Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - A klasszikus árutermelő rabszolgaság és az athéni állam virágkora

A klasszikus árutermelő rabszolgaság és az athéni állam virágkora A szalamiszi győzelemtől (i.e 480) az athéni-spártai háború kirobbanásáig (ie 431) eltelt 50 évet periklészi békekorszaknak nevezzük. Athén Periklész vezetésével fénykorát éli, viszonylagos béke van Gazadaság: a gazdasági fejlődés Görögországban egyenlőtlen. Attika és az Iszthmosz vidéke gyorsan fejlődő ipari, a Peloponnészosz valamint közép és észak Görögország lassan fejlődő mezőgazdasági vidék. A kor gazdasági, kereskedelmi központja Athén Athén gazdasága: Mezőgazdaság: az önellátó parasztgazdaságot az árutermelő paraszti birtok váltja fel. Nem a gabonatermesztés az elsődleges, hanem a kertművelés, szőlő és olajfa termesztés és a méhészet. Rabszolgák még nem dolgoztak Ipar: fejlett iparág a kerámia-, szövő-, bőr- és fémipar. A termelés családi műhelyekben kisüzemi módon történik A családtagok mellett 1 – 2 rabszolga

dolgozik Az ipari nyersanyag kitermelése (ezüst, márvány, agyag, különféle ércek) sok munkát igényel, ezért a bányákban már több ezer rabszolgát dolgoztatnak. Kereskedelem: behozatal: a Fekete-tenger vidékéről gabona és hal, Itáliából réz és vas, keletről szőnyeg, fűszer, illatszer, Kis-Ázsiából pedig rabszolga. kivitel: mazsola, olajbogyó valamint kerámia, bőr. Klasszikus rabszolgaság: Athén lakossága az i.e V században kb 300000, ebből 150000 Athéni, 50000 együttlakó (görögök, de nem athéniek), kb. 100000 rabszolga A rabszolgaság kialakulásának okai: - a magántulajdon kialakulása - az árutermelés és a pénzgazdálkodás kialakulása - katonai fölény a szomszédos népekkel szemben - a technikai fejletség olyan alacsony szintje, ahol a fő energiaforrás az emberi munkaérő A rabszolgák teljesen jogtalanok, „beszélő szerszám”, a tulajdonos bármit megtehet velük, de meg nem ölheti őket. A demokrácia kiteljesedése:

Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés. Havonta 2 – 4 alkalommal gyűlik össze az athéni piactéren, az agórán. Feladatai: megvitatja az elé terjesztett javaslatokat, törvényeket hoz, dönt a háború és béke kérdéseiben, szabályozza a közellátást, ellenőrzi a kiadásokat és választja a közhivatalnokokat sorsolással vagy szavazással. Sorsolással választott testületek: 500 tagú tanács. Feladatai: intézi a pénzügyeket, felügyeli a raktárakat, kikötőket, a hajóhadat, a kereskedelmet, és előkészíti a népgyűlés elé kerülő indítványokat. Esküdt bíróság – 6000 tagú, Athénban nincs egységes jogrendszer A vádat és a védelmet mindenki maga képviseli. A 9 tagú arkhóni tanács jelentősége csökken Feladata: a bírói ügyek előkészítése, és kisebb papi teendők ellátása. Szavazással választott testületek: sztratégoszok (hadvezérek testülete), és a tamiászok (a pénzügyi vezetők testülete). 10 –10 tagúak

Az állam első embere az első sztatégosz. Periklészt 15 éven át választották újra erre a tisztségre Periklész a legnagyobb államférfi, politikus, szónok, hadvezér Bevezeti a napi díjat (fizetést kaptak a politikai tevékenységért), ez a Démosznak kedvez Az arisztokratáknak pénzügyi kötelezettségeket ír elő pl. színházi előadások, tornaversenyek szervezése, háborúban pedig hadihajók felszerelése. Rendszeres adózás Periklész korában nincsen A demokrácia világtörténeti jelentősége, hogy elsőként valósította meg a szabadságot és a dolgozó emberek önigazgatását. A negatívuma, hogy az együttlakók, a nők és a rabszolgák ki voltak zárva