Történelem | Középiskola » Életmódváltozás a 19-20. század fordulóján Magyarországon

Életmódváltozás a 19-20. század fordulóján Magyarországon Változó világ: A korszak fontos összetevője a technikai fejlődés által diktált életmódbeli változás volt. Ez alól senki sem vonhatta ki magát. A korszak sajátossága, hogy a korábban kevesek számára elérhető tárgya, kedvtelések tömegessé váltak. Hírközlés és közlekedés: A ma már mindennapi életünk részét képező eszközök – telefon, villamos, autó – az újdonság erejével hatottak, s alapvetően átalakították az emberek mindennapjait. A telefon és a tömegközlekedési eszközök megjelenésével a távolságok lerövidültek, az emberek lakóhelyüktől távolabb is vállalhattak munkát A postai szolgáltatások olcsóbbá váltak, így tömegessé váltak, a levelezés, a képeslapok küldése széles körben vált divattá Higiénia – táplálkozás – lakásviszonyok: A közművesítés óriási változásokat eredményezett. A vezetékes ivóvíz kiépítése

forradalmasította a kérdést: a módosabb rétegek lakásaiban megjelentek a fürdőszobák. A csatornázás lehetővé tette az „angol” vízöblítéses WC elterjedését. A higiénia segített a járványok visszaszorításában, ugyanakkor megkezdődött az ivóvízkészlet szennyezése A táplálkozásban is jelentős változások zajlottak le. Az éhínségek megszűntek, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki jóllakhatott Szabadidő – szórakozás: A középosztály és az alkalmazotti réteg létszámának növekedése, a munkásság munkaidejének csökkenése következtében beköszöntött a tömeges szabadidőtöltés korszaka. A XX század elején megjelent a mozi. A szabadidő megjelenésével általánossá vált a testedzés is Úgy is, mint az egészséges élet része és úgy is, mint a szórakoztatás új módja A testedzéssel együtt megjelent a sportnak a szórakoztatóiparral rokon vonulata is: futballklubok alakultak, melyek városrészekhez,

társadalmi csoportokhoz kötődtek. A szurkolók büszkén viselték csapatuk színeit és jeleit, a acsarkodhattak a riválisokra. A turizmus: A közlekedés fejlődése, a szabadidő megjelenése és a jövedelmek növekedése révén a középosztály, a kispolgárság és a szakmunkások is – eltérő mértékben – bekapcsolódtak a turizmusba. A középosztály tagjai a nyár egy részét az Adriánál (Abbáziában), a telet a hegyekben – az Alpokban vagy a Tátrában – tölthették pihenéssel, sportolással. Irodalmi élet: A magyar kultúra a korábbi évszázadokban sem szakadt el Európa szellemi áramlataitól, de a századfordulón már együtt élt vele. A századforduló irodalmi élete sokszínű volt A korszakban a középosztály terebélyesedésével jelentős mértékben megnőtt az irodalom iránt érdeklődő közönség A polgárosodással új csoportok váltak az irodalom fogyasztóivá. A szecesszió: A századfordulón a történelmi stílusokkal

szemben új művészeti irányzat alakult ki. A kivonulás – szecesszió – követői hazánkban a népművészet felé fordultak. Az irányzat legjelentősebb alakja a festészetben Rippl-Rónai József volt. Az építészetben Lechner Ödön kívánta megteremteni a nemzeti építészetet Kós Károly és nemzedéktársai már a népi építészetet próbálták dominánssá tenni A millennium: A honfoglalás ezeréves évfordulóját az ország nagy pompával ünnepelte meg. A fényes külsőségek az ország az ország ezeréves történetét, a XIX. század óriási eredményeit voltak hivatva kifejezni A korszak emberének volt mire büszkének lennie: az ország a XIX. század utolsó évtizedeiben egy sor területen felzárkózott a fejlett Nyugathoz