Egészségügy | Reumatológia » Reumatológia tételek, 2006

Reumatológia tételek – 2006 1./a) A reumatológia fogalma, felosztása Reumatológia fogalma és felosztása: A reumatológia az a klinikai tudományág, ami a mozgásszervek különböző betegségeivel foglalkozik, és azoknak elsősorban a konzervatív gyógyításával. A reumatológiai betegségek a mozgásszerveknek a fájdalommal és funkciózavarával járó megbetegedései (nem organikus), de figyelembe kell venni a többi szerv és szervrendszer hasonló tüneteket, okozó elváltozásait és mindig az egész embert vizsgálva kell tevékenykednünk Betegségek felosztása (A betegségek nemzetközi osztályozásából származik; 1967. évi csoportosítás, 1983-ban átalakítva) Diffúz (szórással terjedő) kötőszöveti betegségek Spondilitissel (csigolyagyulladással) járó izületi gyulladások. Arthrózisok (nem gyulladásos, degeneratív izületi betegségek). Infekciókhoz (fertőzésekhez) társuló reumatológiai kórképek Anyagcsere és endokrin (belső

elválasztású mirigyek) betegségekhez társuló reumatológiai betegségek. Daganatok Neurovasculáris (ideg-érrendszeri) kórképek Csont és porc rendellenességek Izületen kívüli betegségek Egyéb betegségek mozgásszervi vonatkozásai 2./a) Reumás betegségek kórtana (fogalmak és betegségek felosztása) A hasonló irányban differenciálódott sejteket az általuk létrehozott sejtközi állománnyal együtt szövetnek nevezzük. Az egy-egy funkció végzésére szerveződött sejtcsoportok szerkezete és működése hasonló A szövet fajtái: attól függően, hol helyezkednek el, lehetnek: Kötőszövet: Erős, gyakran rostos szövet, mely a test különböző részeit összefogja, és tartást biztosít. Szinte minden szervben jelen van; a bőr, az inak, és az izmok nagy részét ez adja A kötőszövet jellege és az azt felépítő sejtek változóak, attól függően, hogy a test mely részén találhatók. Legnagyobb mennyiségű szövet, nagy mennyiségű

sejt közötti állománnyal Kitölti a szervek közötti teret, vagyis a szervezet belső közegét adja, és összeköti a szöveteket Támasztószövet: A húzási erőn kívül főleg nyomási erőnek kell ellenállnia. Sejtekből és a sejtek által termelt amorf (alaktalan) és rostos sejt közötti állományból állnak. Támasztószövet típusai: porcszövet (chondroid): üvegporc (hyalin): nyomási terhelésnek kitett helyeken (izületi porc), csontszövet (osteoid): csontsejtekből és sejtközi állományból, mely lehet: szerves és szervetlen (keménnyé teszik a csontot) Izomszövet: Izomszövet ingerek hatására megrövidülni képes. Az izomszövet típusai: simaizomszövet: orsó alakúan megnyúlt sejtek alkotják; nagy erőkifejtésre képes, lassan fáradó izomtónus (pl. belek sima izmai); harántcsíkolt izomszövet: a vázizmot alkotja, mely akaratunktól függő összehúzódásra képes, szöveti egysége az izomrost, melyben, harántirányban mennek a

rostok; az izom nagy erőkifejtésre, gyors összehúzódásra képes, hamar fárad; szívizomszövet. Idegszövet: Ingerületvezetésre differenciálódott szövettípus. Képes környezeti ingerek felfogására, az ingerület létrehozására és elvezetésére Feladata az ingerekre való reagálás és irányítószerep A perifériás idegekre jellemző a terminális (vég) vagy szabadideg végződés receptor: érzőideg-végződés: a külvilág ingereit közvetítő és a végbemenő változásokat felfogó idegvégződések tartoznak ide, effektor: végrehajtó - mozgató végződés, az izomszövetekben alapfonatot alkot. Mozgásrendszer: passzív része a csontvázrendszer, aktív része a vázizomzat. 3./a) I Lágyrész-reumatizmus tárgyköre II Heberden syndroma I. Lágyrész-reumatizmus: Azok a betegségek és elváltozások tartoznak ide, amelyek a nyálkatömlők (bursa  bursitis), izom- és íntapadások (epicondylus  epycondylitis), inak (tendo  tendinitis),

ínhüvelyek (tendovagina  tendovaginitis), szalagok (ligamentum), izmok (musculus  myalgia, spasmus), bőnyék (aponeurosis) a bőr alatti kötőszövetek különböző eredetű elváltozásai. Ide tartozik még: az alagút szindrómák csoportja és a lipidosis 1 (zsírok kóros raktározásával járó állapot) is. Az anatómiai viszonyok alapján ezek az elváltozások sokszor kombináltan jelennek meg Ilyen elváltozások: A pannikulitis, mely a bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása. A pannikulózis, mely nem egységes betegség, nem gyulladásos eredetű elsődlegesen Mindkét elváltozás általában nőkön – vállon, medenceövön, combokon, térd belső felszínén ún matracjelenséget produkáló, időnként fájdalmas szövetszaporulat, terime nagyobbodás Ha a zsírszövetgyulladásba jön, nyirokpangást idéz elő, és a kötőszövet fájdalomérző idegvégződéseit nyomja Különleges forma a Dercum szindróma, más néven lipomatozis

dolorosa (fájdalmas kóros zsírlerakódás). Ez jellegzetesen szintén nőkön található, akik neurózisban, depresszióban szenvednek. Ilyenkor test szerte szimmetrikusan fájdalmas zsírcsomók, göbök alakulnak ki Copeman hernia (sérv) főleg elhízott nők keresztcsont tájékán található. A zsírszövet herniálódik (sérvesedik) a felette lévő fascián (izompólyán) át. Okozhat fájdalmat, extrém esetben érzés és mozgászavarokat. Myalgia (izomfájdalom) (lsd 4/a): Általában az izomzat túlerőltetése vagy lehűlése okozza. Bizonyos pszichés betegségek, állapotok következtében kísérő jelenségeként is megjelenik. Nagyon gyakran jelenik meg másodlagosan, általában degeneratív mozgásszervi betegségek kapcsán. Myelogenosisos csomó (myelogenosis = izom eredetű fájdalmas csomó): Fájdalmas elváltozás, általában tartós izomfeszülés, ideggyöki irritáció következtében alakul ki.(Myalgiás csomót szinonimaként használják, mivel nem

mindig tudják az elváltozás okát.) Tendinopathiák Idetartoznak: az inak és az azt körülvevő részek az összes bántalommal: tendinitis (az íngyulladásos eredetű betegsége), leggyakrabban az alkar, ritkábban a lábszár extenzióján alakul ki, tendovaginitis (az ínhüvelygyulladás) olyan ínon alakul ki, amely ínhüvelyben fut. Mindkét betegség általában túlerőltetés miatt alakul ki (foglalkozási ártalom) Bursitis (nyálkatömlő gyulladás): A felületesen futó nyálkatömlők gyulladásos betegsége. Általában heveny gyulladás. A gyulladás minden tünetét produkálja A mélyebben futó bursa gyulladás rendkívül nehezen ismerhető fel. Lehetségesek idült elváltozások is Lehetnek: heveny fellángolások és eleve krónikus gyulladások Mindkettőnél kialakul a bursitis calcinosis (mészlerakódás). Periarthritis (izületi kötőszövet gyulladás): Leggyakoribb a periarthritis humeroscapularis, a vállizület körüli lágyszövetek

elváltozása. A csípő és a térdizület körüli lágyrészben is előfordulhat Ha az izületi tok is érintett, akkor repsulitis elnevezést is használjuk Enthesitis (epycondylitis): Általában az inak és a csonthártya érintettségéről van szó. Az ín vagy szalag tapadási helyének gyulladása. Tendoperiostitis (ín körüli csonthártyagyulladás): Általában sarokcsonton (Achilles ín) és az ülőgumón tapadó képletek gyulladása. Sokszor fordul elő immunológiai rendellenességekkel együtt. Pl tenisz- és golf könyök, epicondylitisek (izomtapadásra szolgáló condylus feletti csontnyúlvány) Alagút szindrómák: Ezek olyan kórképek, amelyeket idegek, esetleg erek kompressziója (összenyomódása) okoz. Olyan helyeken, ahol az erek és/vagy idegek az izmok közötti hasadékokban, csontos, szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülnek. Tünetek: fájdalom, érzéskiesés, zsibbadás, az izomműködés zavara, kiesése, időszakos vagy állandó

mozgáskorlátozottság. II. Heberden syndroma Ismeretlen eredetű, több izületet érintő elváltozás, ami egy osteoarthritis (csontgyulladásos izületi betegség). Középkorú nőkön gyakoribb Leggyakrabban distalis interphalangialis (távolabbi ujjpercek közötti) területet betegíti meg Ha férfiakon alakul ki, főleg trauma okozza Tünetei: gyulladásos elváltozások, társulnak hozzá érzészavarok, izületi deformitások és mozgáskorlátozottság. A röntgenen tipikus arthritises elváltozások láthatók: seliosteofiták (csontkinövések) megjelenése és felületi egyenetlenségek kialakulása. Kezelése: gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás Minél régebbi az izületi gyulladás, annál nagyobb a valószínűsége a mozgászavarok és a deformitás kialakulásának 4./a) I Myalgiák formái, Dupuytren syndroma 2 Myalgiák formái Myalgia = izomfájdalom: A myalgia lehet: lokális myalgia (ez ritkább): akut myalgia, krónikus myalgia. Generalizált

myalgia (általános, diffúz = szétszórt): primer fibromyalgia szindróma (lsd. 5/a), krónikus fáradtság szindróma, regionális myofascialis fájdalom szindróma (testtájékra jellemző izomfájdalom) A lokális myalgia okozta fájdalom általában: tompa, sajgó, izomlázszerű, nem körülírt. A lokális myalgia kiváltható: aktív mozgással, passzív nyújtással, izometriás innervációval (izületi mozgás nélkül létrejövő izombeidegzés) az izom tapintása is fájdalmas. Az izom elernyesztett állapotában érezhetjük az izomban a fájdalmas crepitáló (sercegő) csomót, folytonossági hiányt, izomfeszességet Megfeszített állapotban az ún tésztás felpuhultságot(Antagonisták interakciójával = ellentétesen működő izomcsoportok beidegzésével (kölcsönhatásával érhetjük el) Akut myalgia: Okai: sérülés, húzódás, akut túlterhelés, hideghatás, megfázás, vírusfertőzések, egyéb fertőzések, reflexes myalgia, melyet belső szervi

vagy mozgásszervi betegségek váltanak ki: ilyenkor az izom spazmusa, fájdalma a megfelelő reflexzónában jelentkezik; mérgezések, gyógyszerártalmak, keringési betegségek. Krónikus myalgia: Okai: krónikus túlterhelés (statikai elváltozások, foglalkozás, sport), izületi betegségekhez, kötőszöveti betegségekhez csatlakozó myalgia, reflexes myalgia, melyet belső szervi vagy mozgásszervi betegségek váltanak ki; szorongás, lelki okok. Leggyakrabban az ún lapos izmokban jelentkezik izomfájdalom Törzsizmok közül a m trapezius, m rhomboideus, m levator scaulae, m. latissimus dorsi, m pectoralis major A fájdalmas, jól tapintható izomspazmus mellett gyakori, hogy fájdalmas kemény, crepitáló izomcsomókat, ún. myogenosisokat tapintunk ezekben az izmokban, melyek nyomásérzékenyek, s melyekből távolabbra is kisugárzik a fájdalom. Sportolóknál a fájdalom megjelenésében a túlterheltségen kívül sokszor gyakorlatlanságnak, rossz technikának

is szerepe van. Vállöv leggyakrabban érintett izmai: m. supraspinatus, m subscapularis, m biceps brachii Medence öv leggyakrabban érintett izmai: adduktor izomcsoport, m. iliopsoas, m qudriceps, m. biceps femoris, m semimembranosus, m semitendineus Generalizált myalgiát okoz: vírusfertőzés, kötőszöveti betegség (vasculitisek), gyógyszer. Generalizált izomfájdalommal járó kötőszöveti betegségek: Polymayalgia rheumatica Időskorban jelentkezik. Típusos tünete: a vállöv és medence öv hirtelen jelentkező fájdalma, izomgyengeség nélkül, mozgáskorlátozottsággal. Sokszor kétoldali periarthritis humeroscapularist PHC okozva. Ritkábban perifériás arthritissel jár Polymyositis: Autoimmun megbetegedés. Izomfájdalom mellett izomgyengeséget, izomatrophiát (izomsorvadás), belszervi tüneteket, polyarthritist (sokizületi gyulladást) is okozhat Általában daganatos megbetegedésekhez társul Primer fibromyalgia szindróma: Az izmok, inak, szalagok

eredési, tapadási helyeinek elsődleges (primer) betegsége. A fibromyalgia idiopátiás, generalizált forma A kór eredete, oka ismeretlen. Jellegzetes szövettani eltérés nincs Az előzményekben szerepelhet trauma vagy hideghatás. Fiatal- vagy középkorú egészségesnek tűnő nőkben alakul ki Gyerek- és serdülőkorban is Depressziósok vagy túlhajszolt életmódot folytatók, szorongó állapotok kapcsán is kialakulhat. Ritkán férfiakban is túlerőltetett munkahelyi vagy sportsérülés kapcsán alakul ki Ritkán kötőszöveti rendszerbetegség részjelensége lehet. Elősegíthetik kialakulását bizonyos fertőzések, általában vírusfertőzés. Jellegzetes tünetei: izmokban, enthesiseknél (inak- szalagok tapadási helyeinél) érzett fájdalom, merevség Tünetek, hirtelen kezdődnek, és előfordul a nyomásérzékenység triggerpontokon (nyomásérzékeny pontok) a legkifejezettebbek, előfordul izomspazmus is. Dupuytren syndroma: Dupuytren kontraktúra:

Palmaris aponeurosis (tenyéri bőnye) zsugorodása. Előfordulás: 30 éves korban vagy később, férfiakon gyakoribb, cukorbetegek az átlagnál hajlamosabbak erre, családi halmozódás lehetséges. Oka: ismeretlen, trauma, túlerőltetés, allergia lehet. Tünetek: az aponeurosis hipertrófiája (bőnye megvastagodása), zsugorodása a következményes flexiós kontraktúra (hajlított összehúzódás), leggyakrabban a IV. ujj, majd 3 sorrendben az V: és a III. ujjak érintettek, sokszor mindkét kézen, szimmetrikusan alakul ki (lefolyása elhúzódó), az érintett ujjhoz húzódó aponeurosis palmaris vastag, feszül, előemeli a bőrt (ujjat flexióban tartja). Kezelés: műtéti 5./a) I Primer fibromyalgia Fibromyalgia: A nem izületeket érintő gyakori reumatológiai kórképek csoportja, amelyre az izmok, az inak eredési és tapadási helyei, valamint a szomszédos lágyrész képletek sajgó jellegű fájdalma, nyomásérzékenysége, merevsége jellemző.

Fibromuskuláris képletekben fordul elő, ilyen található: tarkótájon, nyakon, végtagokon, vállon. Primer fibromyalgia szindróma: Az izmok, inak, szalagok eredési, tapadási helyeinek elsődleges (primer) betegsége. A fibromyalgia idiopátiás, generalizált forma A kór eredete, oka ismeretlen. Jellegzetes szövettani eltérés nincs Az előzményekben szerepelhet trauma vagy hideghatás. Fiatal- vagy középkorú egészségesnek tűnő nőkben alakul ki Gyerek- és serdülőkorban is Depressziósok vagy túlhajszolt életmódot folytatók, szorongó állapotok kapcsán is kialakulhat. Ritkán férfiakban is túlerőltetett munkahelyi vagy sportsérülés kapcsán alakul ki Ritkán kötőszöveti rendszerbetegség részjelensége lehet. Elősegíthetik kialakulását bizonyos fertőzések, általában vírusfertőzés. Jellegzetes tünetei: izmokban, enthesiseknél (inak- szalagok tapadási helyeinél) érzett fájdalom, merevség A tünetek hirtelen kezdődnek, izmokban

tapintható ún. fibromyalgiás csomók, a szimmetrikusan észlelhető típusos fájdalmak a triggerpontokon (nyomásérzékeny pontokon) a legkifejezettebbek, előfordul izomspazmus is. 13 nyomásérzékeny pont van a testen – triggerpontok - melynek nyomása fájdalmas: suboccipitalis izomtapadás (nyakszirt alatti izmok tapadása), m. Sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom), m supraspinatus (lapockatövis feletti izom), m trapezius (trapéz izom), II sternocostalis régió (szegycsont és a II. borda területe), könyök laterális felszíne, könyök medialis felszíne, felső glutealis régió (felső fari régió), trochanter major femoris (nagy tompor), térd laterális felszíne, térd medialis felszíne, boka laterális része, boka medialis része. Kezelés: A betegség spontán gyógyulhat. Krónikussá is válhat Pszichés faktornak is szerepe van. Pszichés megnyugtatás, hogy a betegség gyógyítható, enyhe nyugtató, antidepresszáns, pszichoterápia,

gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók adása, érzékeny gócokba helyi érzéstelenítő adása, fizioterápiás kezelés, masszázs. 6./a) Az izomspasmus fogalma, kialakulásának okai Az izomspazmus, izomfeszesség: tünetcsoport. Az izomzatnak egy kórosan túlfeszített és tartósan fennálló állapota. Számtalan ok miatt kialakulhat Ilyen okok lehetnek: pszichés faktorok (szorongás, lelki okok), belgyógyászati, mozgásszervi vagy idegrendszeri betegség által kiváltott reflexes myalgiák, fizikai hatások (mechanikus traumák, hőhatások (meleg, hideg)), statikai elváltozások okozta túlterhelés (scoliosis, kyphosis, hyperlordosis (púposság), a gerinc fiziológiás görbületének megszűnése, kontraktúra), kóros izületi mozgathatóság okozta kompenzáció (hypermobilitás, hypomobilitás okozhatja), kálium, kálcium, magnéziumhiány, és az ionháztartás egyéb zavarai, idegrendszeri, hormonális betegségek. Tapintható az izmokban: myositis

ossificans: csontosodás az izomzatban, leggyakrabban a csípő körül a gluteusokban, adduktorizmokban trauma, bevérzés gyulladásos elváltozás következtében izomsérv, hegszövet, esetleg jó vagy rosszindulatú daganat, ritkán tályog. Az izomfeszesség, izomspazmus: Tünetei: beteg kellemetlen feszülési állapotot érez, ami görcsös, fájdalmas jelenség, napszakhoz, mozgásformákhoz kötődhet, ha érintjük az átlagos tónusnál jóval keményebb tapintatú izomköteget, érzünk, az is lehet, hogy a beteg érzi, de nem tapintható. Az izomspazmus rosszabbodásának okai: megerőltetés, (fizikai, lelki, szellemi hajszolt életmód, kifáradás) mozdulatlanság (díszőrség) éghajlati tényezők (nedves, hideg időszakban) javulásának okai: pihenés (élvezze, aktívan vagy passzívan, jól essen neki) termo terápia (meleg vagy hideghatás, ahogy a beteg jónak érzi), masszázs, helyi bedörzsölés illóolajjal, gyógy- 4 szeres borogatás, gyógytorna

(feszítés, nyújtás), hidro- és balneoterápia + egyéb fizioterápiás eljárások, autogéntréning (reflex technikák), myalgiás csomók esetén gyógyszeres kezelés, izomlazítók adása. Mindig vizsgáljuk az antagonista, szinergista izmokat együtt, mert az izompárok egyensúlyának megváltozásakor, az izompár egyike mindig feszessé válik, s megrövidül, míg a másik meggyengül, megnyúlik. Az izomspaszticitás olyan tónusfokozódás, mely mozgatással végül legyőzhető. 7./a) Cervicalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai (7/a. 8/a és 22/a tételek szorosan összekapcsolódnak A nyaki- és az ágyékicsigolya közötti izmok feszességével, görcsével járó elváltozások, valamint a nyaki-kari és az ágyéki-csípői fájdalom). A nyaki rész a legmobilisabb és a legsérülékenyebb A nyakcsigolya teste kicsi, karcsú, a nyílása viszonylag nagy A gerinccsatornában futó képletek (gerincvelő) biztonságát védik. A

harántnyúlványán levő lyukban a gerincverőér (artéria vertebralis) húzódik. Tövisnyúlványa rövid, vége elágazik A nyakcsigolyák általános felépítésétől lényegesen eltér az I. és II nyakcsigolya felépítése, mivel e két csigolya a fej tartására és mozgatására módosult. Heveny nyaki fájdalmat okozó kórképek. Nagyon sok betegség okozhat nyaki fájdalmat Magát a paravertebralis izmokban lévő spazmust - mely tünet -, többféle betegség másodlagosan válthat ki. Különböző erősségű fájdalmakat, kényszertartásokat (antalgiás tartás), mozgáskorlátozottságot okoz, (fájdalom miatt spazmus, de a spasztikus izom fáj is). Heveny nyaki fájdalmat okozó és izomspazmussal járó elváltozások Akut nyaki myalgia (izomfájdalom): Hirtelen, több okból kialakuló izomfájdalom. Leggyakrabban hideg és túlerőltetés hatására Ilyenkor a nyaki izmok merevek, nyomásérzékenyek Torticollis (ferde nyak) is kialakulhat. Az izmok aktív

mozgására a fájdalom fokozódik Kezelése: fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, helyileg érzéstelenítő adása, fizioterápiás eljárások masszázsnak jó a hatása. Kisizületi distorsió (rándulás): Nyaki gerinc izületeiben csavarodáshoz hasonló elmozdulás jön létre. Rossz mozdulatra alakul ki (pl autófékezésnél ostorcsapásszerű nyíró trauma, v elaludta a nyakát). Ilyenkor a nyak kényszertartásban van, nyomásérzékenység lép fel és mozgásbeszűkülés alakul ki. Gyakran fellép a fájdalom, mely kisugározhat a váll és a felső végtag irányába A cervikális C4-5 és C5-6 közötti ízesülés elváltozásairól van szó leggyakrabban. Kezelése: az elcsúszások helyreállítása: manuál terápiával érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, akut esetben, ha nagy fájdalommal jár, a nyak rögzítése ajánlott (gallérral). Heveny tünetek mérséklődése után gyógytorna,

masszázs terápia, elektroterápia Discus hernia (porckorong sérv): Diszkusz = kívül rostos gyűrű, belül zselészerű anyag. Ideggyöki nyomásos tünetek Rossz mozdulatra, banális sérülésre alakul ki a már károsodott diszkuszon. Az L4-L5 és az L5-S 1 között a leggyakoribb (részletesen lsd egyéb tételek) heves fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal, kényszertartással jár Terápia: nyak nyugalomba helyezése, izomrelaxánsok adása, fájdalomcsillapítók, súlyosságtól függően konzervatívan: műtéti úton. Ha viszonylag nagy ideggyököt nyom, azonnali műtétre van szükség, mert maradandó károsodást okoz Akut lezajlás után rehabilitáció Csigolyák osteomyelitise (csontvelőgyulladása): Az oszteomielitiszt baktériumok, ritkábban gombák által okozott csontfertőzés. A csontok fertőzése során lágy, belső része (csontvelő) gyakran megduzzad. Mivel a szövetduzzadását a csont merev, külső fala behatárolja, a velőben lévő erek

összenyomódnak, és a csont vérellátása csökken, vagy megszűnik Megfelelő vérellátás nélkül a csont egy része elhal. A fertőzés kifelé is terjedhet, és a csont melletti lágyrészekben, pl az izmokban gennyes tályogokat (abszcesszus) képezhet A csontokat háromféle módon érthetik kórokozók: a vérből, közvetlenül a külvilágból vagy a szomszédos lágyszövetekből A vér fertőző kórokozókat szállíthat a csontokba a szervezet más részeiből A fertő- 5 zés általában a felnőtteknél a gerincoszlopban (csigolyákban) alakul ki. A csontokat körülvevő lágyszövetek fertőzése néhány nap vagy hét alatt átterjedhet a csontokra Tünetek: az első tünet a láz, néhány nap múlva a csont fájni kezd, a csont feletti terület gyakran érzékeny és duzzadt, a mozgás fájdalmas; idült oszteomielitisz esetében genny távozik a bőrfelszínt áttörve sipolyokon keresztül. A csigolyák fertőzése általában lappangva kezdődik, majd

kitartó hátfájáshoz vezet; a hátgerinctapintásra érzékeny; a fájdalom mozgáskor rosszabb, és nem segít rajta pihenés, melegítés vagy fájdalomcsillapítók; a beteg gyakran láztalan. Kezelés: Ha a csontfertőzés nem régi és a vérből ered: antibiotikummal, (staphylococcus aureus elleni antibiotikummal) sipoly esetén műtét. Krónikus nyaki myalgia és fibromyalgia (izomrost fájdalom): Általában megerőltetés, huzat, hideghatás váltja ki, bizonyos pszichés elváltozások – depresszió, szorongás, stessz – ill. a vállövet terhelő foglalkozások hajlamosítanak. Terápia: relaxáló módszerek, gyógytorna, fizioterápia, gyógyszeresen: izomlazítók, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók. Nyaki gerinc degeneratív elváltozásai (diszkopátiák, spondilózisok, kisizületi artrózisok tartoznak ide), discopatia = csigolyák közötti porckorong betegsége, spondylosis = csigolyaizületek degeneratív merevséggel járó betegsége,

arthrosis = nem gyulladásos izületi betegség. Hullámzó intenzitású panaszok jellemzők Panaszmentes szakaszok is lehetnek A nyak mozgása beszűkül, izületi fájdalom jelentkezik, esetleg krepitáció (izületi recsegés) hallható a nyak mozgásakor. Attól függően, hogy hol van a nyakon az elváltozás, különböző tünetek jelentkeznek: a felső cervikális C1-2-3 szakaszon: fejfájás, szédülés, látás- és nyelészavar alakulhat ki, középső cervikális szindrómában C3-4-5 csigolyáknál a nyaki panaszokhoz vállfájdalom, légzészavar, szívdobogásérzés kapcsolódik. az alsó cervikális szakasz bántalma esetén: fő tünete: felső végtagba sugárzó a fájdalom. Mindhárom esetben lehetségesek szimpatikus idegrendszeri tünetek: izzó-, égő érzés, különböző érzészavarok és érzés kiesések Kezelése: alapbetegség kezelése, mely nehézkes, természetes módszerek, fizioterápiás kezelések, masszázs, gyógytorna (óvatosan,

rendszeresen mozgatni kell az adott szakaszt), gyógyszeres kezelés: izomlazítók, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók Kisizületi arthritis (gyulladásos elváltozás): Kialakulása: Tünetei: gyulladás, mozgáskorlátozottság, fájdalom. Kezelés: alapbetegséget kell kezelni Különböző tumorok: Elhelyezkedésétől és nagyságától függően okoz tüneteket (izomspazmust, merevséget, fájdalmat). Ki kell vizsgálni az okot A nyak fájdalommal- vagy kis fájdalommal járó ill. fájdalmatlan merevséget okozó elváltozásai Ide tartozik: Parkinson kór: az idegrendszer lassan előrehaladó degeneratív betegsége Jellegzetességei a nyugalmi-, finom hullámú remegés (tremor), a hipokinézis (csökkent mozgás), a renyhe mozgáskezdés és az izommerevség (rigiditás), tortikollis (ferde nyak) bizonyos formái, gerincbetegségek: a spondylo arthritis (csigolyaizületek gyulladásos merevséggel járó betegsége) és spondylitis ankylopoetika (gerincoszlop

izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosishoz) vezethet) végstádiuma. (Kezdeti stádiumban fájdalmas, végstádiumban fájdalmatlan). 8./a) Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai A gerincoszlop lumboszakrális szakasza: Az ágyékcsigolyák (vertebrae lumbales) a legnagyobbak a csigolyák között. A testük igen nagy, de nyílásuk kicsi A tövisnyúlvány bárd alakú, egyenesen hátrafelé húzódik a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér (L2nél), van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A keresztcsont (os sacrum): az 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodása révén jött létre Ásó alakú csont, amely lefelé keskenyedik, belső felszíne kissé kivájt. Felső széle enyhén előemelkedik, ez a promontorium Oldalsó felszínén ízfelszín található,

mellyel a kétoldali medencecsont ízesül (articulatio sacroiliaca) Háti felszínén tarajszerű kiemelkedése húzódik (crista sacralis), amelyet az összecsontosodott tövisnyúlványok hoznak létre. A gerinc lumbális szakaszára rendkívül nagy terhelés jut A 6 gerincoszlop melletti izomzat elváltozásai és betegségei, melyek izomspazmussal és fájdalommal járnak: Heveny elváltozásokat okozó kórképek: Belső szervi megbetegedések: Vese, húgyutak, belső nem szervek, emésztőszervek betegségei [különös tekintettel a hasnyálmirigy, az epehólyag bántalmaira, appendicitiszre (féregnyúlvány-gyulladás)]. Ezek általában fájdalommal és antalgiás kényszertartással járó elváltozások. az izomspazmus myalgiával jár Akut lumbágó: Oka: túlerőltetés, lehűlés, vírusfertőzés, rossz mozdulat, nehéz teher, rossz emelés. Hirtelen törzsfordítás Tünetei: fájdalom, kényszertartás, mozgáskorlátozottság, általában lumbágó esetében

az izomspazmus az egyik oldalon kifejezettebb Okát ki kell deríteni, ki kell vizsgálni a belső szervi elváltozásokat. Krónikus izomspazmust és fájdalmat okozó kórképek: Belszervi betegségek: Izomspazmust okozhatnak: belszervi elváltozások, főleg a húgyelvezető rendszer, az emésztőrendszer és a női nemi szervek elváltozásai. Lumbális gerincszakasz degeneratív elváltozásai (mozgásszervi eredetű fájdalom): Ide tartoznak: diszkopátiák (csigolyák közötti porckorong betegsége), diszkusz hernia (porckorong sérv), spondilózisok (csigolyaizületek degeneratív merevséggel járó betegsége), spondylo arthrosisok (nem gyulladásos eredetű, kopásos elváltozások) Lumboszakrális álizület Hemiszakralizált vagy hemilumbalizált csigolya egyik oldala gyakran álizülettel csatlakozik a keresztcsonthoz. Olykor az utolsó lumbalis csigolya egyik vagy mindkét (normálisnál hosszabb) processus costariusa (bordai nyúlványa) a crista iliacaval (csípő

taréjjal) alkot álizületet. Az álizületben keletkező gyulladás fájdalmat okozhat, mozgása, nyomása, nyomásra erősödik Posttraumás elváltozások (traumák utáni) Egyéb típusú betegségek: Statikus derékfájás: Alsó szalagok hosszkülönbsége, egyenlőtlen terhelés, lúdtalp, scoliosis, lumbalis lordosis fokozódása vagy csökkenése. Jellemző: terhelésre fokozódó fájdalom, izomlázszerű fáradtságérzéssel Fájdalom oka: izmok túlterhelése, szalagok, inak entheritise (tapadási helyeinek gyulladása), intervertebralis és szakrális izület rongálódása Kezelése: statikai hiba korrekciója, izomlazítás és erősítés, úszás, gyógytorna Izom eredetű derékfájás: Főleg fiatal nőkön fáradékonysággal, fájdalommal jár, (amely álláskor, üléskor, munkavégzéskor fokozódik). Ok: lumbális izmok fokozott fáradékonysága + pszichés fáradtság Kezelése: izomerősítés, torna, úszás Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal

járó elváltozásainak kezelése: a kiváltó ok függvénye, az okot, az alapbetegséget kezeljük természetes módszerekkel: fizioterápiás eljárások, masszáz, gyógytorna (óvatosan, rendszeresen mozgatni kell az adott szakaszt), gyógyszeres kezelés, izomlazítók, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók. Mind a nyaki-, mind az ágyéki izomspazmus lehet egyoldali és kétoldali. Az érintettség meghatározza az alapok kiderítés 9/a. Izomgyengeségeket okozó elváltozások Izombetegségek: Izomfejlődési rendellenességei, Gyulladásos eredetű izombetegségek, Izomdisztrófiák, Izomatrophia. Csont és izületi betegségek, Neurológiai zavarok, Inaktivitás, Egyéb okok Izom betegségek Izomfejlődési rendellenességei: Nem vagy csökevényesen kifejlődött izmok, bárhol előfordulhat a testen, az adott testrész sajátosságának megfelelő tünet. Gyulladásos eredetű izombetegségek: Ismert vagy ismeretlen eredetű gyulladás. Polymyositis (általános

izomgyengeség): Ismeretlen eredetű. Lányokon kisgyermekkorban jelentkezik Az izomtüneteken túl bőr- és kollagénrendszer is érintett. Két formája van: akut: általában bőr és nyálkahártya gyulladás a vezető tünet, az érintett területen fájdalom, merevség és kontraktúrák kialakulása a jellemző. Subakut (kettő között) vagy krónikus: az izomgyengeség 7 jellemző a vállra, a medencére és a törzsre, a lépcsőnjárás nehéz, nincsenek bőrtünetek; általában szteroidokkal gyógyítják mindkét formát. Izomdisztrófiák (izomzat szerkezete kóros): Idetartoznak: a genetikusan meghatározott kórállapotok, az elváltozás az izomállományban van és a vázizom progresszív gyengülését, okozzák. Idetartozik: a Duchanne-kór Izomatrophia (izomsorvadás): Az izomerő fogyatkozás, sorvadás izomerő csökkenéshez vezet. Az izom tömege legtöbbször láthatóan is megkevesbedik Sokszor nem csak egy izomra, hanem egy-egy izület körüli,

egész izomcsoportra kiterjed. Okai: inaktivitás (sérülés, gipszrögzítés stb) izületi gyulladás, megváltozott statika stb idegrendszeri okok, lokális gyulladáscsökkentő injekció mellékhatása Generalizált izomatropiát észlelünk: időskorban éhezéskor daganatos, szeptikus megbetegedésekben kötőszöveti betegségek izomtüneteként hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), egyéb belgyógyászati betegségek tünete ként idegrendszeri megbetegedés tüneteként, pl. anorexia nervosa. Csont és izületi betegségek Neurológiai zavarok: myastenia gravis (vészes izomgyengeség), sclerosis multiplex (foltos keményedés), Heine Medin kór (járványos gyermekbénulás, neurológiai betegség, de fertőzéses), beidegzési zavarok Inaktivitás: (Ha valamilyen ok miatt tartósan nem terheljük/használjuk az izomzatot sem aktívan, sem passzívan). Egyéb okok: Minden, ami bénuláshoz vezet az izomgyengeséget, okoz Elsődleges: nem tudjuk az okot, másodlagos:

következményesen kialakuló elváltozás. Kezelése: Ahol van ok, meg kell találni, mely testrészen, milyen súlyos Különböző eszközökkel mozgásra kell bírni az izmokat: passzívan, aktívan, stimulálni elektromos készülékkel, fizioterápiás módszerekkel. 10./a) Tendinitisek, Tendinopathiák Tendinopathia minden olyan elváltozás, mely különböző okok miatt az inakat, annak közvetlen környezetét érinti. Tendinitis íngyulladás Tendovaginitis ín + ínhüvelyt bélelő synoviális réteg gyulladása Tenorinovitis: Az ín és ínhüvelygyulladás együtt fordul elő. A gyulladás maga, általában a szinoviális membránnal bélelt ínhüvelyben a leghevesebb. Okai: Kialakulását elősegítheti: túlerőltetés, sérülés, legtöbbször középkorú vagy annál idősebb embereken alakul ki; ilyenkor az erezettsége csökken, kevésbé táplált, az ismétlődő mikrotraumák növelik a károsodást. Leggyakrabban a vállizület tokja és a környező inak

érintettek rotátor köpeny (lásd: vállbetegségek), m. flexor carpi radiális és ulnaris (kéztőhajlító izmok), flexor digitorum inai (ujjhajlító izmok inai), csípőizület tokja térd hajlítók inai, Achilles ín érintettek, m. abduktor pollicis longus ín (nagyujj hosszú távolító izom ina), m. extensor pollicis brevis ina (nagyujj rövid feszítőizom ina) (kéznél) Tünetek: Bizonyos mozgásokra fájdalom jelentkezik. Keletkezhet folyadékgyülem A folyadékgyülem és a gyulladás egy duzzanatot fog eredményezni, a károsodott ínhüvelyben áthaladó ínsúrlódó hangot ad. A bőrpír előfordul Tendinitisek kezelése: Az érintett testrész nyugalomba helyezése, sínezés, gipszelés, akut esetben hűteni, krónikus esetben melegíteni, akut stádiumban nem masszírozzuk, kezelés attól függ, milyen kórképekkel van összefüggésben, fájdalom és gyulladás csökkentők használata. az adott területre adott helyi szteroid készítmény adása Ha az akut

folyamat lezajlott, fokozatosan lehet terhelni 11./a) I Bursitisek, II ganglionok előfordulása, terápiája I. Bursák akut és krónikus gyulladása Bursák olyan tömlőszerű üregek, amelyek izületi folyadékot tartalmaznak. A szövetek súrlódásnak kitett helyein találhatók: izmok, inak, kiugró csontrészek mentén. Gyulladásos megbetegedésük a bursitis Feladatuk: a súrlódás csökkentése és az élettani mozgás elősegítése 8 Bursitis: nyálkatömlő-gyulladás. Oka: trauma, tartós túlerőltetés, gyulladásos folyamatok (kórokozó vagy más miatt). Leggyakrabban: a válltájékon, könyöktájon (bányász könyök), térdkörül (apácatérd) fordul elő. Panaszok, tünetek: Bursitisek formái Akut: Körülírt nyomásérzékenység, Fájdalom, Mozgáskorlátozottság, Duzzanat: a bursa fala savós folyadékot termel, ami feszít Krónikus: Ismétlődő gyulladásos epizódok, hetekig, hónapokig fennállnak a panaszok. Bursa fala megvastagodik,

Bőrpírszinoviális hártyaburjánzás megindul. Heges, meszes lerakódások keletkeznek. Fájdalom Nyomásérzékenység, Mozgáskorlátozottság, Izomsorvadás előfordul az érintett területen. Leggyakoribb: bursitis subdeltoidea (a deltaizom alatti nyálkatömlő-gyulladás), bursitis subacromialis (vállcsúcs alatti nyálkatömlő-gyulladás). Válltájékon okoz fájdalmat, nyomásérzékenységet, főleg felső végtag abdukciójakor, 50-130 fokos szeletben Kezelés: gyulladáscsökkentés, fájdalomcsökkentés, ha az akut szakasz lezajlott, fokozatosan lehet terhelni, fizioterápiás kezelést alkalmazni. Ganglionok (ganglion cysták): A ganglionok cisztikus szerkezetű elváltozások, melyeket az izületi tok és az ínhüvely környezetében találjuk. A cysta fala változó vastagságú, sima fibrozus (rostos elfajulás). Folyadékot tartalmaz, ami általában tiszta zselészerű ragacsos vagy mucinózus (nyálkás). Az esetek 65 %-ban a kéztőcsontok táján

találhatók A csukló dorsalis (kézháti) felszínén jelentkeznek cystosus duzzanatok. A betegség gyakran társul egyéb reumatológiai kórképekkel Oka nem tisztázott Általában 20-50 éves kor között alakul ki, spontán Nőkben 3x gyakoribb. Kezelése Sokszor magától visszafejlődik, ritkán igényel kezelést Punkcióval, a folyadék eltávolításával lehet kezelni. Folyadék helyére adhatunk szteroidot Ha hatástalan, sebészileg el kell távolítani. A betegség 10-50 %-ban kiújul 12./a) Periarthritis humeroscapularis Vállizület körüli lágyrészek sérülés, gyulladás, vagy degeneratív elváltozás következtében kialakuló jellegzetes tünetegyüttes. Fő jellemzői: vállizület lassan, fokozatosan kialakuló fájdalmas mozgáskorlátozottsága, elsősorban az abdukció és a befelé rotáció A vállkörüli izomzat sorvadt Előfordul a bursa subdeltoidea meszesedése is Ok/ kialakulás: vállizülettel közvetlen kapcsolatban álló inak, szalagok

degeneratív folyamatai jelentik az alapvető kóros elváltozást Már a 3 életévtizedben kialakulhatnak ezek az elváltozások az inakban: fibrinoid (lerakódások) degeneráció, körülírt elhalások, mikroszkópos szakadások, meszesedések. Ezen elváltozások talaján másodlagos károsító hatásokra alakul ki a periarthritis humeroscapularis. A kialakuló pont legtöbbször a m. supraspinatus inának ill a m biceps brachii hosszúfeje inának a tendinitise. Supraspinatus tendinitis, rotátorköpeny szakadás: A m. supraspinatus működése elengedhetetlen a vállizületi abdukció kivitelezéséhez (az izom a vápába szorítja a humerusfejet, csak így tudja a deltaizom összehúzódása kivitelezni a mozgást). A m supraspinatus ina általában a tapadási hely közelében sérül (gyulladás, degeneráció). Abdukció közben 20-45 fokos helyzetben a sérült rész a vállboltozat alá kerül, a szűk résben az ín megszorul hirtelen fájdalom Musculus biceps brachii

hosszúfeje inának tendinitise: Az izom ina az izületen belül sajátos (megtört vonalú) lefutású korán kialakulhat a degeneráció. Ilyenkor a humerusfej előtt érzékeny területet tapinthatunk Az ín teljes szakadásakor enyhe fájdalom mellett az izomzat megfeszítésekor az izomhasnak megfelelően kisalmányi duzzanat jelenik meg Tünetek: heveny formában hirtelen rossz mozdulatra vagy sérüléskor jelentkezik fájdalom. A beteg az érintett oldali végtagját a mellkashoz szorítja. Jellegzetes fájdalom, mozgáskorlátozottság (abdukció, rotáció, majd minden irányú mozgás esetén) vállizomzat sorvad befagyott váll képe. Kezelés: heveny szakaszban: nyugalomba helyezés: abdukciós sínen a fájdalom határáig abdukált helyzetben; fájdalomcsillapítás, később gyógytorna, fizioterápia, súlyos, makacs esetben: műtét szükséges. 13./a) Epicondylitisek 9 Epicondylus laterális (tenisz könyök), Epicondylus medialis (golf könyök) (Epicondylus =

izomtapadásra szolgáló condylus feletti csontnyúlvány), (Condylus = bütyök, ízületi véggel rendelkező csontrész), (Általában a csontok végrészén ízfelszínén találhatók, az izmok tapadási helyei, mellyel a két csont egymással ízesül.) Epicondynalis lateralis gyulladása: (Az epiconylus lateralis a humeruson van). Általában túlerőltetés okozza. A humerus epikondilusz laterálisán tapadó alkarizmok (a fogó funkciójú extensor carpi radiális longus és brevis) szupináló funkciójú (hanyintó alkari izom) tartós terhelése nyomán alakul ki. Az extensor inakban, a fájdalom kezdetben a csukló ellenállással szembeni erőteljes szupinációja alkalmával jelentkezik (csavarhúzó használatakor) Ha a terhelés nem szűnik meg, akkor nyugalomban is fellép a fájdalom. Súlyos esetben a csonthártya alatt bevérzések, esetleg csonthártyagyulladás, csőrképződés alakul ki (fonák ütéskor) Kezelése: nyugalomba helyezés, jegelés, intenzitás

fokozatos növelésével nyújtó és erősítő gyakorlatokat kell végezni, fájdalomcsillapítás, Epycondylitis medialis gyulladása (golfkönyök): Tenyeres ütéseknél, ritkábban nehéz táskákat cipelőknél fordul elő. A csukló erőteljes flexiója és pronációja (csavarása) az epikondilus mediálison tapadó izmokat károsíthatja. Extrém esetben, ha az extenziót folytatja az ín, kiszakadhat, csonthártya alatti vérzések és csőr alakul ki (uaz, mint a tenisz könyöknél) Tünetei: Jellegzetesen a csukló erőellenében végzett hajlítás és pronációjakor (kifelé forgatás) vagy kemény gumilabda összenyomásakor jelentkezik a jellegzetes fájdalom, az epikondilus medialis környékén. Kezelése: nyugalomba helyezés, jegelés, fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, a csukló flexiós és pronációs mozdulatait kiiktatni, inkább a vállat bevonva végezze a mozgásokat, ne a csuklóját erőltesse, intenzitás fokozatos növelésével nyújtó

és erősítő gyakorlatokat kell végezni 14/a. Panniculosis, Copman – hernia, Lipoma Panniculosis: Nem egységes betegség. A zsírszövet különböző eredetű elváltozásai Leggyakoribb a gyulladásos eredetű PANNICULITIS, mely bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása. Főleg nőkön, váll és medenceövön, combokon, térd belső felszínén „matracjelenséget” produkáló terimenagyobbodás A gyulladásba jött zsírszövet nyirokpangást idéz elő, a kötöszövet fájdalomérző végződéseit nyomja. Speciális formája a DERCUM betegség (lipomatosis dolorosa)(fájdalmas kóros zsírlerakódás) Ez jellegzetesen szintén nőkön található, akik neurózisban, depresszióban. Főleg neurózisban, depresszióban szenvedő nőbetegeken testszerte, szimmetrikusan fájdalmas göbök tapinthatók. Kezelés: alapbetegség, a kiváltó ok tisztázása, gyógyítása, életvezetési tanácsok (dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus), fájdalomcsillapítás,

esetleg sebészet. Copoman hernia: Zsírszövet herniálódik (sérvesedik) a felette lévő fascián (izompólyán) át. Főleg elhízott nők keresztcsont tájékán észlelhető. Okozhat fájdalmat, extrém esetben érzés és mozgászavarokat. Kezelés: sebészi (mostanában gyakoribb a csomók infiltrációja, zsírleszívás vagy ultrahangkezelés) Lipoma: Ép bőrrel fedett, puha mozgatható sucutan (bőr alatti) csomók képét látjuk. A leggyakoribb lágyrészdaganat féleség Érett zsírsejtekből áll, finom tok határolja, nagyon ritkán rosszindulatú. A betegnek egy vagy többszörös lipómája lehet Nőkön gyakoribb Általában törzsön, tarkón, végtagok proximális (törzshöz közelebb eső) részén találjuk. Panaszt ritkán okoz, fájdalom előfordul. Diagnózis: klinikai kép + szövettani vizsgálat Kezelés: Nem mindig szükséges, de a zavaró elváltozást sebészileg eltávolítják (vagy zsírleszívással). 15. /a) Alagút syndroma fogalma,

leggyakoribb megjelenési formái Olyan kórkép, amelyet idegek (esetleg erek) kompressziója okoz, mivel azok anatómiailag preformált (kialakított) izmok közötti hasadékokban, csontos – szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülhetnek. Okai: anatómiai rendellenesség, gyulladás (tenoszinovitis, köszvény, reumatoid arthritis), degeneratív folyamatok (pl. tendinopaiák), traumák (törések, vérömleny 10 stb.), szövetszaporulat (ganglion, lipoma (zsírdaganat) stb), egyéb (ödémaképződés) Általános tünetei: fájdalom, érzészavar, zsibbadás, izomműködés kiesés, izomleépülés Gyakoribb formái: CARPALTUNNEL SYNDROMA (Carpalis alagút szindróma (kéztői), CUBITALIS (könyöki), RADIALIS (orsócsonti) CARPALIS alagút szindróma: A nervus MEDIANUS (középideg) kompressziója a csukló területén a carpalis (kéztői) alagútban. Igen gyakori Főleg 30-50 éves nőkben alakul ki Nem mindig ismerjük a kiváltó okot, ha igen, akkor általában

az előzőekben felsoroltak valamelyike. Hajlamosító tényező lehet foglalkozási ártalomként a csukló ismételt flexió-extenzió mozgásával járó munkavégzés (pl. billentyűzet használata) Tünet: kéz és csukló fájdalom, zsibbadás, érzészavar a n. medianus lefutásának megfelelően (hüvelyk, mutató és középső ujj tenyéri felszínén, gyűrűsujj radiális felén); sokszor a beteg éjjel hasogató fájdalomra, zsibbadásra ébred, Tinel jel: csukló volasis (tenyéri) felszínén a n. medianus és carpalis alagút területére reflexkalapáccsal ráütve érzészavar alakul ki Késői tünet: tenár (ín, szalag) sorvadása, hüvelykujj mozgások beszűkülése. Kezelés: főleg éjszakára: tehermentesítő csuklósín, B 6 vitamin, fájdalomcsillapítás, corticosteroid a carpalis alagútba, műtét CUBITALIS alagút szindróma: A nervus ULNARIS (singcsonti ideg) kompressziója könyöktájon, amely a gyűrűs- és kisujj zsibbadását és érzészavarát

okozza, leggyakrabban baseball dobójátékosoknál alakul ki (csavarodás miatt). Könyökfájdalom és a IV-V ujj gyengesége jelentkezhet. Ok: Kezelés: lásd előbb. RADIALIS alagút szindróma: A nervus RADIALIS (orsócsonti ideg) felületes ágának kompressziója az alkar proximalis (felső) részén vagy dorsalisan (háti részen), amely az alkar és kézhát lüktető fájdalmát okozza. Érzéskiesést nem találunk, mert a n radialis döntően mozgató ideg Ok: Kezelés: lásd előbb 16./a) Arthrosis fogalma Primer és secunder arthrosisok Az arthrózis olyan izületi betegség, amelynek lényege: az izületi porc degenerációja, kóros elfajulása. A betegség folyamán fellépő csont és lágyrész elváltozások valószínűleg másodlagosak. Az arthrózis nem egységes betegség, hanem olyan kórképek összessége, amelyek azonos patológiai és klinikai elváltozást mutatnak. Előfordulása: lakosság 10-20 %-át érinti, panaszokat okoz, röntgennel gyakrabban

mutatható ki, 70 éves kor felett az emberek 100 %-a érintett az artrózisos elváltozásban, 45 év alattiakban több a férfi, 45 felettiekben több a nőbeteg. A nők betegségei súlyosabbak. Etiológia (jellemzői): pontosan nem ismerjük a konkrét kiváltó okot, az öröklődés szerepe: endogéntényező, exogén (külső) tényező: traumák, gyulladások, gyógyszerek, súlyfelesleg, életmód, táplálkozás, foglalkozás, sportolás. Ezek a tényezők együttesen vezetnek a degeneratív elváltozáshoz. 20-30 életévben elkezdődik a betegség A kopásos elváltozások nem kizárólag életkor függvénye. Traumák, túlerőltetések következtében mikrotraumák érik a porcfelszínt. Primer arthrózis: Oka ismeretlen. Ide tartozik: primer generalizált (általános) arthrózis, mely fiatal életkorban, több izületre kiterjedő, kopásos degeneráció. erozív (felület pusztulása) arthrózis, Heberden-artrózis, egyéb artrózisok. Szekunder arthrózis: Arányában

több mint a primer arthrózis. Tudjuk az okot, a preartrótikus tényezőknek van szerepe. Az okok ismerete és azok kiküszöbölése lehetne a gyógymód Az ok minden olyan elváltozás, mely megbontja az egység mechanikáját, egészét. A szekunder artrózishoz vezető okok: veleszületett és fejlődési rendellenességek, posttraumás (trauma utáni) elváltozás, gyulladásos, endokrin (belső elválasztás), metabólikus (anyagcsere), idegrendszeri és egyéb betegségek. 11 Kialakulási folyamat: Mikroszkópikus elváltozások jönnek létre az izületben, a porc elveszíti a kékes fehér színét és fényes jellegét. A porc elvékonyodik és sárgás, barnás színűvé válik A felszín felrostozódik és kisebb-nagyobb mélyedések és hasadékok lesznek rajta, akár a subkondrális csontig terjedhet. A porc morzsalékony lesz, lekopik, és láthatóvá válik a megvastagodott csontfelszín Ez a végstádium, a lecsupaszodás A porcsejtek száma csökken

Elrendezésük - mely oszlopos - felbomlik Jellegzetes elváltozások vannak a porc alatti csontokban: szklerózis (elmeszesedés), isztás elváltozások, szteofiták (csontos kinövések) Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek súrlódása Ha az artrózishoz gyulladás is társul, olyan anyagok, szabadgyökök szabadulnak fel, mely károsítják a porcot. Klinikai tünetek: betegség általában csak néhány izületet érint. Leggyakrabban a térdet, a kezeket, a boka és a könyök viszonylag ritkán érintett Az artrózisra jellemző: általános tünetek nincsenek, általános jellemzője a fájdalom, kezdetben indítási fájdalom, utána terhelésre is jelentkezik, a betegség előrehaladott állapotában éjszaka nyugalomban is, izületi merevség, mely reggel alvás után legkifejezettebb, izületi nyomásérzékenység és

duzzanat, izületi deformitás, izületi instabilitás, izületi ropogás (crepitátio), mozgáskorlátozottság, környező izmokban sorvadás lehet (izomatrófia), időnként fellángoló gyulladások dolor (fájdalom), rubor (vörösség, pirosság), calor (melegség), tumor (duzzanat), funkció laesa (sérült, kiesett működés). Röntgen jelek: az izületi rés lelapul és subkondrális csontban megtalálhatók a jellegzetes elváltozások: nekrózis: elhalás, szklerózis: meszesedés, oszteofiták: csontos kinövések. Prognózis: A klinikai tünetek és röntgenfelvétel alapján Kezelése: megelőzés, korszerű táplálkozás, Tüneti kezelés: fájdalomcsillapítás, mozgáskorlátozottság csökkentése, természetes úton (torna, úszás, masszázs) nem szteroid gyulladásgátlókkal és egyéb fájdalomcsillapítókkal), újraképezzük az izületi felszínt (ez már ortopédia tárgya  arthroplasztika). 17./a) Coxarthrosis diagnózisa és konzervatív terápia

Coxarthrosis = csípőizületi degeneratív betegsége, más néven: arthrosis deformans coxae. Ilyenkor a beteg csípőizületben a porc és a csont degeneráció következtében fellépő fájdalom, deformitás és mozgáskorlátozottság van. Emiatt kontraktúrák (térfogatcsökkenés) alakulnak ki, valamint sántítás. Mindig a járásban történik zavar Előfordulása: a felnőtt lakosság Primer coxarthrosisok: nem tudjuk az okát. Nőknél fordul elő gyakrabban 50-60 éves életkor felett egyre növekszik az előfordulásuk. Szekunder coxarthrosis: más, ismert csípőizületi betegség következtében alakul ki. Fiatal korban is előfordul. Szekunder csípőficam: gyulladásos folyamatok, traumák, amelyek a csípőizületbe behatolnak: Perthes-kór, combfej necrozis (elhalás). Az artrózisok 25 %-ban a csípőizület is érintett. A primer elváltozás 20 %-ának nem tudjuk az okát. Leggyakrabban mindkét csípő izület érintett. A szekunder csípőizületi arthrózis

négyszer gyakoribb, mint a primer. Gyakoribb az egyoldali degeneráció Több betegség is kiválthatja a folyamatot (csípőficam). Ha hirtelen nagy fájdalom alakul ki, akkor a csontnekrózis (elhalás) gyanúja merülhet fel. (Jellegzetes még a térdizületi fájdalom.) A fájdalom jellegzetes helye a csípőizületi artrózisban: lágyékhajlat, trochanter major (nagy tompor), glutális tájék (far), a combba, térdbe sugározhat a fájdalom a csípőizületi mozgások, beszűkülnek, az extenzió, abdukció és rotáció. Nehezített a lépcsőre fellépés, nehezen rakja keresztbe a lábát Kialakulhatnak kontraktúrák (mozgáscsökkenés) flexiós, addukciós, kifelé rotációs kontraktúrák, melyek továbbrontják az izületi mozgást. Tünetek: fájdalom, mozgásra fokozódik, mozgáskorlátozott- 12 ság, sántítás, meszesedés, extensio (feszítés) válik nehézkessé, flexiós kontraktúra (hajlítás beszűkülése) alakul ki. Röntgen tünetek: izületek

deformáltsága látszik, az izületi rés beszűkül, az izületi kontúrok egyenetlenek, degeneratív ciszták alakulnak ki, oszteofibrómák (csontdaganat) képződnek, (mint a csontkinövések, tüskék). Kezelése: mindig egyéni a beteg életkorához, életmódjához, a betegség stádiumához igazodjon, döntő a beteg felvilágosítása a beteg megnyerése, rendszeres mozgás, akutabb szakaszban megfelelően tehermentesíteni kell az izületet. Konzervatív kezelés (gyógyszeres), fontos a rendszeres gyógyszerszedés, nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, (sokféle, vénynélkül kapható, csak orvosi javallatra!), vérképzők, vérkeringés szabályozó gyógyszerek szedése, különböző kenőcsök lokálisan. Ha gyulladásban van a csípőizület lökésszerű szteroidot, lehet adni, intraartikulárisan is az izületi résbe, kondroprotektív (porcvédő) szerek hatása: a pusztulóban lévő porc leépülését késlelteti, megállítja, esetleg építi (Rumalon,

Arthephalon), műtéti kezelést: nagy kiterjedésű, gyorsan romló, súlyos esetekben alkalmazzák, preventív (megelőzést szolgáló) műtétek, un. prearthrotikus (artrózist megelőző állapotot) próbálja megszűntetni, vagy lassítani a folyamat előrehaladását. Gyógytorna, vizes terápia nagyon hatásos 18/a. Gonarthrosis (térdizületi degeneráció): Leggyakoribb a végtagon előforduló arthrosisok közül. Legtöbbször mindkét térden jelentkezik, bár gyakran az egyik oldal a súlyosabb Indítási, terhelési fájdalom, merevségérzet állandó tünete Főként lejtőn, lépcsőn lefelé járáskor fokozódnak a panaszok A fájdalom, nyomásérzékenység leggyakrabban a tibia mediális ízperemén jelentkezik Gyakori, hogy patellofemorális izületben is létrejön arthrosis, melyre jellemző a patella femurra való rányomásakor jelentkező fájdalom, és közben hallható recsegés (krepitáció). A nyomásérzékenység elsősorban a mediális ízfelszínen

kifejezett. Jellegzetes elváltozások vannak a porc alatti csontokban: szklerózis (elmeszesedés), cisztás elváltozások, oszteofiták (csontos kinövés) Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek súrlódása Ha az artrózishoz gyulladás is társul, olyan anyagok, szabadgyökök szabadulnak fel, mely károsítják a porcot. Klinikai tünetek: A betegség általában csak néhány izületet érint Leggyakrabban a térdet, a kezeket, a boka és a könyök viszonylag ritkán érintett. Az artrózisra jellemző: általános tünetek nincsenek, általános jellemzője a fájdalom, kezdetben indítási fájdalom, utána terhelésre is jelentkezik, a betegség előrehaladott állapotában éjszaka nyugalomban is, izületi merevség, mely reggel alvás után legkifejezettebb, izületi nyomásérzékenység és duzzanat, izületi deformitás,

izületi instabilitás, izületi ropogás (krepitáció), mozgáskorlátozottság, környező izmokban sorvadás lehet (izomatrofia), időnként fellángoló gyulladások: dolor (fájdalom), rubor (vörösség, pirosság), calor (melegség), tumor (duzzanat), funkció laesa (sérült, kiesett működés). Röntgen jelek: az izületi rés lelapul és subkondrális csontban megtalálhatók a jellegzetes elváltozások: nekrózis: elhalás, szklerózis: meszesedés oszteofiták: csontos kinövések. Prognózis: A klinikai tünetek és röntgenfelvétel alapján. Kezelése: megelőzés, korszerű táplálkozás, Tüneti kezelés: fájdalomcsillapítás, mozgáskorlátozottság csökkentése, természetes úton (torna, úszás, masszázs) nem szteroid gyulladás-gátlókkal és egyéb fájdalomcsillapítókkal) újraképezzük az izületi felszínt (ez már ortopédia tárgya) 19/a. Gerinc degeneratív elváltozásai: Elsősorban a diszkusz intervertebrálist (csigolyák közötti

porckorongokat) és a kisizületeket, másodsorban a csigolyatestet, a gerinc szalagjait, inait, bursáit (nyálkatömlő) érintik. Gyakori elváltozás. Nem mindig okoz panaszt A 70 év felettiekben közel 100 %-ában kimutatható, a 40 év felett 50 %-ban. Eredetük ismeretlen Gyakoriság az életkorral nő Kialakulásában fizikai megterheléseknek (sport, foglalkozás) szerepük van Egyoldali tartós túlerőltetés Feltételezhetünk: genetikai, hormonális, anyagcsere- és keringési zavart, kémiai és lokális okokat 30. életévtől fiziológiásan is megváltozik: a diszkusz intervertebrálisok (csigolyák közötti 13 porckorongok) szerkezete az anulus fibrosus (AF) (rostos gyűrű) rostjai felhasadoznak nucleus pulposus (NP) (belső puha mag zselészerű állománya) pedig megkisebbedik, keménnyé és rugalmatlanná válnak és feltöredezhetnek, a diszkusz ellapul, ezt nevezik egyszerű porckorong atrophiának (sorvadás) ez a DISCOPATHIA. Oka: folyadékvesztés, a

szövetek folyadék tartalma lecsökken. A felhasadt, töredezett NP (belső állomány) a helyét is változtathatja (függőlegesen, előre, hátra), kiboltosulhat, vagy áttörhet AF (a külső rétegen) A dorsalis (hátsó) és a dorsallateralis (hátsó-oldalsó) irányban történő kiboltosuláskor ideggyököket nyomhat ez a discus hernia, a porckorongsérv. A degenerálódott porckoronggal szomszédos csigolyák zárólemezében új csontképződés jön létre, a zárólemez környékén oszteofiták (csontkinövések) fejlődnek. A diszkus degenerációja miatt kóros mozgékonyság alakul ki (spondylosis) . Ez kóros terhelést ad a szalagoknak és károsítja azokat Ez a mechanikai izgalom reaktív oszteofita kinövéseket eredményez Ha már a csigolyák közötti kisizületek is elváltoznak, akkor ez a stádium a spondylo arthosis Úgy alakul ki, hogy a porckorongok ellapulása magaután vonja a kisizületek alakváltozását Ez fordítva is igaz A spondylósis és a

spondylarthrosis együtt járnak, egymásból következnek. Tünetek: A spondilózis a nyaki porckorong és csigolya degenerálódása miatt kialakuló fájdalom és mozgáskorlátozottság. Közép- és időskorú felnőtteket érint. Mértéke attól függ, hogy hol helyezkedik el Ördögi kör, önmagát erősítő folyamat (elhízás  mozgásszegény életmód  spondilózis  mozgásszegény életmód  elhízás), fájdalom kényszertartás mozgáskorlátozottság izomspazmus a nyomás fájdalmat okoz, mely gyakran rosszabbodik, ha a beteg mozog, tüsszent vagy erőlködik (pl. székeléskor), deréktáji ideggyökök nyomása esetén a fájdalom olykor csak a deréktájon érezhető, máskor kisugározhat az ülőideg mentén a farpofákba, a combba, a lábikrába és a lábfejekbe (a fájdalmat ülőidegzsábának hívják, az ún. isiász) Amikor a nyaki ideggyökök érintettek, a fájdalom a vállba, a karokba és a kezekbe, vagy a tarkóba sugárzik. Kezelése:

rendkívül nehéz, több éves, évtizedes betegség + szövődmények. Tüneti kezelés: gyulladáscsökkentők fájdalomcsillapítók izomlazítók fizioterápia masszázs torna Minden kezelést megelőz egy kivizsgálás – elsősorban képalkotó. Minden degeneratív betegség végstádiuma a diszkus hernia, mivel a rostos gyűrű előbb-utóbb elszakad. Súlyos esetben sebészi kezelés szükséges. 20./a) Discopathiák (csigolyák közötti porckorong betegség) (lsd. 19 és 21 tételekben felsoroltakat, ebbe a csoportba tartoznak) A gerinc degeneratív betegsége bármely gerincszakaszon. Lényege: a porckorong ellapulása degenerációja. Igen gyakori a lumbális régióban Ilyenkor: a ligamentum longitudinale posterius (hátsó hosszú szalag) nyomása, az anulus fibrosus (rostos gyűrű) külső részének becsípődése, az intervertebrális (csigolya közötti) izületek instabilitása, a statikai helyzet megváltozása, az inak és szalagok rongálódása (húzódása)

okozhat fájdalmat. A betegség lefolyása hullámzó Eleinte a tünetmentes szakaszokat, fellángolások, majd krónikus derék fájdalmak szakasza követi Ez járhat neurológiai tünetekkel (ideggyöki fájdalom) is A fájdalmat kiválthatja: rossz mozdulat, fokozott fizikai, pszichés megterhelés, megfázás, időjárás változás. Diagnózis: biztos diagnózist képalkotó eljárások adnak Tünet: antalgiás tartás (kényszertartás), a lumbális lordozis (előre hajlat) általában kiegyenesedik, mozgásbeszűkülés lehet,(ami diszharmonikus, azaz egyik oldalt kifejezettebb) főleg az előrehajlás és az oldalra hajlítás, általában paravertebralis izomzat spazmusát is megtaláljuk és az érintett területen nyomásérzékenység található. Kezelése: a kiváltó ok függvényében: akut esetben: érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók heveny tünetek mérséklődése után gyógytorna, masszázs terápia, elektroterápia,

egyéb fizioterápiás eljárások. 21./a) Discus-hernia (porckorong sérv) A diszkus intervertebrális (a porckorong csigolya közötti) előboltosulása a gerinccsatorna felé a gerincvelő vagy az ideggyök kopressziójával jár. A porckorongsérv az intervertebrális diszkuszok degenerációjának következménye. 14 Intervertebrális diszkuszok: A diszkuszok egészséges körülmények között is jelentős változásokon, élettani hatásokon mennek át: napközben terhelés hatására kissé ellapulnak, éjszaka folyamatosan hidratálódnak, magasabbak, teltebbek lesznek. diszkus két részből ál: kívül egy rostos, lemezes szerkezetű gyűrű, az anulus fibrosus található, belül zselés, lágy rész, a nucleus pulposus. Ez a fibrotikus szövet köti össze a két szomszédos csigolyatestet és hozzátapad az elülső és hátulsó hosszanti szalagokhoz A porckorong szerepe: A két szomszédos csigolyatest között pufferoló szerepük van (ütközés kivédése),

és rugalmas támaszt nyújtanak. Tompítják a gerincre ható-külső rázkódásait, és lehetővé teszik a csigolyák egymás közötti elmozdulását. A nucleus pulposus folyadék tartalma fokozatosan csökken már a 20 életévektől A kor előrehaladtával rugalmasságából veszítenek Degeneratív folyamatok végeredményeként az anulus fibrosus rostjai megszakadnak és a nucleus pulposus előboltosul vagy áttör rajta. Ez az előboltosulás, áttörés 90 %-ban hátrafelé történik Túlnyomó többségben a lumbális L4-5 csigolya között, ill a lumbális L5 és a szakrális S1 között. Oka, hogy a hátulsó, hosszanti szalag a lumbális L2-től fokozatosan keskenyedik Ha a nucleus pulpus előboltosul vagy áttör, akkor DISCUS-HERNIA-ról beszélünk Ha a nucleus pulposus a gerinccsatorna felé előboltosul, a hátulsó hosszanti szalagot érinti, és derékfájdalmat okoz. Ha a sérvesedés van (kitör az anulus fibrosuson), akkor a hátulsó hosszanti szalag mellett,

a gericcsatorna felé betör és elérve a kilépő ideggyököket lumboischialgiát (ágyékból az alsó végtagba sugárzó fájdalom) okoz. Tünetek: általában 2040 év közötti, főleg férfiakon alakul ki, bizonyos fizikai megterhelések hajlamosítanak erre, S1 gyök érintettsége esetén (L5-S1 között) a jellegzetes fájdalom a comb hátsó felszínén a lábszár hátsó-külső részén, a külboka területén, a lábfej külső élén és a kislábujjon sugárzik át. Ez nemcsak fájdalom, de mozgás- és érzészavar, túlérzékenység vagy érzéketlenség is lehet Előfordul a láb és a lábujjhajlítók gyengülése és bénulása, ezért a lábujjhegyen járás nehezített, az Achilles reflex gyengül L5 bántalma esetén (L4-5 csigolyák között) a fájdalom a lábszár külső, elülső felszínén keletkezik, és az öregujjba sugárzik. Egyes extenzorok gyengülnek, sarkon járás nehezített és gyengül a patella reflex. A betegnek általában a járás

fájdalmas, a fájdalom köhögésre, tüszszentésre fokozódik A fej előrehajlásakor a fájdalom fokozódik Ez a NÉRI TÜNET A beteg antalgiás (kényszer) tartásban van. A gerinc minden irányú mozgása korlátozott Legtovább az oldalirányú flexió marad fenn. 22/a. Cervicobrachialgia, Lumboishialgia Cervicobrachialgia: Maga a szó: a nyaknak ill. a nyakból a vállba, a hát felső részébe és a felső végtagba kisugárzó fájdalmak összefoglaló neve. Leggyakoribb oka: akut és krónikus mialgiák (izomfájdalmak) diszkusz hernia artrózisok (gerincszakaszra vonatkozóan) egyéb gyulladásos eredetű betegségek, különböző nyaki szakaszon daganatok, a nyaki gerinc oszteoporózisa.(részletesen lásd az előző tételekben) Jellegzetes tünetek: Amikor a nyaki ideggyökök érintettek, a fájdalom a vállba, a karokba és a kezekbe, vagy a tarkóba sugárzik. nyaki fájdalom: egyrészt a nyak alsó régiójában lehet, másrészt az érintett izület érintett

szintjétől függően kisugározhat a tarkóba, a mellkas elülső részébe, a vállövbe, a kar, az alkar és a kéz irányába, általában egy oldalon, de lehet mindkét oldalon. A nyak mozgásai fokozzák a fájdalmat, és reumatológiai tünetek is járulnak hozzá, attól függően, hogy mely ideggyökök, milyen minőségben károsodtak. Ahol algia (fájdalom) van, ott spazmus is van, és fordítva Diagnózis: Nagy körültekintést igényel, ki kell vizsgálni. Képalkotó eljárással általában nem találnak radiológiai elváltozást CT és MR vizsgálattal az ideggyökök nyomására, derül fény, belgyógyászati vizsgálat, (olyan belgyógyászati betegség, mely reumás elváltozást vagy magas vérnyomást okoz). Kezelés: a kiváltó ok függvényében érzéstelenítők fájdalomcsillapítók gyulladáscsökkentők izomlazítók akut esetben, ha nagy fájdalommal jár, a nyak rögzítése ajánlott (gallérral). Heveny tünetek mérséklődése után gyógytorna,

masszázs terápia elektro terápia 15 Lumboishialgia: Fő ismérve: A derékból az alsó végtagba sugárzó vagy az alsó végtagba jelentkező fájdalom. Tisztázni kell: a fájdalom ideggyököt ért bántalom miatt van vagy nem a fájdalom helyét (lokális vagy diffúz) a fájdalom jellegét (égő, szúró, mozgásra fáj) a fájdalom okát (mozgásszervi vagy belszervi) Fő okai: túlerőltetés, lehűlés, vírusfertőzés, rossz mozdulat, nehéz teher, rossz emelés, hirtelen törzsfordítás. Tünetei: fájdalom kényszertartás mozgáskorlátozottság általában lumbágó esetében az izomspazmus az egyik oldalon kifejezettebb Cauda szindróma, Cauda equina (lófarokszerű idegnyalábok): A gerincoszlop a csigolyából épül fel, melyek védik a gerincvelőt. A gerincvelő egy hosszú, törékeny képlet, amely a gerinccsatorna közepén fut végig A csigolyák közt porckorongok vannak, ezek teszik rugalmassá a gerincoszlopot A gerincvelőből a csigolyák közt

két idegköteg lép ki, ezeket gerincvelőidegeknek hívjuk E kötegekben futnak azok a mozgató- és érzőrostok, amelyek segítségével a gerincvelő és az agy kapcsolatot tartja testünk más részével Jóllehet, a gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér (L2-nél), van néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak) hívjuk, ahhoz való hasonlóságuk miatt. A cauda szindrómát (a lumbális szakaszon) általában a csigolyatest középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák. Tünetei: széklet és vizelet inkontinencia lép fel, szimmetrikus fájdalom-, zsibbadásérzés a gáttájon, a fartájon és csontok belső felszínén, előfordul, hogy az alsó végtagi reflexek gyengülnek, nem válthatók ki, súlyosabb változások, bénulások is előfordulnak. Kezelése: műtéti Nervus femoralis (femoralis neuralgia szindróma) (combidegzsába): Általában egyéb krónikus betegség –

cukorbetegség, alkoholizmus, nőgyógyászati- és daganatos elváltozások – késői stádiumaiban fordul elő. Az combideg lefutása mentén és az ideg által ellátott régióban (comb elülső- belső régiójában) okoz mozgászavarokat, érzészavarokat és fájdalmat Szűk lumbális csatorna: A gerincvelő körüli tövishez tartozó tér szűkülete. Ahol az idegek futnak, ott vissza-visszatérő fájdalmat okoz Zsibbadás a lágyék-, a fartáj, a gáttáj és a láb mindkét oldalán előfordul, de az egyiken kifejezettebb. A fájdalmas zsibbadás pneudoradikuláris jellegű, nem fokozódik tüsszentésre, köhögésre. Izomgyengeség, mozgászavar alakul ki, intermittáló klaudikáció (sántítás) Kiváltó okot kell megkeresni A környező szervek betegségeiről lehet szó, mely lehet tumor, fertőzés (pl agyhártyagyulladás) vagy övsömör, melyek károsítják az ideggyököt Tünetek: a nyomás fájdalmat okoz, mely gyakran rosszabbodik, ha a beteg mozog,

tüsszent vagy erőlködik (pl. székeléskor), deréktáji ideggyökök nyomása esetén a fájdalom olykor csak a deréktájon érezhető, máskor kisugározhat az ülőideg mentén a farpofákba, a combba, a lábikrába és a lábfejekbe (a fájdalmat ülőidegzsábának hívják, az ún. Isiász) A kétoldali luboischialgiánál általában térfoglaló folyamatra kell gondolni, jóindulatú vagy rosszindulatú daganatokra, nagy porckorongsérvre, traumás elváltozásokra 23./a) Osteoporosis és formái Az egységnyi térfogatú csonttömeg megkevesbedése a szerves és szervetlen állomány arányának megtartása mellett. Mennyiségi jellegű folyamatot a csontszövet csökkent képződése vagy fokozott pusztulása hozza létre, de a kettő együtt is szerepelhet. Oszteoblaszt: csontszövetképződés  hipofunkció Oszteoclaszt: csontszövetpusztulás  hiperfunkció Szervetlen anyagok (ásványi sók) csökkent kínálata. (vagy hiányzik, vagy nem tud beépülni)

Felosztása: primer oszteoporózis: gyakoribb, oka nem ismeretes, általában nőket érint, generalizált (általános) folyamat, kor előrehaladásával fokozódó deformitásokat, statikai elváltozásokat okoz, alcsoportjai: posztmenopauzális csontritkulás: 50 év feletti nőket érint. Oka: ösztrogén típusú és egyes androgén típusú hormonok csökkent volta. Ezeknek a hormonoknak a csökkenése a kalcitonin anyagcserére van káros hatással. A kalcitonin stimuláció kiesik és fokozott oszteoclaszt (csontbontó sejtek) aktivitása fog létrejönni. Hormonpótlás: oszteoporozis, szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésére szolgál. Kockázata: daganatképződés indulhat meg, valamint egyéb belgyógyászati következményeket okozhat 16 Szenilis oszteoporózis.: oszteogenezis involuciója (csontépülés visszafejlődése): 70 évesnél idősebbeken alakul ki, a nőket és férfiakat egyaránt érinti. Lefolyása lassú, gyakran csípőtáji törés

hívja fel rá a figyelmet, 50 %-a törést követően egy éven belül meghal. Szekunder oszteoporózisok: Ilyenkor a ritkulásos folyamat egy jól definiált kórkép tünete és következménye. Fehérjehiányos állapotok: táplálkozási és felszívódási zavarokhoz, vesebetegségekhez kötődik, mely proteinurémiával jár kálciumhiányos állapotok, táplálkozási és felszívódási zavar, kálcium anyagcserezavar, vesebetegségek. Hormonális eredetű: bizonyos mellékvese-betegségekben jelentős, vagy tartós szteroid terápia következménye. Egyéb anyagcserezavarok, egyéb betegségek (reumatoid arthritis - reumatikus izületi gyulladás), egész test immobilizáció (fekvő beteg mozgás, mozgatás nélkül). Klinikai tünetek: fájdalom, megváltozott statikai viszony eredményeképpen, az izületi terhelés miatt kényszertartás alakul ki, ezeket a statikai elváltozásokat kísérő csonthártya folyamatok, lágyrész spazmusok (görcsök)

helyzetváltoztatásakor, terheléskor fájnak, ütésre, nyomásra a fájdalom fokozódik. Deformitás jellegzetes, ha a csigolyákon van az oszteoporozis, és ehhez atrofiás (sorvadt) hátizomzat tárul, fokozódik a kifózis (púposság) Extrém esetben a bordaív összeér a csípőtövissel, így a beteg testmagassága csökken Fraktúrák (csonttörés) első jel a patológiás törés (kisebb behatásra törik), általában a combcsont, mikrofraktúrák összeadódása eredményez nagyobb törést, nagyobb törések: combnyak, radius, humerus, borda, kompressziós csigolya fraktúra. Diagnózis: radiológiai vizsgálat (rtg), amikor már röntgen alatt látható a csonttömeg pusztulás, akkor már 30-40 %-os csonttömeg csökkenés, a csont szerkezetében látunk elváltozásokat, megfogyatkozást. A folyamat a gerinccsigolyákat és a medenceövet fogja érinteni A koponyacsont denzitása (sűrűsége) érintetlen. Denzitometria (denzitométer) = csontsűrűségmérés = 1

cm3-re jutó ásványi anyag tartalmat méri. Laboratóriumi eltérések: Ritkán jellegzetesek. Meg kell vizsgálni a szérum és a vizelet fehérjét, általános vérképet, Dvitamin és Ca terhelési próbák végzése, valamint a P (foszfor) szintet, (P – D – Ca háztartás összefüggésben van). Betegben túl nagy a D és Ca felszívódás (kevesebb ürül) Terápia: A kezelés célja a csontfolyamat előrehaladásának mérséklése és megállítása, új statikus egyensúly létrehozása, a fájdalom csökkentése. Oki terápia: szekunder oszteoporózis esetén lehet alkalmazni, primer kórformák gyógyítása (feltételezzük – próbálkozunk), fehérje és Ca dús ételeket adunk, (Ementáli-, Pannónia sajt), Ca felszívódást megsegítik D vitamin kezeléssel, csontépülés segítő gyógyszerek, oszteoblaszt serkentésére hatnak – nátriumfluorid vegyületek, különböző fájdalomcsillapítók adása, izomlazítók adása, hormonális kezeléseket

időszakosan alkalmaznak, anabolikus hormonok  felépítő hormonok (egyszerűbb anyagokból összetett anyagok keletkeznek), egyéb hormonok, melyek a kalcitonin fokozódást segítik, ösztrogén jellegű vegyületek. Megelőzés: helyes életmód, testsúly normalizálás, helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, napi 20-30 perc séta, úszás, kerékpározás. 24./a) Arthritis fogalma Monarthritis, oligoarthritis, arthritis psoriatica Arthritis (izületi gyulladás) fogalma: Az izületi gyulladás az izület belhártyájának gyulladása, mely később az izület egyéb szöveteire is ráterjedhet. Rendkívül sok ok miatt következhet be Általában fertőzéses vagy immunológiai eredetű. Tünetei: spontán vagy mozgatásra, nyomásra jelentkező fájdalom, duzzanat, az izület feletti bőr melegsége, vörössége, az izület mozgáskorlátozottsága A synoviális belhártya gyulladás tünetei függnek a kórformától, az érintett izülettől és a szervezet

reakcióitól is. A gyulladás történhet: A kórokozó közvetlen az izületbe kerülve okozhat gyulladást, vagy maga a kórokozó nem kerül az izületbe, csak bizonyos alkotórészei, ill. a kórokozó ellen képződő ellenanyagok okoznak ún reaktív gyulladást Ezek a kórokozók lehetnek: baktériumok, gombák, vírusok. Utóbbiak általában polyarthritist okoznak Bakteriális izületi gyulladás: A baktérium közvetlenül bekerül az izületbe, sérülés, orvosi beavatkozás útján, vagy véráram útján valamely szervből, vagy közvetlen ráterjedéssel (bőr-, 17 lágyrész-, csont-gennyesedésről). Legtöbbször heves, gyulladásos tünetekkel, lázzal jár A szeptikus (gennyes) izületi gyulladás halálos is lehet. Reaktív arthritis (oligoarthritis): több, 2-4 izületet érint, általában aszimmetrikusan. Reaktív arthritis esetén mindig keresnünk kell a belszervi előzményeket, bőr tüneteket. Ilyen betegségeket okozhat a kullancs élősdije

(Lyme-kór), streptocossus okozta (mandula- v torokgyulladást követő) reumás láz, mely több nagyizületet érint asszimetrikusan, szív- és idegrendszeri megbetegedést is okoz, bélfertőzést okozó baktériumok, szexuálisan terjedő Chlamydia okozta reaktív arthritis. Megkülönböztetünk: monoarthritist: 1 izület gyulladását jelenti, oligoarthritis: 2-4 izület gyulladását jelenti, polyarthritist: 4-nél több izületet érint a gyulladás. Monarthritis (egy izületet érintő gyulladás): A kórokozó közvetlen az izületbe jutva okoz gyulladást. Traumás arthritis Monarthritis (egy izületet érintő gyulladást), gyulladásos synovitist (izületi belhártyagyulladást) okoz, ritkán véres folyadékgyülemmel. Sérülések után fordul elő, fájdalom által kiváltott gyulladásos megbetegedés az algodystrophia (fájdalmas táplálkozási rendellenesség?), melyre jellemző a foltos csontritkulás. A kezdeti gyulladásos tüneteket, keringési elváltozások

kísérik. Az izületek gyakran kontraktúrákban rögzülnek Leggyakrabban a kézen, lábfejen, bokán, térden észleljük. Köszvény (arthritis urica), Primer köszvényes megbetegedés. Általában egyetlen izület gyulladását érinti Purin anyagcsere zavarával, magas húgysav vérszinttel, izületekben, ill más szervekben urát-kristály kicsapódással járó betegség Általában zsír és szénhidrát anyagcserezavar is társul a köszvényhez Jelentkezhet: csuklón, könyökön, térden, bokán s több izületen egyszerre, asszimetrikusan is Oligoarthritisek (2-4 izület gyulladása): Sokszor egy izület megbetegedésével kezdődik. Közös jellemzőjük, hogy a HLA B 27 szöveti antigénnel rendelkezőket betegítenek meg, A sacroiliaca (keresztcsonti-csípőcsonti izület), a spondylitis (gerinckisizületek) és az alsóvégtag sokizületi gyulladásával jár együtt. A keresztcsonti-csípőcsonti izületi gyulladás és a gerinckisizületek gyulladása

elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. Nem ritka az ín vagy szalag tapadási helyének gyulladása Kéz vagy lábujjakon fordul elő a tendinitis (íngyulladás) okozta ún. kolbászujj, mely az egész ujj duzzanatát okozza Gyakoriak a szem-, nyálkahártyaés bőrtünetek Ebbe a körbe tartoznak a gyulladásos bélbetegségekhez csatlakozó izületi gyulladások (colitis ulcerosa = vastagbélfekély), egyes reaktív arthritisek (Lyme-kór, reumás láz, chlamydia okozta izületi gyulladás), a pikkelysömörhöz társuló izületi gyulladás. Ide soroljuk Reiter-kórt, melynek jellemzője, hogy az izületi gyulladás szemgyulladással, húgycsőgyulladással, esetleg psoriasosos (pikkelysömör) bőrgyulladással is társul. A Reiter kór reaktív arthritis, melyet dizentériás (vérhas) bélfertőzés, szexuális úton terjedő chlamydia vagy ureoplazma fertőzés vált ki. A csoport legtipikusabb betegsége: spondylarthritis ankylopoetica (SPA) (Bechterew-kór, mely a

gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. Ezek a betegségek seronegatív betegségek (seronegatív spondylarthritisek), mert a rheumatoid faktor ezeknek a betegek vérében nem mutatható ki. Az SPA krónikus, gyulladásos megbetegedés, mely elsősorban a gerinc izületeit, a sacroiliacalis (keresztcsonti-csípőcsonti) izületeket érinti, de érintheti a perifériás izületeket, általában a tőizületeket, de elsősorban a csípőt. A betegség családi halmozódást mutat Általában a férfiak betegsége, 5x, 6x gyakoribb, mint a nőknél 20-25 éves korban jelentkezik, lappangva, deréktáji-kereszcsonttáji fájdalommal, mindkét oldalon, az alsóvégtagba kisugározva. Saroktáj, ülőgumó fájdalmassága, az inak, szalagok tapadási helyeinek gyulladása is jellemző. A szem szivárványhártya gyulladása, lehet első tünete a betegségben, ritkán vaksághoz is vezethet. Belszervi

tünetként szív, tüdő, idegrendszeri elváltozások jelentkezhetnek a későbbiekben Kórlefolyás: különböző, kezdeti lokalizációban stagnál, progrediál (fokozatosan romlik), proximál (a testhez közelebb eső) felé terjedve, megbetegítheti a háti, nyaki gerincszakaszt is, a fájdalom mellett jellemző a gerinc mozgáskorlátozottsága, a costovertebrális (csigolyákhoz 18 tartozó bordák) izületeinek csontosodása mellkasi fájdalmat, a mellkas mozgásbeszűkülését okozhatja., végstádiumban ún bambusznád gerinc alakul ki, a gerinc mozgáskorlátozottsága általában együtt jár a paraventebrális (a gerincoszlop melletti) izomzat fájdalmas spazmusával (izomcsomóval). A spazmus kezelésében a gyógymasszőrnek is szerepe van A mozgásbeszűkülés megelőzhető naponkénti gyógytornával Éjszaka sima, kemény alapon kell feküdni Polyarthritis (sokizületi gyulladás): Kezdődhet: akutan, kifejezett gyulladásos tünetekkel, lázzal, belszervi

tünetekkel, akár monarthritissel (egy izületet érintő gyulladással). Leggyakrabban a kéz és a láb kisizületei érintettek Idetartoznak az ún kötőszöveti betegségek, melyeket autoimmun betegségnek is nevezünk A betegség kialakulásában szerepet játszik a megváltozott szervezeti immunitás. Ilyen betegségek: pl rheumatoid arthritis, juvenilis krónikus arthritis, vasculitissel (érfal-gyulladással) járó egyéb betegség, systemas lupus erythematosus SLE (bőrfarkas), Sjögren-szindróma: bizonytalan eredetű megbetegedés az összes külső szekréciós (elválasztású) mirigyek elégtelenségével, Rheumatoid arthritisek: Krónikus progrediálódó (fokozatosan romló), szimmetrikus, deformitásokat okozó, sokszor belszervi elváltozásokkal is járó polyarthritis, mely nagyon gyakran érinti már kezdetben is a kéz- és láb kisizületeit. A valamennyi perifériás izületet, a nyaki gerinc kisízületeit érinti Gyakran jár csukló és bokatáji

tendosynovitissel (ínbelhártya gyulladással) A kézkisizületi arthritis az izületek deformációját okozza, gyakran létrehozza az ujjak típusos ulnár deviációját: az ún. billentyűtüneteket, az ujjak hattyúnyak vagy gomblyuk deformitását A kéz kisizmok atrophiája (elváltozása, sorvadása) jön létre A betegségre jellemző a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli izületi merevség Arthritis psoriatica (pikkelysömörben szenvedő beteg izületi gyulladása): A psoriázisos izületi gyulladás a bőrre vagy körömre lokalizálódó pikkelysömörben szenvedő betegek izületi gyulladása. Olyan több szervrendszert érintő krónikus betegség, amelyben a bőr és a köröm pszoriázisa szeronegatív (szérum negatív) poliartritissel (sok izületi gyulladás) társul. A betegség emlékeztet a reumás artritiszre, de az utóbbinál antitestek nem mutathatók ki Ritkán van a két tünet egyszerre. Általában az izületi folyamat megelőzi a bőrtüneteket

Maga a polyartritisz folyamat előszeretettel a kéz kisizületeinek (disztális interfalangiális = ujjperccsont izületei) gyulladásával kezdődik, de gyakran előfordul a szakrális iliakális (csípő keresztcsonti) izületben és a gerincizületben. A pszoriázisosok 5-10 %-a szenved ebben a betegségben Gyakori a családi halmozódás Nőkön 30-50 éves korban kezdődik Maga a gyulladás előbb-utóbb az izület elmerevedését és következményesen csontpusztulást fog okozni. Jellegzetes tünetei: pszoriázis (pikkelysömör) – időszakosan jelentkező vörös, hámló bőrkiütés, köröm tünet, gombás körömre emlékeztető megvastagodott, foltos köröm, az artritisz általában a kéz- és lábujjakon alakul ki, de gyakori más izületeken (csípő és gerinc izületben), idült gyulladásnál az izületek megduzzadnak és eltorzulnak, az izületi és bőrtünetek együttesen jelentkeznek, vagy tűnnek el. Sokszor szimmetrikusan jelentkezik és az esetek 70 %-ban

oligoarthritis (2-4 izületet érint), kisebb hányadában a kolbász ujj jellemző (a kéz ujjai megvastagodnak). Laboratóriumi leletek: gyorsul a vérsüllyedés, az esetek 1/5-ben hiperurikémia (magas húgysavszint) is van, gyulladt, az elváltozás: fájdalmas - dolor, vörös, piros - rubor, meleg - calor, duzzadt - tumor, sérült, kiesett működésű, mozgáskorlátozott - funkció laesa. Kezelése az izületi résbe adott kortikoszteroid injekció, nem-szteroid gyulladáscsökkentők adása, aranykészítmények alkalmazása, mozgásjavító terápiák hatásosak. Kortikoszteroid készítmények (pl. prednizolon) ellenjavallt: magas vérnyomás, aktív gyomorfekély, cukorbetegség, szemészeti megbetegedés, melléhatások: bőrre, hormonra, vérképzőszervekre hat 25./a) Reumatoid arthritis tünettana és kezelése A polyarthritises megbetegedéseknek egyik fajtája. (Poliarhritis chronica progressiva) A betegség kialakulásában szerepet játszik a megváltozott

szervezeti immunitás. A kötőszöveti betegségek egy részében szokatlan antitestek észlelhetők és mérhetők a vérben. 19 A legtöbb betegségben azonban az antitestek nem jellegzetesek. A reumás artritiszben szenvedő betegek 70 %-ban kimutatható a reumatoid faktor nevű antitest. Reumatoid artritisz A reumatoid izületi gyulladás olyan (autoimmun) betegség, melynek során bizonyos izületekben, általában a kezeken és a lábakon, szimmetrikus gyulladás alakul ki. A betegség először gyulladással és fájdalommal jár, végül az izület belső részei pusztulnak. A betegség során az immunrendszer megtámadja az izületeket bélelő és kipárnázó szövetet. Emiatt az izület számos alkotórésze, így a porc, a csont és az ínszalagok lepusztulnak, ami hegképződéshez vezet az izületen belül. A leépülés üteme változó A gyulladt izületek általában fájdalmasak, merevek, különösen ébredés vagy hosszabb inaktív időszak után A gyulladt

izületek megduzzadnak és gyorsan deformálódnak Olykor rögzülnek egy bizonyos helyzetben (kontraktúra), azaz nem lehet teljesen kiegyenesíteni. Elsősorban a kéz és a láb kisizületeinek gyulladása, amely súlyos deformitásokhoz, kontraktúrákhoz, az ujjak ulnáris devianciájákhoz és a kéz kisizmainak (interosseus izmok = csontok közötti izmok) sorvadásához vezet. A reumatoid arthritis a PCP-vel szinoním (prolyarthritis cronica progressiva = többizületet érintő krónikus fokozatosan súlyosbodó izületi gyulladás). Gyakorisága: a népesség 1-2 %-átérinti. Leggyakrabban 35-55 év között kezdődik Nemi megoszlás: nők aránya 3: 1. Legtöbbször idiopátiás Családon belüli halmozódás gyakori A betegek 50 %-ánál a HLA DR 4 antigén típus megtalálható Klinikai kép, tünetek: A betegség egy hosszantartó, időnként kiújuló sokizületi gyulladás képét mutatja: az izületek merevsége, mozgáskorlátozottsága, hőemelkedés,

izomfájdalmak, általános rossz közérzet, izzadékonyság, fogyás kezdődhet, mono- vagy polyarthritisként lassan, fokozatosan kialakuló, az ujjak deformitását előidéző szimmetrikus gyulladása. Kézközép (metacarpus), nyak, lábközép (metatarsus) és ujjak (phalanx) érintettek. Gyakran érintett lehet a gerinc, főleg a nyaki régióban. Érintheti az egész szervezet izületeit (gége, hallócsontok izületei) Együtt jár az inak (extenzorok) gyulladásával is. A csuklóizület elváltozásai egy ficamhoz közeli állapothoz hasonló, voláris irányba (tenyér felé) az extenzor inak helyzeti rendellenessége található. A kicsi kézizmok kontraktúrája ulnáris deviáció, hattyúnyak tünet, gomblyuk tünet. Jellemző még az izmok sorvadása interosseus (kicsi csontok közötti izmok, pl. a talp, tenyér) Könyök flexiós kontraktúrája, a radius feje kificamodhat megnehezítve a pronációs, szupinációs mozgást. Vállizületi elváltozások, hajlamos

lesz a ficamokra Csípőizületben is létrejöhetnek elváltozások, a csípőizületi rés beszűkül. A térdizület mindig érintett, az izület instabillá válik A boka és a láb izületei közül az ugróizület gyulladása okoz panaszt. Gyakori a kalapácsujj A bőr általában hideg, nyirkos, jelentkezhetnek pigment zavarok, a bőr elvékonyodik (alapbetegség vagy szteroid miatt). Reumatoid csomók: főleg subcutan (a bőr alatti kötőszövetben) a végtagok feszítő felszínén, a nyomásnak kitett helyeken kemény duzzanatok (nodulusok), reumás csomók találhatók. Sérülhetnek a perifériás idegek: alagút-szindróma Reumatoid neuropatia: több perifériás ideg is érintett. A központi idegrendszeri elváltozások jöhetnek létre: szemelváltozások Sicca syndroma: immunológiai betegség, mindenhol száraz, a normális testnedvek nem termelődnek. A nyirokszervek gyulladásos elváltozásai: nyirokcsomó megnagyobbodhat, savós hártyák gyulladása miatt

megvastagodhat Röntgen tünetei: Az érintett izületeket alkotó csontok ízvégeinek oszteoporózisa. Később az izületi részek beszűkülnek, durva deformitások luxáció (ficam), subluxáció (majdnem ficam) alakulnak ki az izületben. Laboratóriumi tünetek: anémia (vérszegénység), krónikus betegségben elégtelen a vérképzés, vashiányos állapot alakul ki (eritropénia = vörösvérsejtek számának kóros csökkenése). fehérvérsejtszám emelkedés, a gyulladásos jellegű szinoviális folyadék véres lehet. Diagnosztika: Amerikai Reumatológiai 20 Társaság (ARA) kritériumait használjuk, ami a tüneteket szedi sorba izületi betegség, nyomásérzékenység stb. Szövettani vizsgálatreumás csomók, vérből ki lehet mutatni a reumafaktorok jelenlétét Kórlefolyás: rendkívül változatos,5 % spontán gyógyul, attól függ a lefolyás, hogy egyéb állapotok hogyan befolyásolják (terhesség, műtétek, beavatkozások)függ a beteg

életkorától, az immunológiai általános állapotától, fontos, hogy milyen stádiumban sikerült kideríteni és a kezelést elkezdeni, a beteg élete 10 évvel megrövidül valamely ok miatt, ilyenek lehetnek: valami infekció (fertőzés), a vasculitis (érfal gyulladás),valamely szövődménye, gyógyszerek mellékhatása, atlasz, 2. csigolya ficama Terápia: együttműködés, gyulladáscsökkentők adása, lökésszerűen szteroid adása, arany tartalmú készítmények adása, egyéb gyógyszerek, bázis terápia: alapgyógyszer kombinációk. Egyéb kezelési lehetőségek: passzív és aktív torna, víz alatti lazítási gyakorlatok, fizioterápia, masszázs módszere, gyulladt izületek kezelése hőterápiával, úszás, rendszeres életmód kialakítása, a beteg és betegségének nyomon követése. 25./b Psychotherapia jelentősége a krónikus mozgásszervi betegek kezelésében és rehabilitációjában A mozgásszervi betegségek előbb-utóbb mindenkit érint

valamilyen fokban (a fehérjedús étrend, az elhízás, a mozgásszegény életmód hozzájárul). Egyik legfontosabb rehabilitáció a krónikus betegségeknél a pszichés vezetés. Napi fájdalom napi korlátozottság, állapotromlás miatt. Együttélés segítése Pszichoterápia: Segítő kapcsolatok egyik formája A terápiák alapja a közvetlen kommunikáció: szóbeli, non verbális kommunikáció (őszintébb)Terápiák résztvevői: páciens: alkalmasnak kell lennie arra, hogy feltárulkozzon; legyen meg benne az akarat a segítség kérésére és elfogadására; terapeuta (segítőszemély) empátia, feltétel nélküli elfogadás (mindegy honnan jött, lényeg hová tart a páciens) a segítő hiteles legyen. Keretei: ambuláns keretek, állami, magán úton, intézményes keretek Csoportos terápiák: egymást segítő csoportsegítővel, hasonló problémával rendelkező emberek csoportja. Érdekképviseleti vagy önsegítő csoportja. 21