Irodalom | Középiskola » Babits Mihály - Jónás könyve

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:538

Feltöltve:2010. március 06.

Méret:41 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Babits Mihály – Jónás könyve Babits Mihályt saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. Már a ’30as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A „Jónás könyvét” súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta a kapcsolatot a külvilággal. A „Nyugat” 1938 szeptemberi számában jelent meg először. 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben vetődött fel újra az a kérdés, mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellen. A 4 részből álló elbeszélő költemény (lírai és epikai elemeket is tartalmaz; személyes, szubjektív mozzanatok, érzelmek, gondolatok jelennek meg verses formában) az Ószövetség egyik legismertebb történetének, „Jónás próféta könyvének” újraírása, a bibliai történet átirata,

parafrázisa. Vannak, akik úgy gondolják, nem parafrázisról van szó, hisz Babits műve több lényeges ponton eltér a bibliai történettől. Először is a címből hiányzik a próféta szerepmegjelölése. A hiány Jónás alakjának hétköznapian emberi voltát nyomatékosítja, de utalhat a szerepnek Jónáshoz való idegenségére is. Másodszor a prófétaszerep elől futó, hajóra szálló Jónás a Bibliában maga kéri a hajósokat, hogy vessék a tengerbe, hisz az Ő bűne miatt tört ki a vihar. Azonban Babits Jónása életét féltve meglapul a hajófenéken, és azt kéri, hogy egy magányos erdőszélre érve tegyék ki. Ez azt is jelentheti, hogy Babits Jónása a bibliai Jónásnál is esendőbb. A harmadik különbség pedig az, hogy a Bibliában a bűnös város lakói, a niniveiek hallgatnak a próféta szavára. Maga a király rendeli el a bűnbánatot Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereknek. A babitsi

Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát. Jónást a niniveiek háromszor kigúnyolják, s nevetségessé teszik, így indokoltabbnak tűnik Jónás kifakadása az Úr ellen. Jónás felháborodása jogos, azonban jogtalan a világ pusztulását kívánnia. Jónás végül ráeszmél arra, hogy nem az ítélkezés az Ő kötelezettsége, hanem a bátor harc a barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus vagy eredménytelen. Babits saját alakját, a költői szerepfelfogással való küzdelmét írja bele Jónás alakjába ill. sorsába. A főhős figurája öntükrözésre épül A mű egy lírai önportré Jónás a költői hasonmásának tartható. Jónás olyan ellenpróféta, akinek személyiségétől idegen a küldött szerepe („rühellé a prófétaságot”), ezért először megtagadja az ige hirdetését, majd konokul szembehelyezkedik Istennel. Egy romlott, zűrzavaros

világban él, ahol csak magányra és nyugalomra vágyik, ki akar maradni mindenből. A kiválasztottsággal képtelen azonosulni, mindenáron szabadulni akar tőle. Figurája egyszerre szerencsétlen, gyenge és nevetséges, valamint szánalomra méltó és esendően emberi. Babits nem kíméli, nevetségessé teszi, groteszk alakként jeleníti meg. Végül belátja, hogy nem térhet ki a feladat elől A beszélő távolságot alakít ki a főalakkal szemben, ugyanakkor viszonya a történethez korántsem egyértelmű. Egyes szám 3 személyű megszólalás jellemző a műre Az archaizáló (pl.: „mondá az Úr”, „elbocsátá a tenger felett”) és a hétköznapi (pl: „mennybéli”, „ rühellé”, „ betámolygott”, „okád”) nyelvi elemeket rendezi egymás mellé. Keveri a hangnemeket, megjelenik a humor (pl.: „egyetemed fenekébe hulltam”, „fenn csücsültem vala koronáján”) és az irónia (pl.: „olyat bődült bozontos szája”, „egy árva ház

sem égett Ninivében”) is. A stílus emeltebb jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja Bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos szavak is a műben pl.: méne, fölkele, elbocsátá. A mű végső tanulsága, hogy a próféta nem menekülhet kötelessége elől A „Jónás könyve” című költeményt az 1939-ben hozzáfüggesztett „Jónás imája” című alkotás zárja. Babits költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, Babits Mihály – Jónás könyve 1 Istenhez szóló fohász. Két nagy mondatból áll a vers Az első egységben a költő a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik. A következő versmondatban megszólaltatja a bizakodást A közeli halál tudata sürgeti, hogy most már kövesse Isten parancsait. Most bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni. Amíg él, addig alkotni és beszélni akar A „Jónás könyvének” különös jelentőséget ad, hogy a „Jónás

imájával” együtt az életmű záró darabja lett. A „Jónás könyvében” a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére reflektáló jelleggel értelmezte, ill. írta újra az ószövetségi történetét Babits Mihály – Jónás könyve 2