Szociológia | Felsőoktatás » Szociológiai fogalmak

Szociológiai fogalmak Adaptáció Anómia Család (Burgess) Deviáns kultúra Deviáns viselkedés Elsődleges csoport Érték Etnocentrizmus Folyamatos szocializáció Háztartás Identitásfelvevés (internalizáció) Ipari társadalmak Kategorizáció Konceptualizálás Kondicionálás Az a folyamat, amely által egy élőlény olyan fiziológiai (élettani) tulajdonságokat, viselkedésmódokat vagy eszközöket fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik számára, hogy életben maradjon, és utódokat hozzon létre. A társadalom által elfogadott, és kívánatosnak tartott értékeket, célokat a társadalom tagjainak egy része nem képes megengedett eszközökkel elérni. Olyan személyek alkotják, akiket házasságkötés, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog egybe, közös háztartásban élnek, és osztoznak egy közös kultúrában, amely valamilyen nagyobb társadalmi egység kultúrájából származik, de sajátos, egyéni vonásokkal is rendelkezik. A

megszokottól eltérő és széles körben helytelenített viselkedésen vagy meggyőződésen alapuló szubkultúra. A normák megszegése, a társadalom többsége által elfogadott elvárásoktól való eltérés (bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, drogfogyasztás, lelki betegségek). Emberek azon kisközössége, amelyet szoros érzelmi szálak fűznek össze, és amely a szocializáció szempontjából meghatározó jelentőségű (család, baráti közösség). A közösen elfogadott elképzelése, eszmék arról, hogy valamely társadalomban mi helyes és helytelen, mi hasznos és haszontalan, mi számít igaznak és mi hamisnak, mit tekintenek szépnek és mit csúnyának. Arra való hajlam, beállítottság, hogy egy másik kultúra szokásait, értékeit, meggyőződéseit a saját kultúránk szemszögéből ítéljük meg. A felnőtt személyiség fokozatos és részleges változása. Együtt lakó, együtt fogyasztó, a megélhetési költségeket közösen viselő

emberek csoportja, akik általában, de nem feltétlenül rokonok. Bensőkké váltjuk környezetünk tudását és mintáit. Az áruk és a szolgáltatások gépesített előállításán, a termelés hatékony megszervezésén és a tudományos és technikai ismeret alkalmazásán alapulnak. A megismerés egyik legalapvetőbb eljárása, melynek révén a jelenségeket osztályozzuk, rendszerezzük aszerint, hogy bizonyos jegyek előfordulnak-e bennük vagy sem. Az a gondolkodási folyamat, amelynek során pontosan meghatározzuk, hogy az egyes kifejezéseken mit fogunk érteni. A megerősítés-kioltás mechanizmusa tiltással, jutalmazással és büntetéssel. Konform viselkedés Kultúra (a legtágabb értelemeben) Kultúra (analitikus módon) Kulturális pluralizmus Kulturális relativizmus Másodlagos csoport Mezőgazdasági társadalmak Minősítési (stigmatizációs) elmélet Modellkövetés A társadalmi normákat elfogadó, a mások által kívánatosnak tartott

mintákat követő viselkedés. Mindazt magában foglalja, amit egy nép vagy az emberiség a történelme során létrehozott, amivel a természettől kapott adottságait, képességeit kiegészítette, és amit generációról generációra továbbad. Vagyis a kultúrához tartozik minden, amit nem a természet, hanem valamely emberi közösség alkotott. Valamely nép, valamely társadalom kultúrája fő vonalakban az illető nép nyelvét (kommunikáció eszköze), technikáját (termelőeszközeit, termékeit) viselkedésmintáit (szokásait, normáit), intézményeit (család, rokonság, törvényeit, stb.), tudását (hiedelem, vallás) és művészetét (mondák, zenék, dalok, stb.) foglalja magában Több kultúrának egy országon, egy társadalmon belüli együttélése, az ilyen társadalmakat, pedig multikulturális társadalomnak nevezzük. Arra való törekvés, hogy az egyes kultúrákat belülről, a saját szokásaik, saját fogalmaik alapján értsük meg, ne pedig

az eurüpai kultúrából kiindulva. Tagjainak kapcsolata általában személytelen, rendszerint konkrét gyakorlati célok érdekében alakulnak. Azok a társadalmak, amelyekben állat által húzott ekével művelik meg a földet és gondoskodnak a föld termőerejének megőrzéséről. Az egyén nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy környezete őt deviánsnak minősíti. Csodált, szeretett vagy félt személy modelljének követése. Történhet utánzással, azonosulással és értékeinek elsajátításával. Olyan szabály, amely kimondja, hogy bizonyos helyzetekben Norma vagy bizonyok dolgokkal kapcsolatban hogyan kell viselkednünk, cselekednünk vagy gondolkodnunk. Operacionalizálás Azt a folyamatot, amelynek során kidolgozzuk azokat a konkrét (mérhetővé tétel) eljárásokat, műveleteket, melyekkel az elvont fogalmak empirikusan, vagyis tapasztalati úton vizsgálhatók. Alapvető, gyors változás az úgynevezett

totális intézményekben Reszocializáció (elmegyógyintézet, börtön, katonaság) Az a folyamat, amelynek során az egyén elsajátítja valamely Szocializáció társadalmi csoport kultúráját, és képessé válik azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek felnőtt státuszaiban várnak rá. A társadalmi lénnyé válás folyamata, személyek közti interakciós alapuló tanulási folyamat, melynek révén elsajátítjuk a társadalmi együttélés szabályait, kialakítjuk céljainkat, törekvéseinket, és megteremtjük önazonosságunkat. A társadalmak felépítésével és működésével, társadalmakat Szociológia alkotó egyének, csoportok, szerezetek, intézmények jellemzőivel foglalkozó, empirikus irányultságú tudomány. Sztereotípia Szubkultúra Társadalmi csoport Társadalmi szokás Társadalom Különböző társadalmi nagycsoportokra vonatkozó megállapítások, amelyek egy-egy csoport vonatkozásában nagyfokú közmegegyezésen

alapulnak, és időben meglehetősen fennállnak. A többségi, domináns kultúrát fő vonaliban elfogadó és követő, de attól bizonyos vonatkozásokban eltérő kultúra. Közvetlen, személyes együttműködésen alapuló, többé-kevésbé szilárdan strukturált alakzat, személyközi együttes. Olyan viselkedésminta, amely valamely közösségben elterjedt, és megmondja, hogy az illető társadalomban vagy társadalmi csoportban bizonyos dolgokat hogyan kell csinálni. Olyan emberek önálló csoportja, akik közös területen élnek, közös kultúrával rendelkeznek, és ezt a kultúrát átadják azoknak, akik ebben a csoportban születtek, illetve, akiket ide befogadtak