Középiskola > Műelemzések > Ady Endre társadalombírálata és hazaszeretete

Ady hazaszeretete

Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezető erejét a parasztságban látja, erről tanúskodik Dózsa György unokája című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erő egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövőről nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költő előtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza.

Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, ő is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrő érzés, ostorozó nemzetféltés. A költő arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetőségeinket Európában, s megfelelő nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettősséget érzünk. Magyarság-verse önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására). Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.

A Tisza-parton (1906)

Az orosz polgári forradalom felhívja a költő figyelmét, hogy Magyarországon is változások kellenének. Politikai, gazdasági változások, mert országunk elmaradt. A vershelyzetből kiderül, hogy Ady Magyarországról ír. A Tisza-part Magyarország jelképe. A Tisza = jelen, Kelet, Magyarország. <–> Gangesz = múlt, Nyugat, India kultusza, művelődés. (Szembeállítás.) A sivatag szó a jelenlegi Magyarország helyzetét jelképezi. A sivatag terméketlen, kopár terület, de valaha termő lehetett vagy azzá változtatható. A „durva kezek”-kel utal a politikai, hatalmi viszonyokra, amelyek gátolják a fejlődést, a jelen ezért kilátástalan.

A magyar ugaron

Az ugar a magyar elmaradottságot jelentő jelkép. A versben a kacagó szél a változásokat hirdető forradalom, vagy a költő dühe, hogy a magyar ember hagyja magát ilyen körülmények közé süllyeszteni, és képes így élni. A mozgalmasságot jelképezi a „gázolok” szó: a költő megpróbál változtatni a helyzeten.

Föl-földobott kő (1909)

A költő külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelől az elvágyódást, a menekülést, másfelől a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költő. A “föl-földobott kő”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézségi erő egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kő visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettőssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.

• Csanády Miklós - Iskolai portál Linux alapon / 2002, 157 oldal
  
  
• Kovács Krisztina - Táj és térképzetek Hunyady Sándor prózájában / 2013, 8 oldal
  
  
• Nyárády R. Károly - Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig / 1997, 34 oldal
  
  
• Ady Endre / 2006, 4 oldal
  
  
• Kirády Attila - Mesterséges intelligencián alapuló számítógépes szakértői rendszer felhasználási lehetőségei a katonai és rendőri állomány alkalmasság-vizsgálatain / 2008, 14 oldal
  
  

Arany János: Kertben Kertben című versében Arany, mint magányos kertész jelenik meg, aki búsan dolgozgat gyümölcsfái között, majd elgondolkodik a szomszédban látható jelenten. Ahol a férj meghalt feleségének készít koporsót néhány ócska bútorból. Műfaja elégia, mert szomorú hangvételű lírai költemény. A költő kertészkedés közben mutatja be önmagát. Ez a tény...

Ady Endre 1877-ben született, Petőfi Sándor 1823-ban, míg József Attila 1905-ben, tehát elmondhatjuk hogy időben József Attila és Ady Endre ismerhették egymást, azonban a verseik keletkezésekor Petőfi már nem élt, de adhatta verse az ihletet a másik két költőnek. Minden vers alap és meghatározó motívuma illetve témája a tél, a magány, elhagyatottság. József Attila verse különbözik...

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...