Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » Veszélyezteti-e a globalizáció a nemzeti értékeket

Veszélyezteti a globalizáció a nemzeti értékeket? A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeknek jelent hátrányokat, előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt. Többesélyes folyamat Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. A globalizáció lehetővé teszi a gazdaság, az információ és kultúra fejlődését, de vissza is vetheti azt. A globalizáció Magyarország számára jelentős kihívás, s egyben komoly esély is. Könnyen érthető, hogy egyre többen vannak, akik félnek – a mi esetünkben – a magyar tradicionális értékek elkallódásától a hosszabb távú jövőben. Félünk, hogy a fiatal nemzedék fejét elfordítja majd a globalizálódó kultúra vonzása. A fiatalságot nem kell elzárni a globalizációs folyamatoktól és egyben a nagyvilágtól. Tanítani kell nekik ezek minden előnyét, mind a kommunikációs, mind a technológiai újítások terén, valamint a gazdasági és üzleti életben

felhasználható új munkamódszerek szempontjából. Fel kell használni a globalizáció által hozzáférhető minden modern eszközt, saját értékeink és kultúránk ápolására is. Viszont a haza ismeretét kell erősíteni, az egész világ ismerete mellett. A világ magyarságának a kapcsolatrendszerét nem lehet jobb eszközzel felerősíteni, mint a globalizációt terjesztő Internettel. Fel kell tölteni az Internetre honlapjainkat, a saját értékeinket, terjesztő anyagokkal. Sok jót lehet mondani a globalizáció pozitív hatásairól: A technológia dinamikus terjedése, a világot behálózó kommunikáció, integrálódó gazdaság, és mind ebből kifolyólag olcsóbban és nagyobb választékkal vásárolhat a fogyasztó, jobb ellátást tud biztosítani a gazdaság. A kapcsolatok kiszélesedése közelebb hozza egymáshoz a magyarokat más nemzetekkel. A tanulás további lehetőségei által az emberek megismerhetik egymás kultúráját, gondolkodását. A

„távmunka” lehetőséget biztosít az új modern munkamódszerekre, így kényelmesebbé válik az élet, több idejük jut az embereknek egymásra. Azonban ne feledkezzünk meg a globalizáció nyilvánvaló hátrányairól sem. Vegyük például a nyelvet. A ’89-es rendszerváltás után csak úgy özönlöttek be a magyar nyelvbe a különböző (főként angol) szavak/kifejezések. Ma már számuk több százra, esetleg ezerre rúg És ezek némelyike igen szokatlan. Az ötletesebb cégek megpróbálták kicsit hozzáidomítani az angolt a magyarhoz (lásd a „Mcreggelezni”-szerű kitételeket), de másokat egyáltalán nem érdekelt, hogyan hangzik cégük neve a magyar nyelvben. Ami pedig az új szavakat illeti, azok keletkezését ugyan lehetetlen szabályozni, mégis egy Nyelvművelő Bizottság angol nyelvterületen élő magyarok részvételével javaslatokat tehetne az új fogalmak helyes magyarítására. Ezeket aztán közzé lehetne tenni a sajtóban, s akkor

már valóban csak a közönségen múlik, elfogadja-e ezt a folyamatos nyelvújítást. A társadalom kialakításában is hasonló a nyugati elképzelés. Ez egyrészt arra épül, hogy a nyugati civilizáció a legfejlettebb; tehát egyetemes emberi értékrendjének terjesztése jelenti az emberiség jövőjét. Az angol nyelvű kultúra nemzetközi egyeduralma beárnyékolná az egyéb kultúrákat De egyetemes elveket felállítani csak úgy lehet, hogy más kultúrákban élők véleményét is kikérjük, hiszen minden civilizációnak más értékrendje van. A szegényebb országok szellemi kizsákmányolása a legszembetűnőbb, hiszen ezeknek könnyebb átvenni a nyugati „tömegcikkeket”, mint saját maguktól eljutni arra a szintre. Ugyanakkor ügyelni is kell azoknak a mértékére, hiszen ha túl gyorsan történik ez a fajta globalizáció, akkor pont az ellenkezője sülhet ki a dologból, mint amit szeretnénk. Egy dolog azonban figyelemre méltó, mégpedig az,

hogy őseink évszázadokon keresztül életüket kockáztatták hazájukért, nyelvükért, míg a XXI. századra ezek az alapvető értékek egyre kevesebbet érnek, és a fő cél ma már nem az állam egységének, különállásának megtartása, hanem a nemzetek egyesítése. Szabad tehát félni a globalizációtól? Kell-e tartani attól, hogy túlságosan teret hódít majd az egységesítő erők révén előrenyomuló globalizáció a tradicionális értékek kárára? Szerintem nem. Óvakodni, az új folyamatokat alapjaiban megérteni, hátrányai ellen felkészülni, és előnyeit minden téren felhasználni, akár magának a közös helyhez, nyelvhez és tradícióhoz kötő kultúrának a védelmére is – ez a feladat