Történelem | Tanulmányok, esszék » Országrészek berendezkedése

Országrészek berendezkedése 1541. aug 29: a törökök elfoglalják Budát és az ország 3 részre szakad:  Királyi Magyarország  Habsburgok által uralt terület  Erdélyi Fejedelemség  a törökök János Zsigmondnak adják és védelmet nyújtanak, de cserébe évente 10 000 Ft adót követelnek  Idetartozik a Tiszántúl és a Temesköz vidéke is  Hódoltság  törökök által elfoglalt terület  Soha nem volt állandó határa Országrészek berendezkedése: 1. Királyi Magyarország: - megjelennek a Habsburg intézmények, de megmaradnak a hagyományos magyar rendi intézmények is  rendi dualizmus - a Habsburgoknak nem sikerül olyan kemény abszolutizmust bevezetni, mint a cseheknél - intézményei:  Kamara: kincstári jövedelmeket kezelte Központja: Pozsony Szepesi kamara  Szepesség jövedelmeit kezelte  Kancellária: írásbeliség / bürokratizálás intézménye  Udvari haditanács  élén: kerületi főkapitányok 

Helytartó  sokszor a nádor tölti be ezt a szerepet  Országgyűlés  2 ügy miatt hívják össze: - adók kivetése - új katonák behívása miatt  Vármegyék  élükön: főispánok  Feladatuk: bíráskodás ha itt nem születik döntés, akkor a nádor dönt 2. Erdélyi Fejedelemség: 1437: Kápolnai Unió  3 nagy nemzetség kötötte: szászok, székelyek, magyarok Céljuk: megvédjék magukat: - belső ellenségtől - külső ellenségtől - királytól 1541: Erdély megalakulása 1556: Ferdinánd lemond Izabella és János Zsigmond javára a fejedelemségről 1570: speyeri szerződés  rögzíti az ország 3 részre szakadását - Erdély több területtel is határos  ki van szolgáltatva a külső támadásoknak - törökök érdeke: Erdély ne egyesüljön a Királyi Magyarországgal - Erdély élén: török fejedelem - első számú tekintély, nem kérdőjelezik meg a hatalmát - legnagyobb földbirtokos - csak ő hívhatja össze az erdélyi

rendi gyűlést (nem volt állandó helye) és azt hív meg akit akar - abszolutista jellegű hatalma van - Intézményei:  Fejedelmi tanács  Kancellária  Tábla: bíróság intézménye a hivatalnokoknál nem a szakértelem, hanem a fejedelemhez való hűség számított - Bevétel:  Bányákból  nemesfémek  A fejedelem kereskedelmi monopóliummal rendelkezett = bizonyos termékekkel csak ő kereskedhet  Speciális adófajták:- huszad (harmincad vám) - ötvened  románok fizetik a birkák után - földbér  szászok fizetik - székelyek kötelezettsége: ökörsütés bizonyos alkalmakon - Erős hadsereggel Erdély soha nem rendelkezett  paraszti sereg - Az erdélyi fejedelmek neves családokból kerültek ki Pl.: Báthori, Bocskai, Bethlen, Rákóczi 3. Hódoltság: - török birodalom legnyugatibb része - kevert vidék  részben eltörökösödött, részben megmaradtak a magyar hagyományok - először a szpáhik (lovas katonák)

érkeztek meg, később a janicsárok  feladatuk: várvédelem Végül pedig a civil törökök, kereskedők  külön városrészekben éltek - Közigazgatás:  Vilajetek  kezdetben csak a budai és a temesvári létezett, de később többet is létrehoztak  Élükön: pasák  Szandzsák  vilajetek részei (megyék)  Élükön: bégek - Fontos tisztségviselők:  Kádi  bíráskodásért felelt  Defterdár  pénzügyekért felelt  Mufti  vallási ügyek, jogtudós  Díván  szultáni tanács - Különböző földek nevei:  khász  szultáni kezelés alatt levő birtokok, sok bevétel származott belőlük  Tímár  szpáhik földje  vákuf  egyházi kezelésben lévő földek - A törökök adót fizettettek a magyarokkal: Haradzs = keresztényekre kivetett adó - Határ menti területeken kialakult a kettős adóztatás rendszere  földesúrnak és a törököknek is adózni kellett