Készült: i.e. 204
Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét rákényszerítse környezetére. E tulajdonsága miatt a komédiában ott a súlyos dramaturgiai vonal. Ha ez nem lenne meg, akkor csak egy felhőtlen bohózat lenne.
Szereplők
- Philokomázium (szerelmes nő)
- Pleusziklész (szerelmes férfi)
- Pirgopolineicész (katona, elrabolja a nőt)
- Paleisztro (Pleusziklész szolgája, segít a lányt visszaszerezni a katonától)
- szolgák, kurtizán
Expozíció
A katona elrabolja Philokomáziumot. Pleusziklés utána küldi Paleisztrót, hogy hozza vissza. Paleisztrot kalózok támadnak meg, s éppen a katonához kerül rabszolgának. Onnan megüzeni, hol vannak és Pleusziklész értük megy. A szomszédba költözik és átfúrják a kerítés kőfalát, hogy a két szerelmes találkozhasson a kertben.
Alapszituáció
A katona szolgája meglátja a fiatalokat csókolózni.
Bonyodalom
Paleisztro elmagyarázza neki, hogy nem Philokomáziumot, hanem annak ikertestvérét látta (csel 1.). A szolga ezt elhiszi, de a darab alapkérdése – hogyan szabadítsák ki a lányt? – még nincs megoldva. A rabszolgaszöktetés bűn, ezért a katonát rá kell venni, hogy önként adja át Philokomáziumot. Ehhez a katona hiúságát használják ki.
Felbérelnek egy kurtizánt, akit úrinőnek öltöztetnek, hogy csábítsa el Pirgopolineicészt. Paleisztro elmondja a katonának, hogy az egyik szomszéd férfi felesége (ez a kurtizán) halálosan belészeretett és szeretne találkozni vele (csel 2.). A katona belemegy a csapdába, és azért, hogy az övé lehessen az úrinő, önként átadja Philokomáziumot, még ruhát, ékszert is ad hozzá, csak vigyék.
Tetőpont
A katona és a kurtizán „házasságtörést” követ el. Ezt akkoriban büntették, a rajtakapott férfit kiherélték. A darabban azonban megkegyelmeznek neki, és csak megverik.
Megoldás
A katona levonja a következtetést: ő egy hiú, rossz ember, aki megérdemelte a büntetést, de még így is jól járt, mert a férfiassága megmaradt. A jók elnyerik jutalmukat: a fiatalok egymáséi lesznek.
Kapcsolódó olvasnivalók
Péntek 13 - Miért szerencsétlen?
A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.
A vörösiszap
A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
A Vöröstoronyi-szoros
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.
Középiskolai anyagok
Csongor és Tünde (tartalom)
Szereplők:
- Csongor, ifjú hős
- Kalmár, vándor
- Fejedelem, vándor
- Tudós, vándor
- Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája
- Dimitri, boltos rác
- Kurrah, ördögfi
- Berreh, ördögfi
- Duzzog, ördögfi
- Tünde, tündérleány
- Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója
- Mirígy, boszorkány
- Ledér
- tündérek, nemtők, stb.
Történet:
Első...
Luis de Góngora - Szállj, gondolat c. versének elemzése
Homályos és bizarr. Leginkább e szavakkal jellemezhetjük Luis de Góngora költeményeit. A spanyol barokk fénykorának egyik legkiemelkedőbb költője megdöbbentő metaforáival, szokatlan szórend használatával és gyakori ókori célzásokkal teremt homályt műveiben. Méltán említhetjük tehát az estilo culto legfőbb képviselőjeként, hiszen bonyolult képeit és halmozott ókori célzásait...
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
