Történelem | Tanulmányok, esszék » Az angol polgári forradalom, előzményei és eredményei

Az angol polgári forradalom, előzményei és eredményei VIII. Henrik (1509-47): anglikán egyház megalapítása Feje a mindenkori uralkodó Erzsébet (1558-1603): Anglia gazdasági és politikai nagyhatalom. - Spanyol armada veresége 1588 - Kelet-indiai Társaság 1600 - Parlament befolyása, tekintélye nő. Vallási ellentétek: Anglikán (protestáns)  katolikus - kálvinizmus -> puritanizmus (-><- anglikanizmus): lélek tisztasága, nem kell egyházi fényűzés szabad személyiség, gazdasági szabadság. a.) presbiteriánusok: az egyház vezetését külön szervezetre akarták bízni b.) independensek: - a hívőnek nincs szüksége vezetésre (ne legyen egyházi hierarchia) - a Bibliát mindenki szabadon értelmezheti - Puritán gyülekezetek (ezeket az anglikán egyház üldözte) - Levellerek: „egyenlősítők” (hitben és vagyonban mindenkit) Hatalom - király hatalma a parlamenttől függött - a király saját jövedelme a birtokaiból nem

fedezhette az abszolutista törekvéseit. - Céljai érdekében szembe kell szegüljön a parlamenttel. - Mivel a király az egyházfő, az anglikán egyház mögötte áll. - 1605.: Lőpor-összeesküvés Társadalom gentry: vidéki, gazdálkodó nemes - itt nem létezik az európai feudalizmus hatalmas jobbágyi rétege, a paraszt = bérlő (freeholder), aki a gentrytől földet bérel. - digger: földművelő paraszt - cenzus: bizonyos jövedelem felett bárki küldhetett képviselőt a parlamentbe - 20 font felett: nemes (lovag) Uralkodók és események Erzsébet halálával a Tudor ház kihal. I. Stuart Jakabot (1603-1625) hívják trónra - Abszolutizmust akar megvalósítani az egyházra támaszkodva. - Puritánüldözések (Buckingham tanácsára) puritán kivándorlás New Englandbe. I Stuart Károly (1625-49) - Bevezeti az abszolutizmust. - 1628: a parlament kiadja a Jogok kérvényét: (Petition of Rights): - csak a parlament jóváhagyásával vethető ki bármilyen

adó vagy kényszerkölcsön. - tilos a katonák elszállásolása a nép otthonaiban. - és a törvényes bírói ítélet nélküli letartóztatás sem engedélyezett. - Válaszul 1629-ben Károlya feloszlatja a parlamentet. - maga mellé első minisztert állított: Strafford grófja (ő kormányoz) - Laud Canterbury érseket megbízza az anglikán egyház megerősítésével - Skóciára is ki karja terjeszteni az anglikán egyház fennhatóságát. A kálvinisták fegyvert fognak. - 1638-ban a skótok megverik a gyenge királyi sereget. Ugyanekkor adómegtagadási mozgalom indult. Károly a parlamenthez fordult 1) Parlamenti szakasz (1640-42) - 1640 tavaszán a háború miatt összehívja a parlamentet. Újoncozás és pénz kell a királynak - A parlament nem foglalkozik Károly kérésével, amíg a saját sérelmeiket nem orvosolták. - A király három hét múlva feloszlatja a parlamentet. (Rövid Parlament)  zavargások - Zavargások törnek ki és a skótok betörnek

Angliába. - 1640 őszén ismét összehívja a parlamentet. : "hosszú parlament" (1642-53) - Strafford-ot és a Canterbury érseket letartóztatják, később kivégzik. - megszüntetik a Csillagkamarát, nincs Titkos bíróságot. - a szemben álló felek rendek helyett pártokba tömörültek. - király fel akarta oszlatni a parlamentet, de képtelen érvényesíteni akaratát. - király hívei: "gavallérok" nagyobb nemesek és az anglikán egyház - parlament hívei: "kerekfejűek": újnemesség, polgárság, jómódú parasztság. (szabad kereskedelmet, felelős kormányt és presbiteriánus egyházat követeltek) 2) Polgárháborús szakasz (1642-49) -1642: kitör a polgárháború és Károly Yorkba menekül. - a skótok a királyt támogatják, mert a király skót, és mert félnek a puritanizmus elterjedésétől. - a parlamentnek van pénze, de nincs hadserege, a királynál fordítva - feltűnik Cambridge megye vezetője: az addig ismeretlen

Oliver Cromwell (independens) - az independensek megszervezik a New Model Army-t. Ennek élére Cromwell áll (harcosai: ironside vasbordájúak; jelszava: "Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport".) - Cromwell seregei megszégyenítő vereségeket mérnek a királypártiakra. - Marston Moor - Naseby -> Cromwell katonái győznek; 46-ban a király fogságba kerül. - a hadsereg hódító hadjáratba kezd Skócia és Írország felé - Skóciát legyőzik Preston mellett -> perszonálunió jön létre. 3) Köztársasági szakasz (1649-60) - 1649 jan. 20 : I Károlyt kivégzik,  Monarchia megszűnik, köztársaság lesz Angliából - de nem egy személyes hatalom, hanem: ÁLLAMTANÁCS: 41 képviselő. - 1651: Írországot is az unióba kényszerítik, és angol telepeseket küld odaromwell. (lemészárolják az ellenálló íreket) - 1651 ACT OF NAVIGATION (Hajózási törvény) - Angliába CSAK angol hajó vihet be gyarmatárut - de az országok a saját

áruikat bevihetik saját hajókon is Hollandia nagyrészt gyarmatáruval kereskedett, az Act of Navigatoin gátat vetett ennek  angol - holland háború (1650-54) Anglia emelkedik ki győztesen. - 1653: Cromwell 1653-ban megszünteti a parlamentet, és mint lord protector (kormányzó) katonai diktatúrát gyakorol, ami halála után, 1658-ben összeomlik. Parlament - a legtöbb képviselő Cromwell híve, tehát independens - "csonka" parlament (mert a presbiter képviselőket Cromwell kiűzte) 100 independens képviselő. - 1653: Cromwell a parlament maradékát is feloszlatja - Alaptörvényt (alkotmányt) készül írni - Lord Protector lesz. (az államfő védnöke: kormányzás + a hadsereg irányítása) - Nem fogadta el a királyi címet, mégis kijelölt egy örököst maga után. - Fellép az anglikánokkal és a szélsőségesekkel szemben: levellerek: (ezen belül a "digger"-ekkel is leszámol. Ők ragaszkodtak a földhöz, amit megmunkáltak és

sajátjuknak vallották) royalisták (ők anglikánok) - 1658: Cromwell meghal - Fia nem képes a helyébe lépni. - Nem követte őt independens utód - 1660 RESTAURÁCIÓ -> Stuartok visszahívása (Monk tábornok hívja őket vissza, ő a skóciai sereg parancsnoka) 4.) A restauráció szakasza II. Károly (1660-85) - 1673. TEST ACT -> aki állami hivatalt akart betölteni, esküt kellett tennie az anglikanizmusra - 1679. HABEAS CORPUS -> az ártatlanság védelme, senkit nem lehet őrizetbe venni, míg nem közlik vele, hogy mivel vádolják  az egyén védelmet kapott! - II. Károly meghal  öccse nem volt hajlandó esküt tenni, mert katolikus, de mégis király lett II. Jakab (1685-89) - 1687: teljes vallási türelem (ez a Test Act eltörlését jelenti). Az abszolutizmust is vissza akarta állítani  ezért száműzik. Orániai Vilmos csendes hatalomátvétele ("dicsőséges forradalom") - 1689. - Bill of Rights - Jognyilatkozat - a király a

parlament nélkül nem hozhat törvényt - nem vehet fel kölcsönt, nem irányíthatja a hadsereget - évente össze kell hívni a parlamentet, - szabad választásokat kell tartani, - polgároknak: szólásszabadság, gyülekezési szabadság (=pártalapítás), Habeas Corpus. - a királyfelelős Istennek és a Parlamentnek (Alkotmányos Monarchia) - megjelennek a pártok (ezek ún. Klubpártok) - WHIG & TORY pártok Tory Whig - anglikánok - royalisták - konzervatív emberek (vidéken élnek) - legtöbbjük nemes - egyensúly hívei - passzívabbak - puritánok - elfogadják az uralkodót, de nem királypártiak - polgáriak (Londonban vagy környékén élnek) - expanzív politika (terjeszkedés) Választókerületek (TERÜLETI alapon, nem lakosság szerint) - rottenborough = rohadt kerületek (ahol kevesen laktak, ott a lakosok eladták szavazataikat) - cenzus - jövedelem alapján A 18. századtól Angliában az uralkodó tulajdonképpen nem szól bele a kormányzásba,

mindössze annyi a feladata, hogy a minisztereket kinevezze és törvényeket szentesítsen. Hatalma jelképes, de összetartja a brit birodalmat. Ezért mondják, hogy az angol király (nő) uralkodik, de nem kormányoz