Alapadatok
Év, oldalszám:2010, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:381
Feltöltve:2010. február 21.
Méret:38 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
A trianoni béke a Párizs környéki békék rendszerében 1. Magyarország és az OMM helyzete az 1vh-ban: 1914-18: Magyarország részt vesz az 1.vh-ban az OMM oldalán Következményei: -nagyon sok emberáldozat/véráldozat -az ország gazdasága rááll a hadiiparra -> alapvető élelmiszerek hiánycikké válnak -> jegyrendszer bevezetése (1 adott havi élelmiszermennyiség 1-1 család részére) -törvények szigorodása elégedetlenség: elsősorban szociális feszültségek ütköznek ki megfogalmazódik a békevágy (pacifizmus) a lakosság az uralkodó ellen fordul 1918.október végén: az OMM széteső félben volt 2. Párizsi és Párizs környéki békék: a) Párizsi béke: 1919. január: párizsi békekonferencia döntések: papíron etnikai elv gyakorlatban más döntések (Franciaországhoz hűséges államok kedvére tesznek, hogy szövetségeseik legyenek) 1918.január: béketerv (Wilson – amerikai elnök) intő jel: a konferenciára a
vesztes államok nem jöhetnek el ok: antant sok mindent ígért a szövetségeseinek ->az ígéreteket nem lehetett elfeledni A franciák követelték a bűnösök megbüntetését -> rengeteg halott, anyagi kár ->kárpótlást akartak Fro. És Anglia demokratikusak ezért tekintetbe kellett venniük a közvéleményt Békekötéssekkor a nagyhatalmi érdekek domináltak. 1. USA – Wilson 2. Az amerikai közvélemény változik -> ne vegyenek részt a konferenciában Wilson leváltása -> hazautazik a képviselő Később nem is fogadták el a Párizs környéki békéket 3. Frao – Clemenceau Cél: No. minél nagyobb meggyengítése -> ne álljanak lábra Franciák K-Eur. Politikája: őket támogató országok szerzése, bevethetők legyenek No.-al szemben 4. Anglia – Lloyd George Cél: No.-i gyarmatok Franciák ne erősödjenek meg -> francia törekvések mérséklése 4. Olaszo - Orlando Töredékét kapják meg az ígértnek -> megsértődnek ->
követ hazamegy Békék közös jellemzői: 1. vesztes államoknak fizetniük kell ún jóvátételt a háborús károkért 2. hadseregüket maximalizálják 3. a gyarmattartó országoktól elveszik a gyarmataikat és flottáikat 4. vesztesek területei veszteségeket szenvednek el vitás kérdésekben: elvileg etnikai elven, gyakorlatilag ellenük döntenek ritka: népszavazás 5. létrehozták az ún Népszövetséget (ENSZ elődje) célja: vitás kérdések megbeszélése a Népszövetséghez tartozó országok között a háború elkerülése érdekében (Wilson javaslata) ->minden győztes ország automatikusan a tagja ->vesztes országoknak kérniük kell a felvételüket b) Párizs környéki békék: - 1919. Versailles – No - 1919. Saint-Germain – Ausztria - 1919. Neuilly – Bulgária - 1920. Trianon – Magyarország - 1920. Sévres – Törökország - 1922. Lausanne – Törökország 3. A trianoni béke: a) Területi változások Európában: Vesztes
államokból elcsatolnak területeket - Elzász-Lotharingia -> Frao.-é - No. K-i része + Oroszo Ny-i része = Lengyelország - létrejön: Észtország, Lettország, Litvánia - OMM-t teljesen szétdarabolják ->Ausztira ->Mo. többi területéből új államok létrehozása: -> Csehszlovákia: Cseho., Morvao, Felvidék, Kárpátalja -> Szerb-Horvát-Szlovén Királyság =>később: Jugoszlávia b) Trianoni béke: 1920. június 4 - nem csupán területi elcsatolás - jóvátétel - hadsereg maximalizálása: 35000 fő - hadiipar leszerelése Területi elcsatolások: 1. Csehszlovákia: Felvidék Kárpátalja 2 =>62000 km 3500000 lakos 31,5% magyar 2. Románia: Erdély Kelet-Bánság Kelet-Alföld =>103.000 km2 5.250000 lakos 31,5% magyar 3. Jugoszlávia: Nyugat-Bánság Bácska Drávaköz, Muraköz Horvátország =>63.000 km2 4.100000 lakos 30% magyar 4. Ausztria: Burgenland =>40.000 lakos - Az elcsatolt országrészek lakosságának többsége nem
magyar volt (2/3) Mo.: 325000->93000km2 21.000000->7600000 fő Trianoni béke következménye: - Ipar felépítése: külső országrészekből származtak a nyersanyagok, amiket a középső országrészen dolgoztak fel - Gazdaságra rossz hatással volt -> leamortizálta - Vasútjaink jelentős részét elveszítjük (infrastruktúra) - Átalakul a településszerkezet -> Budapestet követő legnagyobb városok határon kívülre kerülnek -> másodrendű városokká lépnek elő a harmadrendűek -> Budapest aránytalanul nagy lesz - Legszebb tájaink, kulturális emlékeink, természeti szépségeink határon kívülre kerülnek (Adriai-tengerpart, Csáktornya: Csokonai szülőhelye) - A trianoni béke nagyon megrázza az országot: -> Csehszlovákia: Pozsony, Kassa, Lőcse -> Románia: Kolozsvár, Temesvár, Arad -> Jugoszlávia: Szabadka, Újvidék, Zombor => nagyon igazságtalan béke!
vesztes államok nem jöhetnek el ok: antant sok mindent ígért a szövetségeseinek ->az ígéreteket nem lehetett elfeledni A franciák követelték a bűnösök megbüntetését -> rengeteg halott, anyagi kár ->kárpótlást akartak Fro. És Anglia demokratikusak ezért tekintetbe kellett venniük a közvéleményt Békekötéssekkor a nagyhatalmi érdekek domináltak. 1. USA – Wilson 2. Az amerikai közvélemény változik -> ne vegyenek részt a konferenciában Wilson leváltása -> hazautazik a képviselő Később nem is fogadták el a Párizs környéki békéket 3. Frao – Clemenceau Cél: No. minél nagyobb meggyengítése -> ne álljanak lábra Franciák K-Eur. Politikája: őket támogató országok szerzése, bevethetők legyenek No.-al szemben 4. Anglia – Lloyd George Cél: No.-i gyarmatok Franciák ne erősödjenek meg -> francia törekvések mérséklése 4. Olaszo - Orlando Töredékét kapják meg az ígértnek -> megsértődnek ->
követ hazamegy Békék közös jellemzői: 1. vesztes államoknak fizetniük kell ún jóvátételt a háborús károkért 2. hadseregüket maximalizálják 3. a gyarmattartó országoktól elveszik a gyarmataikat és flottáikat 4. vesztesek területei veszteségeket szenvednek el vitás kérdésekben: elvileg etnikai elven, gyakorlatilag ellenük döntenek ritka: népszavazás 5. létrehozták az ún Népszövetséget (ENSZ elődje) célja: vitás kérdések megbeszélése a Népszövetséghez tartozó országok között a háború elkerülése érdekében (Wilson javaslata) ->minden győztes ország automatikusan a tagja ->vesztes országoknak kérniük kell a felvételüket b) Párizs környéki békék: - 1919. Versailles – No - 1919. Saint-Germain – Ausztria - 1919. Neuilly – Bulgária - 1920. Trianon – Magyarország - 1920. Sévres – Törökország - 1922. Lausanne – Törökország 3. A trianoni béke: a) Területi változások Európában: Vesztes
államokból elcsatolnak területeket - Elzász-Lotharingia -> Frao.-é - No. K-i része + Oroszo Ny-i része = Lengyelország - létrejön: Észtország, Lettország, Litvánia - OMM-t teljesen szétdarabolják ->Ausztira ->Mo. többi területéből új államok létrehozása: -> Csehszlovákia: Cseho., Morvao, Felvidék, Kárpátalja -> Szerb-Horvát-Szlovén Királyság =>később: Jugoszlávia b) Trianoni béke: 1920. június 4 - nem csupán területi elcsatolás - jóvátétel - hadsereg maximalizálása: 35000 fő - hadiipar leszerelése Területi elcsatolások: 1. Csehszlovákia: Felvidék Kárpátalja 2 =>62000 km 3500000 lakos 31,5% magyar 2. Románia: Erdély Kelet-Bánság Kelet-Alföld =>103.000 km2 5.250000 lakos 31,5% magyar 3. Jugoszlávia: Nyugat-Bánság Bácska Drávaköz, Muraköz Horvátország =>63.000 km2 4.100000 lakos 30% magyar 4. Ausztria: Burgenland =>40.000 lakos - Az elcsatolt országrészek lakosságának többsége nem
magyar volt (2/3) Mo.: 325000->93000km2 21.000000->7600000 fő Trianoni béke következménye: - Ipar felépítése: külső országrészekből származtak a nyersanyagok, amiket a középső országrészen dolgoztak fel - Gazdaságra rossz hatással volt -> leamortizálta - Vasútjaink jelentős részét elveszítjük (infrastruktúra) - Átalakul a településszerkezet -> Budapestet követő legnagyobb városok határon kívülre kerülnek -> másodrendű városokká lépnek elő a harmadrendűek -> Budapest aránytalanul nagy lesz - Legszebb tájaink, kulturális emlékeink, természeti szépségeink határon kívülre kerülnek (Adriai-tengerpart, Csáktornya: Csokonai szülőhelye) - A trianoni béke nagyon megrázza az országot: -> Csehszlovákia: Pozsony, Kassa, Lőcse -> Románia: Kolozsvár, Temesvár, Arad -> Jugoszlávia: Szabadka, Újvidék, Zombor => nagyon igazságtalan béke!
