Tartalmi kivonat
1848-as forradalom előzményei, eseményei és az áprilisi törvények 1847-1848-as országgyűlés: Kossuth Lajost Pest vármegyében követté választják ellenzék vezérévé válik Pozsonyban az alsótáblán az adminisztrátori rendszert támadta konzervatívak támogatják, de így sem születik átfogó reform Európában éhínség + forradalmi hullám jobbágyoknak engedmény felirati javaslat alsótábla elfogadta: kötelező örökváltság, közteherviselés, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, alkotmány az örökös tartományoknak felsőtábla: időhúzás, de a bécsi forradalom és a pesti mozgolódás hírére ők is megszavazták a feliratot Pesti forradalom: bécsi forradalom (március 13.) híre Pesten (március 15) a „Fiatal Magyarország” megmozdulása forradalommá válik Pilvaxban egyetemisták gyülekeznek Városi + vidéki lakosság [József napi vásár miatt vannak itt] csatlakozik Landerer nyomda –
sajtószabadság megvalósítása 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása (cenzúra mellőzésével) Nemzeti Múzeumnál gyülekezés Városháza (elfog. a 12 pontot, Pest a forradalom mellé áll) Hajóhíd Buda Helytartótanács József Laktanya: Táncsics kiszabadítása Nemzeti Színház: Bánk bán Közcsendi Bizottmány megszervezés létrehozása, amit liberális nemesek irányítanak a márciusi ifjak együttműködnek a liberális nemesekkel reformok véghezvitele az államkonferencia nem fogadja el a feliratot István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek (március 17.) a felelős kormányban a többséget a liberális nemesek alkották, de koalíciós jellegű (konzervatívok, centralisták, mérsékelt és radikális liberálisok is) Batthyányi kormány: gr. Batthyány Lajos – miniszterelnök [mérsékelt liberális] Szemere Bertalan – belügy [radikális liberális] Esterházy Pál herceg –
király személye körüli [konzervatív] Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy [mérsékelt liberális] Kossuth Lajos – pénzügy [radikális liberális] Mészáros Lázár – honvédelmi [eddig nem politizált] gr. Széchenyi István – közmunka és közlekedésügy [liberálisok és konzervatívok között] br. Eötvös József – vallás és közoktatás [centralista] Deák Ferenc – igazságügy [mérsékelt liberális] Áprilisi törvények: április 11.: uralkodó szentesíti a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat polgári átalakulás alapja; nem alkotmány, de jelentősége akkora, polgári Mo. alapjainak lerakása – 3 csoport: ország függetlenségét garantáló törvények (független felelős magyar minisztérium, évenkénti országgyűlés, népképviseleti országgyűlés, unio Erdéllyel, nemzeti őrsereg) polgári átalakulást segítő törvények (közteherviselés,
úrbéri viszonyok eltörlése, úriszék eltörlése, tized eltörlése) polgári szabadságjogokat vallásszabadság) biztosító törvények (sajtószabadság, tanszabadság, ezekben a törvényekben felszámolják a feudális és rendi kiváltságokat, felszabadítják a jobbágyokat jobbágytelkeik polgári tulajdonosává válnak; eltörlik a tizedet és az úriszéket új államforma: alkotmányos monarchia van független magyar felelős minisztérium ( kinevezi: király, viszont az OGY-nek felelős!) rendi országgyűlés helyett népképviseleti országgyűlés (vagyoni és műveltségi cenzus – Angliához képest széles választójog, ffiak 1/3-a választó) Erdéllyel unió; Ausztriával perszonálunióra törekedtek DE! a vezető réteg nem akar elszakadni a birodalomtól; cél: birodalmi egység és birodalmon belüli magyar függetlenség Vitás kérdések, hiányosságok: Cél: áprilisi törvények betartatása, konszolidálni a forradalmat –
tárgyalni Béccsel DE! a magyar állam külképviseletének kérdése rendezetlen önálló magyar hadügy, ennek pénzügyi fedezete rendezetlen birodalmi államadósságból ki mennyi részt vállaljon nemzeti őrsereg hogy jön létre, kinek engedelmeskedik majd magyarországi birodalmi haderő kinek van alárendelve jobbágyfelszabadítás minden jobbágy többet akar kormánybiztosoknak kell meggyőzni a jobbágyságot erőszak nemzetiségek: a nemzetiségieknek is biztosítva voltak az egyéni szabadságjogok, viszont ők nem kaphattak kollektív jogokat (pl. autonómia); ahol a magyar kormány végrehajtotta a jobbágy-felszabadítást a nemzetiségi vezetők nem tudták maguk mögé állítani a parasztokat (szlovákok, ruszinok, magyarországi románok); ahol a magyar kormány nem tudta végrehajtani a jobbágyfelszabadítást (Erdély, Határőrvidék) a nemzetiségi vezetők a jobbágyi követeléseket ötvözték a nemzeti önállósodási
törekvéssel (horvátok, szerbek, erdélyi románok)