Oktatás | Pedagógia » Óramegfigyelési szempontok

Óra megfigyelési szempontok Az iskolai tanórát több szempont szerint kell megfigyelni. Egyrészt pedagógiai szempontokat kell figyelembe venni, amelyeken belül az alábbi kérdések lényegesek: milyen típusú órát látunk (túl a tantárgyon,milyen didakitikai módszerrel dolgozik a tanár, milyen feladatokat ad fel a gyerekekenek, az alábbi rendszerben (például): 1. az óra célja és tartalma: Kérdések: elérte-e az óra a célját; megfelelt-e a kitűzött oktatási nevelési cél a tanulók tudásszintjének; hogyan illeszkedett a tanítási anyag a tematikus egységbe; milyen oktatási nevelési lehetőségek adódtak az órán; ezeket hogyan használta ki a tanár; hogyan épít a tanulók előzetes tudására? 2. az óra felépítése: Kérdések: hogyan szakaszolódott az óra; milyen sorrendben és logikában követték egymást ezek a részek; mennyire jellemezte az óra felépítését a tudatosság és a változatosság? 3. az óra szervezése:

Kérdések: milyen módszereket és munkaformákat alkalmazott a nevelő, ezek mennyire feleltek meg a tanítási egységnek és a tanulók tudásszintjének; érthetőek voltak-e a feladatok a diákok számára; mennyire voltak pontosan megfogalmazottak a kérdések; hogyan készítette elő a tanár a házi feladatot; Ezeken belül: új ismeretek feldolgozásáról volt-e szó az órán; ha igen, azt hogyan készítette elő, milyen módszert alkalmazott (induktív vagy deduktív), a táblai munka segítette-e az ismeretekmegértését, milyen vázlatot írtak a tanulók, ebben segítette-e őket a tanár? Ha nem 1 új ismereteket közölt, hanem azok megszilárdításásról szólt az óra, ahhoz milyen módszereket használt, mennyire felelt meg a munkamódszer az ismeretanyagnak, milyen szintre jutottak el a tanulók az ismeretek alkalmazásában, milyen típusú feladatok voltak (egyéni, csoportos, azon belül homogén vagy heterogén csoportok)? 4. tanár-diák viszony,

együttműködés Kérdések: milyen volt az óra légköre, a tanulók hangulata; hogyan motiválta és aktivizálta a tanár a tanulókat; hogyan teremtette meg és tartotta fenn a figyelmet a tanár; hogyan értékelte a tanár a tanulók munkáját; milyen arányban volt az órán a dícséret, az elmarasztalás; milyen volt a tanár hangneme, a tanulókhoz való viszonya; A didaktikai megfigyelésen kívül ki kell térni a tanár személyiségének, illetve a gyerekek viselkedésének megfigyelésére is, az alábbiakat figyelembe véve: 1. verbalitás szintjén Milyen hangnemben beszél a tanár a diákokkal, mi jellemzi a mentalitását (dícsérő, bátorító, érdeklődik-e vagy sem, szigorú-e, tanulók közti párbeszédet lehetővé teszi és megkívánja-e, elfogadó-e vagy közömbös? Stb.)? 2. nonverbalitás szintjén A verbalitással megegyezik-e a nonverbalitás? Mit sugároz a tanár, melegséget, elfogadást vagy elutasítást? Milyen metakommunikációs

eszközöket „használ” – pl. mimikája elég tiszta-e, gesztikulál-e, hogyan mutogat a táblán, hogyan szólítja fel a jelentkezőket? Mászkále a teremben vagy egy helyben áll, hirtelenek-e a mozdulatai vagy nem? Milyen ruhát hord, ápolt-e stb.? 3. gyerekek megfigyelése 2 Figyelnek-e? Ha nem, miért nem figyelnek vajon? Hogyan ülnek? Hogyan jegyzetelnek? Milyen eszközeik vannak? Milyen lehet a közösség? Milyen az ülésrend, főleg az első padban ülők jelentkeznek-e vagy sem? Vannak-e véleményvezérek? Felelésél jellemző-e a súgás? Ha csoportos munka van, hogyan szerveződnek csoportokba? Milyenek a „közmegegyezések” a tanárral (pl. ha csoportos munka van szól-e a tanár, hogy szétülhetnek, vagy maguktól átrendezik a padokat) Ha a saját osztálytermükben vagyunk – mi jellemzi a tantermet, milyen díszítések, hogyan vannak elrendezve a padsorok stb. 3