Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozás-gazdaságtan fogalmak

Vállakozás-gazdaságtan fogalmak Alapító okirat: gazdasági társaságok alakulásánál szükséges elkészíteni, melyben rögzítik a leglényegesebb azonosító adatokat, tevékenységi körét, alaptőke összegét és befizetésének feltételeit, cégjegyzés módját. Állam: Központi kormányzat és szervei, intézményei; valamint Önkormányzatok. Elkülönített állami pénzalapok. Az állam – kormányzat – teljes jogú gazdasági kapcsolatokat létesíthet Államgazdasági szerepvállalásának területei: az állami gazdaságpolitika és a megvalósítását szolgáló eszköztár, a nemzetgazdaság zavartan működéséhez infrastruktúra fejlesztése, a vállalati, vállalkozási szférában való részvétel az állami tulajdonú vállalatokkal. Államgazdasági szerepvállnak céljai: A nemzetgazdaság működőképességének, stabilitásának fenntartása (intézményi, jogi feltételek biztosítása, ellenőrzési feladatok, munkanélküliség, infláció

csökkentése); erőforrások allokációjának befolyásolása (azon termékek előállítása, termelésének ösztönzése, amelyek a versenyszféra számára nem hoznak elegendő nyereséget természetvédelem feladatai); Jövedelemelosztás befolyásolása (A nemzetgazdasági jövedelmek jelentős részének elvonása adók formájában és felhasználása a közhatalmi funkcióból eredő kiadásokra, valamint szociális jellegű célokra munkanélküli segély, gyed) Állami gazdaságpolitika eszköztárai: 1. költségvetési (fiskális) politika: bevételi oldalon (adópolitika), kiadási oldalon (pl. transzfer kiadások, állami fejlesztések) 2 pénzügyi (monetáris) politika: a forgalomban lévő pénz mennyiségének változtatásával szabályozza a makrokeresletet Állami gazdaságpolitika irányai: a gazdasági életet serkentő (expanzív) és a mérséklő (restriktív) Anyagmozgatás a fizikai folyamatok része. Elemei: telephely közi (termelési szerkezettől,

szervezettől függő), üzemközi (telephelyen belüli), munkahelyközi (üzemen belüli), raktári (be-, kitárolás, átrendezés) Anyag-ellátottsági mutató azt jelzi, hogy a készletgazdálkodás mennyire feszített, vagy mennyire laza. A mutató azt tükrözi, hogy a készletek szintje mennyivel magasabb a tényleges anyagfelhasználásnál, amiből következtetni lehet a készletgazdálkodás feszítettségére, vagy lazaságára. Anyagellátottsági mutató = kronologikus átlag / napi átlagos anyagfelhasználás kifejezi, a készletgazdálkodás feszítettségét, illetve lazaságát. Minél közelebb van az 1-hez, annál feszítettebb az anyagellátás Ár: az áru pénzben kifejezett értéke. A vevő által elismert ráfordítás, amely alku eredményeként alakul ki, amelyen a csere megtörténik. A piaci ár lehet keresleti ár, kínálati ár vagy egyensúlyi ár A piaci kereslet és kínálat viszonyának alakulását követve ingadozik. Az ármarketing a

termékmarketing után a legfontosabb mix elem, a gazdaság fő szabályozója. Ár = költség + profit Árérzékenység: megmutatja, hogy az ár milyen mértékben befolyásolja a vevőt vásárlási döntéseiben. Az árváltozások hatására kialakuló vevői reakciók rugalmassági mutatóval kimutatható: R (rugalmassági mutató)=forgalom változása százalékban/ár változása százalékban. Árképzési módszerek: Ktgalapú: önktg+ kalkulált nyereség feltételektől és piaci helyzettől függően, bizonyos %-ban. Keresetalapú: fogyasztói árérzékenység vizsgálatából keresletváltozás %-a /árváltozás %-a. Versenyalapú: adott termék piaci árszintjéből kiinduló, s attól némileg eltérhető (le v. fel) vele azonos lehet Árpolitika:ármegállapítás(piaci árváltozásokra való reagálás)elveinek, módszereinek és eszkinek meghat.sa Árpolitikai célok: a) jövedelem maximalizálását; b) piaci részesedés növelését; c) termék piaci

bevezetését; d) válságból való kitörést szolgál Áruk: változatlanul adják tovább (csomagolóanyag), kereskedelemben a forgó eszközök nagy részét alkotják Átlagköltség: átlagköltség (AC) = összköltség (TC)/ termék mennyiség (Q) Átlagos jövedelmezőség: B p =P/C (B p = beruházás átlagos jövedelmezősége, P = beruházással egy év alatt elérhető átlagos nyereség, C = beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés) Átlag profit ráta: π (felső vonás) = π /Q (π =profit, Q = termékmennyiség) 1 Befektetett eszközök fogalma: Tartós (1 éven túli) szolgálata a termelésnek. Befektetett eszközök csoportjai: Immateriális javak: a) szellemi termék; b) üzleti vagy cégérték; c) vagyon értékű jogok. Befektetett pénzügyi eszközök: a) értékpapírok; b) részesedések c) adott kölcsönök Beruházás fogalma: Tárgyieszköz létesítés műszaki-gazdasági, és pénzügyi értelemben (befektetési és

finanszírozási tevékenység). Fő csoportjai: meglévő tárgyi eszközök terjedelmét érintően pótló-bővítő; értékforrásuk szerint: amortizációs alapból, nyereségből származó; Anyagiműszaki összetétel szerint; beruházó alanya szerint: kormányzati, -önkormányzati, -vállalati; Finanszírozási forrásuk szerint: saját – idegen forrás. Beszerzési logisztika megfelelő minőségű, mennyiségű inputok vásárlása; szállítókkal szembeni kedvező feltételek biztosítása, ár, szállítási határidők rugalmassága tekintetében Beszerzési stratégia: „venni vagy eladni”, ha is-is, milyen arányban? (döntés gazdaságossági alapon); szállítókkal szemben támasztandó követelmények: minőségi, határidő, szállítási gyakoriság, ár, szervizigény, stb.; szállítók kiválasztása elveinek meghatározása: egy vagy több szállító, utóbbi esetben milyen arányban. Betéti társaság Bt: Társasági szerződéssel jön létre,

legalább egy beltag (korlátlan felelősség), legalább egy kültag (csak vagyoni betét) Bérgazdálkodás: lásd: ösztönzés Bruttó hazai termék (GDP). Az év során termelt azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyek országon belül további feldolgozásra nem kerülnek, a végső felhasználás tárgyai. Értéke: a nettó hazai termék és az évi amortizáció (GO-C f ). Bruttó nemzeti jövedelem GNI: A hazai típusú kategóriából a nemzetközi jövedelemáramlások egyenlegével korrigálva, eljutunk a nemzeti típusú kategóriához, bruttó hazai termékhez hozzáadva a nemzetközi jövedelemáramlások egyenlegét, megkapjuk a bruttó nemzeti jövedelmet. A GDP korrigálva az eredeti (tényező) jövedelmek nemzetközi áramlásának egyenlegével (növelve a beáramló és csökkentve a kiáramló jövedelemmel). GNI = GDP+(I EM -I EX ) Bruttó kibocsátás GO: az országban egy év alatt előállított összes termék és szolgáltatás értéke

Célpiacok kiválasztása: az előbbiek közül, ahol a vállalat/üzletág ki akarja elégíteni a fogyasztói igényeket. Ehhez értékelni illetve figyelembe kell venni: a szegmentumok méretét, átlagos jövedelmezőségét; ezek lehetséges növekedési ütemet; versenyviszonyokat, potenciális versenytársakat, az általuk alkalmazott marketing stratégiát; a vállalat egész stratégiáját és erőforrás struktúráját Csődeljárás célja éppen a felszámolás elkerülése, azaz a vállalat szanálása, többek között a hitelezők közreműködésével, pl. fizetési halasztás szerzésével, nem peres eljárás Degresszív leírási kulcs: A gyorsított leírás kezdetben nagyobb, majd évente csökkenő leírást jelent, ezt degresszív leírásnak is nevezzük Dematerializált értékpapír: elektronikusan illetve értékpapír számlán nyilvántartott értékpapír, részvény. Disztribúció: az a folyamatrendszer, amelynek keretében a termékek eljutnak a

termelőtől a fogyasztóig. A termelőktől közvetítőkön keresztül jut el a termék a fogyasztóig Közvetítők: nagy és kiskereskedők. Divízionális szervezet: Tipikusan nagyvállalati szervezeti forma. A munkamegosztás tárgyi elv szerint történik, vagyis a szervezetet termékek vagy vevők szerint alakítják ki. Az így kialakított szervezetek a divíziók. Egydimenziós, azaz az elsődleges munkamegosztás egy rendezőelv szerint történik, a divíziók viszonylag nagy gazdasági önállósággal működnek, a termeléssel és gazdálkodással kapcsolatos döntéseket általában önállóan hozzák meg és e szakterületeken megfelelő szakmai apparátusokkal, rendelkeznek Divízionális munkaszervezet: termékcsoportok, vevőcsoportok, vagy piaci régiók szerint tagolt szervezetek (ezek a képzett divíziók). Lehetnek, pl profitközpontúak és költségközpontúak E szerint érdekeltségük vagy a nyereség vagy a költség alakulásához kapcsolódik. Ez

tipikusan nagy vállalati szervezeti forma. Egyéb anyagok (pl. fenntartási anyagok alkatrészek, kis szerszámok 2 Egyéni vállalkozó Ev: Bármely belföldi természetes személy, aki rendszeresen, üzletszerűen végez gazdasági tevékenységet. Ezért teljes vagyonával korlátlanul felel Vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznie kell. Ellenőrzés és visszacsatolás: meghatározott területekre irányuló legyen, és alkalmas módszerekkel történjen. Terv és valóság szembesítése, hibák és eredmk feltárása, ha szüks terv-korrekciók; ezek elemző megalapozása: utólagos értékelést, visszacsat. jelent A vezetőnek a kitűzött célokat és az általa irányított folyamat eredményét időről időre össze kell hasonlítani. Eltérés esetén a folyamatba megfelelő módon be kell avatkoznia. Előzetes jövedelemterv. Átfogó összeállítás és értékelés a vállalkozás tervezett jövedelmezőségéről: a bevételek, -és ráfordítások tervezett

alakulásának kimutatása Előre jelzett mérleg. A vállalkozás eszközeinek és forrásainak tervezett alakulása, összevontan kimutatva Emberek közvetlen irányítása: Fő feladatai: motiváció; kommunikáció; munkacsoportok vezetése, a vállalkozási tevékenység irányítása közvetlen személyes kapcsolatot jelent a vezető és beosztottjai között. A munkaerő speciális termelési tényező, motiválható A vezetőnek kell megtalálnia azt a kulcsot, amivel a munkaerő jobb teljesítmény elérésére sarkallható. Ez leginkább az első vonalbeli vezetőkre igaz, hiszen ők kerülnek közvetlen kapcsolatba a munkavállalókkal. Eredménykimutatás: A jövedelem és a ktgek viszonyát mutatja. Kategóriái: A = üzemi üzleti terv e, B = pénzügyi műveletek e, C = szokásos vállalkozási e (±A±B), D = Rendkívüli e, E = Adózás előtti e (±C±D), F = Adózott e (±E- adófizetési kötelezettség), G = Mérleg szerinti e Értékcsökkenési leírás: A

vállalkozás működése során a használat következtében a tárgyi eszközök veszítenek értékükből. Amortizációs költségként elszámolhatók Értékesítési, elosztási logisztika vásárlók által kívánt minőség biztosítása szállítási határidők pontossága, készenlét gyors szállításra, azonnali szállítóképesség biztosítása rugalmas alkalmazkodás az előbbiek tekintetében a vevők igényeihez, azok kielégítésének technikai lebonyolítása a marketing csatornákon keresztül Értékesítési stratégia: késztermék fizikai elosztás módja; készletezési pontok száma, elhelyezése, köztük megvalósítandó szállítási módszerek; rendelésre vagy készletre gyártás, illetve mindkettő esetén arányuk; milyen készültségi fokú terméket (milyen arányban) tartalékoljunk a rugalmas, gyors kiszolgálás érdekében? Értékpapírok: részesedés kapcsolt vállalkozásban, saját részvények, üzletrészek értékesítési

célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Fedezeti pont: Az összes állandó és változó költséget fedező árbevétel nincs nyereség tartalma és vesztesége sincs, ez a kritikus pont a fedezeti pont. Kifejezi az árbevételi szintet és a minimális termelési szintet. Fedezet számítás: Értékesített fedezeti mennyiség =állandó költségek együttes összege/eladási ár – egységnyi termékre jutó változó költség Felszámolási eljárás: Az adós fizetésképtelensége miatt történik. Nem peres eljárás Célja az adós cég jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők kielégítése. Az eljárást kezdeményezheti az adós a hitelezők, a végelszámoló és a cégbíróság. A bíróság végzéssel rendeli el, ezzel egyidejűleg felszámolót is kinevez. Finanszírozás alapelvei: rentábilitás elve, biztonság elve, normativitás elve, rugalmasság elve, likviditás elve. Fogyasztás. Szükségletek kielégítése Két fő területe:

termelő fogyasztás (termelő eszközök és munkaerő elhasználása); és személyes fogyasztás (fogyasztási cikkek elhasználása). Fogyasztó közösségek: fogyasztásuk egy részét közösen végzik Folyó termelő ráfordítás Cf: elhasznált anyagok, elhasznált energia Fordulatszám: adott időszakban megtett körforgások száma, hányszor térül meg a készletállomány adott.idöszak nettóárbevétele vagy a bevételből. Kiszámítása: adott.idöszak átlagos forgóeszközállománya adott.idöszak napjainak száma forgási.idö 3 Forgási idő. Az az idő, napokban kifejezve, amely alatt a forgóeszköz vagy (készlet) egy fordulatot megtesz (pénzből ismét pénzzé változik = pénz – input – átalakítás (transzformáció) – output – pénz) Forgási idő: egy körforgáshoz szükséges időnapokban kifejezve, az átlagos készletállomány mennyi idő (hány nap) alatt térül meg a bevételből. adott.idöszak átlagos forgóeszközállománya

adott.idöszak napjainak száma Kiszámítása: vagy egy.napra jutóárbevétel fordulatok .száma Forgási sebesség: A beruházási pénzeszközök forgási sebességének mutatója a beruházásra fordított összeg az általa elért nyereségből hányszor térül meg a használat időtartama alatt. B s = M t / (C/P) B s = beruházási összeg forgási sebessége, M t = beruházással létrehozott kapacitás használati ideje, P = egy év alatt elérhető átlagos nyereség, C = beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés) vagy B s = várható működési idő M j / megtérülési idő B i Forgóeszköz. A vállalat eszközeinek az a része, amely rövid ideig (egy évnél kevesebb ideig) szolgálja a gazdálkodást, könnyen mobilizálható, hamar visszatérülő vállalati vagyon. Forgóeszközök: A termelést rövid ideig (egy éven belül) szolgáló, igen mobil dologi és pénzeszközök. Az előbbiek anyaga és értéke átmegy a belőlük előállított

termékbe és értékük rövid idő alatt visszatérül. csoportjai: Készletek: Vásárolt: anyagok (nyers, segéd, egyéb), áruk, alvállalkozói teljesítmények; saját termelésűek: befejezetlen, félkész és késztermékek, növendék, hízó és egyéb állatok. Követelések: Vevőktől: kapcsolt vállalkozóktól; váltókövetelések Értékpapírok: értékesítés célú, hitelviszonyt megtestesítők; részesedés kapcs vállalkozásban; saját részvények és üzletrészek. Pénzeszközök: pénztár, csekk és bankbetétek Forgóeszköz mutatók: Forgási idő: egy körforgáshoz (pénzkiadástól-pénzbevételig) szükséges időnapokban (N=K/F/I vagy I/s) Fordulatszám: adott időszakban megtett körforgások száma (s= F/K vagy I/N) Forgóeszköz-igényesség (K i ) =K/F x 100 = % Forgóeszközök fogalma: A vállalat eszkinek azon csoportjai, amelyek a termelést rövid ideig, egy éven belül szolgálják, a termelés körfolyamatában vesznek részt. Csop:

készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszk Funkcionális munkaszervezet: funkciók szerint tagolódó szervezet, többvonalas irányítás, de egydimenziós. Döntések zömét (stratégiai és középtávra) felső vezetői szinten hozzák Utasítás több funkcionális szervezet vezetőjétől érkezhet a végrehajtás vezetőihez és a beosztottakhoz. Gazdasági egyensúly: termelés és fogyasztás egymásnak való megfelelése. Gazdasági költség tartalmaz profitot, a számviteli költség nem, a számviteli költség a változó és fix költségek összege, míg a gazdasági költség ezen kívül magában foglalja a normál profitot is Gazdasági profit: számviteli profit – normálprofit Gazdaság szereplői: önálló gazdasági, szervezeti és intézményi egységek, önálló gazdasági tevékenységet végeznek, rendelkeznek eszközökkel, követelésekkel és ezek forrásaival, képesek vagyonmérleget készíteni. Gazdasági társaság: különböző

formájú társas vállalkozások, melyek meghatározott gazdasági tevékenységet (termelést, szolgáltatást) végeznek eredmény elérése céljából. Határ költség: ösz költség változásának az a nagysága, mely a termelés egységnyi változásának a következménye. MC = össz költség átlag (ΔTC) / termék mennyiség átlag (ΔQ) Hatáskörök megosztása: a munkamegosztásból eredő feladatokhoz a hatáskörök hozzárendelése. egyvonalas szervezet: az alárendelt egységek (személyek) csak egy felsőbb szervezettől (személytől) kaphatnak utasítást, többvonalas szervezet: az alárendelt egységeket két vagy több felsőbb szervezet is utasíthatja. Háztartások: legkisebb gazdálkodási egységek, de a legnagyobb számú szervezetekből álló szektor. Alapjában véve fogyasztó gazdaságok Termelhetnek, szolgáltathatnak, főleg önmaguk számára. A gazdaság munkaerő szükségletének fő forrásai Jellemzőik: létközösség;

jövedelemközösség; vagyonközösség; fogyasztóközösség 4 Horizontális vállalati stratégia: Egy ághoz tartozóak és egy piacon értékesítők szövetsége. Időbér. Egységnyi időben kifejtett munkáért fizetett bér (órabér, havi bér, stb formája van) Információ: A modernkor termelési tényezője: Áramlása korunkban igen gyors és sok irányból érkező. Az elektronikus eszközök fejlődése információ-robbanás okozott A megbízható (pontos, elegendő és jó összetételű) információ megszerzése költséges, de nagy gazdasági előny forrása Innováció: A termelési tényezők új kombinációját, a fogyasztói igények kielégítésének új módját jelenti. Schumpeter, aki az innováció következő alapeseteit emelte ki A vállalkozások fejlődésében központi szerepet tölt be. A vállalkozás a piaci versenyben akkor képes jól szerepelni, ha az innováció kibontakozásához kedvező feltételeket biztosít. Ezek az innovációs

lánc keretében valósulnak meg. Innovációs lánc: Vállalkozási folyamatrendszer különböző részeinek az innováció igényei szerint összekapcsolását nevezzük. MarketingKutatás, fejlesztésBeruházásTermelésÉrtékesítés Javak. Termékek és szolgáltatások: egyfelől termelési javak és fogyasztási javak másfelől gazdasági és szabad javak. Előbbiek mindig szűkösen állnak rendelkezésre Jövedelem: A fogyasztó rendelkezésére álló pénzeszközök összessége (nominál-jövedelem, reáljövedelem). Mindig két érték a hozam és a ráfordítás különbsége Jövedelmezőség: A jövedelem és a ráfordítás hányadosa. B j = nyereség (Ny) / befektetés, ráfordítás (B) Jövedelemközösség: olyan létközösségben élők, akik jövedelmük egy részét együtt használják fel Kapacitás: gépcsoport kapacitás (termék mennyiségben db) jele: K Kapacitás (K) = gépek száma (G sz ×gépek működési időalapja (I) / kapacitás

időnorma (NI) Kapacitás kihasználás: K h = termelt mennyiség db (Q) / kapacitás (K) Keresetorientált árképzés: lényege, hogy a vevők hogyan reagálnak a különböző árszintekre, milyen a kereslet árrugalmassága. Viszont figyelembe kell venni a versenytársak árait is Kereslet: Meghatározott mennyiségű és összetételű termék iránti olyan igény, ami mögött vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság áll. Készletezési stratégia: készlet nagysága, összetétel szerinti arányaik, forgásuk, gyorsítási módszereik, stb. Kínálat: Meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, melyet az árutermelők valamely piacon adott áron eladásra kínálnak. Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg. Egy számmal fejezi ki azt, hogy átlagosan mennyi idő telik el az igény felmerülésétől annak kielégítéséig. Kiszolgálás

minősége: a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelősségét vizsgálja. Konfiguráció: a szervezet megjelenési formája: meghatározza a szervezeti struktúra vázát, formáját Koordinációs eszközök típusai: az eltérő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkező, de egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek (személyek) működésének összehangolása: 1. technokratikus típusú koordinációs eszközök a vállalati tervezési, pénzügyi és költségvetési rendszer, 2. Strukturális típusúak közé sorolhatók a projektek, a teamek, 3 Személyorientált, melynek elsősorban az a funkciója, hogy segítse az egyének azonosulását a szervezettel, célokkal és a feladatokkal Koordinációs vezetői funkció: megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, működtetése és fejlesztése. A koordináció főleg a hatáskörök harmonikus egyeztetésére irányul A szervezés részben munkaköri

szervezésből és koordinációból, részben különböző szintek szerinti hatáskörök egyeztetéséből és megosztásából áll. Korlátolt felelősségű társaság Kft: előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzs(jegyzett)tőkével (min:3 M)alapítható. Zártkörű, társasági szerződéssel jön létre Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jog. Legfőbb irányító: taggyűlés Költség: Az árbevétel és a profit különbsége. Költség = árbevétel - profit Költséghányad: egy termékre jutó költséghányad átlagköltség (AC) = összköltség (TC)/ termék mennyiség (Q) 5 Költségközpontú divízió: a divíziókat költséghelyként, mint költséghordozókat kezelik. Az érdekeltség az előirányzott költségekhez képest minél nagyobb megtakarítás eléréséhez fűződik. Költségorientált árképzés: lényege, hogy kiszámítják a termék önköltségét, majd ezt több tényező figyelembevételével

megtervezett nyereség százalékával határozzák meg az árat. Költségvetési politika: bevételi oldalon az adópolitika, mérséklése vagy növelése befolyásolja a szférákat. Kiadási oldalon az állam infrastrukturális kiadásait csökkenti, ill transzfer kiadások a háztartások felé. Követelések: vevői, kapcsolt vállalkozásból, váltókövetelések, stb. Külföld: Nem hazai gazdálkodó egységek, gazdasági kapcsolatot létesítenek belföldi gazdálkodókkal. A tartósan hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalkozások nem tartoznak ide Ide tartoznak viszont a követségek, kirendeltségek, nemzetközi szervezetek. Létközösség: együtt élők Létszám szükséglet: L=T×N/I×SZ L = fizikai foglalkoztatású dolgozók létszáma (fő) T = termelés volumene (tervezett mennyiség: darab) N = termék normaóra szükséglete (normaóra/db) I = egy fő által teljesítendő órák száma SZ = éves átlagos teljesítményszázalék Likviditási

mutató: forgó eszközök – készletek – követelések /rövid lejáratú kötelezettségek Lineáris munkaszervezet: egydimenziós és egyvonalas szervezet = a beosztottak 1 vezetőtől kaphatnak utasítást. Előnyei: egyszerű, alá- fölérendeltségi viszonyok könnyen áttekinthetőek, működési költsége alacsony. (Tipikusan kis- és családi vállalkozások szervezeti formája), hátránya: kevéssé rugalmas. Logisztika fogalma: az a vállalati tev, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok lebonyolításához szüks termékek megfelelő helyen, időpontban és a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztikai információs rendszer piaci információk gyors és hatékony szerzése és visszacsatolás az információs logisztikai rendszer előbbi három elemére és azok közti kapcsolatokra kiterjedően álljon rendelkezésre; Logisztikai információs stratégia: a logisztikai rendszer hatékony

működtetéséhez szükséges előbbi mindhárom elemre kiterjedően; működésükkel kapcsolatos adatokat integrálja, vevőkapcsolatok, rendelés nyilvántartás, készletadatok, stb. Helye a vállalati stratégia rendszerben: funkcionális részstratégia, a vállalati összstratégiába integrálódik, részben üzletágakon keresztül, részben önállóan; mindegyik más funkcionális stratégiákhoz is kapcsolódik, de főleg a marketing-, a termelési- és a pénzügyi stratégiákhoz Logisztikai kiszolgálás színvonalának tényezői: a rendelkezésre állás, a kiszolgálási idő, a kiszolg minősége Logisztika költségei: a. fizikai folyamatokhoz kapcsolódó költségek, mint pl. a szállítás, rakodás, tárolás, csomagolás ktge b. információs és irányítási költségek, mint pl. beszerzési, termelésirányítási és értékesítési információs folyamatok költségei c. hiányköltségek, melyek a logisztikai rendszer nem megfelelő működése miatt

merülnek fel, pl. elmaradt nyereség, kötbér, állásidőre fizetett bér Logisztikai rendszer alkotórészei beszerzési logisztika, termelési és készletezési logisztika, értékesítési, elosztási logisztika, logisztikai információs rendszer Logisztikai rendszer egyes területei és azok jellemzése: 1. Beszerzési logisztika: beszerzi a folyó termelés anyagi inputjait külső forrásból, 2. Termelési logisztika: megoldja a termelési folyamaton belüli anyagellátást (mozgás, tárolás, készletezés, gazdálkodás)3. Értékesítési logisztika: feladata a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása a marketing csatornákon keresztül.4 Újrahasznosítási, eltávolítási (hulladék) logisztika: a vállalaton belül, a termelési vagy szolgáltatási tevékenység során keletkező veszélyes vagy egyéb hulladék összegyűjtése, osztályzása, kezelése és tárolása, majd megfelelő helyre történő elszállítása, illetve

újrahasznosítása. 6 Logisztikai stratégia fő területei szerint: értékesítési stratégia, beszerzési stratégia, készletezési stratégia, logisztikai információs stratégia Marketing: A vállalkozás fogyasztó és piacorientáltságát biztosító szemlélet, tevékenységrendszer és eszköztár. A piac szereplői a vállalkozások marketing tevékenységükkel segítik elő a működésüket. Marketingcsatorna, vagy értékesítés helye, vagy disztribúciós rendszer, vagy elosztási csatorna: Az egymással szoros kapcsolatban lévő szervezetek sora, melyek közreműködnek abban, hogy a termék a termelőtől a fogyasztóhoz eljusson adás-vétel útján, amit pénzügyi folyamatok kísérnek. Marketingkommunikáció: (piacbefolyásolás) tájékoztatás, meggyőzés a vállalkozás és a fogyasztók között. Legkiterjedtebben alkalmazott eszköze a reklám, szponzorálás Marketing mix: Marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat célkitűzései

elérésére használ az adott piacon. A marketing-mix 4 P elemei: product (termék), price (ár), place (értékesítés), és promotion (reklám Mátrix munkaszervezet. Többdimenziós (funkcionális és tárgyi, kétvonalas elvű munkamegosztást alkalmazó) kettős irányítású szervezet. Több formája lehetséges, pl termékorientált és projektorientált, stb. Megkülönböztető stratégia: a kínált termék bizonyos tulajdonsága kiemelkedően jó, s ezért széles körben magas áron lehet eladni. Megtérülési idő: Az eredetileg befektetett pénzt hány év alatt kapja vissza a vállalkozás. B i = C/P B i = beruházás megtérülési ideje, C = megvalósításhoz szükséges pénz, P = egy év alatt elérhető átlag nyereség Megtérülési ráta: divízió éves eredménye/befektetett eszközök + forgó eszközök könyv szerinti értéke. Munka. A munkaerő célszerű működtetése, emberi erőforrás, mint ilyen a termelési tényezők egyik csoportja. Munka:

Elsődleges termelési tényező. Az emberi munkaerő kifejtése A munkaerő az ember szellemi és fizikai képessége, amelyet a termelés során felhasznál. A munkaerő hozza mozgásba a vele összekapcsolt termelési tényezőt. A munkaerő áru, piaca van, vásárolható; ára (ellenértéke) a munkabér. Munkabér: eleven munka ellenértéke, ára pénzben kifejezve, egyben sokak számára a megélhetés fő eszköze. Munkaerő és bérgazdálkodás: a munkaerő megszerzése, annak foglalkoztatása során költségek merülnek fel. A munkaképesség megújítása és továbbfejlesztése is ráfordításokat igényel A vállalkozás vezetésének feladata az ösztönzési rendszer kialakítása. Ennek eredménye a munkaerővonzás, megtartás, motiválás, hasznosítás. Munkaerő szükséglet meghatározása: A vállalkozás működéséhez két féle munkaerő-állomány szükséges: szellemi és fizikai foglalkoztatású dolgozók. A fizikai dolgozók létszámszükségletét a

termelés volumene és a munkatermelékenység befolyásolja. L=T×N/I×SZ L = fizikai foglalkoztatású dolgozók létszáma (fő) T = termelés volumene (darab) N = termék normaóra szükséglete (normaóra/db) I = egy fő által teljesítendő órák száma SZ = átlagos teljesítményszázalék Munkaképesség: olyan erőforrás, melynek hordozói az emberek, céljaik, szükségleteik, érzelmeik vannak. Önálló akarattal rendelkeznek, mellyel cselekvéseiket, teljesítményüket képesek szabályozni. Munkamegosztás: a vállalkozás feladatainak részfeladatokra bontása és feladatok szervezeti egységekhez telepítése, a szervezet belső tagolásának alapja, tárgyi elv szerint, funkciók szerint, területi elv szerint Munkanélküliség: a munkaképes korú lakosság egy része, munkapiaci túlkínálat. Okai: demográfiai tényező, munkaerő gépi technikára cserélődik, struktúraváltozások, árupiaci kereslet elégtelensége. Munkaóra: M ó = (termelt mennyiség

(Q) × kapacitás időnorma (NI) / gépek száma (G sz )) /napok száma; vagy naponta ledolgozott óraszám × kapacitás kihasználással 7 Munkaszervezet: felépítése és jellemzői eltérőek lehetnek a vállalat méretétől és más tényezőktől függően Munkaszervezet típusai: Lineáris: egydimenziós és egyvonalas szervezet = a beosztottak 1 vezetőtől kaphatnak utasítást. Előnyei: egyszerű, alá- fölérendeltségi viszonyok könnyen áttekinthetőek, működési költsége alacsony. (Tipikusan kis- és családi vállalkozások szervezeti formája), hátránya: kevéssé rugalmas. Funkcionális: funkciók szerint tagolódó szervezet, többvonalas irányítás, de egydimenziós. Döntések zömét (stratégiai és középtávra) felső vezetői szinten hozzák. Utasítás több funkcionális szervezet vezetőjétől érkezhet a végrehajtás vezetőihez és a beosztottakhoz. Divízionális: termékcsoportok, vevőcsoportok, vagy piaci régiók szerint tagolt

szervezetek (ezek a képzett divíziók). Lehetnek pl profitközpontúak és költségközpontúak E szerint érdekeltségük vagy a nyereség vagy a költség alakulásához kapcsolódik. Ez tipikusan nagy vállalati szervezeti forma Mátrix. Többdimenziós (funkcionális és tárgyi, kétvonalas elvű munkamegosztást alkalmazó) kettős irányítású szervezet. Több formája lehetséges, pl termékorientált és projektorientált, stb Mutatószámok: Összes árbevétel (TR) = termelt termék mennyiség (Q) × eladási egységár Határbevétel (MR) = eladási egységár (P) Összköltség (TC) = termelt termék mennyiség (Q) × átlag költség (AC); AC = TC/Q Össz profit (Tπ) = összes árbevétel (TR) - összköltség (TC) Átlag profit (Aπ) = össz profit (Tπ) / termelt termék mennyiség (Q) Határ profit (Mπ) = határbevétel (MR) – határköltség (MC) Veszteség nélkül adható max árengedmény = határ profit (Mπ) Tőke hatékonyság (AP k ) = termelt termék

mennyiség (Q) / felhasznált tőke (K) Munka termelékenysége (AP L ) = termelt termék mennyiség (Q) /létszám (L) Tőke határterméke (MP K ) = átlag termék mennyiség (ΔQ) / átlag felhasznált tőke (ΔK) Munka határértéke (MP L ) = átlag termék mennyiség (ΔQ) / átlag létszám (ΔL) Átlag költség (AC) = összköltség (TC)/ termék mennyiség (Q) Határköltség (MC) = össz költség átlag (ΔTC) / termék mennyiség átlag (ΔQ) Profitráta (π’)= (profit (π) / tőke (K))×100 Nem profit orientált szervezetek: Gazdaságilag, jogilag elkülönült egységek. Céljuk különböző lehet, de nem nyereségszerzés, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése (eügyi, oktatás, szociális, egyházi, stb.) Nemzeti vagyon: a legátfogóbb nemzetgazdasági állapot kifejező, stock kategória a nemzeti vagyon kategóriája. Összetételében fontos szerepe van a termelői és a humán infrastruktúrának Nemzetközi fizetési mérleg: egy adott

ország meghatározott időszakában (általában 1 évben) külföldre teljesített deviza kifizetéseket, és külföldről kapott tényleges bevételeket tartalmazza mérlegszerűen. Főbb tételei: export- és import értékei; áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások díjai; idegenforgalommal kapcsolatos bevételek és kiadások; tőke- és hiteláramlás, valamint ezek és a munkaerő-áramlásával kapcsolatos jövedelmek ki- és beutalásai; külföldre irányuló egyéb kiadások és külföldről származó egyéb bevételek. Nemzetgazdaság: az országon belül történő gazdasági viszonyok. Része minden anyagi és emberi erőforrás. Legelemibb összetevői a szükségletek, javak, szolgáltatások Nemzetgazdaság ágazati szerkezete: A gazdálkodó egységek tev.ük jellege szerint is különböző csoportokba sorolhatók. A csoportba sorolás jelenti egyben a nemzetgazdaság tagolását ágazatok szerint. Az ENSZ besorolási rendszerével megegyező négyszintű

tagolás: nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat. Nemzetgazdasági ág: legösszevontabb csoport 17 ágat tartalmaz, pl.: mezőgazdaság, bányászat, feldolgozóipar, építőipar, szállítás, raktározás, oktatás, egészségügy, villamos, gáz, hő energia, vízszolgáltatás. Nemzetközi fizetési mérleg egyenlege: aktív (ha a beáramló pénz meghaladja a kiáramlót), passzív (ha a kiáramló pénz meghaladja a beáramlót), nullszaldós (ha a beáramló pénz megegyezik a kiáramlóval). 8 Nettó hazai termék (NDP). Az országban az év során előállított összes eredeti (tényező) jövedelem (más szóval tiszta jövedelem). Értéke: (GDP - C a ), vagy I Nettó nemzeti jövedelem (NNI). A NDP korrigálva az eredeti (tényező) jövedelmek nemzetközi áramlásának egyenlegével (növelve a beáramló és csökkentve a kiáramló jövedelemmel). NNI = NDP+(I EM -I EX ) Nyereség: Az árbevétel és költség különbsége lehet negatív és

pozitív. Ha az árbevétel nagyobb, mint a költség akkor pozitív az eredmény ezt nyereségnek hívjuk. Nyereségközpontú divízió: a legelterjedtebb forma, a divízió érdekeltsége az éves nyereség vagy jövedelmezőségi szint növeléséhez kötődik. Nyersanyag: alapanyag, ez a termék fő alkotórésze. Nettó hazai termék: NDP = GDP -Ca Nettó nemzeti jövedelem: NNI= GNI - Ca Norma órák száma: Naptári napok száma – munkaszüneti napok száma (10 ünnepnap + 52 szombat + 52 vasárnap) = tényleges munkanapok száma; tényleges munkanapok száma – egész napos kiesés = ledolgozandó munkanapok száma; ledolgozandó munkanapok száma × munkanapok hosszával = ledolgozható munkaórák száma; ledolgozható munkaórák száma – törtnapi hiányzás = egy fő által ledolgozandó órák száma egy év alatt; egy fő által ledolgozandó órák száma egy év alatt/12 = egy fő által ledolgozandó órák száma egy hónap alatt. Normál profit: vállalkozói

költség + tőkeköltség Operatív válság: egy-egy vállalati funkcióra terjed ki és általában rövid idő alatt megszüntethető. Önálló tőkeallokációs központú divízió: a divíziók önállsága itt a legnagyobb. A vállalti központtól tőkét kapnak, melynek működtetéséről, befektetéséről saját hatáskörben döntenek. Érdekeltsége: a tőke leghatékonyabb hasznosítása. Ösztönzés: az ember állandó szükségállapotban van. A szükségletek olyan motivációk melyek elősegítik céljuk elérésében. Az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek (alapbér, bérpótlék, teljesítmény pótlék, kiegészítő fizetés), a személyi jellegű (prémium, jutalom) és a természetben nyújtott (cafeteria) juttatások. Pénzáram: cash-flow a jövedelem-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó valóságos pénzbevételek, és pénzkiadások különbségét mutatja. Pénzeszközök: pénztár, csekk, bankbetétek Pénzeszközök forrásainak és

felhasználásának terve. Tartalmazza, hogy a vállalkozás milyen forrásokból, mennyi felhasználható pénzeszközhöz jut és e pénzeszközöket mely területeken szándékoznak felhasználni Pénzhányad mutató: lásd: likviditási mutató Pénzügyi politika: a gazdaságpolitika egyik eleme, a központi beavatkozás eszközei és módjai együttesen alkotják. Alrendszerei: monetáris politika, költségvetési politika, devizapolitika Pénzforgalmi terv. Az előirányzott valós pénzbevételeket és pénzkiadásokat tartalmazza, tekintettel arra, hogy az értékesítés nem feltétlenül jár azonnal együtt pénzmozgással; egyes költségek pedig (pl. écs leírás) nem ugyanakkor jelentenek pénzkiadást Így a kiadás és bevétel egyenlege nem azonos a kimutatott nyereséggel Piac: Összekötő és közvetítő szerepet tölt be a termelés és a fogyasztás között. Az adás-vétel, a csere színhelye, a vevők és az előadók találkozási helye. Eszköze az árak

alakulásának és szabályozásának. A piacon történik meg a fogyasztói igények eljuttatása a termelőkhöz Piac fajtái: árupiac (a termelési javak, a tőkejavak és a fogyasztási cikkek adás-vételének helyszíne); pénz és tőkepiac (értékpapírok, hitel piaca); munkaerőpiac (a munkaerő keresletének és kínálatának találkozási helye) Piac fő kategóriái: kereslet, kínálat, ár, jövedelem, verseny Piaci kihívó vállalat: A vállalat, amely felfutó pozícióban van és erőteljesen törekszik piaci részesedése növelésére Piacra lépés korlátai: állami szabályok, tőkehiány, partnerválasztás költségei, új elosztási csatornák, licenc 9 Piacról való kilépés korlátai: tőkepiac fejletlensége, új piacokra való bejutás, tárgyi eszközök eladása alacsony áron, munkaerő konvertálhatóságának hiánya. Piacszegmentálás: fogyasztó csoportok és termékek szerint a piacok részekre bontása. Fogyasztói igények megismerése

csoportonként differenciálva; piacbővítési irány és mérték megismerése, szembesítve a vállalkozás erőforrásaival Piac-szegmentáció: Az összpiacnak különböző kritériumok alapján történő részekre bontása, az így elkülönített piacrészekbe (szegmentumokba) sorolt vevők viszonylagos homogenitást mutatnak Pótló beruházás az elhasználódott termelő-berendezések helyébe a réginél korszerűbbet létesít, amely termelékenyebb, esetleg költségmegtakarítóbb elődjénél és ezért némileg a termelés bővítését is okozhatja Problémamegoldás: hagyományos felfogásban a tényleges helyzet és egy kívánatos helyzet közötti különbség. A problémamegoldás kulcskérdése az, hogy milyen módon szüntethetjük meg a kapott és elvárt eredmény között fennálló különbséget. Probléma felismerése, feltárása (tényleges helyzet). Az első fázis, annak felismerése, hogy dönteni kell valamilyen kérdésben Célmeghatározás

(kívánatos helyzet). A problémát nem elég felismerni, azt pontosan meg kell határozni, és tisztázni kell az okokat is. A probléma okainak feltárása (problémaelemzés) Döntési kritériumok felállítása, alternatívák keresése (döntés – előkészítés). A kívánt helyzethez vezető utakat döntési alternatívának, a konkrét út kiválasztását döntésnek nevezzük. A döntéselőkészítő szakaszban kell kidolgozni a probléma megoldásának szóba jöhető összes lehetőségét Fel kell dolgozni ezek várható hatását. Döntés (alternatívák értékelése, összehasonlítása, megvalósíthatóság). A döntés a cselekvési változatok közötti választást jelenti. A döntéshozatal pedig a legkedvezőbb megoldás kockázatokkal együtt járó megoldás kiválasztása. Végrehajtás (ellenőrzés, visszacsatolás). A végrehajtás tapasztalatainak vizsgálta és hasznosítása Profitráta: π’= π /K×100 (π’= profit ráta, π = profit, K =

tőke) Progresszív leírási kulcs lassított leírást tesz lehetővé, A használatba vétel első idejében az évi leírás összege kisebb az időarányosnál, majd évek előrehaladtával nő Rendelkezésre állás: azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki azonnal. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg Részvénytársaság: Tőkeegyesítő társasági forma. Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló jegyzett tőkével alakul. Tagjai a részvényesek Kötelezettsége a társasággal szemben saját részvénye névértékéig terjed. Kétféle formában alapítható: zártkörűen és nyilvánosan. Rugalmasság elve: a piacingadozásokhoz, konjunktúra-változásokhoz történő gyors alkalmazkodó képesség Rugalmassági mutató: Az árváltozások hatására kialakuló vevői reakciók rugalmassági mutatóval kimutatható: R (rugalmassági mutató)=forgalom változása

százalékban/ár változása százalékban. Statikus mutató: az idő szerepét figyelmen kívül hagyó mutató. Stratégiai válság: a vállalat nagy részére vgy egészére kiterjed és tartósan ható, nehezen megszüntethető. Szervezet formái: egydimenziós, többdimenziós, attól függően, hogy az elsődleges munkamegosztás során hány rendelkező elvet alkalmaznak Szervezeti forma megválasztásának tényezői: 1.) Tőkeegyesítő, vagy személyegyesítő, vagy kombinált forma alakul-e? Tőke vagy munkaigényes vállalkozásról van-e szó? (Pl. tőkeegy-tőkeig: Rt és Kft Személyegyes és munkaigényes: Kkt. és Bt Kombinált: Kft a legalkalmasabb forma) 2.) Felelősség és kockázat mértéke: kisebb felelősség- és kockázat esetén: korlátlan felelősségű szervezetek (egyéni vállalkozás, Kkt., Bt beltag) Nagyobb szervezet (nagy tőkeigény), nagy felelősség esetén: Rt. v Kft 3.) Személyes közreműködés kötelező-e? Ahol kötelező: egyéni

vállalkozás, nem: Kkt., Bt Beltag; Rt. , Kft lehet is, nem is 10 4.) Méret szerinti lehetőségek: a növekedés bizonyos pontján, szervezeti típusváltás, nagyvállalat tőkeerő, hitelképesség előnyeinek kihasználása; hátrányainak csökkentése; nehézkesség; lassúság, bürokratikusság mérséklése. Szervezési vezetői funkció: megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, működtetése és fejlesztése. A koordináció főleg a hatáskörök harmonikus egyeztetésére irányul. A szervezés részben munkaköri szervezésből és koordinációból, részben különböző szintek szerinti hatáskörök egyeztetéséből és megosztásából áll. Alsó szintű vezetők feladata: termelési és szolgáltatási folyamatok fenntartása, és az erőforrások elosztása. Felsőszintű vezetők feladata: a szervezeti struktúra alakítása Szolgáltatás: olyan tevékenység melynek eredménye termelési és fogyasztási szükségleteket elégít ki.

Szövetkezet: A szövetkezés szabadságának és önsegélyezésének elvén alapuló közösség, melynek tagjai személyes közreműködéssel és vagyoni hozzájárulással végzik tevékenységüket. Jogi személy. Min 5 taggal Szükségletek. Valamik iránti igény, hiányérzet és az előbbi kielégítésére, az utóbbi megszüntetésére való törekvés. Megkülönböztetünk anyagi és nem anyagi, biológiai és társadalmi, létfenntartási és luxus, termelési és fogyasztási szükségleteket. Tárgyi eszköz. A vállalat eszközeinek azok a – nehezen mobilizálható – dologi formái, amelyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a gazdálkodást és értékük fokozatosan, részletekben térül vissza. Tárgyi eszközök jellemzői: Vállalati vagyon kevéssé mobil dologi formája; Létesítése töke befektetés és értéke részletenként lesz költséggé és térül vissza az árbevételben; Anyaga nem kerül bele a vele előállított termékbe, és

folyamatos elhasználódása közben is megtartja funkcióképességét; Aktív formái (gépek, berendezések, műszerek, stb.) alapvetően meghatározzák a színvonal, termékminőség és munkatermelékenység); Létesítése és pótlása gondos műszaki, - gazdasági- és pénzügyi előkészítést, elemzést és mérlegelést igényel. Tárgyi eszközök csoportjai: a) ingatlanok; b) műszaki berendezések; c) beruházások Teljes pénzáram: ± működésből származó pénzáram (+ écs leírás, + szállító állomány változás, vevőállomány változás, + tartós passzíva változás, - készletváltozás) ±befektetésből származó pénzáram (+ értékesített tárgyi eszköz, - vásárolt tárgyi eszköz, + tartós befektetések, - új befektetések) ±pénzügyi tevékenységből eredő pénzáram (+ hosszú lejáratú hitelfelvétel, - hosszú lejáratú hiteltörlesztés, + részvény, kötvény kibocsátás, saját részvény, kötvény visszavásárlás,

visszaváltás). Teljesítménymutatók: GDP bruttó hazai termék, NDP nettó hazai termék, Iim beáramló jövedelem, Iex kiáramló jövedelem, GNI bruttó nemzeti jövedelem, NNI nettó nemzeti jövedelem Termelés. Természetes és termelt javakból, javakkal új javak előállítása és szolgáltatások nyújtása Termelés gyártási jellege szerint: folyamat rendszerű, csoportos vagy ciklusos, műhely és projekt rendszerű. Termelés méretnagyság szerint: tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás Termelési készletezési logisztika a termelési folyamat (inputok átalakítása) közben vállalaton belüli anyagmozgatás zavartalansága a munkahelyek között, tárolás és készletkezelés a hulladékok újrahasznosítása, környezetkárosítás elhárítása illetve megelőzése Termelési költségek: költségnemek szerint (4): Elszámolhatóságuk szerint (2): állandó költség, változó költség Volumen szerint (2): változó (lineáris, progresszív,

degresszív) költség, állandó költség Termelési logisztika: termelési folyamaton belüli anyagellátás (mozgás, tárolás, készletezés, gazdálkodás) Termelési strat tartalma:A vállalat alaptev.ének átfogó céljait és eszkeit hosszú távra (5-10 évre) meghatározó alapdok; a vállalat felé irányuló szükségletek (piaci kereslet) összehangolása a vállalati lehetőségekkel, adottságokkal. Ehhez igazodva helye a vállalati strat egész rendszerében A vállalati összstratégia funkcionális részstratégiája. Szintetizáló jellegű, amennyiben a többi részstratégiákat is 11 tükrözi. A többi részstratégiákkal kölcsönhatásban áll, elsősorban a marketing, logisztikai, humánerőforrás és pügyi stratégiákkal Termelési tényezők. A termelés legáltalánosabb alapfeltételei, az erőforrások összessége, több csoportból áll: természet, munka, tőke, vállalkozó és vállalkozás, infláció Tervezési vezetői fun: célok,

eszközök, akciók kidolgozása különböző időtávra, mennyiségi minőségi tervezés A tervek jellegzetessége, hogy tartalmilag és időrendileg hierarchiába rendezhetők. Így megkülönböztetünk: egyrészt stratégiai és taktikai, másrészt hosszú távú, középtávú és operatív terveket Termék jellege szerint: szabványosított és összetett, több részből álló Termékélet-ciklus: Az az időtartam, amíg egy termék a piacon jelen van, a termék piaci élete. Azon a felismerésen alapul, hogy egy áru forgalmazása történetében jellegzetes szakaszok különíthetők el. Szakaszok Forgalom Alacsony, lassan 1. Bevezetés növekvő Gyorsan növekvő 2. Növekedés Önköltsé Ár g Magas Behatoló, lefölö ző, különböző le Csökkenő Mérsékelten csök. v vtlan Nyereség Termék megkedveltetése, elfogadtatása Intenzív reklám, termék korszerűsítés, új piaci szegmensek feltárása 3. Érettség Csúcsra jutott Alacsony Csökkenő vagy

Tovább Forgalom élénkítő, magasan stabilizáló , tovább változatlan növekvő, vevőknek adott kedvezdik, min emelkedés csökkenő magas ményekkel Csökkenő, egyre Stagnál, Változatlan, v. Változatlan Termékben rejlő 4. Hanyatlás alacsonyabb esetleg csökkenő v.csökkenő lehetőségek kihasználása, emelkedő kedvnykel termék kivonása a piacról Termékmarketing: Feladata, hogy feltárja a termékek, szolgáltatások szükségletét, vmint új fogyasztói igényeket igyekeznek felkelteni. Fontos kategóriája a termékciklus (az az idő amíg a termék a piacon van). Termékpozicionálás: a célpiacon értékesítendő termékek jell tulajdonságainak meghatározása, megismertetése a fogyasztókkal, előnyei a versenytárs termékeivel szemben. A versenytársak piaci helyzetének elemzése Természet: A legáltalánosabb és elsődleges termelési tényező. Főbb részei: a föld termőképessége; a földet körülvevő környezet; a föld méhének kincsei.

A föld a termelés színhelye: Felhasználhatósága függ a technika fejlettségétől. Megóvásáról és helyreállításáról gondoskodni kell. Több dimenziós válság: nem csak a vállalat egészét kerítheti hatalmába, de a vállalaton kívülre is kiterjed. Nagyfokú külső anyagi erő igénybevételével a megszűnés elkerülhető Tőke: Másodlagos (termelt) termelési tényező. Megjelenik pénz (értékpapír, követelés, stb) – és reálalakban, mint tőkejavak (épületek, gépek, stb.) Ezek a tőkeelemek a termelési eszközök A tőke egyfelől a nyereség felhalmozása révén keletkezik, másfelől a nyereség forrása Tulajdonosi szervezet: a tulajdonosi szervezet alapformáit a gazdi társaságoknál a társasági tv határozza meg Transzfer kiadások: Ellenszolgáltatás nélkül képeznek jövedelmet a háztartásoknak. Újrahasznosítási, eltávolítási (hulladék) logisztika: a vállalaton belül, a termelési vagy szolgáltatási tevékenység

során keletkező veszélyes vagy egyéb hulladék összegyűjtése, osztályzása, kezelése és tárolása, majd megfelelő helyre történő elszállítása, illetve újrahasznosítása. Üzleti terv: Részei: összefoglaló, vállalkozás bemutatása, marketingterv, termelési-működési terv, vezetőség és szervezeti felépítés, tőkeszervezet és pénzügyi terv. Üzemfenntartás lényege: a tárgyi eszközök folyamatos és zavartalan, hatékony működése, műszaki karbantartás, javítás és felújítás útján. fő módszerei:1) – hibajavító karbantartás, 12 Alacsony v. veszteség Lassan emelkedő Stratégia meghibásodott eszközök, berendezések szükséges javítása. Egyre csökkenő szerepű a technika fejlődése miatt; mind kevésbé felel meg a hatékony működés követelményeinek. 2) – megelőző karbantartás több formában: (pl. felülvizsgálat utáni; naptári időszakos; használati idő szerint; tervszerű megelőző). Üzemszüneti

pont: A változó költséget fedező árbevétel. Az állandó költséget egyáltalán nem téríti vissza. Vagyonközösség: részben vagy egészében tulajdonosok közösen birtokolják vagyonukat, megtakarításuk van. Vállalatok: Céljuk nyereségszerzés, vagyongyarapítás. Termelnek, szolgáltatnak, fogyasztói szükségleteket elégítenek ki. Külön érdekkel rendelkeznek Önállóan gazdálkodnak Eltérő szervezeti formákban működhetnek. Külső kapcsolataik döntően áru-pénz kapcsolat Vállalkozás: Menedzseri értelemben termelési tényező. Feladata az összes termelési tényező megszervezése, ésszerű kombinációban való felhasználásának biztosítása Vállalati stratégia tervezési folyamatainak fő szakaszai: (SWOT (gyelv)) Elemzés (belső erősségek, gyengeségek; külső lehetőségek, fenyegetettségek feltárása), Alkalmazkodás (a környezethez és annak befolyásolása), Vállalati küldetés és fő stratégiai célok meghatározása,

Stratégiai változatok kidolgozása, rangsorolása, és a legjobb kiválasztása; Stratégiai akciók tervezése, a célok megvalósításához. Vállalkozásformák: Tulajdonforma szerint lehet: magán, állami, önkormányzati, szövetkezeti, egyéb, pl.: alapítványi, vegyes Szervezeti forma szerint lehet: egyéni vállalkozás, társas vállalkozás (gazdasági társaságok: részvény, korlátolt felelősségű, közkereseti, betéti, társaság, közös vállalat, egyesülés) és szövetkezet. Profil szerint lehetnek: ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, pénzintézeti, szem szolg nyújtó vállalkozások. Nagyságrend szerint: kis, közép, nagy vállalatok Vállalkozás működését befolyásoló tényezők: A vállalat eredmes működését nem csak az év során keletkezett bev és ráfordítás különbségével lehet kifejezni, hanem a vállalati vagyon ill saját tőke változásával is. A vállalat mérete, nagysága Vagyon növekedése, csökkenése

Egyszemélyes vállalkozás több személyessé válása. Profil: termék és szolgáltatás összetétele, változása; ágazati besorolása, piacérzékenység, fejlesztésigény. Termelési és informatikai struktúra: a gyártás kapcsinak milyensége: horizontális, -vertikális, -vegyes. Telepítési helyzet: egy v több helységben – egy v több telephely, megoszlási arányuk. A szervezet eredete: a kialakulás körülményei, induló, esetleg „örökölt” feltételek. Belföldi-külföldi tulajdonarány Válság: A vállalat gazdálkodásában mutatkozó rendellenesség. Kialakulásának számos oka lehet: belső (vezetés gyengesége, munkaerő-állomány kedvezőtlen összetétele, likviditási nehézségek, piacképesség gyengesége) külső (piaci felvevőképesség csökkenése, verseny kiéleződése, vásárlási szokások változása, műszaki fejlődés gyorsulása, társadalmi, gazdasági események. Válság leküzdése: válságstáb felállítása, durva

elemzés elkészítése, időnyerés, azonnali intézkedések, túlélés, részletes elemzés, piaci környezet vizsgálata, szanálási stratégia kidolgozása, sikeres leküzdés, válság utáni helyzet, új növekedési, fejlődési pályára állítás, esetleges fúzió, vagy likviditáció. Válság szakaszai: Fenyegető, lappangó, konkrét, kifejlett, akut. Válság típusai: operatív, stratégiai, több dimenziós Vásárolt anyagok: eredeti alakjukat elvesztve bekerülnek a termékbe fizikailag is, értékben is. Végelszámolás: a vállalat jogutód nélküli megszüntetése. Versenytársorientált árképzés: Az adott termék piaci árszintjéből kiinduló árképzés Vezetés lényege: együttműködés a szervezet tagjaival a szervezet céljainak megvalósítása érdekében. Vezetés szintjei: stratégiai szint (felső vezetés), vezetői szint (középvezetés), operatív szint (alsó szintű vezetés Vezetői döntés: a vezetői munka egyik leglényegesebb

eleme. Döntést akkor kell hozni, ha probléma keletkezik, aminek megoldása a vezető feladata. Ez a vezető „döntéshozó” szerepe Vezetői döntések típusai: Feladatok jellegéből adódó megkülönböztetés: Programozott: probléma megoldására létezik egy megoldó algoritmus, amely az ismétlődő problémamegoldás során mindig 13 alkalmazható. Nem programozott döntések: olyan problémahelyzet áll elő, amellyel korábban még nem találkoztunk. Időtartamuk szerint a döntések lehetnek: Hosszú, Közép, Rövid időtávúak Döntéshozatal módja szerint: Egyéni vagy Csoportos Vezetés feladatai a stratégia megvalósításában: Erőforrások előteremtése és elosztása a különböző egységek közt; Vállalati szervezet és vezetési rendszer korszerűsítése; Vállalati kultúra fejlesztése (vállalati értékek, szemléletmód és magatartásformák); Stratégiai és operatív vezetés összehangolása, egymás kölcsönös támogatása hosszú

távra; A gazdálkodás legtöbb területére kiterjedők (kutatás, fejlesztés, beruházás, termelés, értékesítés és nyereség-elosztás). Vertikális vállalati stratégia: különböző, de munkamegosztás által összekapcsolt, egymásra épülő termelési forgalmi ágazatok vállalatainak szövetsége. Vegyes vállalati stratégia: A horizontális és a vertikális vezetői stratégiák sajátos „keveréke”, mindegyik területen működők szövetsége. Verseny: a piaci szereplők törekvése pozíciók megtartására, illetve javítására. Veszteség: Az árbevétel és költség különbsége lehet negatív és pozitív. Ha az árbevétel kisebb, mint a költség akkor negatív az eredmény ezt veszteségnek hívjuk. Vezetési funkciói: tervezés, szervezés, emberek közvetlen irányítása, koordináció, ellenőrzés 14