Nyelvtanulás | Magyar » A szöveg szóban és írásban

A szöveg szóban és írásban 1. Szövegtípusok: a) a kommunikáció típusa szerint:  dialogikus  monologikus b) a kommunikációs funkciók szerint:  elbeszélő  leíró  érvelő c) a kommunikáció közege (a csatorna) szerint:  szóbeli   társalgás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, beszámoló, szónoki beszéd stb. írásbeli  levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, értekezés, novella stb. 2. Az élőbeszéd és az írott szöveg közötti különbségek: Élőbeszéd Írott szöveg Akusztikai jellegű (hangok). Vizuális jellegű (betűk). Időbeliség jellemzi. Térbeliség jellemzi. Gyors gondolkodást, azonnali szövegalkotást Időt enged a gondolkodásra. kíván. A hallgató azonnal visszajelezhet. A visszajelzésre csak később van lehetőség. A beszélő reagálhat a hallgató visszajelzései- A késleltetett visszajelzés miatt nincs mód a re (kapcsolat-helyreállítás, értelmezés stb.)

kapcsolatteremtésre, -helyreállításra. Nyelvhasználati különbségek Ösztönösebb, igénytelenebb nyelvi viselke- Tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedés. dés. Lazább, szabálytalanabb szövegszerkesztés. Szabályosabb, megformáltabb szerkezet. Lazább, szabálytalanabb mondatszerkezetek Szabályosabb, megformáltabb mondatszer(pl. tagolatlan és hiányos mondatok) kezetek. Változatosabb mondat modalitás. Mérsékelten változatos modalitás. A köznyelvi normától eltérő, gazdagabb, A köznyelvi normákhoz szigorúbban alkalegyénibb szóhasználat (pl. diáknyelv, szleng mazkodó szóhasználat stb.) Verbális eszközök mellett szerepet kapnak a A szövegfonetikai eszközöket írásjelekkel, nonverbális eszközök is (gesztusnyelv, szö- aláhúzásokkal, kiemelésekkel helyettesítjük. vegfonetika) A gesztusnyelvre nincs lehetőség. 3. A fenti különbségeket tovább árnyalják az egyéb kommunikációs tényezők: a) az írott vagy szóbeli

szöveg műfaja b) a közlés témája c) a kommunikáló felek viszonya d) a beszédhelyzet e) stb