Agrártudomány | Növénytermesztés » Növénytermesztő technikus tételek, 2009

Növénytermesztő technikus tételek - 2009 1/A TÉTEL Az időjárás elemeinek szerepe gazdasági növényeink életében, különös tekintettel az emberi tevékenységet befolyásoló időjárási törvényszerűségekre. Meteorológia: az időjárással és az éghajlattal foglalkozó tudományág. A légkörben lejátszódó fizikai jelenségeket vizsgálja. Kutatja a jelenségek okait és azok kölcsönhatását az élő és élettelen világgal. Az idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Az időt egy megadott időpontra vonatkoztatjuk, pl. 2006-10-28 17 óra, derült, szélcsendes volt az idő. Az időjárás: az idő változásának folyamata. Az időjárás egy bizonyos időszakra vonatkozik, pl. 2006 nyara csapadékos volt Éghajlat: valamely területen uralkodó, az arra jellemző időjárási viszonyát tükrözi az éghajlat. Az éghajlattal kapcsolatos megállapításaink nem adott időre, hanem meghatározott földrajzi helyre vonatkoznak, pl. Kisalföld

éghajlata szeles Az éghajlatot befolyásoló tényezők: -földrajzi szélesség -tengerszint feletti magasság -domborzat (pl. besugárzást befolyásolja) -földfelszín anyaga -növényzet -ember Légkör: a föld felületét takarja 2000m-ig. Troposzféra: 1m-ig talaj menti légkör 2m-ig földfelszín 100m-ig földközeli Légkör összetétele: alapgáz, nitrogén 78%, oxigén 21%, nemesgáz 1%. Széndioxid 0,03%, vízgőz max. 4% Szilárd szennyezőanyag: por, korom, só.Gáznemű szennyezőanyag: kéndioxid, széndioxid Az időjárás elemei: -a levegő hőmérséklete -a levegő nyomása -a levegő páratartalma -a levegő mozgásának iránya, sebessége -a napsugárzás energiája -a napsugárzás időtartama -felhőzet -csapadék Nap: égitest. Nagy hő és fény magfúzió következtében keletkezik 1 Napsugárzás: elektromágneses sugárzás, van benne infra sugár, ami nem látható csak hőenergiája van. Ultraibolya: káros, roncsoló hatása van. Sárgás

fehér fény: vörös, sárga, zöld, kék, ibolya A napsugárzást befolyásoló tényezők: -beesési szög -lejtő iránya és kötöttsége -hőmérséklet Hőmérséklet: a légkör legalsóbb része a legkedvezőbb és a legnagyobb része a legmelegebb. A felmelegedést és a lehűlést befolyásoló tényezők: -felhőzet -légszennyezés a levegőben -légáramlás -földfelszín anyaga -földfelszín szerkezete -növényzet Légnyomás: a föld felületére nehezedő nyomás. Légnyomás nagysága függ: -tengerszint feletti magasságtól -hőmérséklettől (ritkább) -víztartalomtól (sűrűbb) -légnyomástól -széltől 760hgmm, vagy 1Atm.=1,033x10⁵ Pascal Levegő páratartalma: a levegőben a víz lehet szilárd, cseppfolyós, gáz halmazállapotú. A gáz halmazállapot a légnedvesség. Abszolút páratartalom: 1m³ levegőben levő vízpára mennyisége grammban kifejezve. Relatív páratartalom: azt jelenti, hogy a levegőben levő vízpára mennyisége hány %-a a

telítettségi páratartalomnak. A hőmérséklet növekedésével a relatív páratartalom csökken, csökkenésével pedig növekszik. Harmatpont: az a hőmérsékleti érték, melyre a levegő lehűlve a meglévő páratartalomtól telítetté válik. Páralecsapódás = kondenzáció: a levegőből a pára a telítettség miatt cseppfolyós, vagy szilárd állapotban kiválik. Felhő és csapadékképződés: a felhőképződés oka a felszálló légmozgás. -a felszín erős felmelegedése -a lejtőn felfelé fújó szél -bármilyen egyéb ferde felsiklás miatt Felhőképződés: 2 A levegő lehűl a harmatpontra, és telítetté válik, párafeleslege kicsapódik és ez a pára a levegőben található szilárd szennyezőanyagokra telepszik, vízcseppé sűrűsödik és megindul a felhőképződés. A felhő apró vízcseppek, vagy jégkristályok lebegő halmaza. A vízcseppek, vagy jégkristályok összeütköznek és összetapadnak, tömegük megnől legyőzik a

felhajtóerőt és elindulnak lefelé. Felhőformák: -jégfelhő, vagy cirrus -gomoly közepes magasságban szürke, vagy fehér -rétegfelhő, vagy stratius, nagy kiterjedésű, világosszürke, sok csapadékot ad. A napsugárzás felmelegíti a talajt, a talaj felmelegíti a vele érintkező levegőt, a levegő emelkedik, közben hűlik és telítődik, eléri a harmatpontot, belőle a víz kicsapódik vízcseppek, vagy jégkristályok formájában. 1/B TÉTEL Az őszi búza botanikai jellemzése, fejlődési szakaszai, nemzetgazdasági jelentősége, fontosabb búzafajták jellemzése A faj közönséges búza, melynek két változata van, az őszi és a tavaszi. Jelentősége: Legalapvetőbb élelmiszeripari nyersanyag. Emellett abraktakarmány, szalmája alom. Jól gépesíthető, biztos nagy termést hoz A magyar búza exportálható a jó minősége miatt. , Növénytani jellemzés: Gyökérzete bojtos, az elsődleges gyökerei 1-2m mélyre, a másodlagos a felszín alatt

helyezkedik el. Szára szalmaszár, belül üreges, nótuszokkal (bütykökkel) ízekre tagolt A szármagasság 70-120cm fajtától függően. Levele két részből áll: levél hüvelyből és levél lemezből. A hüvely a bütyökből indul és a szárat körül öleli, a levéllemez a szártól eláll. Gabona ABC: virágzata összetett füzér, azaz kalász Részei: kalász alsó rajta patkák és a patkákon ülnek a kalászkák. Egy kalászkában 3-5 virág van és ezeket a kalászvédő pehely takarja. A virág önmegtermékenyülő, de idegen megporzásra is alkalmas. Termése: egymagvú szemtermés. A termés és maghéj összenőtt A belső lisztes részt magfehérjének nevezzük. A lisztes rész és a magtermés között van az aleuron réteg Az egyik csúcsán található a csírarész. Mag összetétele: 10-13%-a víz, 70% keményítő, 11-15% fehérje. A sikér vízben oldhatatlan fehérje, mennyisége határozza meg a búza minőségét, azaz „sok sikér, finom

kenyér”. A búza fejlődési szakaszai: 1, vetés: és ezt követi a csírázás 2, kelés: megjelenik a sziklevél 3, sorol a vetés: vetéstől számítva 2-4 hét múlva, október vége, november eleje 4, fiatal növény fejlődésének időszaka: 2-3 hétig tart, elsődleges gyökerek, valódi levelek jelennek meg. 3 5, bokrosodás: a fő hajtás alsó móduszából sarjú hajtások törnek elő. Mértéke függ a fajtától és a sűrűségtől. Túlzott mértéke kedvezőtlen, mert egy részük meddő marad, ill később érnek be, mint a főhajtás kalászai. A bokrosodás hosszú ideig tart, november 2 felétől április eleje-közepe. Kemény télen a fejlődés szünetel 6, kalász differenciálódása: kívülről semmi nem látható. A tenyésző csúcsban kialakulnak a kalász kezdemények. Ideje tél vége tavasz eleje Ilyenkor sok nitrogént kíván a növény 7, szárba indulás: április közepétől június elejéig tart. 8, kalászolás: megjelennek a

kalászok május 2. felében, 10 napig tart, a szár még tovább nő 9, virágzás: 6-8 napig tart, május vége június eleje. A hűvös idő hátráltatja 10, érés: a, tejes érés: a búzaszemet körömmel átvágjuk, akkor tejszínű nedv jön belőle. b, viasz érés: a búzaszemet körömmel átvágjuk, belül viaszos c, teljes érés: a búzaszem körömmel nem vágható át, kemény d, túlérés-holtérés: Fajták: -korai érésűek: MV 14, 18, 19, 22 (MV= Martonvásár) Alföld Danka Korona Kompolti 3 -közép korai érésűek: MV 12, 16, 17, 20, 21 stb. Jubilejnaja 50 Fatima GK csűrös (GK= Gabonakutató Intézet) GK őrség -közép kései érésűek: MV 15, 25 GK szőke Gaspant 2/A TÉTEL Hazánk területét az éghajlati tényezők alapján 4 fő körzetre oszthatjuk: -Nagyalföld és a Fejér megyei síkság -Kisalföld -Dunántúli domb és hegyvidék -Északi hegyvidék A Nagyalföld és a Fejér megyei síkság: Éghajlata kontinentális, amely elsősorban a

léghőmérséklet és a csapadék szeszélyességében nyilvánul meg. Itt a legtöbb a napfény és legkevesebb a felhőzet Aránylag kevés a levegő páratartalma és a csapadék eloszlása sem kedvező. Gyakran fordul elő nyári aszály Ezeken a területeken szenvednek legtöbbet az őszi vetések a hótakaró nélküli erős fagyoktól. Kisalföld: 4 Kevesebb a napsütés, a levegő páratartalma nagyobb és a nyár hűvösebb. A csapadékmennyiség hasonló a nagyalföldéhez, de megoszlása kiegyenlítettebb. Hazánk legszélesebb vidéke, az uralkodó szélirány az északnyugati. Éghajlata mentes a szélsőségektől Dunántúli domb- és hegyvidék: Éghajlata az Alföldénél kiegyenlítettebb. Kedvező a csapadék évi eloszlása és a mennyisége is bőséges. A nagyobb csapadékmennyiség és a magasabb páratartalom csökkenti a hőmérsékletingadozást. Enyhe a tél és mérsékelten meleg a nyár Az uralkodó szélirány az északi Északi hegyvidék:

Éghajlatát a domborzat felhő és csapadékképző hatása mérsékli. Nyáron az ország leghüvösebb, télen azonban kevésbé hideg vidéke. A Kárpátok esőárnyékában fekszik, ezért magasságához viszonyítva száraz vidék. A táj déli lejtői az északi széllel szembeni védettség miatt melegek és ez kedvező hatású a tokaji és a gyöngyösi borvidék szőlőtermesztésére. 2/B TÉTEL Az őszi búza termesztéstechnológiája Éghajlat igénye: Magyarországon nagyrészt kedvező az éghajlat a búza termesztéséhez. Legjobb az enyhe csapadékos ősz, viszonylag enyhe tél, korai kitavaszodás. Szárnövekedéskor, kalászosodáskor a vízigénye megnő, viszont aratáskor szárazságot igényel a növény. Talajigény: Tápanyagban gazdag, jó kultúr állapotú, kötöttebb jellegű talajt kedveli: mezőségi, réti, barnaerdő, öntéstalajok. Kedvezőtlen: silány homok, láp, vadszik, sülevényes, vízállásos talaj. Elővetemény igény: Előveteményre

érzékeny. A jó elővetemény vetés előtt 2-3 hónappal lekerül, nem zsarolja ki a talaj víz és tápanyagigényét. Gyökérzete gazdagítja a talaj tápanyagigényét Megakadályozza a gyomok elterjedését. Jó elővetemény : hüvelyesek, repce, pillangósok, keveréktakarmányok. Közepes elővetemény: ami nyár vége felé kerül le, burgonya, silókukorica, kender, szója Rossz elővetemény: kukorica, cukorrépa, búza későn kerül le. Tápanyagigény: tápanyagigényes, nagy termés csak jó tápanyagellátás mellett érhető el. 1, Nitrogén: erőteljes, egyenletes fejlődést biztosít, haragoszöld színt ad a növénynek. Több szár, levél, kalász lesz általa, egyenletes érés, szárazságtűrés fokozódik. A nitrogénbőség megdőlést és az ellenálló képesség gyengülését okozza. A nitrogén felvétele folyamatos, de vannak nitrogénigényesebb időszakok, pl. kezdeti fejlődés a kalász differenciálódása. A nitrogént a talaj nem tartja meg

2, Foszfor: fokozza a gyökérfejlődést, bokrosodást, szalmaszilárdságot, gombákkal szembeni ellenálló képességet, elősegíti az érést, rövidíti a tenyészidőt. Felvétele változó intenzitású, legtöbb a gyökér fejlődésekor és szárnövekedéskor. A foszfor a talajból nem mosódik ki, tárolódik, ezért alaptrágyaként juttatjuk ki. 3, Kálium: fagyállóságot fokozza, a szár szöveteit erősíti, ellenálló képességét fokozza. Káliumból a talaj általában elegendő mennyiséget tartalmaz, de a megfelelő 5 táparány miatt szükség lehet az adagolásra. Felvétele nem egyenletes, főleg szárba indulástól magkötésig igényli. Nem mosódik ki a talajból, ezért alaptrágyaként adjuk. Kalcium, magnézium és nyomelemek is hiányozhatnak a talajból, ezeket is pótolni kell. 1q búza: 2,5-3kg nitrogén hatóanyagot igényel 1,2-1,5kg foszfor hatóanyagot igényel 2-2,5kg kálium hatóanyagot igényel Jó talajban 150kg N hatóanyag alatt

kell maradni, mert efölött megdől a növény. Talaj előkészítés: Kellően tömött, jó kultúr állapotú, aprómorzsás, gyommentes magágyra van szüksége. A talaj előkészítés attól függ, hogy mi volt az elővetemény és mikor került le. 1, korán lekerülő elővetemény után: - tarlóhántás ekével, vagy tárcsával. - utána tarlóhántás, lezárása hengerrel. - ezek után gyommentesen tartjuk a talajt kultivátorral. - nyár végi szántás, melynek eszköze az eke. - magágy készítés, eszköze a kombinátor. - vetés 2, későn lekerülő elővetemény után: - szántás - elmunkálás - magágy készítés 3, évelő pillangós után: - lehetőleg júliusban szántással feltörjük a pillangóst, gyűrűshengerezzük, majd magágyat készítünk. Közben gyommentesen tartjuk a talajt Vetőmag: fémzárolt, vetésre elő van készítve. Saját vetőmagot csávázásra készítjük elő. Csávázás lehet nedves, por formában Vetés: a vetőmag legyen

fajtaazonos legalább 98% tisztaságú, 92% csírázóképességű, egészséges. Nem lehet dohos, nyirkos, penészes, üszök spórás Üszök spórát mikroszkópos úton lehet érzékelni, kimutatni. Vetés ideje: a vetést a fajta határozza meg, általában október a legkedvezőbb. A vetés mélysége legyen egyenletes 4-6cm. Sortávolság gabona sortávolság 10,5-12cm Tőszám 4,5-5,5 millió/ha. Egy folyóméterre 70-80 szem magot vessünk Vetés után magtakaró boronát járatunk és, ha száraz a talaj hengerezzünk is. Növényápolás: ősszel érje el az optimális tőszámot és a 10-12cm-es magasságot. Az áttelelés akkor jó, ha a tél folyamán nem ritkul ki, színe üde zöld és április végére 15-20cm magas. A belvíz elvezetést meg kell oldani, felfagyás esetén hengerezés, a talajfelszín porhanyítása, gyomirtás, kártevők és betegségek irtása vegyszerrel. Betegségei: - gomba: búzalisztharmat, torzsgomba, szártő gomba, vörösrozsda, fekete

rozsda, búza porüszök, törpeüszök, búza fuzárium - élettani: megdőlés, felfagyás Kártevői: 6 - talajlakók: cserebogárpajor, pattanóbogár lárvája-drótféreg - talaj felszínén: gabona futrinka, gabonalegyek, vetésfehérítő bogár (veres nyakú árpabogár), vetési bagolypille, gabonapoloskák, búzafonálféreg, szalmadarázs, gabona levéltetvek - magtári kártevők: gabonazsizsik, rizs zsizsik, raktári és mezei gabonamolyok. -gerincesek: hörcsög, ürge, pocok Gyomok elleni védekezés: vegyszeresen földi és légi gépekkel. Aratás: Lehetőleg a teljes érés elején kell aratni. Általában júliusban Egy-egy fajtát 5-6 nap alatt be kell fejezni, mert utána nagy a kipergés. Ezután több eltérő fajtát kell ültetni A betakarítás történhet egy menetben és két menetben. Egy menetben a betakarítás kombájnnal történik. Kétmenetes aratásnál első menetben rendre vágják a gabonát, második menetben járva cséplik. Ha a magvak

víztartalma 17-18%-nál nagyobb, akkor szárítani kell. Ha alacsonyabb 15% körüli, akkor forgatással lehet kiszárítani. 12-13%-os nedvességtartalomnál tárolható. A kombájn búzát azonnal tisztítjuk és szárítjuk. A tárolás történhet silóban, ömlesztve, garmadával, zsákban. Szalma: lehet alászántani, régebben égették (ma már nem engedik), bálázni, kazlazni. 3/A TÉTEL A talaj kialakulása, a mállási folyamatok Talaj: a föld felszínének laza, termőképes takarója. Mállás: a kőzetek felaprózódását jelenti. l/ fizikai: -tényezői: hőmérsékletingadozás, víz, szél. -eredménye: a kőzetek felaprózódása. 27 kémiai: -tényezői: a víz, széndioxid, oxigén. -eredménye: a kőzetet alkotó ásványok átalakulnak. 37 biológiai: -tényezői: a talajon élő növények, a mikroorganizmusok, a talajban élő állatok és az ember. -eredménye: a máladékban növényi tápanyagok halmozódnak fel és a talaj alkalmassá válik a

növénytermesztésre. 3/B TÉTEL Az őszi árpa nemzetgazdasági jelentősége, termesztés technológiája Célja, jelentősége: Két változata van őszi és tavaszi. 7 Nálunk a búza és kukorica után a legjelentősebb gabonanövény. Elsősorban abraktakarmánynak termesztjük. Magja sikérben szegény, de fehérjében gazdag sertéstakarmány. Leghamarabb aratjuk Szalmája almozásra használható Botanikai jellemzése: Gyökérzete, mint a búzáé csak fejlettebb, de gyengébb, mint a rozsé. Levélzete világosabb zöld, mint a búzáé, erezete jobban látható. Kalásza eltér a búzáétól. A padkáin három egyvirágú kalászka ül A kalász kettő, négy, vagy hatsoros lehet. Mindegyik változata toklászos Önmegtermékenyülő, de kölcsönös megtermékenyítés is előfordulhat. A pelyvalevelei összenőttek a szemterméssel Fejlődési szakaszai: Azonosak a búzáéval. Eltérés az egyes szakaszok időpontjában van Fajtái: Kompolti korai, Kompolti

négyes, Rex, Eszter, Attila Éghajlat igények: Megegyezik az őszi búza éghajlatigényével. Száraz őszön kevésbé bokrosodik. A szárazabb tavasz lassú fejlődéshez vezet, késlelteti a szárbaindulást Vastag hótakaró alatt, buja fejlődés esetén kipusztulhat. Talajigény: Mérsékelt nitrogént tartalmazó talajban is jól terem. Középkötött, vagy laza talajokat kedveli A gyengébb talajadottságú területek jól hasznosíthatók az őszi árpával. Előveteményekre igényes fontos, hogy az elővetemény időben lekerüljön, hogy legyen elegendő idő a talajelőkészítésre. Nem jó búza után vetni, mert megegyeznek a kártevők és betegségek. Talajelőkészítés: A búzáéhoz hasonló. A foszfort, káliumot alaptrágyaként, a nitrogént fejtrágyaként juttatjuk ki. Vetés: Nagyon fontos a jóminőségű, kellően előkészített vetőmag. Fémzárolt Legkedvezőbb vetési idő szeptember közepe. A vetés sortávolsága 12cm, mélysége 3-5cm

Vetőmagmennyiség 120-150kg/ha, folyóméterenként 50-60db mag. Ápolás: lásd búza. Ősszel a kelés után átvizsgáljuk a vetést, ha csócsároló kártétellel találkozunk, akkor vegyszerekkel védekezzünk. Gyomok ellen vegyszeres védekezés Belvíz elvezetés stb Betakarítás: Június végén elkezdődhet, teljes érésben, 15% víztartalomnál. A túlérést nem szabad megvárni, mert a kalászok letöredeznek. Kombájnnal egy menetben aratjuk Szalmája másfélszerese a szemtermésnek, csak almozásra használható. 4/B TÉTEL A rozs és a tritikálé nemzetgazdasági jelentősége, termesztéstechnológiája Célja, jelentősége: Magyarországon az őszi rozsot termesztik. Elsősorban kenyérgabona, de lisztje gyengébb a búzáénál, ezért búzaliszttel keverik kenyérsütéshez. Zöld állapotban takarmánykeveréknek egyik fő alkotórésze. Búzához képest igénytelenebb, gyengén termő területeken is terem 8 Növénytani jellemzése: Fejlődése,

morfológiai felépítése hasonló a búzáéhoz. Gyökere fejlettebb, ezért gyengébb talajviszonyok között is jól termeszthető. Szára 2m magasra is megnőhet, vastagabb a búzáénál. Sokoldalúan felhasználható, pl zsúpfedél Kalásza tömött 10-20cm hosszú. Egy kalászkában 2-3 virág található Levele kékeszöld színű Legkisebb fülecskéje van. Magja hosszabb, vékonyabb a búzáénál, zöldesszürke színű Fejlődési szakasza: 1, vetés: és ezt követi a csírázás 2, kelés: megjelenik a sziklevél 3, sorol a vetés: vetéstől számítva 2-4 hét múlva, október vége, november eleje 4, fiatal növény fejlődésének időszaka: 2-3 hétig tart, elsődleges gyökerek, valódi levelek jelennek meg. 5, bokrosodás: az őszi időszakra esik. A kalászosak közül a rozs bokrosodása a legerőteljesebb. Ha nem tudott ősszel elbokrosodni, tavasszal a korán szárbainduló vetés ritka marad. 6, szárba indulás: kezdetét a tavaszi felmelegedés határozza

meg. Hirtelen kitavaszodáskor azonnal szárbaindul. 7, kalászolás: április elején kezdődik és a hónap végére teljesen kikalászol. 8, érés: a, tejes érés: a szemet körömmel átvágjuk, akkor tejszínű nedv jön belőle. b, viasz érés: a szemet körömmel átvágjuk, belül viaszos c, teljes érés: a szem körömmel nem vágható át, kemény d, túlérés-holtérés: Fajtái: Lovászpatonai, Kisvárdai, Mander, Rapid, Kecskeméti H Éghajlati igény: Hűvösebb, csapadékosabb időt kedveli, hideget jól bírja. Kevesebb napfényt igényel, az aszályt is jól tűri. Májusban a bő csapadékot igényli a jó terméshez Talajigény: Kevésbé igényes a talajjal szemben. Laza homoktalajon, savanyú erdőtalajon termesztik Növényi sorrend: Jó előveteményei mindazok a növények, melyek korán lekerülnek (őszi keveréktakarmányok, burgonya, dohány, csillagfürt). Monokultúrát elviseli, ezért gyakran vetik önmaga után Tápanyagellátás: E tekintetben is

igénytelenebb a búzánál. Tápanyagigényét műtrágyázással elégítjük ki A foszfort és káliumot alaptrágyaként, a nitrogén egy részét fejtrágyaként, a többit tél végén, tavasszal juttatjuk ki. Talajelőkészítés: A rozs talajelőkészítése hasonló a búzáéhoz. Kivétel a laza homoktalaj, ahol csak vetés előtt szántunk, vagy júliusban a zöldtrágya alászántása után a vetésig ápoljuk a talajt. Laza talajon minden művelet után használjunk gyűrűshengert. Vetés: Korai, szeptemberben vetjük. Sortávolság 12cm, mélység 5-6cm Folyóméterenként 50-60db mag, 130-150kg/ha. Növényápolás: 9 A rozs kevés ápolási munkát kíván. Ősszel érje el az optimális tőszámot és a 10-12 cm-es magasságot. Az áttelelés akkor jó, ha a tél folyamán nem ritkul ki A belvíz elvezetést meg kell oldani, felfagyás esetén hengerezés, a talajfelszín porhanyítása, gyomirtás, kártevők és betegségek irtása vegyszerrel. Vegyszeres

gyomirtásra csak ritkán van szükség, mert a jól fejlett rozs elnyomja a gyomokat. Betakarítás: Június végén, július elején érik. Teljesérésben aratható, általában egymenetben Szalmája sok lesz, mivel magasra nő. Tárolása: Tárolására a búzáénál nagyobb gondot kell fordítani, mert hamar bemelegszik. Kezdetben csak egy méter magas garmadába rakjuk és később is többszöri forgatással szellőztessük át. Termésátlag 1,5-1,7 tonna mag és kétszeres mennyiségű szalma hektáronként. Triticale: A búza és a rozs keresztezésével állították elő. Termesztése is azonos a rozséval A rozshoz hasonlóan igénytelen, de annál többet terem. Magja a búzánál és a rozsnál is több fehérjét tartalmaz. Búzától később érik Termésátlag 1,7-1,8 tonna hektáronként. Fajtái: Triticale 64, Novisad, KT 84, Presto 84 5/A TÉTEL A talaj kémiai és biológiai tulajdonságai A kémhatás növénytermesztési jelentősége Kémhatás = pH Valamely

oldat lúgosságát, vagy savanyúságát fejezi ki. A savanyúságot a hidrogén ionok okozzák. A lúgosságot a hidroxil ionok okozzák 7 alatt savanyú a kémhatás 7 felett lúgos a kémhatás A növények nagyon érzékenyek a kémhatásra. Számukra a közömbös kémhatás a kedvező Kivétel a gombák, melyek a savanyú talajban élnek. Savanyút tűrő: -rozs, zab, burgonya, vörös here stb. Lúgost kedvelő: -lucerna, cukorrépa, árpa Befolyásolható pH érték: műtrágyával, talajjavítókkal A talaj biológiai tulajdonságai Talaj élőlényei: -szerves anyagot felépítők zöldnövények -szerves anyagot fogyasztók földigiliszta -szerves anyagot elbontók mikroorganizmusok, gombák, baktériumok 10 Humusz: az egy fekete színű szerves anyag, amely elpusztult növényi és állati maradványokból keletkezik a mikroorganizmusok hatására. Morzsás szerkezetűvé teszi a talajt. Hazánk talajainak humusztartalma 3-6 % mennyiség nem állandó. Érettség: a

talajnak a mikrobiológiai hatásokra kialakult legkedvezőbb állapota. Az ilyen talaj sötét színű, laza, könnyen művelhető, de nem állandó jellegű. Termőképesség fokozható: -öntözéssel -trágyázással -helyes talajművelés -talajjavítás 5/B TÉTEL A tavaszi árpa és a zab nemzetgazdasági jelentősége, termesztés technológiája Jelentősége: Takarmányozás, sörgyártás, malátagyártás. Ahol az éghajlati és talajviszonyok alkalmasak sörárpa termesztésre, ott inkább a sörárpát termesztik. Szalmája értékesebb a búzáénál, ezért takarmányozási célra is alkalmas. Növénytani jellemzése: Gyökérzete kevésbé fejlett, mint a többi gabonáé, ezért igényesebb. Szára alacsony 70-80 cm, gyenge szilárdságú, könnyen megdől. Kalásza kétsoros Magja pelyvás, öntermékenyülő, a szem nagyobb, mint az őszi árpáé. A sörárpa fehérje tartalma a 11%-ot nem haladhatja meg, mert a sör minősége romlik. Fejlődési szakaszai:

megegyezik a többi kalászoséval, azonban időben eltolódhatnak. 1, vetés: és ezt követi a csírázás kora tavasszal. 2, bokrosodás: ideje április közepe. 3, szárba indulás: májusban kezdődik. 4, kalászolás: a búza után egy-két héttel kezdődik. 5, virágzás és magkötés: ideje kalászoláskor, vagy közvetlenül utána. 6, teljesérése: július közepére, második felére esik. Fajtái: MV 41, GK Izis, Triangel, Ronda, Magda Éghajlat igény: Kedvező a korai kitavaszodás, a mérsékelten meleg, mérsékelten csapadékos időjárás. A takarmányárpa szárazabb, melegebb időjárást kíván, amely elősegíti a fehérje képződést. A sok csapadék mindkét típusnál megdőlést okoz. Az aratáskor kedvező a száraz, meleg idő Talajigény: Jó táperejű, középkötött mezőségi és öntéstalajok a legalkalmasabbak. Csak jó kultúrállapotú talajból képes a vizet és a tápanyagot felvenni gyengén fejlett gyökérzetével. A sörárpa

minőségét rontják a nitrogénnel bőven ellátott talajok, mert nő a mag fehérjetartalma, így nem megfelelő a belőle készült sör minősége. Növényi sorrend: Igényes az előveteményekkel szemben. Kedvező, ha az elővetemény után kevesebb nitrogén marad vissza a talajban. A legjobb elővetemény az istállótrágyázott cukorrépa, amely jó 11 kultúrállapotú, gyommentes talajt hagy maga után. Jó elővetemény a burgonya és a silókukorica. Tápanyagellátás: Rövid tenyészidejű, gyökérzete gyengén fejlett, ezért sok és könnyen felvehető tápanyagra van szüksége. A nitrogénellátás a legnehezebb kérdés Kedvező nitrogénhatás akkor érhető el, ha a nitrogént szervestrágyázással az elővetemény alá adjuk. A foszfor jó hatással van a kezdeti fejlődésre és a gyökérképződésre, elősegíti az érést és a magkötést. A kálium fokozza a szár szilárdságát, növeli a sörárpa keményítő tartalmát, telt magvú, finom

héjú világos színű magvakat eredményez. Talajelőkészítés: A talajelőkészítés ideje és módja az előveteménytől és a talaj tulajdonságától függ. Tarlóhántás, annak ápolása, majd őszi mélyszántással folytatódik a munka. Vetés: Feltétele a jó minőségű vetőmag fémzárolt, és a korai vetés. A vetésidő a kitavaszodástól és a talajállapottól függő, február vége-március eleje. Mélysége 3-5cm, sortávolság 12cm, folyóméterenkénti magszám 55-60db, 160-200kg/ha mag. A sűrűbb vetését az indokolja, hogy ezzel csökkentjük a bokrosodás mértékét, amelynek következtében egyenletesebb lesz az érés. Ha pillangóssal vetjük, akkor kevesebbet terem Ápolás: Kelés után, ha cserepes a talaj hengerboronát használhatunk. Gyomok kártevők ellen vegyszerrel védekezzünk szárbaindulás előtt. Betakarítás: Július közepén van a betakarítása. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni Kombájnnal való aratáshoz meg

kell várni a teljesérést. Sörárpát csak teljesérében szabad aratni, mert csak akkor kapunk jó minőségű, fehérjeszegény, keményítőben gazdag magot. Ha pillangóssal keverten vetettük, akkor két menetben aratunk. A pillangós miatt magasabb tarlóval aratunk. A szalmát minél előbb be kell takarítani a területről, hogy ne gátolja a visszamaradó növényzet fejlődését. A tavaszi árpa 3-4 tonnát terem hektáronként. A szalma a szemtermés 1-1,2-szerese, amely értékes takarmányszalma. Zab Magyarországon a tavaszi zabot termesztjük. Jelentősége növekszik, hogy élelmiszeripari feldolgozásra is alkalmas. Takarmánya kiváló, tenyészállatoknak, sportlovaknak és fiatal állatoknak adjuk. Keveréktakarmányként is adjuk. Nem kalásza van, hanem bugája Gyökere erős bojtos, igénytelennek számít. Szára 80-140cm magas, erős, ritkán dől meg Virágzata buga, szeme hosszúkás, nem egyformán termékenyül meg a virágzat. Az alsó szemek

nagyobbak, mint a felsők és léha szemek is lehetnek benne. Fejlődési szakaszai: azonos a tavaszi árpáéval. 1, vetés: és ezt követi a csírázás kora tavasszal. 2, bokrosodás: ideje április közepétől május közepéig. 3, szárba indulás: május eleje. 4, bugahányás: a tavaszi árpa után egy-két héttel (május vége, június eleje) 5, virágzás és magkötés: július eleje. 12 6, teljesérése: július második felére esik. Fajtái: Condor, Legenda, Tápláni csupasz, GK pillangó, Bakonyalja Éghajlat igény: A kissé csapadékosabb, hűvösebb éghajlatot kedveli. A szárazságban alacsony és ritka marad Talajigény: A szélsőséges talajok kivételével minden talajon megterem. Laza homok nem alkalmas a termesztésére. Növényi sorrend: Nem igényes az előveteményre, de önmaga után ne vessük. Nem jó előveteménye a cukorrépa sem a zab fonálféregre való érzékenysége miatt. Tápanyagellátás: A zab a sovány talajokon meghálálja az

istállótrágyát. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként juttatjuk ki, a nitrogén 30-40%-a, a maradékot egyszerre fejtrágyaként. Talajelőkészítés: A talajelőkészítés ideje és módja az előveteménytől és a talaj tulajdonságától függ. Tarlóhántás, annak ápolása, majd őszi mélyszántással folytatódik a munka. Vetés: Feltétele a jó minőségű vetőmag, fémzárolt. Osztályozatlan vetőmagból ne vessünk, mert sok léha szem lehet benne. Az osztályozás révén nyert nagyobb, teltebb szemeket vessük el, mert közöttük kevesebb a léha szem. A nem megfelelően tárolt mag könnyen dohosodik (zsír, olaj). A vetésidő február vége-március eleje. Mélysége 4-6cm, sortávolság 12cm, vetőmag 130-150kg, folyóméterenkénti magszám 55-60db. Betakarítás: Július közepén érik. Az érés egyenlőtlen, az alja már érett, a teteje még zöld Akkor kell aratni, mikor a buga hegyén a magvak már érettek. Ha későn aratunk az érett,

értékesebb magvak a szél hatására kiperegnek. (elfújja a szél a zabot). Célszerű a kétmenetes aratás. A renden való egy-két napi száradás után felszedhető és elcsépelhető. Betakarításkor az átlagos nedvességtartalma 15-17% Tárolni csak 14%-nál lehet. Termése 2,5-3,5 tonna/ha A szalma a szem 1,5-2-szerese 6/A TÉTEL A talaj mechanikai összetétele, kötöttsége, szerkezete Mechanikai összetétel: azt fejezi ki, hogy a különböző nagyságú szilárd részecskék, milyen arányban találhatók a talajban. Szilárd részecskék: -durva kavics vázrész -finom kavics vázrész -durva homok vázrész -finom homok vázrész -iszap leiszapolható rész -agyag leiszapolható rész 13 Szövet: a részecskék egymáshoz való illeszkedés módját, valamint a közöttük lévő üregek nagyságát együttesen a talaj szöveteinek nevezzük. Eszerint beszélünk: -agyag talajról -homoktalajról -vályog talajról Szilárd részecskék %-ban: -kavics

jelenléte hátrányos -durva homok 20%-ig kedvező -finom homok 70%-ig kedvező -iszap 40%-ig hasznos -agyag 20-30%-ig kedvező Kötöttség: azt fejezi ki, hogy az alkotórészek, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Eszerint megkülönböztetünk -laza talajokat -közép kötött talajokat -kötött talajokat -erősen kötött talajokat Meghatározására az arany féle kötöttségi számot használjuk, melynek értéke 30-80 (ml) (fonálpróba) között változik. Meghatározása fonálpróba segítségével történik: Talaj szerkezet: a részecskék térbeli elrendeződését fejezi ki. Beszélünk szerkezetes és szerkezet nélküliről. ↓ ↓ morzsás talaj homoktalaj Szerkezeti formák: -köbös kiterjedésű: a tér 3 irányában kiterjedésük azonos -hasábos kiterjedésű: szerkezeti elemek a tér függőleges irányába megnyúltak -lemezszerű kiterjedésű: szerkezeti elemek vízszintes irányban jelentősen kiterjednek -agronómiai szerkezet. = morzsás

szerkezet 6/B TÉTEL A kukoricatermesztés nemzetgazdasági jelentősége, botanikája, fejlődési szakaszai, a hibridek megválasztásának szempontjai Jelentősége: A legfontosabb abraktakarmányunk. Egységnyi területről a legtöbb takarmányenergiát adja Szemtermése minden gazdasági állatfajjal etethető. Tápok alapanyaga Zöldtakarmányként is, önmagában és takarmány keverékekkel etethetjük. Belőle készülő szilázs igen jó takarmány Kérődzők takarmánya. Jó minőségű olcsó tömegtakarmány, ha időben aratják le. Vetőmag előállítás is gazdaságos Ipari nyersanyag, szeszt, keményítőt is lehet belőle gyártani. Ételek is készíthetők belőle Jól és teljesen gépesíthető, iparszerű termelése megoldott, és ha el tudjuk adni, jól jövedelmez. Növénytani jellemzése: Dél-Amerikából származik. 14 Gyökérzete bojtos, elsődleges gyökerei 2m-nél is mélyebbre hatolnak, a másodlagosak sűrű, bojtos gyökeret képeznek. Az

alsó csomóból járulékos gyökerek jönnek ki, ezek kitámasztják a növényt. Szára belülről tömött, csomókkal ízekre tagolt, hengeres szár. Az alsó csomóból oldalhajtásokat nevel, azaz bokrosodik. Levélzete olyan, mint a pázsitfűféléké, levélzete megnyúlt, erezete kifejezett. Virágzata egylaki váltivarú. Hím a címer a szár tetején, a nő virágok a csövön helyezkednek el. Torzsavirág tengelye a csutka, ezen párosával helyezkednek el a kalászkák, de csak egyikből fejleszt bibét. A torzsavirágzatot csuhélevelek borítják Termése egymagvú szemtermés. A mag fehérjetartalma 8%, keményítő tartalma 80% Fejlődési szakaszok: - csírázás: 7-12°C talajhőmérsékleten. - kelés: a keléshez 10-15 nap kell. - bokrosodás: erőteljes gyökérképződés mellett fattyúhajtások fejlődnek. - szárbaindulás: kelés után 3-5 hét. 6-7 leveles korban megnő a víz és tápanyagigény. - címerhányás: június végén, július elején, felső

levélhüvelyben megjelenik a címer, megindul a csőképződés is. Ilyenkor a leghatékonyabb az öntözés, ha öntöző módszert használunk. - virágzás, megtermékenyülés: ilyenkor dől el a cső hossza és a szemek száma - érés: tejes, viasz, teljes, túlérés. Túlérésnél nem hajlamos a pergésre Víztartalma 20-25% éréskor. Fajták: 1950-es évekig ténylegesen fajtákat termesztettünk. Innen kezdve már hibrideket Beltenyésztéses hibrid a beltenyésztett vonalak keresztezésével jönnek létre. Ezek a hibridek sokkal életerősebbek és sokkal többet teremnek a létrehozóaknál. Attól függően, hogy hány vonalat használtak fel van: - kétvonalas hibrid (jele SC) - háromvonalas hibrid (jele TC) - négyvonalas hibrid (jele DC) - többvonalas hibrid (jele MC) FAO szám: a FAO az ENSZ mezőgazdasági bizottsága. - igen korai érésű: FAO szám 200-tól – 299-ig, szeptemberi érés - korai érésű: FAO szám 300-tól – 399-ig, szeptemberi érés -

közép korai érésű: FAO szám 400-tól – 499-ig - közép érésű: FAO szám 500-tól – 599-ig - közép kései érésű: FAO szám 600-tól – 699-ig, októberi betakarítás Hibridek értékmérő tulajdonságai: - jó termőképesség - termésbiztonság szárszilárdság sűrűn vethetőség - jó vízleadás alkalmazkodó és ellenálló képesség - a tenyészidő hossza 7/A TÉTEL A talajok osztályozásának alapjai, a talajok osztályozása,a termesztési körzrtekre jellemző három talajtípus ismertetése Az osztályozás középpontjában a talaj típus áll. A talaj tulajdonságai alapján történő osztályozást genetikus osztályozásnak nevezzük. Talaj típus kialakulásának tényezői: 15 1/ Éghajlat: -csapadék -hőmérséklet Pl. ha sok a csapadék, lemossa a tápanyagot a mélybe, meleg, száraz esetén a nedvesség elpárolog, és a sók visszamaradnak. 2/ Növényzet: pl. erdőtalaj csak az erő fái alatt keletkezik 3/ Talajképző

kőzet: pl. befolyásolják a talaj pH értékét 4/ Domborzat: pl. víz lehordja a feltalajt a mélyebb rétegekbe, a talajvízszint emelkedik, és ez átalakítja a talaj növényzetét is. 5/ Az emberi tevékenység: pl. talajjavítás, trágyázás, vízrendezés stb Hazánk talajtípusai: -váz, pl. futóhomok -sötét színű erdőtalajok -barna erdőtalajok -mezőségi talajok -szikes talajok -réti talajok -láp talajok stb. Mezőségi talajok: legtermékenyebb talajok a művelhető területek kb. 25%-át foglalják el Füves területek alatt keletkeznek. Három szintjük van: a/ szint -morzsás szerkezetű: humuszban gazdag, sötét színű. b/ szint -kevesebb humusz, világosabb, állatjáratok tömkelege van benne. c/ szint –talajvízszint Közömbös vagy gyengén lúgos hatású kémhatás, 3-4% humusz található benne és minden növény termeszthető rajta, pl. Körös-Maros mentén, Tisza mentén 7/B TÉTEL A kukoricatermesztés technológiája Éghajlat igény:

Időjárás érzékeny, a csírázáshoz a talajhőmérsékletnek 8-12°C-nak kell lennie a vetés mélységében. Ha kelés után nem kap elegendő meleget, a sárguló levelek jelzik, hogy a növekedése leállt. A késő tavaszi fagy káros a fejlődésére, a napfényes meleg ősz kedvező a betakarításhoz, mert sietteti a beérést. A kora őszi fagyok kényszerérést okoznak Talajigény: Nagy termést csak mélyrétegű, humuszban és tápanyagokban gazdag, középkötött talajokon adja. Futóhomokon, sekély termőrétegű talajon nem termeszthető gazdaságosan Növényi sorrend: 16 Nem érzékeny az előveteményre. Önmaga után, monokultúrában is termeszthető Különösen jó elővetemény a pillangós. Monokultúrában 3-5 évig termesztjük egymás után Tápanyagigény: Tápanyagigénye nagy. Teljes adagú istállótrágyát megkívánná, de nem nagyon van rá mód Műtrágyával elégítjük ki. Nitrogénigénye nagy, sárgul, ha nincs elég nitrogén A

nitrogénfelvétele egészen a címerhányásig nő. A foszfor felvétele egyenletesebb, gyökerezéstől az érés idejéig folyamatos. A kálium nagyobb részét a tenyészidő első felében veszi fel. A foszfort és káliumot alaptrágyaként juttatjuk ki, a nitrogén egy részét is, a többi nitrogént starterként kerül ki. Talajelőkészítés: A talajelőkészítés ideje és módja az elővetemény lekerülésének idejétől függ. Késő tavaszi növényeknek megfelelően kell a talajt előkészíteni. (őszi mélyszántás után nem munkáljuk el, majd a fagy megteszi hatását) Vetés: A vetés ideje április 15-e és május 5-e közé esik. A talajhőmérsékletnek meg kell lennie 812°C-nak Megkésni nem szabad a vetéssel, mert száraz idő jön utána és nem kel ki Sortávolság 70cm, tőtávolság 30cm körül, tőszám 45-50ezer-60-70ezer tő/ha. Vetőmag mennyiség 10-20kg/ha. Vetés mélysége 5-7cm, vetőgép szemenkéntvető gép Növényápolás:

Tőszámbeállításból, gyomirtásból, betegségek, kártevők irtásából áll. A gyomirtás lehet mechanikai és vegyszeres. A mechanikai kezdetben fogasboronával is kezdődhet, de kultivátor és kézikapa az eszköze. Legalább háromszor kell kultivátorozni Vegyszeres gyomirtás az lehet kombinált, vagy teljes felületi. A sikeres gyomirtáshoz aprómorzsás talaj, jól beállított permetezőgép, gyomok és kukorica nagyságának figyelembevétele kell, előírások betartása szükséges. Kártevők ellen 3-5 leveles korban kell először védekezni. Öntözés: Többféle módszerrel öntözhető, az öntözés ideje címerhányás és szemképződés között. 30-40cm mélyen kell legalább beáztatni a talajt. Betakarítás: A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek már kemények. A szemek nedvességtartalma 25-40% ilyenkor. Betakarítás módjai: - csöves betakarítás: történhet kézzel és géppel - morzsolásos betakarítás:

kombájnnal - szem-csutka keverékes betakarítás: kukorica mellett a csutka 50%-át is tartalmazza. - Zúzva betakarítás: a szemek mellett a csutka és csuhélevelek bizonyos mennyiségét is tartalmazza. Tárolás: Tárolása történhet góréban, magtárban, színekben ömlesztve, garmadával, zsákban. Csemegekukorica: Virágzás után 25-30nappal takarítjuk be kézzel. Tejes és viaszérés határán Silókukorica: 17 Tejes és viaszérés határán, augusztus közepén - szeptember elején takarítjuk be járvaszecskázó géppel. A kukoricaszár az értékes takarmány. Hibridkukorica vetőmag előállítása: -területkiválasztás: lényege, hogy ne legyen évek óta ott kukoricatermelés. Megfelelő szigetelőtávolság legyen más kukoricatáblától (300-500m). -talajigény: ua mint a másik. Tápanyagokban gazdag, jó vízellátású talaj -talajelőkészítés és trágyázás: azonos a szemes kukoricáéval, a foszfor és kálium megfelelő aránya fontosabb.

-vetés: Külön anya és apa sorokat kell ültetni. Lehet 3:1, 4:2, 6:3, 12:4-es arány, pl 3anyasorra 1 apasor jut. -növényápolás: az anyasorokat fattyazni és címerezni kell mindenképpen. Az apa és anyasorokban pedig idegenelni kell. -betakarítás: betakarításkor vigyázni kell, hogy az apasorok termése ne keveredjen az anyasorok termésével. Ezért külön-külön kell betakarítani az apa és anyasorokat 8/A TÉTEL A talajvédelem és talajjavítás modjai,környezetvédelmi hatásaik Talajvédelem: feladata: olyan technológiák kialakítása amelyek az élőlények kedvező feltételeit biztosítják a talajban. Erózió: a víz pusztító munkája. Befolyásoló tényezők: -domborzat (lejtő hossza és meredeksége) -csapadék intenzitása, mennyisége -talaj tulajdonságai, vízgazdálkodás, vízbefogadó képesség, vízelnyelő képessége (a homokos talaj hamarabb beszívja a vizet). -növényborítottság, (esőtől megvédi a talajt Védekezési módok: 1

műszaki védekezés: -terület táblásítása (téglalap alakú táblákat a lejtőre keresztbe alakítjuk ki) -sáncolás (mesterséges terephullámokat hozunk létre) -terasz vagy lépcsők kialakítása 2 agrotechnikai védekezés: -talajhasználat (sűrű vetésű növényeket vessünk) -talajvédelmi vetésforgók kialakítása (búza-cukorrépa-napraforgó-búza-cukorrépa) Defláció: a szél pusztító munkája Befolyásoló tényezők: 18 A talaj: -a talajszemcsék fajsúlya -a talaj, nedvességi állapota -a növény borítottsága -a szélviszonyok (erőssége, iránya) Védekezési formák:, Talaj fedése: -növénnyel (sűrűvetésű) -szalmázás (betárcsázni, de nem tökéletesen) Talaj szerkezetének javítása: -istállótrágyával -helyes talajművelés (felszín tömören tartása) -fásítás (erdősávval) A talajjavítás:Azokat a kedvezőtlen tulajdonságokat, amelyek a talaj termőképességét csökkentik, talajhibáknak nevezzük, a hibák

megszüntetése a talajjavítás. Jelentősége: javul a talaj termőképessége Javításra váró talajaink: -savanyú talajok -szikes talajok -homoktalajok -láp talajok Talajjavítás módjai: -fizikai: pl. mélyforgatás, lecsapolás -kémiai: pl. kémiai anyagot juttatunk a talajba mész, gipsz stb -biológiai: pl. zöldtrágyázás 1 Savanyú talajok: Javításuk meszezéssel történik, pl. lápi mész Hatása: növekszik a talaj P.H értéke A tápanyagok jobban érvényesülnek, jobb lesz a talaj szerkezete és élénk lesz a talajélet. 2 Szikes talajok: javításuk vízrendezéssel kezdődik. Káros nátriumsókat kalcium ionokra kell cserélni. Javítása: meszezéssel, gipszezéssel és a kettő keverékével. -Szolonyec szikes talajnál a talajvíz 3m-nél mélyebben található, ezeket meszezéssel javítjuk, pl. Hortobágy -Szoloncsák talajoknál 1m mélyen van a talajvíz, ezeket gipszezéssel javítjuk, pl. Kiskunság -Szoloncsák- Szolonyec szikeseknél mindkettő,

mész plusz gipsz együtt, a talajvíz 2-3 m mélyen van, pl. Duna-völgye 3 Homoktalajok: zöldtrágyázás, istállótrágyázás, komposzt bejuttatása 4 Láptalajok: javítása: vízrendezéssel, pl. árokásás, talaj becsövezése 19 9/A TÉTEL A talajművelés fogalma, célja, jelentősége, talajművelési eljárások, a talajművelés alapműveletei és eszközei Talajművelés: A kedvező talajállapot kialakítása a növényeknek. Célja: a termesztett növénykultúrák részére optimális feltételek biztosítása, kialakítása, amellyel nagyobb terméshozamok érhetők el, pl. tápanyag utánpótlással, öntözéssel, gyomirtással. Talajműveléssel javítjuk a talaj víz és hő gazdálkodását a tápanyag feltárolódását, a csapadék befogadását és a gyökérzet fejlődését segítjük elő. Alapvető talajművelési eljárások: -forgatás: felső és alsóbb rétegek megcserélése. eszköze: eke, tárcsa eredménye: ekével szántás, trágya

talajba jutása, gyomokat, kártevőket irtja, tápanyag felszínre hozása. -lazítás: a talaj részecskék eltávolítása egymástól. eszköze: kultivátor, mélylazító fogasborona eredménye: nő a hézagtérfogat, javul a vízbefogadó képesség, javul a baktérium tevékenység, a gyökér jobban fejlődik. -porhanyítás: a talajrészecskék elaprózása. eszköze: kultivátor, fogasborona, kombinátor eredménye: hézagtérfogat nő, a felszínen hőszigetelő réteg jön létre, magágyat tudunk létrehozni. -keverés: a talaj rétegeinek keverése függőleges és vízszintes irányban. eszköze: eke, tárcsa, talajmaró, kultivátor, fogasborona eredménye: felszínrétegen lévő port az alatta levő tömörebb résszel összekeverjük, trágya bekeverése, mész, gipsz, tarló és gyökérmaradványok bekeverése -tömörítés: a részecskéket közelebb tömöríti egymáshoz. eszköze: henger eredménye: csökken a hézagtérfogat, bomlási folyamat könnyebb lesz,

defláció csökken, csírázási folyamat könnyebb. -egyengetés: felszín simává tétele. eszköze: simító, henger, fogas, kombinátor eredménye: egyenletes vetésmélység, öntözés tökéletesebb, gépi munkák könnyebbé válnak, párolgás csökken. 10/A TÉTEL Talajművelési rendszerek csoportosítása, az őszi vetésű növények talajművelési rendszere, gépei Talajművelési rendszeren különböző időszakban vetendő növények alá végzett talajművelési eljárások összességét értjük és sorrendjét. 20 Rendszert meghatározó tényezők: -termesztendő növények igénye -az elővetemény -a talaj -az időjárás -a trágyázási rendszer (a szerveset beszántani, a műtrágyát elég betárcsázni) -a gazdaság viszonyai Talajművelési rendszerek csoportosítása: 1, őszi vetésű növények talajművelési rendszere a, korán lekerülő elővetemények után b, késő lekerülő elővetemények után c, évelő takarmányok után 2, tavaszi

vetésű növények talajművelési rendszere 3, nyári (másodrendű) növények talajművelési rendszere Tarlóhántás: eszköze eke, vagy tárcsa Célja: a talaj nedvességtartalmának megőrzése a lehulló csapadék befogadása, a talajélet élénkítése, gyomok, kártevők irtása, későbbi munkák könnyítése. Ideje: az elővetemény lekerülése után azonnal. Mélysége 8-12 cm -tarlóhántás elmunkálása hengerrel -tarlóhántás ápolása (gyomirtás), tárcsa, fogas, kultivátor, utána hengerezés -nyári középmély szántás. Ideje szeptember legkésőbb Vetőágy készítés: eszköze a kombinátor. A jó vetőágy a vetés mélységéig laza, alatta kissé tömöttebb. A mélysége egyenletes a felülete sík. Növényi maradványoktól mentes, biológiailag érett Szántás: munkája a forgatás. Ideje: lehetőleg nyirkos talajon kell végezni, betakarítás után mihamarabb. Mélysége lehet: -sekély 12-15cm -középmély 16-20cm -mély 21-30cm -mélyítő

31-40cm A szántás irányát minden évben változtassuk, ha a tábla alakja lehetővé teszi. A szántás sebessége 4-12km/h az ekefejek száma és a talaj kötöttsége befolyásolja. A szántás módjai lehetnek: a, ágyszántás: lehet -össze szántás -szét szántás -javított ágyszántás b, rónaszántás: -közönséges rónaszántás (váltva forgató ekével) -körszántás: elkezdi a tábla szélén, és állandóan balra fordul. Kívülről befelé (itt sincs nagy forduló). Szántás minőségi követelményei: 1, tökéletes átfordítás 2, barázdaszeletek szorosan illeszkedjenek egymáshoz 3, felszín és mélység egyenletes legyen 4, ne maradjon felszántatlan terület 5, tarló és gyökérmaradványokat tökéletesen forgassa be Talaj előkészítés szántás nélkül: A korai elővetemény betakarítása után tárcsával tarlót hántunk, melyet hengerrel lezárunk. 21 Ezt követően a nyár folyamán fokozatosan mélyítjük a talajt kultivátorral

18-22 cm-ig. Minden művelet után hengerezni kell. Ezt követően magágyat készítünk Betakarítás után szántással aláforgatjuk a tarló és gyökérmaradványokat, ha nem jó, utána tárcsázni, majd hengerezni kell. Ezután kombinátor, amivel magágyat tudunk készíteni Talaj előkészítés későn lekerülő vetemények után: Későn lekerülő növények kukorica, napraforgó. Tarló és gyökérmaradványokat szántással aláforgatjuk, a szántást azonnal elmunkáljuk, majd magágyat készítünk. Talaj előkészítés évelős pillangósok után: A tarlójukat nyár közepén kell feltörni, ezt 8-12cm mélyen ekével célszerű feltörni, utána azonnal gyűrűshengerezünk. Néhány hét múlva újból tárcsázás és hengerezés (az előző szántással keresztbe) Szeptember elején középmély szántást végzünk, ezt elmunkáljuk, majd kombinátorral magágyat készítünk. 10/B TÉTEL A lucerna nemzetgazdasági jelentősége, fajtái, telepítése

Jelentősége: A szálastakarmányok között a legtöbb fehérjét biztosítja. A szarvasmarha termelést rá lehet alapozni. Többféle képen is felhasználható (széna, szilázs, lucernaliszt, zöld) A talajt nitrogénben gazdagítja. Növénytani jellemzése: -Gyökere 3-4m-re hatoló karógyökér, az oldalgyökerek nagy része a talajfelszín közelében helyezkedik el. -Szára 60-70cm, belül üreges, dudvás szár. Kaszálás után a rizómából újabb hajtások törnek elő. -Levélzete hármasan összetett. A szár és a levélzet aránya 50-50% -Virágzata 8-25 virágot magába foglaló fürtvirágzat. A virágjai jellegzetes pillangós virágok Színe kék, vagy tarka. -Fejlődése: megkülönböztetünk újtelepítésű és többéves lucernát. Az újtelepítést márciusban vetik, 7-10nap után csírázik, utána kikel. Vetés után egy hónap múlva megjelennek az oldalhajtások. Ezután a földalatti részek fejlődnek erőteljesebben Júniusban a vegetatív részek

fejlődnek. Július végén, augusztus elején virágzik és augusztus második felében magot érlel. Az első évben egyszer, vagy kétszer kaszálható, utolsó évben szintén egyszer, vagy kétszer. Második, harmadik évben pedig négy kaszálás is lehetséges, ha öntözzük Amennyi a zöld tömeg annak a széna ¼ része. Fajták: Szarvasi, Nagyszénási, Bánkúti, Békésszentandrási Éghajlatigény: A lucerna melegigényes növény. Jól tűri a szárazságot és a téli fagyokat Minél több a csapadék annál többször kaszálhatunk. Virágzás és magkötés idején meleget és mérsékelt csapadékot kíván. Talajigény: A mélyrétegű talajt szereti. Apró mag, mélyen gyökerező növény, emiatt kertszerűen elmunkált talajt kell biztosítani. A talajvíz mélyen legyen, mert a lábvizet kap kiritkul, kipusztulhat. 22 Növényi sorrend: Azok a jó növények, melyek gyommentesen, jó kultúrállapotban hagyják vissza a talajt (cukorrépa, gabonafélék).

Önmaga után 4 évig nem termeszthető Tápanyagellátás: A lucerna a magas fehérjetartalma miatt sok nitrogént igényel, amelyet a nitrogéngyűjtő baktériumok biztosítanak számára. A nitrogént vetés időszakában igényli jobban és a fejlődés kezdetén addig van szüksége, amíg a gyökéren a nitrogéngyűjtő gümők ki nem fejlődnek. A foszfort és káliumot alaptrágyaként adjuk. Nagy kálium igénye van. Az 5,5t/ha átlagterméshez a lucernának 40-60kg N-re, 35-40kg P-ra, 75-100kg K hatóanyagra van szüksége. 11/A TÉTEL A tavaszi és másod vetésű (nyári) növények talajművelési rendszere, gépei Talajművelési rendszeren különböző időszakban vetendő növények alá végzett talajművelési eljárások összességét értjük és sorrendjét. Rendszert meghatározó tényezők: -termesztendő növények igénye -az elővetemény -a talaj -az időjárás -a trágyázási rendszer (a szerveset beszántani, a műtrágyát elég betárcsázni) -a

gazdaság viszonyai Talajművelési rendszerek csoportosítása: 1, őszi vetésű növények talajművelési rendszere a, korán lekerülő elővetemények után b, késő lekerülő elővetemények után c, évelő takarmányok után 2, tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere 3, nyári (másodrendű) növények talajművelési rendszere Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere: Vannak kora tavaszi, közepesen későtavaszi vetésű növények. Tarlóhántás utána elmunkálás, tarlóápolás, annak elmunkálása, utána őszi mélyszántás. Az őszi mélyszántás feladata: -tarló, gyökérmaradványok, trágyák talajba forgatása. -talaj vízkapacitásának növelése -gyom és kártevő irtás -gyökér fejlődésének elősegítése Ideje szeptembertől november végéig. Mélysége 20-30cm. Mélyítő szántást, vagy mélylazítót 4-5 évenként érdemes csinálni A szántás elmunkálása: Késő tavaszi vetés esetén nem munkáljuk el,

hagyjuk, hogy a fagy megdolgozza. A korábbi vetésűeknél a szántást azonnal el kell munkálni. Tavaszi talaj előkészítő munkák: A kora tavaszi vetésűeknél a szántás elmunkálása egyben magágy előkészítés is. Későbbi vetésűeknél gyomirtás, utána simítás, majd magágy készítés. 23 Nyári, vagy másodvetésű talaj előkészítő munkák: Rövid az idő, tehát gyorsan jó minőségben kell dolgozni. Kerülni kell a szántást, mert kiszárítjuk a talajt. Ilyenkor tárcsázni kell, majd fogast kell járatni Talajművelés különleges módjai: -homoktalaj: -szikes talajok: forgatásnál ne mélyen, mert a káros sók a felszínre jönnek. -láptalajok: lecsapolás, vízelvezetés stb 11/B TÉTEL A lucerna termesztés technológiája Talajelőkészítés: A lucerna évelő növény. Talaját a tenyészidő alatt nem műveljük, ezért telepítés előtt gondos talajelőkészítést igényel. A talaj legyen a gyökérzet számára kellő mélységben

megművelt, levegős, gyomoktól mentes, egyenletes felületű. Vethetjük ősszel és tavasszal Tavaszi telepítés esetén tarlóhántás és ennek elmunkálása, majd ősszel mélyszántás, majd ennek elmunkálása. Nyárvégi telepítéskor olyan elővetemény a jó amely június közepéig lekerül (őszi árpa, repce). Betakarításuk után tarlóhántás, július végén augusztus elején keverőszántás végezzünk, majd munkáljuk el. Közvetlen vetés előtt magágyat készítünk Telepítés: Legtöbbször tavasszal telepítik. Vetése március végén április elején, mikor a talaj hőmérséklete eléri a 4-5°C-ot. Vetés mélysége 2-3cm, sortáv 12cm, csíraszám12-13 millió/ha, vetőmag 30kg/ha körül. Vetés után borona és henger Nyár végi telepítés augusztus második felében történik. Növényápolás: Kelés után fogasolunk, felfagyáskor hengerezünk. Pangó vizeket el kell vezetni Új telepítés gyomirtása vegyszerrel történhet. Rovarkártevők

ellen is vegyszerrel védekezünk Kártevői hamvas vincellérbogár, csipkézőbogár, lucernaböde, lucernaborkó. Gerinces kártevők közül a mezei pocok, ellene gyomormérgekkel védekezünk. Növényi kártevő az aranka. Öntözés: Öntözéssel 12-től -45%-ig tartó termésnövekedést lehet elérni. Több növedék lesz, többször lehet kaszálni. Árasztásos és barázdás öntözés kivételével bármilyen öntözési formát lehet alkalmazni. 600-700mm csapadék kijuttatható, 3 szor, 4 szer is öntözhetjük Kaszálás után kell mindig öntözni, mikor 10-12cm magas. Öntözési norma 50-80mm Betakarítás: Kaszálással történik, ideje zöldbimbós állapotban. Kivétel a legelső kaszálás, amikor meg kell várni a virágzást, hogy a növény megerősödjön. Öntözés nélkül az első évben kétszer, a másodikban négyszer, a harmadikban háromszor, a negyedikben kétszer kaszálunk. Öntözéssel az első évben négyszer, a másodikban ötször, a

harmadikban háromszor kaszálunk. Tarlómagasság 4-6cm, utolsó kaszálásnál valamivel magasabban Feldolgozása: Szénakészítéssel történik, 70-80%-os víztartalmát 18-20%-ra csökkentik, miközben különböző veszteségek léphetnek fel. Ilyenek a légzési, levélpergési, erjedési, kilúgozódási veszteségek. 24 Hideglevegős: -gépi fűkaszával szőnyegrendre vágjuk -hagyjuk száradni -ezután rendsodróval rendre rakjuk -rendfelszedő pótkocsival felszedjük, bevisszük a szélüskertbe. Renden való szárítás: A rendre vágott lucernát szárítás közben forgatjuk, majd petrencékbe rakjuk, utána kazalban, vagy pajtában tároljuk. Szilázs anyagok betakarítása: Járva szecskázó géppel levágjuk, a gép mellett haladó gépkocsira szórja a felszecskázott takarmányt. Vagy gödörbe, vagy fal közötti silóba berakják, közben tömörítik. Magtermesztés: Eltér a takarmánylucerna termesztéstől. A magtermesztés céljából telepített

lucerna vetési sortávolsága 24-70cm. Nagy gond a kártevők elleni védekezés, csak méhkímélő szereket alkalmazzunk. Termés: csiga alakú toktermés, akkor takarítható be, ha a hajtások közepén a csigák sötétbarna színűek, bennük a magvak sárgák és kemények. Betakarítás kombájnnal, utána tisztítás, szárítás 13% nedvességtartalomra, ezután fémzárolható. A lucerna magtermése 150-200kg/ha 12/A TÉTEL A talajhasználat fogalma, a vetésforgó és jellemzői Vetésváltás: Az ősállapotban a kimerült területek művelésével felhagytak, újakat vettek művelés alá. A feudalizmusban ugaros 3 nyomásos rendszert vezettek be. Volt műveltugaros és felhagyott ugaros. XVIII. század Anglia Norfolk: 4-es vetésforgó 1 év istállótrágyázás, cukorrépa 2. év tavaszárpa + vöröshere 3. év vöröshere 4. év őszi búza Utána továbbfejlődve növénycsoportok kerültek bele (őszi búza helyett őszi gabona). Manapság egyszerű

vetésváltást alkalmaznak. Ha kell és lehet más növényt változtatunk Növényi sorrend összeállítása: Az elővetemény az mindig valamilyen talajállapotot hagy maga után. Elővetemény értéket meghatározzák: - milyen állapotban hagyta a talajt? - Mennyire használta ki a tápanyagokat és a vizet? - Kapott-e istállótrágyát? - Mennyi és milyen gyökeret hagyott vissza? - Gyomok, kártevők elszaporodtak-e? - Milyen gyomirtó szert használtak? - Mikor kerül le? Növényvédelem: - a káros egymásutániságot el szeretnénk kerülni, de ezt nem mindig tehetjük meg. - talajművelési rendszer. - trágyázási rendszer (műtrágyát a növény igénye szerint adagoljuk, juttatjuk ki). 25 - gazdasági viszonyok (hiába akarom ezt a növényt vetni, ha nincs rá kereslet). - domborzat Monokultúrás termesztés: Ugyan azon a területen, több éven át ugyan azt a növényt termesztjük. Ezt nem minden növény tűri. Megnőnek a gyomirtási és kártevő

irtási költségek (ha más növényt ültetek, annak még nincs akkor azon a területen kártevője, csak az előző növényé, pl.: így tud csökkenni a kártevő irtás költsége) A kukorica jól tűri a monokultúrát, de a gabonafélék már nem. 12/B TÉTEL A vörös here nemzetgazdasági jelentősége, termesztéstechnológiája Jelentősége: Értékes pillangós virágú takarmánynövény, amely csapadékos időjárási viszonyok között, vagy öntözéssel bőséges terméssel fizet. A talajt nitrogénben gazdagítja Növénytani jellemzése: Gyökérzete dús, nem hatol le olyan mélyre, mint a lucerna gyökere. Levelei hármasan összetettek, a lucerna leveleinél kerekebbek. Virágzata összetett gombvirágzat 50-100 pillangós virággal. Színük piros Termése egymagvú hüvely, kerekded szív alakú maggal. A mag lilás elszíneződésű A vöröshere2-3°C-on csírázik, a vetés évében csak levélrózsát fejleszt, második évben hajt szárat. Élettartama

két év Fajtái: Fertődi M, Hungaropoly, Táplánszenkereszti Éghajlatigény: Párás, csapadékos, mérsékelten meleg éghajlatot kedveli. Téli fagyokat tűri, azonban a tavaszi fagyokra érzékeny. Talajigény: A talajjal szemben kevésbé igényes. Legjobban a barna erdőtalajokon érzi jól magát A mérsékelten savanyú talajokat elviseli. Növényi sorrend: Klasszikus norfolki négyes. A vöröshere előveteménye istállótrágyázott cukorrépa A tavaszi árpával vetett vöröshere után őszi búza következik. Tápanyagellátás: A lucernával ellentétben starter műtrágyaként több nitrogént igényel, mint a lucerna, mert a savanyú kémhatású talajokon gyengébb a baktérium tevékenység. A foszfor és kálium műtrágyákat alaptrágyaként juttatjuk ki. Tápanyagigénye 40-50kg N, 50-70kg P, 80-100kg K. Talajelőkészítés: Talaját a tenyészidő alatt nem műveljük, ezért telepítés előtt gondos talajelőkészítést igényel. A talaj legyen a

gyökérzet számára kellő mélységben megművelt, levegős, gyomoktól mentes, egyenletes felületű. Vethetjük ősszel és tavasszal Tavaszi telepítés esetén tarlóhántás és ennek elmunkálása, majd ősszel mélyszántás, majd ennek elmunkálása. 26 Nyárvégi telepítéskor olyan elővetemény a jó amely június közepéig lekerül (őszi árpa, repce). Betakarításuk után tarlóhántás, július végén augusztus elején keverőszántás végezzünk, majd munkáljuk el. Közvetlen vetés előtt magágyat készítünk Vetés: Tiszta telepítésben tavasszal és nyár végén vetjük. Takarónövényével tavasszal vetjük Takarónövénnyel együtt vetve 20-25kg/ha, tisztán vetve 16-18kg/ha vetőmag szükséges. Vetés mélysége 2-2,5cm. Ápolás: Kelés után fogasolunk, felfagyáskor hengerezünk. Pangó vizeket el kell vezetni Új telepítés gyomirtása vegyszerrel történhet. Rovarkártevők ellen is vegyszerrel védekezünk Kártevői hamvas vincellér

bogár, csipkéző bogár, lucernaböde, lucernaborkó. Gerinces kártevők közül a mezei pocok, cickány, ellene gyomormérgekkel, idegmérgekkel védekezünk. Növényi kártevő az aranka. Magfogáskor méhkímélő szerekkel védekezünk. Öntözés: A vöröshere meghálálja az öntözést. Első évben a takarónövény lekerülése után, a második évben a kaszálások után öntözünk. Betakarítás: Évente kétszer kaszáljuk. Az első kaszálás zöldbimbós állapotban, a második virágzás elején történik. A második évben a vörösherét feltörjük A tartósítás és tárolás módszerei azonosak a lucernáéval, de figyelembe kell venni, hogy könnyebben pereg. Termésátlag 3,5-4 t/ha széna Magtermesztés: Lehet a takarmányra termesztett állományról magot fogni és a magfogásra termesztettről is. Mindkét esetben a második évről fogunk magot. A magfogásra vetett vörösherét 36cm-es sortávolságra vessük. Ekkor már az első évben is alkalmas

lehet magfogásra Augusztus közepén aratható. Ilyenkor a gombvirágzat színe sötétbarna, a magvak dörzsölésre kihullanak. A magtermés 150-200kg/ha 13/A. TÉTEL A vetőmag értékmérő tulajdonságai,avetőmag mennyiségét befolyásoló tényezők Vetőmag minőségét, annak értékmérő tulajdonságai határozzák meg. Értékmérő tulajdonságokat befolyásoló tényezők: a/ termesztési értéket befolyásoló tényezők (azonosság, fajta érték, származási érték) b/ vetőmag minőségét befolyásoló tényezők (tisztaság, csírázóképesség, használati érték, ezermag tömeg, hektoliter tömeg, nedvességtartalom, stb.) Azonosság: a szaporító anyagnak egy adott fajhoz, vagy fajtához való tartozását jelenti. Tisztaság: azt fejezi ki, hogy az adott vetőmagban hány %-ék a fajtaazonos ép mag. Csírázóképesség: azt jelenti, hogy 100db fajta azonos ép magból hány db csírázik ki egy meghatározott idő alatt. 4x100 darab magot

kiszámolnak, külön csíráztatják, és 2 alkalommal megszámolják. Az első ellenőrzésből megkapjuk a csírázási erélyt, ami a csírázás gyorsasága A másodikból a csírázási %-ot kapjuk. 27 Használati érték: azt fejezi ki, hogy100 kg vetőmagban hány kg csírázó képes vetőmag található. Tiszt % x csírázási % / 100 Ezermag tömeg: 1000db magnak a grammban kifejezett tömege. Hektoliter tömeg: 100l mag tömege. Osztályozottság: a magvak alakra, nagyságra nézve mennyire egyformák. Egészségi állapot: vetésre csak az ép, sérülés, betegségmentes, kártevőktől mentes magot használunk. Nedvességtartalom: a magban lévő víz %-os mennyiségét jelenti. 13/B TÉTEL A napraforgó nemzetgazdasági jelentősége, termesztéstechnológiája Jelentősége: A legfontosabb szántóföldi olajnövény. Magja olajban gazdag 40-45%-os A napraforgó olaját felhasználják margaringyártásra, ipari célokra, pl.: növényvédő szer, mosó és

kozmetikai szerek, festékek stb. Olajának kivonása után fehérjében gazdag extrahált darát kapunk, mely értékes állati takarmány. Zölden keveréktakarmányban társnövényként, silótakarmánynak és zöldtrágyának is felhasználjuk. Növénytani jellemzése: Gyökérzete főgyökér, mely 2-3 méter mélyre lehatol, dús mellékgyökérrel. Szára enyhén szőrözött, a fejlődés kezdeti szakaszában dudvaszerű, később elfásodik. Levele nagyok, szív alakúak és szórt állásban helyezkednek el. Virágzata tányér alakú, fészkes virágzatú, hímnős csöves virágzat. Termése kaszattermés. Fejlődése: áprilisban vetett napraforgó szeptemberben-októberben takarítható be. Nyár elején gyorsul a fejlődése, júliusban virágzik, és ekkorra eléri a végleges magasságát. A virágzás 10-15 nap. A teljes érés szeptember-október hónapban van Fajták: Lehetnek szabad elvirágzásúak és hibridek. Hibridek: Marica 2, Nova, Samantha, Barbara Szabad

elvirágzásúak: Kisvárdai, Csíkos, GK 70, Étkezési hibrid: Hattyú, Largo, Marica 2 Éghajlatigény: Melegigényes növény. Kezdeti fejlődéshez meleg és csapadékos időjárást kíván Tányérképződés és virágzás idején legnagyobb a csapadékigénye. Később az érés idején napsütéses melegre van szüksége. Talajigény: A legtöbb talajon termeszthető. Azért sekély termőrétegű, rossz vízgazdálkodású talajokon a termesztése ennek ellenére sem ajánlott. A hibridek mezőségi és a réti talajokon termeszthetők sikerrel. Növényi sorrend: 28 Legjobb elővetemény a kalászos gabonák. Ne legyen előveteménye pillangós a nitrogénbőség miatt. Önmaga után 4-5 évnél korábban ne kerüljön vissza ugyanabba a táblába Napraforgó után tavaszi gabona és kukorica következhet. Tápanyagellátás: A foszfor és kálium alaptrágyaként ősszel, a nitrogén felét ősszel, a másik felét starterként tavasszal juttatjuk ki. 2t/ha –ra N

100kg, P 60kg, K 84kg Talajelőkészítés: Megegyezik a kukoricáéval. Elővetemények után tarlóhántás, annak elmunkálása és ápolás következik. Őszi mélyszántással folytatódik és az alapműtrágya bedolgozása is ekkor történik Őszi mélyszántást durván elmunkáljuk. Tavasszal a szántás elmunkálásával kezdünk Vetés: Akkor vetünk, mikor a talaj 8-10°C-os. Túl korai vetés idején hidegstressz érheti a napraforgót, mely a tányér deformálódásával jár és a vetés foltokban kiritkulhat. A megkésett vetést a száraz időjárás veszélyezteti. A vetés mélysége 5-7cm, sortávolság 50-76,2cm, tőszám 50-60ezer/ha. Ápolás: Kelést követően 3-4 pár valódi leveles állapotban kultivátorozhatjuk. A fejlődés későbbi szakaszában elnyomja a gyomokat. Érzékeny a gyomirtókra Gomba betegségei: peronoszpóra, szürke és fehérpenészes tányérrothadás. Ellene permetezéssel védekezhetünk. Első permetezés 6-8 leveles korban,

második tányérképződéskor, harmadik teljes virágzás időszakában. A kártevők közül a talajlakók ellen talaj fertőtlenítéssel, a levéltetvek ellen felszívódó szerekkel védekezünk. Betakarítás: A napraforgó érését a pikkelylevelek törékennyé válása jelzi. A tányér könnyen elválik a szártól, a kaszatok könnyen kimorzsolhatók. Csapadékos időjárásban az érés elhúzódhat. Érésgyorsító szereket is használnak, melyeket légi gépekkel juttatnak ki. Kombájnérettség, ha a kaszatok 15-18%-os nedvességtartalomra csökkennek. 10% feletti nedvességtartalomnál szárítani kell úgy, hogy a nedvességtartalma 8-10%-ra csökkenjen. Romlásmentesen csak 10% alatti nedvességtartalommal és 98%-os tisztasággal lehet tárolni. Termése 2-2,5t/ha. Vetőmag előállítás sajátosságai: Izolációs távolság a hibrideknél 2000 méter. Általában 8 anyasort és 4 apasort vetnek a hibrid vetőmag előállításakor. Anya növényeknél a

tőszám 60-62 ezer tő/ha, az apanövényeknél 70-72 ezer tő/ha. Szelekciók: Idegenelés 3-4pár lombleveles korban. Tőszámbeállítás 23-25cm távolságra történik. Az utolsó szelekciót a virágzás idején végezzük Ekkor eltávolítjuk a virágport termő egyedeket. 15/A TÉTEL A növényápolás célja, munka műveletei, eszközei, környezetvédelmi szabályok Célja: növények zavartalan fejlődésének biztosítása. Ide tartozik: a, talajápolás b, tenyészterület kialakítása c, növényfejlődés irányítása 29 Talajápolás: 1, kelés előtt: - fogasolás, cserepesedés megelőzése - hengerezés, gyűrűshengerrel 2, kelés után: figyelembe kell venni a vetés sűrűségét sűrű: - csak addig lehetséges, amíg a növényben (kukorica) kárt nem teszünk, ez a magasság 15-20cm. Könnyű fogassal, küllős kapával ápolhatjuk - hengerezés, felfagyás ellen - évelő pillangósoknál kaszálás utáni fogasolások széles sortávú: - eszköze a

kultivátor és a kézikapa. Kultivátorral a sorközöket, kézikapával a sorokat műveljük meg Kultivátorozás mélysége 4-6cm Növényi sorok mellett 10-12cm biztonsági távolság szükséges. Tenyészterület kialakítása: 1 vagy 1 tő növény számára jutó terület. Nagysága sortáv x tőtáv - úgy kell elvetni, hogy a tenyészterület megfeleljen a növény igényeinek. Ha a kelés rosszul sikerül, vagy a vetés ritka lett, sűríteni kell, ezt rávetéssel pótoljuk. - célszerű előcsírázott mag használata - ha túl sűrű az állomány ritkítani kell. Ritkítani akkor lehet, mikor már elég erősek, de egymást még nem zavarják a fejlődésben. Kézikapa, kultivátor keresztbe járatva 6 leveles korban, fogasborona. - egyelés, pl.: kukoricánál, répafélék (gomolytermés) egyelés! Növény fejlődés irányítása: - töltögetés: burgonya, végezhető kézzel és géppel - idegenelés, vagy szelekció: idegen egyedeket el kell távolítani

legkésőbb virágzáskor. Negatív szelekció, amikor a betegeket távolítjuk el Pozitív szelekció, a jók közül is a legjobbakat szaporítjuk tovább. - címerezés: hibridkukorica vetőmag előállításánál használják. - Tetejezés, vagy bugázás: vannak olyan növények melyeket a vegetatív részéért (szár, levél) termesztjük, pl.: dohány A virágját eltávolítjuk ez a bugázás. - Kacsozás: hónaljban előtörő kis hajtást lecsípjük. - Lombtalanítás: lombozat vegyszeres leperzselésével gyorsítjuk, egyenletesebbé tesszük az érést. Ezt a műveletet deszipkkázásnak nevezzük, pl.: napraforgó, kender 15/ B TÉTEL A cukor- és takarmányrépa nemzetgazdasági jelentősége, botanikájuk, fajtáik Jelentősége: A 19. század elején fellendülő cukorgyártás óta jelentősége állandóan fokozódott A cukorrépa nyersanyaga a cukornak. Melléktermékeivel értékes takarmányt szolgáltat A keletkező melaszt a szesziparban, a mésziszapot a

savanyú talajok javítására használják fel. Hazánk cukorrépa termőterülete100 ezer ha körül ingadozik. 30 -Takarmányrépa: jó étrendi hatású, vitaminokban gazdag takarmány. Napjainkban inkább a kisgazdaságok termesztik a tejelő tehenek és a szoptatós kocák takarmányozására. Nagyüzemben kiszorította a silókukorica. Növénytani jellemzése: Libatop félék családjába tartozik. Kétéves növény, első év a gyökérképződés, második a termésképzés időszaka. A répatest részei a répafej, a gyökértest, és a répafarok A répatest cukortartalma 17-19% Termése többmagvú gomoly, amely3-5 mag összenövéséből fejlődik ki. -Takarmányrépa: azonos a cukorrépáéval. Különbség a gyökérben van Jellemző a karó, hengeres, gömbölyű, olajbogyó alakú takarmányrépa is. Fejlődési szakaszok: -csírázás: 6-8°C talajhőmérsékleten csírázik a mag, két hét alatt. Vetési mélység, talajcserepesedés veszélyezteti a kelést.

-gyökérképződés: ha a gyökér nehezen áttörhető talajba ütközik, elágazik és un. Lábas répa fejlődik belőle, kevesebb cukrot tartalmaz. -levélzet: a répa lombozata egész tenyészidőben fejlődik. A gyökér érésének szakaszában újabb levelek már nem képződnek, a külső levelek elszáradnak, a répagyökér betakarítható. -termés: a száron lévő levelek tövében helyezkednek el a virágok, amelyek kölcsönösen önbeporzással termékenyülnek. A termés egy és többmagvú gomoly Fajtái: -követelmények: nagy termőképesség, magas cukortartalom, egymagvúság, jó alkalmazkodó képesség, betegségekkel szembeni ellenálló képesség, gépi betakarításra való alkalmasság. Hazánkban csak külföldi fajták vannak (német, dán, holland), Kawemaja, Axel, Botond stb. Éghajlatigény: Cukor és takarmányrépa. Mérsékelten meleg, napfényes időjárás a kedvező. Fényigénye közepes, vízigénye a nyári meleg hónapokban a legnagyobb,

majd szeptembertől folyamatosan csökken. Talajigény: Cukor és takarmányrépa. A talajjal szemben az egyik legigényesebb növény. Mély termőrétegű, elegendő humuszt tartalmazó, jó víz és tápanyag gazdálkodású talajon termeszthető. Legjobb a mezőségi, de jó az öntés és az erdőtalajok egyes változatai. Tápanyagigény: Cukor és takarmányrépa. N: levélképződéshez, 1/3-át ősszel, 2/3-át tavasszal juttatjuk ki. P: gyökérfejlődéshez, ősszel juttatjuk ki alaptrágyaként. K: minőségjavító, vízháztartás szabályozás, ősszel juttatjuk ki alaptrágyaként N 80-120, P 100-120, K 150-180kg/ha, istállótrágya 30-40t/ha nyári középmély szántással. Növényi sorrend: Cukor és takarmányrépa. Legjobb elővetemény az őszi búza, utó veteménye pedig a tavaszi árpa. Rossz a pillangósok, monokultúrában termesztett kukorica, önmaga után 4 évig ne kerüljön. 16/B TÉTEL A cukor- és takarmányrépa termesztéstechnológiája

Talajelőkészítés: Cukor és takarmányrépa. Tarlóhántás 10-12cm mélyen, utána hengerrel lezárjuk. Gyommentesen tartjuk tárcsával, utána hengerezés. Nyári középmély szántás, lehetőleg augusztus közepéig fejezzük be, hogy 31 az istállótrágya bomlása megindulhasson. Ősz elején őszi mélyszántás, annak elmunkálása Tavasszal talajelőkészítés, magágykészítés kombinátorral. Vetés: Ideje március végén, április elején, mikor a talaj hőmérséklete 7-8°C. Túl korai vetéskor elhúzódik a kelés. Mélysége 3-4cm, sortávolság 45cm, tőszám 80-100 ezer/ha. Vetési módok: -helyre vetés: 15-16cm tőtáv, nem szükséges kézi tőszámbeállítás. -fellazított sorú vetés: 8-12cm tőtáv, kézi tőszámbeállítás szükséges. Vetőmag mennyiség: hektáronkénti vetőmag mennyiségét „U” egységben fejezik ki. (egy „U” egység 100ezer db magot jelent) Vetés gépei: -mechanikus -pneumatikus: nagyobb haladást biztosít,

jobb az adagolása -Takarmányrépa: azonos időben és sortávval történik, de a tőszám 25-30cm. Ápolás: Cukor és takarmányrépa. Mechanikai növényápolás: -tőszámbeállítás 6-8 leveles korban. -gyomirtás: vegyszeres, mechanikai -talajlazítás Kártevők elleni védekezés: -talajlakók: talajfertőtlenítők használata. -répabolha: megrágja a leveleket (csávázás). -répabarkó: árok a répa köré és bele mérget teszünk. -levéltetvek: szívogatnak (csávázás, rovarölő szerek). -mocskos pajor: gyökérnyakat rágja meg (méreg). Betegségek elleni védekezés: -gyökérfekély: levelek elsárgulnak, gyökér elvékonyodik, elpusztul a növény. -lisztharmat: (gombaölő). -cerkóspóra: (Gombaölő). Öntözés: Átlagos vagy száraz esztendőkben 100-180mm öntözővízre van szüksége. Utolsó öntözés betakarítás előtt három héttel. Az öntözési norma 30-50mm Betakarítás: Technikai érettség 13-14%-os cukortartalom elérését jelenti.

Ez szeptember első felében következik be. A betakarítás munkafolyamatai: -gyökerek lefejezése -leveles répafej összegyűjtése -gyökerek kiemelése -gyökerek felszedése -gyökerek szállítása Megkülönböztetünk egy, két és hárommenetes betakarítást. Egymenetes betakarításnál az első négy műveletet egymenetben egy gép végzi. A gépek lehetnek egy-kettő- és hatsoros gépek. Kétmenetes betakarítás: kétféle módon lehetséges. 1, első menet: fejezés + kiszedés + rendrakás második menet: gyökerek felszedése + kocsira rakás, a leveles fej a földön marad. 2, első menet: fejezés + leveles répafej kocsira rakása. második menet: gyökerek kiszedése + kocsira rakás. Hárommenetes betakarítás: -első menet: fejezés -második menet: kiszedés, rendrakás -harmadik menet: rendfelszedés Cukorrépa várható termése 40-50t/ha 32 -Takarmányrépa: akkor érett, mikor a levelek sárgulni kezdenek. Ez az időpont október első fele, közepe.

Szedése kézzel vagy ásóval történik Fejezni nem szabad, leveleit úgy kell lecsavarni. Takarmányrépa tárolása: A szedéssel egyidőben prizmázzuk, mert a fonnyadt répa hamar bepenészedik. A prizmát a szél irányával azonosan helyezzük el és 20-30cm-es földréteggel fedjük be. Termése 50-60t/ha. A cukorrépa-vetőmag termesztése Két módszere van: -hagyományos: első évben dugványt kell előállítani, a második évben a kiültetett dugványról fogjuk a magot. -áttelelő: a nyár végén elvetett mag a következő év nyarán hoz termést. Hagyományos magtermesztés technológiája: 1, Dugvány termesztés -trágyázás: túl sok nitrogénnel meghajtatott répadugvány nehezen tartható el. -vetés: május első fele, 45cm sortáv, helyre vetés. Gomolyszám folyóméterenként 25-30db -ápolás: felmagzott növényt el kell távolítani, gyomirtás. -betakarítás: október második fele. 2, Magtermesztés -izolációs távolság: 3000m -ültetés: lehet

kézi hagyományos és fellazított sorú. 3:1 szülői arányt úgy állítjuk be, hogy 6 anyasor után 100cm sortávolságot hagyva 2 apasort ültetünk el. -betakarítás: két menetben történik. Elsőben a szárat magas tarlóval rendre vágjuk, majd 5-6 nap utóérés után rendfelszedővel felszerelt kombájnnal elcsépeljük. Betakarítható, ha a gomolyok 25-30%-a barnára színeződött és bennük a magvak lisztesek, héjuk barna. Áttelelő magrépa termesztése: -talajigény: talajjal szemben igényes, tápanyaggal jól ellátott, jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető sikerrel. -éghajlatigény: enyhe ősz az előnyös, mert segíti a növény megerősödését. -tápanyagellátás: foszfort, káliumot teljes egészében, a nitrogén egyharmadát adjuk alaptrágyaként. -előveteménye: keveréktakarmányok, kalászosok legyen, hogy a talaj a vetésre gondosan előkészíthessük. -vetése: augusztus második fele, hogy a tél kezdetéig a gyökér 1-1,5cm

vastagságot elérje. Mélysége 3-4cm, 6anya és 2 apasort vetünk 50cm távolságra. Apa és anyasorok között 100cm távolság. -ápolás: töltögetés a fagyok ellen, talajmaró töltögető géppel. Felfagyás ellen henger, elhalt levelek eltávolítása. -betakarítás: azonos a hagyományosan termesztett répamag betakarításával. 17/A TÉTEL Az istállótrágya jelentősége, kezelése, felhasználása, környezetvédelmi szempontjai Trágya fogalma: trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat, pótoljuk, ill. a talaj termőképességét javítjuk Trágyaanyagok csoportosítása: 33 1, Szerves trágyák: a, istállótrágya b, tarló és gyökérmaradványok c, zöldtrágya d, egyéb szerves trágyák 2, Műtrágyák: a, egy hatóanyagúak b, több hatóanyagúak c, mikroelem trágya d, mésztrágya Halmazállapot szerint: -szemcsés -kristályos -porítottak -folyékony Istállótrágya: az

istállótrágya az állattartási technológiától függően lehet szilárd és hígtrágya. A szilárd trágya: lehet kétféle: a, az ürülék magában b, almos trágya, amely tartalmazza az ürüléket, almot és az általa felszívott vizeletet. Az istállótrágya kifejezés hagyományos értelemben az almos trágyát jelenti. Hígtrágya: lehet -kövér hígtrágya -sovány hígtrágya Kövér hígtrágya tartalmazza az ürüléket, vizeletet és a mosóvizet. Sovány hígtrágya tartalmazza a vizeletet és a mosóvizet. A trágya legértékesebb része a bélsár 25-30 %-a szárazanyag. Minősége az állat fajától függ A vizelet legértékesebb része a karbamid (nagy nitrogén tartalmú, levegővel érintkezve ammóniává alakul) Az istállótrágya kezelése: A kezelés célja a trágya erjedési folyamatainak, azaz érésének irányítása a tápanyagok megóvása érdekében. A trágya tömötten és nedvesen tartva jó Az érésnek 2 szakasza van: 1, oxidációs:

levegős körülmények között zajlik le, a nitrogén bomlik közben a trágya, felmelegszik 2-4 napig tart. 2, redukciós: levegőtlen körülmények között zajlik le 3-4 hónapig tart. 10t trágya tartalmaz: 50-70kg N 30-40kg P 50-80kg K Számosállatonként: szarvasmarha 12-14t/év ló 8-9t/év sertés 1-2t/év juh 0,5-0,6t/év 100-120nap alatt lesz kiszórásra érett. Ilyenkor színe sötétbarna, ha van benne még szalma az könnyen elszakad, egyneműnek tűnik, könnyen elteríthető. Istállótrágya felhasználása: 34 a talajban 2-4 hónap alatt bomlik le, emiatt a nyár végi és őszi vetések előtt nyár elején, tavaszi vetéseknél nyár végén kell beszántani. Legfontosabb, hogy mihamarabb a földbe kerüljön, közbenső munkák a legkevesebbek legyenek. Legjobb közép mélyre szántani a trágyát Laza talajnál mélyebbre is lehet szántani Utána célszerű hengerezni, fogasolni viszont nem célszerű, mert a fogas kiszaggatja a talajból. Az

istállótrágya kezelésénél, tárolásánál vannak környezetvédelmi problémák is. A csurgalék levet a tárolónál fel kellene fogni, és hígítva kijuttatni a földterületre, kaszálóra, gyepre, így a tömény lé nem egy helyen összpontosul és így nem éri el a talajvizet, ivóvízkészletet. Hígtrágya: A hígtrágyát vagy szétválasztás nélkül használjuk fel, vagy előtte szétválasztjuk a frakciókat. Az öntözés vegetációs időszakban vízzel kezdődik, majd hígtrágyával folytatódik vízzel keverve, majd vízzel fejeződik be. 30-40m³/ha-at kell kijuttatni a hígtrágyából 17/B TÉTEL A burgonyatermesztés nemzetgazdasági jelentősége, botanikája, termesztés technológiája Jelentősége: Jelentős élelmiszeripari növény. Változatosan elkészíthető, magas fehérjetartalmú növény A burgonya állati takarmányként, valamint a keményítő és a szeszipar nyersanyagaként is felhasználják. Növénytani jellemzése: Burgonyafélék

családjába tartozik. Gumója módosult földalatti szár, rügyek találhatók rajta, melyből hajtások fejlődnek. Gyökérzete járulékos, szára dudvás elágazó szár. Levele összetett, páratlanul szárnyalt Virágzata bogernyős, termése bogyótermés. Beltartalmilag a keményítő tartalma nagy. Burgonya fejlődése: -Vegetatív úton gumóról szaporítjuk. Ültetés után a szemek középső rügyei hajtásokat nevelnek. Kelés után megjelennek a hajtások és a levelek -A következő szakasz a bimbózás és a virágzás. Ekkor fejlődnek ki a sztólók Sztóló a hajtás földalatti részénak rügyeiből fejlődő vízszintes hajtás. 2-4db egy-egy száron -Gumókötés a bimbózástól a virágzásig tart. A gumók növekedése a virágzás után 2-3 hétig a legerőteljesebb. -Az érés folyamán a föld feletti lombozat sárgul, majd elszárad, a gumó héja beparásodik. Fajtái: -felhasználás szerint: -étkezési -takarmány -ipari fajták -tenyészidő

szerint: -korai érésű: Cleopátra, Réka -középkorai érésű: Desirée, Somogyi sárga Éghajlatigény: Mérsékelten meleg, párás, csapadékos éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. Azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10°C körül van. Vízigényes növény Azokon a területeken termeszthető biztonságosan, ahol a tenyészidő alatti csapadék mennyisége eléri a 300mm-t. A gyökérképződés és a hajtásnövekedés megindulásához 6-8°C talajhőmérséklet szükséges. Fagyra érzékeny növény. Az érés időszakában a száraz, meleg időjárás a kedvező 35 Talajigény: A burgonya a lazább szerkezetű, jó víz és tápanyaggazdálkodású vályogtalajokat kedveli. Az erősen kötött vizes és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével mindenütt termeszthető. A kötött, levegőtlen talajokon a gumóképződés elhúzódik, a gumók deformálódnak,

héjuk vékonyabb, a betakarítás nehezebb. Növényi sorrend: Legjobb előveteményei a nyár folyamán betakarított kalászosok. A zöldtrágyának termesztett csillagfürt mélyre hatoló gyökérzetével ugyancsak jó elővetemény. Rossz elővetemények a vele egy családba tartozó paradicsom, dohány, mert betegségeik, kártevőik azonosak. A burgonya minden növény számára jó elővetemény, mert jó kultúrállapotban hagyja vissza a talajt. Tápanyagellátás: Tápanyagigényes növény. Érzékenyen reagál a tápanyaghiányra -A nitrogénnek van a legnagyobb befolyása a termés mennyiségre és minőségre. Túl sok nitrogén csökkenti az ellenálló képességet és nehezíti az eltarthatóságot. -A foszfor javítja a gumó ízét, a keményítő tartalmát és segíti a C-vitamin képződését. Hatására gyorsul az érés, javul a gumók biológiai értéke. -A kálium javítja az eltarthatóságot és az ellenállóképességet. A nitrogént és a káliumot

tavasszal juttatjuk ki, a foszfort pedig ősszel, mélyszántáskor alaptrágyaként. N: 150-300kg/ha, P: 60-80kg/ha, K: 140-180kg/ha Talajelőkészítés: A korán lekerülő elővetemények után első teendő a tarlóhántás, ápolás, szántás. Az őszi szántást a lejtős területek kivételével még az ősz folyamán munkáljuk el. A tavaszi talajmunkáknál minél több nedvességet őrizzünk meg, ezért kerülni kell a talaj forgatását. Kultivátorozzunk Ültetés: -vetőgumó előkészítése: átválogatás, vírusos gumók eltávolítása, méretre válogatás, pincehajtások eltávolítása. -előhajtatás: korai és vetőburgonya termesztésekor végezzük. Célja: olyan 1,5-2,5cm-es zömök fényhajtások nevelése, melyek ültetéskor nem törnek le. Az előhajtatáshoz 10-12cm magas, hézagolt oldalfalú fa, vagy műanyag rekeszek a legalkalmasabbak. Ebben 3-5 gumósort rakunk egymásra A hajtató helyiségben az egymásra rakott ládák között 50-60cm széles

fényfolyosókat hagyunk a megvilágítás és a közlekedés számára. 12-18°C és 80%-os páratartalom a kedvező a hajtatáshoz -ültetés: idejét a termesztés célja és a talaj hőmérséklete határozza meg. Talaj hőmérséklete elérje a 10°C-ot. Az ültetés ideje április első fele Túl korai ültetéskor a vetőgumó üveges lesz, és nő a burgonyahimlős megbetegedés veszélye. Bakhátas ültetés: 4-6cm mélyen ültetünk és az ültetéssel egyidőben 10-12cm magas bakháttal töltjük fel. Sortáv 70-75cm, tőtáv 30-32cm, 40-45 ezer tő/ha, 2-2,5t/ha ültetőgumó Másodlagos bakhát: magasság 24-26cm, alapja 45-50cm széles legyen. Ápolás: -gyomirtás: mechanikai és vegyszeres. -betegsége: burgonyavész -állati kártevő: burgonyabogár. Védekezés vegyszerrel -öntözés: sokszor kis adagot 30-40mm-t Betakarítás: Augusztus vége-szeptember eleje. 36 Érett, ha levelei elszáradtak, szárai még zöldek, a sztólókról a gumók könnyen leválnak,

héjuk beparásodott. A betakarítás a szártalanítással kezdődik, mely történhet mechanikai úton szárfelhúzás és szárzúzás, kémiai úton vegyszerekkel pusztítjuk el a lombozatot, fizikai úton lángszóróval leégetjük a lombozatot. Történhet: -kézzel -géppel: töltögető ekével kifordítják, nagyüzemben gépekkel a bakhátat felszedi, rostálja, majd a gumót a mellette haladó járműre juttatja. Tárolás: Célja: minél kevesebb veszteséggel és károsodással megőrizni a gumót a felhasználásig. Tárolása lehet: -prizmás tárolás -nagyhalmos tárolás, 2-3m magasan szellőztetve -konténeres tárolás, konténerekben Vetőgumó előállítás: Rendszeres gumócserével a leromlást csökkenthetjük. -talajigény: semleges kémhatású talaj -növényi sorrend: legjobb elővetemény az őszi búza -tápanyagellátás: N 40-50kg, P 35-40kg, K 80-90kg 10t/ha terméshez. Ültetés: A vetőgumókat kijelölt táblákon ültessünk először. Az

előhajtatott gumók már 6-8°C talajhőmérsékletnél ültethetők. Hektáronként 50-60 ezres tőszám Ápolás: Legfontosabb ápolási munka a szelekció. -első: 20cm-es magasságban -második: virágzás idejében -harmadik: virágzás után 18/A TÉTEL Egyéb szerves trágyák jellemzése és felhasználása Tarló és gyökérmaradványok: Visszamaradó szerves anyag. Van olyan, amely a termőképességet csökkenti (elbomlásához tápanyagot vesz fel a talajból), és van, amely növeli. Szerves anyagban gazdagítják a talajt. Alakítják a talajszerkezetet Bomlásuk után tápanyagot szolgáltatnak, javítják a műtrágyák hatékonyságát. Elővetemény hatásnak nevezzük a hatásukat. Talaj felső rétegének 20 cm-ében az őszi búza 1,16t/ha-t hagy vissza borsó 2,79t/ha-t hagy vissza kukorica 2,43t/ha-t hagy vissza lucerna 10,03t/ha-t hagy vissza Szén-Nitrogén arány: Minél több a szén a talajban annál kedvezőtlenebb. A szalma túl sok szenet tartalmaz

és a nitrogénevő baktérium a földből, veszi fel a nitrogént, hogy élni tudjon és a szenet átalakítsa. A pillangós virágú növények gyökérzete 20:1 Szén-Nitrogén arány, a pázsitfűfélék 100:1 arány. 37 Zöldtrágya: Ez azt jelenti, hogy a növényt abból a célból vetjük, hogy zöld állapotban alászántsuk. Tömegüktől és gyökérszerkezetüktől függ. Gyenge homokterületeken és táblákon használjuk Akkor kell alászántani, amikor a legnagyobb a zöld növényzet. Alászántás előtt méretétől függően lehengerezzük, tárcsázzuk, szecskázzuk. Tartamhatása 2 év. Egyéb szerves trágya: -szalmatrágya: főleg ott használják, ahol kevés az állat, viszont gabona termesztés révén sok szalma keletkezik. Ezenkívül még homokos területen lehet jelentősége Aratás után a szalmát egyenletesen elterítik. 30-50kg/ha nitrogén hatóanyagot kiszórnak, de adhatnak foszfort és káliumot is, középmélyen alászántják és utána

elhengerezik. Homokon sekélyebben kell alászántani, hogy a szalma kiálljon egy kicsit. Így a szél nem tudja a homokot elfújni -kukoricaszár: a visszamaradt szárat szárzúzóval felaprítják, műtrágyával megszórva alászántják. Tavasszal célszerű nitrogén műtrágyát kiszórni -komposzt: szerves hulladékból földszerűvé érett, könnyen kiszórható szerves trágya. A komposzt összetétele attól függ, hogy miből van. (szervetlen nem lehet benne) -fekália: emberi trágya. Közvetlenül nem használható fel Tőzeggel kell keverni a fekáliát és úgy lehet kijuttatni a szántóra. Konyhakerti növényekhez nem használható 18/B TÉTEL A borsótermesztés nemzetgazdasági jelentősége, termesztés technológiája Jelentősége: Felhasználják étkezési célra, a konzervipar nyersanyaga, takarmányként abrakkeverékekben, zöldtakarmányként, keveréktakarmányok társnövényeként. Kiváló búza elővetemény Erőssége, hogy megfelelő a

vetőmagellátás és a fajtaválaszték. Elegendő a feldolgozó kapacitás, bővülő keleti piaca van. Vetésterülete a zöldborsónak 30.000ha, száraz borsónak 80000ha Növénytani jellemzése: Pillangósok családjába, hüvelyesek rendjébe tartozik. Hidegtűrő 3-4°C talajhőmérsékleten már csírázik. Gyökérzete, főgyökér sok oldalgyökérrel Szára elfekvő vagy felálló dudvás szár, amely 60-120cm hosszúra nő. Levelei tojásdad alakúak -virágzat: fürt, öntermékenyülő pillangós virágokkal, amelyek a növény alsó harmadától felfelé fokozatosan nyílnak. -termése: hüvely, amelyben 5-10 mag található -hüvelykötés: ebben a szakaszban fény és vízigénye fokozódik. Száraz időjárás esetén a magkötés hiányos lesz. -zöldérés: június vége-július eleje. -teljes érés: hüvelyek kisárgulnak, a magvak kifejlődtek, kemények nedvességtartalmuk 20% körüli. Fajtái: -velő, kifejtő, cukor Éghajlatigény: Hűvösebb éghajlatot

jól tűri. Vízigénye közepes, csírázáskor, hüvelykötéskor igényel többet Hosszúnappalos növény. 38 Talajigény: Tápanyagban gazdag, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Legjobb a mezőségi, de alkalmasak a homokos vályogtalajok is. Nem jó a hideg, kötött réti és savanyú erdő talajok. Növényi sorrend: Két kalászos között a legegyszerűbb elhelyezni, de jó elővetemények az időben betakarított burgonya és cukorrépa is. Tápanyagellátás: Istállótrágyát ne adjunk alá, mert a nitrogénbőség következtében rosszul köt magot, az érés kitolódik. Kis nitrogén műtrágyát legfeljebb a kezdeti fejlődéskor adhatunk a gyökérzet megerősödéséig. A foszfort és káliumot ősszel adjuk alaptrágyaként 3t/ha terméshez: N 50-60kg, P 80-100kg, K 100-120kg szükséges. Talajelőkészítés: Kalászosok után 10-12cm mélyen tarlót hántunk, fogassal vagy kultivátorral ápoljuk és gyűrűshengerrel zárjuk a talajt.

Őszi mélyszántást, még ősszel munkáljuk el, hogy tavasszal minél előbb készíthessünk magágyat. Tavasszal kombinátorral 6-8cm mély magágyat készítünk. Vetés: Ha a talaj elérte a 6-8°C körüli hőmérsékletet. Ez március eleje-közepe Vetés mélysége 6-8cm, sortávolsága gépi vetésnél 12cm, kézi vetésnél 24-30cm. Ápolás: Kora tavaszi vetés után a talaj felülete könnyebben megtömörödik, ezért talajlazítást végzünk. Gyomirtás fogasolással. Kártevők elleni védekezés (csipkéző bogarak, zsizsik) Betegségei lehetnek a lisztharmat, peronoszpóra, védekezni ellenük kénporozással, réztartalmú szerekkel. Betakarítás: Termesztés céljától és a fajtától függ. Száraz borsókat teljes érés idején aratjuk, nedvességtartalmuk ilyenkor 16-18%. A zöldborsót viaszéréskor kell betakarítani Aratás történhet egy és kétmenetben. A kétmenetesnél a borsót először rendre vágjuk, majd a rendről felszedve csépeljük.

Egymenetes betakarítás akkor jöhet szóba, ha az érés egyöntetű Utómunkái a tisztítás szárítás, zsizsiktelenítés. Szalmája felhasználható takarmányozásra és silózásra. A zöldborsó betakarítási idényt 25-35 naposra tehetjük. A rendre vágott terményt 24-36 óráig szikkasztják. Szára takarmány Vetőmagtermesztés: Vethető 12, ill. 24cm-es sortávolságra A szelektálás céljából 10-15m-enként hagyjunk vetetlenül 2-3 sort. Az első szelektálást 5-15cm-es állapotában kell elvégezni. A második a virágzás és a hüvelykötés idején történik, harmadszor érés előtt szelektálunk. Aratása teljes érés idején történik. A vetőmagnak szánt borsót 40°C-nál magasabb hőmérsékleten nem szabad szárítani. 19/A TÉTEL A műtrágyák jelentősége, csoportosítása és jellemzésük, környezetvédelmi kérdések Műtrágyának nevezzük azokat az ipari eredetű trágyákat, egy, vagy több tápanyagot tartalmaznak. Műtrágyák

egyoldalú trágyák. 39 A vegyületnek van olyan része, ami gyorsan felvehető, ezeket gyorsan hatónak nevezzük. Az istállótrágya át kell, hogy alakuljon, hogy felvehető legyen, ezért ezek később hatnak. A műtrágyák könnyen kezelhetőek, egyszerűbb és olcsóbb kiszórni. Felszívódhat gyökéren és levélen keresztül. Nitrogén tartalmú műtrágyák: Fehérjék fő alkotórésze! Aminó savakban, enzimekben, clorofilban, vitaminokban stb. fontos, megtalálható A növények vegetatív részét fejleszti. A kedvező ellátás zavartalan fejlődést biztosít A kedvezőtlen ellátás megdőlést és betegségekre fogékonyságot okoz. Kevés nitrogént kapó növények sárgásak, optimálisnál a növény üde zöld. A növények a nitrogént nitrát, vagy ammónia formájában veszik fel. A nitrogén műtrágyák a nitrogént ammónia , nitrát , amid formájában tartalmazhatják. Az amid és ammónia tartalmúak lassan ható műtrágyák, a nitrát az

gyorsan ható. 1, Mész, ammon, salétrom Koncentráció 25-28%, kémhatása enyhén lúgos, minden talajra jó. 2, Ammónium nitrát 3, Karbamid : 34-35%-os, nedvszívó, könnyen összetapad, a talajt savanyítja. Lúgos talajra ajánlott. : 46%-os vízben jól oldódik, lassan hat, savanyú kémhatású, csírázást gátolja (alaptrágyaként). Foszfor műtrágyák: A foszfor a sejtmag fontos alkotórésze! A sejtek szaporodásában és a fehérjék felépítésében fontos. Főleg a generatív részeket fejleszti, de fokozza a gyökérképződést, szárazságtűrést és a termés minőségét is. Hiányánál lassú a fejlődés, levelek vöröses elszíneződésűek. Mono kalcium foszfát könnyebben, a trikalcium foszfát nehezebben oldódik és vehető fel. 1, Szuperfoszfát : 18% a hatóanyag tartalma, enyhén savanyító hatású, alaptrágyaként adjuk. 2, Tripple szuperfoszfát : 3 szoros hatóanyagot tartalmaz azaz 45%-ot. 3, Hiperfoszfát : 29%-os, savanyú

talajokra való, lassan ható. Kálium műtrágyák: Szerepe van a szénhidrátok képződésében, a növény vízforgalmában növeli a szárazanyag tartalmat, szilárdságot, fagyállóságot. Ízletesebb és eltarthatóbb lesz tőle a növény. Hiánya esetén a levél sárga, az erek zöldek lesznek 1, Kálium klorid : 40-60% töménység, jól oldódik, gyorsan hat, csírázás gátló. 2, Kálium szulfát : 50%-os, nem gátolja a csírázást, viszont erős savanyító hatású. Több hatóanyagú műtrágyák: Kettő, vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Lehet gyárilag előállított összetett, és helyileg előállított kevert műtrágyák. Az összetett műtrágyák keverési aránya megváltoztatható. Egyszerre ki lehet szórni Mikroelem trágyák: 40 Kis mennyiségben szükségesek, de hiányuk terméscsökkenést okoz. Homoktalajokon, láptalajokon gyakori a hiányuk. Lombtrágya formájában is kijuttathatók Wuxál, Plantozán, Mikramid stb. makro elemen

kívül 6-8 mikroelemet tartalmaznak Mésztrágyák: Növényi tápanyagként és talajjavítóként is hasznosulnak, ezért van a műtrágyákban gyakran kalcium vegyület. Ilyen a: - mészkőpor CaCo . 90-95%-os, minél apróbb annál gyorsabban hat - cukorgyári mésziszap: 50-60% mésztartalom, 40-50% víztartalom. Műtrágyázás ideje és módja: -Alaptrágya: a vetés előtti talaj előkészítésnél juttatjuk a talajba azokat, amelyek nem mosódnak ki, foszfor, kálium. Alaptrágyaként kijuttatott nitrogén a tarlómaradványok elbomlását gyorsítja. -Kiegészítő trágyázás: a vetéssel egy idejű, vagy körüli trágyázást kiegészítő, vagy starter trágyázásnak nevezzük. Nem alkalmazhatunk klórtartalmút, mert a csírázást gátolja. -Fejtrágyázás: a tenyészidő alatti trágyázás a fejtrágyázás, ilyenkor nitrogént alkalmazunk. Műtrágyázás módjai: Szemcsés, vagy por alakút szórással kijuttathatjuk. -Keverés: a több hatóanyagút össze

kell keverni. Az összeállt műtrágyát összetörjük -Próbaszórás: megnézzük, hogy jól van-e beállítva a szórógép. A kiszórt műtrágyát tárcsával, vagy ekével be kell dolgozni a talajba. Létezik folyékony műtrágyázás is. Ezt kijuttathatjuk a talajra, talajba (ezt speciális géppel), lombtrágyaként. Környezeti ártalmak: A műtrágyák vízben oldódnak, így talajvízbe kerülhetnek. Legveszélyesebb a nitrogén Eutrofizáció = felszíni vizek tápanyagban feldúsulnak, ebben megnő a szerves anyag termelés (alga), az ezek bontását végző szervezetek elhasználják az oxigént, ezért a vízben a halak elpusztulnak. A műtrágyázás idejével a kimosódás mértéke nagyságrendileg befolyásolható, mert a növény felszívja. A hóra való kiszórás is veszélyes Műtrágya mennyiségének kiszámítása: Figyelembe kell venni: 1, a talaj tápanyag tartalmát és a tápanyag szolgáltató képességét. 2, a növények tápanyagigényét. 3, a

tervezett terméshozamot. 4, az elővetemény hatását, 100kg nitrogénszegény gyökér elbontásához 1kg hatóanyagra van szükség. Egy frissen feltört lucerna, kb 40kg hatóanyagot hagy vissza 5, esetleges istállótrágya, mert hatása több évig tart. 6, műtrágya mennyiség kiszámítása. 19/B TÉTEL Az őszi takarmánykeverékek nemzetgazdasági jelentősége, termesztés technológiájuk Fogalma: Keverék takarmányok, takarmányozás céljából vetett 2-3 növényből álló növénytársulás. 41 Előnyei közé tartozik, hogy rövid tenyészidejüknél fogva könnyebben beilleszthetők a növényi sorrendbe, utánuk lehetővé válik a másodnövények termesztése. Nagyobb termést adnak, mint ha tisztán vetnénk. Nő a termesztés biztonsága, javul a takarmányok ízletessége és tápláló értéke. Rövid tenyészidejűek, gyomirtók A zöldetetés folyamatossága biztosított Hátrányuk, hogy termesztésük csak a jobb csapadékellátású területeken

biztonságos. Figyelembe kell venni az éghajlati és talajigényt, valamint a fejlődés ütemük azonos legyen. Takarmányozási értékben kiegészítsék egymást. Legtöbbször kalászost pillangóssal Jelentősége: Folyamatos zöldellátás, tavasszal korán betakarítható. Vetésterületüket az állattenyésztés határozza meg. Keszthelyi keverék: Őszi káposztarepce és rozs keveréke. Tavasszal a legkorábban betakarítható zöldtakarmány Augusztus végén vetjük 80kg rozs és 20kg repce. Április végén kaszálható, mikor a repce bimbós állapotban van, a rozs pedig még nem hányta ki kalászát. Kaszálás ideje 7-10 napra tehető. Termése 10-20t/ha Rozsos szöszösbükköny: Rozs és szöszösbükköny keveréke. A gyengébb termőképességű talajokra való Szeptember elején vetjük, és áprilisban takarítjuk be, a rozs kalászhányásának kezdetén. Vetőmag mennyisége 100kg bükköny és 70kg rozs. Termése 15-25t/ha Búzás pannonbükköny: Búza és

bükköny keveréke. Szárazságot kevésbé tűri és jobb talajt igényel Szeptember második felében vetjük 100kg búzával és 50kg bükkönnyel. Betakarítható május elején, amikor a búza kalásza még hasban van. Termése 20-25t/ha Őszi borsós keverék: Őszi búza vagy rozs és őszi mezei borsó keveréke. Szárazságot kevésbé tűri és jobb talajt igényel. Szeptember első felében vetjük és május vége felé etetjük Magszükséglete 90kg gabona és 90kg borsó. Termése 20-25t/ha 20/A TÉTEL Az öntözés szükségességének indoklása, jelentősége, módjai Magyarországon a csapadékmennyiség a legtöbb növény termesztéséhez elég lenne, de a rossz eloszlás miatt nagy terméseket csak öntözéssel érhetünk el. 1kg szárazanyaghoz 300-600l vizet használ fel a növény. Nyári napon 2-5mm csapadéknak megfelelő víz párolog el. A növények vízigénye nem egyforma. Öntözés feltételei: 1, agronómiai feltételek: a, talajművelés: ha

öntözzük a talajt, többet kell művelni (tömörödik, fellazítani). b, tápanyag utánpótlás: ha öntözök több tápanyagot, kell kijuttatni a talajba, mert a víz felhígítja. c, vetésváltás: növényi sorrend, ott rendezkedjünk be öntözési kultúrával, ahol előtte pillangós volt. d, növényvédelem, gyomirtás: öntözéssel az állomány sűrűsége nő, szárszerkezet szárszerkezet gyengül, páratartalom nő és a 42 gombabetegség felléphet. 2, műszaki feltételek: a, vízbeszerzés: tó, folyó, patak, csatorna b, vízszállítás: csövek, szivattyúk kellenek c, víz szétosztása: csövekre, csatornákra van szükség d, víz adagolása Az öntözővíz minősége: Oxigéndús legyen, káros sókat ne tartalmazzon. Egészségre káros anyagokat ne tartalmazzon Elegendő legyen az idényre. Öntözés módjai: 1, árasztó: legrégebbi, legegyszerűbb öntözési mód, sík terep való hozzá. A területeket gátakkal körül veszik, a vizet

öntözőcsatornával szállítják oda. Ha túl nagy a felület, akkor hullámtörő gátakat építenek bele. 2, csörgedeztető: enyhén lejtő területeken alkalmazzák, egymástól 8-12m-re kis bakhátakat alakítanak ki, ezzel irányítják a vízlepel levonulását. 3, barázdás: az öntözővíz a növénysorok között kialakított barázdákban folyik a lejtés mértékének megfelelő gyorsasággal. Kötött talajon 120-150m a max hosszúság, laza talajon 30-50m. Kötött talajon keskenyebb és mélyebb, laza talajon szélesebb és sekélyebb barázdát alakítunk ki. A barázdák távolsága olyan legyen, hogy a beázás összeérjen és alkalmazkodjon a sortávolsághoz és a művelő gépekhez. Kötött talajon távolabbra, lazán közelebbre kerüljenek a barázdák 4, esőszerű: szórófejeken keresztül történik, ezekhez csöveken jut el a víz, a nyomást szivattyúval állítják elő. Lehetnek stabilak, félstabilak, mozgatható berendezések, de lehetnek

önjárók is. Csévélhető szárnyvezeték, körbeforgó szárnyvezeték. Előnyei: nem kell terepet rendezni, a vizet pontosan tudjuk szabályozni, hasonlít a természetes csapadékhoz. Kedvező mikroklímát teremt, és vegyszereket, műtrágyákat is kijuttathatunk vele. Hátrányai: nagy a beruházási költség, üzemeltetés is drága. Szeles időben a szél elviszi. 5, egyéb öntözés: mikro öntözés, pl. altalajöntözés: a talajba perforált csővezetéket fektetünk és ezen keresztül juttatjuk a vizet a talajba. Nagyon jó, de elég drága, ha eltömődik azt nem egyszerű dolog tisztítani (fel kel szedni a csövet hozzá). 6, csepegtető: a fő és mellék vezetékek a felszín alatt vannak, az ültetvények sorában pedig a felszín felett helyezik el az öntözővezetéket, mellyen csepegtető fejek vannak. Ezek óránként 2-4l vizet csepegtetnek közvetlenül a növény mellé. Energia, víz, élőmunka takarékos rendszer, de költséges és ivóvíz

tisztaságú víz kell hozzá. 7, mikro szórófejes: növényházban, fóliasátorban alkalmazzák. Szórási távolság 2-6m, sugárban és porlasztva is képesek öntözni. 8, locsoló automaták: az öntözés típusa mindegy, csak az időt szabályozzák. Az öntözés ideje: Az öntözést akkor kell kezdeni, ha a gyökérzónában a hasznos víz 40-60%-a elfogyott. Az öntözést fordulókban kell megtervezni, ez azt jelenti, hogy két öntözés között, hány nap telik el. Öntözési norma: 43 Egy alkalommal hány mm vizet kell kiöntözni. 1mm öntözővíz az m²-ként annyi liter vizet jelent. Az öntözés gyakorisága függ: - a növény igényétől - időjárástól - talajtól - öntözővíz mennyiségétől Tároló öntözés: Tenyészidőn kívüli öntözés. Tenyészidőben vízhiánykor való öntözés: azt vízpótló öntözésnek nevezzük. Vetési időben való öntözés: azt kelési öntözésnek nevezzük. Kánikulában való öntözés: azt

frissítő öntözésnek nevezzük. Öntözővíz mennyisége: T = öntözési idő Q = öntözési norma I = szórófej vízszállítása l/h Ha pl. az öntözési norma a szórófej vízszállítása az öntözés ideje Q = 40mm i = 11,5 l/h t = ? akkor T = Q/i = 40/11,5 = 3,4óra = 3óra 24perc Az öntözés minőségi követelményei: - egyenletes vízelosztás - minimális taposási kár - minimális szerkezetrombolás - túlöntözés elkerülése 20/B TÉTEL A tavaszi takarmánykeverékek nemzetgazdasági jelentősége, termesztés technológiájuk Fogalma: Keverék takarmányok, takarmányozás céljából vetett 2-3 növényből álló növénytársulás. Előnyei közé tartozik, hogy rövid tenyészidejüknél fogva könnyebben beilleszthetők a növényi sorrendbe, utánuk lehetővé válik a másodnövények termesztése. Nagyobb termést adnak, mint ha tisztán vetnénk. Nő a termesztés biztonsága, javul a takarmányok ízletessége és tápláló értéke. Rövid

tenyészidejűek, gyomirtók A zöldetetés folyamatossága biztosított Hátrányuk, hogy termesztésük csak a jobb csapadékellátású területeken biztonságos. Figyelembe kell venni az éghajlati és talajigényt, valamint a fejlődés ütemük azonos legyen. Takarmányozási értékben kiegészítsék egymást. Zabosbükköny: Zab és tavaszi bükköny keveréke, amely szerényebb igényt támaszt a talajjal szemben. Száraz időjárásban termése bizonytalan. Tavasszal igen korán vethető 75kg zabbal és 100kg tavaszi bükkönnyel. Június első felében etethető a zab bugahányásakor Termése 17-20t/ha Zölden, silóként és szénaként is adható. Előveteménye trágyázott kapásnövény, vagy két kalászos közé. Csapadékosabb éghajlatot kedveli Zabos, borsós napraforgó: 44 Zab, borsó, napraforgó keveréke. Szerényebb talajt igényel Zölden, silóként és szénaként is adható. Előveteménye trágyázott kapásnövény, vagy két kalászos közé

Csapadékosabb éghajlatot kedveli. Vetése 80-100kg borsó, 40-50kg zab, 14-16kg napraforgó Júniusban betakarítható. Borsós csalamádé: Kukorica és borsó keveréke. Magas fehérje és szénhidrát tartalom Vetésének ideje május második fele. Vetőmag igénye 80kg kukorica és 100kg borsó A sortávolság 36cm Betakarítható július első felében a borsó virágzásának kezdetén. Termése 30-40t/ha A borsó később érő nagyobb szár és levél tömeget adó, a kukorica koránérő legyen. Szójás silókukorica: Szója és kukorica keveréke. Vetésideje április vége, május eleje Magmennyisége 30kg kukorica és 35kg szója. Sortávolsága 70cm Betakarításának ideje augusztus vége, szeptember eleje. A keverék silózott állapotban etethető Termése 30-40t/ha Borsós napraforgó: Napraforgó és borsó keveréke, amely márciusban vethető 120kg borsóval és 25kg napraforgóval. A keverék júniusban etethető Termése 30-40t/ha A keveréktakarmányokat

gyors elvénülésük miatt szakaszosan vetjük, hogy mindig a legkedvezőbb állapotban etethessük. Az elvénült, zölden fel nem etetett takarmányok besilózhatók. 21/A TÉTEL A termés betakarításának fogalma, célja, jelentősége, a különböző növények betakarításának módszerei és gépei. A betakarítás az egyes növényeknél a felhasználás, növények fajának, céljának megfelelően eltérő. Gabonafélék: -lehet egy menetben: kombájnnal történik. A kombájn a később tisztítandó szemet kinyeri és a növény szárát (szalmát) hátrahagyja. -lehet két menetben: kombájnnal. Akkor van szükség, mikor nedves a gabona, vagy van benne zöld növény. Először rendre vágják, második menetben jön a kombájn és járva csépli. Szilázs anyagok betakarítása: Járva szecskázó géppel levágjuk, a gép mellett haladó gépkocsira szórja a felszecskázott takarmányt. Vagy gödörbe, vagy fal közötti silóba berakják, közben tömörítik

Gyökérnövények betakarítása (cukorrépa, takarmányrépa): Takarmányrépa kézi betakarítása: kombályn nélküli ekével alányúl és megemeli, majd kézzel kell kiszedni. A répáról a levelet lecsavarjuk, a répát prizmába rakjuk, leföldeljük Cukorrépa kézi betakarítása: ugyan az, mint a takarmányrépánál , csak a cukorrépának a levelét nem lecsavarjuk, hanem levágjuk. 45 Gépi szedésnél: fejezés, kiemelés, rostázás és szárítás, végül ráüríti a kocsira. Két menetesnél nem a kocsira rakja, hanem rendre szedi és pár nap múlva, szedi fel. Szálas takarmányok betakarítása (széna): Hideglevegős: -gépi fűkaszával szőnyegrendre vágjuk -hagyjuk száradni -ezután rendsodróval rendre rakjuk -rendfelszedő pótkocsival felszedjük, bevisszük a szélüskertbe. 21/B TÉTEL A silókukorica nemzetgazdasági jelentősége, hibridjei, termesztés technológiája Jelentősége: A silókukorica a szálastakarmányok között az egyik

legfontosabb téli tömegtakarmány. A nagy nedvességtartalmú és könnyen bomló szénhidrát tartalmú silókukorica könnyen erjeszthető szilázzsá. Nagy a tápértéke, biztonságosan előállítható, termesztése költségkímélő Termesztése nagyrészt megegyezik a magnak termesztett kukoricáéval. Talajelőkészítés: A talajelőkészítés ideje és módja az elővetemény lekerülésének idejétől függ. Késő tavaszi növényeknek megfelelően kell a talajt előkészíteni. (őszi mélyszántás után nem munkáljuk el, majd a fagy megteszi hatását) Fajtamegválasztás: Silózásra legalkalmasabbak a FAO 300-550-as éréscsoportba tartozó hibridek, melyek vízleadó képessége lassú, szárazanyag tartalmuk 30-40%. Tápanyagellátás: Legnagyobb szerepe a vegetatív tömeget fejlesztő nitrogénnek van. Foszfor és a kálium szerepe kisebb. Vetés: A vetés ideje április 15-e és május 5-e közé esik. A talajhőmérsékletnek meg kell lennie 812°C-nak

Megkésni nem szabad a vetéssel, mert száraz idő jön utána és nem kel ki Sortávolság 70cm, tőtávolság 30cm körül, tőszám 70-80 ezer tő/ha. A silókukorica zöldborsó vagy árpa után öntözéses viszonyok között másodnövényként is termeszthető. Öntözés: Többféle módszerrel öntözhető (barázdás, esőszerű) az öntözés ideje címerhányás és szemképződés között. Betakarítás: Ideje a viaszérés kezdete, általában szeptember. A betakarítás járvaszecskázó géppel történik, amely 20-25mm hosszúságú szecskaméretre aprózza fel a növényt. A betakarítási munkát úgy kell megszervezni, hogy a silóteret 4-5 nap alatt megtöltsük. Készítés közben a beszállított terményt állandóan tömöríteni kell. Silózás: -A silózás során erjedési folyamatok játszódnak le, amelyben tejsav, ecetsav és vajsav baktériumok működnek közre. A tejsav baktériumok levegőtlen körülmények között 10-45°C 46

hőmérsékleten tejsavat állítanak elő, amely a takarmányt tartósítja. Az ecetsav baktériumok 20-25°C-on levegős körülmények között működnek. A keletkezett ecetsav károsan befolyásolja az erjedést és rontja a takarmány minőségét. A vajsav baktériumok levegő nélkül 30-35°C hőmérsékleten tevékenykednek. A vajsav erjedés nyomán mérgező anyagok keletkeznek a takarmányban. -Erjedés: -önmelegedés szakasza: víz, széndioxid, hő keletkezik. -ecetsav képzés szakasza: akkor keletkezik, mikor levegős a kukorica. -tejsav képzés szakasza: oxigén csökkenésével a tejsavtermelő baktériumok jutnak túlsúlyba. Megakadályozza a vajsavtermelő baktériumok működését -erjedés lecsillapodásának szakasza: erjedés lezárul. Silózás történhet kazalban, árokban, falközött és toronyban. Megbontani minél kisebb helyen! 22/A TÉTEL A tárolás fogalma, célja, jelentősége a növénytermesztésben. Különböző növények tárolási

módjai A tárolás a termények, termékek raktározását jelenti, olyan körülmények között, hogy a lehető legkevesebb minőségromlás következzen be. Általában a tartósítási módok már meghatároznak tárolási formákat. Célja: ne érje minőségromlás. Jelentősége: meghosszabbodik a felhasználás lehetősége, mert nem éri minőségromlás, vagy csak kevés. Szemes termények tárolása: Tisztítás és szárítás után történhet magtárakban, silókban. Magtáron belül ömlesztve, garmadával, zsákban Gyökérgumós növények tárolása: Prizmában, olcsó, könnyen elkészíthető a prizma. Széna és szalmafélék tárolása: Kazlakban illetve boglyákban történik. Szilázs tárolása: Toronyban, gödörben, kazalban, fal között, halomban történhet. Műtrágyák tárolása: Ömlesztve és zsákokban. Folyékony anyagok tárolása: Fémtartályokban, műanyag hordókban stb. 25/A TÉTEL A gyomnövények csoportosítása, a gyomnövények elleni

védekezési lehetőségek Gyomnövények lehetnek: -egyszikűek , -kétszikűek -egyévesek, -évelők Származás szerint: -őshonos -jövevény -zárlati Újvárosi féle csoportosítás: GYOMOK Egyévesek: Therophyta (T), 13 hónapot nem haladja meg, magról kelnek. 47 -T1: ősszel csíráznak, 10-14°C az optimális csírázási hőmérséklet. A telet vagy csíranövény, vagy tőrózsa állapotban vészelik át. Tavasszal magot hoznak és utána befejezik életciklusukat, pl.: tyúkhúr, árvacsalán -T2: ősszel és tavasszal egyaránt csírázó. Optimális hőmérséklet 4-8°C Később csíráznak egészen a tél beálltáig. Hosszabb idejűek, telet vagy csíranövényként (ősszel), vagy mag formájában (tavasszal) vészeli át. Kalászosok gyomnövényei, pl: pipacs, búzavirág, szarkaláb. -T3: tavasszal csírázó nyár elejei egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet 10-14°C Tavasszal csíráznak, nyár végén kipusztul, pl.: vadzab, vadrepce,

repcsényretek -T4: tavasszal csírázó, nyár utói egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet 18-30°C Tavasztól késő őszig tart az életciklusuk, pl.: disznóparéj, parlagfű, kakaslábfű, libatop Kétévesek: Hemiterofita (HT). Tavasszal kelnek vagy nyár elején, nyáron megerősödnek, tőrózsát fejlesztenek, így telelnek át és következő évben magot hoznak. A következő telet mag formájában vészelik át, pl.: vadmurok, bürök, nagybojtorján Hemokrypthofiták (H): -H1: bojtos gyökérzetűek: Törpe gyöktörzsesek, de sem föld feletti, sem föld alatti szaporodásra nem képesek vegetatív úton. Elsősorban gyepes területek gyomnövényei, pl: mocsári gólyahír, réti boglárka. -H2: Indás évelők: Föld feletti indák segítségével szaporodásra képesek. Főleg nedvességkerülő fajok. Rétek, legelők vagy ruderális területek gyomnövényei, pl: sovány perje, kúszó boglárka, pimpófajok. -H3: Szaporodásra képes gyökerűek: Ide

tartozó fajok karógyökerén járulékos rügyeket találunk. A gyökér feldarabolása útján a gyökérdarabkákból új növények fejlődnek A rendszeres talajművelést nem bírják és így elsősorban réteken és legelőkön találhatók meg, pl.: pongyola pitypang, fekete nadálytő, réti lórom -H4: Szaporodásra nem képes karósgyökerűek: Gyökereket elvágva vegetatív szaporodásra nem képesek, elpusztulnak. Rétek legelők gyomnövényei, pl: tövises iglice, mezei iringó -H5: Ferde gyökértörzsűek: Ferdén növő gyökértörzs feldarabolás esetén vegetatív szervvé alakul. Szántóföldön nem életképesek, így elsősorban a gyepes területek jellemző gyomnövényei, Pl.: nagy útifű, fekete üröm Talajban telelők: Geophyta (G). A szaporodást és az áttelelést szolgáló szervképletek (tarack, rizóma, gumó, szaporítógyökér, hagyma) a talajban találhatók. E csoportba tartoznak szántóföldjeink legveszélyesebb gyomnövényei. -G1:

Tarackos, rizómás fajok: Módosult föld alatti hajtásuk (tarack, rizóma) van. Tarack olyan vékony hosszú szártagú, módosult hajtás, amely csomókkal (nódusz) tagolt és minden csomón egy a szaporodást szolgáló rügy található, pl.: tarackbúza, csillagpázsit, nagy csalán, mezei zsurló. -G2: Gumósok: Földbeli száruk tarack, helyenként raktározásra alakult át, megvastagodott gumóvá fejlődött. A közbülső meg nem vastagodott részek évenként, elpusztulnak, s a következő évben mindegyik megvastagodott rész új növényt hoz létre, pl.: mezei menta, vizi menta, mocsári tisztesfű. -G3: Szaporítógyökeres fajok: Rizóma a tarackhoz hasonlóan szintén módosult hajtás, annál jóval vastagabb. A tarack és a rizóma eredetét és funkcióját tekintve hasonlóm, csupán méretbeli különbségek alapján differenciálunk. Tarackok és rizómák többnyire vízszintesen és sekélyen futnak a talajban (10-30cm), pl.: nád, fenyércirok -G4:

Hagymák és hagymagumósok: A hagymás gyomnövények kisebb jelentőségű gyomfajokat foglalnak magukba. Sarjhagymák és fiókhagymák segítségével szaporodnak, pl: őszi kikerics, gumós perje. 48