Történelem | Felsőoktatás » Évszámok, személyek, fogalmak a római birodalom korából

Évszámok, személyek, fogalmak a római birodalom korából Évszámok i.e 753: Róma alapítása a monda szerint i.e 510 körül: az etruszk királyok elűzése i.e 494: kivonulás a Szent-hegyre néptribunusok választása 2 db i.e 451: XII. táblás törvények i.e 445: érvényes házasság a patríciusok és plebejusok között i.e 443: cenzori intézmény (csak patríciusok) i.e 396: Veii elfoglalása, colonia Veii területén i.e 387: a kelta gallok megverik a római sereget Alliánál i.e 367: Licinius-féle földtörvény i.e 366: az egyik consul plebejus, praetori és aedilis curulisi intézmény felállítása i.e 343-290: samnisok elleni háborúk i.e 340-338: latin háborúk i.e 326: az adósrabszolgaság eltörlése i.e 300: minden papi hivatal megnyílik a plebejusok előtt i.e 287: eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását i.e 280-272: tarentumi háborúk i.e 280: herakleai ütközet - Róma veresége Pürhosztól i.e 279: ausculumi ütközet

- Róma veresége Pürhosztól i.e 275: Beneventum, Róma legyőzi Pürhoszt i.e 814 v 825: Karthágó alapítása i.e 264-241: I pun háború i.e 218-201: II pun háború i.e 218: Ticinus folyó ütközet i.e 218: Trebia folyó i.e 217: Trasimenus-tó i.e 216: cannae-i csata i.e 202: Záma i.e 184: Hannibál halála i.e 149-146: III pun háború i.e 168: püdnai-csata  Makedónia veresége i.e 148: Makedónia provinciává szervezése i.e 146: a görög területek provinciává szervezése Fogalmak Itália indoeurópai nyelvet beszélő őslakosságának egyik csoportja, a latin, az umber és a szabell népek gyűjtőneve pater familias: a családtagok felett teljhatalommal rendelkező családfő matrona: római családanya patrícius: jó apától származó római előkelő, földbirtokosok, hadseregben lovaskatonák, a korai időszakban csak nekik van polgárjoguk plebejus: tömeg, közrendű szabadok: parasztok, kézművesek, kereskedők, a hadseregben gyalogos katonák

cliens: "engedelmeskedők" a patríciusok kíséretét alkotó réteg a római társadalomban szenátus: vének tanácsa Rómában, létszám 300, 600 majd 900 végül 1200 fő, állami vagyon ellenőrzése, külügyek irányítása, törvény-előkészítés, majd jóváhagyás, népgyűlési határozatok jóváhagyása 287-ig lictor: a római királyság hatalmának jelképeit, a vesszőnyalábba dugott bárdot hordozó személyek circus maximus: ovális alakú etruszk eredetű szórakozóhely, melyben kocsiversenyeket tartottak cloaca maxima: a nagy csatorna Rómában, az etruszk kori Tiberis környéki mocsarak lecsapolásában volt fontos consul: római köztársasági tisztviselő i.e 510-től évente 2-2 fő, szenátus és népgyűlés összehívása, tárgyalásaik vezetése, hozott határozataik végrehajtása, bíráskodás, hadvezetés tribus: kerület (4,20,35,) a plebejus népgyűlés alapja a Római köztársaságban plebejus népgyűlés: comitia tributa,

lakóhely szerinti, határozatait 287-től nem ellenőrzik néptribunus: 494-től 2,4,10 fő plebejusok érdekeinek védelme, plebejus népgyűlés összehívása, szenátus ülésein való részvétel, vétójog, személyük szent és sérthetetlen (vétójog nem érvényesül a dictator és consul intézménye ellen) 1évre XII. táblás törvények: ie 451-450 a régi római jogi elvek írásos formája, pl: per rendtartás, gyámság, birtokjog, adásvétel, törvénykezés, hivatalos naptár, zálogjog comitia curiata: nemzetiségi alapon létrejött népgyűlés, nemzetségeket érintő kérdésekben döntött colonia: meghódított területeken, provinciákban alapított és benépesített római telep municipium: önkormányzattal rendelkező város divide et impera: "Oszd meg és uralkodj!" Róma külpolitikai elve és gyakorlata: a legyőzött és meghódított népekkel eltérő tartalmú békét kötött, hogy azok inkább egymás ellen forduljanak, és ne

foghassanak össze Róma ellen Licinius-féle földtörvény: i.e 367-ben elfogadott törvény szerint az állami földekből 1 személy csak max. 500 jugerum nagyságút bérelhetett szenátori rend: a római szenátorok leszármazottjai, a gazdasági és politikai hatalom birtokosai italicus: classsis: vagyoni osztály Rómában a lakosságot 5classisba sorolták ami a katonáskodás alapja is lett centuria: katonai század, i.e 5sz-ban 193 volt Rómában ager publicus: "állami föld" a hódítások során a megszerzett föld 1/3-a az államé lett, melyet bérelni lehetett dictator: i.e510-ben létrehozott, kizárólag rendkívüli veszély esetén működő magistratus Rómában, teljhatalommal rendelkezett, (az egyeduralom miatt csak max. fél évig) censor: i.e443-tól működő hivatal, csak patríciusok, f: vagyonbecslés a classisokba való besorolás, adókivetés, az államháztartás ellenőrzése, a szenátus névjegyzékének összeállítása aedilis:

i.e494-től működő hivatal 2 plebejus 1-1 év a plebejusok pénztárának és levéltárának kezelése +2 patrícius f.: közbiztonság felügyelete, az ünnepi játékok szervezése, középítkezések praetor: i.e 366-tól, 1-2, majd 8 fős f: polgári- és büntetőbíráskodás a városi rend fenntartása questor: i.e447-től, 4 fő, f: az államkincstár kezelése, az állami okmányok őrzése, a hadsereg gazdasági ügyeinek intézése comitia centuriata: a consul vagy a dictator által összehívható szerv, az állam főhivatalnokait választotta meg, alapja a hadsereg , a szavazás centuriák alapján történt optimaták: a szenátori rend tagjai, a hadsereg parancsnokai, a provinciák kormányzói lovagrend: ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokkal, foglalkozó csoport (adóbérlet) talentum: római súlymérték, nagysága koronként változott jugerum: 1/4 hektár nagyságú földterület ókori proletariátus: nincstelenek, a plebejusok lesüllyedt

rétege, főleg alkalmi munkából, napszámból, ingyen gabonából élnek, időnként polgárjogukat adják el, követelik a cirkuszi játékokat adóbérlet: a birodalom egy-egy területének, provinciájának vagy városának adóját az államtól kibérlik populus romanus: római nép Forum Romanum: az ókori Róma legnagyobb tere (piactér) Palatinus: eredetileg a császári udvarhoz (palatumhoz) tartozó összes személy Capitolium: az ókori Róma egyik dombja, amelyen a fellegvár és a templomok voltak Alba Longa: latin város, a hagyomány szerint innen indul Róma alapítása, Róma 3, királya lerombolta és az egyeduralom után lakói Rómába költöztek provincia: római tartomány via Appia: a kínszenvedés útja, a nemzetközi távírásban csatlakozás Samnis: Személyek Pürhosz: epeiroszi király, a tarentumi háborúkban ő volt Róma segítője Sextius: római néptribunus, Licinius társa az i.e 367-es egyik alkotója Polübiosz: Hamilkar Barkas: Hannibál

apja, maga is kitűnő hadvezér, mint ifjú a i.e 247-ben a karthágóiak fővezére az 1, pun háborúban. A hajóhad pusztulása után tűrhető békét eszközölt ki, Hispániát bevonta Karthagó érdekszövetségébe Varro: a római világ legnagyobb polihisztora, közéleti személyiség Pompeius híve később Caesar megbízza a nyilvános könyvtár megszervezésével halálra ítélik de megmenekül és a tudománynak él (a római régiségtudományt írja le) Aëtius: római hadvezér, az "utolsó római" 451-ben legyőzi Attilát a hun uralkodót, később megölik (Stilicho: római hadvezér és államférfi, vandál eredetű, de római nevelést kapott I. Theodosius császár bizalmasa és unokahúgának férje és a leendő császár gyámja) I. Leó: (Nagy) (441-461) -440-ben felszentelték pápának. Ő alapította a húsvéti időt. Nagy szent Gergely mellett őt tekintik a keresztény ókor legnagyobb pápájának IV. Mitriadész: ponttusi király, egy

Róma-ellenes felkelés vezetője, Sulla győzi le Kleopátra: i.e 51-ben öccsének uralkodótársa lett Fia született Caesartól, később Augustust próbálta behálózni, végül öngyilkos lett (Decebalus: a dákok fejedelme, egyesíti a dák-geta törzseket és veszélye hódításokba kezd a Római-birodalom területén. Először nyer, majd országa római provincia lesz. Tiberius: Julius-Claudius dinasztia (i.sz 14-37), római császár, mostoha apja Augustus után ő lett a császár, a birodalom határait nem bővíti, a jó kormányzókat meghagyja a provinciák élén Domitianus: Flavius dinasztia (81-96) apja uralkodása alatt praetor lett, majd caesar később császárrá koronázták, kezdetben ápolta a birodalom érdekeit, később egyre inkább megnyilvánult kapzsisága Commodus: Flavius dinasztia (41-54) Marcus Aurelius fia, római császár, kegyetlensége miatt nővére Lucilla és a szenátus tagjai összeesküvést szőttek ellene , erejét

gladiátorjátékokon fitogtatta, később megölték Septimus Severus: Severus dinasztia (193-211) római császár, Marcus Aurelius szenátorrá nevezi ki, később császár lesz, csökkenti a szenátus hatalmát, feloszlatta a pretoriánus tábort Theodosius: Dominatus dinasztia (379-395) római császár, remek hadvezér, megfékezi a gótokat, uralma alatt egységes a birodalom, a niceai zsinattal értett egyet, halála után fiai öröklik hatalmát Caligula: Julius-Claudius dinasztia (37-41) 3, római császár, Tiberius utóda, megváltoztatta a nyomasztó intézkedéseket, később megőrült és kicsapongásai és kegyetlenkedései miatt megölték Claudius: Julius-Claudius dinasztia (41-54) 4, római császár, Tiberius mellőzi Caligula emeli magas méltóságokba, kül- és belpolitikája sikeres volt, bár bizalmasai szerzik meg a hatalmat Ponthius Pilátus: római helytartó Júdeában és Szamáriában ismert jézus krisztus szenvedéstörténetéből,

kegyetlensége miatt fellázadtak ellene  elveszti hivatalát, de megmenekül ,további sorsa ismeretlen Péter: (szent) neve Simon, eredetileg halász, de később jézus követői lesznek, rá bízza jézus a mennyország kulcsait, ő alapította az első hitközösséget, később Néró idején kivégzik Arius: a róla elnevezett tévtanítás szerzője, tanait a niceai zsinat elveti és megfogalmazzák az ortodox vallást, később Konstantinus segítségével visszavonatja a niceai zsinat határozatait. Valens: Flavius, római császár testvére Valentinianus uralkodótársa, (kelet az övé) takarékos és igazságos volt, de nem jelentős Numa Pompilius: (715-672) Tullus Hostilius: (672-640) Ancus Marmiuc: (640-616) Tarquinius Priscus: (616-578) Servius Tullius: (578-534) Lucius Tarquinus Superbus: (534-510) Ab urbe condita a város alapításától számítva