Nyelvtanulás | Magyar » A szójelentés

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:156
Feltöltve:2010. március 12
Méret:51 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A szójelentés 1. A szó = a nyelvi jelek egyike 2. A nyelvi jel részei: a) Jelölő – hangalak b) Jelölt – jelentés 3. A hangalak és a jelentés közötti viszony a) alaki hasonlóságon alapul  a hangutánzó és  a hangulatfestő szavak esetében. b) társadalmi megállapodáson alapul a szavak többségében. 4. A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés kapcsolata szerint: a) egyjelentésű Egy hangalak – egy jelentés b) többjelentésű Egy hangalak – több, egymással pl. szem, gerinc, fül pl. lány, apa, gép, virág kapcsolatban lévő jelentés c) azonos alakú Egy hangalak – több, egymással pl. terem, török, nyúl, szemét kapcsolatban nem lévő jelentés d) hasonló alakú Két hasonló hangalak – két, egy- pl. helyiség / helység, egyelőmástól eltérő jelentés e) rokon értelmű re / egyenlőre Több hangalak – azonos vagy több, pl. kacag, nevet, vihog, röhög egymással rokon jelentés f) ellentétes

jelentésű Két hangalak – két, egymással el- Pl. ég – föld, élő – halott, lentétes jelentés g) hangutánzó kicsi- nagy Hangokat, zörejeket hangzásával is Pl. kattog, zizeg, sikolt kifejező hangalak h) hangulatfestő Cselekvések hangulatát hangzásá- Pl. döcög, libeg, pipogya val is kifejező hangalak 5. A felsorolt szócsoportok alkalmazása a) gazdagítja nyelvhasználatunkat, b) különösen nagy szerepet játszik a szépirodalmi stílusban. 6. Az azonos alakú és a többjelentésű szavak a szövegkörnyezetükben nyerik el jelentésüket Az állandósult nyelvi formák 1. Állandósult nyelvi formák: szó értékű szókapcsolatok, amelyek a) több szóból állnak, de a jelentésük gyakran egyetlen szóval is megfogalmazható b) szavait nem cserélhetjük ki más szavakra, mindig ugyanabban a formában használjuk őket 2. Az állandósult nyelvi formák: Szólás, szóláshasonlat Közmondás Szállóige 3. a) A szólások

egészében mást jelentenek, mint a szólásokat alkotó szavak külön-külön. Pl. itatja az egereket, fenn hordja az orrát, kiszúrja a szemed b) A szóláshasonlatok felismerhetők a mint kötőszó használatáról. Igen szemléletesen fejeznek ki bizonyos emberi cselekedeteket vagy tulajdonságokat. Pl ravasz, mint a róka, - alszik, mint a bunda c) A közmondások is az emberi magatartásra vagy jellemvonásokra vonatkoznak. Ezek valamilyen tanítást, intelmet fogalmaznak meg. Pl Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. – Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok d) A szállóigék is sokszor bölcsességeket, tanításokat tartalmaznak. Ezek azonban abban térnek el az eddig felsorolt állandósult szókapcsolatoktól, hogy a szerzőjük ismert. Valamilyen híres személyiség leírt vagy kimondott valaha valamilyen bölcs vagy szép gondolatot, és ezt megőrizzük emlékezetünkben, sokszor idézzük is. Pl „Hass, alkoss, gyarapítsd, s a haza fényre

derül.” 4. Az állandósult szókapcsolatok szerepe: a közlés képszerűsége, gazdagítása