Mitológia | Egyiptomi » Szabó Gergő - Egyiptomi piramisok

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:529

Feltöltve:2006. február 09.

Méret:35 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Egyiptomi piramisok (Kisbeszámoló történelemórára általános- és középiskolásoknak) A világ számos országában találhatunk piramis alakú építményeket, úgymint Egyiptomban, Núbiában, Nagy-Britanniában, Irakban, Kínában, Peruban, Mexikóban, Észak-Amerikában, stb. A legismertebbek kétség kívül az Egyiptomban lévők. Ezek az épületek mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. Nem csak ma, hanem már az ókorban is Ezt fogalmazza meg a 14 században élt arab világutazó és történetíró, Ibn Battúta: „Létezésük állandóan foglalkoztatja az emberi képzeletet. Kutatják értelmüket, építészeti megoldásukat, keletkezésük idejét” Amikor a legnagyobb görög történetíró, Hérodotosz ellátogatott Egyiptomba, már akkor voltak olyan piramisok, amik több mint 2000 éve épültek. Ezért nem meglepő, hogy már az ókori emberek számára is régiek és titokzatosak voltak eme építészeti remekművek. Egyiptomban több mint

100 piramis található. Többségük elég rossz állapotban van, az időjárás, az emberi tevékenység (fosztogatás, építőkövek elhordása, feltárás puskaporral, stb.), és a nem megfelelő minőségű alapanyagok használata miatt. A legtöbbjüket a Nílus egykori árterületének szélén építették fel, hogy az évenkénti áradáskor nehogy elöntse őket az iszapos víz. Jellemző rájuk még, hogy általában mindegyik közelében találhatók kisebb-nagyobb épületek is (völgytemplom, halotti templom, mellékpiramisok, magas rangú tisztviselő sírjai, stb.) Gízában (a mai Kairó mellett) található Egyiptom legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt piramisa. Az építmény az ókori világ 7 csodája közé tartozik, egyben ez az egyetlen, amely fennmaradtak napjainkig. Építésekor ez volt a világ legmagasabb építménye, és ezt a rekordot több mint 4400 éven át tartotta. Magasságát csupán 1880-ban múlta felül a kölni dóm (10 méterrel),

majd 1889-ben a párizsi Eiffel-torony (173 méterrel). Méltán kapta ezek után a Nagy Piramis nevet Mellette még két, szintén nagyon jó állapotban megmaradt piramis található. Közülük a középső csak pár méterrel marad el a Nagy Piramistól. A harmadik már jóval kisebb, magassága közel feleakkora, mint az előző kettőnek. A gízai piramisokról és a Nagy Piramisról az ókorban élt bizánci szerző, Philón a következőket írja: „A Memphisz mellett álló piramisok emberfeletti erővel készült építmények, leírásuk pedig túlmegy az elhihetőség határán. Kőhegyekre épített kőhegyek ezek, és az elme nehezen fogja fel, mi módon lehetett az óriási kvádereket akkora magasságba felemelni, s milyen eszközökkel épülhettek az emberi kéz eme végtelenül nagy alkotásai Az építményt [a Nagy Piramist] alkotó kövek olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, s a felszínük oly tökéletesen le van csiszolva, hogy az egész építmény olyan,

mintha egyetlen darab sziklából készült volna.” Most pedig nézzük meg az előbb említett Nagy Piramisnak a lenyűgöző méreteit: Oldalainak hossza: 230,4 méter (a Parlament 268 méter hosszú, egy futballpálya 100 méter) Magassága régen: 146,7 méter (a Gellért-hegy 130 méter magas, a Parlament 96 méter) Magassága ma: 137,2 méter (azért ennyi, mert hiányzik a csúcsa) Területe: kb. 53 ezer négyzetméter (egy futballpályáé 7 ezer négyzetméter) Térfogata: kb. 2,6 millió köbméter Tömege: kb. 6,7 millió tonna Kőtömbök száma: 2 – 2,5 millió darab (körbe lehetne velük keríteni Franciaországot) Kőtömbök súlya: 2 – 50 tonna között (átlagosan 2,5 tonnásak) | Készítette: Szabó Gergő | E-mail: tttweb@gmail.com | Honlap: tttweb.hu |