Biológia | Felsőoktatás » Állati szövetek

Állati szövetek Szövet: - azonos származású és felépítésű, azonos működést végző és többé-kevésbé hasonló alakú sejtek összessége, amelyek bizonyos funkciók ellátására differenciálódtak. - sejtből és sejt közötti állományból épülnek fel (az állomány sokféle lehet, változó a mennyisége). - csoportosítása: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet. I. HÁMSZÖVET - a test külső és belső felszínét borítja - sejtjei szorosan illeszkednek - sejt közötti állomány nem számottevő - szomszédos sejtek plazmakapcsolatban állnak egymással – egy nagy összefüggő rendszert képez - mindig kötőszövethez kapcsolódnak, önállóan nincsenek - ereket nem tartalmaz – alulról táplálódik a kötőszöveti rétegből diffúzióval - mindhárom csíralemezből fejlődhet - osztályozásuk funkció alapján 1) Fedőhám (alatta lévő szövetet védi) A. Egyrétegű fedőhám (egy réteggel fedi a

szerveket)  laphám (laposak – tüdő, dobhártya, gerinceseknél, vese, erek falát béleli belülről, mellhártya)  köbhám (kocka alakú – gerinctelen állatok, mirigyek)  hengerhám (hosszú, meggyúlt sejtek – gerinctelenek kültakarója, gyomor és bélcső falában)  több magsoros hengerhám – húgyhólyag  csillós hámok (egyrétegű hengerhám felszínükön csillók találhatóak – tápcsatorna) B. Többrétegű fedőhám (több rétegben helyezkednek el egymáson, fokozott védelmet biztosít az alatta lévő rétegeknek)  el nem szarusodó laphám (nagyon ritka – szájüreg, hüvely, szaruhártya, halak és kétéltűek bőre)  elszarusodó laphám (a legkülső réteg sejtjei elhalt, élettelen sejtek, amelyeket szaru (keratin) tölt ki – ember kültakarója, fokozottabban véd a fizikai, biológia és kémia hatásoktól) 2) Mirigyhám (sejtjeik váladékot termelnek, egyesével helyezkednek el (>kehelysejtek), ha csoportosan

(>mirigyek) A. külső elválasztású mirigyek (sejtjeik végkamrákat képeznek és hosszabb-rövidebb kivezető csövek juttatják ki a felszínre a váladékot) B. belső elválasztású mirigyek (nincsen kivezető csövük, itt a váladék a hormon, melyek közvetlenül a vérbe kerülnek) 3) Felszívóhám (hengerhámsejtekből épül fel, melyen csillókat találunk (növeli a felületet + anyagfelszívás) - középbél belső felszíne) 4) Érzékhám (érzékszervek különleges információ-felvevő hámja) II. KÖTÖ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET - sokféle felépítésű és működésű szövetek tartoznak ide - mezoderma (középső csíralemezből) alakulnak ki sejtekből és sejt közötti állományból állnak változatos alakúak termelik a sejt közötti állományt, védekezésben vesznek szerepet a sejt közötti állományt kötőszöveti rostok építik ki (kivéve a vér és a nyirok esetében rostok: kollagén rost (enyvadó rost) – nagy a szakító

szilárdságuk, nem nyújthatók – ínak; elasztikus rost (rugalmas rost) – vékony, rugalmas – tüdőben és erekben; retikulin rost (rácsrost) – vékonyak, elágazódnak, kisebb szakítószilárdság – hajszálerekben és nyirokszervekben 1) kötőszövet  kocsonyás kötőszövet (gerincesekre csak embrionális korban jellemző – köldökzsinór)  recés kötőszövet (nyúlvános sejtek + retikulum rostok – lép, mandula, csontvelő, nyirokcsomó)  lazarostos kötőszövet (legelterjedtebb kötőszövet, minden szerv felépítésében részt vesz, kötegeket és lemezeket alkot, térkitöltő szerepe van, lágy, hajlékony szövet (erekkel, idegekkel) sokféle kötőszöveti sejt előfordul)  tömött rostos kötőszövet (kevés kötőszöveti sejtet találunk, sok rost, mely sűrűn helyezkedik el – ínakban (főként kollagén rostos)  zsírszövet (sejt közötti állomány kevés, a lazarostos kötőszövet állományába épül be, adott

számú zsírsejttel születünk meg) 2) támasztószövet (nagyon gazdag sejt közötti állomány)  kordaszövet (a gerinc húrjában található meg az előgerinceseknél, nálunk már nincs jelen, sejtjeik nagy víztartalmúak, sok kollagén állomány)  porcszövet (rugalmas áttetsző szövet) o üvegporc (ízületek felszínén, porcos halaknál is, nagyok és gömb alakúak, párosával v. kisebb csoportokban, sejt közötti állománya rostokat nem tartalmaz – a légcső porcai) o rostos porc (csoportosan állnak, sejt közötti állományában rostok vannak (kollagén v. rugalmas rost) – fülkagylóban, porckorongokban) 3) csontszövet (sejtjeik ovális alakúak + nyúlványok kapcsolódnak össze egymással, a csont hossztengelyére merőlegesen helyezkednek el, az erek körül körkörösen találhatók, sejt között állományát a csontsejtek termelik, szervetlen állomány: kalcium-karbonát, magnézium-karbonát, kalcium-foszfát, magnézium-foszfát –

szilárdságot biztosítja) III. IZOMSZÖVET - izomsejtekből épülnek fel, plazmájában összehúzódásra képes egységek (izomfonalak) találhatóak 1) simaizom - sejtjeik orsó alakúak, végük kihegyesedik, sejtmag középen, mikroszkopikus képe egynemű – akaratunktól függetlenül működik, lassú összehúzódásokra és kis erőkifejtésre képes, nem fáradékony – előfordulás zsigerek (belső szervek) falában, gerinctelen állatokban. 2) harántcsíkolt izom – sokmagvú rostokból épülnek fel, a sejtmagok a rost szélén helyezkednek el, nem elágazó rostok, középen az összehúzódásra képes rostelemeket, mikroszkopikus képe harántcsíkolatot látunk (világos-sötét szakasz) – akaratunktól függően gyors és nagy erejű összehúzódásra képes, fáradékony izom – előfordulása mozgatóizmok 3) szívizom – különleges harántcsíkolt izomszövet (sima+harántcsíkolt keveréke), izomsejtekből áll, melyek összekapcsolódva

elágazó rostokat hoznak létre, képe harántcsíkolatot mutat, de látszanak az Eberth-féle vonalak (sejtek hártyáinak kapcsolódása) – akaratunktól független gyors és nagy erejű összehúzódásra képes, nem fáradékony izom – szívben található