Jogi ismeretek | Gazdasági jog » PSZF Gazdasági jog 2 jegyzet, 2000

III. Fejezet: A GAZDASÁGI ÉLET FŐBB SZEREPLŐI I.: AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE 1. Az állami vállalat és a tröszt Az állami vállalat jogi személy, a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan gazdálkodik, kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. Az alapító szerv felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működtetésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt jogi személy 2. Költségvetési szerv Az a jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közszükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghatározott állami feladatait alaptevékenységként végzi. A költségvetési szervek végezhetnek egészségügyi, szociális, kulturális, stb. feladatot az alapító okiratukban meghatározott körben és kötelezettséggel Képviseletét a szerv vezetője látja el. A szövetkezet a tulajdonában

álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével a jogszabályok keretei között szabadon rendelkezik. A szövetkezet egyik döntő sajátossága, hogy nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel tagjai részéről, hanem a személyes közreműködés valamilyen formáját is. Szövetkezetet legalább 5 tag alapíthat A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. A szövetkezeteknél - kötelezően létrehozandó szervek: a közgyűlés, az igazgatóság és – bizonyos kivételekkel – felügyelő bizottság - fakultatív szervek: a küldöttgyűlés, a helyi önkormányzati egységek és az egyeztetőbizottság. 3. A közhasznú (non profit) szervezetekre vonatkozó általános szabályok Rendelkezéseit az 1997. évi CLVI törvény határozza meg E törvény meghatározza: - a közhasznú

szervezetek típusait - a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit - a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét - a nyilvántartás és beszámolás szabályait - a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat Magyarországon politikai párt, biztosító egyesület, munkáltató és munkavállaló érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet nem minősíthető közhasznú szervezetté. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet a közhasznú nyilvántartásba vétel során nyeri el közhasznú jogállását. A nyilvántartásba vétel az illetékes bírósághoz benyújtott kérelemre indul Közhasznú szervezetek típusai: - társadalmi szervezet, - alapítván - közalapítvány - közhasznú társaság és az arra feljogosított - köztestület A nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának rendelkezést kell hoznia - a közhasznú szolgáltatások nyitott

elérhetőségéről - a vállalkozási tevékenység közhasznú jellegéről - a gazdálkodás eredményének felosztási tilalmáról, - a politikai tevékenységtől való függetlenségről 1 A törvény a közhasznúságnak két fokozatát – közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú – különbözteti meg. Kiemelkedően közhasznú: a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Adataikat évente nyilvánosságra kell hozniuk A közhasznú szervezet 1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség 2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény 3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény 4. illetékkedvezmény 5. vámkedvezmény 6. egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény illeti meg A közhasznú szervezet támogatója adománya

után a jogszabályban biztosított adókedvezményben részesül. A törvény a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységét nem korlátozza. A gazdálkodásának eredménye nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését csak közvetetten szolgálja, így sem a vállalkozási tevékenység bővítésére, sem a cél szerinti tevékenységek keretén kívül eső pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatások teljesítésére. A törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. 4. A társadalmi szervezetek A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Alapításához legalább 10 fő szükséges A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről,

céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Bírósági nyilvántartásba kell venni A társadalmi szervezetek közé tartoznak a pártok és a szakszervezetek, melyeknek csak magánszemélyek lehetnek tagjai A pártok szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek (Alkotmány betartásával) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak, így egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. 4.1 Alapítvány Sajátos célvagyon, melyet az alapítók meghatározott célra különítettek el. Az alapítván kezelését egy elkülönült szervezet (kuratórium) látja el, melyet általában az alapító hoz létre, de amennyiben erről nem gondoskodott a bíróság jelöli ki. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Az alapítványok speciális fajtája a közalapítvány, melynek alapítói az Országgyűlés, a Kormány vagy az önkormányzatok lehetnek. 4.2 Közhasznú

társaság (Kht.) Közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, nyeresége nem osztható fel a tagok között. A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. Cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A közhasznú társaság a társasági szerződés módosításával gazdasági társasággá alakulhat át. 2 4.3 Egyesület Olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Jogi személy Bírósági nyilvántartásba

vételével jön létre Vagyonával önállóan gazdálkodik Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. 4.4 Köztestület Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. Tagsághoz, ill a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el Jogi személy pl.: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Szabványügyi Testület Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti A törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el A köztestületre – ha törvény másképp nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3 IV. Fejezet: AZ EGYÉNI ÉS TÁRSAS

VÁLLALKOZÁSOK I.: A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 1. A „régi Gt” kapcsolódása az új törvényhez A gazdasági társaságokról szóló törvény: 1988. évi VI tv, de felmerültek a gyakorlatban nehezen alkalmazható, vagy hibásnak bizonyult rendelkezések kiigazítása Új jogszabály: 1997 év CXLIV tv (Új gt) 1998. június 16-án lépett hatályba A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően alapított gazdasági társaságok esetében értelemszerűen alkalmazni kell A már működő gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek társasági szerződésüket az új törvényhez igazítani Azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek szigorítást jelentenek a hatályos szabályokhoz képest, a törvény megfelelő felkészülési időt (2 év) biztosít a már működő gazdasági társaságok számára. A cégbíróságoknak tehát még hosszabb ideig együtt, párhuzamosan kell alkalmaznia a Gt és az új

törvény szabályait 2. A gazdasági társaságokra vonatkozó közös jogszabályok A törvény szabályozza: - a gazdasági társaságok alapítását - a kötelező és lehetséges szerveket, működésük főbb szabályait, - a tagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, - a társaság megszűnését, - az átalakulást (szervezeti forma váltást) - a kapcsolódó vállalkozásokat (konszernjog) Külföldi székhelyű gazdasági társaságokra nem vonatkozik. A gazdasági társaságok jogában formakényszer van Gazdasági társaság csak a törvényben szabályozott öt formában alapítható: a. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: o a közkereseti és o a betéti társaság b. jogi személyiségű gazdasági társaság: o a közös vállalat, o a korlátolt felelősségű társaság o a részvénytársaság Nem minősül gazdasági társaságnak az egyesülést. Minden gazdasági társaság cégnevén jogalany, bármely polgári jogot elvileg megszerezhet

és kötelezettséget elvállalhat. A gazdasági társaságok pert indíthatnak és perelhetők 3. A gazdasági társaság alapítói (tagjai) A gazdasági társaság legalapvetőbb tartalmi ismérve, hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul. Üzletszerűség általában: - nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett, a társak pedig a nyereségbenveszteségben osztoznak. - állandósult, huzamos szervezetszerű gazdasági tevékenységet tételez fel. A gazdasági társaság alapítója, illetve tagja elvileg a polgári jog minden alanya lehet, közömbös, hogy magyar honosságú vagy külföldi. Bármely külföldi a magyarokkal azonos szabályok szerint vehet részt gazdasági társaságokban. A törvény lehetővé teszi – speciális szabályok mellett – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, ill. egyszemélyes részvénytársaság alapítását és működtetését. Az összes többi társaság egy taggal nem

alapítható 4 A társaság alapításának és a taggá válásnak korlátját jelenti, hogy mindenekelőtt közérdekvédelmi, illetve hitelezővédelmi okból: - természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlan felelősségű tagja - közkereseti társaság és betéti társaság nem társulhat korlátlan felelőséggel tovább - a Ptk szerint korlátozott cselekvőképességgel rendelkező kiskorú személy egyáltalán nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. - egyszemélyes gazdasági társaság újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat - az egyéni vállalkozásról szóló külön törvény tiltja, hogy egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak korlátlan felelősségű tagja legyen. Gazdasági társaság bármilyen – a jogszabály által nem tiltott – gazdasági tevékenység folytatására létrehozható. A tagok (részvényesek) a törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek

el, ha ezt a törvény megengedi. 4. A gazdasági társaság alapítása, cégbejegyzése A gazdasági társaságok alapítása A társasági szerződés, alapító okirat, vagy alapszabály írásba foglalása, tagok aláírása, ügyvédi ellenjegyzés (vagy közokirat), cégbírósághoz való benyújtás 30 napon belül. A társasági szerződés kötelező tartalma: - a társaság cégneve, székhelye, - a tagok neve (cégneve), lakcíme (székhelye) - tevékenységi kör TEÁOR szerint - a jegyzett tőke (társasági vagyon) mértéke, rendelkezésre bocsátás módja és ideje - cégjegyzés módja, - vezető tisztségviselők neve, címe, - ha csak határozott időre jött létre a társaság, az időtartamát - amit a tv. az egyes formákra még előír A cégbíróság jóváhagyásával, de már nem visszamenőleg jön létre a cég. A cégek főbb adatai a Cégközlönyben. 5. A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása A tagok vagyoni hosszjárulása természetszerűen

különböző mértékű lehet, de valamilyen vagyoni hozzájárulásra valamennyi tag köteles A vagyoni hozzájárulást a törvény két részre osztja: - pénzbeli hozzájárulás és - nem pénzbeli hozzájárulásra, amelyet a gyakorlat apportnak nevez. A nem pénzbeli hozzájárulás elvileg minden vagyoni értékű forgalomképes dolog, szellemi alkotás vagy jog lehet. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át felel a gazdasági társaság irányában azért, hogy apportjának értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló forgalmi értéket. A törvény a tag korlátozott felelősségével működő társaságoknál egyfelől megállapíthatja a jegyzett tőke legkisebb mértékét, másfelől meghatározhatja a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát. 6. Az előtársaság Az új Gt. vezette be német mintára (mivel megszűnik a társaságok visszamenő hatályú

cégbejegyzése) Az előtársaság a társ. szerződés ellenjegyzésétől cégbejegyzésig tart - üzletszer gazdasági tevékenység csak a cégbejegyzési kérelem beadása után (míg előtársaság): - cégnév mellett bejegyzés alatt toldatot kell feltüntetni - hatósági engedélyhez kötött tevékenységnemet nem végezhet - tagok személyében változás nem lehet 5 - társ. szerződés nem módosítható - tag kizárása iránti per nem indítható - átalakulás, megszűnés nem lehet. A cégbejegyzés automatikus is lehet: - kkt., bt, főszabályként 30 nap után - közös vállalat, kft., rt 60 nap után A cégbejegyzéssel automatikusan teljes jogú gazdasági társaság lesz. ha nem jegyzik be, és előtársaságként tartozás van a korlátolt felelősség formáknál a vezető tisztségviselők korlátlanul, és egyetemlegesen felelnek 7. A gazdasági társaság legfőbb szerve Legfőbb döntéshozó szerv a tagok (tulajdonosok) összességének gyűlése. -

közkereseti és betéti társaság a tagok közgyűlése (taggyűlés), (esetleg formális) - közös vállalat igazgatótanács - korlátolt felelősségű társaság taggyűlés - részvénytársaság közgyűlés Ritkán üléseznek, folyamatos (operatív) irányítás nem feladatuk, de a legfőbb döntéseket (eredményfelosztás, társ. szerz módosítás, vezető tisztségviselők, könyvvizsgáló választás, stb) ők hozzák A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. (általában vagyon arányos szótöbbség) 8. A gazdasági társaság ügyvezetése, képviselete A törvény a gazdasági társaságok operatív vezetését ügyvezetés néven fogja össze. Az ügyvezetést ellátó személyeket pedig a törvény vezető tisztségviselőknek nevezi. Vezető tisztségviselő: - közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag - közös vállalatnál az igazgató - kft.-nél az ügyvezető - részvénytársaságnál az igazgatóság tagja

Már csak legfeljebb három társaságnál választható egy személy tisztségviselőnek Legfőbb szerv választja őket, határozott időre max. 5 évre, újraválaszthatók, bármikor visszahívhatók, cégjegyzési joguk önálló, felelősségük polgári jogi a társasággal szemben, ha a társaságnak okoznak kárt. Cégjegyzés: a törvény szerint az az aktus, amikor a törvényes képviseletre jogosult vezető tisztségviselő a társaság nevében aláír, a társaság cégnevéhez saját aláírását csatolja. Cégvezető új fogalom: a vezet tisztségviselőknek alárendelten, de önállóan tevékenykedik, felelőssége munkajogi, a legfőbb szerv választja. 9. Felügyelő bizottság feladata: elkülönült szervként az ügyvezetés ellenőrzése, jelentés, felvilágosítás kérés, részvétel a legfőbb szerv ülésein. Éves beszámolóról, ill az adózott eredmény felhasználásáról a társaság legfőbb szerve csak a felügyelő-bizottság írásos

jelentése alapján határozhat. Véleménye a felső szervet nem köti Kötelező az eredményfelosztás vizsgálata Új elemként rt. és kft esetén két önálló jogkört kaphat a társ szerződésben (alapszabályban): - igazgatóság választása, díjazása, - meghatározott jogügyletek jóváhagyása. Általában önkéntesen intézményesíthet, de Kötelező létrehozni: - részvénytársaságnál - ötvenmillió törzstőkét meghaladó kft-nél (kivéve az egyszemélyest) - 200 fő foglalkozású dolgozói létszám felett 6 3-1 5 tagja van, tagjai külsősök, 200 dolgozó fölött az fb. egyharmada dolgozói küldött A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 10. A könyvvizsgáló A törvényes működés egyik biztosítéka, ált. önkéntesen választható, de kötelező: - részvénytársaságnál, - egyszemélyes kft.-nél - 50

millió fölötti törzstőkéjű kft.-nél Csak a könyvvizsgálók nyilvántartásában szereplők közül választhatja a legfőbb szerv, max. 5 évre Szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Könyvvizsgáló jogai, kötelezettségei: Pénzügyi-számviteli ellenőrzést végez. - betekinthet, felvilágosítást kérhet, vizsgálhat, - üléseken jelen lehet, - jelentés a beszámolóról és az eredmény kimutatásról e nélkül nem határozhatnak, - jelzési kötelezettség (vagyon csökkenésnél), (felelősségre vonás kezdeményezése), - legfőbb döntéshozó szerv összehívása, cégbíróság értesítése. 11. A cégbíróság törvényességi felügyelete Törvényességi felügyelet: megyei (fővárosi) cégbíróság látja el. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően a törvényben meghatározott intézkedéseket (pl: pénzbírság) hozza meg. - kérelemre vagy

hivatalból - nem gazdaságossági vagy célszerűségi felülvizsgálat - nem terjed ki más hatóság vagy más bíróság hatáskörébe tartozó ügyekre - nem azonos a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatával - szankciók figyelmeztetéstől megszűntnek nyilvánításig A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti: - ügyész - a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője - az illetékes kamara tisztségviselője - aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. 12. A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata A társaság tagjai, továbbá a

vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok, a társaság jogszabálysértő határozatait bíróság előtt megtámadhatják. Ez a megtámadás nem a cégbíróságnál, hanem az ún rendes polgári bíróságnál történik. (30 napon belül kell egy tagnak a határozatot megtámadnia) Csak jogszabály-ellenességkor lehet A bíróság a határozat jogszerűsége tárgyában dönt, és ha megállapítja a jogszerűtlenséget, a határozatot hatályon kívül helyezi, ellenkező esetben a keresetet elutasítja. A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem álltak perben 13. A kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében Legalább 10% szavazattal rendelkező kisebbségi tagok külön jogai: - az ok és cél megjelölésével kérhetik a társaság legfőbb szerve rendkívüli ülésének összehívását 7 - kérhetik, hogy az utolsó beszámolót (mérleget),

illetve az általuk megjelölt jelentősebb gazdasági eseményt, könyvvizsgáló vizsgálja meg a társaságnak egyes meghatározott tagokkal, vezető tisztségviselőkkel, felügyelő bizottsági tagokkal, ill. a könyvvizsgálóval szembeni igényeit a társaság nevében keresettel maguk is érvényesíthetik 14. A tag kizárása bírósági határozattal A részvénytársaságok kivételével kizárásra minden társasági formánál sor kerülhet. Kétszemélyes kft.-ből nincs kizárás, és a stratégia többséggel (75%) rendelkező tagot sem lehet kizárni Taggyűlés csak perindításról dönt, a kizárást csak a bíróság mondhatja ki. Taggyűlés határozata alapján 15 napon belül el kell indítani a kizárási pert. A társaság érdeksérelmének jelentősnek kell lennie 15. A gazdasági társaságok megszűntetése A Gt. taxatív felsorolást ad 1. a társasági szerződésben meghatározott idő eltelt, vagy más megszűnési feltétel, 2. elhatározza jogutód

nélküli megszűnését, (végelszámolás szükséges) 3. dönt jogutódlással megszűnéséről (átalakul), 4. tagjainak száma – kivéve kft, rt – egy főre csökken, és 3 hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot, 5. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, 6. a cégbíróság hivatalból törli, 7. a bíróság felszámolási eljárással megszünteti, 8. a törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai ezt előírják Megszűnésnél a gazdasági társaságot törlik a cégjegyzékből. A kft és az rt. azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. 16. A gazdasági társaságok átalakulásának közös szabályai A gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása (cégforma váltása) mellett gazdasági

társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése (beolvadás, összeolvadás), és szétválása (különválás, kiválás) is. Új rendelkezés, hogy a gazdasági társaság közhasznú társasággá is átalakulhat. Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A gazdasági társaságok átalakulása a Gt. szigorú formai követelményeket állapít meg A gazdasági társaság az átalakulásról hozott döntését két egymást követő Cégközlönyben közzé kell tenni A Cégközlönyben megjelenő közleményben a hitelezők figyelmét fel kell hívni arra, hogy az átalakuló társaságról a döntés második közzétételét követ 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság

jogutódja. 17. Közkereseti társaság - nem jogi személy, - legfőbb jellemzője valamennyi tag korlátlan és egyetemleges felelőssége, - saját vagyona van, de a minimuma nincs, (lehet csak apporttal is alapítani) - tagok általában személyesen közreműködnek, - tagja lehet természetes vagy jogi személy. Vagyoni hozzájárulás a társaság tulajdona lesz Üzletvezetést (bármelyik tag képviselheti) és a képviseletet az új Gt. személyileg egyesítette, általában nincs elkülönült belső szervezete. Társaság ügyeiben tagok döntenek (nem kötelező taggyűlés létrehozása), egy tag egy szavazat elve a jellemző, általában egyszerű többség elég, 3/4-es többség társ szerződés vagy a tv. alapján Egyhangúság kötelező : - társ. szerződés módosítás 8 - nem szokásos ügyek - ha a társ. szerződés így rendelkezik vagyoni felelősség : a kkt. vagyonával felel, ha ez kevés a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen

felelnek Az új belép tag a társaság korábbi tartozásaiért is felel tagsági viszony megszűnése: - ha vagyoni hozzájárulását írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette - közös megegyezés - kizárás fontos okból (a bíróság mondhatja ki!) - rendes felmondás (3 hónapra) - azonnali hatályú felmondás - tag halála, jogutód nélküli megszűnése - ha fenntartása jogszabályba ütközik Megváló taggal el kell számolni (3 hónap) Harmadik személyekkel szemben 5 évig továbbra is felel a tagsága megszűnése előtti tartozásokért. 18. Betéti társaság Nem jogi személy, a legelterjedtebb Eltérő szabály hiányában a kkt. szabályait kell alkalmazni Beltag és kültag megkülönböztetése! beltag korlátlanul, és ha több beltag van velük egyetemlegesen felel, Kültag csak vagyoni betétjével felel, kültag képviseletre nem jogosult, Ha a kültag neve a cégnévben szerepel, a felelőssége olyan, mint a beltagé ha valamennyi beltag

kiválik 3 hónapon belül új jelenthet be a cégbíróságnál, vagy társasági szerződés módosítással kkt. lesz 19. Közös vállalat - jogi személyiséggel rendelkezik, - nincs szabályozva az alaptőke minimuma, nem szabályozza a készpénz és az apport arányát - tőkeegyesülés, - jellemzően időszakonként felmerülő igények kielégítésére alapítják, - legfőbb irányító szerv az igazgatótanács, - szavazati jog vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik, - nagyobb taglétszámnál igazgatóság, - gazdálkodási jogosítványok, - napi ügyeket igazgató irányítja, - új tagok csatlakozhatnak, - régiek kiléphetnek 3 hónapos felmondással, vagy a tagsági jogok átruházásával, - a tagok együttesen a bevitt vagyoni hozzájárulás arányában kezesként felelnek saját vagyonukkal is 20. Korlátolt felelősségű társaság Jogi személy, az egyik legelterjedtebb forma A tag csak a bevitt tőkét és a fel nem osztott nyereséget kockáztatja,

magánvagyonával általában nem felel! Kivételek: - a betét szolgáltatója 5 évig felel, ha nem valós az általa meghatározott érték, - a létesítés során csalárd módon eljárók, - a társaság érdekeit nyilvánvalóan sértő határozatot hozók. A tagok belefolyhatnak az ügyvezetésbe, gazdasági tevékenységet is végezhetnek „átmenet” a kkt.(bt) és az rt között A befektetett tőke nem vonható ki, kivéve a kft. megszűnését és a jegyzett tőke leszállítását Egy tulajdonos csak akkor juthat tőkéjéhez, ha a tulajdonosi jogait megtestesítő üzletrészt valakinek eladja 9 Tilos a nyilvános tagtoborzás Társasági szerződéssel jön létre, kivéve az egyszemélyes kft. (alapító okirat) KFT. ALAPÍTÁSA, VAGYONA törzsbetéteket az egyes tagok adják törzstőke (jegyzett tőke): a törzsbetétek együtt törzstőke minimum 3 millió Ft (csak apporttal nem alapítható) pénzbetét minimum 1 millió Ft vagy a törzstőke 30%-a az 1

millió Ft már a cégbejegyzéshez kell, bejegyzési kérelem után felhasználható az egyes tagok törzsbetéte min. 1 00 e Ft, és tízezerrel osztható Egy törzsbetétnek lehet több tulajdonosa, tagsági jogok ilyenkor a képviselőjüké a szavazati jog ált. a törzsbetéthez igazodik apport vagyoni érték bármilyen forgalomképes, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Az apportot már az alapításkor kell átadni. A TÁRSASÁG ÉS TAGOK VISZONYA Tőketársulás: a tagoknak egyetlen kötelezettségük a törzsbetétjük befizetése. A törzsbetéten felül lehet mellékszolgáltatást is vállalni külön díjazásért (mérlegben a kft. tartozása) pótbefizetés csak ha társ. szerződés rögzíti törzsbetét mértéke fix

üzletrész: elvont fogalom – a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot jelentő – gyűjtő elnevezés. Értéke változó (amennyiért eladható, a társaság eredményességétől függ), értéke lehet több-kevesebb mint a törzsbetét, üzletrész a felhalmozott vagyonra is jogosít, üzletrész tagok között szabadon átruházható, kívülállónak csak, ha a törzsbetétet befizették Dolgozói üzletrész: a társaság munkavállalói ingyenesen, vagy kedvezményes áron szerezheti. a tagokat, a kft.-t, kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg A tag vagyoni hozzájárulása után osztalékra tarthat igényt. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. Csak közbenső mérleg alapján lehet osztalék-előleget fizetni. KFT. SZERVEZETE A szervezet viszonylag egyszerű. A taggyűlés (évi min. 1), mint legfőbb szerv dönt, pl

társasági szerződésmódosításról, az eredményfelosztásáról, ügyvezető választásról A társasági szerződés megkötéséhez valamennyi tag egyetértése, módosításához legalább ¾ szótöbbséggel hozott határozat szükséges Jegyz őkönyv vezetési kötelezet tség. Szavazati jog a befizetett törzsbetét arányában. Ált az egyszer többség is elég Az ügyvezető (max. 5 évre, de újraválasztható, és visszahívható) taggyűlést napirenddel hívja össze, képviselő, munkáltatói jogokat gyakorol Felügyelő-bizottság kötelez, ha: - törzstőke 50 millió felett (kivéve egyszemélyest) - alkalmazottak száma több mint 200 f Könyvvizsgáló kötelez, ha: - törzstőke 50 millió felett - egyszemélyes a kft 21. Részvénytársaság Jogi személy, a legbonyolultabb forma, ált. nagy tőkék, sok alkalmazott Tipikusan tőkeegyesülés A befektetett vagyonhoz hozzájutni részvényeladással lehet. Nyilvánosan vagy zártkörűen működik 10 Az

Rt. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási érétkének szolgáltatására terjed ki A részvényes magán vagyonával nem felel alaptőke (jegyzett tőke) minimum 20 millió Ft. Alapításkor készpénz minimum az alaptőke 30%-a és 10 millió Ft. Részvény: tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Tagsági jogokról értékpapírt egyedül a részvénytársaságnál bocsáthatnak ki Megalakuláshoz szüksége, hogy előre meghatározott névértékű részvényeket bocsásson ki. A névértékeke összege adja ki az rt. alaptőkéjének összegét Részvények fajtái - törzsrészvény: amely nem tartozik valamelyik más nevesített részvényfajta közé. - elsőbbségi részvény: a meghatározott előny biztosít, max. az alaptőke feléig a) osztalékelsőbbségi b) likvidációs hányadhoz

fűződ elsőbbség c) szavazati joggal összefüggő elsőbbség d) (többszörös szavazat vagy vétójog) e) elővásárlási jogot biztosító elsőbbség f) osztalék és likvidációs együttes elsőbbség - dolgozói részvény, feltételeit az alapító okirat határozza meg. Alaptőkén felül max 1 5% névre szól, csak dolgozóé vagy Rt. nyugdíjasé lehet - kamatozó részvény o kamat mértéke az alapszabályban (max. alaptőke 10%-a), előre meghatározott mértékű kamatra jogosít, névre szóló o kamat osztalékon felül is jár, csak eredményből részvény típusok: - bemutatóra szóló részvény: anonim, forgatható, tagsági jog a bemutatóé - névre szóló részvény a tulajdonos nevét tartalmazza, részvénykönyvbe be kell jegyezni, átruházása forgatmánnyal (részvény hátán). Zártkörűen működő rt, elsőbbségi, a dolgozói és a kamatozó részvény csak névre szóló részvény lehet - dematerizált részvény: a részvényesi jelleg

számítógépes nyilvántartása a részvénytársaságnál. Átruházására az értékpapírokra vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók saját részvény: a részvény megkülönböztetett tulajdonjogi helyzete miatt a társasági jogok elvi és gyakorlati ellenérvek miatt korlátozzák, hogy egy gazdasági társaság saját maga tulajdonosa legyen, saját üzletrészt vagy saját részvényt szerezzen. Ilyen fontosabb jogi korlátok: - tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékét, illetve kibocsátási értékét még nem fizették be. - Rt saját részvényt korlátozottan szerezhet alaptőkén felüli vagyonból, - saját részvény együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 5-10%-át - A megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat - megszerzéséről ált. közgyűlés dönt, - egy éven belül el kell adni - Egyszemélyes rt. saját részvényt nem szerezhet Részvényutalványok: a

cégjegyzékbe való bejegyzése előtti vagyoni hozzájárulás összegéről állítják ki. Értékpapírnak nem minősülő okirat. Nem ruházható át Ideiglenes részvény: cégbírósági bejegyzést követően az alaptőke, ill. a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ezt kell kiállítani. Értékpapír 11 Átváltoztatható és max. az alaptőke feléig A kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani Legalább 1 éves működésnek kell előtte lennie. Utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor – a részvényeseket követően – jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény) RÉSZVÉNYESEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI: A részvényes köteles az rt.-nek a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül a részvények teljes névértékét, ill.

kibocsátási értékét befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig az rt bejegyzési kérelme benyújtásáig rendelkezésre bocsátani. A részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza. Részvényes vagyoni jogai: - osztalékhoz való jog, (osztalékelőleg is lehet). A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult - likvidációs hányadra való jog: az rt. jogutód nélküli megszűnése esetén a részvényesnek a végelszámolás eredményeként jelentkező felosztható vagyonból joga van a részvényeivel arányos részre személyes jogok: - közgyűlési jogosítványok: jogosult közgyűlésen résztvenni, szavazati jogát gyakorolni. A részvény névértékhez igazodik. - felvilágosításhoz való jog: csak a közgyűlés napirendjére tűzött ügyben lehet írásban felvilágosítást kérni az igazgatóságtól - kisebbségi jogok (általában az alaptőke 10%-a kell):

közgyűlés összehívására, napirendre tűzésre, üzletvezetés vizsgálatának jogára. - felülvizsgálati jog (bíróság) jogszabálysértő határozatnál. A részvényesi jogok gyakorlása általában a részvény birtoklása esetén lehet. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Nyilvánosan vagy zártkörűen Zártkörű alapítás: alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő rt. valamennyi részvényét átveszik. Alapító okiratot hoznak létre Nyilvános alapítás: Max. 50 millió Ft-ig a tervezett alaptőke Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet engedélye, alapítási tervezet, tájékoztató, nyilvános ajánlat, főbb adatokat a hivatalos lapban közzé tenni, nyilvános ajánlattétel Részvényjegyzés: Részvényjegyzési ívet aláírni, a részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg legalább 10%-át a jegyzéssel egyidejűleg befizetni, túljegyzést az alapítók elfogadják vagy visszautasítják, aluljegyzés esetén

az alapítás meghiúsulhat (a tervezett alaptőkének az alapítási tervezetben előre meghatározott százalékát el kell érnie) A jegyzést követően 60 napon belül alakuló közgyűlésnek kell lennie. Alapító közgyűlés legfontosabb feladata az rt. alapszabályának elfogadására vonatkozó döntés Egyszemélyes rt. és zártkör alapításnál alapszabály helyett alapító okirat RT. SZERVEZETE Közgyűlés a legfőbb szerv: tulajdonosi jogokat gyakorolja. Kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek (alapító okirat rögzíti) pl. - alapszabály megállapítása, módosítása, - eredmény felosztása, - alaptőke felemelése, leszállítása, - igazgatóság, fb., könyvvizsgáló választás Eljárására szigorú szabályok vannak, évente legalább egyszer ülésezik: ilyenkor fogadják el a mérleget, és döntenek az eredmény felhasználásáról Igazgatóság operatív ügyintéző szerv: 3-11 tag. Elnökét maga választja tagjai közül Közgyűlés

választja 12 Munkaszervezet kialakítása, munkáltatói jog, polgári jogi felelősség. Képviseli a társaságot a bíróság vagy más hatóság előtt, továbbá harmadik személyek szembeni eljárások során. felügyelő-bizottság kötelező, könyvvizsgáló kötelező. Alaptőke felemelése: - új részvények forgalomba hozatalával - alaptőkén felüli vagyon terhére - dolgozói részvénnyel - átváltoztatható kötvénnyel (feltételes) Alaptőke leszállítása: Saját elhatározásból vagy kötelezően 20 millió alá nem szállítható le Hitelezők biztosítékokat kérhetnek 22. Egyesülés - kooperációs társaság, nem gazdasági társaság - jogi személyiséggel rendelkezik, - eredményesség fokozására, tevékenység összehangolására, szakmai érdekek képviseletére alakul, - közvetlenül nem profitorientált, - legfőbb irányító szerv igazgatótanács, - minden tagnak ált. egy szavazata van, - napi ügyeket igazgató vezeti, - új tagok

csatlakozhatnak, - régiek kiléphetnek 3 hónap felmondási idővel az év végére - az egyesülés tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 23. Befolyásszerzés gazdasági társaságban konszernjogi szabályok. Uralkodó tagi pozícióban bármely belföldi, ill. külföldi jogalany lehet Ellenőrzött társaságként csak rt és kft szerepelhetnek. A törvény a jelentős, a többségi és a közvetlen irányítást biztosító részesedést sorolja a konszernjog körébe: - jelentős befolyás: szavazatok több mint 25%-val rendelkezik. - többségi irányítást biztosító befolyás szavazatok több mint 50%-val rendelkezik. - közvetlen irányítást biztosító befolyás szavazatok több mint 75%-val rendelkezik. Ezek valamelyikének fennállását 30 napon belül bejelenteni cégbíróságnak, Cégközlönynek A konszernjog alapvető értelme, hogy a kisebbség számára módot ad a többség kialakulásának megakadályozására, illetve már

megszerzett többség esetén igyekszik meggátolni a kisebbség törvényes érdekeinek sérelmét. 13 II.: AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az 1990. évi V tv szabályozza a létrehozást, működést és a megszűnést Egyéni vállalkozó devizabelföldi természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozásra az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, állandó lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: - akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az ítéletben megfelelő tevékenységre - aki egyéb jogszabályba meghatározott tevékenységre előírt foglalkozási

tilalom alá esik - aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (kkt, bt beltag) - akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a törvényben meghatározott ok miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig - akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van. Gyakorlása bejelentés alapján vállalkozói igazolvánnyal gyakorolható, melyet a székhely szerinti gazdasági kamara ad ki. Vállalkozói igazolvány tartalmazza a vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét és az adószámát. Személyes közreműködés kötelező, de lehet alkalmazott bedolgozó stb. Vállalkozó teljes vagyonával korlátlanul felel Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: - az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja - az igazolványt a kamara visszavonja - meghal, vagy cselekvőképtelenné válik (kivéve: özvegy, örökös, törvényes képviselő) Cégbejegyzés nem kötelező, ha

bejegyzik egyéni cég az elnevezése Átalakulhat egyszemélyes rt.-vé kft-vé 14 V. Fejezet: A GAZDÁLKODÁS FONTOSABB JOGTERÜLETEI I.: MUNKAJOGI ISMERETEK 1. A munkajogra, munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok Munkajogi szabályozás szintjei: a. Törvényi szabályozás: Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaviszonyra vonatkozó alapvető kérdéseket törvényben kell szabályozni. Munkaügyi vonatkozású törvények: - a Munka Törvénykönyvéről szóló 19992. évi XXII tv - a közalkalmazottak jogállásáról (1992. év XXXIII tv) - a köztisztviselők jogállásáról (1992. évi XXIII tv) - a munkaügyi ellenőrzésről (1996. évi LXXV tv) b. alacsonyabb szint jogszabályok (ritka): csak törvényi felhatalmazással szabályozhat munkaviszonynyal összefüggő kérdéseket c. kollektív szerződés: A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének

módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét Jogszabállyal ellentétes nem lehet. A törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól azonban általában eltérhet, feltéve, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert is szabályozhatja. A kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. d. a felek megállapodása (munkaszerződés) A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Írásba kell foglalni A munkaszerződés kötelez elemei: - személyi alapbér - munkakör - munkabér 2. A Munka Törvénykönyve hatálya, alapvető szabályai A jogokat és kötelezettségeket elsődlegesen az ún. versenyszféra körében határozza meg, ahol a munkáltató

gazdálkodására tekintettel mód van kollektív megállapodások kötésére, munkaviszonyt érintő alkura Hatálya kizárólag a munkaviszonyokra terjed ki. Rendelkezéseit Magyarországi munkavégzés esetén kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye hol van és milyen a munkavállaló állampolgársága. A költségvetési szervekkel fennálló munkaviszonyokra kiterjed, de a közszolgálati jogviszonyt külön törvény szabályozza, ezért az Mt. rendelkezéseit itt gyakorolni nem lehet Munkajogban az elévülési idő 3 év 3. A munkaviszony Kétalanyú jogviszony, munkáltató és munkavállaló. A munkavállaló nem saját kockázatára, hanem munkaszerződése alapján – a munkáltató utasításai szerint – végez munkát térben és időben meghatározott helyen. Munkaviszonyba csak az léphet - ha Mt máshogy nem rendelkezik-, aki a tankötelezettséget teljesítette Általában határozatlan időre szól próbaidőt is kiköthet a

létesítésekor, mely általában 30 nap (max. 3 hónap): próbaidő alatt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntethető a munkaviszony A munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet megváltoztatni. Munkaviszony megszűnésének esetei: a) munkavállaló halála b) munkáltató jogutód nélkül megszűnik c) határozott idő lejár d) közös megegyezéssel e) rendes felmondás f) rendkívüli felmondás 15 Rendes felmondás: a munkáltató köteles írásban indokolnia a felmondást. Nem mondható fel: pl: keresőképtelenség miatti betegség, terhesség, sor- vagy tartalékos katonai szolgálat miatt Védett korban csak különleges indokkal lehet felmondani. Felmondási idő min 30 nap és max 1 év Felmentési idő: felmondási idő fele, de lehet a teljes felmondási idő is Végkielégítés: ha munkaviszonya akár a munkáltató rendes felmondása, akár a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg + min 3 évig a

munkáltatóval munkaviszonyban álljon Rendkívüli felmondás: csak akkor, ha - valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi - a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Tudomásszerzéstől 15 napon belül alkalmazható azonnali hatályú a felmondás Nem jár végkielégítés, ha a dolgozónak így mondanak fel A korábbi törvény szerinti legsúlyosabb fegyelmi büntetéshez (elbocsátás) hasonlít A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló további munkaviszonyt, ill. munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. A munkáltató csak abban az esetben tilthatja meg, ha piaci pozícióit gyengítené, azaz gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, valamint ki kell

adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót főszabályként eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Meg kell téríteni elmaradt munkabérét és felmerült kárát. 4. A munkavégzés szabályai A munkaszerződés az alkalmazásra vonatkozó lényegesebb feltételeket rögzíti, többek között előírja, hogy a munkáltató mely munkahelyen és munkakörben köteles foglalkoztatni a munkavállalót. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (kivéve, ha jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik). Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni, de az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg. Köteles megtagadni a

munkavégzést, ha az más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné Munkakörön kívüli munkavégzés együttes feltételei: a munkavégzés a munkavállalóra nézve ne jelentsen aránytalan sérelmet, valamint az elrendelés kellően indokolt legyen. Az intézkedés a munkavállaló hozzájárulása nélkül is elrendelhető A munkahelyen kívüli munkavégzés nem jelenthet anyagi hátrányt a munkavállaló számára, ezért ha e munka ellátása többletköltséggel jár, a munkáltató köteles azt megtéríteni. A munkakörbe nem tartozó, illetve a más munkahelyen történő munkavégzés nem haladhatja meg naptári évenként a két hónapot. A munkavállaló írásban ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). 5. A munkaidő és a pihenőidő A teljes munkaidő a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig

terjed, a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül. A munkaidő nap 8 óra (max. napi 12 óra) A munka illetve pihenőidőt kollektív szerződés szabályozhatja A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti. 16 Rendes szabadság alanyi jog. Alap + pótszabadság A rendes szabadság akkor is jár, ha nem teljes munkaidőben dolgozik Alapszabadság: min. 20 nap max 30 (45 év) Pótszabadság: életkor, gyermeknevelés, munkavállalói fogyatékosság, egészségi ártalom címen. Egymás mellett is megilleti a munkavállalót. A szabadás kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg (meghallgatva a munkavállalót). Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni Fizetési nélküli szabadság nincs általában alanyi jogon, külön kérelemre, a munkáltató mérlegelése alapján adható. 6. A munka

díjazása A munkabér megállapítható: - időbérben (a személyi alapbér időbérnek minősül) - teljesítménybérben - illetőleg azok együttes alkalmazásával Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. Munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Törvény meghatározza a munkabérből levonás szabályait. A személyi alapbért további bérrészek egészíthetik ki (pl.: bérpótlék, prémium, jutalom) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. 7. Felelősség a munkajogban 7.1 A munkavállaló kártérítési felelőssége Csak a tényleges kár megtérítésére kötelezhető, az ún. elmaradt haszon csak kivételesen érvényesíthető Munkavállaló csak felróható

(szándékos, gondatlan) károkozás esetén felel. Kártérítés mértéke: Gondatlan károkozásnál havi átlagkereset max. 50%-a (munkaszerződés 1,5 havi, kollektív szerződésben max. 6 havi) Szándékos károkozásnál teljes felelősség. A munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Pénztáros mindig a teljes kárért felel (ha gondatlanság, akkor is) Megőrzési felelősség (teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyandolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A munkavállalót ez a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át.) Leltárhiány felelőssége kollektív szerződésben

szabályozható 7.2 A munkáltató kártérítési felelőssége Vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért.– objektív felelősség A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak: - dologi kárát - indokolt költségeit - elmaradt jövedelmét - nem vagyoni kárát 8. Munkaügyi jogvita 17 A munkavállaló, a szakszervezet, ill. az üzemi tanács a törvény rendelkezései szerint a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése ellen, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igények érvényesítése iránt kezdeményezhet munkaügyi jogvitát Ezekben a jogvitákban a munkaügyi bíróság jár el. A felek a bírósági peres eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás

egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni Ha az egyeztetés a kezdeményezésétől számított 8 napon belül nem vezetett eredményre a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A felek esetleges fellebbezését a munkaügyi bíróság székhelye szerinti megyei bíróság bírálja el. 18 II: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG 1. A társadalombiztosítás fogalma, célja A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátásra. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot: - a társadalombiztosítás útján és - a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése állami feladat. Az állam feladata e körben: - az egyes ellátások megállapítása, - az ellátások igénybevételéért fizetendő járulékok

meghatározása - azok közteherként való nyilvántartása és beszedési lehetőségének biztosítása, illetőleg a nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozása. A társadalombiztosítási ellátások ellenszolgáltatáshoz, munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, és kizárólag azok részéről vehetők igénybe, akik e kötelezettségeiknek eleget tettek. A törvény szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek társadalombiztosítási jogszerző jogviszonyoknak minősülnek, szabályozza a foglalkoztatók és a biztosítottak részvételi, illetve fizetési kötelezettségei. Társadalombiztosítás főbb alapelvei: - a kötelező részvétel elve - a korlátozott biztosítási elv - az arányosság elve - a járulék, hozzájárulás, tagdíjfizetési kötelezettség elve, - a foglalkoztató együttműködési kötelezettsége - célhoz kötött személyes adatközlés elve - az állam mögöttes felelőssége A társadalombiztosítás

rendszerében a részvétel kötelező. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. 2. A társadalombiztosítási jogosultság A társadalombiztosítási ellátásokra való jog a szociális biztonság igényén kívül a végzett munkához is igazodik, amit a társadalombiztosítást megalapozó jogviszonyok alapján kell elbírálni. A törvény személyi hatálya elsődlegesen a biztosítottakra terjed ki. Biztosítottnak minősülnek azok a személyek, akik munkaviszonyban vagy a törvény által a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszony keretében végzik tevékenységüket, továbbá – az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulója kivételével –a szövetkezet tagja, amennyiben a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű viszony keretében személyesen közreműködik. Nem minősül biztosítottnak: - a gazdálkodó szervezettel tanulószerződést nem

kötött szakképző iskolai tanuló - a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó - a gazdasági társaságok munkát nem végző tagjai - a mezőgazdasági kistermelők, ill. őstermelők Nem terjed ki a biztosítás a külföldi foglalkoztató által Magyarországon foglalkoztatott, de a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személyre, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a Magyar Állam területén foglalkoztatott, deviza külföldinek minősülő munkavállalójára. A biztosított jogosult egészségügyi szolgáltatásra, pénzbeli ellátásokra, beleseti ellátásokra, a nyugdíjbiztosítási ellátások keretében saját jogú társadalombiztosítási nyugellátásra, ill. hozzátartozóik hozzátartozói nyugellátásra. 19 A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak. A kiegészítő tevékenységet folytató tagoknak a

társas vállalkozásokban csak baleseti ellátásra jogosultak. Szociális okokból az egészségügyi szolgáltatásra nemcsak a biztosított, hanem az is jogosult, aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugdíjellátásban, stb. részesül A társadalombiztosítás rendszerében külön megállapodás alapján szolgálati idő megszerzésére, egészségbiztosítási ellátásra, illetőleg egészségügyi szolgáltatásra is jogot lehet szerezni. Ugyancsak megállapodással egészségügyi szolgáltatásra szerezhetnek jogot azok a külföldi állampolgárok, akikre a törvény egyébként nem terjed ki. 3. A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások: a. egészségbiztosítás és b. a nyugdíjbiztosítás keretében jelentkeznek a. Egészségbiztosítási ellátások: - egészségügyi szolgáltatás -

pénzbeli ellátások - baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék (munkaképesség elvesztésekor) - táppénz - terhességi-gyermekágyi segély b. Nyugdíjbiztosítási ellátások a. - saját jogú nyugellátás: - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b. - hozzátartozói nyugellátás - özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szülői nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátások A baleseti ellátások közös jellemzője, hogy csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak és nem feltételük hosszabb biztosítási idő. A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet, a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékot és hozzájárul a táppénz kiadásokhoz, a táppénz 1/3-val hozzájárulás címén. 4. Felelősségi szabályok, jogorvoslat Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a

felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. A 90 nap után a jogalap nélkül felvet nyugellátást csak attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható A foglalkoztató és egyéb szerv is kötelezhető a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítésére. 20 A foglalkoztató akkor is köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a törvény előírásainak nem tett eleget. A megtérítést a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás mindenkori esedékességétől számított öt éven belül fizetési meghagyással érvényesítheti. 21 III.: BIZTOSÍTÁSI JOGI ISMERETEK 1. A biztosítás általában, a biztosítás közös szabályai A biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően köteles bizonyos összeg

megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére, a másik fél pedig köteles biztosítási díjat fizetni. A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét, meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat. Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet. Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként működhet. - A biztosító rt. az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti - Biztosító szövetkezetet legalább 50 tag alapíthat. A

biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet - A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. A biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység. Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint biztosítási ügynök végezhet. 2. A biztosítási esemény Biztosítási esemény lehet: - szerződésben meghatározott károsító esemény - halál - meghatározott éltkor elérése - baleset Biztosítási szerződés felek írásbeli

megállapodásával jön létre. (pótolhatja biztosítási kötvény is) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olynak körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. Körülmény változásakor biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ill. a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg 3. A biztosítási szerződés fajtái Vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, életbiztosítás, baleset-biztosítás, viszontbiztosítás a. A vagyonbiztosítás Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában

érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A felmondási idő 30 nap. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen: - a biztosított, illetőleg szerződő fél - velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk - a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, ill. megbízottai - a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 22 b. A felelősségbiztosítás A vagyonbiztosítás egyik nevesített fajtája, ahol a szerződő fél személyes vonatkozásai kerülnek előtérbe. A felelősségbiztosításnál valamely harmadik személy kára van, melynek megtérítése alól mentesít a felelősségbiztosítási szerződés. A felelősségbiztosítás alapján a biztosított

követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint ő a felelős. c. életbiztosítás Személybiztosítás egyik fajtája. Sajátossága, hogy az a személy, aki jogosult a biztosítási összeg felvételére, rendszerint a biztosítottól különböző személy Életbiztosítási szerződében kedvezményezett lehet: - a szerződésben megnevezett személy - a bemutatóra szóló kötvény birtokosa - a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. Megkötéséhez és módosításhoz a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási díj kettős rendeltetésű: részben a kockázatviselés ellenértéke, részben pedig díjtartalékképző pénzeszköz, ezért, ha a szerződé bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító

köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. d. baleset-biztosítás Személybiztosítás körébe tartozik. A biztosítási esemény a biztosított személyében következik be, így a valóban elszenvedett hátrány pénzben nem fejezhető ki. A balesetbiztosítás jogi szabályozása valójában négylépcsős. Alkalmazni kell rá: - az életbiztosításnak meghatározott rendelkezéseit. - a balesetbiztosításnak egy-két speciális szabályát - egyébként a vagyonbiztosítás szabályait - a biztosításra vonatkozó közös szabályokat. Nincs túlbiztosítási tilalom. e. viszontbiztosítás Két biztosító között jön létre, amelyek közül az egyik a viszontbiztosító, a másik a viszontbiztosított (aki az alapügyletben, mint biztosító szerepel). A viszontbiztosítási konstrukció teszi lehetővé, hogy egy biztosító is biztosítsa magát egy előre nem tervezhető rendkívül nagy összegű kár ellen A viszontbiztosító

fizetési kötelezettsége az általa vállalt biztosítás értékére korlátozódik. 23 IV.: ADÓJOG Az pénzügyi jog egyik részét képező adójogon az adókra vonatkozó anyagi és eljárási normák összességét értjük. Az adójog az adórendszerre, az adóztatási alapelvekre és az adójogviszonyra vonatkozó jogszabályok összessége Az állam bevételének nevezzük a központi költségvetés, az önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok javára, az állami feladatok ellátása érdekében teljesített befizetéseket. A magyar adójog jelenlegi rendszere az 1897-88. évi reformok alapján jött létre Megfigyelhető, hogy az állam fokozatosan kivonult a versenyszférából és szerepe egyre inkább a közpénzekkel való gazdálkodás területére irányul. 1998. január 1-től új társadalombiztosítási rendszert hoztak létre A jelenlegi magyar gazdasági gyakorlatban az állambevételek: - adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom

a társadalmi közös szükségletek, állami feladatok megvalósítását szolgáló pénzbeli befizetési kötelezettség, amelynek befizetési jogcímét, a befizetők körét jogszabályban az állam állapítja meg. - illeték: az állami szervek szolgáltatásáért fizetett állambevételi forma: pl.: cégbejegyzésért, útlevél kiállításért - díj ua. mint illeték - vám az államhatáron átszállított vámárura, szolgáltatásra vonatkozó fizetési kötelezettség. formájában jelennek meg Az állambevételek a jelenlegi magyar adórendszerben a következő csoportra oszthatók: Adórendszerünkben szereplő állambevételek természetesen csoportosíthatók még az adóalanyok, az adótárgy és az adóalap szerint is. - fogyasztást terhelő adók: jellemzője, hogy a bevételhez kötődnek. Előnyük, hogy megállapításuk és érvényesítésük sokkal könnyebb, mint a bonyolultabb adóalap-meghatározást igénylő jövedelemadóké. o általános forgalmi

adó o fogyasztási adó o szeszadó o játékadó - jövedelemadók A keletkező jövedelmeket jövedelemadók és vagyonadók terhelik. Közvetlen tárgya a jövedelem. A jövedelmet terhelő adók alanyai között megkülönböztethetők a természetes személyek és a szervezetek jövedelemadóit, mely két adótípus egymással összefüggésben fejti ki hatását. o személyi jövedelemadó o társasági adó o osztalékadó - vagyonadók és más helyi adók A vagyonadó a természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja. Vagyon: az adóalanyok tulajdonának és vagyoni értékű jogainak összessége Ez lehet rendszeres adó és eseti (pl: adás-vétel) is A helyi adót az önkormányzat rendelettel állapítja meg A helyi adók rendszere az önkormányzatok gazdasági önállósulásának egyik eszköze. Legjelentősebb a helyi iparűzési adó. o illetékek o helyi adók o gépjárműadó - céladók Döntő többsége nem a központi költségvetés

bevétele, hanem a társadalombiztosítási alapokba vagy az elkülönített állami pénzalapokba kerül. o társadalombiztosítási befizetések o az elkülönített alapok adói o egyéb adó jellegű fizetési kötelezettségek 24 Az adóztatás szabályait csak törvény állapíthatja meg. Az adóeljárás az adó kivetésének, behajtásának, az esetleges sérelmek orvoslásának módozatait határozza meg. Az adózás rendjének egyidejűleg két, egymástól elszakítva értelmezhetetlen követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az adózás eredményességét. Az adóztatók nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat az adóhatóságok gyakorolják, és teljesítik az adóztatónak az adózókkal szembeni kötelezettségeit. Adóhatóságok négy típusa: - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság) - A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság) - az önkormányzat jegyzője

(önkormányzati adóhatóság) - Illetékhivatal Az adóhatóságok feladataikat a területileg vagy funkcionálisan szervezett, a feladat ellátására illetékes szervezeti egységeik által végzik. Az adóhatóságok feladatkörébe tartozik az adó beszedése, behajtása, nyilvántartása, továbbá az adó megállapítása. Az adóhatóságok feladata a költségvetési támogatás és az adóvisszaigénylés kiutalása is Ellenőrzési feladatokat is ellátnak: ellenőrzi az anyagi és eljárási kötelezettségek törvényben előírt teljesítését, ezek valamelyikének megsértése esetén, amennyiben szükséges, megindítja az adóigazgatási eljárást 1999.-től nyomozati jogkör Adókötelezettség megsértésekor: - Késedelmi pótlékot kell fizetni adókésedelmes megfizetése, a költségvetési támogatás esedékessége előtt történő igénybevétele esetén. - Önellenőrzési pótlékot fizet az adózó, ha adóját, költségvetési támogatását az

önellenőrzési szabályok szerint helyesbíti. (késedelmi pótlék fele) - Adóbírságot kell fizetni adóhiány, jogosulatlan támogatási vagy adóvisszatérítési igény esetén. (igényelt összeg 50%-a) - Mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adózó bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesíti és a késedelmét nem menti ki. Adóhatóság határozatai (helyi) bíróság által felülvizsgálhatók (30 napon belül). (kivétel: fizetési halasztás és részletfizetés), de csak ha jogerős határozat van. 25 V.: AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE 1. A devizajog 1995. évi XCV tv szabályozza a nemzetközi fizetési mérleg folyó fizetési, valamint a tőkemozgási tételeivel kapcsolatos valuta-, és devizaműveletekre, azok keletkezésére és elszámolására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket Célja, hogy elősegítse a forint átválthatóságának

szélesítését, a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználását, és nemzetközi intézmények által elfogadott devizaszabályozás felé történő fokozatos haladást. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: Devizabevételek belföldön és külföldön, valamint a deviza-külföldiek a Magyar Köztársaság területén lévő devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. Valuta: külföldi pénz, deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pl: pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla). Devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek érvényes személyi igazolványa van - a vállalkozás és szervezet, ha a székhelye belföldön van - a belföldi vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként

devizakülföldi - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe Devizakülföldi: - természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa - a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye külföldön van - a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe - a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, továbbá képviselője - a vámszabad területi társaság A devizahatósági feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el: szabályozza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások külföldi pénznemben, továbbá a deviza-külföldiek forintban végzett tevékenységét. 91 óta a hitelintézetek külön engedély nélkül, az MNB-nek történő bejelentési kötelezettség mellett vehetnek fel külföldi hiteleket. A valuta-, vagy devizaművelet lehet: - szabadon végezhető - engedélyköteles - bejelentés-köteles. Ha a devizáról szóló törvény

másként nem rendelkezik, devizahatósági engedéllyel lehet olyan szerződést kötni vagy pénzügyi műveletet végezni, amely arra irányul, hogy deviza-belföldiek és deviza-külföldiek egymás számára devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, vagyoni értéket belföldön és külföldön átruházzanak. A deviza-belföldiek tőkekivitele is devizahatósági engedélyhez kötött (közvetlen vállalkozáson kívül). Engedélyköteles valuta- és devizaműveletek csak a devizahatóság előzetes engedélye alapján végezhetők. Engedélymentes a belföldiek számára a külföldi vállalatalapítás, már meglévő vállalkozásban legalább 10%-ot meghaladó részesedésszerzés, ill. külföldi fiókalapítás, ha a befektetés megfelel a törvényben rögzített feltételeknek A természetes személyek az ún. folyó műveletekre engedély nélkül vásárolhatnak konvertibilis valutát, devizát. A devizaforgalmat a devizaműveletekre feljogosított

hitelintézetnél nyitott devizaszámlán bonyolítják le. A devizaszámla kamatozó és csak névre szóló lehet, és konvertibilis pénzeszközben vezethető. 26 2. A vámjog Vámnak nevezzük az országhatáron lebonyolódó áruforgalom közterhének azt a részét, amely a határ átlépéséhez kapcsolódik. A vám terheli az exportot (kivitel) vagy az importot (behozatal), némely állam tranzit vámot is alkalmaz. Az államok általában (Magyarország is) behozatali vámot alkalmaznak Napjaink vámjogi szabályaira meghatározó jelentősséggel bír az ENSZ keretében működő szervezet az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), mely a nemzetközi áruforgalom fejlesztésével, a vámok és más, nem vám jellegű kereskedelmi korlátok lebontásával foglalkozik. A fizetendő vámot meg lehet határozni a vámáru meghatározott százalékában, ez az ún. értékvám Másik megoldás: a termék valamilyen természetes mértékegysége szerint

állapítják meg a fizetendő vám nagyságát, ez esetben mérték- vagy specifikus vámról beszélünk. Magyarországon a vámtarifák szabályait az 1995. év CI tv tartalmazza, míg a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó törvényi előírások az 1995 évi C tv-ből ismerhetők meg Vámárunak minősül a vámhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő minden olyan dolog, ami a vámtarifába besorolható. A vámhatár azonos a Magyar Köztársaság államhatárával. Vámellenőrzési szempontból vámhatárnak minősül továbbá a tranzitterület és a vámszabadterület határa is. 27 VI.: BANK- ÉS ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK 1. A polgári törvénykönyvben szereplő bankügyletek A Polgári Törvénykönyv a Kötelmi Jognak az egyes szerződéseket tartalmazó Különös Részében a bankügyletek körében hat szerződéstípust nevez meg, ezek: - Bankhitelszerződés - Bankkölcsönszerződés - Bankszámlaszerződés - Betétszerződés - A

folyószámla-szerződés - A takarékbetét-szerződés 1.1 Bankhitelszerződés A pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. (írásban). A bankhitelt jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani Befektetési hitel: kizárólag a befektetési társaság saját ügyfelének nyújtható, a befektetési társaság által lebonyolított értékpapír vásárláson keresztül megvalósuló befektetési finanszírozására szolgálhat. 1.2 Bankkölcsönszerződés A pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet, az adós kamat fizetésére köteles. A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha - a

kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen - az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja - a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki - az adós vagyoni jelzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét - az adós más súlyos szerződésszegést követett el. Ha a hitelező pénzintézet ezen felül azonnali hatállyal akkor is felmondhatja a kölcsönt, ha - az adós hitelképtelenné válik - az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette - az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza. A határozatlan időre kötött szerződés 15

napi felmondással szüntethető meg. 1.3 Bankszámlaszerződés A bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy: - a vele szerződő fél rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja,- azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti - a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. 1.4 Betétszerződés A betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. A pénzintézet ügyfele úgy helyezi el pénzét a bankszámlán, hogy a pénzintézet ezt tartósan igénybe vehesse, és ezért ennek megfelelően magasabb kamatot is fizessen. 28 1.5 A folyószámla-szerződés A felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való

elszámolására vállalnak kötelezettséget. A felek a folyószámlán levő egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek, rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn (15 napig kifogásolható) 1.6 A takarékbetét-szerződés A takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. Betétbiztosítás csak a névre szólóan elhelyezett betétek után jár a jogszabályban rögzített határ erejéig. 2. Az értékpapírok Az értékpapír valójában nem más, mint írásban tett fizetési ígéret, amelynek alapján forgalomképes jog jön léte. Ez a forgalomképes jog az értékpapír bemutatása nélkül nem érvényesíthető Értékpapírnak csak olyan okirat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását a jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírok csoportosítása

a bennük foglalt jog szerint: - követelés (pl.: váltó, kötvény, csekk) - részesedés: egy adott vállalkozás tőkéjéhez való hozzájárulást igazolja – jogosult a vállalkozásból származó nyereség arányos részére. (pl: részvény) - valamely áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír: tulajdonosuk valamely áru felett rendelkezési joggal bír (pl.: közraktárjegy) Az értékpapírban megtestesülő jog érvényesíthetősége szempontjából a bemutatóra szóló és névre szóló értékpapírokat lehet elkülöníteni. A dematerializált értékpapír jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített adat, mely az értékpapírszámlán nyilvántartott az értékpapír valamennyi tartalmi elemét azonosítható módon tartalmazza. Az értékpapír átruházásának módja a váltóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 2.1 A kötvény A kötvény bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó

(adós) kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamat vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat, továbbá pénzöszszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti, ill. teljesíti A kötvény átruházható Az átruházáshoz feltételt nem lehet kötni A kötvényen alapuló követelés nem évül el. 2.2 A csekk A csekk szabványosított formájú, bankra szóló fizetési megbízás, amelyet a csekkszámla tulajdonosa bocsát ki a folyószámlán lévő követelése terhére. A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn. A csekkátruházás átruházza a csekkből eredő valamennyi jogot A csekk átruházása ún. forgatmány útján történik Az átruházási nyilatkozatot a csekkre vagy a toldatra kell feljegyezni A csekket fizetés végett 8 napon belül kell bemutatni. 2.3 A váltó A váltónak, mint értékpapírnak

két alapvető funkciója van: fizetési és hiteleszköz. Szigorú alakisághoz kötött. Saját váltó esetén a fizetési ígéretet a kibocsátó teszi és az ígéretet aláírásával tanúsítja A kibocsátó minden jóhiszemű váltóbirtokossal szemben felelős az elfogadásért és a fizetésért. Minden váltó váltóátruházás útján (forgatmány) átruházható. 3. A tőzsde Tulajdonképpen egy koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk adásvétele zajlik, s a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kap az áruk és értékpapírok keresletéről és kínálatáról. A tőzsdén köthető ügyletek között megkülönböztethetünk azonnali, határidő és opciós ügyleteket. Két fő csoportja: 29 - árutőzsde értéktőzsde Az Értéktőzsde jogi személy, olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, szabályozza működését és állapítja meg a

szolgáltatásaiért járó díjakat. A tőzsde tartozásaiért saját vagyonával felel. A tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek Alapítási feltételek: min. 15 tag, min 150 millió Ft, tőzsdei alapszabály megállapítása és a tisztségviselők megválasztása Csak kormány jóváhagyás időpontjával kezdheti meg működését, ha az Állami Pénzés Tőkepiaci Felügyelet jóváhagyta A tőzsde megszűnik, ha - a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el - a tőzsdetagok száma 10 alá csökken és 6 hónapon belül nem kerül új tag fölvételre - a Kormány a tőzsde működéséhez adott jóváhagyását visszavonja 30