Tartalmi kivonat
A nyelvhasználat, mint kommunikáció 1. A nyelv és a beszéd viszonya: a) a nyelv: eszközrendszer, a beszédtevékenység alapja b) a beszéd: a nyelvi eszközrendszer aktuális alkalmazása a kommunikációs folyamatban, a nyelv használata 2. A nyelvhasználat módja a stílus (a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése az adott kommunikációs helyzetben) 3. A nyelvhasználatot meghatározó alapelv: az együttműködés alapelve: a) a beszélő arra törekszik, hogy megértesse magát a hallgatóval, b) a hallgató arra törekszik, hogy megértse a beszélőt. 4. A nyelvhasználat módját meghatározzák: a) a kommunikációs folyamat tényezői: – – a belső tényezők: a beszélő személyisége, életkora, lelkiállapota a hallgató személyisége, életkora, lelkiállapota a kommunikáló felek kapcsolata a kommunikáló felek előismeretei, tapasztalatai a mindkét fél által ismert kódrendszer a külső tényezők: a
közlés témája a beszédhelyzet a kommunikáció közege (a csatorna) a kommunikációs zaj b) a kommunikáció célja, funkciói – tájékoztatás – érzelmek kifejezése – felhívás – kapcsolatteremtés, -fenntartás, -lezárás, – esztétikai szerep, – értelmező szerep 5. A meghatározó elemek függvényében más és más a nyelvhasználat: a) szövegalkotási mód (a szöveg terjedelme, megszerkesztettsége) b) mondatalkotási mód (modalitás, mondatszerkesztés) c) szóhasználat