Történelem | Középiskola » Az angol rendi állam

Az angol rendi állam I. Hódító Vilmos, francia lovag 1066-ban legyőzte az angolszász uralkodót és meghonosította a hűbériséget. Angliában azonban egy sajátos hűbéri rendszer alakult ki, mert minden vazallus közvetlenül a királytól kapta birtokait, így csak neki tartoztak hűséggel. Angliában egy erős királyi hatalom jött létre. Az uralkodó a királyi tanáccsal együtt uralkodott, ami főnemesekből és főpapokból állt. Létrehoztak egy új hivatalt, a kancelláriát, ami az oklevelek kiadásával foglalkozott. A király által kijelölt sheriffek pedig a grófságokat vezették Vilmos családjának kihalását követően az Anjou-házi II. Plantagenet Henriket ismerték el angol királynak, de így az angol király a francia uralkodó hűbérese lett. A francia hadjáratoktól távolmaradó angoloknak (a távolmaradás kiváltásáért) pajzspénzt kellett fizetniük. A király ezen a pénzen zsoldosokat fogadott. II Henrik utódai - I Oroszlánszívű

Richárd és Földnélküli Jánoselvesztették a család franciaországi birtokait A főnemesség1215-ben kiadatta Földnélküli Jánossal a Magna Charta Libertatumot (Nagy Szabadságlevél), ami beleszólást biztosított a lordok számára a hatalomba és ellenállási joggal ruházta fel őket. A király nem vethetett ki adót a tanács beleegyezése nélkül, és a nemeseket nem fogathatta el bírói ítélet nélkül. 1264-ben a király megszegte a Magna Charta-t és adót vetett ki népére, ami miatt a főnemesség fellázadt. Összehívták az angol parlamentet, de a lázadás elbukott. Megerősödött a királyi hatalom korlátozásának gondolata Létrejöttek a rendek. Az érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú, azonos érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. Angliában a lordok (papság, nemesség) mellett a lovagok, majd később a polgárság is érvényesíteni tudta politikai érdekeit, és ők alkották a rendeket. I. Edward 1295-ben

összehívta a parlamentet Ettől kezdve velük együtt kormányozott és kialakult a rendi monarchia. A rendi kormányzás lényege a hatalommegosztás a király és a rendek között –rendi dualizmus. A rendek legfőbb feladata volt az adómegajánlás, de a király velük együtt hozta a törvényeket. Kialakultak az egykamrás és a kétkamrás rendi gyűlések, attól függően, hogy a rendek együtt (egykamrás) vagy külön (kétkamrás) szavaztak. Az angol parlament kétkamrás volt. A lordok házában személyesen jelenhettek meg a főnemesek és a főpapok, az alsóházban a lovagok és a jómódú polgárok képviselői választás útján kerülhettek be