Fizika | Csillagászat, űrkutatás » Időszámítás

Időszámítás Napidő, középidő, időkiegyenlítés, világidő, zónaidő, csillagidő, naptárak. Napidő (Valódi szoláris idő, valódi napidő): Mivel a Föld nem egyenletes sebességgel halad a pályáján, a Nap látszólagos járása az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel történik, azaz nem mindig pontosan 24 óránként delel. A valódi szoláris idő tehát nem múlik egyenletesen. A valódi Nap két egymást követő delelése között eltelt időt valódi napnak nevezzük Középidő (Középszoláris idő v. középnapidő): A valódi szoláris idő egyenetlen múlása miatt vezették be a középszoláris időt, amely egyenletesen múlik. A középszoláris idő helyi idő, mert a Föld különböző hosszúsági körein eltérő értéket mutat, mindig a Nap delelési pontjától függ. A középnap időtartama pontosan 24 óra. Világidő: A 0 hosszúsági (greenwichi) körhöz tartozó középszoláris idő. Ez a greenwichi középidő

(Greenwich Mean Time=GMT). A világidő a Föld valamennyi pontján megegyezik Zónaidő: A Földet 24, egyenként 15° szélességű zónára osztották be (így jön ki a 360°). A 0 zóna a ny.h 7,5 °-tól a kh 7,5 °-ig terjed, majd kelet felé a keleti zónák, nyugat felé a nyugati zónák következnek. A zónahatárok nem követik pontosan a hosszúsági köröket, hanem igazodnak az országhatárokhoz is. Egy zónán belül azonos időszámítást, a zónaidőt használják A 0 időzónában a zónaidő a világidővel egyezik meg, kelet felé zónánként egy órával több, nyugat felé zónánként egy órával kevesebb a zónaidő. Magyarország az első keleti zónában helyezkedik el, tehát itt a világidőnél egy órával többet mutatnak az órák (GMT+1 óra). Csillagidő: Így nevezik a Földnek saját tengelye körüli mozgása által mért időt. Ezen mozgás abban nyilvánul, hogy az égi testek látszólag a Föld forgásával ellentett irányban mozognak. A C

egysége a csillagnap. Alatta azt az időt értjük, mely egy állócsillagnak két egymásra következő felső v. alsó delelése közt eltelik A csillagnapot felosztjuk 24 órára; egy órát 60 percre és egy percet 60 másodpercre. A csillagidő helyi idő, csak adott földrajzi helyre vonatkozik A csillagidő a csillagászatban definiált időrendszerek alapja, a csillagászati obszervatóriumokban használják még. A mai ember órája is kapcsolódik a Nap járásához. A Földön nem lehet mindenhol egyszerre dél, hiszen a Föld egyik felén mindig éjszaka van. Ezért a Földet vékony sávokra: időzónákra osztották be; az egyes időzónák közt általában pontosan 1-1 óra különbséget tartunk; így lehetővé válik, hogy déli 12 óra mindenki számára a Nap delelése körül legyen. Az időzónák általában követik az országhatárokat, nagyobb földrajzi egységeket: pl. EU majdnem egész területe ua az időzónához tartozik (kivéve Románia). Naptár: A

naptárkészítés alapproblémája, hogy a csillagászati időegységek (nap, hónap, év) nem összemérhetőek. Egész számú napokban és hónapokban szeretnénk megadni az év hosszát, 2 lehetőség van: - vagy olyan naptárat készítünk, amelyben az év adott hosszúságú, de az évkezdet vándorol az évszakok közt; - vagy olyat, amelyben az évek változó számú napból állnak, de az évkezdet mindig azonos csillagászati konfigurációnál következik be (pl. a mi naptárunkban 10 nappal a téli napforduló után). Hátránya: az évszakhoz kötött jelenségek (pl az aratás) hónapja folyamatosan változik + a naptárhoz kötött ünnepek (pl. Ramadán) hol télen, hol nyáron következnek be Előnye, hogy ezek az elcsúszások a naptár készítésekor korrigálhatóak Ezért az emberiség legtöbb nagy kultúrája ezt a 2. megoldást választották A zsidó naptár vallási, számmisztikai (kabbala) okok miatt Kr.e 3761-től számítja a naptárat Az

időszámítás alapja a 600 éves ciklus. Ezért az év 365,24333 napos Naptári évük azonban 354 napból áll, és 19 éves ciklusonként 7 szökőévet vezettek be (+30 napos hónapot tartalmaz a 3., 6, 11., 14, 17, 19 év; v ö a kínai naptárral) Ezen kívül a vasárnapra, péntekre és szombatra kezdődő évekhez is hozzátoldottak egy napot. Ez a korrekció már sok volt, és időnként vissza kellett mozgatni az évkezdetet. A zsidó naptárat 344-ben vezették be. Ebben a 354 napos szabályos évet 353 napra rövidítik vagy 355 napra bővítik, a 384 napos szabályos szökőévet 383 és 385 napos évekre rövidítik és bővítik. A Julián-dátum különleges, csillagászati célú időszámítás. Azért vezették be, hogy két esemény között eltelt idő egyszerűen megkapható legyen a dátumok kivonásával. A Julián-dátumban nincsenek évek, hónapok, hanem a Kr.e 4713 év első napjának greenwichi delétől eltelt napokat számoljuk. Így 2000 január 1,

12:00 világidő megfelel JD 2 451 545 Julián-dátumnak, egy Julián évszázad pedig 36 252 napból áll