Történelem | Középiskola » A második világháború szakaszai és fordulópontjai

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 12 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:792
Feltöltve:2010. március 06
Méret:88 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

11111 edina0403 2021. január 24
  Szuper összefoglalás! Áttekinthető, érthető. Csak gratulálni tudok!
11111 felso 2015. március 16
  Köszönet érte, sokat segített nekem a tanulás során.
11111 Vadnay 2013. február 13
  Köszönöm, ez a jegyzet nagyon precíz leírása/kidolgozása a II. vh-nak!
Nagyon hálás vagyok!!!
Ez tényleg páratlanul kiváló!!!!

Új értékelés

Tartalmi kivonat

A második világháború szakaszai és fordulópontjai (1939-1945) Előzmények: A második világháború az első világháborút lezáró Párizs környéki békék elutasítása miatt robbant ki. A vesztes országok az erőszakkal rájuk kényszerített békediktátumokat elfogadhatatlannak, igazságtalannak és megalázónak érezték. Minden erejükkel ezek felülvizsgálatára, revíziójára törekedtek. Ezekhez a törekvésekhez járult még az 1929–1933as nagy gazdasági világválság okozta gazdasági recesszió (visszaesés) is (Túltermelés, óriási mértékű munkanélküliség, a fizetőképes kereslet tartós csökkenése, infláció, kilátástalanság.) Az egyes államok – attól függően, hogy milyen politikai hagyományokkal rendelkeztek – demokratikus (USA, Nagy-Britannia) vagy diktatórikus úton (Németország, Szovjetunió, Kelet-Európa államai) igyekeztek kilábalni a válságból. Németországban 1932-ben a szélsőjobboldali nemzetiszocialisták

(NSDAP) nyerték meg a választásokat. Vezetőjüket, Hitlert 1933 január 30-án kancellárrá nevezte ki a köztársaság elnöke. Hitler kikényszerítette a parlamenttől az ún felhatalmazási törvényt (1933), amely lehetővé tette számára a rendeleti úton való kormányzást. Hitler már az 1920-as években írt Mein Kampfban kifejtette szélsőséges nézeteit és céljait, amelyeket hatalomra kerülve szisztematikusan elkezdett megvalósítani (pángermánizmus, élettérelmélet, fajelmélet, antiszemitizmus, vezérelv). Az európai politikusokat általában tudatosan megtévesztette, félrevezette, és mind több területet követelt Németország számára. (Szudéta-vidék, Danzig városa, Csehszlovákia feldarabolása – 1938.szeptember, müncheni szerződés, Tk 86 o– légifolyosó és autópálya Lengyelországon keresztül a porosz területekre.) A nyugati államok vezetői azt gondolták, ha engedményeket tesznek Hitlernek, sikerül megőrizniük a békét.

(megbékéltetési politika, Chamberlain, brit min.elnök) A náci Németországgal szemben nem jött létre időben egy erős koalíció, mert a nyugatiak bizalmatlanok voltak a Szovjetunióval szemben. Így került sor 1939. aug 23-án a szovjet-német megnemtámadási egyezmény aláírására (MolotovRibbentrop paktum), amelyben Hitler és Sztálin felosztották egymás között Lengyelországot és a Baltikumot (titkos záradék). Hitler elsőként Lengyelországot támadta meg (mivel a lengyelek többször is visszautasították a németek követeléseit a lengyel területen átvezető folyosóval kapcsolatban), és ezzel elkezdődött a második világháború. A második világháború szakaszai: I. 1939–1941: Lengyelország megtámadásától a Szovjetunió megtámadásáig II. 1941–1943: A Szu megtámadásától a fordulat évéig III. 1943–1945: A szövetségesek győzelme (1943. minden szempontból a fordulat éve lesz Ebben az évben szertefoszlik a németek

legyőzhetetlenségének mítosza. Keleti front: sztálingrádi (szovjet) győzelem (a német offenzíva megállítása), teheráni konferencia (az antifasiszta koalíció első csúcstalálkozója Teheránban), angol-amerikai csapatok partraszállása Szicíliában, angolamerikai győzelem az észak-afrikai fronton, Japán visszaszorítása a távol-keleti fronton („békaugrás” hadművelet). 1 I. A háború kirobbanása és első évei (1939-1941) I. Lengyelország megtámadása Hadüzenet nélküli német támadás – földön, vízen, levegőben egyszerre – Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-jén A németek a legmodernebb technikával felszerelve A lengyeleknek esélyük sem volt, bár hősiesen védekeztek. Szeptember közepén Sztálin is hátba támadta őket kelet felől. Varsó 1939 szeptember 28-án esett el (Filmajánló: A zongorista) A lengyel kormány Londonba menekült, onnét szervezte az ellenállást. Nyugat-Lengyelországot beolvasztották a Harmadik

Birodalomba (9 millió lakosából 600 ezer volt német), a középső területeken létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot Krakkó központtal (Krakkótól nem messze volt Auschwitz), Kelet-Lo. és a Baltikum (Észtország, Lettország, Litvánia) a Szovjetunió része lett (1991ig) 1939 novemberében a Szu megtámadta Finnországot, hogy kijjebb tolja a határait saját stratégiai biztonsága érdekében (szovjet-finn háború). II. A „furcsa háború” Franciaország és Nagy-Britannia Lo. szövetségeseként 1939 szeptember 3-án hadat üzent Németországnak, ám 1940 áprilisáig nem folytak hadműveletek. A nyugati államok passzivitásának oka az volt, hogy még nem készültek fel kellőképpen a háborúra. Mindenesetre Nagy-Britannia expedíciós sereget küldött Franciaországba III. Német hadműveletek Észak- és Nyugat-Európában 1940 tavaszán a német hadsereg megkezdte hadüzenet nélküli villámháborúját NyugatEurópa ellen. Északon Dánia és

Norvégia elfoglalása 1940 áprilisában (Norvégia nyersanyagban gazdag és stratégiailag fontos elhelyezkedésű ország). 1940 május: a semleges Belgium, Hollandia és Luxemburg lerohanása (a hollandiai Rotterdam városának terrorbombázása). Eközben a német hadsereg páncélos erői a Dél-Belgiumban elterülő Ardennek-hegység erdős vidékein keresztül hatoltak be Franciaországba, megkerülve a híres francia erődrendszert, a Maginot-vonalat. A németek egy átkaroló hadművelettel két tűz közé szorították az angol-francia seregeket. A szövetségesek csapataik egy részét (kb. 300 ezer embert) az észak-franciaországi Dunkerqe (ejtsd: ’dönkerk’) kikötőjéből menekítették) át Nagy-Britanniába. A többiek elestek vagy hadifogságba kerültek. Párizs elfoglalása után a franciák kapituláltak Pétain (ejtsd: ’peten’) marsall írta alá a fegyverszüneti egyezményt 1940. június 22-én Fo északi része német megszállás alá került,

középső és déli része Vichy központtal névleg független maradt. (Valójában a Vichy-Fo Pétain vezetésével egy németbarát bábállam volt) Fo eleste után a britek elsüllyesztették a francia flottát, mert attól tartottak, hogy a németek kezére kerülhet. A német megszállás után rövidesen megszerveződött a francia ellenállási mozgalom, amelynek legendás hírű vezéralakja Charles De Gaulle tábornok volt. Értékelés: a német hadsereg ezúttal három hónap alatt megvalósította azokat a terveket, amelyek az első világháborúban kudarcba fulladtak. Sikereinek okai: támadások váratlan helyen, váratlan időben; a páncélos hadosztályok bevetése; szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával. IV. Az angliai csata 2 1940. május 10-én Churchill lett az angol miniszterelnök Személyében a korábbi békülékenységet felváltotta egy elszánt németellenes politika. Churchill életcéljának tekintette a náci

Németország legyőzését. „Ha Hitler megtámadná a poklot, legalábbis kedvezően nyilatkoznék az ördögről az alsóházban.” (Churchill közismert mondása) 1940 augusztusától 1940 novemberéig Hitler erőteljes légitámadások sorozatát zúdította Nagy-Britanniára. Először az angol kikötőket támadták, majd Londont és Dél-Angliát is rendszeresen bombázták. Az angol repülőgépek azonban fejlettebb technikával rendelkeztek (rádiókapcsolat, hosszabb repülési idő), illetve a britek kiépítették az elektronikus felderítőrendszert, a radart és alkalmazták a ballonzárat is. Így sikeresen visszaverték a német támadást, Hitler pedig ideiglenesen letett az angliai partraszállás tervéről. V. A háború kiterjesztése Észak-Afrikára és a Balkánra Előzmények: 1940 őszén Mussolini sikertelen támadást indított az angol kézen lévő Egyiptom ellen. Kudarcot szenvedett Görögországban is, illetve az olasz hajóhad vereséget szenvedett

a Földközi-tengeren a brit flottától. 1941 márciusában Jugoszláviában egy antifasiszta puccs következtében megbukott a németbarát kormány. Mindez rendkívüli módon gyengítette a tengelyhatalmak (Berlin-Róma) pozícióját a térségben, ezért Hitler elhalasztotta az 1941 tavaszára tervezett Szovjetunió elleni támadást, majd a németek 1941 áprilisában néhány nap alatt elfoglalták Jugoszláviát és Görögországot. (Jugoszlávia elfoglalásában a magyar hadsereg is részt vett.) Az észak-afrikai fronton a hadműveletek 1940–1943 között zajlottak. Előzmények: az olaszok egyiptomi kudarca 1940 őszén. Hitler itt is kénytelen beavatkozni szövetségese megsegítése érdekében. 1941 elején Ervin Rommel tábornok vezetésével német hadtest szállt partra Tripoliban (Líbia). Az Aficacorps (Afrika-hadtest) az angol csapatokat Alexandriáig szorította vissza. A német-olasz erők korábban megállíthatatlan támadása 1942 novemberében

El-Alameinnél elakadt. A britek Montgomery tábornok vezetésével szétverték a tengelyhatalmak fő erőit, majd a Casablancánál partraszálló amerikai erőkkel együtt (főparancsnokuk Eisenhower tábornok) két tűz közé szorították őket. A német-olasz csapatok 1943. május 12-én Tunisznál letették a fegyvert Értékelés: 1. Hitler nagy terve – Egyiptom és a Szuezi-csatorna elfoglalása, majd a közép- ázsiai olajmezők megszerzése – nem sikerült. 2. A balkáni hadműveletek miatt csak késve kezdhették meg a német csapatok a Szovjetunió elleni felvonulást, aminek súlyos következményei lesznek. 3 Népirtás a második világháború idején A zsidó származású lakosságot már 1933 és 1939 között is üldözték a német megszállás alá került területeken. (Bántalmazták, jogaiktól, vagyonuktól, megélhetési lehetőségeiktől megfosztották őket.) A háború kirobbanását követően került sor az ún „végleges megoldás”

kidolgozására (Endlösung) az 1942. januári wannsee-i konferencián (Filmajánló: Amen) A zsidóság fizikai kiirtására tett náci kísérletet görögül holokausztnak (latinul holocaustnak), héberül SHOAH-nak nevezzük. Ez a népirtás példátlan az emberiség történetében. A”végső megoldás” egyik fő szervezője és irányítója Adolf Eichmann volt (Eichmann a háború után Argentínába szökött, de az izraeli titkosszolgálat elfogta, Jeruzsálemben bíróság elé állították, halálra ítélték és 1962-ben az emberiség ellen elkövetett bűntettei miatt kivégezték.) Hitler élettérelméletének megvalósítása a megszállt országokban tömeges és tervszerű népirtást jelentett. A zsidó és cigány etnikumú lakosságot az SS alakulatai elkülönített városrészekbe, gettókba zárták (varsói gettólázadás, 1943. április 19-május 16), majd később deportálták (erőszakkal elszállították), és kényszermunkatáborokban

(koncentrációs táborokban) dolgoztatták őket a Harmadik Birodalom hasznára. A munkára képtelen beteg, idős vagy gyenge testalkatú embereket, illetve a gyermekeket azonnal kivégezték, gázkamrákba zárták. A legnagyobb táborok megsemmisítő táborokként is működtek Auschwitz-Birkenauban, Treblinkában, Majdanekben, Dachauban, Mauthausenben, és a többi haláltáborban (Tk. 134 o) Európa területén mintegy 6 millió zsidó származású és mintegy 200 ezer roma származású ember esett áldozatul a náci önkénynek. A legtöbben Lengyelországban és a Szovjetunió németek által megszállt területein Magyarországról kb 600 ezer zsidót hurcoltak el a nyilasok közreműködésével Auschwitzba. A koncentrációs táborok gázkamráiban lelték halálukat a megszállt országok politikailag „veszélyes”, illetve „megbízhatatlan” emberei, a másképp gondolkodók, a következetes antifasiszták, az ellenállók és a foglyul ejtett emberek tömegei. A

náci táborok áldozatainak száma összesen kb. 12 millió fő Sztálin önkényuralmának idején hasonló deportálásokra került sor a Szovjetunióban is. (GULAG-táborok.) 4 Magyarország belépése a második világháborúba I. A fegyveres semlegesség elve és a revíziós külpolitika Teleki Pál miniszterelnök (1939. február–1941 április) a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. (Készenlétben állunk, de igyekszünk kívül maradni a háborún. A revíziós követeléseinkről viszont nem mondunk le ) Magyarország nem vett részt a Lengyelország elleni háborúban, hanem lengyel menekülteket fogadott be (kb. 130 ezer főt), illetve segítette továbbjutásukat a szabad Nyugatra A revíziós külpolitika sikereinek ára a szorosabb német szövetség volt. A magyar revíziós sikerek : 1. A Felvidék és Kárpátalja déli részének visszacsatolása Magyarországhoz (első bécsi döntés, 1938. nov) 2. Kárpátalja

visszafoglalása (1939 márc) 3. Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolása (második bécsi döntés, 1940. aug) 4. A Délvidék visszacsatolása (1941 ápr) A magyar hadsereg Hitler parancsára – felrúgva a néhány hónappal előbb megkötött örök barátsági szerződést – 1941. április 11-én megtámadta Jugoszláviát (Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága után Bárdossy László lett az új kormányfő). Ennek fejében Magyarország visszakapta Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muravidéket. Az itt élő lakosság 39%-a volt magyar. (1942. újvidéki mészárlás: a hadbíróság elé állított felelős magyar katonatisztek a felelősségre vonás elől Németországba szöktek Következmény: a szerb partizánok véres bosszúja a magyar lakosság ellen 1944-ben.) II. Magyarország belépése a második világháborúba Az ürügy: Kassa bombázása (1941. június 26) Az igazi ok: versenyfutás a németek kegyeiért. 1941. június 26-án

felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát Horthy kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök (1941. április–1942 március) úgy ítélték meg, hogy ez csakis a szovjetek műve lehetett, ezért másnap, 1941. június 27-én a parlamentben bejelentették Magyarország Szovjetunió elleni hadüzenetet. (Ma sem tudjuk pontosan, ki tehette, valószínűbbnek látszik, hogy németek voltak, így akarták Magyarországot „beugrasztani” a háborúba, hiszen a Szu. elleni háborúhoz, ami éppen azokban a napokban kezdődött, Hitlernek minden szövetségesére szüksége volt.) 5 II. A világháború második szakasza (1941–1943) I. A Szovjetunió megtámadása A balkáni győzelmek után Hitler a Szovjetunió meghódítására készült. A Szu bővelkedett nyersanyagokban, ásványkincsekben (főleg kőolajban), Németországnak pedig égető szüksége volt a szovjet nyersanyaglelőhelyekre, hogy a háborút folytathassa az USA és

Nagy-Britannia ellen. Hitler gyors és könnyű győzelemre számított A nyugat-európai offenzívához hasonlóan villámháborút tervezett, egy csapással akarta leteríteni és fegyverletételre kényszeríteni a hatalmas országot (Barbarossa-terv). A hadüzenet nélküli német támadás 1941. június 22-én egyszerre három irányba indult meg Északon: Leningrád Középen: Moszkva Délen: a Donyec-medence és Sztálingrád, a legnagyobb szovjet iparváros elfoglalása volt a németek célja. Leningrád (Szentpétervár neve 1924 és 1991 között) a legnagyobb szovjet balti-tengeri hadikikötő, a tudomány és a kultúra fellegvára, 1712 és 1924 között a cári birodalom fővárosa volt. Nagyon közel feküdt a szovjet-finn határhoz, ezért helyezték át a fővárost a bolsevikok 1924-ben Moszkvába. A finnek a németek szövetségeseiként részt vettek a város ostromában 1941 szeptemberében Leningrád köré teljes ostromgyűrűt vontak a németek. A város

blokádja 900 napig (1944 januárjáig) tartott. Naponta ezrek haltak éhen, fagytak meg, nem volt gyógyszer, fűtőanyag, élelem. Leningrád lakói a világtörténelem leghosszabb ostromát szenvedték el. Összesen egymillió ember halt éhen ezalatt a két és fél év alatt (Az első télen a rendkívüli hidegben befagyott a város melletti Ladoga-tó. A tó jegén keresztül 1941 novemberétől 1942 áprilisáig teherautókon folyamatosan szállították az élelmiszert és a fűtőanyagot a városba, majd a következő télen vasúti síneket fektettek le a jégre. A város védelmét és a német blokád feltörésére induló szovjet katonai támadást Vorosilov marsall és Zsukov tábornok irányította. A háború első hónapjaiban a szovjetek hatalmas veszteségeket szenvedtek, és folyamatosan visszavonultak. 1941 szeptemberében elesett Kijev, Ukrajna német kézre került (Ukrajna a Szovjetunió legnagyobb gabonatermő vidéke volt.) 1941. október elején

megkezdődött a moszkvai csata A németek a szovjet főváros ellen összpontosították fő haderejüket. Sztálin mindvégig Moszkvában tartózkodott és irányította a város védelmét. A keletről érkező újabb szovjet hadosztályok megállították a németek támadását, majd 100–150 km-re szorították vissza őket Moszkvától. A szovjet győzelemben nagy szerepet játszott az amerikai és brit segítség (hadianyag, teherautók stb. hitelbe való szállítása), és a szovjet üzemek, gyárak áttelepítése Szibériába. Ezek az üzemek folyamatosan termeltek, ezért tudták folytatni a háborút (új fegyverek bevetése szovjet részről: a T-34-es harckocsik, és a „Sztálin-orgonák”.) 6 Sztálingrád ostroma Moszkva sikertelen ostroma után 1942 tavaszán újabb német támadás indult a Kaukázus hegység irányába. (A németek célja a bakui olajmezők megszerzése, majd a Kaukázuson keresztül kijutni a mezopotámiai (a mai iraki) térségbe, amely

szintén kőolajban gazdag. A szovjet iparváros a Fekete-tengertől ÉK-re, a Volga folyó partján (az ún. Volgakönyökben) fekszik 1942–43 telén itt zajlott a második világháború legnagyobb csatája utcáról utcára, házról házra. A németek a város egyik felét már elfoglalták, de a Volga folyón nem tudtak átkelni. A civil lakosság egy részét a harcok közben evakuálták Sztálingrád birtoklása presztízskérdéssé vált mind Hitler, mind Sztálin számára, és messze túlnőtt a város stratégiai jelentőségén. Az ostrom 1942. augusztus 21-én kezdődött Az ún délkeleti fronton a németek mellett harcoltak a szövetséges olasz, román és magyar csapatok is. (A második magyar hadsereg feladata Voronyezs térségének védelme volt a Don folyó mentén.) A szovjet ellentámadás 1942. november 19-én indult meg (Zsukov marsall irányítása alatt). A szovjetek északon és délen áttörték a jóval gyengébb olasz és román csapatok vonalát,

és katlanba zárták a németeket („sztálingrádi pokol”), akik megpróbáltak kitörni, de nem tudtak. 1943 január 12-én indult az utolsó nagy szovjet offenzíva a katlanban rekedt 6. német hadsereg ellen Paulus tábornok és az életben maradt 90 ezer német katona 1943 február 2-án megadta magát. (Először fordult elő a második világháború során, hogy egy német tiszt kapitulált.) Értékelés: a sztálingrádi szovjet győzelem fordulatot jelentett a második világháború történetében. Az 1943 júliusában zajló kurszki tankcsatában a szovjetek ismételten megállították a német offenzívát. A hadászati kezdeményezés mindkét csatában a szovjetek kezébe ment át. (Filmajánló: Ellenség a kapuknál; Sztálingrád)) II. Az antifasiszta koalíció létrejötte A Szovjetunió megtámadása utáni hónapokban megszületett az angol-amerikai együttműködési szándék (Atlanti Charta), amelyhez a Szu. is csatlakozott Az érintett országok

vezetői félretették ideológiai különbözőségükből adódó ellenérzéseiket, és legfontosabb céljuknak a náci Németország legyőzését tekintették. Többször is megerősítették, hogy csak a feltétel nélküli német kapitulációt fogadják el. (Egyesült Nemzetek Nyilatkozata, 1942 január 1.) Churchill, brit miniszterelnök, Roosevelt, amerikai elnök és Sztálin, szovjet pártfőtitkár személyes csúcstalálkozókon tárgyalták meg a háború folytatásának menetét és a háború utáni rendezés irányelveit. (Témák: Tk o) 1. teheráni konferencia (1943 november) 2. jaltai konferencia (1945 február) 3 potsdami konferencia (1945. július) (Az utolsó konferencián részben kicserélődtek a résztvevők: Anglia: Churchill, majd Attlee,/ USA: Truman, / Szovjetunió: Sztálin.) 7 III. A fordulattól a szövetségesek győzelméig (1943–1945) (A világháború befejező szakasza) I. A szövetségesek előrenyomulása 1943 folyamán már látszott,

hogy a szövetségesek lassú erőfölénybe kerülnek a németekkel szemben. Stratégiai fordulat következett be a keleti fronton (sztálingrádi és kurszki győzelem). 1943 nyarán megtörtént az olasz fordulat (Olaszország átállása a szövetségesek oldalára, Mussolini letartóztatása). Angolszász csapatok szálltak partra Szicíliában és megkezdték a lassú előrenyomulást az itáliai félszigeten („csigaoffenzíva”). II. Kelet-Európa felszabadítása A teheráni csúcstalálkozó után (a második front megnyitásának helyét Normandiában jelölték ki) nyilvánvalóvá vált, hogy Kelet-Európát a szovjet hadsereg fogja felszabadítani. A szovjetek 1943–44 folyamán felszabadították országuk egész területét, majd folytatták az előrenyomulást Németország felé. Románia és Bulgária átállt a szovjetek oldalára, Finnország kapitulált. Jugoszláviában a Tito vezette szerb partizánhadsereg a szovjetekkel együtt megkezdte a harcot a

németek és a horvát usztasák (a horvát fasiszták) ellen. 1944 augusztusában Lengyelország fővárosában felkelés robbant ki a német megszállás ellen a londoni emigráns kormány irányításával. A szovjet hadsereg nem avatkozott be, holott csapatai Varsó elővárosainál várakoztak. A németek kegyetlenül leverték a lengyeleket, és fővárosukat teljesen lerombolták (Varsó „a XX. század Karthágója” lett) 1945 áprilisára a szovjet hadsereg megszállta Lengyelországot és a londoni emigráns kormány helyett a velük együttműködő, kommunistákból álló lengyel kormánynak adta a tényleges hatalmat. Csehszlovákiában a szlovák partizánegységek nemzeti felkelést robbantottak ki, és együtt harcoltak a szovjetekkel a németek ellen. A megalakuló ideiglenes kormány Kassán kimondta a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségének elvét. A cseh-morva területeken egészen május 9-ig folytatódtak a harcok Értékelés: 1944 őszére a

keleti front fő hadszínterei áttevődtek Németországba és a középeurópai országokba. III. A második front megnyitása 1944. június 6-án (a D-napon) megindult az amerikai csapatok partraszállása az észak-franciaországi Normandiában. Ez az akció a legfontosabb hadművelet a háború befejező szakaszában, és egyben a történelem legnagyobb szabású hadművelete. A partraszállás főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok volt. Az első napon 50 ezer szövetséges katonát tettek partra óriási áldozatok árán. Ezzel megkezdődött Európa felszabadítása a náci uralom alól. Jelentősége: a németek erőik megosztására kényszerültek Az oroszországi hadműveletek miatt nem tudtak elegendő tűzerőt biztosítani az Atlanti fal 8 védelmére. (A fal 2600 km hosszú volt, a védelmet Rommel irányította) közlegény megmentése) (Filmajánló: Ryan IV. Németország összeomlása A normandiai partraszállás után a francia felkelők De

Gaulle tábornok vezetésével csatlakoztak a szövetséges csapatokhoz. Augusztus 25-én felszabadult Párizs, majd decemberig egész Fo. 1944 decemberében a németek erőteljes ellentámadást indítottak az Ardennekben Antwerpen visszafoglalásáért, de a szövetségesek megállították őket. 1944 folyamán az angol-amerikai légierő folyamatosan bombázta a német városokat (Drezdát térdmagasságig lebombázták.) 1945 márciusában a szövetségesek elérték a Rajnát (versenyfutás Berlinért), majd április 25-én az Elba folyó partján Torgau városánál találkoztak a szovjet és az amerikai felszabadító csapatok. 1945 áprilisában az angolszászok kijutottak a Pó-síkságra. Az olasz partizánok elfogták és kivégezték a menekülő Mussolinit (1945. ápr 28) A szovjet hadsereg április 24-én megkezdte Berlin ostromát. (Filmajánló: A bukás) Hitler április 30-án öngyilkos lett. Május 2 Berlin eleste 1945. május 8-án Németország aláírta a

fegyverszüneti egyezményt A potsdami konferencián (1945. július) a szövetséges nagyhatalmak vezetői megállapodtak a legfontosabb kérdésekben: – a nácizmus felszámolásáról és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról (nemzetközi bíróság felállítása) – Németország megszállási övezetekre való felosztásáról (4 zóna) – A németek kitelepítéséről Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról – A békeszerződések előkészítéséről és a további együttműködésről. V. Japán veresége Japán 1941 őszén tárgyalásokat kezdeményezett az USA-val a csendes-óceáni és a keletázsiai térség hatalmi viszonyainak rendezéséről. Célja a nagyhatalmi státusz megszerzése és a gyarmatosítás volt. Mivel az USA nem volt hajlandó kielégíteni Japán igényeit, a japánok 1941. december 7-én megtámadták a Hawaii-szigeteken állomásozó amerikai hadiflottát Pearl Harbor kikötőjében. Másnap az USA hadat

üzent Japánnak Az első támadás után Japán elfoglalta az USA és európai szövetségesei távol-keleti és csendes-óceáni gyarmatait. A harcok elsősorban a tengeren és a levegőben zajlottak, jórészt repülőgép-anyahajók igénybevételével. 1942 júniusában a japánok döntő győzelmet próbáltak kivívni, de a Midway-szigeteknél az amerikaiak megállították terjeszkedésüket. Ezután az USA flottái és repülőgépei egyre inkább átvették a kezdeményező szerepet a távol-keleti fronton. McArthur tábornok a híres „békaugrás hadművelettel” szigetről szigetre szorította vissza a japán flottát. 1944 októberében a Fülöp-szigetek térségében minden idők legnagyobb tengeri csatájában a 9 japánok döntő vereséget szenvedtek. 1945 június 26-án (az ENSZ megalakulásának napján) a szövetségesek felszólították Japánt a fegyverletételre – hatástalanul. 1945 augusztus 6-án és 9-én Hirosima és Nagaszaki városára az

amerikaiak atombombát dobtak, majd a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak. Sztálin kétmillió szovjet katonával elindult, hogy Kínában támadja meg a megszálló japán hadsereget a megegyezés szerint. Japán 1945. szeptember 2-án aláírta a kapitulációt Ezzel a második világháború véget ért. Magyarország a második világháború idején I. Magyarország háborús szerepvállalása A moszkvai vereség után, 1942-től a németek fokozottabb szerepvállalást követeltek Magyarországtól. 1942 tavaszán Horthy lemondatta Bárdossyt, és Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. (Kállay-kormány : 1942 márc–1944 márc) 1942 nyarán kezdték el kiszállítani a második magyar hadsereg 200 ezer katonáját a keleti frontra, Voronyezs térségébe. A rosszul felszerelt egységek feladata egy 200 km-es szakasz védelme és az orosz áttörés megakadályozása a Don folyó mentén. A második magyar hadsereg tragédiája 1943. január 12-én kezdődött az

urivi hídfőnél történt szovjet offenzívával, és két hétig tartott. A magyar parancsnokság (Jány Gusztáv vezérezredes) a német hadparancsnokságnak volt alárendelve és a németek óriási áldozatokat követeltek tőlünk. A Kállay-kormány hintapolitikája: Kállay miniszterelnök azt a feladatot kapta Horthytól, hogy a német szövetséget látszólag változatlanul fenntartva kezdeményezzen titkos fegyverszüneti tárgyalásokat az angolokkal. 1942 december 31-én megalakul a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet ifjabb Horthy Miklós vezetésével, hogy előkészítse az átállást. A kiugrás előkészítése nagyon nehézkesen ment, a Gestapo mindenről tudott. A németek nem bíztak többé a magyar szövetségesben, ezért Hitler Magyarországra küldte budapesti követnek teljhatalmú megbízottját, Edmund Weesenmayert a kiugrás megakadályozására. Értékelés: az óvatos külpolitikai fordulat előkészítése nem sikerült. A németek elhatározták

a szövetséges Magyarország katonai megszállását (Margaréta-terv). (Filmajánló: Szomorú vasárnap) II. Magyarország német megszállásának következményei 1944. március 19-én megkezdődött Magyarország német megszállása Kállayt és több száz magyar politikust, művészt, értelmiségit a Gestapo még aznap letartóztattak (feketelista). Az új miniszterelnök a volt berlini követ, Sztójay Döme lett. (Sztójay-kormány: 1944 márc.19–1944 aug 28) 1944 május–júniusában zajlott a vidéki zsidóság elhurcolása Auschwitzba (kb. 560 ezer ember). A deportálásokat Eichmann irányította A budapesti zsidóság deportálását Horthy az utolsó pillanatban leállította (megmenekült mintegy 200 ezer ember), mert kézhez kapta az 10 ún. auschwitzi jegyzőkönyvet A szövetséges légierő a német megszállás után megkezdte Magyarország bombázását. Horthy titkos tárgyalásokat kezdett a német szövetségből való kiválás érdekében (Tk.

146. o) Ez a törekvés különösen Románia kiugrása (1944 aug 23)után vett nagyobb lendületet. A kiugrás előkészítése a kormányfő, Lakatos Géza (1944 aug 29–1944 okt15) feladata lett volna. 1944 októberében magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába (előzetes fegyverszünet aláírása okt. 11-én), amelyben Mo vállalta, hogy visszavonul az 1937-es határok mögé, és hadat üzen Németországnak. (Debrecen környékén ekkor zajlott a második világháború legnagyobb tankcsatája a szovjetek és a németek között.) 1944. október 15 Horthy rádióbeszédben jelentette be Magyarország kilépését a világháborúból, és fegyverszünetet kért A kiugrási kísérletről csak nagyon kevesen tudtak, a magyar vezérkar pedig nem engedelmeskedett Horthy parancsainak. Horthy fiát a Gestapo elrabolta, az idős kormányzót pedig letartóztatták. Horthy német nyomásra a kiugrási bejelentést visszavonta és a nyilasok vezérét, Szálasi Ferencet

nevezte ki miniszterelnöknek (1944. október 16-tól), majd lemondott III. A nyilas uralom hónapjai Szálasi nemzetvezetőnek kiáltotta ki magát. Megkezdődött a leszámolás a nyilasok ellenfeleivel (Nemzeti Számonkérő Szék felállítása, a magyarországi katonai ellenállás vezetőinek kivégzése (Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kis János altábornagy, Tartsay Vilmos). Megkezdődött a zsidó gettók felállítása, az ország javainak és erőforrásainak teljes alárendelése a náci érdekeknek. Bevezetik a totális mozgósítást (általános hadkötelezettség 17–70 év között). Elképesztő a nyilasok brutalitása. Megkezdődnek a Duna-parti kivégzések (1944 december–1945. február) Emberek százait (ezreit?) lövik bele a Dunába, verik agyon a nyílt utcán. A vészkorszak hónapjaiban a felkoncolással való fenyegetés ellenére is sokan vállalkoztak az üldözöttek bújtatására. Híres embermentők: Raoul Wallenberg, svéd követségi titkár, Angelo

Rotta pápai nuncius (a vatikáni követ Budapesten), Carl Lutz svájci konzul, Giorgo Perlasca olasz kereskedő, Salkaházy Sára apáca, gróf Ocskay László nyugalmazott magyar katonatiszt és még sokan mások; diplomaták, szerzetesek, apácák, egyszerű emberek, akiknek a nevét nem ismerjük. (Védett házak, hamis svéd és spanyol útlevelek, ennivaló, búvóhely biztosítása.) 1944 végén megkezdődött Budapest ostroma (1944. dec 26–1945 febr 13), amit a fővárosban egymillió ember szenvedett végig. Hitler Budapestet ostromlott erődnek nyilvánította, amit az utolsó leheletig tartani kell. Ezért is volt olyan sok áldozat Ugyanakkor az országot megszálló szovjet hadsereg is rendszeresen követett el erőszakot, törvénytelenséget (rablás, fosztogatás, nők megerőszakolása). Rendkívüli volt az éhező, beteg, sokat szenvedett lakosság kiszolgáltatottsága. (Budapest volt a „második Sztálingrád”.) 11 IV. Magyarország háborús

veszteségei Anyagi veszteségek: a háborúban elpusztult a nemzeti vagyon 40%-a. Romba dőlt Budapest. Felrobbantott hidak, kibombázott lakások, vidéken a tankok tönkre tették a termőföldet, évekig nem lehetett vetni és aratni a háború miatt. Humán veszteségek: kb. egymillió halott Ebből kb 500 ezer zsidó származású magyar állampolgár a holokauszt áldozata lett, kb. 350 ezer katona esett el harc közben, és kb 120– 150 ezer volt a civil áldozat. Egymillió ember nyugatra menekült a felelősségre vonás és a szovjetek elől. Magyarország embervesztesége a népesség összlétszámához viszonyítva egyike volt a legmagasabbaknak a Szovjetunió, Lengyelország és Németország után. (A második világháborúnak világszerte összesen 50 millió áldozata volt.) 12