Középiskola > Műelemzések > A múlt és a jövő látomásai Kölcsey lírájában

Kölcsey lírája:
Korai verseinek hangulata panaszos, érzelmes, erősen fájdalmas. Lírai költészetét egyrészt a megfoghatatlan, elvont ideálokért való rajongó sóvárgás, az elérhetetlen utáni vágy, másrészt ennek következményeképpen az elégedetlenség, a belső meghasonlás, a céljainak elérhetetlenségéből fakadó fásult közöny jellemzi.

Elfojtódás (1814)
A vágy és a valóság, az ideál és a realitás ellentmondásai között vergődő költő fájdalma „az elsüllyedt boldogság után". Romantikus vonások: túlzás, ellentét, költői kérdések, tagadószók, a versszakok változó hosszúságúak.

Vanitatum vanitas (1823)
A vers latin címének jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága. A vers mondanivalója: A világon minden hiábavaló, az élet értelme, a tudományok csak egy pillanat, egy tünemény. Pesszimista, lemondó hangnem jellemzi; a bölcs ember az, aki a világon mindent megvet.

Zrínyi dala (1830)
Belső párbeszéd; a kérdező lehet a költő vagy Zrínyi, a válaszadó lehet a költő, vagy a honfitársak.
A páratlan versszakok a költői kérdések: Hol van a hon? Hol van a dicső múlt? Hol van a dolgozó, harcoló nép?
A válaszok negatívak, a végén a nemzethalál képét is felvillantja Kölcsey. Egy lehetséges jövőképet vázol fel, melyben maga sem hisz, de a népet ébreszti fel vele.

Zrínyi második éneke (1838)
A költő vagy Zrínyi párbeszéde a sorssal.
1. versszak: oltalmat, segítséget kér a sorstól
2. versszak: a sors válasza: már egyszer segített, de a belviszályok tönkretették az országot
3. versszak: a költő szánalmat kér, kéri a bűnösök pusztulását és a bűntelenek szánalmát.
4. versszak: pesszimista befejezés; Herder jóslata: a magyarság el fog tűnni. A forma is párbeszédes, a költő pesszimista, a költő szerint is el fog pusztulni a magyarság saját bűnei miatt.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.

• Siemens Sinumerik 840D sl, 828D, Programozási kézikönyv / 2010, 602 oldal
  
  
• Berzsenyi Dániel elégiái és ódái vázlatosan / 2004, 4 oldal
  
  
• Dr. Héjjás István - Védikus bölcseletek, hindu filozófia / 2005, 55 oldal
  
  
• A táplálkozás szervrendszerének megbetegedései / 2004, 3 oldal
  
  
• Nyomóforma készítő, szakmaismertető információs mappa / 2008, 14 oldal
  
  

A mű több kiadásban is megjelent, mi vázlatunkban a Magvető 1963-as kiadását használtuk. A regény elején a fordító (Révay József) rövid bevezetője 4-25. oldalig. Csak ezután jön Apuleius 11 könyvből álló műve. Apuleius egyébként nem adott könyveinek külön címet, csak számmal jelölte azt. A történetet az író Lucius által meséli el (mintha a könyvet Lucius írta volna). Maga az...

Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...

Félix Salten meséhez illő komolysággal ír állatokról, kik erdei közösségben élnek, beszélnek egymással, tudnak egymás dolgairól, mintha emberek volnának. Az olvasó Bambival együtt tanul meg játszani, elkerülni a veszélyeket, élvezni a szabadságot. A kegyetlen valóságot nem kívánja megszépíteni az író; megjeleníti a halált, az életért folytatott küzdelmet, de a könyörtelenséget...