Történelem | Tanulmányok, esszék » Magyarország területi gyarapodása 1938 és 1941 között

Magyarország területi gyarapodása 1938 és 1941 között Az I. világháborút követően Magyarország területe 93 000 km2-re csökkent Ennek következtében a két világháború között az ország elsődleges célja a revízió volt, amit a nyugati hatalmak támogatásával kívántak elérni. A 30-as évek végén azonban Imrédy Béla miniszterelnöksége (1938-1939) alatt egyre erősödött a német nyomás. A müncheni szerződés következtében megváltoztak a nemzetközi viszonyok és később megszületett az első bécsi döntés (1938. november 2 – 11927 km2, 1 millió lakos). Ennek értelmében Felvidék és Kárpátalja - zömében magyarok lakta - déli részét visszacsatolták Magyarországhoz. Ez volt az első revíziós siker Imrédyt Teleki István követte a miniszterelnöki székben (1939-41). 1939-ben a csehszlovák válság következtében lehetőség nyílt arra, hogy önerőből visszafoglaljuk a Szlovákiához tartozó Kárpátalját. 1940. nyarán a

szovjet követelések nyomán lehetőségünk nyílott Erdély visszaszerzésére Meg is kezdték a csapatok felsorakoztatását, de a német vezetés érdeke a béke fenntartása volt, így magyar-román tárgyalásokat javasolt. Mivel ez nem hozott eredményt, Románia Németországot és Olaszországot kérte föl döntőbírának. Ezzel 1940 augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarországhoz csatolták ÉszakErdélyt és a Székelyföldet (43 000 km2, 2.5 millió lakos – 1 millió román) Az 1941-es tavaszi Jugoszlávia elleni német támadás során Magyarország birtokba vette Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura vidéket, több mint 1 millió lakossal, akinek közel 40%-a volt magyar. A II világháború után a párizsi békeszerződésben visszaállították a trianoni határokat, azaz Magyarország területe újra 93 000 km2 lett. Következmény: a magyar politika németorientálttá vált, és Magyarország részt

vett a SZU elleni harcokban is. Így sodródott bele akarata ellenére a II. világháborúba