Irodalom | Tanulmányok, esszék » Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében

Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében Műfaji sokfélesége • A magyar stílusszintézis megteremtője. • A kor szinte minden műfaji törekvése fellelhető műveiben – akár egy versen belül is. • Életművében többféle műfaj és stílus jelenik meg. Ezeket ő szintézisbe hozta • Élete során a racionalizmustól egészen a romantikáig jut el + szentimentalista művek • Művei többféleképpen csoportosíthatók: Lírában, drámában és epikában is írt maradandót.  Dráma: - 1793 A méla Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon (befejezetlen)  Epika: - 1794-96 Árpádiász (befejezetlen) - 1799 Dorottya (vígeposz)  Líra: - diákként írta zsengéit, melyeket később teljes versekké dolgozott át  pictura és sentencia - népdalokat, népverseket gyűjt - gondolati költészet  klasszicista ódák  pictura és

sentencia  leginkább zsengéken alapulnak Az estve, Konstancinápoly - elégiák  elégiko-óda A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz - szerelmi költészete  Lilla-versek Műveiben többféle stílusirányzat fellelhető.  Klasszicizmus  Szentimentalizmus  Rokokó  Népiesség 1 Szkolcsek Judit 10.a Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében Felvilágosodás és klasszicizmus • A francia felvilágosodás nagy hatással volt rá. Verseiben gyakran jeleníti meg a felvilágosodás eszméit, gondolatait. • Csokonai egyik példaképe Rousseau volt, mégsem egy az egyben másolta a rousseau-i eszméket, hanem beolvasztotta azokat saját korába. A legfontosabb elemeit azonban megtartotta életelvének, az arany középutat, s ehhez mindvégig ragaszkodott. • A klasszicista stílusjegyek leginkább a felvilágosodás szellemében írt verseiben mutatkoznak meg. • Az iskolában tanult kétféle versalkotási

módból (pictura és sentencia) alakultak ki későbbi nagy gondolati versei. Ezek klasszicista ódák • Ezekben a stílusjegyekben íródtak Az estve és a Konstancinápoly című ódái. • Az estve keretes szerkesztésű, a sentencia részt két pictura rész fogja közre. A verset természeti képpel indítja, az idillt az ember belépése töri meg. A mű a civilizáció romlottságát mutatja be (Rousseau). • A Konstancinápoly című művében Csokonai a város látványosságait kezdi el bemutatni múzsájának. A pictura rész után a mű átcsap egy erős valláskritikába A mohamedán vallás kritizálásával áttételesen bírálja a keresztény vallást is. A mű egy jövő béli látomással végződik. A versen Voltaire hatása érződik Rokokó • Legfontosabb jellemzője a miniatűr kultusz, mindent lekicsinyít, apró állatok, kicsinyítő képzők jelennek meg a művekben. • A rokokó tárgyköre az epekedő, enyelgő, boldog és viszonzottnak

érzett szerelem, olykor finom erotika. • Egy idilli tájban egy idilli szerelmes pár jelenik meg. • Sok költői kép, finom, aprólékos kidolgozás. • Rokokó stílusjegyek itt-ott fellelhetők Az estve és A Reményhez című versekben. Szentimentalizmus • Lilla elvesztése új irányt adott költészetének. • A szentimentalizmus a romantikához közeli, az érzékenység kultuszát értjük rajta. Az empirizmusra épült, az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja és állítja az irodalmi alkotások középpontjába. Az érzelmek szabadságát hirdeti Az empirizmusra épül 2 Szkolcsek Judit 10.a Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében • Ebben a korszakban lírai, elégikus verseket írt. A Magányossághoz című verse az egyik legkiemelkedőbb szentimentalista alkotása. • Csokonai a zsibongó város elől a természet magányába menekül, ott talál menedéket. A magány mentsvár a költőnek, benne találja meg belső

harmóniáját. • A Reményhez és A tihanyi Ekhóhoz című versei is szentimentalista jegyekben gazdagok. Népiesség • A népdalokat is gyűjtő Csokonai írt olyan költeményeket, amelyekben már a parasztdalok nyelve, ízlése is jelen van. • Parasztdalok nyelve, ízlése, népies helyzetdalokkal, életképekkel Petőfi útját készíti elő. Klasszicista ódái • Klasszicista elvek alapján épülnek fel. • Gondolati költemények, gondolati ívük van. Logikus építkezés • Képi kiindulási pont, amit gondolatokká bont ki. • A felvilágosodás különböző nézeteit fejtik ki. • Pictura és sentencia • Érezhető rajtuk Rousseau és Voltaire hatása. • Az estve, Konstancinápoly Elégiái • Személyesen megélt dolgokról ír, többnyire negatív körülmények között keletkeznek. Itt a magányosság válik értékké. • Az igazán jókat a kollégiumból való kicsapása és Lilla elvesztése után írja. • Szerepelnek

bennük a szentimentalizmus bizonyos elemei. • Alapvető ellentétre épít, önmagát állítja szembe a társadalommal. • Nem a tiszta műfaj jelenik meg => elégiko-óda o Fogalmakhoz írja elégiáit (ekhó, remény, magány), azokat isteni magasságba emeli. • A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz 3 Szkolcsek Judit 10.a Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében Dorottya • 1799-ben somogyi tartózkodása idején írta meg Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Farsangon c. komikus eposzát • A cselekmény időtartama 24 óra. Színhelye: Esterházy herceg kaposvári kastélya • Egy kisszerű és nevetséges történetet ad elő a hősköltemények modorában, az antik eposzok kellékeit is felmutatja. • Kritikájának éle az ellen irányul, hogy a nemesség megtagadja a nemzeti hagyományokat, szokásokat, és e helyett az idegenekét majmolja. • A komikum áthatja a mű minden részét. Árpádiász •

Szeretette volna, ha Magyarországnak is van saját nemzeti eposza. • 1794 és 96 között kezdte el írni, 1800 után megpróbálta folytatni. • Végül a mű befejezetlen marad. 4 Szkolcsek Judit 10.a