Építészet | Földművek » Talajvíznyomás elleni szigetelés

TALAJVÍZNYOMÁS ELLENI SZIGETELÉS SZIGETELÉSI ELJÁRÁSOK, SZIGETELŐANYAGOK A szigetelés különböző módjait már az ókorban is ismerték. Görög történészek leírták, hogy mintegy 2150 évvel időszámításunk előtt Babilonban az Eufrátesz alatt alagutat ép1tettek, amely az uralkodó palotáját kötötte össze Jupiter templomával. Az alagutat aszfalthabarcsba rakott téglákból készítették. Az aszfaltszigetelést talajvíz ellen is használták A szigetelési problémák megoldására nincs egyértelműen kialakult elméleti és gyakorlati állásfoglalás, azonos szigetelési feladatokat többféle módon és anyaggal lehet megoldani. 1. Cementes alapanyagú vakolatszigetelések A különböző tömítőanyagok, valamint a korszerű felhordási technológiák újabb fejlődést jelent a hagyományos cementes alapanyagú vakolatszigetelés alkalmazásában. A torkrét gépek , az új szóróeljárások nagy tömörségé, megfelelő vízállású

vakolatszigetelések gyors elkészítését teszik lehetővé. 2. Fekete szigetelések A fekete szigetelés hagyományos kivitelezése nagyon munkaigényes. Nagyon sok féle típusa jelent meg a magyar piacon. Ezek különféle felhasználási területre, más-más tulajdonságokkal rendelkeznek. 3. Vaslemez szigetelés Acéllemez táblákat egymás mellet helyeznek el, és ezeket összehegesztik, így teljesen vízzáró felületet alakítanak ki. Ez a módszer a víznyomás elleni szigetelések készítésénél volt használatos Általában a metrók utasterei, folyók alatti közúti alagutak szigetelésénél használták, ahol porszáraz állapotot kívántak elérni. A vaslemez magas ára miatt csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor más eset nem lehetséges. Előnye, hogy a szigetelési munka nem igényel száraz felületet, hátránya, hogy az acéllemez korrózió elleni védelme gondos munkát kíván. 4. Műanyag szigetelések Különböző műanyagok az utóbbi 20

évben terjedtek el. Előnyük a feketeszigetelésekkel szemben, hogy felhordásuk kevésbé munkaigényes, általában nem igényelnek porszáraz felületet. Lásd még később (*). 5. Különleges szigetelések Speciális problémakört képeznek az elemek közötti csatlakozások, hornyok, csavarlyukak szigetelése, amelyre az utóbbi időben sikerrel alkalmazzák a duzzadócementet, műanyagokat, különböző korszerű tömítőanyagokat, amelyek viszonylag egyszerűen bedolgozhatóak. SZIGETELÉSI HIBÁK, HIBÁS SZIGETELÉSEK KIJAVÍTÁSA A szigetelési hibák javítása időben és költségben sokszorosát teszi ki annak a munkaidőnek és összegnek, amely a jó szigetelés elvégzéséhez szükséges. Éppen ezért a hibák tanulmányozása és elemzése során feltárt körülményekből, hibaforrásokból levonható következtetéseket a szigetelési munkák tervezésekor és kivitelezésekor feltétlenül érvényesíteni kell. A szigetelési hibák 3 csoportba

sorolhatóak: - felhasznált anyag hibás, nem a célnak megfelelő,  - tervezési hibák,  - kivitelezési hibák.  I. Tervezési hibák A mértékadó talajvízszint helytelen megállapításából sok hiba származik, de ha a területre jellemző legnagyobb vízszintet 50 cm-el megnövelve kapott mértékadó talajvízszintet vesszük figyelembe, akkor ezt a hibaforrást nagy valószínűséggel ki lehet küszöbölni. Vannak előre nem látható események is amelyeket nem lehet előre kalkulálni : - kutak üzemen kívül helyezéséből eredő talajvízszint emelkedés -bányatevékenység felhagyásából eredő vízszint emelkedés -löszös területek nagyobb terjedelmű beépítése a talajvízszint jelentős emelkedését vonja maga után. Fekete szigetelések hibái: A fekete szigetelések meghibásodásának nagy része az aljzatbeton, fenéklemez, ill. védőbeton helytelen megtervezésével függ össze, a bitumenes szigetelőlemezt ugyanis merev szerkezetek

közé kell beszorítani. Az aljzatbeton és védőbeton problémák több csoportra oszthatóak. a) Szerkezet egyenlõtlen sûllyedése. Az alapozást és a szigetelést nem lehet külön választani, összhangban kell kialakítani és megoldani. Az egyenlőtlen süllyedések vonala mentén, a különböző alapozású szerkezetrészek között a szigetelést az alapozási körülményeknek megfelelően kell megválasztani. b) Aljzatbeton süllyedés: Mély alapozású teherhordó pillérek között, amelyek gyakorlatilag nem mozognak, a fenéklemez alatti szigetelés aljzatbetonja süllyedt meg és ezért szakadt el a szigetelés. Kedvezőtlen talajviszonyok esetén előfordul, hogy mozdulatlan szerkezet mellett az aljzatbeton egyes szakaszokon megsüllyed, ezáltal a fekete szigetelés beszorítatlanná válik, és idő előtt tönkre megy. Hasonló helyzet áll elő, ha nagy mértékű talajvíz ingadozás hatására a szigetelés időnként jelentős víznyomás alatt áll,

máskor a talajvíz az alapozás síkját el sem éri. A vízingadozás hatására tömörödés állhat elő, amely a védőbeton süllyedéséhez és a szigetelés beszorítottságának megszűnéséhez vezet. Ilyen esetekben vasbeton aljzatot kell készíteni, és ha szüksége mutatkozik, az aljzatot a szerkezethez kell horgonyozni. c) Aljzatbeton korróziós hatásoktól tönkre megy: Agresszív talajvízben az altalaj illetve a védőbeton tönkre megy és a szigetelés beszorítás nélkül marad. d) A védőfal nem követi a szerkezet mozgását, nem kap megfelelő terhelést A szigetelést védő falat föld alatti műtárgyaknál gyakran készítik betonból, zsugorodás miatt eltávolodik a szerkezettől, és a beszorító erő megszűnik. Különösen a sarkoknál veszélyes a lazulás Sok problémát okoz a függőleges védőfal helytelenül kialakított alsó és felső csomópontja. Ezeken a pontokon csúsztatólemez alkalmazása szükséges, hogy a védőfal a

földnyomás hatására jól hozzányomódjék a szigeteléshez. Sok probléma merül fel különböző síkokban fekvő vízszintes szigetelések közötti függőleges falszakaszok szigetelésénél, továbbá a magasabban fekvő vízszintes szakasszal. A közbenső függőleges szakaszok nem kapnak beszorításhoz szükséges terhelést, különösen a felső részükön; a magasabban fekvő vízszintes szakaszok alatt pedig kellő tömörítés hiányában megroskad a feltöltés az aljzatbeton alatt. A szigetelés megfelelő beszorítása érdekében tányérhorgonyokkal kell a védőbetont a szerkezethez kapcsolni. Hasonló problémát okoz a bennmaradó szádfal is, mert a beszorítást biztosító földnyomás nem tud kialakulni. Ezért a szádfal folyamatosságát meg kell szakítani, vagy ha ez nem lehetséges, akkor betonékek beépítésével érik el a megfelelő hatást. e) Ferde síkú szigetelés Az eséssel kialakított szigetelés feletti védőbetonra ható erő

vízszintes komponense a védőbetont elszakíthatja és elcsúsztathatja. Ilyen esetben a védőbetont vasalni kell, és az elcsúszás ellen megtámasztással, elleneséses szakasszal esetleg behorgonyzással kell védeni. f) A beszorítás lecsökkenése, ill. megszűnése a szerkezet deformációjának következtében A beszorítóerő lecsökkenését az alaplemeznek a talajvíznyomás hatására bekövetkező deformációja is okozhatja. A vízfelhajtóerő hatására a beszorított szigetelés a lemez középső szakaszán az aljzatbetonról felválik. Az összenyomó erő hatásának megszűntével a szerves anyag bomlásnak indul. g) Hőhatás éri a fekete szigetelést. Szigetelési hiba keletkezik, ha hővezeték környékén nem terveznek hőszigetelést. 30 C felett a bitumen belső súrlódása jelentősen lecsökken, elfolyik, a bitumenszegény helyek elrothadnak. A hőforrás és a szigetelés közé légcsatornát kell tervezni. h) A szigetelések áttöréseinek

helytelen tervezése. Az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - az áttörések távol legyenek a szigetelendő szerkezet sarkaitól, - közel vízszintesen helyezkedjenek el, - lehetõleg kevés áttörés és mennél távolabb egymástól. II. Kivitelezési hibák 1. Az aljzat elkészítésével kapcsolatos hibák: - szilárdsági és - felületi hibák a) Szilárdsági kérdések. Az aljzatot szilárdulás alatt nem óvják, a szigetelést így deformálódott aljzatra hordják fel. A ragasztások megnyílhatnak, a víz behatol a szigetelés mögé Hasonló problémákat okoz az is, ha az aljzat alatt nincs jól tömörített ágyazat és eltörik. b) Az aljzat felülete nem megfelelő.Egyenetlen aljzat esetén a szigetelés alatt üregek képződnek, ezek bitumennel való kiöntése sem oldja meg a problémát. Az aljzat lejtését terv szerint kell kialakítani, a hiányos lejtést bitumenes ragaccsal nem lehet pótolni. A sarkok legömbölyítését meg kell oldani, min 4

cm sugarú hajlatokat kell kialakítani, ha ezt elmulasztják, a szigetelőlemez a sarkok, élek mentén eltörik. Műanyag szigetelésnél, amely különösen érzékeny a sima aljzatra, az egyenetlenségek átszúrják a lemezt. Az aljzatnak tisztának kell lennie, poros, piszkos aljzathoz a ragasztás nem tapad. A szigetelés megkezdése előtt az aljzatot gondosan meg kell tisztítani. Vizes aljzatra ragasztott szigetelést nem szabad elhelyezni, mert tönkremegy. A szigetelés teljes tartama alatt, a víznyomást felvevő teherhordó falszerkezet teljes megszilárdulásáig a vizet távol kell tartani. Nagy tömegű betonból készített szerkezet szigeteléséhez csak a szerkezet betonozását követő kötéshő okozta felmelegedés megszűnése után lehet hozzáfogni, mert a felmelegedett műtárgyon a szigetelés meglágyul és elcsúszik. 2.Szigetelés közben nem megfelelően víztelenítettek 3.Csatlakozási hibák A csatlakozásoknál általában 15 cm átfedést kell

biztosítani, ha ez kevesebb, nincs kellő biztonság a vízzáró csatlakozásra. A csatlakozás nem kerülhet hajlatba, falsarokba, mert ott az összedolgozás nehéz, csak sima felületen szabad toldani. Sok problémát okoz az is, hogy a túlnyújtást az építés közben nem védik meg kellően, elrongyolódik, és a szigetelés folytatásának nincs mihez csatlakoznia. A toldásokat úgy kell készíteni ,hogy az egyes lemezek a lejtés irányába takarjanak rá a lejjebb lévőkre, hogy a víz lefolyjon. 4.Technológiai szabályok be nem tartásából származó hibák A szigetelendő felületet kellősíteni kell, ezt gyakran elhagyják, és a szigetelendő felületet forró bitumen alapmázzal bekenik. A forró bitumen nem tud elég mélyen a pórusokba behatolni A szigetelés jó tapadása érdekében a kellősítést helytelen elhagyni. Technológiai hiba az is, ha a szigetelést nem megfelelő időjárási körülmények között végzik. 5. A szigetelés nem

megfelelő védelméből származó hibák A jó technológiával elkészített szigetelés megfelelő védelmet igényel. A lemezszigetelés mechanikai behatásokra nagyon érzékeny. A védőbeton készítése közben az anyagbeadás helyétől kiindulva kell a munkát végezni. Nem szabad az elkészült szigetelésen mászkálni, mert az könnyen megsérülhet, célszerű a védőbetonra fektetett pallókon mozogni. A vasszerelést az oldalfalaknál úgy kell elkészíteni, hogy a szigetelést ne sértsék meg. Gyakori hiba, a szigetelésre dúcokat, állványokat állítanak és azokkal megsértik meg. A szigetelések átvezetése, azon vezetékek szakszerűtlen átvezetése is gyakran okoz vízbeszivárgást. Különböző , nem tervezett csővezetékek részére készített átlyukasztás különösen akkor okoz gondot, ha az a talajvíz pillanatnyi szintje alatt van, és csak később, magasabb talajvízállásnál szivárog be a víz. III. Szigetelési hibák jelentkezése Ha

szigetelést hibásan tervezték, vagy kivitelezték, a hibák előbb-utóbb jelentkeznek, hasonló jelenségek észlelhetőek akkor is, ha a régi épület szigetelése tönkrement. A hibás szigetelések jelentkezése: - a talajvízszint alá nyúló épületrészeket elönti a talajvíz, - a szigetelési hibák helyén, esetleg attól távol a szerkezet egy kevésbé tömör szakaszán, vízbeszivárgás jelentkezik, - a talajvíz feletti szerkezeteknél nedves foltok, elszíneződés, sókivirágzás lép fel, a helyiségekben penészszag érezhető, a vakolat feltáskásodik és nagy darabokban leválik, - a nedves épületszerkezetek télen kifagynak, fokozott gyorsasággal tönkremennek a nem fagyálló anyagok, - nedves épületrészekben megvetemedik, elrothad a fapadló. IV. A hibás szigetelések kijavítása A hibás szerkezet kijavításának módját gondosan kell megválasztani, figyelembe kell venni a szárazsági követelményeket, az épület szerkezetét, a kiviteli

technológiát, a szigetelés módját. 1. A talajvíz távoltartása állandó talajvízszint-süllyesztéssel, vagy vízzáró függönyfallal Az építmények víztelenítésének legelterjedtebb módszere a talajvízszint-süllyesztés valamilyen formája. A drénázsrendszer kiépítésével leszállítják a talajvíz szintjét, ez lehetővé teszi az épület térszín alá lenyúló részeinek kiszáradását, ez hozzájárul a kapilláris emelkedés magasságának csökkenéséhez is, különösen szemcsés talajban. Az állandó víztelenítés folyamatos üzemeltetési és fenntartási költségekkel jár. Az állandó víztelenítést ott alkalmazzék elsősorban, ahol a terepesés nagy és a vízelvezetés gravitációsan megoldható. 2. Új szigetelés készítése a) A szigetelés kijavítása. A javítás általános módja a szigetelést védő szerkezetek elbontása, a hibás szigetelés kijavítása és a védőszerkezet újraállítása. Ez az eljárás elég

költséges, általában csak garanciális javításoknál alkalmazzák. b) Új belső szigetelés készítése. Nedves helyiségeken belül új ragasztott szigetelést lehet készíteni, ha a belső méretek megengedik. A szigetelést és megtámasztószerkezetet többnyire felúszás ellen a szigetelt szerkezetre támasztják fel bekötőgallér segítségével. 3. Az építési szerkezetek vízzáróvá tétele a) Injektálás. Az injektálás során elzárják a szerkezethez folyó víz útját Az injektálással a létesítménybe beszivárgó vízmennyiséget 0.41/nap/m2 érték alá lehet szorítaniBentonitos injektálást is alkalmaznak vízzárási célokra. A bentonitok közül a legalkalmasabbak a nátriumbentonitok A bentonitos zagyot túlnyomással préselik be a falazat mögé, a túlnyomás mértéke a falazat minőségétől is függ. Gondosan kell ügyelni arra, hogy a bepréselt zagy ne terhelje túl a falazatot. A bentonit három rész vízzel hígítva

injektálják, a bejuttatott anyag a talajból további vizet vesz fel, a felvétel következtében a bentonit megduzzad. KORSZERŰ SZIGETELÉSI RENDSZEREK Sika- Abschottung (határoló) szigetelõ és ellenõrzõ rendszer ( ábrák a melléklet 7,8. old) Felhasználás: Víznyomás és talajnedvesség elleni szigetelési és megelőzési, valamint ellenőrzési rendszer. A szigetelést hordó szerkezet külső, nyomás felöli oldalára erősítik fel. Az előkészített, sima felületet 1*1-es, esetleg 22-es négyzethálókra osztják fel oly módon, hogy a négyzethálók éleinél még a fal építésével egyidőben a falbon Sika fugaszalagokat helyeznek el. A Sikaplan, vagy Tunnel szigetelő anyagot pedig ezekhez a fugaszalagokhoz fogják hozzáhegeszteni termikus műanyaghegesztési eljárással (Leister), aminek következtében kis 1*1-es, vagy 2*2- es tasakok alakulnak ki. Ezek a tasakok egymástól függetlenek Mindegyik tasakhoz még a falazat készítésével egyidőben

2, vagy jobb esetben 4 ellenőrzőfuratot csinálnak. Ha a szigetelési rendszer megsérül, akkor a sérült rész könnyebben megtalálható, mivel ott az ellenőrzőfuratokon becsorog a víz. A sérült rész megtalálása után az ellenőrzőfuratokon át tömítőanyagot pumpálnak a sérült tasakba, amivel megszüntetik a szivárgást. Költséges a rendszer kiépítése és ezért csak meglehetősen igényes és víz alatti létesítmények létesítésénél ajánlott. Sikaplan PVC Tunnelbahn mélyépítési szigetelőlemez ( ábrák a melléklet 3-6. old) Felhasználási terület: A Sikaplan PVC Tunnelbahn mélyépítési szigetelő fóliát talajba kerülő épületrészek, műtárgyak talajvíz, talajvíznyomás és talajnedvesség elleni szigetelésére fejlesztették ki. A Sikaplan PVC Tunnelbahn fóliaszigetelés alkalmazási területei : alagutak, aluljárók, mélygarázsok, pincék, aknák, óvóhelyek, stb. A rendszer nem alkalmas elfedés nélküli (napfénynek,

ultraibolya sugárzásnak kitett ) szigetelések készítésére, a szigetelő fóliát az UV sugárzás ellen szigetelést védő fallal, földtakarással stb. védeni kell A rendszer alkalmas fúrt alagutak, mélyített aknák, nyitott munkagödrös alagutak, vagy pincék, belső víznyomásnak kitett vágatok biztonságos szigetelésére. Egyaránt alkalmazható külső (vízoldali) és szerkezetbe befogott szigetelésként. A szigetelési rendszer felépítése: A szigetelési rendszer kialakítása az építmény, vagy műtárgy építési technológiájától függ annyiban, hogy a szigetelőlemezt milyen módszerrel rögzítik a védendő területre. Ez történhet: - szerkezetre történő teljes felületű ragasztással, - szerkezetre történő pontszerű, mechanikai rögzítéssel, - szigetelést védő falra való rögzítéssel, majd a védendő szerkezet melléépítésével, - a védendő szerkezetre való laza fektetéssel. Tekercsek végtelenítése: Minden esetben a

tekercses szigetelő anyagot végteleníteni kell. A végtelenítés forrólevegős hegesztéssel történik az igények szerint szimpla, vagy dupla varrattal, a tervező által megszabott varrat szélességgel. Ha a tervek előírják, a varratok vizsgálata is szükséges lehet ( pl. durvavarrat nyomásos ellnőrzése, vákuumharangos ellenőrzés. A varratok vizsgálata: - légnyomásos: 2 bar nyomással terhelik a dupla varratok közötti ellenőrzőcsatornát, és ha a nyomás az ellenőrzőcsatornában 5 perc alatt nem csökken 20 -al, akkor megfelelő a varrat. - mechanikai vizsgálat: A szimpla varratoknál alkalmazzák. A varratok éle mentén egy csavarhúzóval végigmennek Szükség esetén a szigetelőréteg védelme, vagy a csurgalékvíz elvezetése érdekében drenázsflíz, védő-flíz, geotextilia beépítése indokolt lehet. A szigetelés aljzatának simasága és a rákerülő fóliát terhelő nyomás együttesen nem okozhat nagyobb igénybevételt, mint a

fólia pecsétnyomásállósági követelményértéke. Szükség esetén megfelelő vastagságú védő-flízt,vagy védő-filcet kell alkalmazni. Szivárgó vizek esetében drenázs-flíz beépítése szükséges. nem A szigetelés rögzítése ( ragasztás, pontszerű vagy sávos mechanikai rögzítés ) során a fólia sérülhet meg. A végtelenítendő felületeknek tisztáknak, portalanoknak, zsírmenteseknek kell lenniük. A környezeti és anyaghőmérséklet legalább +5 C legyen, ez alatt csak külön engedéllyel állandó felügyelet mellett lehet munkát végezni