Középiskola > Kötelező olvasmányok > Plautus - A hetvenkedő katona

Készült: i.e. 204

Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét rákényszerítse környezetére. E tulajdonsága miatt a komédiában ott a súlyos dramaturgiai vonal. Ha ez nem lenne meg, akkor csak egy felhőtlen bohózat lenne.

Szereplők

- Philokomázium (szerelmes nő)
- Pleusziklész (szerelmes férfi)
- Pirgopolineicész (katona, elrabolja a nőt)
- Paleisztro (Pleusziklész szolgája, segít a lányt visszaszerezni a katonától)
- szolgák, kurtizán

Expozíció

A katona elrabolja Philokomáziumot. Pleusziklés utána küldi Paleisztrót, hogy hozza vissza. Paleisztrot kalózok támadnak meg, s éppen a katonához kerül rabszolgának. Onnan megüzeni, hol vannak és Pleusziklész értük megy. A szomszédba költözik és átfúrják a kerítés kőfalát, hogy a két szerelmes találkozhasson a kertben.

Alapszituáció

A katona szolgája meglátja a fiatalokat csókolózni.

Bonyodalom

Paleisztro elmagyarázza neki, hogy nem Philokomáziumot, hanem annak ikertestvérét látta (csel 1.). A szolga ezt elhiszi, de a darab alapkérdése – hogyan szabadítsák ki a lányt? – még nincs megoldva. A rabszolgaszöktetés bűn, ezért a katonát rá kell venni, hogy önként adja át Philokomáziumot. Ehhez a katona hiúságát használják ki.

Felbérelnek egy kurtizánt, akit úrinőnek öltöztetnek, hogy csábítsa el Pirgopolineicészt. Paleisztro elmondja a katonának, hogy az egyik szomszéd férfi felesége (ez a kurtizán) halálosan belészeretett és szeretne találkozni vele (csel 2.). A katona belemegy a csapdába, és azért, hogy az övé lehessen az úrinő, önként átadja Philokomáziumot, még ruhát, ékszert is ad hozzá, csak vigyék.

Tetőpont

A katona és a kurtizán „házasságtörést” követ el. Ezt akkoriban büntették, a rajtakapott férfit kiherélték. A darabban azonban megkegyelmeznek neki, és csak megverik.

Megoldás

A katona levonja a következtetést: ő egy hiú, rossz ember, aki megérdemelte a büntetést, de még így is jól járt, mert a férfiassága megmaradt. A jók elnyerik jutalmukat: a fiatalok egymáséi lesznek.

Az amazónok a görög mitológiában szereplő nép. A legenda szerint Arésztől származtatták magukat. Nem kizárt, hogy a mondabeli amazónokat a valóságban is létező népről mintázták. Valószínűleg a Kis-ázsiai Pontuszban éltek, és kalandozásuk során bejárták az egész ókori világot Egyiptomtól Hellász északi részeiig.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

A mű az utaztató regények sorába illeszkedik, melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak, de azoknak egyúttal torzított tükre, paródiája is. Gullivernek, a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (1667-1745), de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát, hanem sokkal inkább a belőlük és általuk...

Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...

József Attila 1905. április 11- én született Budapesten. Édesapja József Áron, édesanyja Pőcze Borbála. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott- ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját. Az anyja rákényszerült arra, hogy gondozásba adja két kisebb gyermekét, így kerül fia is két és fél évre Öcsödre. 1919 decemberében meghalt a mama. A...