Egészségügy | Középiskola » Szőkéné Halász Éva - Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.23-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.govhu • wwwnfuhu Szőkéné Halász Éva Pszichológia és pedagógiai ismeretek A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.3 BEVEZETÉS .4 A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, SZEREPE, VIZSGÁLÓMÓDSZEREI, ALAPFOGALMAK .6 ÉLETKOROK FELOSZTÁSA .8 A KÜLSŐ ÉRZÉKELÉS

FEJLŐDÉSE .10 A LÁTÁS FEJLŐDÉSE .10 A HALLÁS FEJLŐDÉSE .13 A SZAGLÁS FEJLŐDÉSE .15 AZ ÍZLELÉS FEJLŐDÉSE .16 A TAPINTÁS FEJLŐDÉSE .18 A BELSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE .20 A KINESZTETIKUS VAGY MOZGÁSÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE .21 AZ EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE .22 A SZERVI ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE .23 AZ ÉSZLELÉS FEJLŐDÉSE .25 AZ EMLÉKEZET FEJLŐDÉSE.26 A KÉPZELET FEJLŐDÉSE .29 A MESE SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEK ÉLETÉBEN.31 A GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE .33 A FIGYELEM FEJLŐDÉSE.36 A BESZÉD FEJLŐDÉSE .39 AZ ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE .44 ÉRZELMI ELHANYAGOLTSÁG, HOSPITALIZÁCIÓ .53 A MANIPULÁCIÓ FEJLŐDÉSE .58 A JÁTÉKTEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE .60 AZ AKARAT ÉS ÉNTUDAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE .63 A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉLETKOROK SZERINT.66 FÜGGELÉK .72 AJÁNLOTT IRODALOM .72 3 BEVEZETÉS „Míg megnövök Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide

mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk.” /Birtalan Ferenc/ A gyermek nem kicsinyített felnőtt. Hosszú és nehéz utat kell megtennie, hogy alkalmazkodni tudjon az őt körülvevő világhoz. Nekünk felnőtteknek az a feladatunk, hogy segítsük őket a megismerés küzdelmes harcaiban és a fejlődésben. A lelki jelenségek fejlődésének nagy jelentősége van már a magzati életben és a születés után is Az érzékszervek tökéletesedése, az érzékelés és észlelés az egyik legfontosabb feltétele az alkalmazkodásnak. Az emberi lét elengedhetetlen feltétele a gondolkodás, az emlékezet vagy a beszéd, illetve az ezeket kísérő figyelem vagy az érzelmek A világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges tudásunk legjavát emberi létünk első három évében szerezzük meg, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a megfelelő fejlődés állomásaival. A normálistól eltérő fejlődést időben

észlelnünk kell, hogy megfelelő módon tudjuk hozzásegíteni ezeket a kisgyermekeket is életminőségük eléréséhez A jegyzet elsősorban gyermekekkel foglalkozó egészségügyi és szociális területen dolgozóknak készült, de szeretném, ha bárki, aki gyermeket nevel használni tudná. A jegyzet végigkíséri a fogantatás pillanatától a serdülőkor végéig a lelki jelenségek fejlődését és azok összefüggéseit. Jegyzetemet a későbbiekben szeretném kibővíteni a serdülőkor részletes ismertetésével, valamint a lelki jelenségek normális vagy attól eltérő fejlődésének következményeivel felnőtt korban és a lelki eredetű betegségek ismertetésével is. 4 Kedves Tanuló! Szeretnék néhány útmutatót nyújtani a Fejlődéslélektan tantárgy hatékony elsajátításához. A tananyagban kiemeltem azokat a részeket, amelyeket nagyon fontosnak találok és néhány ikon használatával próbálom megkönnyíteni a tanulást. A Jegyzetben

vastag kijelöléssel találod a különböző fejezetekben az életkorokat, így könnyebben tudsz időrendben eligazodni a lelki jelenségek, az ezeket kísérő jelenségek és más fejlődéslélektani fontos részek rendszerezésében. A fejlődéslélektani fogalmakat pedig dőlt betűvel emeltem ki a folyamatos szövegben. Több fejezet végén összefoglaltam táblázatban vagy más módon a legfontosabb tudnivalókat. Minden fejezetben találsz képet, amely az adott témához kapcsolódik, reményeim szerint a kedves és kifejező gyermekarcok, mozdulatok is segítenek az adott téma tanulásában, megjegyzésében. Az ikonok mellett fontos információkat, tanulási tippeket, vagy példákat találsz. Ikonok magyarázata: Emellett a jel mellett találod meg azokat az információkat, amelyek leírják, hogy miért fontos számodra, hogy azt a témát elsajátítsd Emellett a jel mellett találod a legfontosabb információkat, kifejezéseket, amiket tudnod kell. Ez az ikon

jelzi, hogy a tananyag elsajátításához hasznos példákat találsz mellette. Ez az ikon jelenti azokat a tanulási tippeket, amelyekkel könyebben el tudod sajátítani a tananyagot, illetve olyan információkat, amelyekkel még több ismeretre tehetsz szert az adott témával kapcsolatban. Jó tanulást kívánok és minél több hasznos tudás megszerzését, amely segíti majd a munkádat! Segít az általad gondozott vagy ápolt gyerekek megismerésében, bizalmuk elnyerésében, és abban, hogy hivatásodat a legjobb tudásod szerint, az ő javukat szolgálva tudd végezni. 5 A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, SZEREPE, VIZSGÁLÓMÓDSZEREI, ALAPFOGALMAK Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismertesse a tanulót a Fejlődéslélektan tudományával és fontosságával. Tárgya: az egyes életkorok - születéstől a felnőtté válásig - pszichológiai jellemzése. A fejlődéslélektan feladata: a pszichikum fejlődésének vizsgálata. Filogenetikai törzsfejlődés

(állati pszichikum fejlődése, emberi pszichikum kialakulása) Ontogenezis: egyedfejlődés (az emberi pszichikum fejlődése) Vizsgálómódszerek Alapszempont, hogy az a bizonyos korú gyermek alkalmas legyen az adott módszerre. Az első hét évben nem írásos alapokon nyugszik a vizsgálat A fizikai állapotból következtetünk a személyiségre. Binet-féle intelligencia vizsgálat: 14 éves korig 3-4 hónapos léptékkel képes lemérni a gyermek pszichológiai fejlődését. Az életkornak megfelelően bővülnek a feladatok Megállapítható, hogy életkorának megfelelően hol tart a fejlôdésben. 1904 óta Magyarországon is alkalmazzák Megfigyelés: valamilyen tevékenységre épülő vizsgálat (rajz, gyurmázás) Interjú v. klinikai beszélgetés: (Piaget módszere) Projektív tesztek: kivetíti a gyermek gondolatát egy adott képpel kapcsolatban Mozgáskoordináció műszeres vizsgálata. 6 Horizontális, transzverzális vizsgálat (keresztmetszeti

irányú vizsgálódás) A különböző életkorokban a pszichikus funkciók egyidejű összehasonlítása. Longitudinális vizsgálat (hosszirányú vizsgálódás) Ugyanazon gyermek, ifjú vagy csoport pszichikus tanulmányozása fejlődésük folyamatában. Fejlődés fogalma Olyan mennyiségi és minőségi változás, melynek során meghatározott irányban egyszerűtől a bonyolultabb felé haladva mindig magasabb szintű, tökéletesebb jelenségek állnak elő. A fejlődés során mennyiségi gyarapodás mutatkozik meg, amely egyben minőségi változást is eredményez A fejlődés és a növekedés között az a legjelentősebb különbség, hogy míg a növekedés csak mennyiségi, a fejlődés mennyiségi és minőségi előrehaladást jelent. Érés fogalma A biológiai érés minden embernél bekövetkező változás. Olyan változás, melynek során a gyermek külső és közvetlen beavatkozás nélkül jut el egy olyan szintre, hogy képes legyen megtanulni dolgokat

A biológiai érés és a tanulás állandó kölcsönhatásban van egymással, és a gondolkodás segíti elő. - akceleráció: felgyorsult fejlődés (a jóléti társadalmakban korábbra tehető a testi és a nemi érés, de nem jár együtt a szellemi, lelki éréssel) - regresszió, retardáció: lassult fejlődés (kedvezőtlen környezeti vagy pszichés hatások következtében) - átmeneti regresszió: időszakos visszafejlődés (pl.: testvér születésekor átmenetileg újra bepisil a gyermek) 7 ÉLETKOROK FELOSZTÁSA • • • • • • • • • • • • újszülöttkor, csecsemőkor (szűkebb értelemben vett újszülöttkor) (tágabb értelemben vett újszülöttkor) kisgyermekkor, kisdedkor óvodáskor kisiskoláskor prepubertás lányoknál prepubertás fiúknál pubertás lányoknál pubertas fiúknál ifjúkor felnőttkor 0-1 év 0-6 nap 0-6 hét 1-3 év 3-6/7 év 6/7-10 év 10-12 év 11-13 év 12-14 év 13-15 év 14-15 évtől, 23-24 évig 24

évtől A gyermekkor jelentős változások korszaka. A fejlődés hol egyenletes, hol hirtelen keletkezik valami új. Az életkor normális fejlődés esetén általános fejlettséget is kifejez A fejlődésben egy-egy életkornak különös jelentősége van. Ezek a fontos életkorok jelzik azokat a pontokat, ahol a mennyiségi változások minőségi változásokba csapnak át. A gyermeki fejlődés a folytonosság ellenére bizonyos szakaszosságot mutat Egy-egy életszakasz olyan periódus, mely során a gyermekek nagyjából egységes testi, lelki (pszichoszomatikus) tulajdonságokkal rendelkeznek. Az egyes életszakaszok nem különülnek el határozottan. A fejlődés tempóját azonban egyéni eltérések erősen befolyásolják Az életszakaszok törvényszerűen követik egymást, nem elszigeteltek egymástól Minden gyermek átmegy minden életszakaszon. Mindig egyéni sajátosságok alapján kell nevelni a gyermekeket! Egy-egy szakaszra jellemző az érzelmi labilitás,

ilyenkor megértés, türelem kell a környezet részéről. Ismerj meg más életkori felosztásokat is, a Google keresőjébe beírva találsz többet is. Piaget, Freud és Erikson felosztásáról is találsz részeletes leírást 8 Piaget: 1. születés – 2,5 év : szenzomotoros 2. 2,5 – 6 év : műveletek előtti 3. 6 – 12 év : konkrét műveletek 4. 12 – 19 év : formális műveletek Freud: 1. születés – 2,5 év : orális, anális 2. 2,5 – 6 év : fallikus 3. 6 –12 év : latencia 4. 12- 19 év : genitális Erikson: 1. születés – 2,5 év : bizalom avagy bizalmatlanság, autonómia avagy szégyen és kétely 2. 2,5 – 6 év : kezdeményezés avagy bűntudat 3. 6 – 12 év : teljesítmény avagy kisebbrendűség 4.12 – 19 év : identitás avagy szerep konfúzió, intimitás avagy izoláció 5. 19 – 65 év : alkotóképesség avagy stagnálás 6. 65 – halál : integritás avagy kétségbeesés Tudásod ellenőrzése céljából végezd el a

Munkafüzetben az 1-5. feladatokat, amelyekhez útmutatót is találsz! Mielőtt belekezdenél a külső érzékelés fejlődésének tanulásába, ismételd át az erről tanultakat általános pszichológiából, ez megkönnyíti a tudás megszerzését. Ismétlésként végezd el a Munkafüzetben a 6-8 feladatokat! 9 A KÜLSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE A LÁTÁS FEJLŐDÉSE Néz, de nem lát? Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ép látású újszülött, csecsemő és kisgyermek látásfejlődésének állomásait, munkája során meg tudja ítélni az ettől eltérő fejlődést, hogy időben segítséget tudjon nyújtani az esetleges problémák megoldásában. A méhen belüli életben a szemhéjak zárva vannak a 26-ik hétig, hogy a retina (a szem fényérzékeny rétege) teljes mértékben ki tudjon fejlődni. Attól kezdve, hogy a szemek kinyílnak a látás is megjelenik valamilyen módon. Kísérletek igazolják, hogy az anya hasának erős

fénnyel való megvilágításakor a magzat szívverése megváltozik. Korábban úgy gondolták, hogy a csecsemő születése után csak a mozgást észleli, de egyre több jel utal arra, hogy olykor réveteg nézelődésük mögött több felismerés is rejtőzik. Érett újszülöttek már egyhetesen, néhány naposan is visszamosolyognak, ami azt sejteti, többet látnak puszta mozgásnál vagy homályos körvonalaknál. Legélesebben akkor látnak, ha a nézendő dolog 20-25 cm-re van tőlük. A szoptatás alatti szemkontaktus létrejöttéhez is nagyon fontos ez a távolság így édesanyjuk arcáról szerzik a legtöbb benyomást. Az biztos, hogy meg tudnak különböztetni hátteret és közeli alakokat. Az éles kontúrú látnivalókat szívesebben nézik, mint az alaktalan, homályos dolgokat. 10 Kezdetben azonban az újszülöttek a feje tetejére állítva látják a világot, pontosan úgy, ahogy a retinára esik a kép. Aztán a tapasztalatok, többek között a

gravitáció irányából adódóak, és még számos momentum megtanítja őket arra, hogy érdemes a képet magukban automatikusan megfordítani. Az első néhány hétben egyre többet tartja nyitva a szemét, a szórt, tompa világítást jobban kedveli, az éles fények láthatóan zavarják. Ismételd át, amit az Orientációs reflexről tanultál Pszichológiából, hogy könnyebben megértsd a csecsemő látási, hallási reakcióinak fejlődését! Az újszülött merev szemmel néz, ezért homályosan lát mindent. Nézése nem tudatos, nincs térszemlélete. A szem inkoordináltan, összerendezetlenül működik 6 hetes korban alaposan szemügyre veszi környezetét, de nem igen követi tekintetével a mozgó tárgyakat, arcokat. A hirtelen felvillanó fény, mint amilyen a fényképezőgép vakuja is, láthatólag zavarja. Felkeltik a figyelmét csillogó, fényes vagy világító tárgyak Ha valamit meg akar nézni, nemcsak tekintetét irányítja oda, hanem egész

fejecskéjét fordítja. Az orientációs reflex kiváltható már ebben a korban egy feltűnő, színes textilíával, vagy egy játékkal. Ha a csecsemő látóterébe kerül a színes dolog és onnan valamilyen irányba továbbhúzzuk, akkor megfigyelhetjük, hogy a tárgy után fordul Először még csak a fejével, később egész testével. Te is kipróbálhatod, ha van csecsemő a környezetedben vagy a szakmai gyakorlaton. 2-3 hónapos csecsemő szemével már követi a fényt, rövid időre a tárgyakat is alaposan megnézi vagy utánuk néz. Különösen jól megfigyelhető ez, ha valami leesik Szemeit egyre inkább mozgatja a fejétől függetlenül is, így már jól tudja követni a mozgó embereket, arcokat tárgyakat, figyeli a mozgó szájat. Kedveli a világos, élénk színeket Szemével fixál, ez a kéznézés időszaka Megragadja a látóterébe került tárgyat Követi a tárgy mozgását, fejét fordítja Fokozatosan csökken az inkoordinált szemmozgás. Kezd

beállni a párhuzamos látás 3 hónapos kor táján már biztosan ránéz a szüleire, ha beszélnek hozzá, nevén szólítják. Valószínű, hogy ilyen tájban kezd kialakulni a kétszemes látás, aminek első lépéseként a két szemével egyidejűleg látott képeket megfelelteti egymásnak, egymásra fekteti 3-4 hónaposan már hosszasan nézegeti a kezét, majd 4-5 hónaposan figyelme, nézegetése távolabbi környezetére is kiterjed. 4 hónapos és másfél éves kor között folyamatosan zajlik a makuláris érés, azaz, amikor sárgafolton belül is kiépülnek a megfelelő sejtközötti kapcsolatok, a sejtek logikus együttműködése, mely lehetővé teszi a pontos alak- és formafelismerést. Az 5-6 hónaposan megjelenik a körvonal, kialakul a tárgylátás, ezzel kezd kialakulni a térszemlélet. A mozgás (oldalra fordulás) fejlődésével egyre tágul a tér Attól, hogy a tárgyak 11 körvonalait látja, megszűnik a tárgyak szétesése, ezt a körvonal

fogja össze egységes egésszé. Ha felültetik, hosszú perceken át elnézegeti közvetlen (kb. 2 méteres körzeten belüli) környezetét, játékait, saját testrészeit, és megkeresi a szemével a tőle távolabb eső dolgokat is, néha utána nyúl olyasminek is, amit már nem tud elérni. Ebben az időben már sokat lehet vele beszélgetni, s ha nem is válaszol, érdeklődéssel nézeget nagy színes, foltos ábrákat, hallgatja a hozzá fűződő magyarázatokat. A vele való személyes beszélgetés varázsát adja számára, hogy közben nyugodtan fürkészheti a vele szemben lévő arcot, ami egyébként is az egyik legérdekfeszítőbb látvány, igazi kulcsinger felnőttnek és gyereknek egyaránt. Nem csak a látásélesség fejlődik folyamatosan; két szemét is egyre jobban tudja együtt használni. Egyéves koráig néha úgy tűnhet, kancsalít, de ez többnyire látszólagos, ami adódhat abból, hogy a kisgyerekek arckoponyájában a szemek távolabb esnek

egymástól. Ha közeli tárgyakat vizsgál, ez még feltűnőbb, de ilyenkor a felnőttek szeme sem viselkedik másként. 6-9 hónap között a tárgy és térszemlélet kialakul. A részről felismeri az egészet Már látja a térben a tárgyak egymás melletti, fölötti, alatti elhelyezkedését, valamint a tárgyak egymás előttiségét, és utániságát. 6-12 hónapos korban alakul ki a fúzió, vagyis amikor a két szemmel látott tárgyak képét nem csupán egymásra fekteti, hanem az agykérgi tevékenység következtében valóban egy képpé is formálja, összeolvasztja a két szemmel látottakat. Ez feltétele a térlátás kialakulásának is A térbeli távolságok, méretek érzékelése 9 hónapos kor körül már tetten érhető. Látásának fejlődésére lehet következtetni abból is, hogy egyéves kor körül megkülönböztetett figyelmet szentel az apró tárgyaknak, szívesen elbabrál velük. A térlátás egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan

fejlődik és tökéletesedik Alapja az hogy a két szemünkkel két különböző szögből látjuk a tárgyakat. Az agy megtanulja ennek az érzékelését, tudja, hogy a retinán keletkező kétféle kép, a valóságban hogyan jelent egy tárgyat. Megfelelteti egymásnak a jobb és bal oldali retina megfelelő pontjait. Bizonyos térlátásra, térérzékelésre akkor is van lehetőség, ha az ember egy szemmel kénytelen nézni. Ilyenkor ugyanazon retina pontjai is lehetnek viszonyítási pontok 11 hónapos korban a látás fejlődésének van még egy jelentős állomása: a színek elkülönítése. Nem tudja, melyik a kék, a piros, stb., nem tudja a színeket megnevezni, ha azonban mondom és rámutatok és ezt gyakran teszem, megtanulja. A látás a figyelem fejlődésével alakul, fejlődik 1 éves korban a látás tökéletesedése a jellemző. 3 éves korra a látás már begyakorlott alapvető funkcióvá válik, hiszen a gyerek megfigyel és utánoz, firkálni, rajzolni

kezd, a képeskönyv ábrái alapján már maga is költ meséket. A látóképesség teljes fejlettsége körülbelül 6-7 éves korra alakul ki Nézd meg ezt a videót! Az újszülött látása - videó Origó Hírportál, 2008. augusztus 7-I cikke http://www.egeszsegorigohu 12 A HALLÁS FEJLŐDÉSE Hall és ért Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ép hallású újszülött, csecsemő és kisgyermek hallási reakcióit, munkája során meg tudja ítélni az ettől eltérő fejlődést, hogy időben segítséget tudjon nyújtani az esteleges problémák megoldásában. A fül már hónapokkal a születés előtt a magzati életben működni kezd. A magzat hallja az anyja szívverését, a keringő vér zúgását, a légzést, a gyomor zajait, a beszélgetést, a szirénázó autókat és a köhögést. Ezeket a zajokat tompítja az őt körülvevő magzatvíz A levegőn keresztül az anya hangja nem ugyanolyannak hallatszik, mint amikor a test körül

visszhangozva érte a magzatvízzel teli fülecskéket, de eléggé hasonlít ahhoz, hogy ismerős legyen a babának. Az újszülött hallása még fejletlen és egyben túl érzékeny. A tompa zajokra, morajokra, enyhe puffanásra, a szomszéd ágyon síró baba hangjára nem feltétlenül ad reakciókat, békésen alszik tovább. Ennek az is oka lehet, hogy az újszülöttet a természet oly módon is védi az erősebb hangingerektől, hogy a fülében lévő maradék magzatvíz szinte „dugóként” szolgál. Erős, éles hanghatásokra, pl. tapsra, csattanásra, hevesen reagál, ijedten összerezzen Mikor a kórházban megvizsgálják a hallását, jól látható, hogy az aktuális oldalon vizsgált fül felé önkéntelenül elfintorodik. Idővel egyre pontosabban érzékeli, hogy honnan jön a hang, és nem csak tekintetével, de feje oldalra fordításával is keresi annak forrását A felesleges fülzsír a szopás közbeni állkapocsmozgással „kitermelődik” a fülből.

Tehát amikor az újszülött világra jön, hallójáratai tiszták és érzékszerve ép, hallja amit mondunk, de nem érti. Hallószerve az erősebb ingereket felfogja. (pl ajtócsapódás) Érzékeny a zörejekre, a csendet szereti Megnyugtatólag hat rá a halk beszéd. Az újszülött úgy reagál a hangra, hogy leáll a tevékenységgel pl: leáll a szopással 13 Az újszülött hallását leggyakrabban az újszülöttkori reflexekkel ellenőrzik. Ilyen például a Moro féle átkaroló reflex: a hátán fekvő újszülött mellett az alapot erősen megütjük, melynek hatására hirtelen felemeli mindkét könyökben behajlított karját, valamint csípőben és térdben behajlított alsó végtagjait. Óvatosan te is kipróbálhatod, vagy megnézheted, amikor elvégzik az újszülött osztályon a gyakorlatodon! 2-3 hónapos korban a hangra kereső mozgást végez, hang irányába fordítja a fejét és szájával csücsörít. Figyel a kellemes hangokra, zenére, ismert

emberi hangra megnyugszik 4-6 hónapos korban a hangforrás felé fordul. A látás és a hallás koordinációja is ebben a korban alakul ki. Figyel a maga keltette hangokra, élvezi a saját hangját Tevékenységének leállításával jelzi, hogy felfigyelt a hangra, hangforrásra. Édesanyja hangjára megnyugszik, ha nem is látja A beszéd fejlődésével is ellenőrizhetjük a hallást, gagyogása egyre színesebbé, gazdagabbá válik. Fontos megjegyezni, hogy kb. hat hónapos korig a halló és a hallássérült gyerek hangadása között nincs számottevő különbség. A hallássérült gyerekeknél azonban fél éves kor után a hangingerek hiányában a gagyogás „elszíntelenedik, elszegényesedik”, esetleg teljesen abbamarad. A veleszületett hallássérülést öröklött tényezők, betegségek, környezeti ártalmak, magzati életben bekövetkezett fertőzések, stb. okozhatják Szerzett halláskárosodás a szülés időszakában fellépő súlyos oxigénhiány,

súlyos sárgaság miatt vagy fertőzéssel, gyulladással járó megbetegedések (középfülgyulladás, fertőző betegségek, agyhártyagyulladás) következtében alakulhat ki. 8-9 hónapos korban ép hallású gyermek figyel a saját hangjára, ismételgeti azt. Biztosan reagál a nevére, figyel a beszélőre, szívesen hallgat mozgással kísért gyermekdalokat, mondókákat és ezt ritmusos mozgással is gyakran kifejezi. Néhány szót meg is ért A csecsemő hallását például kellemes hangot keltő tárggyal is megvizsgálhatjuk. Fontos, hogy a hangkeltő tárgy mindig a háta mögött legyen és ne kerüljön a látóterébe, mert akkor azért fordul oda, mert látja. A zajgenerátorral hangot keltünk és ha jó a csecsemő hallása, akkor abba az irányba fordul ahonnan a hangot hallja. Te is kipróbálhatod a gyakorlaton vagy a környezetedben élő csecsemőn. Nagyon ügyelj arra, hogy a hang kellemes legyen, hogy ne fakadjon sírva! 1 éves korra differenciálja az

emberi hangokat, észreveszi a különbségeket, megismeri az őt körülvevő egyes emberek hangját. Ha beírod a Google képkeresőjébe a következő szavakat: újszülöttkor, hallás, szűrővizsgálat, akkor sok képet találsz róla! 14 A SZAGLÁS FEJLŐDÉSE Akár krumpli, akár pisze, nem lehet kikapcsolni, illatok ezreit érezzük. Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje a szaglás jentőségét a megismerő folyamatokban és fejlődésének állomásait újszülött, csecsemő és kisgyermek korban. A legutóbbi időkig feltételezték, hogy szaglásról végképp nem lehet szó méhen belüli állapotban, hiszen ahhoz levegőben oldott szaganyagokra és légzésre van szükség. Az újabb kutatások azonban mást mondanak. Az orr kifejlődik a 11-15-ik hét között Számos vegyi anyag bejut a magzatvízbe. A magzat belélegzi, lenyeli ezeket, és direkt kapcsolatba kerülhetnek érzékszerveivel Az újszülött szaglása még fejletlen, kevés

illatot ismer. A magzatvíz íze előkészíti a szaglását, így ismeri fel édesanyja jellegzetes szagát, és így talál oda az anyamellhez közvetlenül megszületése után. 7-8 hónapos kortól képes a szagokat differenciálni, felismerni különböző szagokat, illatokat. Szoros összeköttetésben áll az emlékezettel. http://www.wikipédiahu Szaglás szócikkében olvashatsz a szaglás folyamatáról, illatokról és szagokról bővebben. 15 AZ ÍZLELÉS FEJLŐDÉSE Nagyon finom Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ízlelés jelentőségét és fejlődésének állomásait újszülött, csecsemő és kisgyermekkorban. A tények és vizsgálati adatok alátámasztják, hogy íz-érzékelés létezik már magzati korban is. A kismama által fogyasztott ételek, italok összetevői részben bejutnak a magzatvízbe. Tesztek azt mutatják, hogy a baba magzatvíz-kortyolásainak száma növekszik édes anyagok hatására, és csökken savanyú,

vagy keserű anyagok esetében. Az újszülött már elkülöníti a négy alapízt. Számos vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy a csecsemők el tudják dönteni, milyen ízt szeretnének a nyelvükön érezni, és egészen apró különbségeket is képesek felismerni. Kedvelik az édes ízeket, és nemtetszésüket nyilvánítják, ha az enyhén sós, savanyú vagy keserű folyadékot kapnak. Keserű íz esetén a baba arca eltorzul és a 16 A legfontosabb táplálék lebiggyeszti a száját. Az édes-savanykás ízeket kedvelik A jellegzetes arckifejezések, amelyeket a különböző ízekre válaszként produkálnak, feltűnően hasonlítanak azokra, amilyeneket felnőttek mutatnak ugyanezekre az ízekre. Ez arra utal, hogy ezek az arckifejezések veleszületettek Ha egy újszülöttnek vagy csecsemőnek citromot csepegtetnek a szájába vagy bármilyen savanyú ízt érez, elfintorodik. Éppúgy mint mi, a felnőttek 17 A TAPINTÁS FEJLŐDÉSE „Ha

kisbabád vagyok – érints meg! Szükségem van az érintésedre, úgy ahogyan talán sosem képzeled. Ne csak mosdass, pelenkázz és etess. Ringass el. Puszild meg az arcomat és simogass Nyugtató, lágy érintésed biztonságot és szeretetet ad. Ha gyermeked vagyok – érints meg! Akkor is, ha dacos vagyok és elutasítalak. Ne add fel, keress új utakat, hogy közel kerülj hozzám. Jóéjtpuszid édes álmokat hoz. Mindennapi érintésed elmeséli, mit érzel. Ha kamasz fiad vagyok – érints meg! Ne hidd, hogy nem kell éreznem, hogy törődsz velem Csak azért, mert már majdnem felnőttem. Szükségem van szerető karjaidra, szükségem van lágy hangodra. Az élet viharában a bennem élő gyermek érted kiált.” Érints meg! /részlet/ ismeretlen szerző 18 Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje a tapintás jelentőségét a megismerő folyamatokban és tisztában legyen fejlődési állomásaival. Az anyaméh optimális stimuláló környezet a

magzat számára, teli változatos ingerekkel. A magzat sohasem izolált A tapintás ― az első eszköze az emberi tapasztalatszerzésnek és kommunikációnak ― már a magzati életben elkezdődik Az első testrészek – ahol a magzatnál kifejlődik a tapintás, mint érzékelés – azok, amelyek felnőttként is a legérzékenyebbek az érintésre. Az arccal kezdődik és a genitáliákkal, a nemi szervekkel folytatódik (10 hetes kor), majd az ujjak (11-ik hét), és a talp (12-ik hét) következnek. A 17-ik hétre a törzs is érzékennyé válik. A magzat megérinti saját arcát, ajkát, testrészeit, a köldökzsinórt, szopja a hüvelykujját. A 32-ik hétre a testének majdnem egésze érzékeny melegre, hidegre, nyomásra és fájdalomra. A baba érzékeli a hasfalon keresztül a simogatást Újszülött korban a legfejlettebb a tapintás. A tapintásnak, simításnak, érintésnek nagyon fontos érzelmi jelentősége is van. Élettani alapja a szopó és a fogó

reflex Fokozatosan tapintja, tapogatja a tárgyak felületét Megismeri azok tulajdonságait: kemény, száraz, hideg, stb Érzékeli a hőt is. Ha kellemetlen vagy fájdalmas inger éri sírással reagál rá Tudásod ellenőrzése céljából old meg a Munkafüzetben lévő 9-10. számú feladatokat! A táblázatok kitöltéséhez találsz ott útmutatót! 19 A BELSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanulót megismertesse a belső érzékelési formák fejlődésével. Az egyensúlyozás, a téri tájékozódás és a saját test helyzetének érzékelése nem velünk született képességünk, hanem egy hosszú tudat alatt végbemenő tanulási folyamat eredménye, aminek következtében az idegrendszer központi struktúrái fejlődnek. A magzati élet, a csecsemő és a kisgyermekkor során olyan érési folyamat zajlik le, amihez elengedhetetlenül fontos külső tényezőkre van szükség. A magzat és a csecsemő kiegyensúlyozott

fejlődése az anya kiegyensúlyozott életviteléből (is) következik. A terhesség és a szülés során fellépő komplikációk ugyanúgy traumatikusan hathatnak az idegrendszer fejlődésére, mint a szülő káros szenvedélyei vagy kiegyensúlyozatlan, szorongásokkal, feszültségekkel teli érzelmi állapota. Kiemelhetnénk például a ringatás hangsúlyozottan fontos szerepét a mozgás és a téri tájékozódás fejlődésében, de a ringatás szó önmagában nem fejezi ki azt, amire a magzatnak és a csecsemőnek valójában szüksége van. Ami igazán fontos lehet ebben az életkorban, azt talán inkább úgy lehetne kifejezni, hogy a ringás, a hullámzás élménye. Egy nyugtató, bódító, andalító együtt hullámzás azzal a személlyel, aki körülveszi, biztonságot, megnyugvást ad neki. Ebben az élményben benne van az anya hangja, illata, íze, tapintása és meleg tekintete is. A beszéd kialakulása előtti időszakban még nem különül el egymástól

az érzelmi és a fizikai inger. 20 A KINESZTETIKUS VAGY MOZGÁSÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Csak ügyesen! A mozgás során az izmokból, az izületi tokból az érzőideg végkészülékeken keresztül visszajelzés megy az agyba a hely vagy helyzetváltoztatásnál. Az izmokban és az izületi tokban lévő végkészülékeket nyomás éri, és ez a nyomás a mozgásérzékelés ingere. Jelentősége az irányított mozgás kivitelezésében van. Mozgásérzékelés. A mozgásanalizátor szerteágazó receptorai ― az un Proprioceptorok ― valamennyi izomban, ínban szalagban és izületben megtalálhatók. Adekvát (megfelelő) ingerük az izomfeszülés. A mozgásanalizátorba befutó információ tartalma nem korlátozódik csak a proprioceptorok által szolgáltatott ingerekre, hanem a többi érzékszerv és a külső visszajelzések is segítik a helyes mozgásemlék kialakulását a mozgásérzékelés fejlődését A mozgásérzékelés fejlettségét az jellemzi,

hogy a „kell" és „van" értékek milyen mértékben térnek el egymástól. A mozgásérzékelés a születés pillanatától a mozgásemlékek alapján fejlődik ki, és a meglévő ismeretek alapján történik a cselekvésprogramok megszervezése és beindítása. Látszólag kis eltérést mutató mozgások végrehajtásához szükséges cselekvésprogramok jelentősen eltérnek egymástól Pl egy oldalsó középtartásba történő karemeléshez más izomcsoportok eltérő dinamikájú mozgósítására van szükség, mint a mellső középtartásba lendítéshez. Újszülöttkorban: már a szerve megvan, gyakorlás eredményeként fejlődik. 21 AZ EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Repülök! Szerve a belső fülben található, a labirintusban. Segítségével a térhelyzet változásait érzékeljük Az egyensúly-érzékelés már a magzati élet negyedik hónapjától működik, így a baba érzi, ha az anya megváltoztja a testhelyzetét, ha táncol

vagy éppen pihen. A terhesség ötödik hónapjára a belsőfül egyensúlyozásért felelős része teljesen kifejlődik, de csak a születés után jut igazi szerephez. Újszülöttkorban már igen fejlett, megrezzen, sír, ha kimozdítjuk biztonságos testhelyzetéből. A fejlődés folyamán még tökéletesebbé válik. Születés után a csecsemő érzékeli a nehézségi erőt és feje mozgatását. Sok-sok inger szükséges ahhoz, hogy a kisgyerek érzékelje egyensúlyát és helyzetét a térben. Minden mozgás, helyzetváltoztatás az egyensúlyérzékelő szervet fejleszti. A járáshoz a csecsemő a fej felemelése, az átfordulás, a felülés, a négykéztérd és a felállás állomásokon keresztül jut el. Minden állomás az egyensúlyérzékelés egyre fejlettebb állapotát mutatja A szülők, szinte ösztönösen, az egyensúlyérzékelést fejlesztik, amikor hordozzák, ringatják, hintáztatják a gyermeket, ráadásul a gyerekek igazi örömüket lelik ezekben

a mozgásokban. Az első, bizonytalan lépések után nem áll le az egyensúlyozásért felelős szerv fejlődése. A gyerek mozgása, ugrálás, futás, hintázás, forgás, mind-mind fejlesztik és ezzel határozottabb és egységesebb lesz a gyermek mozgása, valamint önmaga térbeli érzékelése. Játékos feladatokkal edzhető is az egyensúlyozás. A mondókával összekötött mozgás, a lovagoltató, hintáztató játék, igazi öröm lehet a gyermekeknek. 22 A SZERVI ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Mi fáj? A szervi érzékelés szerveink mûködését érzékeli. Receptorai a szerveinkben változó sűrűségben találhatók. Minden esetben szükségállapotot jelez Az egész szervezetre kiterjedõ, nem lokalizálható érzések a közérzet Az elképzelhető legkényelmetlenebb "fekhely", amivel egy magzat szembesülhet, az anya gerince. Ha úgy fekszik, hogy a gerince keresztben van az anya gerincével (amikor az anya háton fekszik), a magzat addig ficánkol

és ügyeskedik, míg valamiképp el nem fordul ebből a roppant elfogadhatatlan testhelyzetből. A szívverésének változásai és amint a magzat változtatja elhelyezkedését ugyancsak sokat elmond arról, hogy a nőgyógyászati beavatkozások fájdalmasak a magzatnak. A szívverésben bekövetkező változások és a mozgások megsokasodása jelzi, hogy az ingerek fájnak a magzatnak. „Az arc érzőidegei, a trigeminális ideg, már mindhárom ágával teljesen kifejlődve jelen van egy négyhetes emberi magzatnál. Hét hetes korukban pontosan olyan módon rántják vagy fordítják el a fejüket egy kellemetlen ingertől, mint ahogy azt bármely korosztálynál megszoktuk." (E. Blechschmidt és S Wintrap) 23 Maria Fitzgerald (a Thomas Lews Fájdalomkutató Központ Fejlődéskori Neurobiológia profeszszora) kifejtette, hogy egy másik meghatározó faktor továbba az, hogy az újszülött fájdalomrendszere és idegpályái, melyek az agytörzsből a

gerincvelőhöz hordozzák a fájdalomtiltó üzeneteket, később fejlődnek ki, mint a szervezet más részei. Fitzgerald professzor még hozzáteszi: "Ezek az idegrostok a magzati élet korai szakaszában kezdenek el lenőni a gerincvelőn, de jó ideig nem eresztenek ágakat a gerincvelőbe, és nem működnek teljességgel még közvetlenül a születés után sem." Ez azt jelenti, hogy a piciny baba még nem élvezheti a természetes fájdalom-kioltó rendszert, ami felnőttek esetében elviselhetőre redukálja le az idegrendszerbe beérkező fájdalom üzeneteket. A szervi érzékelés tehát már születésünkkor megvan, a fájdalmat vagy szerveik jelzéit a gyermekek is felfogják, de pontosan lokalizálva meghatározni az adott területet, csak a testrészek illetve később a belső szervek elhelyezkedésének ismereteivel tudják. Tudásodat ellenőrizheted, ha megoldod a Munkafüzetben a 11. számú feladatot! 24 AZ ÉSZLELÉS FEJLŐDÉSE

Szivárványszínű, illatos, repül Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje az észlelés fejlődésének normális menetét, az érzékszervek összehangolt működésének állomásait. Az érzékelési területek egyszerre adnak a külvilágról információt, és ezek együttese segíti a megfigyelést. Az észlelés egy összetett művelet Szükség van egy korábbi tapasztalatra, mely vonatkozik az állandóságra, illetve arra, hogy a tárgy kiemelkedjen a környezetéből. Az ingerkomplexum segítségével már nemcsak mozaikokat, hanem jelenségeket észlelünk. A korábbi elképzeléssel ellentétben az újszülött már érzékeli a fényt, hangot, a tapintásra különösen érzékeny. Megkülönbözteti az ízeket, a szükségállapotok érzékeléséről is kapunk visszajelzést A világot, melyről nincs tapasztalata folyton változónak látja Az állandóság (konstancia) csak hosszú tapasztalat után alakul ki. Ha megtanultad a fejezetet, oldd

meg a Munkafüzetben a 12-es feladatot! 25 AZ EMLÉKEZET FEJLŐDÉSE Melyik a kék? Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerkedjen az emlékezet fejlődésének formáival a különböző korokban és zavarai esetén megfelelő segítséget nyújthasson. A kisgyermek a jelenben él. Hosszú folyamat eredményeként emlékszik a múltra A környező jelenségek számára szituációkhoz kötöttek, nem időrendiséghez. (pl: nemrég beteg testvérét az ágyban keresi, holott vele játszott.) Az emlék hosszú ideig nem választódik el mereven a jelentől Mielőtt belekezdenél a képzelet fejlődésének tanulásába, ismételd át, amit általános pszichológiából tanultál az emlékezetről! Felismerés, ráismerés: 4-6 hónapos korra jellemző. Az emlékezés legelemibb formája Még nem önálló lelki jelenség, az érzékelésbe és az észlelésbe ágyazva jelentkezik. A ráismerés feltételes kapcsolatok gyakori ismétlődésének az eredménye.

Legelső ráismerés az anya megpillantásakor adott reakció és az étkezés. Legkorábbi felismerés együtt jár az etetéssel Emlékszik a testtartásra, milyen hely26 zetben etették, csak ha mindig ugyanúgy történik. Mindig ugyanahoz a szituációhoz kapcsolt, azonos körülmények között jelentkező ingerek ismerősek, és felidézik a gyermek számára az egész szituációt. (fürdetés menete, étkezési sorrend, napirend) Mindig ugyanahoz a szituációhoz kapcsolt, azonos körülmények között jelentkező ingerek ismerősek, és felidézik a gyermek számára az egész szituációt. (fürdetés menete, étkezési sorrend, napirend) A felismerés megelőzi a felidézés fejlődését: 1 éves gyerek néhány napra emlékszik vissza (felismeri a játékot, dallamot) Az anya, vagy a gondozónő arcát ismeri fel leghamarabb. Fontos, hogy mindig ugyanaz a személy lássa el. Kis csecsemőkorban, ha ezek a folyamatok megszakadnak 2 hétre, az emlékezés csökken Aki

őt ellátja, annak arcára, hangjára, tapintására együttesen emlékszik A felismerést, ráismerést befolyásolják az érzelmei Azokra a dolgokra emlékszik, amelyek erős érzelmi reakciót váltottak ki (öröm, durvaság) Amik vele történtek, vagy amit ő csinált (játék) Kinesztetikus (mozgásos) emlékezés: 9-12 hónapos korra jellemző. Olyan emlékek tartoznak ide, melyek mozgással vannak összekötve Ide tartoznak, az un. gesztussal összekötött helyzetmegértések (hívó mozdulat) Itt az emlékezet még gondolati kontroll nélküli. kinesztetikus emlékezet fejlesztésére, képzelet fejlesztésére szolgáló játék: A játékosok száma: tetszőleges Kiküldünk a teremből három gyereket. A bennmaradók megbeszélnek egy mozdulatsort. A kint lévő gyerekek közül az első bejön, és neki eljátsszuk a jelenetet. Ezután a második gyerek jön be, de most az első gyerek játssza el a mozdulatsort /vagy legalábbis azt, amire emlékszik belőle/. Majd

ugyanez történik a harmadik utánjátszásban is. Az utolsó gyerek már úgy játssza el a történetet, hogy el is meséli azt, amit látott. Legvégül megnézzük, összehasonlítjuk az eredeti mozdulatsorral. Verbális emlékezés 1-2 éves korra jellemző. A gyermek emlékszik a vele kapcsolatos eseményekre 2 éves kor táján felfedezi, hogy a beszéd segítségével fel lehet eleveníteni a múltat. Ehhez az szükséges, hogy amikor még nem érdeklődik, akkor is beszéljünk a múltról, a jövőről. (reggel-este, nem távolabbi). A szóban emlékezésnek 2 szakasza van: 1. A gyermekek először maguktól mondják el a velük történt eseményeket 2. Kérdésre mondják el az emléküket Az utóbbi a fejlettebb forma, mert szándékos figyelem kell hozzá. A szóbeli emlékezet szándékos formája a tanulás alapja. Kisgyermekkorban a szándékos emlékezetnek csak 27 nyomaival találkozunk, a szándékos emlékezés tényleges kialakulása csak az iskoláskorban

lehetséges. 2 éves kor körül már ő is érdeklődik. Néhány napra, hétre emlékszik, megjegyzi a mondókát A saját magukról szóló mesét számtalanszor meghallgatják. A bevésés önkéntelen, nem mindig tudják akkor felidézni, amikor a felnőtt akarja. (Mi történt a bölcsődében? Mit ettél?) A verbális tájékoztatás nagyon szükséges. (mindjárt dél van, ilyenkor szoktál enni, este van ilyenkor alszunk) 3 éves korban kezdődik a gyermeknél, hogy verbálisan igyekszik meghatározni az időt. A múlt egyenlő a tegnappal. A holnap egyenlő a jövővel Az érzelmileg mély hatású élmények osztják nagyobb távokra az időt. (karácsony, nyaralás) Az időészlelés szoros kapcsolatban áll az emlékezéssel. A ráismeréskor halványan megjelenik a múlt. Még nem az idő múlásából, hanem az egymás után következő eseményekből következtet Bölcsődében, gyermekotthonban a napirend tagolásával segítjük elő a tájékozódását. Óvodás

korban már nagyobb időtávokra is képes emlékezni . (1-2 évre) Iskolás korban fokozatosan a történelmi időszemlélet szintjén lesz tájékozott a gyermek, ami a tanulással fejlődik. (3 vagy több évre emlékszik először, majd egyre nő az időtáv) Szituatív (jelenetszerű) emlékezés: 2-3 éves korban jellemző. A gyermek megtörtént eseményekre, őt érdeklő dolgokra rendkívül pontosan, és élesen emlékszik. (pl: szó szerint a mesére, hány csík van a macskán a mesekönyvben, mi történt karácsonykor) Ez nem egy különös képesség, hanem az emlékezetnek egy sajátos formája, amely óvodás kortól rohamosan fejlődik. Fantáziahazugság: A gyermekekre 3 éves kor körül jellemző. Úgy számolnak be az eseményekről, hogy olyan dolgokat is beleszőnek, ami nem történt meg. Ez nem igazi hazugság. Oka a hiányos emlékezeti kép, amit képzelettel egészít ki Szándékos emlékezés: Kisiskolás kortól kezdődik, fokozatosan szükségessé

válik a tanuláshoz, késôbb pedig majd a munkához. A megszerzett tudásod ellenőrzése céljából töltsd ki az ide tartozó feladatot, a Munkafüzetben a 13-as számú táblázatot! 28 A KÉPZELET FEJLŐDÉSE Elérem a szivárványt! Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje meg a gyermekek képzeletének normális fejlődését, legyen tisztában az ettől eltérő problémákkal, hogy időben segítséget tudjon nyújtani. A gyermeki képzelet a tudatos, értelmes cselekvések és a gondolkodás segítségével, valamint a beszéd fejlődése során bontakozik ki. Mielőtt elkezded tanulni a képzelet fejlődését, ismételd át a képzeletről tanultakat általános pszichológiából! 1 éves kor körül jelentkezik a képzelet első megnyilvánulása, mely mozgásban mutatkozik meg. Ennek egyik alapvető megnyilvánulási formája az egyszerű evőeszköz-használat. A többször ismétlődő cselekvéseket már előre el tudja képzelni. Az első év

végén, a második év elején, mikor a beszéd megindul, szoros a kapcsolat a beszéd, a képzelet és a gondolkodás között. 2éves kor körül rájön arra, hogy az átélt helyzetet egy elképzelttel lehet helyettesíteni. „úgy tesz mintha”― megjelenik a szerepjáték. Itt már fejlett eszközhasználatot végez Beleképzeli magát anyja helyébe, utánozza a felnőtteket, állatokat, tárgyakat helyettesít más tárgyakkal. 29 Ilyenkor a valóságtól többé-kevésbé eltérő, de a valóságon alapuló képzeleti játékot játszanak. A beszéd megértésekor, mások beszédének hatására elképzeli az elmondott dolgokat. Fokozatosan megtanulja, hogy a beszéddel feleleveníthetünk valamit, ami most nincs, de megtörtént, vagy meg fog történni. A gyermek a valóságot és az elképzelt dolgokat nem különíti el élesen Gondolkodásában összemosódik a kétféle világ Egysíkú a gondolkodása, a valóság gyakran elképzelt Itt is meg kell említenünk

a fantáziahazugságot, hiszen képzeletével, vagy vágyaival egészíti ki a hiányos emlékezetet! A gyermeki képzeletet erősen befolyásolják az érzelmek. A látottak, hallottak, milyen élményt jelentenek számára. (hencegés, hősködés) 3 éves kor körül a meseszituációkba való beleélés, beleképzelés jellemző. A gyermeki képzelet leginkább a mesehallgatás közben fejlődik. A 3 éven aluli gyermek képzeletét leginkább a saját magával kapcsolatos események elmesélése mozgatja meg. A gyermeki képzelet leginkább a mesehallgatás közben fejlődik. Nem véletlenül emeltem ki a hallgatás szót, amikor a kisgyermek mesét hallgat elképzeli a szereplőket olyannak, amilyennek ő szeretné látni. A mesefilmekkel készen kapja a mesében szereplők figuráját, így torzulhat a szép és a jó fogalma Idealizált példaképeket kap, pedig a kisgyermeknek legtöbbször szüleikhez hasonlónak képzelik a szépeket és a hősöket bárhogy is néznek ki.

Óvodás és kisiskolás korban az igazi mesét élvezi. A mesékben minden lehetséges Így kárpótolja magát azért, ami a valóságban nem lehet meg. Ekkor már élénken elkülönül a mese és a valóságtudat. Fokozatosan elôtérbe kerül a reproduktív képzelet Ebben a korban gyakran megváltoztatja a mese végét, ez erős képzeleti tevékenységre utal. Serdülőkortól már az alkotó képzelet a jellemző. Sok serdülő kezd valamilyen alkotó tevékenységbe pl: vers vagy prózaírás, festészet, zeneszerzés, színjátszás Ellenőrizd tudásodat! Végezd el a Munkafüzetben a 14-15. számú feladatokat! 30 A MESE SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEK ÉLETÉBEN Ezt most kiolvasom! A mese és a mesemondás ideje soha nem jár le. A mese rendkívül hasznos és nélkülönözhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából, hiszen annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse, a mese szereplőivel azonosulva átélhet különböző helyzeteket,

feloldhatja a benne felgyűlt feszültséget. A gyermekeknek óriási szükségük van arra, hogy átlássák az egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljanak hősökkel, felismerjék a rosszakarókat. A főhősök bőrébe bújva élik át a veszélyt, a megmenekülést, az örömöt, a bánatot, kalandokban vesznek részt, harcolnak az igazságért. A mesehősökkel együtt nyerik el méltó jutalmukat – vagy büntetésüket Ezáltal ismerik és tanulják meg az erkölcsi normákat, amelyek rögzülnek, így a meséknek nevelő szerepük, hatásuk is van a szórakoztatáson kívül. A gyermek figyelmét az olyan történet köti le a legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti a kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha fejleszti intellektusát, ha mozgásba hozza képzeletét, ha eligazítja érzelmeiben, ha megbékíti félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat is javasol. A jó mese titka, hogy mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi

színvonalán fejti ki hatását. A példák megértetik a gyermekkel, hogy súlyos gondjaira létezik átmeneti vagy végleges megoldás. A mesében (és így az életben is) a problémákat nem lehet elkerülni, a küzdés, a harc elválaszthatatlan az emberi élettől. A mese mindig jól végződik, ha a hős felveszi a küzdelmet, bátor, szembeszáll az igazságtalanságokkal, akkor legyőz minden akadályt. 31 Piaget kimutatta, hogy a gyermek gondolkodása egészen a pubertás korig animisztikus (megszemélyesíti a tárgyakat) marad. A szülők és a nevelők azt állítják, hogy a tárgyak nem éreznek és nem képesek cselekvésre, a gyermek úgy tesz, mintha ezt el is hinné, mert meg akar felelni az elvárásoknak. A szíve mélyén a gyermek azonban másként gondolkodik A mese ugyanolyan egyszerűnek és szélsőségesnek mutatja a világot, mint ahogyan azt a gyermek éli meg. A gyermek számára maradandó élményt nyújt, ha a szülő fejből mondja a mesét, mert

így természetesebb, élményszerűbb a hatása. Közvetlenebb az érzelmi kapcsolat a szülő és a gyermek között. A mese utáni varázst soha ne magyarázzuk és ne faggassuk a gyermeket a mese értelméről. Jól beszélő, író, gazdag fantáziájú, jó rajzkészségű felnőtt abból a kisgyermekből lesz, akit kicsi korától hozzászoktattak ahhoz, hogy a szavak nyomán belső képet készítsen, ez pedig a mesehallgatás, nem pedig a mesenézés! Orvosi kísérletekkel igazolták, hogy a mesét hallgató kisgyermekek immunrendszere is jobb, ugyanis a mese megkönnyíti a leválás okozta érzelmi elbizonytalanodást, biztonságérzetet ad, ezáltal a gyermekek ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben. Néhány mese nevelő hatását meg is fogalmazták: - az állatmesék megszerettetik velük az állatokat és a természetet - a Jancsi és Juliska feloldja a szeparációs félelmet - a Hamupipőke segít megoldani a testvérféltékenységet - a

Hófehérke csökkenti a rivalizálást anya és lánya között Miért kellemes élmény a 2-2,5 éves gyermeknek a róluk szóló mese? - újra átéli a kellemes élményeket magyarázatot kap a tisztázatlan kérdéseire a felnőtt mesélhet saját életéről, munkájáról. Ez csökkentheti a gyermekben a szülő távolléte miatti rossz érzéseket. Sok információt szerezhet A mese végigkíséri az ember életét. A felnőttek is szeretik a meséket és szeretnek mesevilágban élni. Aki sok mesét hallgatott gyermekkorában, sokat olvas felnőttkorban Ha megtanultad a tananyagot, végezd el a Munkafüzetben a 16-17-es számú feladatokat! 32 A GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE Abból tudhatod, hogy a gyermekeid kezdenek felnőni, hogy olyanokat kérdeznek, amikre van válasz.” (John J Plomp) Vajon mire gondolhat? Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje a gondolkodás fejlődésének jelentőségét és a gyermeki gondolkodás sajátosságait. Mielőtt

elkezded tanulni a gondolkodás fejlődését, ismételd át a gondolkodásról és annak műveleteiről tanultakat! 33 A gondolkodásnak legelső megnyilvánulási formája az elemi, érzékelő mozgásos gondolkodás, mely szenzomotoros (cselekvésben történő) gondolkodás. Megjelenése az 1 év végére, 2 év elejére tehető. A gondolkodás a cselekvésből indul ki Akkor kezdődik, amikor különválasztja a csecsemő a nézhető és a fogható tárgyat. A gyermeki gondolkodás intenzív fejlődése kb. 3 éves kortól indul Ekkorra alakul ki a beszéd olyan szintű fejlettsége, hogy lehetővé teszi az összefüggő gondolkodási folyamatok létrejöttét. 1. Szemléletes, cselekvő gondolkodás: (szenzomotoros): csecsemő és kisgyermekkorra jellemző 5-6 hónapos korban még összemosódik a nézhető és a fogható tárgy, tehát amit lát számára csak az megfogható és csak akkor, ha látja. Ha nem látja, nincs, nem keresi 8-9 hónapos korban a csecsemőt, már

nem lehet becsapni. Emlékképe van, kezd kialakulni a képi gondolkodás. A kisgyermek gondolkodása a gyakorlati tevékenységből alakul ki A szemléletes volta miatt cselekvő gondolkodásnak nevezzük Még nem gondolkodik, hanem lejátsza a cselekvést, amikor problémahelyzetbe kerül, manipuláció közben. • • toronyépítés = viszonyítás gyűjtögető játék = szelektálás, válogatás A cselekvéshez eszközöket használ, bot, kéz, sál, stb. A 3 éven aluli gyermekre az is jellemző, hogy elsődleges élmények alapján általánosít(aki fehér köpenyt visel az orvos, ami gömbölyű az labda) A szemléletes, képszerű gondolkodás az egyes tárgyak jellegzetes tulajdonságait egy képpé állítja össze, ez egy képzeletbeli dolog. Ennek számtalan példája van az eszközhasználatnál A gondolkodáshoz társul a képzelet. A gondolkodás és a képzelet a valóságban együtt jár, a gondolkodást segíti a képzelet, de a képzelethez gondolati kontroll

társul Ez szabja meg a határt Valójában tehát a gondolkodás akkor indul meg, ha már tud a gyermek beszélni, van szókincse. A gyermek fogalmai a szavak tanulásával 1 év körül kezdenek kialakulni. De fogalmai még differenciálatlanok. Ugyanaz a fogalom sok mindent takar (pl: ami gömbölyű, az labda, lehet az alma, vagy cseresznye) Általában annak a fogalmi gondolkodásnak a csírái, amivel a felnőttek rendelkeznek, a gyerekeknél 4-5 éves korban jelentkeznek. De csak azokra a dolgokra vonatkoznak, amelyek vele megtörténtek, amivel találkozik. Ez a tapasztalat hiányából fakad 34 Az óvodáskorú gyermek gondolkodása: intuitív. A gyermek gondolkodásához anyagot mindig a konkrét élmények, az észlelt jelenségek és azok összefüggései adják. • • • • • • Az elsajátított fogalmak kevésbé általánosak, mint a felnőtté. Az anyu csak az én anyukám, rádió az, ami nekünk van. Egyre nagyobb tárgyi ismerettel azonban, maga is tud

általánosítani. Az elsajátított fogalmak nem eléggé elvontak, sok bennük a szemléletes elem. A kórház nem gyógyulást szolgál, hanem kínos élmény. A gyermek fogalmai nem eléggé rendezettek. Nem különül el benne a lényeges és a lényegtelen, erősen szubjektív (ha a kutyát felöltöztetik, az is gyerek) A viszonyítások értelmezése is nehéz számára (a nagyi anyu anyukája, apu anyósa stb.) Hajlamos a jelenségeket örökérvényűnek tekinteni (a ma holnap, tegnap lesz) Az óvodás konkrétumokban látja a fogalmat (pl.: csigalépcső = csigákból álló lépcső) Az iskoláskorú gyermek logikai gondolkodása, 10 éves kortól teljesedik ki. Ezt 6-7 éves kortól az iskola fejlesztő hatása döntően befolyásolja, alakítja. A gyermeki világkép A kisgyermek elképzelése a világról, a természeti jelenségekről más, mint a felnőtté. Ismeretei hiányosak, gondolkodásmódja sajátos, de a felnőtt is hajlamos rá, hogy félrevezesse a

gyermeket( pl. amikor megverjük az asztalt, amibe beverte a fejét és azt mondjuk, hogy: Dá dá asztal Megszemélyesítjük az élettelen tárgyat.) A gyermek szenvedélyes érdeklődéssel törekszik a világ megismerésére. A mi ez? kérdéssel mindent meg szeretne ismerni a miért kérdéssel már a dolgok okait keresi. Piaget foglalkozott a sajátos gyermeki világképpel. Antificializmus: A természet valamennyi elemét az emberek állították elő, illetve a természeti jelenségeket az emberek irányítják. (szél, időjárás, eső) Valószínűleg a gyermeki függőségből ered. Animizmus: Tárgyak, jelenségek érzésekkel, szándékkal rendelkeznek. Megelevenítő gondolkodásmód (ház, játék) kb 5 éves kortól, csak azt véli élőnek, ami mozog (óra, szél, autóbusz) A nem ismert kifejezéseket igyekszik értelmezni. Ez önkényes jelentésadás (szülők-nevelők Televízió. Jóska bácsi lógott Elképzeli) Tudásod ellenőrzése céljából végezd el a

Munkafüzetben a 18-19. számú feladatokat. 35 A FIGYELEM FEJLŐDÉSE Figyelek Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje az egészséges kisgyermek figyelmének fejlődési állomásait, ismerje fel az ettől eltérő állapotokat és idejében jelezni tudja. Mielőtt elkezded tanulni a figyelem fejlődését, ismételd át a figyelemről tanultakat általános pszichológiából! Csecsemő korban a fixálás a figyelem első megnyilvánulási formája (gondozási műveletek közben szemük találkozik, kéznézés hosszú percekig.) Tekintetét rögzíti a felnőttre, majd arca elé tévedt kezére. Kéznézés közben, vagy egyéb testhelyzetekben megtanul követni tekintetével, vagyis „huzamosabb ideig figyel” 3 hónapos kortól 7 hónapos korig érdeklődése a külvilág felé fordul. Ébrenlétének fő tevékenysége a figyelés Személyek, tárgyak figyelése Ez a nézelődés spontán tevékenység, idegrendszeri érettségen alapszik, nem

szükséges hozzá különösen feltűnő külső inger. pl: csillogó játék. 8 hónapos kortól a nézelődést a manipulációra való figyelés váltja fel. Figyel saját mozgására, a külvilág eseményeire. Öltözködésre, evésre, felnőtt mozgására 36 Csecsemő és kisgyermek korra az önkéntelen figyelem a jellemző. A csecsemő és kisgyermek figyelme ellenben olyan erőteljes, hogy tartós figyelemre képes, ha megfelelő körülményeket teremtünk számára. A szándékos figyelem még megterhelő, ha ki is tudjuk váltani, csak látszólagos eredményt kapunk Nem dolgozza fel az élményt Ezért kell a kötetlen programfeldolgozás bölcsődében, óvodában. Szándékos figyelmet igényelnek a körjátékok, szabályokat kell betartani, ezért nem lehet ezt játszani Az önkéntelen figyelem az egész gyermekkoron végigmegy Kiváltható: 1. élénk színnel 2. újszerű dolgokkal 3. változatos formával Minél változatosabb a felület, minél több a

kiszögelés rajta, annál érdekesebb. Nézd és tanuld meg az alábbi táblázatot, melyben az egészséges csecsemő tantárgyból megtanult tevékenységfejlődés és a figyelem fejlődésének kapcsolatát láthatod. Az alábbi táblázat megtanulása után, töltsd ki a Munkafüzet ide tartozó feladatát a 18-ast. Nagy, piros, édes 37 A figyelem és tevékenység kapcsolatának alakulása 3 hótól – 3 évig 3 hónapos kortól 4-6 hónapos kortól 6-8 hónapos kortól Figyelem, érdeklődés Tevékenyég - közvetlen környezetétől távolabbra figyel - a mozgást fejfordítással követi - gondozási műveletek közben együttműködésre törekszik - érintget, tapogat - figyel saját tevékenységére - manipulálni kezd - kialakul a fogás - segítő mozdulataival részt vesz a gondozási műveletekben - megjelenik a szenzomotoros koordináció - megszokott környezetében észreveszi a változást, önkéntelen figyelme fejlődésének eredményeként.

- gondozási műveletek közben egyre aktívabb - játékát gyakorlás jellemzi - keresi, megközelíti a kiszemelt személyeket, tárgyakat 1 évtől Figyelmét rövid ideig irányítani tudja - Megszerzi, amire szüksége van - Egyértelmű segítő együttműködés a felnőttel 13-14 hónapos Figyelmét rövid ideig koncentrálni kortól tudja - gyűjtöget, konstruál, a próbálkozások eredményeként eljut a megoldásig - a gondozási műveletek egy részét önállóan végzi - vizelési, székelési ingerét felismerve visszatartja szükségletét szobatisztává válik 2-3 éves korban Figyelme külső ingerek mellett, belső ingereire irányul - környezetének ismeretében és utánzási hajlamából adódóan beindul a szerepjáték - akarati megnyilvánulásai egyre nyilvánvalóbbak - gondozási műveletek nagy részét önállóan végzi 38 A BESZÉD FEJLŐDÉSE Halló, itt vagyok! Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje a

normális beszédfejlődés állomásait, azt, hogy melyik korban melyik formának kell jelentkeznie és el tudja dönteni ha elmaradás van a fejlődésben. Súlyos eltérés esetén felhívja a figyelmet, hogy idejében kiderüljenek az okok és megkezdődjön a segítségnyújtás Sok kutató hiszi, hogy a nyelv tanulása már az anyaméhben elkezdődik. Ugyanúgy, ahogy a magzat hozzászokik a szív ritmusához, ráhangolódik az anya hangjára is. Már születése pillanatában is képes felismerni édesanyja hangját A beszédfejlődésről beszélve megkülönböztetjük a - hangadás fejlődését - beszéd megértését - beszédkésztetés, aktivitást 39 A hangadás fejlődése A hangadás fejlődése 0-3 éves kor között: Újszülött: megszületéskor hangadása a sírás 1-2 hónap: leheletszerű hangot ad, száját formázza 2-3 hónap: rövid, különálló hangokat ismétel 4-6 hónap: 2-3 magánhangzót, majd mássalhangzót összekapcsol, gőgicsél 6-8

hónap: gagyog 11-12 hónap: megjelennek az első valódi szavak 1,5 éves kor: több szóból álló mondatot alkot, „mi ez?” korszak 2. év: több szóból álló mondattal beszél, helytelen ragozással 3. év: összetett mondatokat használ kötőszavakkal, amit helyesen alkalmaz, „miért?” korszak 1. A sírás A hangadás, sírás végigkísér egész életünk során. A sírás egyéni Az újszülött sírása egysíkú De ezt a viszonylagos egysíkúságot később hangerővel, hangszínnel egyénivé teszi. Kezdetben artikulálatlan kiabálás, kiabálás ok nélkül, spontán jön, szabálytalan időközönként. Az újszülöttkor végére csökken ez a szabálytalanság, és átalakul jelző kiabálássá: • • • vegetatív állapotát jelzi fájdalomérzés, túl erős zaj mozgásban való akadályoztatás. A sírás erős negatív állapotot fejez ki. A csecsemő akkor sír, ha diszkomfortos állapotban van Abban a pillanatban, amikor megszületik,

diszkomfortos az állapota. Az első sírás a légszomj állapotából fakad, oxigént vesz fel. Az egyénre jellemző sírásmód az iskoláskorra alakul ki A sírás nem finom közlési mód. Funkciója az, hogy értesítse a környezetet arról, hogy diszkomfortos állapotban van, nem érzi jól magát. 3-4 hónapos korban, a sírásában különböző hangokat ad. Ezeket a különböző hangokat a környezet jól ismeri (pl: másképp sír, ha álmos, éhes, stb) A sírás kezdetben öntudatlan, majd a környezet reagálása nyomán tudatos jeladássá válik. A sírásnak ez a funkciója hasonlít a beszédhez. 40 2. Szájformázás Megelőzi a gőgicsélés kezdetét. A száját nyitogatja, csücsöríti, hang nélkül 1 hónapos kor körül jelennek meg az első leheletszerű magánhangzók: á, e, ö A felnőtt az első hangokra különös örömmel reagál. Ez kedvet csinál a csecsemőnek a mind gyakoribb hangadásra. 3. Gőgicsélés Figyel, észreveszi az emberi

hangot, fixálja a szájat, és megpróbálja utánozni. 2-3 hónapos korban kezdődik. 5-6 hónapos korban egyre erőteljesebb kellemes élménnyé válik, izomjáték. Az első hangok rendszerint az mghg torokhangok A torokhangok után egy hosszan ejtett kapcsolat, az eö jön létre. Ezt nevezzük diftongusnak Megjelenik a gargarizálás gr-kr. A gőgicsélés folyamatos lesz, gö-a-ö-gü-ge, stb Nemcsak a magyar nyelv hangjait fedezhetjük fel benne, (200-féle hang) nemcsak a hanganyag változatos, hanem a ritmus is A hang magasságát is sokat variálják. Gondozáson kívül, önmagukban, játékaikhoz, társaikhoz is beszélgetnek Gőgicséléssel válaszol a felnőtt beszédére Jól megfigyelhető a párbeszéd jelleg A gőgicsélés 6-8 hó között a legszínesebb, mindig pozitív érzelmi állapotot jelez A gőgicsélés maga is funkcióöröm. A gőgicsélést megtaláljuk még a süketnéma gyermekeknél is, bár 7-8 hónapos korra kezd elsivárosodni, megszűnni. 4.

Gagyogás 7-9 hónapos kor körül jelenik meg a gagyogás. Megjelennek a mássalhangzók Szótagszerűen a magánhangzók és mássalhangzók kapcsolása figyelhető meg. Eleinte a szótagokat magukban mondják, majd összekapcsolják, szótagláncokat alkotnak. A gyerek folyamatosan gagyog Annyiban tér el a gőgicséléstől, hogy akkor is gagyog, ha diszkomfortos állapotban van. A hangszínnel kifejez érzelmeket, nemcsak akkor gagyog, ha jó kedve van. A gagyogás elmarad, ha a hallással valami baj van. Minél hamarabb felfedezik a betegséget, annál jobban lehet gyógyítani. A halláskárosult gyermeknél már 8-9 hónapos korra elmarad a gőgicsélés, nem kezd gagyogni. Szakorvosi vizsgálat szükséges 41 A gagyogásnál fokozódik a játékosság. Fokozatosan, egyre gyakrabban találkozunk hangutánzással A gagyogó minden hangot ad, ami létezik nemzetiségtől függetlenül Fokozatosan azonban csak az anyanyelvi hangok maradnak meg. A felnőtt tükörreakciója

segíti őket abban, amit úgy hívunk, utánzás. Ez a hanglejtésben, ritmusban nyilvánul meg 10-11 hónapos korban a gagyogás rendszerint elmaradhat, két hétig szünet, majd hirtelen megindul a beszéd. A beszéd késése 3 éves korig elfogadható, amennyiben hallószervei épek, hallása jó, értelmi fejlődése megfelelő és jól érti a beszédet. 5. Halandzsabeszéd 1 éves kor körül találkozhatunk a halandzsa beszéddel. Egymás után rakott szótagcsoportokat mond a gyermek, ez hangsúlyában, hanglejtésében hasonlít a felnőtt értelmes beszédéhez. Teljesen értelmetlen szöveget értelmesen használ. A halandzsa beszéddel a gyermek már gondolati tartalmat is kifejezhet, de nemcsak komfortos állapotában használj, hanem beszélgetésre is Ez már közel áll a beszédhez. Sok gyermeknél kimarad a halandzsa beszéd szakasza. 1 éves kor a valódi beszéd a megindulásának időszaka. 6. Szavakban történő beszéd A szavakban történő beszéd

kezdetén megfigyelhetjük azt, hogy a gyermek nem mindig azt, azokat a szavakat mondja, amit a felnőtt, hanem más szavakat is használ. Az első szavak többnyire a felnőtt belehallásának eredményei: mama, papa, stb Az első szavak az utánzásból nőnek ki, az utánzásban olyan szavakat, szótöredékeket találunk, melynek értelmét a gyermek nem ismeri. A gyermek nagyon sokszor egy bizonyos dologhoz kapcsolódó összes tárgyat, mindig ugyanazzal a szóval jelöli. Pl: minden cica, ami szőrös, minden ladba, ami kerek 1-1,5 éves korban a gyermek sokszor egész szituációt mond el egy szóval. Ezt szituatív beszédnek nevezzük. Kevés a szókincse, csak jelenségköröket ír le Monorémának nevezzük, amikor egyetlen szóval egy mondatot fejez ki. Előfordul, hogy a gyerek egy-egy szó kíséretében odahúzza a felnőttet ahhoz a dologhoz, amit meg akar mutatni. Ebben a korban nem a szókincs bősége, hanem a kifejezőkészség a döntő. Jellemző, hogy kevés

szót használó, de a magukat jól megértető gyerekek, 2 éves kor körül hirtelen kezdenek el beszélni. A szókincs ezután gyors tempóban bővül. A gyermeki fogalmak eltérnek a felnőtt fogalmaitól, mert csak feltűnő tulajdonságokat szűrnek le 42 A szavak közül először főneveket használ, majd a cselekvéseket kifejező igét. Ebből már tud egyszerű mondatot szerkeszteni. Eleinte nem ragoz, csak egymás után rakja a szavakat A ragozást csak később tanulja meg (kérem tea) Legkésőbb jelentkeznek a határozó szavak 3 éves korban már összetett mondatokat is mondanak, artikulációja hasonlít a felnőtthöz. A 3 éven aluli gyermek hibás artikulációja nem igazi beszédhiba, ezért ezt az állapotot élettani pöszeségnek nevezzük. Oka: a beszéd-, és hallási apparátus fejletlensége, és gyakorlatlansága A különböző hangokat nem tudja elválasztani, megkülönböztetni (pl.: gép-kép) A figyelem is fejletlen még. A gyerekhez mindig

érthetően, tisztán kell beszélni, így kapja a javított mintát a beszéd tökéletesedéséhez. A hibás szavakért, tévesztésekért tilos megszidni! Élettani dadogás, és hadarás előfordulhat, de elmúlik. Hadarásnál bizonyos hangokat kihagy, így értelmetlenné válik, amit mond. Ki tudjuk azonban találni, mert ismerjük a szavakat Ha a szülő vagy a gondozónő nem szépen beszél, a gyermek átveszi azt. A dadogás kétféle lehet, aszerint, hogy az első vagy az utolsó szótagot nyújtja meg pl.: iiiiigen, vagy igeeen. Szorongás, félelem, kellemetlen élmények is kiválthatják, ezért figyelemmel kell kísérni alakulását, elmúlását. A „mi ez?" korszak jellegzetessége, hogy a gyermek „pergőtűzszerűen” kérdez rá a világ jelenségeire, mégpedig életkori szakaszonként egyre elmélyültebb módon, vagyis a párbeszéd keretei között, s annak struktúrájában fogalom-meghatározások nagy tömegét sajátítja el. 1,5 éves korban a

legkifejezettebb A „miért?” korszak jellegzetessége, hogy a gyermek elér egy olyan fejlettségi szintre, amikor már a dolgok, jelenségek okait kutatja. A felnőttek feladata, hogy a gyermek korának, értelmi képességeinek megfelelő választ adjanak, ami nem könynyű. Az első ilyen korszak 3 éves kor körül jelentkezik, a második korszakot 9-10 éves korra teszi a szakirodalom. Ha alaposan megtanultad a beszéd fejlődését, végezd el a Munkafüzetben a 21-23-ig a feladatokat! 43 AZ ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE “A gyermekek olyanok mint a tükör. Ha szeretettel veszik körül őket, ők is szeretetet sugároznak Ha azonban a szeretet hiányzik, akkor semmit sem tudnak visszaadni." (Anthony de Mello: A szív ébredése) Vajon miről álmodhat? Ennek a témakörnek az a célja, hogy tanuló megismerje a különböző érzelmi megnyilvánulások megjelenési formáit a gyermek életében. Tartósan negatív vagy kóros érzelmi állapotok észlelése esetén

pedig időben segítséget tudjon nyújtani. Mielőtt elkezdenéd tanulni az érzelmek fejlődését, ismételd át általános pszichológiából az érzelmekről tanulatakat! Interperszonális kapcsolat Az emberek közötti kölcsönös viszonyt interperszonális kapcsolatnak nevezzük. 1 2 44 Gyermek-felnőtt kapcsolat Gyermek-társaihoz fűződő kapcsolata Csecsemő és kisgyermek korban legjelentősebb az anya-gyermek kapcsolat. 1 Először biológiai kötöttség: • méhen belüli életben • szoptatás, táplálás • ölelés, ölbe vétel - védelem 2 Fokozatosan szociális, társas kapcsolattá válik. Felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat: 6-7 hónapos kortól: személyeket meg tud különböztetni 10 hónapos kortól: igen pajkos, játékos, ragaszkodik. Az elválás következményei betegség, fogyás, beszédaktivitás csökkenése. 1-1,5 éves korban: Sír, tiltakozik, nehezen viseli a változást. 3-4 éves korban: Kívánkozik a gyermekek közé, az

anyja szeretetében már biztos. Az anya-gyermek kapcsolat fajtái: 1. 2. 3. Harmonikus, zavartalan: Kívánt , tervezett gyermek. A gyermek normális pszichikus fejlődése biztosított. Az anya nem örül a gyermek jövetelének, viselkedése kedvezőtlenül hat a gyermekre. Az anya-gyermek kapcsolat hiánya: Súlyos zavarokat okoz az egész személyiségfejlődésben. A gondozónő-gyermek viszony nem pontosan egyezik meg az anya-gyermek viszonnyal. Nem kell a gondozónőnek szülői kapcsolatformára törekednie, de a kapcsolatnak párosnak kell lennie Fontos, hogy testi kontaktuson keresztül fejlődjön a kapcsolat magasabb rendűvé, hogy kölcsönösen gazdagítsák érzelmek. Ebben az esetben más a viszonya a gyermeknek az egész életében a környezetéhez. • • • • mozgásos, cselekvéses fejletlensége miatt rá van utalva a felnőttre. majd csökken a felnőttre utaltság, nő a gyermek saját aktivitása utánozza a felnőttet nő a gyermekkel kapcsolatba

kerülő felnőttek száma tágabb társadalmi kapcsolatok is szerepet kapnak a személyiség formálásában 45 A család és később a társak csoportjába való beilleszkedés, barátkozás segíti a későbbi társadalmi beilleszkedést. Minden környezeti tényező – társadalami, történelmi, gazdasági – befolyással van a gyermek személyiségének alakulására Csecsemő- és kisgyermek egymás közötti kapcsolata 0-3 év között: - 0-3 hó között: a csecsemők között érdemleges kapcsolat nincs 4-5 hónapos korban: egymás felé fordulnak, nézik, érintgetik egymást 5-6 hónapos korban: egymásra nevetnek, egymáshoz, egymásra kúsznak, másznak 6-9 hónapos korban: a tárgyaknak uralkodó szerepük van a csecsemők társas érintkezésében. A tárgyakon, a játékon keresztül kerülnek kapcsolatba egymással Nyújtják egymásnak, megszerzik a másiktól, védelmezik. 1 éves kortól: leutánozzák egymás tevékenységét, mozgását. Ezt az együttes

tevékenységet nevetés kíséri. 1-2 éves kor között: az együttes mozgás, az un. hancúrozás jellemző Megjelenik a változatos, közös játszás, melyben elemi szabályszerűség lelhető fel. Gyakori a konfliktus, a féltékenység, a másik bántása. 2-3 évben: megjelenik az együttjátszás, az egymással való törődés, egymás segítése, vigasztalása. Az érzelmi kiegyensúlyozottság Az érzelmi kiegyensúlyozottság több összetevőből áll, és ha a kiegyensúlyozottságot akarjuk vizsgálni, minden szempontot figyelembe kell venni. Legfontosabb a személyhez fűződő érzelmi kapcsolat. Ha ez nincs érzelmi kiegyensúlyozottság sincs! Érzelmileg kiegyensúlyozott gyermek jellemzői: - ragaszkodik valakihez, személyhez fűződő kapcsolata van az őt ellátó személyhez - étvágya jó, szívesen eszik - alvása mély, nyugodt, vidáman ébred - ébrenléti idejében aktív, tevékeny mely mozgásban, játékban és beszédben nyilvánul meg -

alaphangulata derűs, vidám - viselkedése, reakciói megfelelnek a külvilág ingereinek, adekvált ingerre adekvált választ ad - hangulatai nem szélsőségesek. 46 Zavartalan anya-gyermek kapcsolat Az érzelmek fejlődése Újszülött korban az érzelem a biológiai szükségletek, kielégítéséből adódik. Az érzékelésbe beágyazva található. Az, hogy hogyan érzi magát, attól függ, hogy érzékelése mennyire kielégített Ettől függ, hogy kellemesen, vagy kellemetlenül érzi-e magát Ha jól érzi magát, nyugodtan alszik, nézelődik Ha rosszul érzi magát állandóan sír Csak pozitív és negatív érzelme van 6-10 hetes korában mosollyal fejezi ki örömét. Ezt a mosolyt szociális mosolynak nevezzük A szociális mosoly megjelenését befolyásolja, hogy ébrenléti állapotában milyen környezetben él. 4-5 hónapos korban megélénkülési reakció figyelhető meg, egész testével mozog, ez pozitív reakció. 6 hónapos korban: Idegen és

ismerős között különbséget tesz. Megjelenik az érzelmek közül a félelem. Pl: elbújik, eltakarja a szemét (nem kifejezett félelem) A fájdalomnak is kifejezettebb formája jelenik meg. Ha éles a fájdalom, sírással, akár sikítással jelzi. Sírása színesedik, panaszos, nyöszörgő, más, ha álmos, más, ha szomorú Sírásában változnak a hangszínek 8-9 hónapos korban: A sírás erősen differenciált. Hangadással fejezi ki, hogy jól van Gőgicsélés a jó érzelmi állapotát jelzi. Ha nem gőgicsél, nem érzi jól magát a környezetében 1 éves korban: Az érzelmek egyre jobban differenciálódnak. Több pozitív, és negatív érzelem alakul ki. (düh, harag, öröm) Szeretetből, kedvességből teszi azt is, ha csíntalankodik Huncutság, pajkosság jellemző Az első évben érzelmei még nem tudatosak, de rendkívül őszinték 47 2. évben: Jelentkezik a féltékenység Pl: ha van kisebb testvére, és az ül a mama ölébe, féltékeny rá,

üti vagy ha az anyuka és az apuka megcsókolja egymást, a gyermek eltaszítja őket egymástól. A csecsemő és a kisgyermek korra jellemző, hogy csak páros kapcsolatokra képes (csak énte létezik, én-te-ő kapcsolat még nincs) A gyermekek az egyedülléttől még nem félnek Most kezdik tanulni az alvás és az ébrenlét ritmusát, ezért nem helyes éjjel felvenni, villanyt gyújtani neki. Fokozatosan kifejezetté válik erre a korra a funkcióöröm. Már csecsemőkorban is találkozunk vele: • • örül a saját hangjának örül a mozgásainak, kezével játszik, oldalra, hasra fordul, feláll. Ez a funkcióöröm végigkísér az egész életünk folyamán, még felnőttkorban is. A megismerőtevékenységhez társulnak még az intellektuális érzelmek: kíváncsiság, érdeklődés. Ez az érzelem segíti a képzeletet és a gondolkodást. Az érdeklődés, mint intellektuális érzelem a tanulás alapja. A gyermek a megismerés örömét a játék útján

szerzi meg. A játék egyre több ismerethez fogja juttatni, közben sok pozitív érzelmet kap, ez arra serkenti, hogy még több ismeretszerzésre ösztönzi. A megismerés hozzájárul az értelmi fejlődéshez. Ez a szerkezet és a funkció kölcsönhatásának érvényesülése 2-3 éves korban: Jellemző, hogy megjelennek az indulati érzelmek. A gyermeknél az indulat azt jelenti, hogy hevesen csap át a pozitív érzelemből a negatívba. Ez a hirtelen váltás fokozatosan csökken a kisgyermekkor végére. Ha szomorú, fáj valami, akkor ez hosszú ideig tart, megvigasztalni nehéz, hosszú ideig kell A megnyugtatás nyugodt környezetet kíván Itt jelenik meg a valódi félelem. Pl: oltásra viszik és emlékszik rá, sétálás közben fékcsikorgást hall. A félelem abból adódik, hogy kevés dolognak ismeri az okát A kisgyermek érzelmei mindig személyekhez kapcsolódnak. Összeütköznek a felnőtt akaratával Az érzelmek jelentősége a gyermek fejlődésében Az

érzelmi szükségletek kielégítése nélkülözhetetlen az értelmi fejlődében. A legfontosabb érzelmi szükséglet, a szeretet. Ha a gyermek érzi, hogy szeretik, öntudatot, megelégedettséget érez, ez biztonságot ad neki és a szociális beilleszkedését megkönnyíti. A gyerek közvetlenül nem érzékeli a szeretetet, de érzi. A szeretet mindig két irányú: az a gyermek, akit „jól” szeretnek, az maga is szeret Szereti azt, aki törődik vele, aki kérdéseire választ ad, azt, aki segíti a próbálkozásait. Érzelmi nélkülözés = depriváció Amikor a gyermek alapvető érzelmi szükségletei nincsenek kielégítve, a gyermek érzelmileg elhanyagolt. Ez az egész személyiségfejlődésre káros hatással van Kisgyermekkorban az érzelmi nélkülözés az érdeklődés és az aktivitás csökkenésével jelentkezik. Az érzelmi elhanyagoltság sokszor helyrehozhatatlan! Az érzelmileg elhanyagolt gyermek személyisége sivárrá válik. Derűs, boldog,

kiegyensúlyozott felnőttek a boldog kisgyermekből nőnek fel A 48 boldog kisgyermeknek alapvető érzelmi szükséglete a szeretet igénye. A gyermek, ha erősen kötődik a felnőtthöz, hasonlóvá próbál válni. Úgy képes csak a számára nehezen megtanulható, nehezen betartható szociális követelmények megtartására, ha érzelmileg azonosul az őt gondozó felnőttel. A gyermek számára az apa, az anya az elsődleges modell, mely számára a külvilág, a társadalom követelményeit megtestesíti. Az intézeti életben nincs ilyen modell Nem igen alakul ki mi a helyes, mi a helytelen. Szinte kórosabb, mint a züllött családi környezet A helytelenül kialakult követelményeket át lehet nevelni, de ami nem alakult ki kora gyermekkorban, azt később nem lehet pótolni. A szeretet valódi gondoskodásban, egymásra figyelésben kell, hogy megnyilvánuljon. Az ajándékozás önmagában nem elég A csecsemő érzelmi reakciói Az újszülött differenciált

érzelmi reakciókra még nem képes. Érzelmei, az egyéni élet tapasztalásában bontakoznak ki. Közismert jelenség, az érzelemátvitel, ha sírást hall, sírni kezd Mosolyra, mosollyal reagál. Különböző helyzetekben és különböző ingerekre más-más érzelmekkel reagál, válaszol a gyermek Érzelmi reakciók 1. Öröm: az örömérzés a kielégített vegetatív állapothoz csatlakozik Ez abban nyilvánul meg, hogy a gyermek nyugodt, szemeit nyitva tartja, arcvonásai nyugodtak. Újszülöttkorban gyakorlatilag nem sír, eszik, jól alszik. 2-3 hónapos korban mosolyog az emberi hangra, feje forgatásával keresi a hangot. Itt jelentkezik a gőgicsélés. Az örömérzés fejlődése abban mutatkozik meg, hogy az első negyedév után egyre több külső inger lesz örömforrás. Az örömet szerző külső tényezők közül első helyen áll az emberi arc, és hang. A csecsemő már 6 hetes kortól ad érzelmi reakciót, hangra, viszonozza a fölé hajló

mosolygást. 3-4 hónapos kortól: Haragos arc láttán elkomolyodik, szája sírásra áll. Nevetésre ő is nevet 7-8 hónapos kortól: Sírni kezd, ha egyedül hagyják. Ez jelentős állomása a szociális kapcsolatból fakadó örömnek. Megjelenik a vegetatív kínélmény (distress) is, jellegzetessége, hogy nem differenciált, hanem generalizált Létrejön, ha túl erős inger éri a csecsemőt, pl.: hirtelen változtatunk testhelyzetén 2 Düh, harag: 3-4 hónapos kortól kezdve megkülönböztethetőek a vegetatív kínélmény állapotától. Ez már specializáltabb érzelmi válasz. Akkor jön létre, ha mozgásában megakadályozzuk, ha végtagjait lefogjuk. Ebben a korban már fel lehet ismerni a dühöt, a csecsemő sírásában A sírást heves mozgások kísérik. A dühös sírás hüppögésbe, majd alvásba megy át 6 hónapos kortól: Kifejezett düh reakciók figyelhetők meg. Ezek száma egyre szaporodik 1 éves kor után. 49 A kisgyermek és óvodás

érzelmi reakciói A kisgyermek érzelmei fejlődnek, gazdagodást mutatnak, de még mindig erősen különböznek a felnőtt érzelmi reakcióitól. Jellemző rá az intenzitás Igen gyakran érzelmi vihar formájában jelentkezik. Jellemző a változékonyság Egyik pillanatban sír, a másikban nevet Ennek oka, hogy figyelme még nem stabil, könnyen elterelhető. Mozgásában is kifejeződnek érzelmei. Közvetlenül befolyásolják a cselekvést Óvodáskorra az akarat kezd fejlődni, kezd érzelmein uralkodni és megtanulja tartósan megőrizni azt. Az érzelmek formái: A fejlődés folyamán mindig új érzelmek alakulnak ki: féltékenység, szemérem, szégyenérzet, irigység, büszkeség, hála, becsvágy, részvét, dac, stb. Az érzelmi életükben nagy eltérések mutatkoznak. Ezeknek a különbözőségeknek a kialakulása a környezeti tényezőktől függ. 1 Félelem Újszülöttkorban: Generalizált pánikreakció mutatkozik meg minden túl erős ingerre. Hirtelen

összeretten, sír. 6 hetes korban: Túljut az első alkalmazkodási perióduson, csökken azoknak az ingereknek a száma, amelyek pánikot váltanak ki. 4-6 hónapos korban: A fölé hajoló arcra nevet, hívogató mozdulatokra örömmel kérezkednek ölbe. Még nem fél az idegenektől 8-9 hónapos korban: az idegen arc láttán elkomolyodik, csodálkozva néz. Csalódottság 9-10 hónapos korban, ha kellemetlen hatás éri, elutasítási, menekülési reakciók figyelhetők meg nála. Személyek differenciáltsága is megfigyelhető A szeparációs félelem a szülő elvesztésétől való félelem. Akkor lép fel, ha az anya magára hagyja a gyermekét. - 9-10 hónapos korban kezdődik, és 13-18 hónapos korban éri el a csúcspontját. - alapja: félelem az idegenektől, érzelmi kötődés az anyához - megléte az anya-gyermek kapcsolat fejlettségére utal 1 éves korban: Az ismert dolgok az ismeretlennel együtt félelmet keltenek (mikulás-apuka) A szülő nem mindenható.

Jelentkezik a kondicionált félelem A félelem könnyen terjed Eredete sokszor fel sem lelhető. 50 2-3 éves korban: Fokozódik azoknak a tárgyaknak a száma, amelyek félelmet okoznak. Ezt az időszakot csúcsfélelmi reakciónak nevezzük. A gyermekeknek önmagával szemben is vannak elvárásai. Ha nem sikerül, szorongás jön létre 3-4 éves korban: Rájön, hogy nem minden félelmetes dologtól kell félni. Pl: állatkertben 4 éves kor után: Csökken az idegentől való félelme is. Teendők, hogy a gyermek félelme csökkenjen: 2 - teremtsünk egyenletes, derűs légkört, nyújtsunk érzelmi biztonságot a gyermeknek - az igazi veszélyektől a felnőttnek kell megóvnia a gyermeket biztonságos, balesetmentes környezet kialakításával - meg kell érteni, ha fél vagy megijed valamitől - nem szabad kinevetni, megszégyeníteni, bátorságra kényszeríteni, félelme miatt megharagudni rá - hagyni kell, hogy kisebb veszélyekkel ismerkedjen -

őszinte szóval fel kell készíteni a komoly kellemetlenségekre Düh, harag, méreg Egyik gyakori érzelem a düh. Dühvel, méreggel reagál, ha valamit meg akar tenni, és nem sikerül. Haragszik, ha elvesznek tőle valamit, mérges, ha egyedül hagyják Ha a gyermek álmos, fáradt, az is kiválthat dühöt. Óvodáskor végére: megtanulja fékezni indulatait, uralkodni felettük. Ez hozzátartozik az iskolaérett magatartáshoz. Indulatos, türelmetlen környezetben a gyermek is indulatos 3 Féltékenység Mindenkinél meglévő, de felnőttkorra féken tartott érzelem. Gyermekcsoportban, családban egyaránt fellelhető. Mindig az interperszonális kapcsolatból keletkezik Erős kötődés alakul ki a személyek között. A kisgyermek igen érzékenyen reagál minden olyan eseményre, amely az anya és közötte kialakult kapcsolatot veszélyezteti. Igen gyakran irányul a féltékenység a testvér vagy az apa felé. A féltékenység sokféleképpen megmutatkozhat

Nyílt tiltakozásban, vagy agresszióval, azzal szemben, akire a féltékenység irányul. Ne tiltsuk meg, szabadjon haragudni, csak bántani nem szabad. Ne neveljük hazugságra gyermekeinket, azáltal, hogy hamis érzelmeket kell mutatniuk. Pl: Simogasd meg a testvérkédet! 51 4 Öröm és szeretet érzés A gyermek alaphangulata általában derűs, vidám. Jelentős örömforrása saját tevékenysége Szívesen dolgozik. Örül, látszik, hogy meg van magával elégedve, ha megcsinálhat valamit Örül, ha ajándékot kap, örül, ha megdicsérik. 5 A magasrendű erkölcsi és intellektuális érzelmek Óvodáskorra kezdenek kialakulni. Ha a gyermek érzi, hogy szeretik, könnyebben sajátítja el a magasrendű érzelmeket. A gyerekek különbséget tesznek a jó és rossz között A jó és rossz fogalma ebben az időben, még nem kifejezetten etikai tartalmú, gyakran a szép és csúnya jelentésével azonos értelemben használja. A magasabbrendű érzelmek az egész

gyermekkor folyamán a nevelés és a közösségi tevékenykedés hatására fokozatosan alakulnak ki. 6 Agresszió Az agresszió mögött többnyire érzelmi kielégítetlenség van. Az a gyermek, aki bánt, az maga is boldogtalan. Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. Kiváltó okok: - szülők agresszív viselkedése - érzelmi elhanyagolás - a felnőtt környezet túlságosan engedékeny magatartása - ha agresszióra agresszióval válaszolnak - büntetésközpontú nevelés - a felnőtt negatív véleménye a gyermekről - a gyermeket tevékenységében, életterében korlátozzák - a gyermekre akarata ellenére ráerőltetnek valamit - frusztráció Segítési módok: • • • már minimális pozitív érzelmi megnyilvánulást is maximálisan dicsérni. fokozott törődés agresszió meggátolása Ez egy hosszú fejezet volt, ha biztos vagy a

tudásodban, végezd el a Munkafüzetben 24-29-ig a feladatokat!. 52 ÉRZELMI ELHANYAGOLTSÁG, HOSPITALIZÁCIÓ Világgá megyek! Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje meg az érzelmi elhanyagoltság súlyos tüneteit és következményeit és legyen tisztában a hospitalizáció fogalmával, hogy időben segítséget tudjon nyújtani vagy szakemberhez tudja irányítani a gyermeket! Hosszantartó kórházi kezelést igénylő betegségben szenvedő gyerekeket ápolók, csecsemő és gyermekotthonban nevelkedő gyermekeket gondozók számára különösen fontos, hogy időben felismerjék a hospitalizáció tüneteit! Gyermek anya nélkül A társadalomlélektani kutatások során feltűnt, hogy antiszociális serdülök és bűnöző felnőttek között sokan anya nélkül nőttek fel. Embernél ezt a kérdést kísérletileg vizsgálni nem lehet, így állatélettani kísérletekben igyekeztek felderíteni a problémát. 53 Harlow rézusz majmokkal

műanyán végzett kísérleteket, mely a következőket eredményezte. 1. 2. 3. 4. 5. 6. A kis majom a táplálkozás mellett elsősorban védelmet keres az anyán. A kis majmok fejletlenül ugyan, de képesek voltak játszani a műanya jelenlétében, ellentétben az anyátlan majmokkal. A műanya felcserélhető, míg az igazi anyával való kapcsolat egyedi, felcserélhetetlen, személyes. Akár az emberi kötődések A műanyán nevelt kismajom nem tud leválasztódni az anyáról. Fejletlenebb szinten marad. A későbbiekben nem tud társakkal kapcsolatot teremteni. Felnőtt korban menekülnek a szexuális élet elől, ha mégis szülnek, kegyetlen anyákká válhatnak. Szeretet-kapcsolat hiánya A háború következményeként létesült nevelőotthonokban feltűnt, hogy a szakszerűbben ellátott, jobb higiéniai körülmények között nevelkedett gyermekek rosszabbul fejlődnek, mint a szegényebb körülmények között élő, de otthonukban nevelkedő gyermekek. Spitz

lelencházi, börtön-bölcsődei, falusi szülők és nagyvárosi értelmiségi szülők gyermekein végzett vizsgálatot. Vizsgálta a : - mozgás - érzékelés - manipuláció - megértés - kapcsolatteremtés területeit Eredmények: 1. A nagyvárosi gyermek fejlődési színvonala magas, egyenletes 2. A falusi, és börtönben gyermekek fejlődése átlagos 3. A lelencházi gyermekek fejlődése az első 1-2 hónapban emelkedő, majd rohamosan zuhan. A tárgyi körülmények csak kis részben, de anyjuk jelenléte, ill. hiánya döntő módon befolyásolja a csecsemő és kisgyermek fejlődését. Ezt a jelenséget Spitz nevezte el hospitalizmusnak. 54 Tünetei o o o o o o a gyermek visszaesik tevékenységében fejlődésben leáll, vagy meg sem indul. (mozgás, játék) beszűkül érdeklődése kapcsolatai elsivárosodnak közömbössé válnak kísérő tünetek jelennek meg: un. ritmusmozgások: rugózás, hintázás, fejrázás Kísérletileg igazolt, hogy ha a

csecsemő fél évnél tovább anyja nélkül él, személyiségében maradandó nyomot hagy az elszakadás. Fejlődésük előbb-utóbb eléri a szintet az életben maradáshoz, de érzelmi fejlődésük elmaradottsága, a szeretetkapcsolat hiánya lehetetlenné teszi a helyes és szükséges társadalmi beilleszkedést. A régi hospitalizációs tünetekkel szemben, (ami súlyos betegséghez, akár halálhoz is vezetett) a század közepétől kezdve új tünetcsoport okozott problémát. A szociális kapcsolatok felületessége: - az indulatok fékezésének nehézsége - a megismerő funkciók felületessége A mai gyermekek állapota kevésbé ijesztő. Látszólag fejlődnek is A jól működő intézetekben is feltűnő azonban a gyermekek akarati megnyilvánulásainak szegénysége, a kezdeményezőképesség majdnem teljes hiánya. o o o o o o az játsza, amit a felnőtt mond passzív bábuként öltöztethetőek tanácstalanul lézengenek nem tudnak tájékozódni az őket

körülvevő világban akarati megnyilvánulásaik negatív irányban is gyérek személyekhez, személytelenül kötődnek A hospitalizált gyermekeken, illetve sorsukon nehéz javítani, mert a felnőttnek többnyire kényelmet jelent a jól irányítható gyermek, kevesebb vele a gond. Akarni, akaratot véghezvinni amellett, hogy betartjuk az alkalmazkodás szabályait, csak kisgyermekkorban lehetséges. Ez csak sok konfliktuson keresztül valósítható meg. 55 Érzelmi közöny, elsivárosodás, rossz kapcsolatkészség családban élő gyermekek között is fellelhető, bár kisebb mértékben. Antiszociális cselekedeteket elkövető fiatalok családját vizsgálva feltűnt, hogy közös előzményként kölcsönös érzelmi félreértések fordultak elő a családban. Főként anya és gyermek között. A szülővel szembeni állandósult dac zavarja a gyermeket az azonosulásban A rejtett érzelmi elhanyagoltságra az jellemző, hogy az anya „rosszul” szereti

gyermekét. A kiegyensúlyozott érzelmi fejlődéshez ugyanis kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolat szükséges. Ha az élettér ingerszegény is, a szoros anya-gyermek kapcsolat nem okoz behozhatatlan károsodást a gyermek fejlődésében. Két bécsi pszichológusnő 30 évvel ezelőtt egy albán kisvárosba utazott, hogy az ottani csecsemőket összehasonlítsa a bécsi gyerekekkel. Az albániai Kavaja környékén a házak ablak nélkül épültek. A csecsemőket egy évig egy fabölcsőben tartották lekötözve, sötét szobában. Csak fürdetéskor vették ki őket, még a szoptatás is itt folyt Semmiféle játékszert nem adtak a gyerekeknek, nem volt csörgő vagy játékállat. Viszont az anya azonnal odament hozzá, ha sírt. Megszoptatta, ringatta, néha énekelt, beszélt hozzá Önmagát adta Ha ráért, kivitte a világos szobába, ahol jöttek-mentek a rokonok. Néha húszan is körülvették őt. A lekötözött albán csecsemők mozgása elmaradott volt, de a

szociális kapcsolatkészség próbáiban (visszamosolyog stb) felülmúlták a bécsi gyermekeket Ha a lekötözött gyerek kezét kiszabadították, a hatás azonnal észlelhető volt. Egy idő után ugyanolyan jól bántak a tárgyakkal, mint a bécsi babák A sírás is lehet a hospitalizáció jelzése. A kisgyermek az őt ért kellemetlenségekre gyakran és hangosan sír. Már az első napokban is sokféleképpen sír A második félévtől a csecsemő már rendszerint valakinek sír. Fel kell figyelni az elnyújtott, hosszantartó, monoton sírásokra. Ez annak a jele, hogy a csecsemőnek rossz a közérzete, szomorú, de nem vár, nem is remél segítséget Intézetben nevelkedő vagy hosszan tartó kezelésreápolásra szoruló gyerekek szoktak így sírni, ha nincs, vagy megszakad a szülői kapcsolat A következő táblázatban összefoglalva megtalálod a hospitalizáció csecsemő és gyermekkori tüneteit, valamint a felnőttkori következményeit, a megelőzéssel

együtt. 56 Csecsemőkori hospitalizáció: Formái enyhe hospitalizáció: - egyedül nem játszik, közömbös csak felnőtt közelében, együttműködésével válik aktívvá nem tesz különbséget ismerős és idegen között mindenkire „ragad” vagy mindenkitől fél fejlődése elmarad a kortársaiétól kedélyállapota nem jó, étvágytalan akaratszegény, nincsenek egyéni szokásai hospitalizáció: - rossz fizikális állapot, gyakori betegségek - csendes, közömbös, kontaktust nem kereső magatartás - tompa közömbös arckifejezés - mozgásszegénység, egyhangú, ritmikus mozgások - következményes értelmi elmaradás Felnőttkori következményei: - felelőtlenség közömbösség határozatlanság személyiség zavarok kapcsolatok felületessége, kritikátlan kapcsolatépítés indulatok fékezésének nehézségei erkölcsi normák könnyű megszerzése A megelőzés lehetőségei: - a csecsemő a lehető legrövidebb, legszükségesebb időt

töltse a családjától távol - az intézetben a gyermek és gondozója közötti személyes. Stabil kapcsolat kialakítására kell törekedni - derűs, otthonos légkör kialakítása - egyéni törődés megvalósítása, jó bánásmód A fejezet anyagának elsajátítása után végezd el a Munkafüzetben a 30-31-es feladatokat! 57 A MANIPULÁCIÓ FEJLŐDÉSE Vajon beletalálok? Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje a manipulációs tevékenység fejlődését és jelentőségét. Időben észrevegye az esetleges elmaradásokat a fejlődésben, ami különböző anatómia vagy mentális problémákra utalhat. Manipuláció: kézzel történő tárgyi cselekvés, mely figyelem összpontosítást kíván. Amikor nem figyel a gyermek arra, amit csinál, nem manipulál. A tárgyi cselekvés során tudomást szereznek a tárgyakról. Ismerkednek anyagukkal, formájukkal, színükkel, súlyukkal A manipuláció a megismerőtevékenységet segíti

Csecsemőkorban a tapasztalatok szerzésénél nélkülözhetetlen A manipuláció alapja a szenzomotoros koordináció 4-6 hónapos korban kezdődik. Csecsemőkorban ez a domináló cselekvési forma. A manipulációt előkészíti a kéznézés időszaka. A fogás, az ujjak mozgása erősíti a kezét Először véletlenszerű markolászás. Összecsukódik a keze, amikor véletlenül megérint valami tárgyat Ez előkészítő szakasz. A manipuláció 4-6 hónapos korban kezdődik, és 7-8-10 hónapos korban befejeződik. 58 Megkülönböztetünk egy tárgyas manipulációt, ami a manipuláció legegyszerűbb formája. Pl.: fog, tapogat, ejteget, letesz, felvesz, egyik kezéből a másikba vesz Erre azok a tárgyak alkalmasak, melyek jól megfoghatóak, változatos felszínűek, élénk színűek, karcsúak, könnyű súlyúak. Az életkor növekedésével a tárgyak súlya, nagysága nő. Másik forma a két tárgyas manipuláció, avagy bonyolult manipuláció. 7-9 hónapos

korra jellemző. Egynél több tárggyal játszik, valamilyen kapcsolatba hozza a tárgyakat egymással Pl: egymásba teszi, egymás mellé teszi, összeütögeti, egymásra rakja. 11 hónapos kor körül megjelenik a gyűjtögetés. 2 éves korban a tárgyakat rendeltetésszerűen használja. Megtanulja, hogy mire kell használni a tárgyakat. Szerepjátéknál áthelyezi a tárgyakat a képzeletébe Pl: kocka = szappan A két tárgyas manipuláció során a két tárgy egymáshoz való viszonyát vizsgálja, összehasonlítja a tárgyakat. A szenzomotoros gondolkodást segíti a manipuláció. Segíti még az: o o o o érzékelést emlékezést képzeletet figyelmet A két tárgyas manipuláció fejlődéséhez nélkülözhetetlenek az üreges tárgyak. Pl: pohár, vödör, kosár. Ebben az időben sok játékra van szükség A manipulációban legelterjedtebb forma a rárak. A manipuláció jelentősége: o o o ismeretszerzés kézügyesség környezet megismerése Ennek

segítségével ismeri meg környezetét, azok tulajdonságait. Ezt a cselekvéssort kutató manipulációnak is nevezzük. (Sima, kemény, puha, nehéz, könnyű) A rárak típusú manipuláció átvezet a játéktevékenységhez. Tudásod ellenőrzése céljából oldd meg a Munkafüzetben a 32-33-as számú feladatokat! 59 A JÁTÉKTEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE Hatalmas mozgásigény Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló megismerje a játék és a játékfejlődés jelentőségét a gyermekek életében. Megismerkedjen a játéktípusokkal és azok megjelenési idejével. A játéktevékenység jelentősége a gyermek életében 1. A kisgyermekkor alapvető tevékenységi formája 2. A játék örömforrás a gyermek számára Játékról csak akkor beszélhetünk, ha ez a gyermeknek örömet szerez. Rákényszeríteni a gyermekre a játékot nem lehet Számára a játék akkor is örömforrás, ha nehezen jut el a megoldáshoz. Ha mégis sikerül, benne van a

megismerés öröme. 3. Önként vállalt tevékenység 4. A játékban mindig kifejeződnek a gyermek érzelmei 5. A játékban a fejlődés minden formája tükröződik Általánosan fejlesztő hatású Fejleszti a készséget, képességet, hat a szerkezet és a funkció kölcsönhatására. A teljesítőképességet fokozza. A figyelem formája, képzeletet, ügyességet, gyorsaságot segíti 6. A játék mindig önálló elhatározáson, célkitűzésen alapszik (Van eltérés, amikor a gyermek megkérdezi a mamától, mivel játszon.) 7. A játék a célját mindig önmagában hordja Öncélú tevékenység Azért van, mert játszani jó 8. A játékban ismeri meg a gyermek az interperszonális kapcsolat szabályait A társat bántani, elvenni tőle nem szabad. Mit szabad és mit nem Azé a játék, aki először vette le a polcról Fegyelem. A játékban a gyermek minden tulajdonsága feltárul, eszköz a gyermek megismeréséhez. A gyermek játékában tükröződik a vágya,

gondolata, képzelete, sérelmei, érzelmei. Problémát old meg (gondolkodása fejlődik) 60 A játéktevékenység fejlődése: 1. Kéznézés: Ez az első játék jellegű cselekvés, 3 hónapos korban Eleinte fixálja a csecsemő a kezét, megragadja tekintetével, majd felfedezi, hogy mozog, majd ő maga is próbálja mozgatni. Kezdetben egy-egy kezét nézi Ujjait mozgatja, kinyújtja, összecsukja Később másik kezét is simogatja, megfogja. Mindez 6 hónapos korig figyelhető meg 2. Kutató manipuláció: 4-6 hónapos kortól kb 1,5 éves korig jellemző 3. Kombináló-építő játék (alkotó): 1 éves kortól egészen felnőtt korig jellemző Alapja a kéttárgyas manipuláció. Legegyszerűbb forma, az összeütöget Ezt a formát sorozatalkotásnak nevezzük 9-10 hónapos korban jellemző Fejlettebb forma az egymásra rak, hidat épít. A poharakból építhet tornyot, de egymásba is rakhatja. Először egyforma méretű poharat kell adni a gyermeknek Csak ezután

adunk kissé eltérő poharakat. Ha ezekkel már jól tud játszani, akkor adunk különböző nagyságú poharakat Ide tartoznak a fűzőjátékok is, először golyókat fűz szilárd rúdra Ezután adhatunk mozgó, lágy fűzőszálat. Ide tartoznak az össze és szétrakható játékok egyaránt 4. Szerepjáték: 1,5-2 éves korra jellemző Lényege, hogy a gyerek az általa ismert személyek, vagy környezetében élő állatok vagy eszközök helyébe képzeli magát, és úgy viselkedik, mintha azok lennének. Első időszakban, mint utánzó játék jelentkezik Egy-egy részletét ragadja ki magából a szerepből. Mindig úgy alakul, hogy a szereplő ő maga Óvodáskorban a babákra ruházza a szerepet. Azért kell a kisebb gyermeknek majdnem a valóságnak megfelelő tárgyakat adni, mert ő a mama szerepét játssza A baba méretéhez a kisebb tárgyak is megfelelnek. A kézügyesség sem elég fejlett, ezért jó a nagy tárgy Pótcselekvés jellegű szerepjáték: Ide

azok a játékok tartoznak, amikor a gyermek olyan helyzetbe kerül, a valóságban, hogy valamit nem tehet meg. Ezt játék útján, szerepben játssza el. A szerepben a bánatot, fájdalmat, vágyat, melyek kielégítetlenek voltak Pótcselekvés gyanánt akarja megoldani. Nem szabad sok bánatot okozni 5 Mozgásos játék: Csecsemőkorban a hasra fordulással kezdődik. Élvezi a mozgást Ide-oda gurul, nem használ eszközt. A mozgás öröm számára A mozgásnak van funkcióöröme, akadályozni ebben nem szabad. Mozgásvágya igen nagy, helyet kell hozzá biztosítani 6 Szimbólum játék: Óvodáskorra jellemző. Egy mozdulattal, gesztussal lejátssza az eseményeket Sokszor egy mondattal 7 Szabályjáték: Kisiskolás korra jellemző. Hosszú időn keresztül képes a szabályokat betartani Pl: fogócska, hunyó Játékok kiválasztásának szempontjai: - anyaga - színe - nagysága - biztonságosan használható-e - ékelt vagy szögelt - tartóssága - milyen tevékenységre

alkalmas - minősége A következő táblázatban találsz néhány játékot csoportosítva játéktípusok szerint. 61 Játékok csoportosítása: Csoportosítás szempontjai Konstruáló játékok Nagymozgást segítő játékok Szerepjáték eszközök Alkotójáték eszközei Manipulációs játékok Mozgásfejlesztő játékok Csoportonkénti példák - gabi építő pohársor hordósor fűzhető fagyöngy formakirakó lego autó motor mászóka alagút csúszda libikóka csésze edény orvosi táska szatyor szerszámok baba ceruza papír gyurma mágnes tábla - játszókendő frottír labda csörgő rágóka motessori homokozó formák labda mászópárna dobogó úszógumi Ha megtanultad a játéktevékenység fejlődését, végezd el a Munkafüzetben a 34-37es számú feladatokat! 62 AZ AKARAT ÉS ÉNTUDAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Te ki vagy? Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismertesse a tanulót az akarat és az éntudat fogalmával, annak

kialakulásával, fejlődésével és fontosságával. Az éntudat a fejlődésnek egyik legfontosabb, összetett állomása. Az éntudat az az érzés, a mi saját magunkról kialakított kép, melybe beletartozik az ember erkölcsi ítélete, célkitűzése, magáról és a környezetéről alkotott véleménye, beletartozik múltja, és jövője is. Az éntudat nem más, mint az a tény, hogy az embernek tudomása van önmagáról. Az éntudat nem veleszületett tulajdonság. Az újszülöttnek még nincs éntudata Kialakulásában nagy szerepe van a környezetnek Hosszú folyamat, lassan alakul ki 1. Először a kezét ismeri meg szenzomotoros koordinációval Majd a láb ismerete következik 2. 1,5-2 éves korban kialakul a testséma, mely az egyes testrészekre vonatkozik Ez úgy jön létre, hogy 8-9 hónapos kortól kezdi felismerni tükörképét, melyben a felnőttnek fontos szerepe van. 63 3. Az akarat és a test irányítása összekapcsolódik Rájön arra, hogy tudja

a kezét, lábát mozgatni, felemelni. De átéli akaratának korlátait is 4. Fokozatosan átéli azt, hogy az én és a neve azonos Tudja a nevét, egyformán kell szólítani. Meg kell vele tanítani a keresztnevét, a vezetéknevét Fokozatosan az én, különválik a környező személyektől, elsősorban az anyától. Az én szó használata a saját nevével említve történik. Kialakult helye van a családban, ő az öcsi, a mama nyuszikája A múlt tudata jelenti az én folyamatosságát. Belejátszik az éntudatba az is, hogy a környezete milyennek látja őt, milyennek ismeri. 5. A gyermekhez hozzátartozik, hogy legyen egyéni szokása, ízlése, véleménye ragaszkodjon valamihez Gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek megnyilvánulásait, igényeit felismerjük, tegyünk érte valamit Vegyük figyelembe véleményét, ízlését 6. Jellemző a saját tulajdonhoz való ragaszkodás Amíg nem jut el idáig, tulajdonképpeni éntudata sincs. A kialakult énnek a

ragaszkodás a legjobb mutatója Intézetben nevelkedő gyermeknek is fontos, hogy legyen saját játéka, ruhája. Erre különösen kell ügyelni már 1,5 éves kortól. Az éntudat alakulásakor a 3 éven aluli gyermeknél sajátos dolgokat lehet felismerni. Pl: Ha fáj neki valami, azt hiszi a környezet, ugyanúgy érzi 3 év felett jön rá arra, hogy amit ő átélt, azt az ő környezete nem élte át. Élményeit, örömeit, a 3 éven aluli gyermek a környezet élményeitől nem tudja elválasztani. Ha beszél önmagáról, úgy beszél, mintha nem is saját magáról lenne szó. Harmadik személyben, néven nevezi önmagát 22,5 éves korra jellemző, hogy saját magához tartozónak érzi önmagát Az akarat fejlődése és az önállósodás fejlődése társul az éntudat kialakulásához. A kettő együtt alkotja a jellem kialakulását. Ha egyikkel probléma van, magával hozza a másik problémát is Miben nyilvánul meg az éntudat? 1 2 3 4 Személyes tulajdonra

való törekvés. „Ez az enyém!” Tudatos választás. Nemcsak a keze ügyébe kerülő tárgyakat választja ki Akarati megnyilvánulásként cselekszik. A kiválasztott tárgyhoz ragaszkodik. Önállóságát élvezi, követeli, egyedül akarom, én is tudom. Legforradalmibb megnyilvánulás a dacosság. Hiánya hospitalizmus Serdülőkorban, felnőttkorban kiteljesedik az éntudat. A kialakított tulajdonságok mellé a vágyott tulajdonságok, eszményképek is betársulnak. Erősen belejátszik a társadalom elvárása Az éntudat kialakulásának hiányával és megszűnésével az ideg-elme kórtan foglalkozik. (kettős tudat) A dackorszak, vagy dacosság időszaka és ezzel együtt az éntudat fejlődése tehát két korban a legintenzívebb: 3 éves kor körül és serdülőkorban! 64 A tananyag megtanulása után ellenőrizd tudásodat azzal, hogy elvégzed a Munkafüzetben a 38-39-es számú feladatokat! Az intézetben nevelkedő gyermeknél gyakori az akarati,

érzelmi elsivárosodás. Okai: ƒ ƒ ƒ ƒ Az élet folyamatosságának a hiánya A múlt széttöredezik, nincs aki egybetartsa. Ha az élettörténet egysége megszakad, könnyen megszakad az én azonosságának érzése is. Az élet uniformizálása. Egyforma ruha, tárgyak, események Minden gyerek egyformán személytelen A gyermek beágyazódik a közösségbe, nem történik semmi, ami kizárólag csak ővele történik. Hogyan tudjuk biztosítani az éntudat fejlődését? ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ A gyermeket alaposan meg kell ismerni. Ki kell emelni egyéni tulajdonságait a többi gyermek előtt. (ruha, külső, szokások, egyéni fiók, egyéni játékok számontartása) Legyen lehetőség a gyermek önállóságát, kezdeményezőkedvét érvényesíteni. (egyéni játékmód, visszautasítás) Egyéni bánásmód, a törődés mennyiségének, és módjának szükség szerinti adagolására. Ne törjük le, tereljük helyes irányba dacosságát. Biztosítsunk

folyamatosságot a gyermek életében. (Bölcsődében, csecsemő és gyermekotthonban: napirend, személyi állandósággal, naplóvezetéssel) 65 A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉLETKOROK SZERINT Együtt Ennek a témakörnek az a célja, hogy összefoglalja a lelki jelenségek fejlődésének főbb állomásait életkorok szerint. Újszülött kor Születéstől 4-6 hétig tart. Az érett újszülött súlya 2500-4000 gramm között van Hosszuk kb 50 cm. Testarányuk: a fej uralja a testet A karok, lábak a törzshöz viszonyítva rövidek A kérgi működés még fejletlen, a vegetatív működés fejlett. Lelki jelenségekből, a megismerőtevékenységből csak azok maradnak fenn, azok vannak jelen, amelyek a legalapvetőbbek: az érzékelés és az észlelés. Az újszülött reagálása a külső ingerekre fokozatos, egész testével reagál. A lelki jelenséghez szükséges anatómiai képletek megvannak, de fejlődése, tökéletesedése a működés

során jön létre. 66 Csecsemőkor 1 hónaptól 1 évig tart. Születési súlyukat az első év végére megháromszorozzák, hosszuk 75 cm lesz. Testarányaik lényegesen nem változnak, most is a fej uralja a testet A fejlődés rendkívül intenzív. Az emberi élet fejlődésének fele 3 éves korig zajlik le Megindul a kérgi központok működése, legjelentősebb a szenzomotoros koordináció kialakulása. Két területen folyik nagy fejlődés: 1. A finommozgások területén 2. A nagymozgások területén A csecsemőkor fő funkciója az alkalmazkodás kialakulása és biztosítása. A legtöbb reakciót a feltétlen reflexek alapozzák meg. A kellemes és kellemetlen élmények táplálás és gondozás során alapozzák meg az érzelmi fejlődést. Anya-gyermek kapcsolat jelentősége A csecsemőkori szokások megalapozzák a későbbi fejlődést. Beszédfejlődés, mely szájformázás, gőgicsélés, gagyogás, hangutánzás, beszédmegértés, egy-egy

értelemszerűen használt szó jellemző. Kisgyermekkor 1-3 éves kor közötti idő. A testarányok megváltoznak, még mindig a fej uralja a testet, de a végtagok megnyúlnak. Testtartása előredűlő, pocakját kinyomja Kialakul a gerincoszlop S-alakú vonala. Itt történik a gyermekek igen nagyfokú önállósulása Ez az akarat és a cselekvés fejlődésével jár együtt A második évnek igen gyakran dacos megnyilvánulásai vannak A gyermek önállóságának útja az önkiszolgálás területén zajlik le. Önkiszolgálás: evés, ivás, vetkőzés, öltözés, cipőfűzés, cipő fel-, lehúzás, kigombolás, szobatisztaság. Kiemelkedő fontosságú a járás, és a beszéd elsajátítása. A személyiséget alapvetően meghatározó tényező a járás megtanulása A gyerekek nagyrészt 12-14 hónapos szoktak járni, de ettől eltérő is lehet. Az önálló járást az előkészítő mozgások egész sora vezeti be Ha a felnőtt elengedi a gyermek kezét, meginog,

elesik. Ilyenkor ösztönzésre van szükség Színes tárgyakat, hangokat adó játékokat mutatnak a szülők, a tárgy megszerzésének vágya kikapcsolja az elindulás félelmét. Más ez a gyermekjárás, mint a későbbi korok járása. A felsőtest kissé előredől, a csípő és a térdek hajlított helyzetűek. Az egyensúly megtartása érdekében lábait szétterpeszti, előrenyújtott karjával egyensúlyoz. A járással megszűnik a helyhezkötöttség Már nemcsak passzívan figyeli a tárgyakat, hanem oda is megy, megfogja. 67 Óvodáskor 3-6 éves kor, jellemző a kisgyermekkori testtartás. A hossz- és súlyfejlődés lelassul Megismerőtevékenységei: 1. kialakul az idő és tér érzékelése: tegnap, ma, holnap, éjjel Bonyolultabb változások is megfigyelhetőek. 2. A figyelem fejlődésében a szándékos észlelés, figyelem kezd kialakulni Itt is jelentősége van az önkéntelen figyelemnek. 3. Emlékezetére az jellemző, hogy azokat a dolgokat jegyzi

meg, melyhez érzelmi képei vannak. Kialakul a szándékos emlékezet, képes megtanulni a nehéz szöveget, verset 4. Képzelete a meseszituációkba való beleélésben bontakozik ki Szerepjáték során a babájával játszatja el a szerepet 5. Gondolkodásában még mindig játékos fogalmak vannak, fogalmaik nem differenciáltak, a környezetére vonatkoznak. 6. Beszédében a szókincs fejlődését látjuk, az artikuláció tökéletes 4-5 éves korban meg kell kezdeni a beszédhiba kijavítását! Gondolkodásában a feladatmegoldások konkrétumhoz kötöttek. Megtalálható a cselekvésben történő gondolkodás Nehezen különíti el a lényeget a lényegtelentől Fogalmai szubjektívek saját magától indul el. Megérti az ok-okozati összefüggést Beszéd aktivitásában a kérdésfeltevés jellemző, a miértek tömege jelentkezik Bővített mondatokban, ragozva beszél. Gondolkodásában a gyermeki világkép kialakulása Piaget nevéhez fűződik. • Az óvodás

gondolkodásában a világ nagy része művi, mesterséges. • Megeleveníti a dolgokat (hasra esik, megveri a földet) Ez a kettő természetesen a felnőtt helytelen magyarázata alapján jön létre. 7. Érzelmeiben az indulatos formák uralkodnak Dacos megnyilvánulásai vannak Ez a dac szükséges is, de az nem jó, ha a dac a jellemző a magatartására. Érzelmei személyhez kötöttek. 8. Cselekvéseiben a manipuláció, a kézmozgás rendkívül ügyes Apró golyókból mozaikot kirak, gyöngyöt fűz. Nagymozgásaiban járás, szaladgálás, ugrálás jellemző Megtaláljuk a szerepjátékot, a hangutánzó játékot, megjelenik a szabálytudat. A gyerek jobb vagy balkezessé válik. Az idegrendszerében az egyik oldal domináns A belső szervezetet megváltoztatni nem tudjuk, csak működését zavarjuk meg. Következményeként felléphet dadogás. 9. Éntudat fejlődése kifejezetté válik Ezt gyermek akarati megnyilvánulásaiból láthatjuk Egyes szám első

személyben beszél. Használja az „ÉN” személyes névmás 68 Kisiskoláskor 6-10 év. Az első alaknyúlás, törzsnyúlás időszaka Vékony hosszú alkat Új tevékenységi forma alakul ki, a tanulás. Ez abban különbözik a játéktól, hogy a játék önmagától történik, a tanulás, pedig külső céllal. Olyan lelki jelenségi állapotot jelent, mely eddig még nem volt • • szándékos figyelemre kényszerül 45 percen keresztül szándékos emlékezetre van szükség, kérésre mond el valamit Szabálytudattal kell rendelkezni, a szabályjátékok elsajátítása előzi meg. Serdülőkor A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet. Kialakul a felnőttekhez hasonló testarány Nemileg éretté válik a szaporodásra, de pszichésen még nem A hormonális és idegrendszeri változások következtében változások jelentkeznek a viselkedésben, a gondolkodásban és az érzelmek terén. Gyakoriak a hangulatváltozások (depresszió, anorexia nervosa,

bulímia veszély) és az éntudat kifejezetté válásának következtében mejelenik a lázadás, a felnőttekkel történő összetűzések. Az azonosulási vágya áttevődik a szülőkről az ideálokra (zenészek, színészek, focisták, celebek). Az identitás-, és szerepkeresés következtében gyakran csapódnak különböző csoportokhoz, ez jelenthet veszélyt is számukra (deviancia = normaszegő magatartás) A fejezet megtanulása után végezd el a Munkafüzetben a 40-41-42-es számú feladatokat! 69 Szeretettel 70 Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve

élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon. /Dorothy Laww Holtz/ 71 FÜGGELÉK AJÁNLOTT IRODALOM Cole, Michael – Cole, Sheila, R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 1998) Salamon Jenő: A megismerő tevékenység fejlődéslélektana (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (több kiadás) Kósáné Ormai V., Járó K, Kalmár M: Fejlődéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése 72