Helye és jelentősége a magyar irodalomban:
„Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.”
A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki egyensúlyú költő.
Szeged szülötte és költője, leggyakoribb tájmotívuma a tiszai táj. A nagy szerelem Nagyváradhoz fűzte, ő volt Sárvári Anna. Hozzá írta az Anna-verseket.
Látásmódját meghatározza:
Elszigetelődöttség – tanári állásokat csak vidéken, a fővárostól távol kapott, ezért kiszorult a szellemi élet központjából.
Magány
Társtalanság, beteljesületlen szerelem
A szülőföld szeretete
Költészetének jellemzői:
Ígéretes tehetség, de kiszorul az irodalmi élet központjából: Egyszerű, érthető nyelvezetű versek, rövid, zárt kompozícióban. Kedvelt versformája a klasszikus szonett. Nagyfokú formaérzékenység, jellegzetesen impresszionista hangulatlíra. Mélyen hitt a szépségben és a művészetekben. Nagy elődök alakjai gyakran jelennek meg verseiben, jelképes alakok számára.
Vidéki élethelyszínek: Juhász Gyula lírájában is egyéni színt jelentenek szimbolikus tájversei. A költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra, a tájat humanizálja. Verseiben erős hangulati töltéssel egybeforr az egyén és szülőföldje.
Érzékeny idegrendszer, depresszió: Az elszigetelődött költő magánya és viszonzatlan szerelme miatt hajlamos volt a depresszióra, gyenge idegrendszere volt. Élete során többször is megpróbált öngyilkosságot elkövetni, amelyek közül az utolsó esetben már nem tudták megmenteni, gyógyszer-túladagolásban halt meg.
A magánélet boldogtalansága: Juhász Gyula költészetének egy jelentős részét az Anna-versek teszik ki. Egész életében fájó pont volt benne Anna iránti viszonzatlan szerelme. Szerelmének valójában nem volt élményi alapja, a költő egyre távolodó emlékeiben finomult Anna alakja halhatatlan múzsává.
Versértelmezések:
Tiszai csönd:
A vers vezérmotívuma a tiszai hajók képe, a páratlan szakaszokban nyíltan megjelennek. A vezérmotívum a páros szakaszokban is, de rejtve, a szöveg utal rá.
A vers a 20. sz-i tájversek egyike: itt már nem a 19.században megszokott tájleírás dominál (Petőfi), a táj nem önmagáért való, a költő tájhoz való viszonya válik fontossá.
A költő gondolatai, hangulata, lelkiállapota jelenik meg a leírt tájban. A magányosság, a társtalanság, az otthon, a szülőföld szeretete a fő témája a versnek.
Hangok, képek teszik élővé a verset. Hangok: mozdulatlanság, harmonikaszó, tücsökciripelés → lágy hangok, csönd. Képek: „az est, a nagy barna pók” → teljes metafora, „hálót fon az est” megszemélyesítés, „égi rónán” részleges metafora, „hallgatják halkan a harmonikát” – alliteráció
A vers szerkezete szabályosságot, harmóniát mutat. Az impresszionista hangulatlíra verse. Pillanatnyi lelkiállapot tükrözője. A vers képei is pillanatnyi állapotot írnak le.
Anna örök:
A vers formája és záródás imaszerű. A megjelenő gondolatokat a soráthajlások viszik tovább. Ez a vers a szabad vers jellegét erősíti.
A költő nyugalma látszólagos: az emlékek elevenen élnek még benne. Anna alakjának végleges eltűnését nyomatékosítja. Ismétlésekkel nyomatékosítja a „ma” látszólagos nyugalmát.
Az utolsó mondat jövőidejűségében az emlékek, a múlt végleg diadalomra jutnak. A verszáró imaformula Anna alakját az isteni szféra magasába emeli.
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
A lázLázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.
Kapcsolódó doksikI. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...
Berzsenyi költői portréja szabadon választott versek alapjánA klasszicizmus és az azzal paradox egységbe fonódó preromantika legnagyobb lírikusa. 1776-ban Egyházashetyén született, jómódú birtokos nemesi családból. Sopronban tanult, rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona volt, majd kemenessömjéni birtokán gazdálkodott. Feleségül vette Dukai Takács Zsuzsannát, s 1804-ben a Somogy megyei Niklára költözött. Irodalmi próbálkozásait barátja, Kis...
Toldi-trilógiaA Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan műre hirdetett pályázatot, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendő múlva elkészült a művel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a...