Irodalom | Középiskola » Babits Mihály - Jónás imája, érettségi tétel

Babits Mihály: Jónás imája Magyar nyelv és irodalom érettségi tétel - kidolgozáshoz a forras: Érettségi tételek Bevezetés A "Jónás imája" Babits Mihály egyik legjelentősebb késői verse, amely 1939-ben született, a Jónás könyve című elbeszélő költemény függelékeként. A vers különleges jelentőségét az adja, hogy a súlyos betegséggel küzdő költő egyik utolsó nagy alkotása, amelyben személyes sorsának és küldetéstudatának végső számvetését végzi el. A vers keletkezési körülményei 1938-ban diagnosztizálták Babits gégerákját A Jónás könyve megírása után született A második világháború előestéjén keletkezett A költő személyes és történelmi válsághelyzetben írta Részletes verselemzés Formai jellemzők Szerkezeti felépítés Egyetlen versszakból álló, 14 soros költemény Szonettszerű forma, de szabadabb szerkezettel Három nagyobb gondolati egységre tagolható: 1. A kezdeti

könyörgés (1-4 sor) 2. Az önvizsgálat (5-10 sor) 3. A végső fohász (11-14 sor) Verstani sajátosságok Jambikus lejtés dominál Változó szótagszámú sorok Keresztrímes szerkezet, helyenként ölelkező rímekkel A rímképlet szabálytalansága a belső vívódást tükrözi Tartalmi elemzés Központi motívumok 1. Prófétaság: ○ A küldetés súlya ○ A szólás kényszere és nehézsége ○ Az isteni parancs és emberi gyengeség 2. Betegség: ○ A test gyengesége ○ A szólásképtelenség ○ A fizikai szenvedés 3. Ima: ○ Az Istennel való párbeszéd ○ A könyörgés ○ Az alázat Gondolati rétegek 1. Személyes dimenzió: ○ A betegséggel való küzdelem ○ A költői szerep válsága ○ Az egyéni szenvedés 2. Bibliai párhuzam: ○ Jónás próféta története ○ A küldetés és menekülés motívuma ○ Az isteni akarat elfogadása 3. Történelmi kontextus: ○ A közelgő világháború előérzete ○ A költő közéleti

felelőssége ○ A prófétai szerep aktualitása Nyelvi-stilisztikai eszközök 1. Megszólítások: ○ "Hozzád", "Uram" - az Istennel való közvetlen kapcsolat ○ Az ima műfajának jellegzetes elemei 2. Metaforák: ○ "néma szolgád" - a beteg költő ○ "gyenge fegyver" - az emberi szó ○ "öreg hon" - a haza 3. Ellentétek: ○ Szólás és némaság ○ Erő és gyengeség ○ Isteni és emberi A vers helye az életműben Kapcsolódás más művekhez Jónás könyve - közvetlen előzmény A prófétaszerep más versei Betegségversek Késői költészet darabjai Jelentősége 1. Költői összegzés: ○ Életmű lezárása ○ Végső számvetés ○ Művészi hitvallás 2. Műfaji sajátosságok: ○ Imavers ○ Létösszegző vers ○ Vallomásos költemény Történelmi-társadalmi kontextus A második világháború előestéje A költő betegsége A magyar társadalom válsága Az értelmiség

felelőssége Utóélet és hatástörténet A vers recepciója Hatása a magyar költészetre Mai értelmezési lehetőségek Aktualitása Összefoglalás A "Jónás imája" Babits költészetének egyik csúcspontja, amely: Személyes sors és közösségi felelősség összefonódását mutatja A prófétai küldetés modern megfogalmazása Formai és tartalmi tökéletesség egysége Az életmű méltó lezárása Felhasznált és ajánlott irodalom Rába György: Babits Mihály költészete Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő Németh G. Béla: Babits, a szabadító Rónay László: Babits Mihály: Jónás könyve és imája