Helye és jelentősége a magyar irodalomban:
„Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.”
A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki egyensúlyú költő.
Szeged szülötte és költője, leggyakoribb tájmotívuma a tiszai táj. A nagy szerelem Nagyváradhoz fűzte, ő volt Sárvári Anna. Hozzá írta az Anna-verseket.
Látásmódját meghatározza:
Elszigetelődöttség – tanári állásokat csak vidéken, a fővárostól távol kapott, ezért kiszorult a szellemi élet központjából.
Magány
Társtalanság, beteljesületlen szerelem
A szülőföld szeretete
Költészetének jellemzői:
Ígéretes tehetség, de kiszorul az irodalmi élet központjából: Egyszerű, érthető nyelvezetű versek, rövid, zárt kompozícióban. Kedvelt versformája a klasszikus szonett. Nagyfokú formaérzékenység, jellegzetesen impresszionista hangulatlíra. Mélyen hitt a szépségben és a művészetekben. Nagy elődök alakjai gyakran jelennek meg verseiben, jelképes alakok számára.
Vidéki élethelyszínek: Juhász Gyula lírájában is egyéni színt jelentenek szimbolikus tájversei. A költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra, a tájat humanizálja. Verseiben erős hangulati töltéssel egybeforr az egyén és szülőföldje.
Érzékeny idegrendszer, depresszió: Az elszigetelődött költő magánya és viszonzatlan szerelme miatt hajlamos volt a depresszióra, gyenge idegrendszere volt. Élete során többször is megpróbált öngyilkosságot elkövetni, amelyek közül az utolsó esetben már nem tudták megmenteni, gyógyszer-túladagolásban halt meg.
A magánélet boldogtalansága: Juhász Gyula költészetének egy jelentős részét az Anna-versek teszik ki. Egész életében fájó pont volt benne Anna iránti viszonzatlan szerelme. Szerelmének valójában nem volt élményi alapja, a költő egyre távolodó emlékeiben finomult Anna alakja halhatatlan múzsává.
Versértelmezések:
Tiszai csönd:
A vers vezérmotívuma a tiszai hajók képe, a páratlan szakaszokban nyíltan megjelennek. A vezérmotívum a páros szakaszokban is, de rejtve, a szöveg utal rá.
A vers a 20. sz-i tájversek egyike: itt már nem a 19.században megszokott tájleírás dominál (Petőfi), a táj nem önmagáért való, a költő tájhoz való viszonya válik fontossá.
A költő gondolatai, hangulata, lelkiállapota jelenik meg a leírt tájban. A magányosság, a társtalanság, az otthon, a szülőföld szeretete a fő témája a versnek.
Hangok, képek teszik élővé a verset. Hangok: mozdulatlanság, harmonikaszó, tücsökciripelés → lágy hangok, csönd. Képek: „az est, a nagy barna pók” → teljes metafora, „hálót fon az est” megszemélyesítés, „égi rónán” részleges metafora, „hallgatják halkan a harmonikát” – alliteráció
A vers szerkezete szabályosságot, harmóniát mutat. Az impresszionista hangulatlíra verse. Pillanatnyi lelkiállapot tükrözője. A vers képei is pillanatnyi állapotot írnak le.
Anna örök:
A vers formája és záródás imaszerű. A megjelenő gondolatokat a soráthajlások viszik tovább. Ez a vers a szabad vers jellegét erősíti.
A költő nyugalma látszólagos: az emlékek elevenen élnek még benne. Anna alakjának végleges eltűnését nyomatékosítja. Ismétlésekkel nyomatékosítja a „ma” látszólagos nyugalmát.
Az utolsó mondat jövőidejűségében az emlékek, a múlt végleg diadalomra jutnak. A verszáró imaformula Anna alakját az isteni szféra magasába emeli.
Kapcsolódó olvasnivalók
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály élete és munkássága
1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...
Ady Endre költői forradalma
Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...
A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényében
Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író.
Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...
