Építészet | Tanulmányok, Esszék » Bujdosó-Kovács-Matula - Szennyvíztárolók szigetelése, burkolata és korrózióvédelme

BME MAGASÉPÍTÉSI TSZ. MÉRNÖKI SZAKIPARI SZERKEZETEK TANULMÁNY SZENNYVÍZTÁROZÓK SZIGETELÉSE, BURKOLATA ÉS KORRÓZIÓVÉDELME KÉSZÍTETTÉK: BUJDOSÓ KATALIN IV / 5. tk KOVÁCS ORSOLYA IV / 8. tk MATULA ZITA IV / 8. tk SZALAI GIZELLA IV / 5. tk SZENTKIRÁLYI BEATRIX IV /1. tk BUDAPEST, 1996. ÁPRILIS 19 TARTALOMJEGYZÉK: 1. Bevezetés 2. A szennyvíztisztításról általában 2.1 A szennyvizek 2.2 Szennyvíztisztító telepek 2.3 Szennyvízkezelő berendezések 2.31 Szennyvíztisztítás és -elhelyezés (különböző megoldások) 2.32 A szennyvíztározók általános felépítése A) SZK típusú szennyvíztisztító kisberendezések B) ETOX típusú szennyvíztisztító kisberendezések C) TABSZ B típusú szennyvíztisztító kisberendezések 2.33 Kiegészítés 3. Meghibásodások okai, követelmények 3.1 Károk, károkozók 3.2 A tározók építési anyagai 3.3 A betonnal szemben támasztott követelmények 3.4 A betont támadó külső hatások, a

korrózió 3.5 A beton és az acélbetét élettartamának meghosszabbítása védőrétegek segítségével 4. Általános tudnivalók a szigetelésekkel kapcsolatban 4.1 A szigetelési módok és anyagok történeti áttekintése 4.2 A szigetelőanyagok alkalmazhatósága 4.3 A szennyvíztározók szigetelőanyagának vizsgálata 4.31 Mechanikai tulajdonságok (MSZ szerinti) vizsgálata 4.32 Vegyszerálló védőbevonatok vizsgálata 4.4 A szigetelési munkákhoz szükséges anyagok 4.41 A felhordott műgyanta-szigetelések anyagai A) Műgyanták B) Oldószerek C) Katalizátorok és gyorsítók D) Alapozó anyagok E) Egyéb anyagok 4.5 A szigetelés felhordásának eszközei 4.51 A kézi felhordás eszközei 4.52 A gépi felhordás berendezései A) Epoxi, poliuretán és egyéb műanyag-szigetelések készítésére alkalmas B) Poliésztergyanta szigetelések készítésére alkalmas 4.6 A szerkezeti betonnal szemben támasztott követelmények 4.7 A szigetelést áttörő üzemi

vezetékek 4.8 A folyadéktérben lévő acélszerelvények 4.9 A felhordott szigetelés anyagának további kiválasztási szempontjai 4.10 A szigetelést megelőző építési munkák kivitelének minősége 4.11 A felhordott műgyanta-szigetelések felület-előkészítő munkái 4.12 A felhordott műgyanta-szigetelések készítése 4.13 Minőségi követelmények 2 5. Szigetelő anyagok 5.1 A PCI cég által gyártott termékek 5.2 A SIKA által ajánlott termékek 5.3 Concretin termékválasztéka 5.4 A TechnoWato Kft termékei 6. Csomópontok kialakítása 6.1 Csőáttörés kialakítása 6.2 Repedések áthidalása 6.3 Dilatációs hézag áthidalása 3 1. BEVEZETÉS A víz- és csatornahálózat kialakításának és karbantartásának követelményeivel , lehetőségeivel már megismerkedtünk ( Közművek c. tant) Azonban a hálózat két végpontja : az "eredet" és a "vég" - különösen ez utóbbi - többé kevésbé homályba

burkolózik . A vizet folyókból, rétegvizekből, talajvizekbőlstb nyerjük De azt, hogy ezek a készletek meddig és milyen minőséggel tartanak ki, az is befolyásolja : hova vezetjük a már elhasznált vizet. Köztudott tény, hogy a csatornázottság jócskán lemaradt a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése mögött.(S ez nem csupán magyarországi jelenség) Ez még nem is lenne olyan nagy baj, hiszen léteznek egyéb megoldások is a szennyvíz tárolására : szikkasztó, zárt szennyvíztároló.stb, ipari üzemeknél pedig legalább valamilyen mértékű tisztítás a befogadóba való beengedés előtt A nagyobb probléma az, hogy nagyon sokan még ezt sem teszik meg: így egyszerűen a tisztítatlan szennyvíz egyenest a talajba vagy a folyóba ,tóba kerül szerencsés esetben elég távol az ivóvizet adó résztől. Példáért nem kell messzire menni : ott vannak pl a Balaton környéki települések, vagy az, hogy az újonnan eladott telkek többsége NINCS

bekötve a közműhálózatba. Helyben is van mit nézni : mende-mondák keringenek Budapest szennyvizének arról a mennyiségéről , amit egyenesen a Dunába engednek.(Bárki szemtanúja lehet ennek ,ha hajnali 3 óra körül lenéz a Műegyetem rkp. alsó lépcsőiről a folyó változatos (és homályos eredetű) szeméttel megrakott hullámaira Persze legnagyobb folyónk szennyezettségéért nem csupán a lakossági szennyvíz a felelős : az ipari üzemek is jelentős részt vállalnak belőle. / A vízügyi hatóság vizsgálatai szerint a Duna magyarországi szakaszán SEHOL sem alkalmas fürdésre ! / De a többi folyónk és tavunk sincs sokkal kedvezőbb helyzetben. A természettel való "kommunikáció" nem egyoldalú , bármennyire is szeretnénk erről megfeledkezni : lépegetünk előre a magunk haszna szerint és közben nem figyelünk a minket körülvevő élettérre, ahonnan mi is származunk ,amely a mi energiánkat is adja. Az ő elpusztításával

magunkat tesszük tönkre Egy apró, de fontos lépés lehet felé a szennyvíztisztítás is. A szennyvízelvezető és -tisztító berendezések (sőt később talán az újrafelhasználás is megoldható) szükségességét előbb-utóbb mindenki belátja . De ki tudja ,hogy mindez akkor már nem-e lesz túl későn. 4 2. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSRÓL ÁLTALÁBAN A szennyvíztisztítás feladata, hogy a csatornán érkező szennyvizek minőségét a kívánt, eltűrhető minőségűvé változtassa. 2.1 A szennyvizek A szennyvizek pH értéke általában 7-8,5 közötti, de ipari szennyvizek esetén ettől jelentős eltérések is lehessenek. A szennyvizek minőségi jellemzése, a szennyezőanyagok káros hatásai és a szennyvíztisztítási eljárások részletesen megtalálhatók a VíztisztításSzennyvíztisztítás Zsebkönyvében 2.2 Szennyvíztisztító telepek A szennyvizeket különböző szennyvíztisztító telepeken kezelik. A szennyvíztisztító telepek

felépítése lényegében azonos ipari és kommunális (lakossági) szennyvíz esetén A szennyvíztisztító telep műtárgyai főleg beton és acél szerkezetűek Ahhoz, hogy funkciójukat betölthessék, megfelelő tervezéssel, kivitelezéssel kell készíteni, ill megfelelő védelemmel kell ellátni 2.3 Szennyvízkezelő berendezések Bár a következő szennyvízkezelő berendezések elsősorban lakossági szennyvíz-tisztításra alkalmasak, azonban felépítésük elvi vonatkozásban nem tér el az ipari szennyvíztisztítók kialakításától. Különösen a szennyvíztisztító kisberendezésekre igaz ez a megállapítás 2.31 Szennyvíztisztítás és -elhelyezés ( különböző megoldások ) A : zárt szennyvíz-tároló Ha a tisztított házi szennyvizek telken belüli elszikkasztása a ( telek méretei , a talaj minőségi összetétele , a laksűrűség .stb) miatt nem lehetséges ,akkor zárt szenny-víztároló (szennyvízgyűjtő) medencét kell építeni. Az

épülettől egy gravitációs csatornahálózaton keresztül a zárt (vízzáróan megépített) gyűjtőmedencébe kerül a házi szennyvíz, ahonnan időszakonként szippantóval elhordják. A műtárgy méretezése, kiválasztása A méretezése a napi egy főre jutó vízfelhasználás alapján történik. A tároló 7 napi szennyvíz befogadására legyen alkalmas. A zárt szennyvízgyűjtő (tároló) medence létesíthető földbe helyezhető , üvegszálas poliészter tartályból is vagy monolit vasbetonból . B :házi szennyvízszikkasztók Ez hazánkban jelenleg a leggyakrabban alkalmazott módszer. A szennyvíz csak előzetes tisztítás után szikkasztható A szikkasztók az ún. oldómedencék vagy oltóaknák (kétkamrás, esetenként háromkamrás kivitelben), amelyek mechanikai és - legalább - részleges biológiai tisztítását is biztosítani kell. A szikkasztó akna a tisztított házi szennyvíz végleges elhelyezése a talajban. 5 C :egyedi

szennyvíztisztító kisberendezések Közcsatorna és szennyvíz szikkasztási lehetőség hiányában ,de megfelelő befogadó vízfolyás közelében vagy környezetvédelem szempontjából kiemelt helyeken alkalmazzák. A széles körben elterjedt szennyvíztisztító kisberendezésekről általában azt mond-hatjuk , hogy az ún. gépi üzemű teljes (totál) oxidációs berendezésekkel a családi házak , lakótelepek , kisebb települések szennyvíztisztítása megoldható. E berendezésekben "kezelt " szennyvíz a tisztítási folyamat végén ,vízfolyásba ,élővízbe vezethető. A kis-tisztítók műanyagból és fémből készülnek és ez esetben korróziónak ellenálló védőréteggel vannak ellátva A csövek és a kritikus helyen felszerelt idomok néha kerámiák . D: közműhálózat 2.32 A szennyvíztározók általános felépítése A szennyvíztározó-, ill. tisztító berendezések a tisztítási technológiától : -mechanikai tisztítás

-kémiai tisztítás -biológiai tisztítás -mechanikai előtisztítás -fizikai utótisztítás -ezek kombinációi valamint a gyártó cégtől és kínálatától függően - felépítésüket tekintve - meglehetősen nagy változatossággal fordulnak elő. A tisztítási folyamatot néhány egyszerűbb példán mutatnánk be; segítségül felhasználva a típustervként kiadott szennyvíztisztító kisberendezések működési vázlatát. A) SZK típusú szennyvíztisztító kisberendezések A szennyvíztisztító kisberendezésbe érkező, nyers szennyvíz először a rácsaknán folyik át, ahol a rács visszatartja a darabos szennyeződést. A rácsaknából a szennyvíz a biológiai tisztító egység levegőztető terébe folyik. Az ehhez szükséges oxigént légbefúvó-ventillátorok biztosítják. A levegőztető térből a szennyvíz átvezető csövön keresztül jut az utótelepítő térbe, ahol az iszap kiülepszik. Itt biztosított az iszap stabilizációja is,

recirkuláció útján a tisztított szennyvíz a fertőtlenítő medencén és elvezető csatornán keresztül folyik a befogadóba. B) ETOX típusú szennyvíztisztító kisberendezések Az ETOX típusú teljesoxidációs kisberendezés egyesített műtárgy, mely a levegőztető, az utóülepítő és a fertőtlenítő teret egymástól elválasztva, egyetlen műtárgyba foglalja. 6 A szennyvíztisztító kisberendezésbe beérkező nyers szennyvíz először a levegőztető térbe kerül. Itt keveredik a levegővel feldúsított eleven iszappal Az oxigénbevitelt a keverőtérben elhelyezett légbevivő berendezés biztosítja. A keverőtérből a szennyvíz-eleveniszap elegy levegővel feldúsulva ismét a levegőztető térbe kerül, ez az áramlás folyamatos A levegőztető térből a szennyvíz az utóülepítő térbe jut, ahol az iszap kiülepszik és a műtárgy alján lévő iszaptérbe csúszik. A tisztított szennyvíz az utóülepítő után átfolyik a

fertőtlenítő térbe és innen az elvezető csatornán keresztül a befogadóba C) TABSZ B típusú szennyvíztisztító kisberendezések A szennyvíztisztító kisberendezésbe érkező nyers szennyvíz először az Átemelő térbe folyik, ahonnan egy serleges adagoló juttatja a merülőtárcsás biológiai tisztítótérbe. Itt kerül sor a szennyvíz szervesanyag tartalmának lebontására aero úton. A biológiai tisztítóból a víz lemezes utóülepítő térbe folyik, ahol az iszap lemezek között az iszaprothasztó térbe süllyed. Az ülepítő térben van lehetőség a szennyvíz fertőtlenítésére Innen a tisztított szennyvíz elvezetőcsatornán jut a befogadóba. A tisztítóegység acéllemezből és idomacélból üzemben összeállított gyártmány, melynek külső és belső felületét gyárilag korrózióvédelemmel látják el. 2.33 Kiegészítés Megemlítjük itt az elmúlt 5-6 évben lezajlott magyarországi építkezéseknél ill. bővítéseknél

leggyakrabban alkalmazott technológiákat Ezek a napi teljesítmény szempontjából osztályozva a következők: 1) 1000 m/d: - biológiai foszfor- és széneltávolítás, - mélylégbefúvásos eleveniszapos tisztítás, - denitrifikáció, - nitrifikáció, - gépi víztelenítés. 2) 1000x10000 m/ d: - mélylégbefúvás (totáloxdációs), - P és N eltávolítás, - gépi iszap-víztelenítés, - nitrifikáció, - denitrifikáció, 3) 10000 m/ d: - mechanikai tisztítás, - finomszűrés. - ülepítés, - gépi iszap-víztelenítés, - biológiai P és N eltávolítás. 7 A jelen tanulmány a szennyvíztisztító telepek műtárgyai közül a szennyvíztározókkal foglalkozik. A szennyvíztározó medencéket 50 évre tervezzük, az alkalmazott bevonatrendszerek élettartama általában csak 10-25 év, így ezek élettartam alatti felújítására, cseréjére mindenképpen szükség van 3. MEGHIBÁSODÁSOK OKAI, KÖVETELMÉNYEK 3.1 Károk, károkozók

Tekintsük át azokat a tényezőket, amelyek az építményekben keletkező leggyakoribb hibákat okozzák. * különböző terhelések: minden lehetséges terhelési esetet meg kell vizsgálni, hogy később ne lépjenek fel nem kívánt mozgások (és azok következményeiként károk az építményben ne keletkezhessenek). Így például a következő terhek fordulhatnak elő, amelyek hibás figyelembe vétele gyakori hibákhoz vezet: -felhajtóerő-változások a változó talajvízszint következtében; -földnyomás terhe; -a közlekedés terhe; -kisebb mozgások, rezgések; -süllyedések a tározó vízterhelésétől függően. * hőmérséklet-ingadozások: a nyitott építményrészekre ható hőmérséklet-változások (melyek igen jelentősek is lehetnek), a beépített anyag térfogatának megváltozásához is vezethetnek. Ha ezek a mozgások akadályoztatva vannak, úgy nem kívánt feszültségek lépnek fel S ha ez túllépi az anyag határfeszültségét, repedések

keletkezhetnek az építményben. * a vízben lévő káros anyagok vegyi hatásai: a szennyvízbe kerülő agresszív anyagok, vagy az ott lejátszódó kémiai folyamatok hatására keletkezők; a szennyvízelvezető- ill. szennyvíztisztító berendezésekbe jutva azokat megtámadhatják, korróziót okoznak. Ilyen anyagok pl: a szabad savak, szulfidok, szulfátok, magnéziumsók, ammóniumsók, stb * kivitelezési hiányosságok: szerkezeti- vagy kivitelezési hibák az építkezés további gyenge pontjai lehetnek. Nagy terhelések estén már rövid idő alatt jelentős hibák okozói lehetnek * fagyás és olvadás együttes hatása: minden építési egységnél fontos követelmény, hogy vízzáró és fagyálló legyen. Hiszen az üres tározóknak még a földbe épített része is megfagyhat Üzembe helyezve pedig a víz feletti rész az, amely különösen veszélyeztetett a párakicsapódás miatt * változó vízszint hatása: a vízvonal körüli rész a

legveszélyesebb, itt a bevonat is gyakran sérül, mivel hol víz alatt, hol pedig víz felett van. 3.2 A tározók építési anyagai A szennyvíztározók alapanyagai leggyakrabban: beton, 8 vasbeton (monolit, ill. előregyártott-méretkorlát), feszített vasbeton, fém (leggyakrabban acéllemez-bizonyos helyeken), műanyag (pl.: üvegszálas poliészter-bizonyos helyeken) 3.3 A betonnal szemben támasztott követelmények * az agresszív vízzel és iszappal szemben ellenálló legyen, * fagyálló legyen, * kellően tömör legyen (a vasalás korrózióvédelme miatt), * egyenletes felülete legyen * vízzáró legyen * korlátozott repedéstágassága legyen. 3.4 A betont támadó külső hatások, a korrózió * Mechanikai korrózió: Pl. a beton ledörzsölése, melyet a homok, a durvább hordalék vagy a kommunális-, ill. ipari szennyvíz szilárd összetevői okoznak Ehhez az igénybevételhez járulnak hozzá az erőteljes csiszoló és görgető hatást

kifejtő anyagok. Magának, a rosszul vagy nem kellő gondossággal felhelyezett védőrétegnek a leválását is okozhatják * A fagy és az olvasztósó okozta korrózió: Fagyás közben a víz térfogata nő. Így tesz a beton hézagaiban levő víz is: kereken 1/10ével növeli meg térfogatát A gyakori fagyás-olvadás a beton belső szerkezetének roncsolódásához vezethet Az olvasztósók növelik e káros hatás esélyeit: a betontól hirtelen hőt vonnak el, emiatt ugrásszerűen járulékos feszültségek keletkezhetnek, amelyek károkozás szempontjából nem kevésbé veszélyesek, mint a fagy. A hőmérsékletingadozás és fagyhatás szennyvíztározóknál nem olyan jelentős, mint egyéb szabadtéri létesítményeknél, mivel az állandóan áramló szennyvíz nem fagy meg.  Kémiai korrózió: A beton a vegyszerekre - különös tekintettel a savakra - is igen érzékeny. A savak reakcióba lépnek a lúgos cementtel és könnyen oldódó sókká alakítják

Savtartalmú ill savképző szennyvizek származnak pl. a gyümölcslégyárakból, a tejüzemekből, a nagykonyhákból vagy a mezőgazdasági jellegű üzemekből (savanyított silótakarmány-származékok). Korróziót okozhatnak még: gyenge savak sói, sőt a természetes vizek (lágyságuk - ill szénsavtartalmuk miatt) is károsak lehetnek. A kémiai korrózió egy másik fajtája, amikor a szulfátok támadják meg a betont: ezek a cementtel nehezen oldódó anyagot képeznek, melyek duzzadásra hajlamosak. Ez növeli a beton tönkremenetelének esélyeit: feszítő hatásával roncsolja annak szerkezetét (a korrózió e típusát "duzzadási korróziónak" is nevezik). A szennyvíz betonnal szembeni agresszivitása nemcsak a benne lévő anyagoktól és azok koncentrációjától függ, hanem egyéb faktoroktól is, mint pl.: a pH-érték, a hőmérséklet, az oldott oxigéntartalom Különösen azok a savak támadják meg a betont, amelyek pH-értéke 4,5 9

alatt van. Ezek ugyanis a cement egyes komponenseivel sókat képeznek, s a sók könnyen kioldódnak A betont azonban más anyagok is károsíthatják, így pl.: bizonyos lúgok, sók, és szerves anyagok (elsősorban növényi és állati zsírok és olajok). Ugyanakkor a hőmérséklet is jelentősen befolyásolhatja a kémiai folyamatok lefutását, pl: 10°C-os hőmérséklet-emelkedésnél a reakciósebesség megduplázódásával kell számolni. Megfelelő oxigénmennyiség hiányában erjedési folyamatok indulhatnak be, amelyek a szennyvíz agresszivitását alapjaiban változtatják meg (pl.: kén-hidrogén és kéntartalmú savak fejlődése) A beton és a vasalás ilyen jellegű károsodásáért elsősorban a vízből a cement kapilláris rendszerébe jutó agresszív anyagok a felelősek. Másik, hasonlóan kritikus hely a cement és az adalék találkozása. Ezen anyagok betonba való bekerülését megakadályozandó, pl. bizonyos esetekben speciális adalékokkal

csökkenthető a beton porozitása 3.5 A beton és az acélbetét élettartamának meghosszabbítása védőrétegek segítségével A betont és vasalást károsító anyagok a beton felületén keresztül jutnak be a tározó falába, így tehát jogos az a feltevés, miszerint azokat szekunder felületvédelemmel kell távol tartani. Ezek a védőintézkedések abban az esetben alkalmazandók, ha a beton egyedül nem felel meg az előírt követelményeknek Így a védelmet szinte teljes egészében a felhordott védőréteg látja el, és ebből kifolyólag ügyelni kell rá, hogy az a fizikai adottságoknak megfeleljen Követelmények a védőrétegekkel szemben: * vegyi anyagokkal szembeni ellenállóság, * kopásállóság (koptatószilárdság), * öregedés- és időjárás-állóság, * lúg (alkáli)- és vízállóság, * vízgőzdiffúziós-képesség, ill. vízgőzzel szembeni tömörség, * vízzáróság, * gázokkal szembeni tömörség (szén-dioxid,

kén-dioxid), * az előírt szilárdsági tulajdonságok, * a felülethez való megfelelő tapadás, * repedés-áthidalás, * könnyű felhordhatóság, Az acélt - függetlenül az igénybevételétől - elsősorban a korróziótól kell védeni. A védelem fajtája a támadó közegtől függ, így tehát a jelenlévő szennyvíz összetételétől, amelynek korrózió-keltő hatását előre igen nehéz megjósolni. Éppen ezért az acél védőbevonatának változatos követelményrendszert kell kielégítenie: többek között a vegyszerállóságot, a kopásállóságot és a szélsőséges hőmérsékletekkel szembeni ellenállást. Ezen követelmények alapján a gyártó cégek bevonataik alkalmazhatóságát úgymond helyhez kötik. Általánosságban három csoportot különböztetünk meg: 10 Olyan berendezések ill. gépalkatrészek, amelyek érintkeznek a szennyvízzel (pl gáztartályok külső részei, rothasztó medencék ill. bioreaktorok,stb), A

szennyvízzel érintkező berendezések ill. gépalkatrészek vízben lévő elemei (pl szűrők, számoló gépház, .stb), Szennyvízben huzamosabb ideig tartózkodó , vagy dörzshatásnak kitett berendezések és gépalkatrészek (pl. homok- és iszapfogó, stb) Az acélnál alkalmazott bevonatok: -epoxigyanta, -kátrányepoxi, -poliuretán, -kombinációjuk. 4. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZIGETELÉSEKKEL KAPCSOLATBAN 4.1 A szigetelési módok és anyagok történeti áttekintése Régen gyakran alkalmaztak befüggesztett szigeteléseket, de ezek a mechanikai sérülésekkel szemben kevésbé álltak ellen, pedig ez a szennyvíztározókban lévő acél szerkezeti elemek üzeme közben gyakran bekövetkezett. A hibák javítása is nehézkes volt Ma már szinte kizárólag felhordott műgyanta szigeteléseket alkalmaznak, így a tanulmány is csak ezekkel foglalkozik. Az 1960-as évekig a Kemikál gyártott szinte kizárólagos joggal ilyen szigetelő anyagokat. Az 1960-as évek

közepétől már nyugati nyersanyagok felhasználásával készítették termékeiket Az 1980-as évektől jelenhettek meg hazánkban külföldi anyagokat forgalmazó cégek A régi nagyvállalatok kft-ké alakultak, és máig is gyártják klasszikus anyagaikat; ilyen anyagok pl.: a Katepox, az Epokoll, az Eporezit stb Továbbra is vannak hazai fejlesztések is A külföldi érdekeltségű cégek igen modern anyagokat kínálnak, széles választékban a szennyvíztisztítás területére is, ezért a tanulmányban is ezekre térek ki részletesen. 4.2 A szigetelőanyagok alkalmazhatósága A szigetelő anyagnak az adott területre vonatkozó alkalmazhatósági engedéllyel kell rendelkeznie. Vízépítési létesítményeknél az alkalmazhatósági engedélyt a KHVM (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) adja ki, a VITUKI javaslatára. A VITUKI speciális vizsgálatok elvégzése (pl 1000 órás áztatás, vegyi hatásokstb) és külföldi referenciamunkák

megtekintése után minősíti alkalmasnak a szigetelőanyagot. Korrozív vagy ózontartalmú folyadékok esetén csak olyan szigetelőanyag alkalmazható, amelyet a gyártó cég garancia mellett ajánl, vagy amelyre vonatkozóan az illetékes szakintézmény a korrózióállósági vizsgálatokat elvégezte és a szigetelőanyagot alkalmasnak minősítette. Ha a szigetelést természetes, vagy mesterséges ultraibolya sugárzás érheti, az alkalmazott szigetelőanyagnak UV-fényállónak kell lennie. A szigetelés minőségéért végső soron az azt készítő vállalkozó felel. Az általa alkalmazott anyagok minőségéért pedig annak gyártója A gyártó feladata a mindenkori hatósági előírásoknak és szabványoknak megfelelő minősítések beszerzése 11 4.3 A szennyvíztározók szigetelőanyagának vizsgálata A vizsgálatokat erre a célra készített próbatesteken kell elvégezni. Az egy-egy tulajdonság meghatározásához szükséges próbatestek száma

legalább 5 db, melyek mérési átlagából adódnak az eredmények. 4.31 Mechanikai tulajdonságok (MSZ szerinti) vizsgálata Vizsgálandók: * szakító szilárdság és szakadási nyúlás * ütő-hajlítószilárdság * hajlítószilárdság * rugalmassági modulus * nyomószilárdság * hőtágulási együttható * zsugorodás * kötési idő Követelmények: A műgyantákat akkor tekintjük bevonatkészítés céljára alkalmasnak, ha a rugalmassági modulusuk kicsi, tehát nagy alakváltozásra képesek. Hőtágulási együtthatójuk a lehetőségekhez képest a legközelebb álljon a betonéhoz, illetve a zsugorodási hajlamuk a lehető legkisebb legyen. 4.32 Vegyszerálló védőbevonatok vizsgálata Vizsgálatok:  külső szemrevételezés  tapadás  keménység  rugalmasság (hajlító kísérlet alapján)  kopásállóság (csiszolóvászonnal való koptatás)  hőállóság (a rugalmasság, a tapadás és a keménység értéke

az öregítetlen bevonathoz képest nem változhat)  fagyállóság  páradiffúziós ellenállás  vegyszerállóság (vegyszerben való áztatás előtt és után mérni kell a tömeget, a rugalmasságot, a tapadást és a keménységet) Követelmények: 12 A közeg a műgyanták térhálósodását számottevően ne befolyásolja. A szilárdság csökkenése ne haladja meg az 5-10%-ot, a vegyszerfelvétel ne legyen több 5-10%-nál A kioldódás mértéke 5%-nál nagyobb nem lehet. 4.4 A szigetelési munkákhoz szükséges anyagok 4.41 A felhordott műgyanta-szigetelések anyagai A) Műgyanták A felhordott szigetelés anyaga lehet: * oldószeres vagy oldószermentes * epoxigyanta * kátrányepoxi * más bázisú, egy-, két-, vagy háromkomponensű műgyanta (poliészter, poliuretán stb.) B) Oldószerek Csak az adott műgyanta típusának megfelelő oldószer alkalmazható. Az előírt térhálósító oldószer még azonos termékcsaládon belül sem

cserélhető fel másikra, mert nem lesz tökéletes a kötés. C) Katalizátorok és gyorsítók Csak az adott műgyanta típusának megfelelő oldószer alkalmazható. D) Alapozó anyagok Csak az adott műgyanta típusának megfelelő oldószer alkalmazható. E) Egyéb anyagok Magnézium-szilifluorid: a fluátos kezeléshez. Sósav és foszforsav: a felület kis szilárdságú rétegének lemaratására alkalmazható. 4.5 A szigetelés felhordásának eszközei 4.51 A kézi felhordás eszközei Keverőberendezés (tartály és villanyfúróra szerelt keverőlapát, célszerű fordulatszáma 200-400 1/sec) Ecsetek Festőhengerek 4.52 A gépi felhordás berendezései Keverőberendezés (ha a szórógéphez külön szükséges) Műanyagszóró berendezés, amely a felhordott szigeteléstől függően lehet: 13 A) Epoxi, poliuretán és egyéb műanyag-szigetelések készítésére alkalmas  levegőporlasztással működő, egykomponensű, illetve előre összekevert

többkomponensű gyanták felhordására alkalmas  levegő nélküli porlasztással működő (nagynyomású), hidegen szóró berendezés kis és közepes viszkozitású gyantákhoz, vagy a gyanta viszkozitás csökkentésével (melegítésével) működő berendezés B) Poliésztergyanta szigetelések készítésére alkalmas  üvegszál nélküli ún. gel-coat (dzsélkót) réteget szóró berendezés  üvegszálas réteg szórására alkalmas berendezés, speciális (üvegszálvágóval) felszerelt szórópisztollyal 4.6 A szerkezeti betonnal szemben támasztott követelmények 1. A szerkezeti beton minőségét elsősorban statikai rendeltetése határozza meg. 2. Felhordott szigetelések esetén az alkalmazási útmutató is adhat meg minimális szükséges betonminőséget. 3. A beton kötőanyaga portlandcement, adalékanyaga nem duzzadó, keverővize ivóvíz minőségű, víz-cement tényezője pedig - a betonozási módtól függően - a lehető

legalacsonyabb legyen. 4. Törekedni kell a betonkiegészítő-szerek kerülésére, illetve minél kisebb mennyiségben történő adagolására. A légpórusképző szerek közül a szappanok, zsírok és olajok, a pórustömítő szerek közül a szilikonok, valamint a tapadásfokozó adalékanyagok (szerves anyagok vizes emulziói) alkalmazása tilos. 5. A sarkok, élek, szögletek min. 5 cm sugarú lekerekítését célszerű már a zsaluzattal biztosítani 6. A repedések méretének összhangban kell lennie a szigetelés repedésáthidaló képességével. 7. Az adott szigetelőanyag esetén a bevonati réteg vastagságát a szakadási nyúlás ismeretében kell megtervezni. 8. Ha a szigetelést üzem közben mechanikai hatások is érik, és azok elviselésére a bevonatok repedésáthidaló képessége nem lenne megfelelő, akkor olyan bevonatrendszert kell kialakítani, amelyben az alsó réteg megfelelő szakadási nyúlással, a felső réteg pedig megfelelő

mechanikai ellenállóképességgel rendelkezik. 9. A beépítésre kerülő dilatációs szalag szakadási nyúlása legalább akkora legyen, mint a bevonaté. 4.7 A szigetelést áttörő üzemi vezetékek  Alapelvnek kell tekinteni, hogy a szigetelés bármiféle áttörése potenciális hibahely, tehát a lehetőség határáig kerülni kell. Lehetőleg több funkciójú vezetékeket kell tervezni  Törekedni kell arra, hogy azoknál a vezetékeknél, melyeknél erre lehetőség van, a maximális vízszint felett törjék át a felületet. 14  Azoknál a vezetékeknél, amelyeknek mindenképpen a vízszint alatt kell a szigetelt felületet áttörniük, törekedni kell arra, hogy a csőáttörések helye minél közelebb legyen a maximális üzemi vízszinthez.  A szigetelésnek a csőáttöréshez való csatlakozását szorítókarima-pár alkalmazásával kell kialakítani. A csőáttörések karimáinak széle a felület iránytöréséhez vagy más

szerkezethez nem lehet 30 cm-nél közelebb.  A műtárgy falába bebetonozott áttörő csőidomhoz a vezetékeket mindkét oldalon oldható kötéssel kell csatlakoztatni. Karimás kötéseknél legalább az egyik karima laza (elfordítható) legyen.  A bebetonozott idomok anyagminőségét úgy kell megválasztani, hogy azok tönkremenetele (pl. belülről induló korrózió, kopás stb) következtében a műtárgy tervezett élettartamánál hamarabb ne következhessék be 4.8 A folyadéktérben lévő acélszerelvények  Az acélszerelvényeket lehetőleg függesztett megoldással kell tervezni.  A folyadéktérbe való lejutást biztosító létrát függőlétraként kell kialakítani. A létrát felfüggesztő szerkezetet a maximális vízszint fölött kell elhelyezni.  A létra alsó végére - mivel az a rajta való közlekedés következtében a szigetelésnek ütközhet - gumisarus ütközőt kell tervezni. 4.9 A felhordott szigetelés anyagának további

kiválasztási szempontjai  Lehetőleg oldószermentes legyen, így kevésbé tűz- és robbanásveszélyes, mint az oldószeres gyanták és az oldószer kipárolgása után pórusok maradhatnak vissza.  Kevés töltőanyagot tartalmazzon, mert a töltetlen gyanta drága, zsugorodása nagyobb, rugalmassága nem kellő mértékű. A nagy töltési fokú gyanta viszont mázolással, vagy szórással nem hordható fel, nem biztosít kellően tömör réteget és többnyire ugyancsak nem kellően rugalmas.  Lehetőleg legyen gépi úton felhordható (korszerűbb technológia, jobb minőségű szigetelés). A kézi felhordású gyanták közül előnyösebbek az ecsettel felhordható gyanták  Több színválasztékban legyen kapható, hogy az egyes rétegeket különböző színnel lehessen felhordani (így ellenőrizhető lesz).  A bevonatrendszer alapozó gyantája a felhordás állapotában legyen minél kisebb molekulasúlyú, minél kisebb viszkozitású és bizonyos

mértékig víztűrő. 4.10 A szigetelést megelőző építési munkák kivitelének minősége A betontakarás biztosítása céljából a vasszerelés és a zsaluzat közé elhelyezett távtartókat olyan anyagból, illetve oly módon kell elkészíteni és elhelyezni, hogy azok ne képezzenek a szerkezet külső és belső oldala között hőhidat, valamint ne gátolják a műgyanta bevonat tapadását. 15 4.11 A felhordott műgyanta-szigetelések felület-előkészítő munkái A szigetelések felületi tapadásának - tehát a jó szigetelés elkészítésének - alapfeltétele az aljzat szakszerű előkészítése. 1) A gondos zsaluzás ellenére létrejött felületi egyenetlenségeket le kell vésni. 2) A felületből kiálló, vagy a felület síkjában fekvő, illetve végződő acélbetéteket stb. körül kell vésni és a felület síkja alatt minimum 1 cm-rel le kell vágni. 3) A felületen található esetleges zsír- vagy olajszennyeződéseket (melyek a fém

zsaluzat felületéről vagy egyes gépekből származhatnak) maradéktalanul el kell távolítani. Ez történhet lángszórással, vagy fluátos kezeléssel és az azt követő vizes lemosással. A lángszóráshoz kizárólag nem kormozó lángú, propán-bután gázzal, vagy acetiléngáz és oxigén keverékével működő berendezés alkalmazható. A fluátos kezeléshez pedig magnézium-szilifluorid alkalmazható. A kezelendő felületnek porszáraznak és pormentesnek kell lennie. A kezelést 3 rétegben kell elvégezni, mindig ügyelve arra, hogy az alsó réteg teljesen meg legyen száradva. A teljes kiszáradás után a felületet vízzel le kell mosni Az utolsó réteg kiszáradása után legkorábban 48 óra múlva lehet a szigetelést megkezdeni 4) A felületről a cementiszapot el kell távolítani, mert kis szilárdságú elválasztóréteget képez az aljzat és a bevonat között, valamint eltömíti az aljzat pórusait. Eközben ugyancsak el kell távolítani a

felülethez lazán kötődő részeket is. E művelet mind vegyi, mind mechanikai úton elvégezhető. A vegyi eljárás általában először a felület vízzel való átitatásából, ezt követően valamilyen higított savval (sósav, foszforsav, fluát ) való lemaratásából, végezetül tiszta vizes lemosásból áll. Feszített és vasbeton szerkezeteknél sósavas maratás nem alkalmazható A vegyi módszerek általános hátránya, hogy a mechanikai felülettisztítást (pl a lazán kötődő felületi részecskék eltávolítását) legtöbbször nem teszik elkerülhetővé, valamint a felületet lemosás után ki kell szárítani. Alkalmazásuk általában csak akkor célszerű, ha a felületet lúgmentesíteni kell. A mechanikai tisztítás legcélszerűbb módszere a gépi drótkefézés és stokkolás, de alkalmazható láng- vagy (száraz vagy nedves) homokszórás is. A géppel hozzá nem férhető helyeket kézi drótkefével meg kell tisztítani 5) A mechanikai

tisztítás után a felületet portalanítani kell. Ehhez ipari porszívót lehet alkalmazni Legjobb, ha a porszívó egybe van építve a kefélőgéppel, s közvetlenül annak korongjáról szívja el a port. Másik lehetőség, hogy a port vegyi úton megkötik és utána ezt leszedik. 6) A szigetelés aljzatának - ha a gyanta gyári ajánlásai erre vonatkozóan mást nem kívánnak - általában max. 5 % nedvességtartalma lehet 7) A szigetelés megkezdése előtt mind az aljzatnak, mind pedig a légtérnek el kell érnie azt a hőfokot, amely megfelel a gyanta gyári előírásainak. Az ideális hőmérséklet +20 °C, a felhordáskor még megengedhető legalacsonyabb hőmérséklet pedig +5 °C és +12 °C között változik. 8) Ügyelni kell a légnedvességre és a harmatpontra. Harmatpont alatt a levegőben lévő pára kicsapódik és az objektum felületén vékony vízfilm képződik. Ez a vízfilm meggátolja a felhordott új műgyanta réteg tapadását akár az

aljzathoz, akár az esetleg már felhordott előző réteghez. 16 9) Az aljzat felületén található 5 mm-nél nagyobb mélyedéseket, illetve 2 cm2-nél nagyobb csorbulásokat (betonfészek, zsaluzati lépcsők stb.), valamint azokat a sarkokat és szögleteket, amelyeknek lekerekítését a zsaluzattal nem alakították ki, az alapozógyantával öszszeférő anyagú műgyantahabarccsal kell kitölteni, ill a kb 5 cm sugarú lesarkítást kialakítani (ez az ún Holker-képzés) 10) Ha a meglevő tározón régi, de feladatát már teljesíteni nem tudó, átvonásra alkalmatlan gyantabevonat van, azt lángszórással, majd ezt követően csiszoló- vagy maróberendezéssel el kell távolítani. Az eltávolítást olyan mélységben kell végezni, amilyen mélyen a korábbi bevonat alapozója eltömítette a pórusokat 11) Ha a régi bevonat átvonásra alkalmas és azonos rendszerű az alkalmazni kívánt új bevonattal, valamint az egymáshoz tapadásuk laboratóriumi

vizsgálattal igazolt, akkor a felületet megfelelően elő kell készíteni. Ilyen esetekben az eljárás általában a következő:  a bevonat alapos letisztítása lúgos tisztítószerekkel (ha az érintkező folyadék lúgos, akkor előzetesen savassal is)  alapos lemosás tiszta vízzel  alapos lemosás az alkalmazandó gyanta oldószerével  a bevonat csiszológéppel (csiszolópapírral) történő felérdesítése  a felérdesített felület portalanítása 4.12 A felhordott műgyanta-szigetelések készítése  A bevonatrendszer komponenseit a lehető legpontosabban - a gyári előírásoknak megfelelően - kell összekeverni és felhordani.  Egyidejűleg csak annyi gyanta keverhető be, amennyi a fazékidőn belül (amíg a gyanta az edényben meg nem köt) feldolgozható.  A kis viszkozitású alapozógyantát az aljzatra úgy kell felhordani, hogy a felület pórusaiba minél mélyebben behatoljon.  Az első bevonati réteg akkor hordható fel,

amikor az alapozóréteg már részben kikeményedett.  Átvonásra alkalmas állapot az, amikor a gyanta érintésre még tapad, de a kézre nem ragad, és a kéz elhúzásakor szálat nem húz. Ez az állapot a gyanta típusától függően +20 °C hőmérséklet esetén általában 2-4 óra alatt következik be.  Ha az alapozógyanta oldószert tartalmaz, a következő réteg felhordása előtt feltétlenül meg kell várni, amíg az oldószer maradéktalanul kipárolog. A visszamaradt oldószer vagy a bevonat mechanikai tulajdonságait csökkenti, vagy a következő réteg felhólyagosodását ill. a bevonatrendszer egyéb meghibásodását okozza Ha a következő réteg felhordása előtt az alapozóréteg teljesen kikeményedett, annak teljes felületét csiszolóvászonnal fel kell érdesíteni 4.13 Minőségi követelmények Vízzárónak tekinthető az a nyers ill. vízzáró vakolattal ellátott beton, amely az előforduló legnagyobb víznyomást legalább 48 órán

keresztül átnedvesedés nélkül tudja tartani. 17 A szivárgási veszteségek szerint a következő három vízzárósági fokozat írható elő: * mérsékelten vízzáró fokozat, amelynél a műtárgy szivárgási vesztesége nem haladja meg a 0,4 l/m2*24h értéket * vízzáró fokozat, amelynél a műtárgy szivárgási vesztesége nem haladja meg a 0,2 l/m2*24h értéket * különlegesen vízzáró fokozat, amelynél a műtárgy szivárgási vesztesége nem haladja meg a 0,1 l/m2*24h értéket Műanyagszigetelések esetében a fentieknél szigorúbb előírások is tehetők. Célszerű a megengedett szivárgási veszteséget 0,05-0,1 l/m2*24h értékhatárok között előírni. A vízzárósági fokozatok betartása mellett további követelmény, hogy a víznyomással ellentétes betonfelületen koncentrált szivárgási helyek (átnedvesedett foltok, vízlepel, csepegés, csurgás, spriccelés) nem lehetnek, azaz a megengedett szivárgási veszteségeknek a felületen

egyenletes eloszlásban kell kilépnie és föld feletti víztárolók esetén párolgás útján el kell tudnia távozni. 5. SZIGETELŐ ANYAGOK Ezen veszélyek ismeretében a különböző gyártó cégek széles skálán kínálják termékeiket, melyek különböző megoldások és előírások mellett hathatós segítséget nyújtanak a fenti problémák ellen. A magyarországi szigetelőanyag piacon az összes világcég képviselője megtalálható. Így képviselteti magát pl.: -SIKA -CONCRETIN -MUREXIN -PCI -QUICK-MIX stb. Tekintsük át nagy vonalakban az alkalmazható anyagokat: 5.1 A PCI cég által gyártott termékek PCI-KANADICHT Speciális vízzáró bevonat, mely a szennyvízkezelés területén alkalmazott betonszerkezetek szigetelésére alkalmazható. Járható csatornák, szennyvíztisztítók és más szennyvízkezelési műtárgyak talajnedvesség, szivárgó víz elleni, negatív oldali és nyomással rendelkező vizek elleni pozitív oldali szigetelésére.

Szulfátálló Szín: szürke Anyagszükséglet: a, talajnedvesség esetén 2,0 mm, de legalább 3,2 kg/m2 rétegben b, nem nyomás alatti víznél 2,5 mm, de legalább 4,0 kg/m2 rétegben c, víztározóknál 5m vízoszlopig 3,5 mm, de legalább 5,6 kg/m2 rétegben Kiszerelés: 25 kg-os zsák 18 Kiadósság: a, 7,80 m2 b, 6,25 m2 c, 4,50 m2 PCI-KANALIT Speciális ágyazóhabarcs, mely kőagyag félszelvények és lapok szennyvíztisztítás területén történő ragasztásához használható. Szennyvíztisztítóknál, kőagyaglapok, félszelvények és talpascsövek ágyazó habarcsa; pl. mosató-vezetékeknél, járható betoncsatornáknál, tisztítók vízterelőinél, túlfolyóknál. Szulfátálló Szín: szürke Anyagszükséglet: a, 5 mm rétegvastagságnál 7 kg/m2 b, 10 mm rétegvastagságnál 14 kg/m2 c, 15 mm rétegvastagságnál 21 kg/m2 Kiszerelés: 25 kg-os zsák Kiadósság: a, 3,60 m2 b, 1,80 m2 c, 1,20 m2 PCI-KANAFUG Speciális fugahabarcs. A

szennyvízkezelésnél használt kőagyag fél szelvényekhez és lapokhoz. A szennyvízkezelésnél kőagyagból készült kerámia burkolatok és félszelvények fugázásához, mint pl. a járható betoncsatornák, a szennyvíztisztítók vízcserélőihez és túlfolyóihoz Szulfátálló. Szín: szürke Anyagszükséglet: 2,5 kg/m2 10 mm-es fugaszélességnél Kiszerelés: 25 kg-os zsák Kiadósság: 10 m2 PCI-KANAHAFT Speciális tapadóhíd, mely szennyvíztisztítók falaihoz, padlózatához, födémjeihez. Szennyvíztisztítók helyenkénti vagy nagy felületű KANAMENT javítóhabarcs tapadó hídja. Szulfátálló Szín: szürke Anyagszükséglet: 2 kg/m2 1 mm réteg esetén Kiszerelés: 25 kg-os zsák 19 javításához használt PCI- Kiadósság: 12,5 m2 PCI-KANAMENT Speciális ágyazóhabarcs, szennyvíztisztítók falaihoz, padlóihoz és födémjeihez. A teljes felület és helyi javításokhoz cementkötésű alapok esetén, betonelemek felújításához, és

profilba hozásához, mint pl. a járható csatornáknál, nyitott vezetékeknél, szennyvízgyűjtő medencéknél stb Szulfátálló Szín: szürke Anyagszükséglet: a, 5 mm rétegvastagságnál 10 kg/m2 b, 10 mm rétegvastagságnál 20 kg/m2 c, 15 mm rétegvastagságnál 30 kg/m2 d, 20 mm rétegvastagságnál 40 kg/m2 Kiszerelés: 25 kg-os zsák Kiadósság: a, 2,50 m2 b, 1,25 m2 c, 0,80 m2 d, 0,60 m2 PCI-ESCUTAN TF Speciális fugatömítő, derítők, vízi utak, hidak és csatornák építéséhez. 2 komponensű, fugatömítő anyag vízszintes és függőleges dilatáló és csatlakozó fugákhoz. Alkalmazható magas- és mélyépítésben, szerelőiparban Derítőknél, kikötő építményeknél és zsilipeknél 2 bar víznyomásig. Rugalmas, vízzáró, időjárás és öregedés álló, mikroba ellenálló, csíraálló, nagy mechanikus ellenállóképességű Szín: szürke Anyagszükséglet: a, fuga 15*10 mm 150 ml/fm b, fuga 10*10 mm 100 ml/fm Kiszerelés: 2.5 l-es patron

Kiadósság: a, 16,00-17,00 fm b, 25,00 fm 5.2 A SIKA által ajánlott termékek Sikagard®-62 Fajta: Oldószermentes kétkomponenses bevonóanyag epoxigyanta bázison. Alkalmazás: Kopásálló univerzális bevonati rétegként alkalmazható normális és közepes vegyi igénybevétel esetén a következő felületeken:  beton, kő  cementes habarcsok és vakolatok (műanyagadalékok nélkül) 20  epoxi-cementek (EpoCem)  azbesztcement  epoxihabarcs  vas és acél (homokfúvott) Belső bevonati rétegként: * tartályok * silók * acéltartá- * élelmiszer- * mezőgaz- * italokat * tisztító (de- lyok Korrózióvédelemként: üzemekben dasági üzemekben előállító üzemekben rítő) berendezésekben Üvegszálerősítésű, önhordó epoxibevonatként betonon, repedésáthidaló tulajdonságokkal: * védőteknők * tartályok Előnyök: * oldószer- * jó vegy- * jó mecha- mentes szerálló nikai szilárdság * vastagság egy

munkamenetben nagy réteg- * nélkül keményedik zsugorodás * tő és könnyen bedolgozható jól keverhe- * ható ecsettel, hengerrel vagy air-less berendezéssel bedolgoz- 21 * jó terülőképesség * hidaló tulajdonság repedésát- Főbb műszaki adatok: színe: fehér, világosszürke, közepesszürke, répazöld kiszerelése: 5 ill. 10 kg (A+B komp) keverési arány: súly szerint = A : B = 3:1 térfogat szerint = A : B = 2,1:1 anyagfelhasználás: bevonatonként 0,3.1,0 kg/m2, aljzattól és a megkívánt rétegvastagságtól függően kiadósság: 0,1 mm filmvastagság esetén kb. 0,14 kg/m2 kb. 3,5 kg/m2 tapadószilárdság: betonon acélon (homokfúvott) kb. 25 kg/m2 Bedolgozás: aljzat: Tiszta, olaj és zsírmentes legyen. Laza részektől meg kell tisztítani Homokfúvással vagy csiszolással kell a sima felületet feldurvítani, majd gondosan portalanítani. A pórusok lezárásához Sikagard 66-ot vagy Sikagard 75 EpoCem-et kell használni Nagyobb

hibák, mint kavicsfészkek, kitört részek stb Sikadur 45 EpoCemmel előre kijavítandók keverés: Két komponens egy csomagban: a csomag felső részén lévő műanyagbetétet a B-komponenssel ki kell emelni és teljes mennyiségében az A-komponenshez kell adagolni. Elektromos keverővel jól elkeverni, lehetőleg kevés levegő bekeverésével A kész keveréket felhasználás előtt mintegy 3 percig pihentetni kell. Felhordás: fajtája: A felhordás történhet ecsettel, nylon-hengerrel, spahlival vagy air-less nagynyomású szóróberendezéssel. feltételei: * csak száraz aljzatra lehet felhordani * lületi húzószilárdsága min. 1,5 N/mm2 legyen az aljzat fe- * max. 4% * aljzat hő- max. lég- nedvesség mérséklete min. +8 C° * nedvesség (éjjel is) 85% rel. páratart 22 * harmat- pontra ügyelni * tésű aljzat kora min. 3-4 hét legyen cementkö- * várakozási idő két bevonat felhordása között ne legyen több 48 óránál, ellenkező

esetben a felületet fel kell csiszolni. tisztítás: Az eszközöket felhasználás után azonnal Colma-Reinigerrel meg kell tisztítani. Kikeményedett termék már csak mechanikai úton távolítható el rétegvastagság: min. rétegvastagság korrózióvédelemre 0,6 mm (min 2 bevonat) Vegyszerállóság: Az alkalmazási útmutató szerint. Biztonsági javaslatok: A-komponens: izgató * izgatja * bőrrel a szemet és a bőrt érintkezve érzékenység lehetséges B-komponens: maró, veszélyes anyag * érintkezve egészségkárosító bőrrel * okozhat mart sebet * tyűt kell hordani védőkesz- * bőrrel történt érintkezés után szappanos vízzel lemosni Hulladékkezelés: A kikeményedett A+B komponens nem minősül veszélyes hulladéknak. Sikagard® 63 Fajta: Oldószerszegény kétkomponenses vegyszerálló bevonóanyag epoxigyanta kötőanyaggal. Alkalmazás: Kopásálló univerzális bevonati rétegként alkalmazható normális és közepes vegyi igénybevétel

esetén a következő felületeken:  beton, kő  cementes habarcsok és vakolatok (műanyagadalékok nélkül)  epoxi-cementek (EpoCem) 23  azbesztcement  epoxihabarcs  vas és acél (homokfúvott)  alumínium Belső bevonati rétegként: Igen jó a vegyi ellenállóképessége savas és lúgos közegekkel szemben, valamint emellett nagyon jó a kopásállósága. Korrózióvédelemként: * tartályoknál * silóknál * csővezeté- kek belső falán Előnyök: * jó vegy- * jó mecha- szerálló nikai szilárdság * nélkül keményedik zsugorodás Főbb műszaki adatok: színe: oxidvörös, olívazöld kiszerelése: 5 ill. 10 kg (A+B komp) keverési arány: súly szerint = A : B = 3:1 térfogat szerint = A : B = 2:1 anyagfelhasználás: bevonatonként 0,3.1,0 kg/m2, aljzattól és a megkívánt rétegvastagságtól függően tapadószilárdság: betonon szakadás mindig a betonban acélon (homokfúvott) kb. 10 N/mm2 fazékidő: 20 C°-on kb.

30 perc Bedolgozás: aljzat: A cementkötésű alapfelületeknek teljesen kikeményedett állapotban kell lenniük. A hidratációs viszonyok függvényében ez legalább 3-6 hetes kort jelent A laza részeket, zsaluolaj maradványokat, régi festékbevonatokat teljesen el kell távolítani (szemcseszórással, csiszolással) Az esetleg előforduló nagyobb mélyedéseket, kavicsfészkeket, repedéseket Sika-Latex-habarccsal vagy Sikadur 31-gyel ki kell egyenlíteni. Cementvakolatoknál figyelni kell arra, hogy szilárdságuk és felületi érdességük megfelelő legyen. keverés: Két komponens egy csomagban: a csomag felső részén lévő műanyagbetétet a B-komponenssel ki kell emelni és teljes mennyiségében az A-komponenshez kell adagolni. Elektromos keverővel jól elkeverni, lehetőleg kevés levegő bekeverésével 24 Felhordás: A legkedvezőbb feldolgozási hőmérséklet +15 C° és +20 C° között van. A felhordás történhet ecsettel, nylon-hengerrel vagy

air-less nagynyomású szóróberendezéssel A fazékidő jelentősen megrövidül magasabb hőmérsékleten. Az üvegfátyol-erősítésű Sikagard 63 bevonatok 1 mm alatti repedések áthidalására alkalmasak Pórusmentes bevonat készítéséhez legalább 0,5 mm-es rétegvastagságot kell elérni, ezt általában három réteg felhordásával biztosítani lehet. Az egyes rétegek közötti várakozási idő (átvonási idő) 20 C°-on legalább 12 óra, de legfeljebb 48 óra Ha ennél később kerül sor az átvonásra, akkor az előző réteg előkészítése nem kerülhető el: fel kell csiszolni vagy Sika-Verdünner 14-gyel kell átvonni Tisztítás: Az eszközöket felhasználás után azonnal Colma-Reinigerrel meg kell tisztítani. Kikeményedett termék már csak mechanikai úton távolítható el Fontos tudnivalók: A legalacsonyabb alapfelületi hőmérséklet 5 C°, a legnagyobb rel. légnedvesség 80% A Sikagard 63 bevonatokat az első 48 órában óvjuk meg a

ráfröccsenő víztől és esőtől. Az egy munkamenetben felhordható max. rétegvastagság 1 mm A Sikagard 63 bevonatot csak a másik oldalán kiszellőztetett vagy leszigetelt betonfelületre lehet felhordani. Vegyszerállóság: Az alkalmazási útmutató szerint. Biztonsági javaslatok: A-komponens(gyanta) B-komponens(térhálósító) Bőr és nyálkahártya irritáló. Keveréskor és felhordáskor védőöltözetet (kesztyűt, védőszemüveget) kell hordani Az anyagok gőzeit ne lélegezzük be, megfelelő mennyiségű friss levegőről gondoskodni kell Ha az anyag véletlenül szembe kerül vagy nyálkahártyával érintkezik, meleg vízzel azonnal mossuk ki és keressünk fel orvost Hulladékkezelés: A kikeményedett A+B komponens nem minősül veszélyes hulladéknak. Sikagard® 64 Fajta: Kétkomponenses epoxi bázisú bevonati anyag kátrányepoxi alapon. Alkalmazás: Védőbevonatként és bevonati anyagként:  betonra  vakolatokra (ásványi)  epoxi-cementekre

(EpoCem)  azbesztcementre  acél felületre Szennyvíztisztító berendezéseknél: * homokfo- * szennyvíz- góknál fogadó műtárgyaknál 25 * levegőztető * csővezeté- * olajfogóknál medencéknél keknél Előnyök: * jó kémiai ellenállóképesség * vastagság egy munkamenetben nagy rétegigen jó m2- * kénti kiadósság * szemben igen ellenálló koptatással * betonra igen jól tapad * felhordható ecsettel, hengerrel és air-less berendezésekkel 1:40 könnyen * tóság, sima felület jó tisztítha- Főbb műszaki adatok: színe: fekete kiszerelése: 5 ill. 25 kg (A+B komp) keverési arány: súly szerint = A : B = 1:3 térfogat szerint = A : B = 1:2,6 anyagfelhasználás: bevonatonként 0,5.1,0 kg/m2, aljzattól és a megkívánt rétegvastagságtól függően kb. 2,5 N/mm2 tapadószilárdság: betonon acélon (homokfúvott) kb. 12,0 N/mm2 fazékidő: 20 C°-on kb. 60 perc Bedolgozás: aljzat: Száraz, tiszta, olaj- és

zsírmentes alap. A sima betonfelületeket homokfúvással vagy csiszolással fel kell durvítani, majd jól pormentesíteni Póruslezárást Sikagard 75 EpoCem-mel kell megoldani. keverés: Két komponens egy csomagban: a csomag felső részén lévő műanyagbetétet a B-komponenssel ki kell emelni és teljes mennyiségében az A-komponenshez kell adagolni. A két komponenst elektromos keverőgéppel 3-4 percig erőteljesen kell keverni majd 5-10 percig pihentetni. 26 Felhordás: Ecsettel, műanyaghengerrel vagy nagynyomású szóróberendezéssel (air-less 1:40). Tisztítás: Az eszközöket felhasználás után azonnal Colma-Reinigerrel meg kell tisztítani. Kikeményedett termék már csak mechanikai úton távolítható el Fontos tudnivalók: A legalacsonyabb alapfelületi hőmérséklet 12 C°, a legnagyobb rel. légnedvesség 80% A harmatpontra figyelni kell. Maximális megengedett várakozási idő az egyes rétegek felhordása között 2 nap. A rétegvastagság

függőlegesen egy munkamenetben 1 mm Az új beton vagy vakolt felületnek minimálisan 3-4 hetesnek kell lennie Acél és fémfelületeknél mindig alkalmazni kell homokfúvást A földbe elhelyezendő betonszerkezeteknél a páraáthatolás meggátlásáról gondoskodni kell. Nedves cementkötésű alapoknál a tapadófelületeket Sikaflor 94 Grundierung alapozóanyaggal alaposan elő kell kezelni. A kikeményedés ideje alatt víz hatásától védeni kell. Vegyi hatásnak 10 nap elteltéig nem szabad kitenni Vegyszerállóság: Az alkalmazási útmutató szerint. Hulladékkezelés: A kikeményedett A+B komponens nem minősül veszélyes hulladéknak. Sika-Latex Tapadóréteg régi és új beton között. Sikagard-75 EpoCem Epoxigyanta és cement kötőanyagú háromkomponenses finom glettanyag. Sikadur-45 EpoCem Háromkomponenses epoxigyantával javított cementkötésű javítóhabarcs. Sikadur-31 Univerzális, oldószermentes, epoxigyanta kötőanyagú, glettelhető

ragasztó. 5.3 Concretin termékválasztéka Concretin UA Univerzális bevonatrendszer. Epoxigyanta bázisú, kétkomponensű rendszer Concretin IHS-PK Ragasztópaszta, betonrepedések és fugák kiöntésére. Epoxigyanta bázisú, kétkomponensű rendszer Concretin TE, Concretin TE 21 Kátrány-epoxigyanta kombinációk. Kátránnyal módosított, amin térhálósítású epoxigyanta bázisú, kétkomponensű rendszer Nagy rugalmasságú, szívós, kemény és kopásálló Víz-, szennyvíz-, tengervíz-, vegyianyag- és üzemanyagálló. Concretin EP-FM 75 EP-PUR fugatömítő epoxigyanta. Poliuretánnal módosított, amin térhálósítású epoxigyanta bázisú, kétkomponensű rendszer Víz-, tengervíz- és szennyvízálló Legfeljebb a fugaszélesség 3 %-nak megfelelő mozgást visel el 27 5.4 A TechnoWato Kft termékei Quick-mix Indufloor 80 IF 80 kéreghabarcs Műanyaggal javított cementkötésű anyag, nagy kopásállósággal. Nagy mechanikai, fagyés olvasztósó

és egyéb kémiai hatásnak kitett felületek készítésére és védelmére Quick-mix Verpress- und Injektionsmörtel VP-IV injektáló anyag Cementkötésű, repedések injektálására 1-40 mm repedéstágasság között. Adeka P-201 Tömítő kitt. Vízre duzzadó, szintetikus kötőanyagú tömítő anyag hézagok lezárására, felületkiegyenlítő anyagként valamint toldó- és csatlakoztató anyagként Adeka profilok vízzáró toldásához, csatlakozásához. Amercoat 78 Hb Bevonat. Kétkomponensű műgyanta, nagy kémiai ellenállóképességgel, repedésáthidaló tulajdonsággal, kemény felülettel. Egy alapozó réteg után legalább egy rétegben kell felhordani Nu-Klad 815 Bevonat. Kétkomponensű, oldószermentes, kátrány-epoxi anyag, repedésáthidaló, nagy kémiai ellenállóképességű, kemény felületű, nagy igénybevételnek ellenálló. 6. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Az ábrasor bármely bevonati rendszer esetén érvényes. Az egyes cégek speciális

elemeket ill megoldásokat készítenek a csőáttörések kivitelezéséhez Ilyen pl a Sika cég esetén a Sikadur-Combiflex. 6.1 Csőáttörés kialakítása 6.2 Repedések áthidalása 6.3 Dilatációs hézag áthidalása IRODALOMJEGYZÉK: Víztisztítás-Szennyvíztisztítás Zsebkönyv Csekő Gyuláné: Betonok és falazatok korrózióvédelme Vízépítőipari Tröszt technológiai utasításai :Vízépítési Műtárgyak építése 7. Vízépítési műtárgyak belső vízzáró műanyag-szigetelésének általános követelményei 7.a Vízépítési műtárgyak belső vízzáró szigetelése Sika Információ (Sika a víz- és szennyvíztechnikában) 28 cégek termékjegyzékei VITUKI segédanyagai 29