Készült: i.e. 204
Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét rákényszerítse környezetére. E tulajdonsága miatt a komédiában ott a súlyos dramaturgiai vonal. Ha ez nem lenne meg, akkor csak egy felhőtlen bohózat lenne.
Szereplők
- Philokomázium (szerelmes nő)
- Pleusziklész (szerelmes férfi)
- Pirgopolineicész (katona, elrabolja a nőt)
- Paleisztro (Pleusziklész szolgája, segít a lányt visszaszerezni a katonától)
- szolgák, kurtizán
Expozíció
A katona elrabolja Philokomáziumot. Pleusziklés utána küldi Paleisztrót, hogy hozza vissza. Paleisztrot kalózok támadnak meg, s éppen a katonához kerül rabszolgának. Onnan megüzeni, hol vannak és Pleusziklész értük megy. A szomszédba költözik és átfúrják a kerítés kőfalát, hogy a két szerelmes találkozhasson a kertben.
Alapszituáció
A katona szolgája meglátja a fiatalokat csókolózni.
Bonyodalom
Paleisztro elmagyarázza neki, hogy nem Philokomáziumot, hanem annak ikertestvérét látta (csel 1.). A szolga ezt elhiszi, de a darab alapkérdése – hogyan szabadítsák ki a lányt? – még nincs megoldva. A rabszolgaszöktetés bűn, ezért a katonát rá kell venni, hogy önként adja át Philokomáziumot. Ehhez a katona hiúságát használják ki.
Felbérelnek egy kurtizánt, akit úrinőnek öltöztetnek, hogy csábítsa el Pirgopolineicészt. Paleisztro elmondja a katonának, hogy az egyik szomszéd férfi felesége (ez a kurtizán) halálosan belészeretett és szeretne találkozni vele (csel 2.). A katona belemegy a csapdába, és azért, hogy az övé lehessen az úrinő, önként átadja Philokomáziumot, még ruhát, ékszert is ad hozzá, csak vigyék.
Tetőpont
A katona és a kurtizán „házasságtörést” követ el. Ezt akkoriban büntették, a rajtakapott férfit kiherélték. A darabban azonban megkegyelmeznek neki, és csak megverik.
Megoldás
A katona levonja a következtetést: ő egy hiú, rossz ember, aki megérdemelte a büntetést, de még így is jól járt, mert a férfiassága megmaradt. A jók elnyerik jutalmukat: a fiatalok egymáséi lesznek.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A Fertő tó
A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó.
A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
Középiskolai anyagok
Nemes Nagy Ágnes - Mesterségemhez c. művének elemzése
Életrajz:
Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án és 1991. augusztus 23-án halt meg. Sokoldalú munkát folytatott. Költő, műfordító, és esszéíró volt egy személyben. A bölcsészkaron végezte tanulmányait. 1945 és 1953 között a köznevelés című folyóirat munkatársa volt. 1946-ban férjével megalapította az Újhold című folyóiratot. 1958-tól...
Ki Goriot apó?
Goriot apó az azonos című regény főhőse, melyet Honoré de Balzac írt 1834-35-ben.
Balzac 1799-ben született Tours-ban. Paraszti származású, nevébe a nemesi rangot jelző "de" szócskát később maga vette fel. Jogot tanult, majd 20 évesen elhatározta, hogy csak az irodalomnak fog élni. A Goriot apó című mű megírásával született meg a regényciklus eszméje. Mintegy kilencven...
Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése
Műve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a...
