálódás: c) bravúr: d) profitál: 3. Hogyan jellemezné a szöveg műfaját? Miért? (Válaszát röviden indokolja is!) 4. A szövegre vonatkozó alábbi állítások közül döntse el, melyik helyes, illetve melyik hamis! Az igaz állítások mellé írjon „I”, a hamisak mellé „H” betűt! a) Thaszoszban mindaddig dögvész pusztított, míg vissza nem állították Theagenész szobrát a helyére. b) Alkibiadész, Periklész nevelt fia egymást követő három olimpiai versenyen elnyerte az első, a második majd a negyedik

helyezést. c) Likhasz azért nem indulhatott a versenyen, mert spártaiak soha nem nevezhettek. d) Utolsó olimpiai bajnoki címét Milón Kr. e 516-ban szerezte e) A kor egyik legnevesebb ódaköltője, Euripidész az athéni aranyifjút győzelméért egy alkotásával tüntette ki. 5. Az ókori olimpiákon részt vevő versenyzők testi erejüknek és ügyességüknek köszönhetően vívták ki a diadalt. Soroljon fel a magyar és világirodalomból négy olyan hőst, akik szintén különleges fizikai adottságokkal rendelkeztek, s ezt kihasználva kiemelkedtek társaik közül! 6. Keresse ki a szövegből az olümpiai versenyek különleges győzelmeit, majd mindegyik kis történetnek adjon lényegre törő címet! A zárójelbe írja oda, hogy melyik versenyzőre vonatkozik a cím! 7. Írjon reklámfeliratot egy ókori olimpiai plakátra! A reklámszövegben hivatkozzon a többszörös bajnokra, Milónra is! 8. Írjon rövid, 8-10 soros magánlevelet Alkibiadész többszörös

győzelméről nevelőapjának, Periklésznek, aki nem látta a kocsiversenyt! II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta! Érvelés Egy mű értelmezése Összehasonlító elemzés „harag: fn. 1 Valóságos vagy vélt bántalom, sérelem, igazságtalanság keltette bosszús indulat vki ellen, ill. az ebből fakadó tartósabb indulatos, ellenséges érzelmi állapot.” (A magyar nyelv értelmező szótára, III.) Miként vélekedik a haragról? Hogyan jelenik meg a harag motívuma az irodalmi alkotásokban? Hogyan alakíthatja ez az indulat az egyén életét, cselekedeteit, s ez milyen hatással lehet embertársaiéra? Fejtse ki véleményét! Érvelésében hivatkozzon irodalmi példákra oly módon, hogy figyelmének középpontjában az értelmező szótár meghatározása álljon! (A magyar és világirodalom epikai és drámai műveiből egyaránt meríthet!)

Írásának terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt! 2. Egy mű értelmezése A hazáért, a k ereszténységért vívott önfeláldozó harc a t émája Balassi Bálint Egy katonaének című versének. A sorok mögött az életöröm és a halál ellentéte feszül Ezt az ambivalenciát is szem előtt tartva elemezze a művet! Írásában térjen ki a szerkezeti sajátosságokra és a megjelenítési eszközökre is! (Dolgozatának terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt!) BALASSI BÁLINT Egy katonaének 1. Vitéznek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. 2. Ellenség hirére vitézeknek szive gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívűl is, csak jó kedvéből is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. 3. Véres zászlók alatt lobogós kópiát vitézek ott viselik, Roppant sereg

előtt távol a sik mezőt széllel nyargalják, nézik Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. 4. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. 5. Az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak, futtatnak. 6. Ellenséget látván, örömmel kiáltván ők kópiákot törnek, S ha sulyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. 7. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradság mulatások. 8. Az éles

szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véressen, sebekben halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézűl holt testeknek. 9. Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerte-szerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe! 3. Összehasonlító elemzés „Mert nincs meg a kincs, mire vágytam.” (Kosztolányi: Boldog, szomorú dal) Készítse el Berzsenyi Dániel Osztályrészem és Kosztolányi Dezső Boldog szomorú dal című versének összehasonlító elemzését a s zerkesztésmód és a m egjelenítési eszközök figyelembevételével! Fejtse ki véleményét a művek kapcsán arról, hogy miért nem nevezhetjük ezeket az alkotásokat a boldog megelégedés verseinek! (Írásának terjedelme ne haladja meg a 4 oldalt!) BERZSENYI DÁNIEL Osztályrészem 1. Partra szállottam Levonom vitorlám A szelek

mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. 2. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút! 3. Bár nem olyan gazdag mezeim határa, Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissza, S nem ragyog szentelt ligetek homályin Tíburi forrás; 4. Van kies szőlőm, van arany kalásszal Biztató földem: szeretett Szabadság Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől Kérjek-e többet? 5. Vessen a végzet, valamerre tetszik, Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem: Mindenütt boldog megelégedéssel Nézzek az égre! 6. Csak te légy velem, te szelíd Camoena! Itt is áldást hint kezed életemre, S a vadon tájék kiderül virány lesz Gyenge dalodra. 7. Essem a Grönland örökös havára, Essem a forró szerecsen homokra: Ott meleg kebled fedez, ó Cameona, Itt hüves ernyőd. (1799 körül) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Boldog, szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, van

gyerekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerű, jó takaróm is, telefonom, úti böröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem kell kegyekért könyörögnöm. Nem többet az egykori köd-kép, részegje a ködnek, a könnynek, ha néha magam köszönök még, már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, tárcám van igaz szinezüstből, tollam, ceruzám vigan illan, szájamban öreg pipa füstöl. Fürdő van, üdíteni testem, langy tea beteg idegemnek, ha járok a bús Budapesten, nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat könnyekbe borít nem egy orcát, és énekes ifjú fiának vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél,

álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világon, s már nem vagyok otthon az égben. (1917) JAVÍTÓKULCS Megoldási útmutatónkban az elvárható válaszokat közöljük. Természetesen az ezektől eltérő jó megoldásokat is el kell fogadni s a minta alapján értékelni! 1. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS 1. a) Mi a cím szerepe? A cím témamegnevező, hiszen előremutat, utal a témára. (Írásában a történelmi változások Komárom városára tett hatását kíséri nyomon a szerző.) b) Miért szerepeltet alcímet is a szerző? Komárom sajátos történelmi helyzetére irányítja a figyelmet, és előre sejteti azt a problematikát, mely a természetellenes szétszakítottságból, megosztottságból következik. c) Milyen viszonyban áll az alcím a szöveg tartalmával? Az alcímben megjelölt problematikát, azaz a

megosztottságot fejti ki a szöveg. Az alcímben szereplő ellentét, illetve párhuzam által keltett feszültség húzódik végig az íráson. d) Miben rejlik az alcím hatásának titka? Az alcím ellentmond a szavak jelentésmezejéből kiinduló logikai következtetésnek, hiszen a város az ország alárendelt fogalma, s nem fordítva. Ez a szokatlan, a mindennapok tapasztalatától eltérő megállapítás figyelemfelkeltő. 2. Mi a fenti írás műfaja? Húzza alá a helyesnek vélt választ! hír, kommentár, cikk, esszé, kritika, tudósítás, glossza, jegyzet 3. Mit jelentenek a következő szavak? mártíromság: vértanúság; valamely meggyőződésért elszenvedett üldöztetés etnikai: valamely népre vonatkozó; valamely népet jellemző marcona: harciasan zord patinás: történelmi jellegű, hangulatú relief: dombormű 4. Döntse el, hogy az alábbi mondatok igaz avagy hamis megállapításokat tartalmaznak-e! Válaszát „I”, illetve „H” betűkkel

jelölje az állítások után! A Kr. e II században a légió Szőnyben állomásozott I Alapy Gáspár 1944-ig volt Komárom polgármestere. I A Kossuth-induló naponta kétszer hangzik fel. H A Zichy-palota a Duna jobb oldalán fekszik. H 5. Milyen háttérismeret meglétét feltételezi a szerző az alábbi mondatokban? Egészítse ki őket egy-egy gondolattal, névvel, adattal, ok-okozati viszony megvilágításával! Mindez négy nappal az aradi tizenhármak és Batthyány mártíromsága előtt. 1849. október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút, tehát Klapka október 2-án adta át a várat. A történelem az antant politikájában és a csehszlovák hadsereg egyenruhájában 1919. január 10én jelent meg Az antant katonai szövetségi rendszer, mely az első világháborúban szemben állt a központi hatalmakkal, így az e tömbbe tartozó Osztrák–Magyar Monarchiával is. A háború ez utóbbiak vereségével végződött (1918-ban), ezért tűrniük

kellett a győztesek békediktátumát, köztük a Magyarországot területének kétharmadától (a Felvidéktől is) megfosztó trianoni békeszerződést. Dachauban lelt rá a halál. A fasiszta diktatúra idején a zsidókat koncentrációs táborokba deportálták. A népirtás egyik helyszíne a dachaui náci haláltábor. [] főleg az úgynevezett ötvenes években – a testvérországok között szinte teljesen szünetelt a magánforgalom. A második világháború után a győztes hatalmak újra felosztották a világot, amely során a középkelet-európai országokat a szovjet érdekszférához csatolták. S mivel a marxista-leninista retorika szerint a h áború a k apitalista országok sajátja, ezzel szemben a s zocialista országok szükségképpen testvérországok. 6. 1910 után háromszor is jelentősen megváltozott Komárom etnikai képe Milyen történelmi események játszottak ebben szerepet? (Egy-egy mondatban azt is fogalmazza meg, hogy ezen események hogyan

rajzolták át a város etnikai térképét!) • A vesztes első világháború miatt, 1919. január 10 után Komárom északi részére szlovákok (csehek) költöztek, a magyarok a déli városrészbe menekültek. A trianoni békediktátum (1920) jogilag is megerősítette a Felvidék elszakítását. • Az 1938-as bécsi döntés a Felvidéket visszajuttatta Magyarországnak, amely következményeképpen a magyarok visszaköltöztek az északi (történelmi) városrészbe. Most a szlovákok szedelőzködtek. • A második világháború után a Felvidék a testvérországgá lett Csehszlovákiához tartozott. Most a baráti szocialista országok lakosságcsereegyezményének értelmében ismét a m agyar családoknak kellett délre költözniük (avagy Csehországba deportálták őket). 7. a) A szerző a 19 és a 20 századból is kiemel egy-egy történelmi személyiséget Nevezze meg őket! Klapka György, Alapy Gáspár b) Mi lehet az oka a két személyiség

bemutatásának? Mindketten elismert személyiségek, az utókor megbecsülését, tiszteletét élvezik. (Ezt igazolja, hogy Klapka György Komárom szimbólumává, Alapy Gáspár pedig e város legendás hírű polgármesterévé vált.) c) Milyen közös jellemvonások fedezhetők fel bennük? (Legalább négyet gyűjtsön össze!) • mindketten rátermettek, kiválóan teljesítették feladatukat • szilárd jelleműek, állhatatosak, rendíthetetlenek • nem hódolnak be az elnyomó hatalomnak, a megtorlás, illetve a háború embertelensége közepette is védték mindazt, amire felesküdtek • nem önös érdekek vezérelték őket; a város védelmét, illetve fejlesztését tartották legfontosabb kötelességüknek • felelősséget éreztek társaikért (Klapka katonáiért, Alapy zsidó honfitársaiért) • a szabadság, a haladás, a humanista értékek védelme irányította tetteiket 8. a) A híd szónak mely jelképes jelentései találhatók meg az olvasott

szövegben? Összeköt térben és időben. Összeköti Komárom északi és déli részét, illetve az értékeket hordozó múltat és jövőt. b) Milyen új jelentést kap e szó a komáromi híd esetében? Ön szerint mi a változás oka? A szétválasztottság jelképe lesz az ötvenes években. E toposz jelentése az ellentétébe csap át, amikor a régi, szilárd értékek veszni látszanak. 9. Írjon ki a szövegből még két olyan dolgot, amely az összetartozást, az egységet jelképezi! uniós zászló, relief 10.a) Jellemezze a szerző viszonyulását a témához! A szerző a dinamikus fejlődést, a békés egymás mellett élést, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az emberi méltóság sérthetetlenségét tartja értéknek. A 20 század mindezt semmibe vette, lábbal tiporta, ebből fakad az író indulatos bírálata a kor ellen. b) Milyen nyelvi eszközök segítségével fejeződik ez ki a szövegben? Példákkal igazolja megállapításait!

• motivált szavak, mondatok: rárobbant, marcona, pökhendi; A történelem a csehszlovák hadsereg egyenruhájában jelent meg; • negatív, rosszalló jelentéstartalmú szavak: brutális, megalázta, rossz ízlésű; • az alcím ellentétének ismétlése: ugyanazon város két oldala két ország határvárosa, egy város, két ország, két ország városa, két ellenséges ország, két ellenséges állam; • irónia: el is nyerte a 20. század jutalmát, a 20 század módjára, mint a karikacsapás, mentek a dolgok. II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés „Az ember eredendően boldogságra született. Mégsem érhetjük el mindaddig, amíg a mulandó tér-idő világ káprázatában próbáljuk meglelni. A nagyobb céljaink elérése, vágyaink beteljesülése esetén talán örömöt élünk át, azonban ez idővel mindig elhalványul, szertefoszlik. Lehetetlen ilyen módon mindörökre elégedettnek maradni.” (Labant Csaba) Egyetért-e a fenti megállapítással? Fejtse

ki véleményét, hogy meghatározható- e egyáltalán a boldogság mibenléte? Érvelésében utaljon arra is, miként jelenik meg a boldogságkeresés motívuma irodalmi alkotásokban? A magyar és világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet. (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGEK, LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK Bevezető: Általános gondolatok a boldogságról • A boldogsághormon (szerotonin) felelős azért, hogy gyakrabban mosolyogjunk, igazán élvezzük az életet. Segít elűzi a bánatot, derűt hoz a ború helyébe De természetesen a boldogság oka nem csak biológiai úton közelíthető meg. • A boldogság léte alapkérdés a filozófiában is. Valójában „A mi teszi Önt boldoggá?” igen összetett kérdés, amelynek segítségével az emberek egymás előtt igazolják létüket. A kérdésnek nagyon kevés köze van a boldogsághoz, sokkal inkább azt kutatja, hogy miért élünk,

pontosabban miért maradunk életben. • Megadható-e tehát a válasz az emberiség egyik legnagyobb rejtélyére: mi a titka a boldogságnak? Tárgyalás: Egyéni gondolatok az idézet, illetve irodalmi élmények, személyes tapasztalatok alapján. • A vallásos embereknek a problémája, hogyan lehet Isten közelébe kerülni, és úgy átélni a megigazulás boldogságát. • A boldogságot a tevékeny polgárember is kereste, mint pl. Rousseau • A boldogság nem feltétlenül azt az éteri átszellemültséget jelenti, amelyre gyerekkorunkban gondoltunk, hanem kisebb vágyak teljesülését vagy a közeli dolgok megértését és örömét, amikor ráérzünk a dolgok lényegére. • Ilyen közeli dolog lehet még a szabad levegő, a fa, az erdő, mindaz, amit természeti környezetnek nevezünk. • Ezt egészíti ki a társadalmi közeg, amelyben élünk: a család, a társak, a barátok. • Van, aki azt vallja, hogy az embert igazán boldoggá csak a szerelem teheti.

• Van, aki az anyagi sikert (a sok pénzt, a szép autót, házat), az izgalmas munkát tekinti boldogságforrásnak. • Megint mások egy jó olvasmány, illetve a zene, a tánc kapcsán élik át mindezt. • Már a 19. század elején is sok boldogságdefiníció létezett Magyar történelmünkben ennek a korszaknak az egyik legfontosabb kategóriája a közboldogság. Azt vallották, hogy az ember nem lehet egyszemélyesen boldog. Az igazságért, az emberek közti békességért, a s zabadságért folytatott harc is eredményezhet boldogságot. • Sőt egyesek a mások boldogságáért vívott küzdelemben önmagukat emésztik fel. • A boldogságot sokan a teljesség- vagy beteljesülésérzettel kapcsolják össze. • Létezik azonban olyan nézet is, amely szerint a boldogság nem is állapot, hanem képesség Irodalmi művek: • Horatius: „carpe diem” • Biblia (Máté evangéliuma, 5: 1-12., a revideált Károli-fordítás) „Mikor pedig láta Jézus a

sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai. És megnyitván a száját, tanítja vala őket, mondván: Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, a kiknek szivök tiszta: mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.” • Goethe: Faust

I. („Ó, boldogok, kik még hiszik, / hogy a tudás a zűrzavart apasztja! Mit nem tudunk, az szükségeltetik, / amit tudunk, annak mi haszna?”) • Csokonai Vitéz Mihály: Boldogság • Vörösmarty Mihály: Késő vágy Gondolatok a könyvtárban („Hol van a nagyobb rész boldogsága,”) Csongor és Tünde „A gyönyörrel fogsz fekünni, A gyönyörrel ébredezni, S elmúlt napjaid keserve, Boldogságba eltemetve, Mint regében ó csoda Vissza fog mosolygani, S több örömnek lesz oka. Nézz körűl, s ha tartja kedved, E gyönyörfa és ama lak Bús viránynak mezején Mind reád vár, mind sajátod, S boldog alkotójok – én.” • Petőfi Sándor: Téli világ („Hol a boldogság mostanában? / Barátságos meleg szobában”) A honvéd („A hazáért meghalni legnagyobb boldogság / Ezen a világon!”) Az apostol „Mi a boldogság? . oly szomjas szivem, hogy Fölinna egy záport, s talán Egy harmatcsepp sem hull reá soha! Nyugodjál meg sorsodban, jó

fiú, Viseld békén a rideg életet; Tégy másokat boldoggá, ha lehet, S maradj magad boldogtalan: Légy föld, amely gabonát terem, Hogy mások learassák; Légy lámpa, mely mig másoknak világít, Tulajdon életét fogyasztja el.” • Madách Imre: Az ember tragédiája „Az élet mellett ott van a halál. A a boldogságnál a lehangolás, A fénynél az árnyék, kétség és remény.” • Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom Boldog, szomorú dal Hajnali részegség „Szájtátva álltam, s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van” Boldogság • Somerset Maugham: Akkor és most „– Életem egyik szerencsétlensége, hogy ezt sohasem tanultam – mondta Machiavelli. – Irigyellek, hogy a görög szerzőket eredetiben olvastad. – És ez mi hasznomra lesz? – Megtanítanak majd, hogy a boldogság az a kincs, amelyre minden ember törekszik, és hogy azt elérd, nincs szükséged egyébre, csak jó

származásra, jó barátokra, jó szerencsére, egészségre, gazdagságra, szépségre, erőre, hírnévre, becsületre és erényre. Piero nevetésben tört ki. – Arra is megtanít majd, hogy az élet bizonytalan és kínnal teli, ebből pedig az következik, hogy egyetlen okos dolog megragadni minden örömet, amit tudsz, addig, ameddig képes vagy élvezni. – Ehhez nem kellett megtanulnom a görög igék ragozását – mondta Piero. – Talán nem, de megnyugtató dolog, ha az ember tekintélyekre tud hivatkozni, miközben természetes hajlamait követi.” • Maeterlinck: Kék madár • Gárdonyi Géza: Mi a boldogság? „Mi hát a boldogság jóságos Úristen? Fiam, mindenkinek az, mije nincsen.” • Móricz Zsigmond: Boldog ember • József Attila: Eszmélet („Láttam a boldogságot én. / lágy volt, szőke és másfél mázsa”) • Weöres Sándor: Holdbéli csónakos Befejezés: Mely boldogságfelfogás mellett kötelezi el magát a dolgozat írója? •

A személyes érvek összegzése. (Az önmegvalósítást hirdető 21 században megadatik-e a boldogság és harmónia a fiatalság számára? Ha igen, akkor miben találhatják meg? Vagy inkább ennek keresése, hiánya jellemzi őket? Miben keresendő ennek az oka?) 2. Egy mű értelmezése Igazolja, hogy Csokonai Vitéz Mihály A vídám természetű poéta című korai ars poeticájában a rokokó költészetfelfogásának tudatos vállalása jelenik meg! Elemzésében utaljon a költő költészet-, szerelem- és halálértelmezésére! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) • A rokokó különleges helyet foglalt el Csokonai Vitéz Mihály életművében, hiszen 1801-ig ennek szemléletmódja, poétikája határozta meg költészetét. • A rokokó meghatározó szerepét nem csupán az idetartozó költemények bizonyítják. Ugyanis legismertebb klasszicista verseinek (Az estve, Konstantinápoly; Az álom) leíró része (pictura) is a rokokó stílusjegyeit

viseli magán. • A rousseau-i szentimentalizmus hatását mutató elégico-ódái (A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz) pedig éppen a rokokó szerelemélmény és boldogságfilozófia ábrándjainak szertefoszlásakor keletkeztek. • A rokokó költészetfelfogásnak tudatos vállalása nyilvánul meg A vídám természetű poéta című versében. • Csokonai korai ars poeticája egyetlen nagy ellentétre épül: a költő által követendőnek tartott, illetve elutasított költészetfelfogást állítja szembe egymással. • A szöveg első fele (1–4. vsz) a megtagadott költői világot jellemzi; a második része (5–8 vsz) pedig a poéta által vallott kötészeteszményt mutatja be. • Az 1. szakaszban a szentimentális költészet egyik változatának, az úgynevezett sírköltészetnek a jellemző helyszíne (sírhalmok; temető kertek) és atmoszférája (örökös setétség, csendesség) jelenik meg. • Csokonai szerint ezt a költészetet a melankólia és a

rettegés jellemzi, amelyek elpusztítják az érzelmeket („Itt az érzésnek minden neme / Még az élőben is meghal.”) • A 4. ve rsszakban a korábbi burkolt gúny nyílt gúnyra változik, amellyel az általa elutasított költői alkotásokat minősíti. A „bőgessék” leértékelő tartalmú, akárcsak a poéták „gőzölgő” fejének emlegetése. • A megtagadott költészet lényegét négy párhuzamba állított jelzős szerkezet emeli ki a versszak első sorainak végére helyezve (irtóztató ének; bús oboa; siralmas nóta; keserves versek) • A versszak utolsó két sora („Én nem óhajtom egyszer is / Követni ezeket.”) a következő szerkezeti egységet készíti elő, amelyben már saját költészetéről vall a megszólaló. • Saját költészetének jellemzését Csokonai annak a l élekállapotnak a m eghatározásával kezdi, amelyből lírája egészét származtatja. Hogy a „vidámabb múzsák”-tól eredezteti a költészetét, és

az elismertséget jelentő koszorút a „mosolygó gráciák”-tól reméli, az költészete alaphangjának egyértelmű megfogalmazása. • Fontos kiemelni, hogy ebben a költészetben központi szerepet játszik a szerelmi tematika. • A 6. versszak újra az elutasított költészetfelfogások megjelölésével írja körül saját költészeteszményét. Ebben az esetben a l írai én már nemcsak a s zentimentális sírköltészetet utasítja el, hanem a S hakespeare és Racine nevével fémjelzett tragédiaköltészetet is komor, tragikus tárgya miatt. • Az utolsó két versszak a k öltészet és a v idám, játékos szerelem teljes összefonódásáról szól: költő és szerelmese szinte közösen hozzák létre a verseket, együtt teremtik meg a boldog költői világot („.kedvesem egy énekkel / Lelkesíti húromat”) • A vers zárlata azt sugallja, hogy a játékos, boldog szerelem kitölti a lírai én egész életét. • Az elmúlás – az evilági

boldogságot egyedüli értékként megfogalmazó költő számára – lényegében érdektelen és tartalom nélküli fogalom. Nem riasztó, nem félelmetes Ezt bizonyítja a halálnak az álom metaforájával való megszépítése (eufemizmus). Az elmúlás szinte észrevétlenül éri el a rokokó szerelmi élménybe merült embert, aki elandalító érzelmeiben feloldódva utolsó pillanatáig élvezi a szerelem örömét. • A vers kompozíciója ezzel a h alálfogalommal válik teljesen kerekké, hiszen az elmúlás ellentétes értékelése visszautal a szöveg első szakaszára. 3. Összehasonlító elemzés Bizonyítsa be Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című alkotásainak összehasonlító elemzésével, hogy a lelkialkat, a költői attitűd befolyásolja a műfajválasztást, és erősen kihat a vershelyzetre, a szerkezetre, továbbá a képi és zenei eszközök használatára! Térjen ki a költői érzés- és gondolatvilág

bemutatására is! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) Bevezetés: Az alkotások elhelyezése a költői életműben • Mindkét alkotás 1850-ben, a v ilágosi katasztrófaélmény után született, ezért alaphangjuk a csalódottság, a k iábrándultság. Vörösmarty a romantikus triász tagjaként irodalomszervező tevékenységet fejtett ki; továbbá a reformkori küzdelmek költője, a közösségi tematika uralkodott a 40-es évek nagy hazafias gondolati költeményeiben. Megrendült elmével és lélekkel vette tudomásul a n emzeti remények összeomlását. Arany visszahúzódó, gátlásos, szemérmes ember A szabadságharcban elvesztette legjobb barátját, Petőfit; Világos után bujdosnia kellett, állását elveszítette, anyagilag is tönkrement; lírai költészete az 50-es években bontakozik ki. Lírai sóhajainak forrása a kilátástalanság, a reménytelenség. Ekkor írt verseiben a nemzet egyik elsiratója. Tárgyalás: • Az Előszó

műfaja rapszódia. A műfaj kedvez a nehezen tudatosítható fájdalom, lelki tartalom kifejezésének. Képalkotása szeszélyes, stílusában, látásmódjában romantikus, hangja szenvedélyes, eksztatikus. Vörösmarty alkotásában az elégikus hang teljesebben olvad össze az ódaival, mint a „Letészem a l antot”-ban. Arany a rá oly jellemző műfajt elégico-ódaként határozta meg. • Az Előszóban a nemzet, a haza sorsa áll a középpontban; a haza és az emberiség sorsa fonódik össze a reformkor utópista céljait megfogalmazó első részben. A Letészem a l antot című vers költői önreflexiókból, halk, sóhajszerű mondatokból építkezik. A lírai én saját lelkiállapotát festi meg az 1. versszakban • Vörösmarty három létállapotot hasonlít össze: Az értékekben gazdag múltat (a reformkor utópisztikus reményeit) a jelen értékszegény, kietlen világával. Ezt egészíti ki a jövőkép szemfényvesztő illúziója. Arany

verséből hiányzik a jövőkép, ő csupán két létállapotot szembesít: a múltét és a jelenét (időszembesítés is). Az előbbire a Petőfivel közösen vállalt nemzeti költőszerep vállalása, annak éltető ereje jellemző, míg az utóbbira a magány és a meddő céltalanság fájdalma nyomja rá bélyegét. • Vörösmarty versének időkerete egyetlen, kozmikus méretűvé növesztett esztendő: a boldog, ünnepélyes tavasztól az áltavaszig ível a z aklatott látomás, mely egy dinamikus folyamatként jelenik meg. A lírai én mindvégig együtt halad az ábrázolt világgal A természet és a társadalom sorsa az utolsó részig párhuzamban áll egymással, csak az utolsó nyolc sorban válnak szét egymástól. Arany a csüggedés és a lelkesedés ellentétes érzelmei között hullámzik Képei inkább statikusak, ahogyan a lírai én nézőpontja sem változik: a jelenből tekint vissza az értékekben gazdag múltra. A második versszak természeti

képei a múltbeli társadalmi viszonyok eszményi voltát hivatottak érzékeltetni (a hang, az illat, a szín, az íz és a tapintás együttes hatásával). • Vörösmarty a világosi katasztrófát kozmikus tragédia víziójává növeszti. Az irrealitásba torkolló romantikus képek, az apokaliptikus látásmód, a pusztítás démonának, a Vésznek allegorikussá növesztett alakja a zsarnokság kegyetlen, fékezhetetlen tombolását elemi erővel közvetítik. Arany versének fő szervezőelemei ősi jelképek: a tűz és a fa, illetve a lant, amelyek nem szakadnak el a hétköznapok realitásától. • Az Előszóban mind a reformkori remények meghiúsulását, mind az emberi veszteségek miatti megrendültséget érzékelteti a lelassított ütemű súlyos mondat: „Most tél van és csend és hó és halál.” Az Arany-vers 6. versszaka temetői látomás, amelyben ott komorlik a nemzethalál valósága (Ugyanis a kivágott fa képét mind a nemzetre, mind Arany

költészetére vonatkoztathatjuk.) Ha a nemzet halott, hiábavalóvá válik a költészet. Joggal érezheti fölöslegesnek magát a költő Itt kapunk tehát magyarázatot a lírai én első versbeli kijelentésének okára, lelkiállapotának megváltozására. Ez utóbbi megváltoztathatatlanságának felismerése megrendültséget vált ki a költőből. Ezt mutatja, hogy a refrén súlyos kijelentése zaklatott anapesztusokban fogalmazódik meg. „Oda vagy, érzem, oda vagy” szemben a „Hová lettél, hová levél” türelmetlenül kereső kérdésével. • A Letészem a lantot című vers szigorúan zárt kompozíciója (keretes szerkezet, a refrén, a grammatikai-logikai és a ritmikai-verstani határok egybeesése, a jelenből induló és oda visszatérő szerkesztés) megfellebbezhetetlen végérvényességet szuggerál, s visszafogja a l élek megindultságát. • Az Előszó záró kérdése nyitottá, szuggesztív erejűvé, választalansága pedig

nyugtalanítóvá teszi a verset. Befejezés: A versek végkicsengésének összegzése. • Vörösmarty vég nélküli fájdalma, számon kérő hangja tovább hullámzik az olvasóban, s a ’49es tragédia továbbgondolására készteti. Arany visszavonhatatlannak, visszafordíthatatlannak látja a folyamatot. Nem lát reményt a lélek ifjúságának visszanyerésére, a nemzet megmentésére Az ebbe való beletörődéssel, csendes lemondással zárul a költemény. El kell még telnie néhány évnek, hogy a költő a nemzeti remény ébren tartójává válhasson. (Lásd a nagykőrösi történelmi tárgyú balladáit!) (Forrás: Mohácsy Károly: Irodalom 10. évfolyam Krónika Nova Kiadó, 2004) 2. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS 1. a) Mit jelent a cím? Görögországról mindenkinek az ókori mítoszok, a görög istenek, az Ölümposz, esetleg Homérosz jut eszébe. A tanulmány a mai Görögországot szemléli, az ott élő emberek hétköznapjait, benyomásait helyezi

nagyító alá. b) A következő lehetőségek közül hová sorolná a fenti szöveg címét? Húzza alá! Válaszát indokolja is meg! • témajelölő cím • reklámcím • szólást, közmondást felidéző cím • szójátékos cím Témamegjelölő, mert a tanulmány a hétköznapjait élő országot mutatja be, egyrészt a mai életüket is befolyásoló mítoszok nélkül. Szójátékként is felfogható azonban a „mítosz” szó a címből, tehát a másodlagos jelentésrétege alapján jelentheti az idealizálástól való megfosztást is. Ugyanakkor reklámcímnek is elfogadható: egyfajta kalauz, tájékoztató turisták számára. c) Mi az alcím szerepe? Mit jelent az alcím? • Az alcímek egyrészt kisebb egységekre tagolják a szöveget (ezáltal elválasztó szerepük is van), másrészt kiemelik a következő szövegrész lényeges gondolatát stb. • Az alcím mítosz szava utalhat arra, hogy a m ai Görögország színe-java már nem csupán az ókorból

való, lásd például az idegenforgalmi befektetéseket, athéni beruházásokat. 2. Egy mondatban fogalmazza meg, mi a szöveg témája! Az olimpiai játékokat rendező Görögország bemutatása úgy, hogy nem a történelmét helyezi előtérbe, hanem jelenlegi világát fókuszálja. 3. A szöveg alapján döntse el, hogy a következő állítások igazak vagy hamisak! Válaszát „I”, illetve „H” betűkkel jelölje az állítások előtt! I Az istenek Görögországot (Hellászt) Európa és Ázsia közé ékelték be, és hegyes, öblökkel szabdalt, kopár félszigetet teremtettek itt. I A mai görögöknek már nem az istenekkel kell megküzdeniük, hanem egykori dicsőségük és szenvedéseik kísértetét kell legyűrniük, hogy megtalálják jövőjüket. H A mai görögök már nem törekszenek arra, hogy a Földközi-tenger keleti medencéje és a Balkán közt a legfőbb kereskedelmi csomópont legyen, ők csupán a turistaforgalomból kívánnak megélni. I

Ahhoz, hogy az új lehetőségekkel élni tudjanak, a mai görögöknek meg kellett szabadulniuk a mítoszaiktól, azoktól a képzetektől, amelyeket maguk a görögök önmagukról tápláltak. H A 600 évig tartó török uralom sem tudta összeroppantani Görögországot. H A görög civilizáció mintegy 9000 éves, és az első turisták már jó 500 éve érkeztek a független Görögországba, hogy megcsodálják természeti kincseit. I A hatvanas évektől vált az idegenforgalom a görög gazdaság húzóágazatává. H A görögországi szállodák jelentős része Athénba koncentrálódik. H A szigeteken alig van szálloda, mert nagyon féltik a környezeti egyensúlyt, s attól is tartanak, hogy elcsúfítják velük a partokat. I Az Athénba érkező turistákban a rengeteg történelmi emlék tiszteletet ébreszt, és az olimpiai építkezéseknek köszönhetően ma már hatalmas, új repülőtérrel és új metróvonalakkal büszkélkedhet. 4. Mit jelentenek a

következő szavak? a) olimpia: 4 évenként megrendezett, sok sportágat felölelő világverseny; az ókori görögöknél sportversenyekből álló ünnepség volt b) kalauzol: vezet, tájékoztatva kísér valakit c) dinamikus: mozgékony, lendületes, erőteljes d) flotta: hajóhad 5. A fenti szövegben kihagyások is vannak Mivel jelöljük ezeket a k ihagyásokat, miért alkalmazzuk őket, jelen esetben befolyásolják-e a szövegegész megértését? Válaszát egy mondattal indokolja is! A kihagyásokat három ponttal, „[]” jelöljük. Akkor használjuk, ha a saját mondandónk szempontjából bizonyos szövegrészek elhagyhatók, fölöslegesek. A szöveg megértését nem befolyásolják, bizonyos információk azonban kimaradnak. 6. A szöveg utal a gör ög istenekre Nevezzen meg Ön is négyet, és jelölje meg, hogy minek az istenei! Például: a) Poszeidón: a tengerek istene b) Aphrodité: a szépség és a szerelem istennője c) Pallasz Athéné: a tudományok

és mesterségek istennője d) Héphaisztosz: a vak kovácsisten 7. A következő bekezdésben megjelenő logikai, tartalmi kapcsolatok vizsgálata alapján egészítse ki a következő táblázatot! Ha valamely elemre nem találna példát, írjon egyet saját gondolatai alapján! Utána határozza meg az érvek közül valamelyiknek a fajtáját! Athén káprázatos fejlődésen ment keresztül. A bőkezű EU-támogatásoknak és az olimpiai építkezéseknek köszönhetően ma már hatalmas, új repülőterekkel és új metróvonalakkal büszkélkedhet. A csillogó, szürke gránitburkolatú, elegáns megállókban szolid világítás és fülbemászó zene várja az utasokat, akik az építkezés során feltárt régészeti leleteket is megnézhetik az állomások tárlóiban. A város kulturális élete jóval többet kínál a múzeumoknál és műemlékeknél. A kiváló helyi zenészeknek és rajongóiknak egy hatalmas koncertterem épült: a Megaron, s Athénban 140 színház

működik. Tétel Athén káprázatos fejlődésen ment keresztül. 1. érv ma már hatalmas, új repülőterekkel és új metróvonalakkal büszkélkedhet 2. érv város kulturális élete jóval többet kínál a múzeumoknál és műemlékeknél 3. érv A kiváló helyi zenészeknek és rajongóiknak egy hatalmas koncertterem épült: a Megaron, s Athénban 140 színház működik. Az érvelések összefoglalása Athén tehát ma már a többi európai nagyváros színvonalát is eléri vagy megközelíti. Az első érv ok-okozati viszonyon alapuló érv. 8. Egy utazási iroda felkérésére írjon (a szöveg megállapításait figyelembe véve) 10–15 soros ajánlót! A megcélzott réteg a 16–20 év közötti diákság legyen. Szövegének adjon találó címet is! Egyéni megoldás Figyelni kell arra, hogy egy utazási iroda elsősorban a pozitív dolgokat emeli ki, a megcélzott korosztály pedig nem csupán múzeumokat látogat, hanem szívesen szórakozik is, anyagi

lehetőségei pedig korlátozottabbak. Az írásmű nyelvezete tömör legyen, éljen a figyelemfelkeltés eszközeivel is (használható a diákargó is egy elfogadható szintig). II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés „A barátság oka nem lehet sem a v életlen, sem az egymásrautaltság. Még kevésbé azonos világnézeti beállítottság, vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga:” (Wass Albert) A fenti idézet gondolatait alátámasztva vagy cáfolva elmélkedjen a barátság lényegéről, mibenlétéről! Érvelésében hivatkozzon híres írók, költők (egyéb nevezetes emberek) közötti barátságra, illetve irodalmi példákra (a magyar és a világirodalom epikai, lírai és drámai műveiből egyaránt meríthet). Írása ne haladja meg a 4-5 oldalnyi terjedelmet! MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGEK, LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK Bevezető: • mit jelent a barátság szó? • mennyiben különböztethető meg a haver fogalmától? •

szólások a barátság lényegéről, pl.: „Kinek sok barátja van, egy barátja sincsen” „Madarat tolláról, embert barátjáról.” Tárgyalás: • híres írók, költők közötti barátságok: Arany és Petőfi; Goethe és Schiller, Deák Ferenc és Vörösmarty; Rimbaud és Verlaine • a barátság témájához sorolható művek: Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiájában Romeo és Mercutio barátsága; Puskin Anyegin című verses regényében Anyegin és Lenszkij; Maupassant Két jó barát; Stendhal Vörös és fekete című művében Julien Sorel és Fouque barátsága; Thomas Mann: Tonio Kröger (Tonio és Hans Hansen barátsága) • egyéni élmények, gondolatok, érvek a barátság mellett, annak lényegéről, megtestesülési formáiról • ellenérvek, cáfolatok; jelent-e esetleg túlzott kötöttséget, elkötelezettséget? Befejezés: összegzés, a konklúzió levonása 2. Egy mű értelmezése Egyetlen vízcsepp értelmes része a hatalmas

folyamnak, az ember is az emberiség részeként lehet valóban ember. A vízmotívum szerepét szem előtt tartva elemezze A Dunánál című verset! LEHETSÉGES MEGOLDÁSI VÁZLAT Bevezető: A Dunánál az Eszmélet kései párja, az óda klasszikus műfajának modern változata Tárgyalás: az alaphelyzet: egy adott pontról szemlélődik a lírai én • a Duna konkrét és elvont jelképek sajátosságait egyesíti (egy folyó, a magyarság, a középeurópai népek folyója, a közös történelem tanúja) • az elvont víz-képzet: az időélmény megjelenése; a rész és az egész kapcsolata; az eső (háromféle eső) • az időbeliség mint a létezés történetisége (élő, élettelen természet, ember) • ritmusosság: a Duna változása, mozgása � minden mindennel összefügg = korreszpondencia-tudat • hasonlítások; pl. az ember és a természet kölcsönössége: a folyó úgy ringat, mint az édesanya, a habok úgy remegnek, mint a temetők (hármasság:

a lét szakaszait is jelöli) • az összefüggések párhuzamossága, ellentétek • az első rész megalapozza a vers vezérmotívumát: Duna-képzet, ez keretbe foglalja a verset • a vers három része az eszmélkedés három állomása (szemlélődés – felszín; képzetes – mély, ősi; elvont és konkrét szintézise – lényeg) • a szemlélődő az általános emberiség-múlt következményének, örökösének tartja magát • megfogalmazódik az egyén materialista módon felfogott halhatatlansága • „A közvetlen szemlélet számára elfogadhatatlan dolgok válnak maguktól értetődővé. Miként egyetlen vízcsepp értelmes része a h atalmas folyamnak, amely nem más, mint a v ízcseppek összessége, az ember is csak az emberiség részeként lehet valóban ember. S ha egyéni léte az idő árján parányi is, cselekedete kevés is, ez a »százezer« parány adja a nagy egészet.” • a szülők felidézése • biológiai kifejtés; történelmi

magyarázat • a jelen ugyanúgy ellentétektől szabdalt, mint a múlt Befejezés: a vers egészében az emberiség részeként szemléli a magyarságot (Forrás: Mohácsy Károly–Vasy Géza: Irodalom 12. évfolyam Krónika Nova Kiadó, 2004) 3. Összehasonlító elemzés A hazától való elválás fájdalma, a bujdosás, emigrálás keserűsége Készítse el az alábbi alkotások összehasonlító elemzését a s zerkesztésmód és a m egjelenési eszközök figyelembevételével (utaljon a műfaji különbségekből fakadó kifejezési eszközök eltéréseire is)! Az összehasonlításnál vegye figyelembe a konkrét történelmi és életrajzi hátteret is! Balassi Bálint: Ó én édes hazám, te szép Magyarország Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Részlet a 37 levélből Márai Sándor: Halotti beszéd Bevezető: a magyarság történelme során az itt élő emberek nem egyszer kényszerültek bujdosásra, menekülésre, emigrálásra Tárgyalás: a hazából

való távozásnak az egyes korszakokban, korokban különböző okai voltak, de az egyén fájdalma, a hazától való elválás érzése hasonló minden esetben • az alábbiak alapján vethető össze a három mű annak ellenére, hogy különböző korokban születtek: – Balassi Bálint 1589-ben (a törökök elleni hadjárat hírére) Lengyelországba bujdosott, s csupán 1591-ben tért haza – Mikes Kelemen a kuruc szabadságharc elbukása után önzetlen hűséggel követte II. Rákóczi Ferenc fejedelmet a száműzetésbe, Lengyelországba, Franciaországba, végül 1717 őszétől a törökországi Gallipoliba, majd Rodostóba – Márai Sándor sokszor megfordult európai városokban, az 1920-as években Párizsban töltött hosszabb időt, de magyar íróként kívánt élni, így önként vállalt száműzetéséből visszatért Magyarországra; 1945 után igen sok, megalázó támadás érte, a fasiszták barátjának titulálták az egyik legkövetkezetesebben

antifasiszta szerzőt, könyveit bezúzták, tehát íróként halálra ítélték, ezért 1948 őszén újból az emigrációt választotta • Balassi az Egy katonaének című versével búcsúzik hazájától; a távozni készülő költőt megrohanja a múltat megszépítő emlékek sora; erre az életérzésre épít az Ó én édes hazám, te szép Magyarország címmegjelölésű vers is (ez a kezdősor; eredeti címe latin nyelvű) – a költeményből hiányzik a jövő biztató reménye (meghasonlottság – bizonytalanság) – emlékek: csak a visszahúzó, szép emlékek szerepelnek – a búcsúzás sorrendje értékrendet fejez ki; a búcsúformulák szerepe • Mikes Kelemen 37. levele is a bujdosók mindennapjairól, életéről szól; a leírt megfigyeléseket személyes élmények hatják át; a tréfálkozó játékosság mögött meghúzódik a szülőföld utáni sóvárgás örök fájdalma: „úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.”

• Márai Sándor is az emigráns lét keserveit sorolja és summázza; az emigráns lét gyászos, ez az érzés azonban erősíti a közösséget; ezáltal nemcsak önmaga, hanem minden sorstársa nevében is szól; a legnyomasztóbb, hogy nincs visszaút; az emigráns személyiségváltásra kényszerül: vagy nyelvet cserél és hazát, vagy belezuhan az emlékeibe, egy álomvilágban él; az író az anyanyelv őrző papja� így kivételes a helyzete; elmondhatja a Halotti beszédet • műfaji különbségek (búcsúvers; fiktív levél; verses beszéd) Befejezés: hasonló téma igen különböző megoldásokkal; korbeli, műfajbeli különbségek összegzése, egyéni vélemény (Forrás: Mohácsy Károly: Irodalom 9. évfolyam; Mohácsy Károly–Vasy Géza: Irodalom 12. évfolyam Krónika Nova Kiadó, 2004.) 3. FELADATSOR I. SZÖVEGÉRTÉS 1. a) Milyen típusú címadással élt a szerző? metaforikus cím b) Miben rejlik a cím hatásának a titka, illetve hogyan

kapcsolódik a tartalomhoz? • rájátszik a ma oly népszerű Tolkien-regény címére, ezért figyelemfelkeltő • a látogatás személyes, közvetlen kapcsolatot, megismerési lehetőséget ígér, ezáltal közel hozza az olvasóhoz a távoli, titokzatos bolygót • a szöveg utolsó mondata a Cassini űrszonda „látogatására”, a további megfigyelésekre vonatkozik (kerekké, lezárttá teszi a szöveget) • az „Úr” tekintélyt parancsoló, hatalmat sejtető szó; a nagybetűs írásmóddal a szerző még inkább kiemeli a bolygó rangját, amelyre a Szaturnusz mérete miatt is rászolgál; ezenkívül a gyűrűrendszere is neki a legfeltűnőbb 2. a) Mi a szöveg műfaja? ismeretterjesztő cikk b) Határozza meg a stílusát! tudományos-szakmai stílus c) Sorolja fel a b) pontban megnevezett stílus négy jellemző vonását a szöveg alapján! • szakszavak (terminus technikusok) használata: árapályerők, bolygósugár, forgástengely stb. • gyakran

szerepelnek adatok, nevek, évszámok a szövegben • kijelentő mondatai terheltek, sok új információt hordoznak • elsődleges a tájékoztató funkció, ez befolyásolja a mondatok modalitását (objektív, személytelen hang jellemzi) • fontos az egyértelmű, világos közlés, ezért nincs szerepe a szavak másodlagos (konnotatív) jelentésének 3. Folytassa 5-6 mondatban a Kronoszról és gyermekeiről szóló történetet! Vagy válassza ki Kronosz és Rheia egyik gyermekét, és foglalja össze (a fent megadott terjedelemben), hogy mit tud további sorsáról! • Kronosz, hogy ne jusson apja, Uranosz sorsára, sorban lenyelte születendő gyermekeit. • Rheia, amikor utolsó gyermekét, Zeuszt várta, elbújt Kréta szigetén. • A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. • Fia születése után Rheia egy követ csomagolt a pólyába, és ezt adta át Kronosznak, aki azt minden gyanakvás nélkül le is nyelte. • Zeusz, amikor felnőtt, Métisztől mérget

kapott, hogy azt adja be Kronosznak. • A gonosz apa ettől fordított sorrendben kihányta korábban elnyelt gyermekeit, így születtek meg másodszor is Zeusz halhatatlan testvérei. • Ezután Zeusz harcot indított Kronosz és a Titánok ellen. • A 10 évig tartó háborúban a Tartarosz foglyai, a küklopszok és a százkarú óriások segítségével, valamint Prométheusz közreműködésével legyőzte Kronoszt és a titánokat. 4. A szöveg alapján magyarázza meg, hogyan kapcsolódik a Kronoszról és gyermekeiről szóló mitológiai történet a Szaturnusz 17., illetve 19 századi csillagászati megfigyeléséhez! Először Galilei idézte panaszosan a mítoszt: „Vajon a Szaturnusz lenyelhette gyermekeit?” Ugyanis 1612-ben nem látta a Szaturnusz két kísérő „bolygóját”. Edouard Albert Roche, 19. s zázadi francia csillagász fizikai modellje szerint a 2,44 bolygósugárnyi távolságon belül a keringőbolygók elpusztulnak, darabokra esnek. A

Szaturnusz ilyen módon „eszi meg gyermekeit”. 5. Mivel magyarázható, hogy 1610-ben a Galilei által látott „holdak” mozdulatlanok maradtak, és mindig ugyanabban a helyzetben látszottak? 1610-ben és 1616-ban Galilei rálátott a Szaturnusz gyűrűjére; jobb és bal oldali kísérőként erről számolt be. 6. Magyarázza meg a szövegben előforduló idegen szavak jelentését! ellipszis: zárt görbe, amelynek bármely pontjára igaz, hogy a két gyújtóponttól mért távolságának összege állandó modell: minta; tudományos szakszóként valamely jelenség, rendszer jellemzőit, összefüggéseit kifejező, ábrázoló szemléletes magyarázat, leírás gravitáció: tömegvonzás; a földi nehézségi erő; a bolygók között érvényesülő vonzóerő űrszonda: a világűr jelenségeinek tanulmányozására fellőtt mesterséges hold, rakéta dipólus: két ellentétes töltésű sarok 7. Döntse el, hogy az alábbi mondatok igaz avagy hamis

megállapításokat tartalmaznak-e! Írjon I (igaz), illetve H (hamis) betűt a mondatok utáni vonalra! A Szaturnusz gyorsabban forog a tengelye körül, mint a Föld. I Kb. 30 évente látunk rá a Szaturnusz gyűrűjére H A Szaturnusz négy legkisebb holdja retrográd keringési irányú. I Cassini nevéhez fűződik a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felfedezése. H Mágneses tere csak a szilárd anyagból álló bolygóknak van. H 8. Írja ki a t áblázatból annak a né gy holdnak a nevét, amely Edouard Albert Roche modellje szerint folyamatosan pusztul! Pan, Atlas, Prometheus, Pandora 9. Honnét ered, mivel magyarázható a terelőhold elnevezés? A gyűrűk külső és belső peremén „vigyáznak arra”, hogy a gyűrű anyaga ne vándoroljon kijjebb náluk. 10. Készítsen a szöveg, illetve saját ismeretei alapján egy 8-10 mondatos leírást a Szaturnusz bolygóról egy általános iskola felső tagozatosainak szóló magazin, a Tudorka számára!

(Írása tartalmazzon legalább 8 különböző – leíró jellegű – megállapítást!) A Szaturnusz Naptól mért távolsága alapján a Naprendszerünk hatodik, méreteit tekintve második legnagyobb bolygója. Hogy óriás méretét könnyebb legyen elképzelni, íme egy összehasonlító adat: térfogata körülbelül 830-szor nagyobb a Földünkénél. Lényeges különbség e két bolygó között, hogy a Szaturnusznak nincs szilárd felszíne. Ez a hatalmas gázóriás rendkívül gyorsan pörög, tíz és fél óra alatt fordul meg a tengelye körül, viszont 30 év kell neki ahhoz, hogy megkerülje a Napot. (Ha a Földünk is ilyen lassan keringne, akkor több mint 6 évig tartana a nyári szünet.) E bolygó legjellegzetesebb sajátossága, hogy látványos gyűrű övezi, melynek anyaga elsősorban víz-jég alkotta törmelék, valamint kőzetdarabkák és por. Ezen anyagok rendkívül vékony (1-2 km vastagságú) síkba rendeződve hatalmas (300 000 km átmérőjű)

gyűrűrendszert alkotnak. A gyűrűrészecskék pár ezer év alatt belehullnak a S zaturnusz légkörébe. De nem kell attól tartanunk, hogy emiatt a gyűrűk ura gyűrűje nélkül maradna, mert a belső bolygók szétmorzsolódása révén keletkező törmelékanyag folyamatosan gyarapítja a gyűrűk anyagát. II. SZÖVEGALKOTÁS 1. Érvelés „Szerintem a kultúra, a morál nem valamiféle állandó, végérvényesen kialakult képződmény, hanem olyan, rugalmasan alakítható eszköz az emberiség kezében, amelynek az a célja, hogy a lehető legeredményesebben beleillessze fajunkat a mindenkori környezetébe. A kultúra eredetét csakis úgy érthetjük meg, ha az emberiség és a környezet közötti kölcsönkapcsolatot vizsgáljuk. És csakis így lehet reményünk arra, hogy valamelyest belelássunk kultúránk jövőjébe.” (Mannhardt András) Egyetért-e a fenti megállapítással? Változnak-e az írott és íratlan magatartási szabályok a történelem

során? Érvelésében vizsgálja az egyén erkölcsiségének és a hatalom moráljának egymáshoz való viszonyát is! Bizonyításában a magyar és világirodalom epikai, lírai és drámai műveire egyaránt támaszkodhat. (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGEK, LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK Bevezető: Általános gondolatok az erkölcsről Egész erkölcsi rendszerünk nem más, mint korlátok és útmutatások halmaza. • Az erkölcs mindig teljes és egész, legfeljebb koronként más és más. Igen pontosan mutatja ezt az „O tempora! O mores!”, amit „Óh idők, óh erkölcsök!” kifejezéssel fordíthatunk. • Egyetemes, önmagában álló erkölcs tehát nem létezik: az erkölcs szellemi termék; a dolgok menetének kívánatos irányát kijelölve fogalmazzuk meg. • „A pszichológia valószínűleg éppen azért hagyta a filozófiára az erkölcs kérdését, mert nem abszolút értékű, jelentése, tartalma,

viszonylagos. Az adott társas, társadalmi környezet írott és íratlan normái azok, amelyek a közösség erkölcsét, és egyben az erkölcstelen vagy tisztességtelen tartományát az előző ellenében meghatározzák. • A pszichológia éppen azért nem kívánta vizsgálni az erkölcsöt, mert nem a személyiség tulajdonsága.” wwwpsyonhu VAGY „Az én vezérem bensőmből vezérel!” • Már Szókratesztől tudjuk és tanuljuk meg mindig újra, hogy – mint József Attila fogalmazta – »Az én vezérem bensőmből vezérel!«, akár egyedül is kiállhatok az igazságért, mikor a benső hangra hallgatok. [] Az »én vezérem« utalás a Sínai-hegyi kinyilatkoztatásra utal, nevezetesen arra, hogy földi hatalom nem lehet isten, és nem lehetek arra kötelezve, hogy egy vezérnek engedelmeskedjem. A »bensőmből vezényel« viszont utalás Szókratész daimonionjára, a lelkiismeret hangjára, mivel a lelkiismeret hangja az én istenem hangja bennem. Ennek a

mesterelbeszélésnek a szellemében beszélt Kant, mikor azt mondta, hogy az erkölcsi törvény a bennem lakozó emberiség törvénye. De mindenekelőtt a zsarnoksággal való erkölcsi dacolás alapelbeszélése ez.” Heller Ágnes Tárgyalás: Egyéni gondolatok az idézet, illetve irodalmi élmények, személyes tapasztalatok alapján. Érdemes az alábbi kérdések továbbgondolása: • Mitől függ a morál? • Kit nevezhetünk erkölcsösnek? (Albert Schweitzer Kultúra és erkölcs című művének egyik alapgondolata, hogy a világ- és életigenlés, valamint az etika az ember élni akarásából következik. A schweitzeri etika lényege: az erkölcsileg tiszta élet legfőbb feltétele magának az életnek a tisztelete.) • Miért változik meg az erkölcsi norma? Miért nem marad állandó? • Vajon az erkölcsös élet szükségszerűen együtt jár a boldogsággal? Az etikai értékek boldogulásunk eszközeinek tekinthetők? (Az erkölcs és a boldogság

összefüggését az ember minden korban feltételezte: a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig megkapják meg érdemelt büntetésüket. A különféle vallások és néphiedelmek ezt a kapcsolatot minduntalan feltételezték. Hisz a népmesék hősei éppen etikai kiválóságaik miatt nyerik el jutalmukat, a negatív szereplők pedig erkölcsi hiányosságaik miatt kapják meg méltó büntetésüket. Jóllehet az erkölcsös élet és a boldogság nem azonos, a kettő között mégis harmónia van. A boldogsághoz azonban az etikai értékeken kívül még más javak is kellenek. Bár Arisztotelésznek bizonyos értelemben igaza van abban, hogy „a helyes tevékenység és a helyes élet azonos jelentésű a boldogsággal” (Éthika Eudémeia, 1219 b), teljességgel mégsem azonos azzal. Az erkölcsi jó és a boldogság összefügg egymással, de a földi létben diszharmónia is van közöttük. Machiavelli úgy véli, hogy az erény kötelező, de nem garantálható, hogy

boldogságra vezet és eléri célját.) • Van-e különbség az erkölcsi ideál s a tényleges erkölcsök közt? Ha igen, akkor ez mivel magyarázható? „Amabban nincsen semmi hatalom; csak formáját állapítja meg cselekedeteinknek; emebben a való világra kell tekintettel lennünk.” (Révai lexikon) • Magyarázható-e az erkölcsi válság a keresztény erkölcsiségtől való eltávolodással (tolsztojanizmus)? • Ki(k)nek és mi alapján van joga ahhoz, hogy erkölcsileg vagy a morálra hivatkozva mások tetteit elítélje? • Elképzelhető-e, hogy adott esetben hazudni, lopni helyesebb, mint az erkölcs betűjének engedelmeskedve ezeket megtagadni? Létezik-e erkölcsileg nyugtázható „zsarnokölés”? • Van-e határa az erények megszegésének? • Képes-e az ember teljesen erkölcs nélkül élni anélkül, hogy „elállatiasodásába” idővel belebukna? • A tiszta erkölcsi eszmény-e a legfőbb rugója a tudomány fejlődésének? Van-e a

tudósoknak, kutatóknak erkölcsi felelőssége, elmarasztalhatók-e a meglévő társadalmi bajokért? Irodalmi művek: • Su-king: Az életunt beszélgetése önmagával Kihez beszéljek mainapság? – A testvérek gonoszak, s a barátokat nem lehet szeretni. Kihez beszéljek mainapság? – mindenki kapzsi, és az emberek egymást megrabolják. Kihez beszéljek mainapság? – A józanság elveszett, és az arcátlanság lett úrrá. Kihez beszéljek mainapság? – Aki elégedettnek látszik, az komisz, a jóságot pedig elhanyagolják. Kihez beszéljek mainapság? – A tegnapra már senki sem emlékszik, és senki sem hálálja meg, ha vele jót tettek. Kihez beszéljek mainapság? – Arcát mindenki elfedi, és ábrázatukat egymás elől eltakarják. Kihez beszéljek mainapság? – Az emberek mohók, s akire az ember számít, annak nincs szíve. Kihez beszéljek mainapság? – Nincsen többé igazságos ember, a földön a gonoszak uralkodnak. Kihez beszéljek

mainapság? – Az országot a bűn árasztotta el, s ez határtalan, határtalan. • Konfuciusz és tanítványai (Beszélgetések és mondások) A Mester mondotta: „Ha a népet rendeletekkel kormányozzák, és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani [a büntetést], de a s zégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel kormányozzák, és szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent, és mindig egyenes lesz.” • Lao-ce: Tao te king (57. fejezet) Igazsággal legjobban lehet az országot kormányozni. Az erőszakoskodás csak árt. Minél szűkebb határok közé szorítják a nép cselekvő szabadságát, annál inkább hanyatlik az ország. Minél jobban van a nép felfegyverezve, annál harcrakészebbek a fejedelmek. Minél nagyobb az árusítók ravaszsága, annál általánosabb a költekező fényűzés. És minél több a tilalom és rendszabály, annál lazábbak az erkölcsök. • Biblia: Ószövetség (2Móz 21:23-27) „Szemet

szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;” Újszövetség (Mt 5:39-40) „Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is” • Homérosz: Odüsszeia (Leszámolás a kérőkkel) • Szophoklész: Antigoné • Dante: Isteni színjáték • Margit-legenda • Roland-ének • Balassi Bálint: Egy katonaének • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem • Molière: Tartuffe • Defoe: Robinson Crusoe • Csokonai Vitéz Mihály: Az estve • Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz (Romlásnak indult) • Kölcsey Ferenc. Parainesis • Vörösmarty Mihály: Az emberek • Petőfi Sándor: Az apostol • Arany János: Szondi két apródja; A walesi bárdok; Ágnes asszony; Vörös Rébék • Jókai Mór: Az arany ember • Madách Imre: Az ember tragédiája • Stendhal: Vörös és fekete • Flaubert: Bovaryné •

Tolsztoj: Anna Karenina; Ivan Iljics halála • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés • Ady Endre: Az én menyasszonyom; Az eltévedt lovas • Móricz Zsigmond: Barbárok • Babits Mihály: Jónás könyve • Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Marcus Aurelius; Aurelius; Paulina • Thomas Mann: Mario és a varázsló • Brecht: Kurázsi mama • Dürrenmatt: Fizikusok • József Attila: Levegőt! • Örkény István: In memoriam dr. K H G; A Sátán Füreden; Tóték • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét Befejezés: Mely erkölcsi felfogás mellett kötelezi el magát a dolgozat írója? A személyes érvek összegzése. (Az egyéni, a személyes érdekek elsőbbségét hirdető 21 században mely erkölcsi normák mértékadóak a fiatalság számára? Élhetetlennek érezheti-e magát, aki nem vallja büszkén az egyéni érdekek elsőbbségét a közösségi érdekkel szemben? Napjainkban milyen – erkölcsileg nehezen megítélhető – ellentmondásos jelenségekkel,

eseményekkel kell szembesülnünk? Miben rejlik ennek az oka? stb.) 2. Egy mű értelmezése Igazolja Babits Mihály Csak posta voltál című versének elemzésével, hogy e műben megfogalmazódó költői szerepfelismerés a prófétaság vállalásához vezet! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGEK, LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK • A prófétaság vállalásának kötetében, a Versenyt az esztendőkkel (1934) címűben található a Csak posta voltál (1932). • Önmegszólító vers, amely a gondolati költészet egy sajátos verstípusa. Jellegzetessége, hogy a lírai én önmagát szólítja meg valamilyen kiélezett élethelyzetben. A verstípus elsősorban nem válságot, hanem a válság legyőzését, annak akaratát fejezi ki. Az önmegszólító verstípus általában egyoldalú dialógus, melyben két magatartás kerül szembe egymással, melyeknek összeütközése során megszületik az ambivalens érzelmek gondolati

összegzése és a reális megoldás. • A költemény ars poetica is egyben. Az ilyen elemző, összegző típusú alkotások Babits egész alkotói életét végigkísérték. (A lírikus epilógja; Húsvét előtt; A gazda bekeríti házát; Cigány a siralomházban; Vers a csirkeház mellől; Holt próféta a he gyen; Mint különös hírmondó; Jónás imája) • A külvilág válsága tükröződik Babits költői világában. (A késő liberális polgárság és műveltség válsága a költő személyiségének válságában tetőződött.) Babits most ismeri fel, hogy nem az ő korának, személyiségének való szerep ez. • E válság meghaladására tett kísérlet e mű. • Ezenkívül az egyéniségnek a történelmi folyamatban játszott szerepére kérdez rá: Pótolhatatlane az egyén? • Az első versszak egy szerepet foglal magában: a romantikus-liberális egyéniségét, a zsenikultusz jegyében fogant alkotóét, aki a világnak nyomot hagyni vélőnek

érzi magát. Neki kell kérdeznie az e magatartással, szereppel való leszámolás és új kialakítása érdekében. • Mit lehet, mit kell a van elé alanyként odaírni: ezt tisztázni a költő feladata. (Identifikáció, azaz önmeghatározási kísérlet.) Ennek meghatározása a válság leküzdése is egyben • A szükséges új, a reális magatartás, szerep kialakításának alapja a vers képkincsében ragadható meg legjobban. • Posta-metafora visszafogottsága jelzi a költő, a költészet jelenbeli szerepét, amely nem több, mint közvetítés. • A körkörös felépítésű vers 1. és 7 versszakában ismétlődő motívumok (a por, a szőnyeg és a metaforává váló nyom) azt érzékeltetik, hogy a Babits – Kosztolányival ellentétben – nem tartja pótolhatatlannak az egyént, az egyéniség valódi szerepét a hagyományok közvetítésében látja. • A vers képrendszere első olvasásra túlságosan epikusnak, életrajzi jellegűnek látszik. A

2–6 versszakig, az egyre táguló, kinyíló verstérben (a szobából az utcára, onnét az erdőkbe, hegyekbe lépünk) látjuk Pestet, Fogarast, a Dunántúli szülőföldet, a nagyapa házát. • Az életrajzi mozzanatok egy bonyolult gondolatélmény kifejezőivé válnak. (Babits költészetének Arany Jánoséval rokon, „tárgyias” tulajdonsága ez.) • Tehát a v isszatekintés – a címben is kiemelt szavakkal összefoglalt – végkövetkeztetésbe torkollik: „Csak posta voltál”; „csak posta tudtál lenni és meder”. • A valóság meghatározó voltának felismerése és az értelem útmutatásának hangsúlyozott vállalása (a romantikus képzelgéssel, önámítással szemben) magyarázza a cí m és a v ersbeli summázat múltidejűségét. Mindez nem csalódottságot közvetít, hanem nyugalmat Ezért nem a csalhatatlanság, hanem a bölcsesség verse. • A romantikus szereppel való leszámolás korántsem volt könnyű a költő számára: a

vers érzelmi hangoltságát megteremtő „csak” módosítószó, illetve a két igei állítmány (az egyik a kérdezni, a másik a vagy és a voltál létige) vibráltatására épülő szerkezet erről árulkodik. Ez a két igei állítmány kérdő-felelő viszonyban van egymással. Kérdezd, mi vagy – ez vagy; ez a k érdésfelelet két fele (E kettős alapmozzanatban a fenomenológiának a szókratészihoz hasonló kérdező, folyvást újra kérdező, folyvást a lényeg után kérdező magatartása ismerhető fel.) • A megszólító a v ers utolsó versszakában szembesíti a m egszólítottat létének végességével („Életed gyenge szál”) s ebből fakadó tragikumával. Ezt a tragikumot oldja fel a közvetítőszerep felismerése. A vers zárlata ugyanis azt fogalmazza meg, hogy annyiban élünk amennyiben szellemi elődeink és utódaink vannak, amennyiben közvetítünk, tudatosan átadunk valamit az utókornak. • Tehát nem a társadalmiság elvetése,

hanem éppen ennek vállalása jelenti a költő számára a maga legsajátosabb létezési lehetőségét. A közösségért érzett felelősség és az értékmegőrzés szándéka vezet a babitsi líra végső szerepváltozatához, mely a próféta alakjában testesül meg. Ezért a kései versek szerint az egyén szerepe csak az alázattal vállalt közvetítés lehet. (Felhasznált irodalom: Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek) 3. Összehasonlító elemzés Ady Endre Kocsi-út az éjszakában, József Attila Reménytelenül és Pilinszky János Négysoros című verse egy készülő antológiában egymás után kapnak helyet. Összehasonlító elemzésében világítson rá arra, hogy mi indokolhatja együttes megjelenésüket! Fogalmazásában térjen ki a művekben megjelenő látványelem érzelmi, gondolati hatásokat kiváltó szerepére, és bizonyítsa be, hogy a költői érzés- és gondolatvilág erősen kihat a vershelyzetre, a szerkezetre, továbbá

a zenei eszközök használatára! (Írása ne haladja meg a négyoldalnyi terjedelmet!) LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK Bevezetés: Mindegyik vers általános, illetve egyéni léthelyzetet mutat be. • Ady Endre: a t artalmas, teljes életet keresi. (Mire való az élet, ha nincs teljes igazság, teljes szerelem, ha minden érték bizonytalan, a beteljesedés, a boldogság elérhetetlen?) • József Attila: az ember léthelyzetére keresi az egyszerre általános és konkrét választ. Az elidegenedés filozófiai fogalma (melynek alapja, hogy az ember idegenül mozog a számára adott, de nem a számára berendezett világban, s azt érzi, hogy mozgástere eleve korlátozott, determinált) hangsúlyosan van jelen a vers képi világában. • Pilinszky János: szintén általános és személyes közérzetet szólaltat meg egyszerre a versében; ő a létszenvedés költője, az örökös emberi veszélyeztetettség felmutatója. Tárgyalás: A versek érzelmi, hangulati

jellegének, motívumrendszerének, szerkezetének és képi világának összehasonlítása. • A cím: Mindhárom alkotásra jellemző a bölcseleti igény, az elvont gondolati tartalom képi, érzékletes megjelenítése és a tömörség. Azonban mindegyik alkotás címe ezen sajátosságok közül mást-mást emel. – Kocsi-út az éjszakában: Vizuálisan ragadja meg a vers központi gondolatát; továbbá mind térben, mind időben behatárolja a versbeli „történést”. – Reménytelenül: A lírai én lelkiállapotára utal. Az alcím (Lassan, tünődve) magyarázza a főcímet; a tűnődés, a szemlélődés (mely az emberi létre irányul) kényszerít a reménytelenség átélésére. – Négysoros: Egy olyan gyakori versformát nevez meg, amely zárt szerkezetével mély igazságok tömör megszólaltatására alkalmas. Tehát a k ihagyásnak, a h iánynak fontos esztétikai szerepére hívja fel a figyelmet. • A vers tere: – Kocsi-út az éjszakában:

Képzeletbeli, lelki tájként kell értelmezni a vers színterét, hiszen a belső élmény kivetüléséről van szó. – Reménytelenül: A szomorú sík sem egy valós tájban található. Valóságelemekből felépített absztrakt táj, a világ, a lélek és a lét tája. A puszta, a végtelen határvidék a semmi földje, mitikus táj is, a Paradicsomból kiűzött ember létezési tere. – Négysoros: A környezet, a táj itt is az emóció tárgyi megfelelője. Egymástól igen távol eső dolgok rendelődnek egymás mellé, a homok, a plakát és a folyosó, tehát a természet, a nagyváros és a személyes lét tere, a lakás. Azonban három motívum szervesen összekapcsolja őket • Motívumok: a sötétség / az éjszaka, illetve ezüstös csillogás, fény; / a hideg; / a sík / a sivatag; a csend / a némaság – Kocsi-út az éjszakában: Borzongást kiváltó felismerések fogalmazódnak meg az első versszak mondataiban. A különösség nem a

megállapításokban, hanem azok mértékében rejlik A megszokottól való eltérést a „milyen” fokhatározó értékű jelző négyszeri ismétlődése nyomatékosítja. A sötétséghez („az éj”) a pusztaság, a kietlenség fázó érzése („sivatag”), a teljes csend riadalma („néma”), illetve a fogyó hold csonka fénye kapcsolódik. – Reménytelenül: A hideg ezüst szín jellemző az egész versre: a homokos vizes sík ezüstös; a fejszesuhanás, a n yárfa levelei is ezüstösek; a dérrel, zúzmarával bevont semmi ága szintén ezüstösen csillog; végül a csillagok ezüstös fényétől megvilágítva hangtalan vacog a dermedt szív a néma világmindenségben. A lírai én kétségbeesett, reménytelen magányában meghallja a külvilág csendjét. Viszont világegyetem, a csillagok veszik csak észre a lírai én tehetetlen vergődését, elviselhetetlen magányát. A versben megjelenik egy ősi toposz: a fa, amely idézheti a tudás fáját,

amelynek gyümölcsével az ember a saját halálát is megette. De értelmezhető életfaként, világfaként is, mely lombozatának gyümölcsei a csillagok. Bármelyik felfogásból indulunk is ki, a vers egyegy központi gondolatát érintjük. (1 A lét végességének tudata, az emberi lehetőségekkel való bölcs számvetés; 2. a semmi – ág – és a mindenség – fa – kérdése) – Négysoros: Az éjszaka, a sivárság, a magány, az elhagyatottság és a dermesztő hideg érzékelése adja e versnek is a hangulati alapját. Ezt egészíti ki a műnek szakrális tartalmat kölcsönző motívum: a „szegek”, amellyel Jézust keresztre feszítették. • Szerkezet: – Kocsi-út az éjszakában: A vers a lírai én monológja. Az E/1 személyű alany csak az első és a harmadik versszakban jelenik meg. Az első strófában szorongó levertség uralkodik Majd az első szakasz kísérteties, félelmet keltő idegensége a továbbiakban általánossá válik: a Hold

csonkasága az egész világmindenségre rányomja bélyegét. A kozmikus méretű összeomlást erősíti az anaforás helyzetben négyszer ismétlődő „minden” általános névmás. A harmadik strófában már a lélek jajkiáltásaként hallatszik az előző sorokban kifejezett megrendültség. A sorismétlések, a s zakaszokat nyitó és záró sorok az élet és a v ilág értelmetlensége miatti elgondolkodást, a merengő töprengést húzzák alá. Ez a tépelődő, csodálkozó, kérdező magatartás vonul végig a vers egészén, de a kérdések válasz nélkül maradnak. – Reménytelenül: Az emberi tudat drámáját jeleníti meg a vers. A kompozíció látványra épül A versszakok szigorú rendjére a vers terének