Történelem | Középiskola » A parlamentáris demokrácia működése Magyarországon

A parlamentáris demokrácia működése Magyarországon 1990. NKA-nál (Nemzeti Kerekasztal) dolgozták ki a rendszerváltás jogi hátterét Megállapodtak, hogy új alkotmányt nem hoznak létre, hanem a meglévőt módosítják:  szocialista részeit eltávolítják  emberi szabadságjogokat belefoglalják Alkotmánymódosítás! Felvázolta, hogy milyen rendszerben működik az ország. Az alkotmány Legfőbb törvényhozó hatalom: Országgyűlés ↓ Közvetlen választás alapján kerülnek be a tagjai. Választópolgár: minden 18 életévét betöltött magyar állampolgár .Választójog:  általános  titkos  egyenlő T Ö 1. Országgyűlési képviselő választások 4 évente (386 hely) R a) Egyéni választó körzetből (176 hely) V - 750 ajánlószelvény összegyűjtése szükséges az induláshoz É - Az ajánlószelvényt minden 18. életévét betöltött magyar N állampolgár kap kb. 2 hónappal a választás előtt Y - A szavazni a szavazólapon

feltüntetett egyéni jelöltekre, valamint a H pártlistákra lehet a szavazáson O  egyéni szavazólap (nevek szerepelnek rajta) Z lehet 1 vagy 2 fordulós Ó H A T A L O M - 1 fordulós: ha vmelyik jelölt megszerezte az szavazatok 50%+1-et, valamint a részvételi arány meghaladja az 50%-ot - 2 fordulós: 2 héttel később újabb szavazás, melyen a 3 legerősebb jelölt, vagy minden legalább 15%-ot elért jelölt között a relatív többség dönt b) c) Területi listáról (152 hely, csak pártok) - a párt akkor állíthat területi (megyei) listát a választáson, ha egy megyén belül a választókörzetek 1/4-ben, de legalább 2 helyen tud jelöltet állítani (megyei lista, fővárosi lista) - szavazáskor pártokra lehet szavazni  területi szavazólap (pártok szerepelnek rajta) Országos listáról (58 hely, csak pártok) - egy párt akkor állíthat országos listát, ha legalább 7 megyei listát tud állítani - egy párt akkor kaphat területi és

országos listáról mandátumot, ha országosan legalább 5%-os szavazati arányt ér el  kompenzációs lista  Összeáll a parlament! 2. Helyi önkormányzati képviselő választások (4 évente, az országgyűlési választások után fél évvel) Helyhatósági választások önkormányzati testület + polgármester 3. EP- választások (Európai Parlament) (5 évente) - Hazánk 22 képviselővel rendelkezik a 736 fős testületben - A szavazáson csak pártlistára lehet szavazni T Ö R V É N Y V É G R E H A J T Ó H A T A L O M Kormány képviseli a törvényvégrehajtó hatalmat. Kormány élén: miniszterelnök (1) Kormány A kormány tagjai: miniszterek (több) ↓ minisztériumok Államfő: köztársasági elnök Kormányfő: miniszterelnök  A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja.  parlamenti többség szükséges a kormányalapításhoz. - pártok előre megmondják, hogy közülük ki a jelölt -

a köztársasági elnököt az ogy. választja 5 évre - köztársasági elnök feladata reprezentatív (kifejezi a nemzet egységét) pl.: választások napjáról dönthet, hadsereg főparancsnoka, kitüntetéseket ad, nagyköveteket nevez ki 1. köztársasági elnök: Göncz Árpád (SZDSZ) (1990-2000) 2. köztársasági elnök: Mádl Ferenc (FIDESZ) (2000-2005) 3. köztársasági elnök: Sólyom László (Védegylet, FIDESZ, KDNP, MDF) (2005- ) B Í R Ó I H A T A L O M Szervei: 1. Legfőbb Ügyészség - vádemelés, ha bizonyíték van rá, hogy bűncselekmény történt - legfőbb ügyészhez lehet fordulni a problémákkal 2. Legfőbb Bíróság - bírók döntenek Történt-e bűncselekmény? Elegendő bizonyíték van-e? Bűnös/ ártatlan? - nem az ártatlanságot, hanem a bűnösséget (vádat) kell bizonyítani - ártatlanság vélelme Mindaddig ártatlan a gyanúsított, amíg be nem bizonyítják bűnösségét. - minden, amit nem tilt a törvény: szabad 3.

Alkotmánybíróság - alkotmánynak ellent mondó törvényt nem lehet hozni - alkotmánymódosítást a parlament 2/3-ának kell megszavaznia - 2/3-os törvények Akkor vezetik be ezen törvényeket, ha megvan a parlamentben a 2/3-os többség  stabilitásért További szervezetek: a) Állami Számvevőszék - állam gazdálkodását ellenőrzi - a törvényeknek megfelelően lett-e felhasználva a pénz b) Ombudsman - ha vkit alkotmányos jogában megsértenek, fordulhat az Ombudsmanhoz pl.: nem vettek fel egy munkahelyre, mert roma vagyok  Kissebségi Ombudsman  kártérítés Hatalmon lévő kormányok:  1990-1994: MDF – FKGP – KDNP ; (Antall József  Boross Péter)  1994-1998: MSZP – SZDSZ (Horn Gyula)  1998-2002: FIDESZ – FKGP – MDF (Orbán Viktor)  2002-2006: MSZP – SZDSZ (Medgyesi Péter  Gyurcsány Ferenc)  2006-2010: MSZP – SZDSZ (Gyurcsány Ferenc  Bajnai Gordon)  2010: FIDESZ – KDNP (Orbán Viktor)