Történelem | Középiskola » Magyar feudális állam a XIII. században, IV. Béla és II. András idején

Magyar feudális állam a XIII. században, IV Béla és II András idején II. András (1205-1235) Trónviszályok: Imre (1196-1204) ↔ András birtokadományozás bárók (kiemelkedő főurak) megnyerése királyi birtokállomány lecsökken (75%50%) egész vármegyék eladományozása 1205 után is folytatódik Új berendezkedés: „Birtokadományozásban legjobb mérték a mértéktelenség” Szent Istváni rendszer veszélybe kerül királyi hatalom a királyi földbirtokon (várispánságok) nyugszik ?:Hogyan teremtsék elő a királyi udvar ellátásához & hdj-okhoz az anyagiakat? ?:Hogyan érvényesül a királyi akarat az országban? gazdasági fejl. regálékből (királyi felségjogon szedett jövedelem) származó bevételek növelése: adók, vámok pénzváltás (kamara haszna – lucrum camarae) – évente új pénzért illeték (akár 50%) + pénzrontás (előző évinél kevesebb nemesfémtartalom) királyi jövedelmek kezelője: tárnokmester (Apodfia

Dénes) pénzverő kamarák felállítása vámokkal és sókereskedelemmel együtt bérbe adja (zsidók&izmaeliták)elégedetlenség + költséges hdj-ok (Halics, Szentföld) főurak magánhadseregeinek (bandériumok) igénybevétele (← birtokadományozások várkatonaságon alapuló királyi haderő válsága) + Gertrúd rokonainak kedvez 1213 Pilis meggyilkolják (Bánk nádor) Az Aranybulla mozgalom:  földadományozásból kimaradt bárók.  serviensek (servientes regis – király szolgái; katonai szolgálat köteles szabad emberek, akik közvetlen a király fennhatósága alá tartoztak) bárói függésbe kerülhetnek  várjobbágyok (várispánságok eladományozása bárói függés)  egyház (zsidók & izmaeliták a kamarák élén; sókamarák bérbe adása) Az Aranybulla (1222, Székesfehérvár, 31 cikkely; tartalom, forma ║ angol Magna Charta Libertatum 1215) bárók követelései:  ø egész vármegye eladományozása  ø

méltóságok halmozása  ø idegenek birtokszerzése, hivatalviselése serviensek követelései:  adómentesség  bírói ítélet nélkül nem foghatók el  birtokaikon engedély nélkül még a király sem szállhat meg  szabad végrendelkezés  csak a király vagy a nádor ítélkezhet felettük  csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni (az országon kívül a király költségén) új berendezkedés elutasítása:  pénzrontás (évi 1) és zsidók&izmaeliták elleni fellépés egyház :)  tized pénzbeli szedésének tilalma egyház :(  + ellenállási záradék: világi & egyházi előkelők ellenállhatnak, ha a király megszegi hamar elveszti jelentőségét DE! 14. századtól serviensek jogai nemesség alapvető szabadságjogai II. András nem tartja be korábbi politika folytatása + egyházzal ellentét 1231 Aranybulla megújítása: o lehet pénzben szedni a tizedet o egyház bírói szerepe bővül o

ellenállás joga az esztergomi érseké 1233: beregi egyezmény:    egyház teljes adómentessége zsidók & izmaeliták visszaszorítása sókereskedelem joga az egyházé elmaradt haszonért András kárpótlást fizet IV. Béla (1235-1270) két markánsan elkülönülő korszak tatárjárás előtt & után királyi tekintély visszaállítása birtokvisszavétel (servienseké, várjobbágyoké is) konfliktusok lassú kir. tanácsban bárói székégetés; királyhoz csak írott kérvényben lehet fordulni (ø szóban) írásbeliség fejlődése Julianus barát hír a tatár fenyegetésről, 1240 Kijev elfoglalása; menekülő kunok (40 000) befogadása (Kötöny) katonai erőnek jó DE! nomád életmód kunok ↔ magyar tsd. ↔ IV. Béla tatár betörés 3 irányból, Batu kán legyőzi Tomaj Dénes nádor csapatait (Vereckei-hágó előtere) Pest hisztéria kunok = tatárok kémei Kötöny & kíséretének felkoncolása kunok fosztogatva

D-felé ki 1241. ápr 11 muhi csata döntő vereség, ország vezetői „ottmaradnak” Béla elmenekül Felvidék Pozsony Bécs (Frigyes vármegyéket + kincseit kizsarolja) Szlavónia Dalmácia (Trau vára védhető) lakosság erdőkbe, mocsarakba; jól megerősített kővárak ellenállnak (Trencsén, Fülek, Pozsony, Komárom, Székesfehérvár, Pannonhalma, Esztergom) tatárok berendezkednek (adók, rablás) DE! 1242 márc.: kivonulnak  ? Ögödej nagykán halála Batu kán siet a kánválasztásra?  ? 1241/42 csak rablás és félelemkeltés a cél későbbi hódítás előkészítése?  ? ország ellenállása ø tudták megszilárdítani hatalmukat? Σ: hatalmas emberveszteség (20-50%) pusztítás Alföldön & völgyekben nagyobb magyarság pusztul etnikai összetétel változik (korábbi nemzetiségek: szlávok [Felvidék, Dráva vidék], szászok [Szepesség, D-Erdély], úzok-kunok-besenyők mellé újak: kunok [Kiskunság, Nagykunság],

jászok/alánok [Jászság], csehek&lengyelek [Felvidék], vlachok/oláhok/románok [Erdély]) DE! 7080%-os magyar többség továbbra is II. korszak I teljes ellentéte „második honalapító”  birtokadományozás feltétellel (katonaállítás, várépítés)  királyi várépítés is (Buda, Visegrád, Sárospatak)  városfejlődés támogatása (Ny-i típusú önkormányzat) – Buda Társadalom változásai Familiaritás: bárók megerősödése egyre nagyobb összefüggő birtokok kisebb birtokosok (serviensek) kénytelenek behódolni bárói szolgálatba állnak (báró családjához/famíliájához tartoznak) familiaritás báró országos méltóságaiból adódó ügyek intézése, birtokok igazgatása, bandérium irányítása ║ hűbériség DE! familiáris birtokát nem a bárótól kapja, familiáris viszony ø öröklődik Nemesség kialakulása: királyi vármegye bomlása; serviensek: jogok megerősítése, de bárók hatalmasokodásai;

bíráskodási kiváltság megyénként (1232, kehidai oklevél); szolgabírák választása – peres ügyek intézése megyében élő birtokosok önkormányzata királyi megye helyén nemesi megye (1848-ig) 1267-es törvények: servienseket + felemelkedő várjobbágyokat nemeseknek nevezi (nobilis fogalom átalakulása – eddig legelőkelőbbek); székesfehérvári törvénynapon megyénként választott követek képviselet + kollektív szabadsággal bíró népcsoportok katonáskodás + közösen fizetett adó (jászok, kunok, székelyek) A jogilag egységes jobbágyság kialakulása: lesüllyedő szabadok, szolgák, hospesek összeolvadása új, szolgáltatásokra kötelezett tsd-i réteg kialakulása: jobbágyság (← lesüllyedő várjobbágyok nevéből); a jobbágy birtokosa, de nem tulajdonosa telkének, telek alapján szolgáltatások; földesúri joghatóság alatt áll (úriszék)