Pszichológia | Felsőoktatás » Szociálpszichológia jegyzet

Szociálpszichológia jegyzet Fogalmak: 1. Mikor jelenik meg az éntudat? 1,5-2 éves korban, autonómia élményével ( szobatisztaság) 2. Társas hatás:2, v több személy létrejövő olyan kapcsolat, melyet szabályok, normák határoznak meg. 3. Szociális facilizáció:Emocionális serkentés, társak jelenléte serkentőleg hat az egyén teljesírményére. 4. Intrakció: 2 v több személy között kialakuló olyan kapcsolat, melyet szabályok, normák határoznak meg. 5. Tömegképző tényezőket: a) Szociológiai körülmények: tömeghatások ott lépnek fel könnyen, ahol nagyfokú mobilitás, gyökértelenség, bizonytalanság a jellemző. b) Szociálpszichológiai körülmények: jelszavak, leegyszerűsített eszmék. c) Aktualizációs körülmények d) Oppozíciós erőtöbblet e) Spontán vezetés 6. A szerep fogalama Az egyénnel szemben megnyilvánuló társ-i elvárásoknak, normáknak az összessége, ill. az ezeknek megfelelő magatartás Eredet szerint lehet

kapott vagy szerzett Az egyénhez egyidejűleg több szerep is tartozik, ezért minden ember sajátos szerepkészlettel rendelkezik. 7. Szociális szerep Minden olyan társ-i funkciót státusznak nevezünk, melyet az egyén betölt Minden státuszhoz meghatározott társ-i elvárások, követelmények tartoznak. Akik felkészültek ezekre az elvárásokra könnyebben illeszkednek be. 8. Státusz: A szerepkapcsolatban betöltött hely, szociális kiscsoportokban betöltött hely 9. Szerepkomplexum fogalma: Az egyének különböző státuszaihoz kapcsolódó szerepek összessége. Minél nagyobb a társba történő betagolódás, annál gazdagabb a szerepkomplexum 10. Diszkrepáns szerep: Lényege, hogy a szerep betöltője nem azonos annak a szerepnek betöltőjével, aminek látszik. Pl: kémek, álruhás jegyellenőrök 11. Személyiség fogalma: A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális

rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többékevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. Allport: „ A személyiség azoknak pszichofizikai rendszereknek (szokások, sajátos és ált.-os magatartásformáknak, érzelmeknek) és másfajta diszpozícióknak az egyénen belüli dinamikus szerveződése, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását, azaz egyedülálló alkalmazkodását a környezethez. 12. A csoport fogalma emberi együttes, melynek tagjai közös cél elérése érdekében közös tevékenységet végeznek. Viszonyukat a kölcsönös függőség, egymásra hatás és véleménycsere jellemzi. Szerkezetét a kialakult szerepek hierarchiája határozza meg 13. Hippokratesz – Galenoszi temperamentum típusok Érzelmi-indulati

reagálásmód alapján tipizál. Típusok között minőségi különbség nincs Szangvinikus: (bizakodó: érzelmi reakciói gyorsak, nem tartósak, könnyen kinyilvánítja) Kolerikus: (lobbanékony: reakciói gyorsak és tartósak, könnyen kinyilvánírtja) Melankólikus: (szomorú: reakciói lassúk, tartósak, alig nyilvánítja ki) Flegmatikus: (közönyös: lassú, nem tartós, alig nyilvánítja ki) 14. Kretschmer féle alkati típusok Piknikus – ciklotim, Aszténiás - skizoid Atletikus - epilegtoid 15. Scheldon alkati tipológiájaViszcerotómiás (zsigeri – gyomorember)Szomatotómiás ( izomember)Cerebrotómiás (agyember) 16. Pavlov alkati típusai: Idegrendszeri tulajdonságokat veszi figyelembe, ingerületi és gátlási folyamatokra alapoz. Hippokratészi típusokat veszi alapul Élénk típus (szangvinikus) Gyenge (melankólikus) Féktelen (kolerikus) Nyugodt (flegmatikus) 17. Metakommunikáció: Szavakban történő közlést kísérő, többé-kevésbe nem

tudatos kommunikáció. Módosítja az elhangzott beszéd jelentését Nem mindenki értékeli egyformán (mimika, taglejtések) Félreértésekre adhat okot. 18. Worf és Shapiro nyelvi realitivás elmélete: A nyelvi kódok különbözőek Más a különböző nyelveket beszélőké, más a különböző társadalmi csoportoké. A pedagógusnak mindig a legalacsonyabb kódrendszerhez kell alkalmazkodnia egy adott csoporton belül. Így lesz esély a felzárkóztatásra. 19. Hány személyiség dimenzió van:l hatalom, 2 szeretet, 3 munka, 4 érzelem, 5 intellektus 20. Attribució:Ok-tulajdonítást jelent Arra az alapvető emberi törekvésre utal, mely szerint az ember törekszik arra, hogy megfejtse a háttérben lévő okokat. Következtethetünk mások ill saját személyiségvonásainkra. Az okok megismerése befolyásolja az esemény megítélését 21. Nyelvelsajátítási elméletek Chomsky: a beszéd elsajátítása velünk született, emberi kompetenciaként értelmezhető

Skime: a beszédelsajátítása megértésre épül. Brunner: interakciókat sajátítunk el Vigotszkij: 1 ½-2 éves kortól a beszéd-gondolkodás összekapcsolódik. A beszéd révén tudjuk a gyerek fogalmi képességeit vizsgálni. Worf és Shapiro: nyelvi relativitás elmélete: más nyelven beszélő emberek másképpen gondolkodnak. 22. Konformitás: A szociális befolyásolás következménye Hasonlóság, egyformaság A társ-i elvárásokhoz való alkalmazkodás, az egyéniség feladása nélkül. 23. Sztereotípia: Társadalmi nagycsoportokra vonatkozó megkülönböztetés, az aktuálsi tagok nem meghatározóak, képes a csoport újra reprodukálni önmagát. 24. Holdudvar hatás: A hétköznapi életben a személyészlelésben döntőek a redukciós szempontok – a személyek egymáshoz való viszonya. Kiről, mit feltételezünk 25. Hajlamosak vagyunk egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján általánosítani (aki hazudik, az lop is.) 26. Agresszió Minden

olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában testi, lelki, anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb 27. Vonzalom- csere elmélet: Tiabult-Kelly féle: Minden kapcsolatban van egymással A ráfordítás és a nyereség közötti különbség a haszon (profit). Az egyén törekszik a lehetőségeihez képest pozitív kapcsolatok létrehozására. Ha egy kapcsolat veszteséges, akkor felbomlik. Szociális nyereség az érték 28. Kognitív disszonancia elmélete: Az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek A világkép kialakításához szükséges a megismerés, a felfogás, tárolás és feldolgozás folyamata. A világkép kognitív elemekből épül fel. 29. Kommunikációs kompetencia: A társ-i kapcsolatok zökkenőmentes lebonyolításához szükséges tudások és képességek ismerete. Bírjuk a kommunikációhoz szükséges jeleket, tudjuk úgy befejezni a kommunikációt, hogy az érdemleges

legyen. Lényeges az anya-gyerek kapcsolat a nyelvi jelek elsajátításában, kommunikációs helyzetek kezelésének megtanításában. 30. Kelly 3 tényezős elmélete: A viselkedést befolyásoló tényezők: l. a viselkedés, 2 a résztvevő személye, 3mennyire tartós, mennyire állandó a cselekvés A végső attribuciót a 3 tényező együttes mérlegelése és egymással való együtt járása határozza meg. 31. Etnocentrizmus: A társadalmi nagycsoportok önmagukat pozitív irányban abszolutizáló, más csoportokat leértékelő ideológiáját nevezzük így. 32. Extrapolálás: Látható személyiségjegyből (jelekből) nem látható jelekre következtetünk 33. Attitűd funkciói: Attitűd: tapasztalatokon keresztül szerveződött idegi, készenléti állapot, tanult, nem veleszületett mentális oldal. Meghatározza tartósan az attitűd tárgya, az érzelmi hozzáállás, a helyzetre való viselkedést, motiválja az alkalmazkodást. a)Kognitív- attitűd

tárgyáról való tudás b) affektív- tárgyhoz való érzelmi viszonyulás c) cselekvéses oldal- hogyan viszonyulok az attitűd tárgyához. 34. Társas facilitás: Triplet írta le a társas hatást (kerékpározók horgászok) A teljesítmény javul, ha a társ hatása érvényesül. Facilizáció serkentést jelent 35. A személyiség 5 faktora: Catell-féle faktorok: extraverzió: érzelmi beállítottság, együttműködés: gondoskodásra való hajlam, segítőkészség, neuroticitás: érzelmi kiegyenlítettség, stresszel való megbirkózás, lelkiismeretesség: céltudatosság, nyitottság: képzelőerő. 36. Behaviorizmus: a megerősítés tanulási módszerét fejlesztette ki (szoc Tanuláselm) 37. Interakció: függőség: álfüggőség, egyoldalú függőség, kölcsönös függőség alakulhat ki 38. Eysenck: a tudatalatti részét hangsúlyozta a személyiségnek Tipológiája: 4 alapvető személyiségvonást különböztetett meg: labilis introveltált,

(melankólikus) labilis extrovertált, (kolerikus) stabil introvertált, (flegmatikus) stabil extrovertált (szangvinikus). 39. Szükséglet hierarchiája: Maslow alapján: az alapban meglévő szükségleteknek legalább egy részét ki kell elégíteni, hogy a magasabban elhelyezkedő szükségletek a motiváció forrásává váljanak. Szükségletek: fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés, kognitív, esztétikai, önmegvealósítás. 40. Introverzió-extroverzió: Yungtól származik az elkülönítés Az introvertált személyiséget a magány fenyegeti, az extrovertáltat pedig az, hogy beszippantja a közösség. Yung a két típust megváltoztathatatlannak tekinti. Ki milyennek születik, olyan marad 41. Az előítéletek kialakulásának okai: az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újabban szerzett információ nem épül be az előzetesbe és az egyén kogniciójába sem. Okai: társadalmi, gazdasági, konkurencia, mobilitás a

társadalomban. Tárgya bármi lehet Fokozatai: szóbeli, elkerülés, elkülönítés, fizikai agresszió, üldözés. 42. Attitűd vagy attribució: Alport: tapasztalatokon keresztül szerveződő idegi és motoros készenléti állapot (attitűd). Az attribució pedig oksági magyarázatot keres a tapasztalatokra 43. Személyészlelés (aktív, konstruktív): elvei: konzisztencia, alternativitás, észlelés hibái: beskatulyázás, projekció, holdudvarhatás. 44. Vigotszkij: A beszéd és a gondolkodás származástani gyökereit elkülöníti, s csak 1,5 – 2 éves korban kapcsolja össze. 45. Yung: A kollektív tudattalan kidolgozója, a személyiséget mintegy erőközpontot tekintette Extrovertált (kifelé forduló) és introvertált (befelé forduló) típust különböztetett meg. Szerinte akik amilyennek születik, olyan is marad. 46. Külső-belső kontroll: a gyerek tudja, hogy mit várnak tőle és annak megfelelően viselkedik Le tudja gátolni indulatait. Kialakulás

menete:a) külső ágens gyakorolja a kontrollt, b) jutalom reményében, büntetéstől való félelem miatt c) kialakult az önkontroll. 1. Szondi Lipót munkássága (1893 03 11-1986 01 27) Orvos, pszichológus. Orvosként Ransburg Pál mellett tanult 1919- től pszichológiai, endokrinológiai magánpraxist folytatott. Tudományos kutatásai során alkattani, örökléstani és hormonális kérdésekkel foglalkozott.1927-től a Gyp Főiskolán pszichológiát oktatott és vezette a főiskola kórtani és gyógytani laboratóriumát. Az itt folytatott széleskörű családfakutatásra alapozta meg sorsanalitikával kapcsolatos kutatásait. 1941-ben a zsidótörvény következtében elhagyta Moot, majd Zürichben telepedett le, s maga köré kiépítette a Szondi-kört Folytatta Mo-on megkezdett kutatásait. Nevéhez fűződik a gyp alapjainak lerakása, a fejlődési rendellenességek regisztrálása Felismerte, hogy van valami törvényszerűség, ami eldönti a sorsunkat, ennek

oka pedig a genetikában vaj (domináns-lappangó gének). Szilárdan állítja, hogy meghatározzák az öröklött gének a személyiségünket, hajlamainkat különféle betegségekre. Mérei Vera logopédus segítségével megalkotta a Szondi tesztet. 8 olyan ösztönszükségletet azonosított, amelyek a genetikus alapú személyiségformáló hajlamokért felelősek. Ezek: szadisztikus ösztön, homoszexuális, epileptikus, hisztérikus, depresszió, mániás, katatón, paranoiás. A teszt elvégzésekor 8 képet mutatnak a vizsgált embernek, mely képeken a felsorolt ösztönök jegyeit viselők láthatóak. 2 számára szimpatikus, 2 ellenszenves képet kell választani közülük Ha valaki egy bizonyos ösztönbeteg képét szimpatikusnak találja, azt jelenti, hogy az adott ösztönfeszültség aktív a lelki életében és ezt szeretné kielégíteni. Ha egy képet ellenszenvesnek minősít, arra utal, hogy a megfelelő késztetés feszültséget okoz, de a személy azt

elutasítja. A tesztet napjainkban is használják. 2. Személyes kapcsolatok fejlődése l. Sok időt töltünk életünkben mások társaságában, ezért számos kapcsolatot alakítunk ki, melynek időtartama és intenzitása változó. 2. Kapcsolatok fejlődési modellje: A kapcsolatok legfontosabb jellemzője a partnerek elkötelezettségének mértéke. Jelentős szerepet kap a kapcsolatban a szeretet, a bizalom, az intenzitás. Levinger és Spoch szerint a bevonódás a legfontosabb jellemzője egy kapcsolatnak Az ő modelljük arra épül, hogy minden kapcsolat két ember közötti viszony két elméleti szélsőség között helyezkedik el. Ezek a szélsőségek egyfelől a kapcsolat hiánya, másfelől a partnerek közötti teljes és kölcsönös azonosulás jelenti. Ennek alapján szakaszok különböztethetők meg A) Nincs kapcsolat, kotaktus. B) Egyoldalú észrevétel: az ilyen kapcsolatban csak minimális érintkezés van a partnerek között. Arról van szó, hogy az

egyik személy észreveszi a másikat. Interakció nincs Társas kapcsolataink jó része idetartozik. C) Felszínes kapcsolat: Itt minimális a személyes bevonódás, az emberek főként szigorúan előírt szerepeiknek megfelelően viselkednek, pl.: eladóval, portással A természetes, jó megjelenés és a testi vonzerő is fontos szerepet játszik az ilyen típusú kapcsolatokban. D) Kölcsönösség: csak ezen a szinten van már bizonyos mértékű valósi személyes bevonódás és a partnerek között bizonyos intimitás alakul ki. Ebben a 3 szintű kapcsolatban a partnereket már valóban egyénnek látjuk, méltányoljuk és megértjük egyéni szubjektív nézetét a világról. Érzelmi, kognitív és viselkedési kölcsönösség alakul ki a partnerek többé-kevésbé ugyanazt érzik, gondolják és ugyanúgy cselekszenek. A kapcsolatépítés során fontos szerephez jut a térbeni közelség. A másik fontos meghatározó a társadalmi helyzet és a demográfiai

jellemzők. Inkább akadunk össze olyan emberekkel és vesszük őket észre, akik családi helyzete, státusza, foglalkozása hasonló a miénkhez. Ahhoz, hogy egy kapcsolat eljusson a 2. és 3 szintre, fontos a testi vonzerő, a jó megjelenés 3. A személyiség vonáselméleti megközelítése Vonáselmélet szerint az egyének személyisége egy bizonyos skálán elfoglalt helyekkel jellemezhető, melyek mindegyike l-l vonást képvisel. A faktoranalízis módszerét használják Összetevői: neurocitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés, lelkiismeret. Képviselői: G Allport, Rajmond Cattel, Hans Eyseuch. Allport: a vonások a pszichikai szerveződés alapvető építőkövei. A személyiség az egyénnek a környezethez való igazodását meghatározó vonások sajátos szerveződése. Különbséget tett: közös vonások és személyes diszpozíciók között. Közös vonások: az egyének egymással összehasonlíthatók. Személyes diszpozíciók: egyénen

belüli vonások: uralkodó domináns (minden mozzanatot áthat), centrális domináns (kevésbé átható), speciális (szűk érdeklődésű). Rajmond Cattel: álláspontja: a személyiség azonos vonások együttese, melyek 17000 magatartást megnevező, leíró kifejezést gyűjtött össze, a ritkán használtakat kihagyta, összegezve 16 egymástól független faktort kapott. Érdeme: ő dolgozta ki a személyiségvonások legrészletesebb rendszerét Hans Eysenk: A faktoranalízis segítségével dolgozta ki a tipológiáját jungi, pavlovi elképzelésekre támaszkodva. 3 alapvető személyiségvonás van: pszichotizmus, extraverzió-intraverzió, érzelmi stabilitás labilitás. A legtöbb ember valahol a 3 diszpozíció két szélső pontja között helyezkedik el 4.A verbális és nonverbális komm különbsége Komm. latin eredetű szó, tájékoztatást, közlést jelent Fajtái: verbális és nonverbális A verbális komm. eszköze a nyelv, amelyet tanulási folyamat

útján sajátít el az ember A komm direkt szintje. Szándékos tudatos, amelynek alapformája a beszéd Fajspecifikus, csak az emberre jellemző. Nonverbális nyelv: a személyközi kapcsolat kis részét alkotják. Indirekt szint, szavak nélküli jelzéscsere. Gyermeki közegben kifejezőbb lehet, mint a verbális Ha a szóbeli és a nonverbális kommunikáció egymásnak ellentmond, félreértésre adhat okot, de valószínűleg a nonverbálist vesszük valódi üzenetnek. A nonverbális jelek jelentéstartalma életkor és kultúrafűggő. Formaváltozatai: Mimika: szam, arc, száj izmai vesznek részt a létrehozásában. Érzelmeket fejez ki Tekintet: a szemmozgással valósul meg- a sokáig fenntartott szemkontaktus is lehet zavaró. Érintés: életkoronként változó, hogy mennyire van rá szükség. Proxemika: tér-köz szabályozás – intim zóna. Kinezikai jelek: gesztusok. A beszéd nonverbális jelei: Hangszín, ritmus, hangerősség, hanglejtés, szünet.

Metakommunikáció: segítségével módosítjuk az elhangzott beszéd jelentését. Spontán, önkéntelen jelzés, amely elvont információt jelöl, s nem mindenki értékeli egyformán. Kommjunikációs kompetenciáról akkor beszélünk, ha a kommunikációban résztvevő birtokában van a nyelvi kódnak, magáévá tudja tenni a nyelvi csatornát, be tudja fejezni és ki tud lépni sikeresen a nyelvi kommunikációból. Ennek elsajátításában meghatározó az anya-gyermek kapcsolat, a szülői modell. Eltérések: 1. A nem verbális üzenetekre adott reakciók közvetlenebbek, automatikusabbak 2. A nem verbális üzeneteket ált-ban gyorsabban küldjük és fogadjuk, kevesebb tudatos kontroll irányul rájuk, 3. A nyelv ált-ban a megoldandó problémákkal kapcsolatos információkat továbbítja, a nem verbális üzenetek pedig a társad életben játszanak fontos szerepet. 5. A személyiség fenomenológiai megközelítése Személyiség fogalma A személyiség hosszú

fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A fenomenológiai megközelítés az egyén szubjektív élményeire összpontosít, arra ahogy a világot látják az emberek. Figyelmük középpontjában az áll, minként értelmezi, értékeli élete történésit 1962-ben megalapították a Humán Pszichológiai Társaságot, mely alapelve, hogy a személy méltósága a legfőbb érték. Fő képviselői: Carl Rogers és Abraham Maslov Carl Rogers: Pácienseken végzett munkájára alapozta klinikai elméletét. Motiváló erő az önmegvalósítás. Az öröklött korlátokon belül próbálja megvalósítani

lehetőségeit Fenomenológiai mező, tér: az élményeknek az az együttese, ami minden emberre egyedileg jellemző. A kongruencia (összhang) hiánya szorongással, feszültséggel, frusztrációval tölti el az embert. A személyiség feltétel nélküli pozitív elfogadása lehetővé teszi a valódi én felszínrekerülését. Maslodw elmélete a szükségletek hierarchiájára épül. Hierarchia, amely a legalapvetőbb biológia szükségletektől a legkomplettebb pszichikai motivációig terje, amely akkor válik tartóssá, ha az alapon lévő szükségletek kielégítődtek. Ezek a szükségletek: önmegvalósítási szükséglet, esztétikai, biztonság-szeretet, fiziológiás szükségletek. Énkép-énideál 6. Az attribúció fogalma és elméletei Attribució: Ok-tulajdonítást jelent. Arra az alapvető emberi törekvésre utal, mely szerint az ember törekszik arra, hogy megfejtse a háttérben lévő okokat. Következtethetünk mások ill saját

személyiségvonásainkra. Az okok megismerése befolyásolja az esemény megítélését Elméletek: l. Heider modellje: elsődleges kérdés, hogy külső vagy belső okokra vezethető-e vissza a viselkedés. Szerinte az ok tulajdonítás folyamán először mindig a nyilvánvaló külső okot keressük, és ha nem találjuk, akkor gondoljuk, hogy a viselkedést a személyiség belső tulajdonságai indokolják. Pl: házi feladatot nem készíti el a gyerek Belső ok: erőfeszítés mérlegelés, képesség mérlegelése. 2. Janes-Danis: a hozzáillő következtetésekről szól Szándékos, nem szándékos cselekvések elkülönítése. 3. Kelley: 3 dimenziós elmélete szerint a végső attribúciót 3 szempont mérlegelése és egymással való együtt járása határozza meg. l. viselkedésre, 2 a résztvevő személyére vonatkozhat, 3 mennyire állandóan, tartósan jelenik meg Pl. 2 gyerek verekszik az udvaron-mással is szokott és milyen gyakran Hajlamosak vagyunk az

attribúció torzítására. Siker- saját belső tulajdonságnak tekintjük. Ha más sikeres külső tulajdonságnak tekintjük Kudarc- én sikertelen vizsgám oka a tanár. Ha más sikertelenül vizsgázik, akkor nem tanult 7.A személyiségfejlődés determináns tényezői Személyiség fogalma A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. Diszpozíciók:örökletes tényezők, meghatározzák azt, amely csak ránk jellemző, egyszeri, megismételhetetlen. Velünk született adottságaink meghatározóak az életminőségre. Érzékszervi érzékenység: analizátorok indulási minősége, de, hogy

mivé fejlődik, azt befolyásolja a környezet. Az agy plaszticitása a tanulási képességet határozza meg, örökletes gének határozzák meg. Feltétlen reflexek velünk születnek Temperamentum örökletes A jellem tanult, a környezetre épül. A személyiség alakulására tehát az egyén aktivitása, a környezet és a velünk született elemek hatnak. Determináló tényezők tehát: a) biológiai ( örökletes) b) társadalmi környezet. A két tényező együtt alakítja a személyiséget 8. Mások észlelésének fontossága Másokról és önmagunkról való tudásunkat különböző megismerési folyamatok által sajátítjuk el. Sem magunk, sem mások teljes megismerése nem lehetséges, véleményalkotásunkat a környezet befolyásolja. A szociális megismerés szükséges a hétköznapi életünkben: a munkahelyünkön a kollegák ismerete, a családi életben a családtagok ismerete kell ahhoz, hogy az együttélésünket, együtt dolgozásunkat a lehetőségek

szerint hatékonnyá és kellemessé tehessük. A megismerés mindkét félre vonatkozik. Mindkét oldalról aktív, konstruktív folyamatról van szó A hétköznapi életben az észlelésünket befolyásolja a helyzet, amelyben megjelenik az egyén, valamint a személyek egymáshoz való viszonya, ebből következik az értékelés szimpatikus, vagy nem szimpatikus. A személyiségészlelés hibái: A) Beskatulyázás: tipizálunk viselkedés, külső, vallás, foglalkozás alapján. B) Projekció: a megismerő saját igénye szerint igyekszik képet alkotni, azt látja amit szeretne. C) Holdudvarhatás: hajlamosak vagyunk egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján ítélni. Hogyan alakítunk ki a másikról képet? Asch szerint 2 féle megközelítés: A) összegezés formula: a kiderült tulajdonságokat lineáris rendben tároljuk. B) ha megváltoztatunk egy centrálisnak tűnő vonást, az egész is megváltozik Centrális vonás: rányomja a személyiségre a

bélyegét. A jó megítélőnek megfelelő önismerettel, a szociális életben való jártassággal, intelligenciával, kell rendelkeznie. Az introvertált személyek jobb megítélők, mint az extrovertáltak Az érzékelést befolyásoló tényezők: 1. Az érzékelt szem-től indulók: megjelenés, nonverb magatartás, nyelvi megnyilvánulás 2. Érzékelést bef tényezők: hangulat, közérzet, korábbi élmények, előző ismeretek 3. Külső bef tényezők: más személyek, az érzékelt személyt körülvevő környezet 9. A személyiség kognitív rendszere Személyiség fogalma A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos

viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiség nem velünk született, fejlődési folyamat során alakul ki, amelyre hat a környezet. Az örökletes adottságokat a környezet hatásai alakítják, formálják, s így alakul ki a jellem. A személyiség formálásában jelentős szerepet kap az érzékelés, észlelés, a megismerő folyamat. Ez lesz a személyiség segítségére a társ-i környezetbe való beilleszkedésben, az alkalmazkodásban. Intelligencia: az egyénnek az a globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan, célszerűen cselekedjék, megfelelően bánjon környezetével. Kialakulásában jelentős szerepet játszanak a kognitív folyamatok. Meghatározó az anya-gyermek kapcsolat, a beállítódás, meggyőződés, világnézet-pszichikum, erkölcs, esztétikum. 10. A szociális befolyásolás folyamata Az emberek közötti mindenfajta interakció tartalmaz bizonyos mértékű társ-i befolyásolást. Mindenféle

vélemény, kérés, megnyilvánulás valamilyen szinten befolyásolja az ellető személyt. Befolyásolni az tud, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Akik hitelesek, hozzánk hasonlóak, vagy vonzónak találunk. Aki tudja, hogy az egyén érzelemvilágába hogyan tud belépni, megfelelő hangulatkeltésre képes, s az optimális arányokat képes betartani. Befolyásolható az, akinek nincs meghatározó értékrendje., hiszékeny, és függ a személyiségjegyeitől pl egy rögeszmés nem befolyásolható. Összefoglalva tehát ha be tud lépni az egyén érzelemvilágába, akkor megváltoztatható az attitűdje. Ez függ a meggyőző személytől, a kommunikáció tartalmától és a vevő tulajdonságaitól. A szociális befolyásolás folyamatai: l. Behódolás- látszólagos befolyásolás 2. Identifikáció- saját önmeghatározásával megegyezik 3. Interiorizáció- beépül a befolyásolás a személyiségbe, értékrendszerével összeillik Konformitás: a

szociális befolyásolás következménye. Hajlamosak vagyunk a véleményünket, viselkedésünket a többiekéhez igazítani. Pl: a színházban mindenki tapsol A konformitás önmagában sem jó, sem pedig rossz. Eszközei: Engedelmesség: a szociális befolyásolás tovább eredménye parancsra történik. Meggyőzés: ha olyan nézetet, értéket akarunk kialakítani az emberekben, amelyekhez nincs elég támaszt nyújtó hozzáértésünk. Tényezői: a forrás (aki közöl), a közlés folyamata, a közlemény A közvetlen meggyőzési szándék ált-ban elhárítással találkozik. A meggyőzés lehet egyoldalú-ellenérvek nem jutnak szóhoz, vagy kétoldalú- ellentétes álláspontok is felmerülnek. 11. A személyiség pszichoanalitikus megközelítése Személyiség fogalma A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és

idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát Freud szerint minden biológiai késztetés azt az alapvető szexuális ösztönt szolgálja, amelyen a faj jövője nyugszik. A kisgyermekkort tartotta a legfontosabbnak a személyiség alakulása szempontjából. ID: ösztön én. Működésében a tudattalan, az örömre való törekvés kerül előtérbe Az ehhez szükséges energia az ID-ben van. Az ID a primitív ember igényeit tartalmazza, ösztönszerű, a következményekkel nem törődik. Ezt korlátozza az EGO A szuperego magas erkölcsi elvárásokat tartalmazza. Az ID és az szuperego közötti egyensúly biztosítása az EGO feladata Erikson sokat átvett ugyan Freudtól, de elmélete teljesebb, szerinte az élet fő témája az identitás keresése, ez a személyiség stabil

magva. Az identitás alakulását egész életen át tartó folyamatnak tartja. Míg Freudnál véget ér a serdülőkorra, Eriksonnál az idős korigtart A társas kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. 12. A szociális szerep Szociális szerep:Minden olyan társ-i funkciót státusznak nevezünk, melyet az egyén betölt. Minden státuszhoz meghatározott társ-i elvárások, követelmények tartoznak. Akik felkészültek ezekre az elvárásokra könnyebben illeszkednek be. Státusz:A szerepkapcsolatban betöltött hely, szociális kiscsoportokban betöltött hely. Pozíció: a státusz velejárója, társ-i kiscsoportban elfoglalt hely, ami lehet középpontban,vagy a periférián. Ezen státuszon belüli értékattitűdök, viselkedésformák összessége a szerep. A szociális rendszer elvárásai: Szerepelvárás: a státuszt betöltő személlyel szembeni társ-i igény Szerepelfogadás: néha szeretjük, közömbösek vagyunk, utáljuk. Szerepteljesítés: a szerep elvárásból az

egyén mit teljesít. Szerepelutasítás: ki kell lépnie az adott szociális közegből. Szerepkészlet: egy meghatározott státuszhoz tartozó szerep megvalósuló formási Szerepkomplexum: az egyén egy időben több szociális közeg tagja, s ezekben betöltött szerepeinek összessége. A szerepek száma mutatja az egyén társ-ba való betagozódásának minőségét. Szerepek fajtái: Velünk született: nem tudjuk megváltoztatni (férfi, nő) Szerzett szerepek: családi,foglalkozási, Szituációs szerepek: pl.: vásárlás Szereptanulás folyamata: az a folyamat, ahol megtanuljuk a velünk hasonló helyzetben lévőkhöz hasonlóan viselkedjünk. Történhet: utánzással, azonosulással, megerősítéssel Egy időben több szerepnek is meg kell felelni, ez szerepkonfliktusokhoz vezethet. Szerepkonfliktusok feloldása: figyelem megosztása, ideológiakovácsolás, szerep prioritás, kompromisszum, kábítás. 13. Külső és belső kontrolos személyiség kialakulása A

személyiség: hosszú fejlődés során alakul ki. Mindenkinek van Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett (öröklött)testi és idegrendszeri bázis, a társadalmi és ter Agresszió Minden olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában testi, lelki, anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb mészeti környezettel való kölcsönhatásban, folyamatos fejlődésben, az én-tudat birtokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. Az énkép kialakulásához pozitív és negatív élményekre van szükség. A szocializált magatartás eléréséhez szociális tanulás és érési folyamatok útján jut el a személyiség. A gyermek tudja mit várnak el tőle és úgy viselkedik, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A magatartásnormák elsajátítása 3 egymásra épülő fejlettségi fokban valósul meg: a) l.

Viselkedési kontrollt külső ágens gyakorolja b) 2. viselkedési normák betartása jutalomért, vagy büntetés elkerüléséért történik c) 3. Önszabályozás, önkontroll: agykéreg szabályozó funkcióinak érettsége szükséges hozzá A szocializált magatartás jutalom reménye nélkül valósul meg. 14. Az ember agresszió Agresszió Minden olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában testi, lelki, anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb A destruktív viselkedés a pusztításra, megsemmisítésre épül. Kialakulásában szerepet játszik: a) Biológiai tényezők: függetlenül attól, hogy öröklött vagy sem, Pl agykárosodás, daganat, szervezetbe került bizonyos szerek (alkohol,drog). Férfiaknál a tesztoszteron szint és az agresszióra való hajlam közötti kapcsolat kimutatható. b) Kulturális hatások: amelyek megengedik az agressziót. Elméletek: Tanuláselmélet: a jutalom

megerősíti az agressziót. Szociális úton való elsajátítás: módja a tv-be, filmeken látottak erősítik az agressziót. Minél többet nézi, annál agresszívebb lesz. Mindkét elméletet kísérletekkel támasztották alá (Bandura kísérletei) Fajtái: a) Konformitás: az ember könnyen rávehető az agresszióra. b) Agresszió: Freud szorongás elmélete, mely szerint azok akik tiltott dolog megtételére éreznek késztetést, szorongóvá válnak, s ez a szorongás olykor agresszióba torkollik. c) Gonosztett: öncélú, agresszió, csak a kár akarása az indok. d) Öncélú agresszió: félelemmel, kiszámíthatatlansággal tölt el. e) Önérvényesítő agresszió: leleményesség, rámenősség f) Pedagógiai agresszió: nevelési szándékkal alkalmazott pl. büntetés g) Állami agresszió: rendőrség, hadsereg h) Diszkrimináció: kisebbségek ellen irányuló agresszió i) Reaktív agresszió: védekező, megelőző, megtorló 15. Típus és vonáselméletek

Személyiség fogalma A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata birtokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. Az egyének egymástól különböző csoportokba sorolhatók. A tipológia az emberi tulajdonságok bonyolult rendszerében nyújt eligazodást. Vizsgálatával már az ókorban is foglalkoztak. Típuselméletek: a) Szomszkrit, ókori orvos testalkat alapján tipizált nők: gazella, szarvastehén, elefánt, férfiak: nyúl, csődör, bika b) Hippokratesz-Galenosi típuselmélete: testnedvek alapján, melyik van túlsúlyban -melankolikus (fekete) depresszió -kolerikus (sárga epe) ingerlékeny .szangvinikus (vér) derűlátó

-flegmatikus (nyálka) nyugodt, közönyös c) Kreshmer : alkati típus, az emberi alak és a betegség közötti összefüggéstvizsgálta -piknikus: depresszió, mánia, kedélytelenség-ciklotin: kedélyesség, jó humor -aszténiás: befelé fordulásra hajlamos (csontos, áttetsző bőr, sovány, fejletlen ) -atletikus: határozott elvek, gyors. d) Seldon: izom, gyomor, agy ember típusok. e) Pavlov: az idegrendszer alapvető működésének alapját képező engerületi és gátlási folyamatra alapozott: élénk, nyugodt, ingerlékeny és gyenge csoportok f) Young: a kollektív tudattalan kidolgozója, a személyiséget, mintegy eszközpontot tekintette.: extrovertált (kifelé), introvertált (befelé centrált) Vonáselméletek: Vonáselméletek szerint az egyének személyisége egy bizonyos skálán elfoglalt helyekkel jellemezhető, melyek mindegyike 1-1 vonást képvisel. A faktoranalízis módszerét használják Összetevői: neurocitás, extraverzió, nyitottság,

együttműködés, lelkiismeret. Képviselői: G. Allport, Rojmond Cattel, Hans Eyseuch 16. A csoport szerepe az egyén életében A csoport :Szervezett emberi együttes, melynek tagjai közös cél elérése érdekében közös tevékenységet végeznek. Viszonyukat a kölcsönös függőség, egymásra hatás és véleménycsere jellemzi. Szerkezetét a kialakult szerepek hierarchiája határozza meg Létszám szerint: kiscsoport(25 fő) nagycsoport (50 fő) és tömeg. Kialakulás körülménye szerint: formális (formailag meghatározott pl.: iskola- társ-i szempontból fontos) és informális (nem szabályozott szerkezetű pl.:barátság – az egyén számára fontos) Csapattagok közötti érintkezés lehet elsődleges és másodlagos. Szerepe az ember életében: kielégíti bizonyos szükségleteit, segítenek elérni bizonyos célokat, bizonyos információt, tudást ad, biztonságvágyunkat kielégítheti és énkép erősítő jellegű. A csoporttagság mindig valamilyen

funkcióval jár, bír az életben. A csoport vonzóságát az határozza meg, hogy milyen mértékben képes kielégíteni szükségleteinket. Ha a csoport nem képes betölteni az egyén életében az adott funkciót, akkor elhagyja a csoportot. Referencia csoportok: azok a csoportok is hatással vannak az életünkre és viselkedésünkre, amelyeknek csak szeretnénk tagjai lenni. Vonatkozási csoportok: 2 funkciója van: 1. Normatív funkció: azokat a normákat fogadjuk el amelye nekünk is elfogadhatók 2. Összehasonlító funkció: társakhoz viszonyítva értékeli magát A csoport fejlődésének fázisai: alakulás – a legjobb tulajdonságok megmutatása,viharzás- viták, konfliktusok,norma alakulásakonfliktusok megoldására törekvés,ellenőrzés-kialakul a csoportstruktúra. Minden csoport átmegy ezen a folyamaton, egyet sem lehet kikerülni. A kialakult csoport írott és íratlan szabályai befolyásolják a csoport tagjainak viselkedését. Csoportok

hatékonysága: befolyásolja az elégedettség, biztonság, a csoport vonzereje. Típusai: - Demokratikus: tagok önálló döntést hozhatnak a vezető segíti őket. - Irányítás nélküli : kudarc élmény, legkevésbé hatékony - Diktatórikus: ez a leghatékonyabb formája a munkavégzésnek