Történelem | Középiskola » Az amerikai polgári forradalom

Az amerikai polgári forradalom Az USA létrejötte Az 1774-83. között zajló függetlenségi háború során jött létre Területe Angliától, Franciaországtól, Spanyolországtól, Oroszországtól, Mexikótól átengedett, átadott, vásárolt, vagy háborúval szerzett föld. Az 1830-ban kötött Missouri-egyezmény értelmében a 36 szélességi foktól délre engedélyezik a rabszolgatartást. Észak és Dél eltérő fejlődése Az Egyesült Államok atlanti partvidékén, Angliával szinte egyidőben, végbement az ipari forradalom. 1860-ra - a világtermelés 15%-ával - az USA már a negyedik ipari hatalom A hajóépítés és a könnyűipar mellett kiemelkedő helyet foglalt el a mezőgazdasági termelőeszközöket előállító iparág. Északon ugyanis a fejlődés egyik lendítője a szabad föld, a virágzó farmergazdálkodás volt Amerika gyors fejlődését legjobban a vasútvonalak hosszának növekedése szemlélteti. A vasút kapcsolta be a távoli földeket

a világpiac vérkeringésébe. A vasút civilizálta a „vadnyugatot", a vasút hozta a kivándorlók tömegeit. A lefektetett sínek hossza 1870-ben elérte az 50 ezer mérföldet. Ez nagyjából annyi, mint Európa összes országának vasútja Az amerikai Délen az ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá. Az ültetvényeken Afrikából behurcolt néger rabszolgák dolgoztak. A megtermelt nyersanyag - első helyen a gyapot állt - főként az európai gazdaságot táplálta. A társadalom szerkezete - szemben Észak demokratikus hagyományaival - rendkívül ellentmondásos volt. A törvény egyenlőnek mondta a gazdagot és a szegényt, és a rabszolgatartók, mint tőkés vállalkozók, liberális elveket hirdettek, de az ültetvényes arisztokrácia tekintélyét az ún. „szegény fehérek" milliói nem vonhatták kétségbe. A vagyontárgyként kezelt rabszolgáktól pedig a legelemibb személyiségi jogokat is megtagadták. Az újkori rabszolgaságot a

spanyol és a portugál gyarmatosítók honosították meg Észak- és DélAmerikában, de az élelemtermelő rabszolgaültetvény a XVIII-XIX. század fordulóján már nem volt kifizetődő. A lassú elhalás Iett volna a sorsa az Egyesült Államokban is Erre számítottak az „alapító atyák", az amerikai alkotmány alkotói, amikor a rabszolgaságot végül - a nemzeti egység megőrzése érdekében - nem törölték el. Egy váratlan fordulat, az ipari forradalom által keltett gyapotéhség azonban új lendületet adott a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodásnak. Észak ↔ Dél ipari forradalom (hajóépítés, gépgyártás, könnyűipar, vasútépítés) 95 ipar lassú fejlődés 5 farmergazdálkodás ipari termelés megoszlása (%) mezőgazdaság demokratikus társadalom ültetvényes gazdálkodás (gyapot, dohány) arisztokratikus (ültetvényesek, szegény fehérek, rabszolgák) A szabad munkaerő és a szabad föld az iparosodott

északon, más-más okból, de munkásnak, tőkésnek egyaránt érdekében állt. (Az USA-ban nagy volt a munkaerőhiány) A déliek viszont, akik rablógazdálkodást folytattak, arra törekedtek, hogy a rabszolgatartást mind újabb területekre kiterjesszék, és kimerült földjeikről a rabszolgákat oda telepítsék. Az ültetvények a tőkés világpiacra termeltek - de nem a nemzeti piacra. szabadkereskedelem hívei voltak, míg az északiak vámokkal akarták iparukat a brit versenytől megvédeni. Észak erős államhatalmat akart, hogy a Csendes-óceánon megnyíló gazdasági és hatalmi lehetőségeket kiaknázhassa. Az ültetvényesek azt szerették volna, ha az egyes államok függetlensége nő Észak és Dél ellentétének kiéleződése A politikai szenvedélyeket egy-egy államnak az Unióba való fölvétele kavarta föl: engedélyezzék-e az új államban a rabszolgaságot vagy sem. Kansas fölvételekor (1854) az ellentétek már fegyveres harccá fajultak.

A déli államok, tudván, hogy a bevándorlás Északot erősíti, az Unióból való kilépést fontolgatták. Az ellentétek a pártviszonyokat is meghatározták A hagyományos két párt közül a Demokrata párt - miután a radikális elemek kiváltak - a déli érdekek szószólója lett. A liberális párt romjain létrejött Köztársasági párt viszont a farmerek és a gyáriparosok gyűjtőmedencéjévé vált. Programjába vette a rabszolgaság korlátozását, és a telepesek ingyen földhöz juttatását. A köztársaságiak demokrata szárnya már ekkor a rabszolgaság eltörlését követelte. Ezért harcolt számos egyházi és világi szervezet, emberbarát és forradalmár A rabszolgaság eltörléséért folytatott harc legendás hőse és mártírja volt John Brown, aki már a kansasi polgárháborúban kitűnt. Néhány elszánt emberrel fölkelést akart kirobbantani, de vereséget szenvedett, és halálra ítélték (1859). Másfél év múlva farmerek és

munkások ezrei a „John Brown testé"-t énekelve mentek a harctérre. A polgárháború (1861-65) 1860-ban a köztársaságpárti Lincolnt választották az Egyesült Államok elnökévé. Válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt (laza államszövetséget) alakítottak. Lincoln az elszakadt államokat lázadóknak nyilvánította. Kitört a polgárháború A gazdasági és a népességi túlsúly az északiak oldalán volt. 22 millió lakos, csaknem valamennyi ipari üzem, szemben a Dél kb. 9,5 millió lakosával (ebből 3,5 millió néger) A háború mégis látványos déli sikerekkel kezdődött Lee tábornok vezetésével. Régóta készültek a háborúra, és a hivatásos tisztikar nagyrészt az ültetvényes arisztokrácia fiaiból került ki. Az északiaknak harc közben kellett megszervezniük a hadsereget. Jelentős szerepet játszottak az európai származású, a 48-as forradalmakban iskolázott tisztek. Legalább 1500 volt

48-49-es magyar honvéd harcolt például, többnyire rangban, az Unió hadseregében. Fél tucat lett tábornok Asbóth Sándor honvéd alezredes (Kossuth hadsegéde) és Stahel-Számvald Gyula honvéd hadnagy altábornagyi rendfokozatot ért el. A háborúban akkor következett be fordulat, mikor mind a politikában, mind a harcászatban radikális elveket érvényesítettek. 1863-ban Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli fölszabadítását a lázadó államok területén. Törvénybe iktatták, hogy a farmerek (115 holdig) ingyen földet igényelhetnek a megnyitott nyugati területeken. Munkás- és farmerezredek alakultak, amelyek maguk választották parancsnokaikat. Új, tehetséges vezérek tűntek föl, mint Grant és Sherman tábornokok A négerek északra szöktek, és tömegesen a hadseregbe léptek. A déliek sorozatos vereségek után letették a fegyvert. Öt nappal később a rabszolgatartók gyilkosa halálra sebezte Lincolnt Az amerikai államok

közötti háború egy második amerikai forradalommá fejlődött. Ez a forradalom fölszámolta a rabszolgatartást (most már az Egyesült Államok egész területén). Mivel a déli vezető réteg vagyona - voltaképpen tőkéje - nagyrészt rabszolgákból állt, a rabszolgák fölszabadítása a tulajdon kisajátításával volt egyenlő. A mezőgazdaságban uralkodóvá lett a szabad farmergazdaság. Egymással vetélkedő ellenséges államok helyett hatalmas, egységes nemzeti piac született, mely a vállalkozói gazdaság minden addiginál hatalmasabb növekedésének nyitott utat. A résztvevő 4 millió emberből 1,5 millió halt meg, vagy vált nyomorékká. Végül megmarad az USA egysége, egységes nemzeti piac fejlődik ki, délen is elterjedtek a tőkés viszonyok. A polgárháború után megszilárdul a parlamenti demokrácia és az USA a 20. századra politikailag is nagyhatalommá válik. Azonban mégsincs minden rendben: a győztes északiak töltik be a

déli hivatalokat, a feketéket kiszorítják a választójogból, 1867-ben megjelenik a Ku-Klux-Klán, melynek célja a négerek megfélemlítése; délen 8 milliós „fekete zóna” alakul ki