Középiskola > Műelemzések > Védőbeszéd Édes Anna mellett

Tisztelt Bíróság! Édes Anna esetében nem szokványos gyilkossággal állunk szemben. Látszólag semmi indítéka nem volt megölni munkaadóit, ám – a szakértői vélemény szerint – Anna elméje ép. A tett helyes megítéléséhez ismernünk kell tehát a bűncselekmény pontos hátterét, amely fényt deríthet az esetleges okokra.

Anna egy Balaton melletti kis községből származik. Családi körülményei nem tették lehetővé szellemi fejlődését, ezért kifejezőkészsége igen alacsony szinten maradt. Érzelemvilágát a korán megtapasztalt kiszolgáltatottság, a cselédi munkakör tette beszűkültté, sivárrá. Teljesen váratlanul, egy távoli rokona döntése nyomán került a krisztinavárosi polgárlakásba, Vízyék keze alá.

Alapvető életkörülményei itt sem változtak, csupán a költözés, az új környezet, kiváltképp a szokatlan szagok okoztak számára kellemetlenséget. Kívülről ebből azonban semmi sem látszott. Itt kezdtek el benne felhalmozódni a számára megfogalmazhatatlan sérelmek, amelyektől nem tudott megszabadulni, nem tudta őket semmilyen tevékenységbe szublimálni. Mint már említést nyert, nyelvi tudása éppen hogy munkájának ellátására volt elég, ezért nem is igyekezett senkivel megosztani gondolatait. Emberszámba amúgy is csak sorstársai, a ház többi cselédje vette volna, ő azonban – falusi származású lévén – nem volt képes részt venni a nagyvárosi pletykálkodásban. Azt azért nem lehet mondani, hogy tudomást sem vett a környezetéről. A terjengő szóbeszédből azonban egyre inkább torzult értelme téves következtetéseket vont le. Természetesnek vette például Jancsi úrfi közeledését, hiszen úgy hallotta, hogy ez a szokásos úr-cseléd viszony része. A benne csak élvezeti cikket látó fiatalember bizalmaskodásait azonban már egy másik, számára nehezen megfogható érzés, a szerelem megnyilvánulásának vélte – ez a félreértés okozta később a tragédiát. De ne szaladjunk ennyire előre!

Az Annát körülvevő világ nagy változáson ment keresztül. A kommunisták bukása az addig rejtőzködő életmódot folytató polgárság számára a felemelkedés lehetőségét hozta. A történelmi fordulattal egy időben távozott Vízyéktől az előző szolgáló, és vált sürgőssé egy újnak a szerződtetése. Éppen kapóra jött a bőrét menteni akaró kommunista házmester, Ficsor felajánlása, hogy megszerzi cselédnek a család egy távoli rokonát. Az egykori besúgó előzetes tájékoztatása szerint Anna ideális cseléd: keveset eszik, sokat dolgozik és nem lop. Vízynének – akinek gondolatvilága lánya elvesztése óta Annáéhoz hasonlóan beszűkült – ettől kezdve csak a leendő szolgáló körül járt az esze, teljességgel megrészegítette a gondolat, hogy neki lehet majd a legjobb cselédje. Megkísérelte előző munkahelyén meglesni Annát, ám tévedésből valaki mást figyelt meg a kerítésen keresztül, így hamis képzet támadt benne leendő alkalmazottjáról. Csalódásként érte, amikor Ficsor bemutatta neki a koravén lányt. Bosszúságát jobb híján Annára vetítette ki: hosszan és megalázóan vizsgáztatta a lányt, ezzel megalapozva kettejük kapcsolatát.

Anna számára a Vízy-ház a további elszigetelődést, dehumanizálódást hozta. A ráerőltetett életmód elgépiesítette, szinte az animális lét szintjére süllyesztette a lányt. Ennek köszönhető, hogy cselédként kitűnően bevált: igényei minimálisak voltak, munkabírását tekintve azonban nem volt párja Krisztinavárosban. Vízyné próbáit, amelyekkel megbízhatóságát ellenőrizte, kiállta, hiszen nem lett volna értelme lopnia. Kevés szabadidejével sem tudott mit kezdeni: egyszer ugyan meglátogatta előző gazdáit, ám ott a korábban gondozott gyermek meg sem ismerte. Ezáltal megszűnt minden emberi kapcsolata, minden belső konfliktusával önmagának kellett megbirkóznia, ami azonban – az események tükrében – nem sikerült. Egyedül Moviszter doktor fedezte fel benne az elfojtott indulatokat, ám a konzervatív gondolkodású orvos véleményére nem sokat adtak. Vízyék számára Anna csak egy jó minőségű háztartási gép volt, el sem tudták képzelni, hogy érzelmei is vannak.

Annára pedig elementáris erővel hatott Jancsi erotikus vonzódása, az úrfi távozását, és a tiltott magzatelhajtó szer hatását több hónap leforgása alatt sem tudta kiheverni.

Éppen időben érkezett a menekülés, az emberi életbe való átlépés lehetősége. Báthory úr, a kéményseprő házassági ajánlatát hamar el is fogadta, ám úrnője mégis megtalálta a módot, hogy lelki instabilitásának kihasználásával eltérítse szándékától. Anna véglegesen visszasüllyedt a cselédség állapotába. Egyetlen dolog volt, ami színt vihetett volna szürke, egysíkú életébe: Jancsi úrfi szerelme. Erre azonban hiába számított.

Vízy Kornél időközben megindult a felemelkedés útján, még inkább magukra hagyva Vízynét és Annát. Államtitkár-helyettessé avatása alkalmából szervezett ünnepség merő formaság volt, a kor szokásainak megfelelő rongyrázás. Anna szemszögéből nézve a parti azonban hatalmas jelentőséggel bírt: viszontláthatta Jancsi úrfit, az utolsó emberi lényt, akihez valamilyen érzelem fűzte. A keserűség hatalmas intenzitással nyilallt bele, amikor megbizonyosodott róla, hogy az úrfi mindössze futó kalandot látott benne. Anna teljesen elvesztette életének értelmét. Ezt a csapást már nem tudta feldolgozni magában. Addigi sérelmei sorban törtek fel, zaklatott elméje a hatalmas súly alatt összeroppant. Ösztönösen érezte, hogy végleges megoldást kell találnia állapotára. A konyhakést, amelyet már este előkészített, feltehetőleg önmaga ellen akarta fordítani, ám a hirtelen felriadó asszony (Vízyné) megrémítette, így – nem tudván mit cselekszik – megölte úrnőjét, majd a felesége segítségére segítő Vízy Kornélt is. Tette nem volt tudatos - ezt bizonyítja a végrehajtás módja, valamint hogy meg sem kísérelt menekülni a helyszínről.

Szabad-e nekünk, embereknek ítéletet mondanunk a lélek által a testbe sugárzott, a gondolkodástól független cselekvés fölött? Azt mondom, tisztelt bíróság, hogy ez nem a mi feladatunk. Gondoljunk Ágnes asszony esetére! Annának is elég büntetés lesz saját lelkiismeretének mardosása, amitől nehezebb megszabadulni, mint gyorsan meghalni.

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

• Szécsi Árpád - Miért hagytuk, hogy így legyen..., Rendhagyó elemzés védőbeszéd helyett - a Fidesz-MDF kampánystratégiájáról, 2002 / 2002, 33 oldal
  
  
• Szókratész védőbeszéde / 2010, 6 oldal
  
  

Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszódik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől „A Hon” közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es...

Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera, Mahagonny), majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait, köztük a Kurázsi mamát, melyet skandináviai emigrációja idején, közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. Az írót személyes állásfoglalása, morális érzékenysége...

Móricz Zsigmond A XX. századi kritikai realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Apja szegényparaszt, de vállalkozásai révén a módosabb gazdák közé küzdötte fel magát. Egy vállalkozása miatt tönkrementek, de édesanyja tovább taníttatja a fiatal Móriczot. Debrecenben, Sárospatakon, majd Kisújszálláson tanul. Kitűnően érettségizik. Az írói...