Történelem | Középiskola » Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság

Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság Előzménye, okai A világháború utáni békeszerződések nehezítették a talpra állást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németországnak és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg), az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé. Az USA-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott. Kirobbanása A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, - köztük Nagy-Britannia és Németország is - de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és

folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (az USA jegybankrendszere) megemelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Mindezt tovább tetézte az 1929 augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után 1929 október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott.

Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban Az Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, lévén hogy ez a központi bankok feladatkörébe tartozik. Így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első csődhullám 1930 októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező hiányában nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is 1932 decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának

csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett. Válságkezelés az Egyesült Államokban Eleinte sem az általános (mint például az általános takarékoskodás), sem pedig a rendkívüli (például kávéval fűtötték a mozdonyokat) intézkedések nem segítettek. New Deal Az állami gazdaság beavatkozásának elvét – melyet John Maynard Keynes dolgozott ki, és a kereslet növelését vette célba – ugyan elutasították, mégis a gazdaságpolitika részévé vált Franklin Delano Roosevelt "New Deal" elnevezésű gazdasági reformprogramján keresztül. A jelentősebb intézkedések között fontos megemlíteni, hogy az USA is letért 1933 márciusában az aranyalapról, főleg azért mert a $ 9 hónap alatt 40%-ot veszített az értékéből. Március 316 bankzárlatot rendelnek el és felállítanak egy segélyfolyósító intézményt is Továbbá megtiltják az arany kivitelét az országból, illetve korlátozzák a $

kiáramlását is. Szigorú banktörvényt és szigorú szabályokat vezettek be az értékpapírpiacon, amit szigorú adatszolgáltatási kötelezettséggel is párosítottak, ezek hatására 1933-ban ismét fellendülés kezdődött. A fellendülés végül 1937-ig évi 10%-os volt, de a munkanélküliség továbbra is két számjegyű maradt. Ez a probléma csak a II világháború után szűnt meg Hatása Európában Ausztria Európán belül először Ausztriában robbant ki 1931-ben a gazdasági válság. Ennek az oka, hogy a Monarchia felbomlása után nem volt már szükség a hatalmas bankokra Bécsben, amit a bécsi bankok nem ismertek fel. 1931 májusában a Kreditanstalt bejelentette fizetésképtelenségét, ami világszintű megdöbbenést váltott ki, és összeomlást idézett elő egész Közép-Európában. Az állam kénytelen volt közbelépni és a költségvetés magára vállalta a bank konszolidációját (amibe majdnem beleroppant). Németország Igen súlyos

volt a helyzet Németországban, amely az – ekkor elapadó – amerikai kölcsönöktől és befektetésektől függött, a munkanélküliek száma itt később elérte a hatmilliót. Németország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország. 1931 júliusában nem sokkal a Kreditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. Az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok. Nagy- Britannia válsága is megkezdődött néhány hét múlva, és még az olyan kevésbé iparosodott országok is megszenvedték a mélyülő gazdasági hanyatlást, mint Franciaország és Olaszország Rohamosan csökkent például a

kávé, cukor, gyapot és selyem iránti kereslet, a termelő országok sora szegényedett el Brazíliától Japánig. Magyarországon főként a mezőgazdaság került bajba, mert a hazai terményeket csak sokkal alacsonyabb áron lehetett eladni külföldön. Az ipar termelése is csökkent, és hatalmas tömegek veszítették el munkájukat. A válság leküzdésének alternatívái A valuta leértékelése Meglepő módon végül Anglia, aki korábban a legerősebben ragaszkodott az aranystandardhoz, tért le róla először 1931 szeptemberében. A skandináv országok rögtön követték Angliát. Az aranyalapról való letérés mellett valutájukat is leértékelték, ami rendkívül kedvezően hatott a gazdaságra. Ezeknél az országoknál sokkal előbb elkezdődött a gazdasági fellendülés, nem tudott annyira elmélyülni a válság. Az „aranyblokk” országok (Franciaország, Belgium, Svájc, Csehszlovákia) sokkal később követték az angol példát, így helyzetük

a letérésig fokozatosan romlott. Közülük elsőként Belgium tért le 1935-ben, utolsóként pedig Franciaország 1936-ban. A letérést követően náluk is megkezdődtek a pozitív hatások. A bankválságok hatásai A pénzintézetekkel kapcsolatos intézkedéseket a válság során átgondolták, ennek eredményeként lett ez a leginkább szabályozott terület, ami napjainkban is igaz. Új banktörvények születtek és bankfelügyeleti hatóságokat hoztak létre a betét tulajdonosok védelmére. Sok országban a bankválságot csak az állam volt képes megoldani (Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország), így sok nagybank került állami tulajdonba. A gazdasági válság politikai hatásai A gazdasági világválság fontos szerepet játszott az 1930-as évek elejére jellemző gyökeres politikai változásokban is. Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány meggyengült, és a párt kettészakadt. Megalakult a Nemzeti Kormány, amely leszállította a

munkanélküli-segélyt és megnyirbálta a közalkalmazottak fizetését. A kormánynak a „font megmentésére” tett intézkedései sikertelenek voltak, így Nagy-Britannia kénytelen volt letérni a pénzügyi stabilitást biztosító aranyalapról. Fel kellett adni egy másik féltve őrzött gazdasági értéket is, a szabad kereskedelem elvét: a hazai ipar védelme érdekében behozatali vámot róttak ki sokféle külföldi árura. Sok ország átvette ezt a protekcionizmusnak nevezett gazdaságpolitikát, amelynek nyomán világméretekben visszaesett a kereskedelem és késlekedett a talpra állás. Németországban a válság miatti elégedetlenség és harag segítette hatalomra Adolf Hitlert és a nácikat. Hitler – valószínűleg teljesen véletlenül – azt a gazdaságpolitikát követte, amelyre Nagy-Britanniában is tettek javaslatot (akkoriban sikertelenül), mely szerint a kormányoknak költeniük kellene, nem pedig takarékoskodniuk. Nagy közmunkákat kell

indítaniuk, amelyekkel munkalehetőségeket teremthetnek, és a gazdaság egészségét helyreállíthatják. A nácik fegyverkezésre és autópályákra költöttek Hitler hódító terveinek megfelelően, és ennek következménye az lett, hogy megszűnt a munkanélküliség, és Hitlerre, mint afféle csodatevőre tekintettek az emberek. Japánban is hasonló szerepet játszott a fegyverkezés Az Egyesült Államokban a választók ráuntak Hoover elnök jövendöléseire, és Franklin D. Rooseveltet választották elnökké. Roosevelt „New Deal” nevű gazdasági reformprogramja is a nagyszabású kormányzati beruházások indításának mintáját követte, de heves ellenzésre talált, így csak részleges sikert ért el. A válság utáni világ Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban indult, elősegítette a válság utáni fejlődést. Beindult a kőolaj és az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás ipari húzóágazattá vált:

autópályák, hidak, alagutak, benzinkutak és javítóműhelyek, autós vendéglátó-egységek épültek szerte a világban. Megindult az első (London-Párizs) légi járat is. A hírközlést segítette a rádiózás elterjedése A háztartásokban megjelennek az elektromos háztartási gépek, s az első műanyag, a bakelit. A világ teljes gazdasági újjáéledésére 1939-ig várni kellett, amikor is a háborús készülődés mindenkinek munkát adott. Magyarországon is a hadi készülődés jegyében kezdődött meg a néhány éves fellendülés