Irodalom | Tanulmányok, esszék » Berzsenyi Dániel élete, főbb műveinek elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:279

Feltöltve:2010. február 27.

Méret:59 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Berzsenyi Dániel élete, főbb műveinek elemzése 1. Költői tevékenységét meghatározó magán- és közéleti tényezők: a) Származása, neveltetése:  1766-ban, Hetyén született középbirtokos családban  evangélikus líceumban tanult Sopronban  megszökött Sopronból és rövid időre katonának állt  feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát  Niklára költöztek, s jómódú birtokosként élte a földesurak gazdálkodó életét  1836-ban, hosszas betegeskedés után halt meg Niklán b) Vidéki földbirtokosi életmódművészi ambíciók:  Berzsenyi a vidéki birtokos nemesség szokványos életét élte és a gazdálkodás mellett csak titkon írt verseket  kettős életű ember: művész és gazdálkodó együtt  hosszú ideig nem árulta el verseit, nem ismerte el költészetét, szégyellte  úgy érezte nem elég művelt c) Ismeretsége a pesti értelmiséggel:  1810-es pesti tartózkodásakor találkozott az irodalmi

vezér köréhez tartozó írókkal, de kölcsönösen idegenkedtek egymástól  Kazinczy íróbarátaival: Vitkovics Mihállyal, Szemere Pállal, Kölcsey Ferenccel d) Barátsága Kis Jánossal, majd Kazinczy Ferenccel:  barátja Kis János, evangélikus lelkész elküldte Berzsenyi 3 versét Kazinczynak elismerte, hogy jó költő  majd Berzsenyi 77 költeményt küldött Kis Jánosnak, aki átadta őket Kazinczynak, hogy a nyomtatáshoz támogatást kérjen  hosszan tartó levelezés indult meg Berzsenyi és Kazinczy között  Kazinczy arra ösztönözte, hogy alaposabban tájékozódjon felvilágosodás műveltségének irányába és megismerkedjen annak eszméivel 2. Jellemző lírai műfajai: a) Ódák:  Magyarokhoz I.  Magyarokhoz II.  Osztályrészem (elégikus óda) b) Elégiák:  A közelítő tél  Levéltöredék barátnémhoz  Búcsúzás Kemenes- Aljától c) Episztolák:  Dukai Takács Judithoz  Vitkovics Mihályhoz  A Pesti

Magyar Társasághoz d) Epigrammák:  Horác  Napóleonhoz 3. Költői példaképei: a) Horatius:  ókori görög költő  közös: 1. aranyközép 2. mértékletesség 3. „carpe diem” – élj a mának: élet apróbb örömeinek kiélvezése b) a kortárs szentimentalizmus német lírikusai: 4. Verseinek témavilága:  a magyar nemzeti sors, aggodalom a nemzet jövőjéért (pl. Magyarokhoz I és II)  az emberi értelem mindenek feletti ereje (pl. A Pesti Magyar Társasághoz, Vitkovics Mihályhoz)  a műveltség értékei (Vitkovics Mihályhoz)  a tartalmas, harmonikus élet iránti vágy (Osztályrészem)  személyes magánya, művészi kielégületlensége (Osztályrészem, Levéltöredék Barátnémhoz, A közelítő tél) 5. Művészi stílusa: a) klasszicizmus:  racionalizmus  mintakövetés (az ókorból)  mértéktartás  tanítani, nevelni akar az alkotásokkal b) romantika: alapelve:  a művész teljes szabadsága  a

kivételes személyiség kultusza  a teremtő képzelete elsődleges szerepe két egymással ellentétes stílusirány határozza meg a költészetét 6. Formai jellemzői: a) a klasszicizmus hatását tükröző:  formai fegyelem (pl. szimmetrikus szerkezet)  időmértékes versformák (alkaioszi, aszklepiádészi, szapphói strófák)  mitológiai képek, utalások  jól felépített, logikus érvelések b) a romantika hatását tükröző:  heves érzelmeket kifejező erőteljes képek  indulatokat kifejező hanghatások, zeneiség  látomásos jelleg 7. Főbb művei: Magyarokhoz I. 1. Keletkezése:  1810-ben készült el  legkorábbi és leghosszabb ideig csiszolgatott alkotása  egyike volt a Kis János által Kazinczynak elküldött 3 versnek  forrása: Horatiusnak a rómaiak elkorcsosulását tematizáló ódája, A rómaiakhoz nemzeti gondolat különféle vetületei 2. Mű jellemzői:  műfaja: óda  verselése:

klasszikus, rímtelen alkaioszi versszakokban szólal meg  témája: dicső múlt és a romló jelen szembeállítása valamint a magyarság sorsáért, fennmaradásáért való mély aggodalom  szerkezeti felépítése: 1. szerkezeti egység (1-6 versszak): múlt:  felsorolja, hogy milyen megpróbáltatásokat kellett kibírnunk  túléltük (Buda visszavétele, mohácsi vész, történelmünk kritikus mozzanatai)  a jó erkölcs, nemzeti erkölcs segített – nemzetfenntartó erő 2. szerkezeti egység (7-8 versszak): jelen:  példázat jellegű, tölgyfa metafora: az erkölcsi romlást észrevétlen lassú pusztulásként érzékelteti, szemlélteti, értelmezi 3. szerkezeti egység (9-14 versszak): jelen:  felsorolja az erkölcsi hiányosságainkat és azt hogy milyenek lettünk: idegenek, puhányok  beletörődés – minden elmúlik egy idő után (a nagyhatalmak felvirágoznak, hanyatlanak, végül elbuknak pl.: Babilon, Trója, Róma) 

Klasszicistavonások:  szerkezeti felépítése  tanító, erkölcsnemesítő, meggyőző szándék  idő és értékszembesítés retorikus gondolatmenete általánostól hala az egyesig, majd az egyestől az általánosig  romantikus vonások:  jövőjéért érzett aggodalom  indulatoktól fűtött lelkiállapot  zaklatott gondolatmenet  hangneme: patetikus, ironikus, elégikus  túlzó ellentétek  képhasználat: egymástól távol eső jelenségek összekapcsolása Osztályrészem  műfaja: óda  létösszegző vers/ számvetés: elégedett  felsorolja, hogy miket ért el és miket szeretett volna elérni  a létösszegzés attól függ, hogy milyen magasra állítja a mércét  Berzsenyi (Horatiushoz hasonlóan) nem állítja túl magasra a mércét  nem túl sokat várt az élettől, de azt megkapta  a végén áthajlik költői hitvallássá: nem tudja mi lesz vele  egyszerű rövid mondatszerkezetekkel kifejezi

elégedettségét A közelítő tél  műfaja: elégia  témája: az idő múlása, az öregedés folyamata  címadás: eredetileg az Ősz címet akarta adni – statikus kifejezés egyhelyben álló közelítő tél  folyamat (öregedés)  jobban kifejezi a vers tartalmát, vagyis a halálfenyegető közeledését  szerkezeti felépítése: 1-3. vsz: tájleírás, őszi kép Negatív tájfestés eszközével él értékvesztést érzékelteti: múltjelen szimmetria tengely: „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül”: idő múlása, madár metafora innentől befelé fordul, elmélkedés az élet mulandóságáról 4-6. vsz: az énről szól, önmaga életének a mulandósága, rövidsége végső lemondó gesztussal ér véget kielégítetlenség- nem volt elég az élete, hogy kiélvezze az élet örömeit emberi egyszeri élet  természet örök megújulása  Klasszicistavonások: ókori, antik rímtelen időmértékes

verselés mitológiai elemek beemelése hármas tagolás mondanivaló kettőssége Levéltöredék barátnémhoz  műfaja: elégia  címe episztolát (költői levél) sejtet, majd a 2. versszakban átvált elégiává  címe: a szöveg töredékességét állítja de! a vers gondolata kerek, szerkezete lezárt  témája: a magányról, az elhagyatottságról, s a fiatalság elvesztésének fájdalmairól szól  a hangsúly a megszólítottról (Barátném) egyre inkább magára a megszólítóra kerül  a csend és a magányosság együtt jelenik meg  a műnek létösszegző jellege van, a retorika szabályai alapján tagolható: az elején kimondja a téltelt, hogy egyedül van magányossá vált ezt követően kifejti ennek okait majd keresi magányosságainak okait  a költeményen végigvonul a tűz metafora: „kanócom pislogó lángjait szemlélem”, „szelíd szerelem hamvadó szikrája”  a kanócpislogó lángja a

hamvadó, kihűlő szerelmet asszociálja  a hanghatások: az őszi bogár zümmögése  melankolikus lírájának „szomorgó nótáját” asszociálja Vitkovics Mihályhoz  műfaja: episztola  témája: visszaemlékezik arra, amikor Pesten járt  túlzásokkal írja le Budát és Pestet  vidékhez képest nyüzsgős városok  formája: betartja a rendes levélformát  köszönés, vers lényege, elköszönés  személyes hangvételű  visszaemlékezik arra, hogy kikkel találkozott, amikor Pesten járt hozzá hasonló művelt emberekkel, a korszellemi elitjének a tagjaival  Klasszicistavonások:  ókori filozófusokról, csillagászokról beszél     A pesti magyar társasághoz műfaja: episztola nagy terjedelmű, gondolati költemény fiatal papokhoz, a pesti magyar társasághoz fordul vallási fanatizmust bírálta Horác  Megfogalmazódik benne a Horatiusi életérzés: „carpe diem” – „élj a mának”, használd

ki az élet örömeit