Történelem | Középiskola » A középkor gazdasága, a IX-XI. század

A középkor gazdasága IX-XI. század 1. A mezőgazdaság átalakulása: IX-XI. század: a) Új találmányok megjelenése a mezőgazdaságban: - túróekefordítóeke (asszimmetrikus ekevas) - nehézeke megjelenése - újításként hatott továbbá a borona  következésképpen: az ökrök segítségével történő mezőgazdasági termelést felváltotta a jobb teherbíró képességű lovak alkalmazása.  ezért: az eddig használatos nyakhámot felváltotta a szügyhám - a lovakat patkolják b) Talajművelés rendszerében bekövetkezett változás: eddig: A föld feltörését követően addig használták, amíg ki nem merült, amint ez bekövetkezett új földterületen folytatták a mezőgazdasági termelést. Ez az ún. Talajváltó gazdálkodás, azaz Kétnyomásos gazdálkodás Ezzel a gazdálkodással a talaj mindössze 50%-os kihasználtságát érték el. A folyamat lényege:  Az első évben bevetik a föld 50%-át ugyanakkor másik felét ugarként

(megműveletlen földterület) pihentetik.  Majd az ezt követő évben az előző évi ugart veszik művelés alá és az addig művelt területet pihentetik. Ezt a talajművelési rendszert forradalmasította az ún. Háromnyomásos gazdálkodás Ezzel az újított talajművelési rendszerrel a föld 66%-ának kihasználására nyílt lehetőség. A folyamat lényege:  Az első évben bevetik a föld 66%-át, két 33%-os részben, ősszel és tavasszal, miközben a harmadik részt megműveletlenül hagyják.  A második év első harmadában pihentetik a földet majd ősszel és tavasszal művelést végeznek.  A harmadik évben tavaszi műveléssel folytatódik a gazdálkodás, majd az év második harmadában ugarként kezelik a földet és ősszel újra vetnek. Vagyis: - A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai és módszerbeli újításokat hozott a XI-XII. században kiteljesedett, és egyre nagyobb területeken hódított

tért. - Míg 1000 körül Nyugat-Európa 2/3-át erdőségek borították, a XIII. századra az erdők helyét jelentős részben szántók foglalták el. - A gabona terméshozama ugyanezen időszak alatt 2-3-szorosára emelkedett. - A növekvő és biztosabb termelés csökkentette az éhínségek lehetőségét, a jobban táplálkozó emberek szervezete könnyebben ellenállt a betegségeknek. Európa lakossága az ezredfordulón a XIII. század végéig közel 2-szeresére emelekedett (38 millióról-75 millióra). - A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Egyrészt: Nyugat- Európán belül az addig lakatlan területeket vették birtokba (erdők, mocsarak), másrészt tömegek indultak Közép- Európa szabad földjei felé, ahol a fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező telepeseket (hospeseket) szívesen fogadták. Ezek a mezőgazdasági újítások elterjednek Nyugat-Európábankövetkezésképp: jóval többet terem a föld  több élelem,

több embert tud eltartani népességgyarapodás Európában  megjelenik a felesleg  csere  kialakul a kereskedelem, az iparosodás  megjelenik a pénzhasználat, pénzen vásárolni is lehet iparosok piacon árulják portékáikat  önellátó gazdálkodás ellenpontjaként megjelenik az árutermelés, pénzgazdálkodás, az iparosodás továbbá a kereskedelem  Városok kialakulása! 2. Városok kialakulása és hatásai: a) Városok kialakulása: Az ipar és kereskedelem megjelenésének hatására kialakultak városok (folyók mentén, hegyek hágóinál) b) Városok kialakulásának hatásai:  Jobbágy-földesúri viszonyra való hatások: Eddig az allódium (majorsági birtok, vagyis a földesúr saját tulajdonú birtoka) 100%-a és a jobbágytelkek 10%-a képezte a földesúr tulajdonát. Majd a földesúrnak el kell adnia az allódiumot és a jobbágyok pénzt kapnak a a földművelésükért. Átalakul a birtokok eddigi szerkezete,

minden lehetséges földterületet meg kell művelni, ez esetenként az erdők kiírtását (nehéz munka: kedvezményeket kapnak a vendégjobbágyok az ún. hospesek – vendégek, telepesek – munkavégzésükért) Jobbágy-jobbágy viszonyra való hatások: Kialakulnak heti vásárok Továbbá kialakulnak különbségek az egyes jobbágyok között, vagyis differenciálódnak a parasztok Megszűnik a faluközösség (ki melyik évben műveli a földet)  állandósulnak a földek (öröklődnek), a telkek  egészséges verseny kezdődik (először: kommuna: közösség) c) Városok kialakulásának lépései: Iparos elmegy a faluból (kevés vevője van)kialakulnak: nagyobb közösségek (forgalmasabb helyeken). DE! Mindenhol van továbbra is földesúr, kilenced. Ámde elérik az évi egyösszeges adózást  kialakul e célból: önkormányzat, tanács, akik az adófelosztásban döntenek Egy idő után megtagadják a városok az adófizetést, a földesúr

megtámadja a várost hűbéreseivel és a város a királyhoz fordul segítségért. A király természetesen megvédi a közösséget (kiváltságok) és a földesúrnak üzen, hogy a várost a védelme alá veszi. Cserében: A város a királynak fizet szabad (jogilag) királyi városok alakulnak ki d) A városokat létrehozói és későbbi lakói: - kereskedők iparosok befolyásosabb rétegek földművelő rétegek  A legtöbb város földművelésből élt