Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Rénes László - Szigorlat-jog

Jog szigorlat A szociálpolitika fogalma, szabályozásának elvei A szociálpolitikán legelőször azt értjük, hogy a hátrányos helyzetűek állami gondoskodásban részesülnek. Rászoruló lehet: • gyerek, • idős, • beteg, • rokkant, • fogyatékos, • munkanélküli, stb. Veleszületett joga az embernek az élethez, az emberi méltósághoz való jog. • politikai jog: • választási, panasz, egyesülési, gyülekezési, szólás, sajtószabadság. • személyes jog: • személyes szabadság sérthetetlensége, levéltitok, magánlaksérthetetlenség, névviseléshez való jog. • kultúrához való jog: • művelődéshez, oktatáshoz, tudományos munkához, művészeti tevékenységhez, egyenjogúsághoz való jog. • szociális jog: • egészségvédelem, tb, szociális biztonsághoz, egészséges környezethez való jog. • gazdasági jog: • munkához, pihenéshez való jog. A szociális ellátások jogi alapja az Alkotmány. 1949 évi XX tv

Általános rendelkezések köre (1-18-ig), Alapvetõ jogok és kötelességek 16. szakasz: ifjúságpolitika, 17. szakasz: rászorulók joga, 18. szakasz: jog az egészséges környezethez 70/E szakasz: a szociális biztonság joga minden állampolgárnak jár (öregség, betegség, rokkantság, árvaság, özvegység, önhibáján kívüli munkanélküli). 1 Az állami ellátórendszer a felosztáshoz igazodik, vannak feladatok, amit a TB finanszíroz, munkaügyi szervezet, állami szervezeti rendszer, helyi önkormányzatok (megyei, fővárosi önkormányzatok és települési önkormányzatok. Intézmények fenntartása megyei feladat, a segélyezés és az alapellátás a település feladata. 1 1991. évi IV-es (foglalkoztatási) tv szerint nem jár járadék, felmondás esetén, egyéni vállalkozónak, pályakezdőnek, együtt nem működőknek. 1 A szociális ellátások köre Csoportosítás igénybevevők szerint: • • • • • gyermekvédelem, munkaügyi,

foglalkoztatási, fogyatékosok, rokkantak, idős korúak, egyéb speciális. Szabályozás elvei Főbb elvi tételek: • humánum, • szubszidiaritás elve (az állami ellátások másodlagossága) 1993. évi III (szoc) tv 2 paragrafus szerint elsődlegesen az egyén, majd a család, helyi közösség, s csak aztán az állam felelős, • rászorultsági elv, • alanyi jogon való jogosultság, • normatív ellátások jellemzője, hogy ha jogosult is, akkor is jövedelemtől függő, minimális rászorultság, • a rászorultsági szintet az önkormányzat állapítja meg, aminek következménye a földrajzi differenciálódás, ill. a megállapítás szubjektív volta, vmint az is tény, hogy nehezebben jut el az ellátás azokhoz, akik az érdekérvényesítésüket nehezebben tudják megvalósítani, • előnye, hogy helyileg jobban eldönthető a jogosultság, • egyes önkormányzatok mindent leszabályoznak, hogy ezzel minél kevesebben élhessenek a jogosultsággal,

• a másik megoldás az, hogy a tényleges helyzetekhez igazodik, • önfenntartó képesség helyreállítása és megelőzés (lakásfenntartáshoz nyújtott támogatás, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, stb.), • fedezet és felelősség megosztása, • finanszírozás oldaláról: vannak ellátások, amelyek teljes mértékben állami finanszírozásúak (otthonteremtési tám., közgyógyellátás alanyi jogon, stb) • vegyes finanszírozásúak (jövedelem pótló tám., rendsz gyermvéd tám, időskori járadék, stb.), • teljes egészében az önkormányzat finanszírozza (temetési segély, lakásfenntartási tám., rendsz. szoc segély, stb) Minden szolgáltatásnak van állami normatívája. Az állami költségvetésből létszámarányos kvóták szerint. Az önkormányzati normatíva a saját bevételtől függ. Lehet az intézménynek saját bevétele ("Hármas finanszírozás"). 2 Jogszabályok • 1993. évi III (szoc)

tv • 1991. évi IV (foglalkoztatási) tv • 1997. évi XXXI (gyermekvédelmi) tv • 149/1997. korm rendelet • 2/1994. NM rendelet • 1975. évi II tvr tb • 1990. évi XXV tvr családi pótlék Ellátások csoportosítása a törvény alapján Pénzbeli és termé- szemé- szemészetbe lyes lyes ni gondos gondos kodás kodás pénzbe vegyes termé- alap- szakosí li szetben ellátás - tott i ellá tás m.jöve átmene közcsalád- Ápolás ti gyógy. segítés , gond delem- segély ellátás nyújtó pótló támogatá s rendsz lakás- közétkezte rehabie- res fenntar temeté - tés litációs szot. s int. ciális támoga segély -tás időskor temeté eü. házi nappali úak si szolg- seg. ellátájárasegély ra jog. nyújtás sok déka ig. ápolási nappali díj melegedő gyerme átmene knevel ti 3 ési támoga t. gondoz ó házak lakóotthon Pénzbeli és természetbeni ellátások Pénzbeli ellátások (segélyek) Csak pénzben lehet kifizetni. Megélhetést

biztosító ellátásokról van szó: • munkanélküliek jövedelempótló támogatása: • 1993 óta folyamatosan változott, szigorították a feltételeit. • A család 1 főre eső jövedelme a nyugdíjjárulék 80%-át nem haladhatja meg. 2 • Az időtartamát is szigorította a Bokros csomag. • Ki nem kaphatja: • előzetes letartóztatásban lévő, • katona, • GYES-en lévő. • A szünetelés fogalma új dolog. Ketté vált a jogosultság és a folyósítás fogalma • Együttműködési kötelezettség van. Min 6 hónapig szünetel a folyósítás, ha nem működik együtt. Szankció: beszámít a folyósítás időtartamába • Összege: a nyugdíj min. 80%-a • Döntéshozó: a képviselő testület. • Finanszírozás: vegyes • 25% önkormányzat • 75% központi ktgv. • 2000. januárjától meg fog szűnni, elkerül az önkormányzattól, de még nem lezárt • rendszeres szociális segély: • ha valaki kimerítette a munkanélküliek

jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát, akkor az aktív korú nem foglalkoztatottaknak ez adható. • Nincs időkorlát. • A nyugdíj min. 70%-a az 1 főre jutó • Együttműködési kötelezettség a családsegítő szolgálattal, ill. a közhasznú munkavégzéssel. A jövpótló időtartama alatt, ha nem vállalt el vmit, akkor nem jogosult a rendszeres szociális segélyre. • megváltozott munkaképességűek járadéka: • akik 18. életévüket betöltötték, fogyatékosok, 67%-ban rokkantak • Feltétele: az 1 főre jutó nyugdíj min. 80%-a • Az összege: a nyugdíj min. 80%-a • nincs együttműködési kötelezettség. 2 12.001 Ft-tól már nem jogosult, sokan esnek ki a jövedelemhatár miatt 4 • időskorúak járadéka: • 1997-ben vált ki, a nyugdíj korhatárt betöltő személyek kaphatják. • Feltétele: az 1 főre jutó nyugdíj min. 80%-a • Az összege: a nyugdíj min. 80%-a • Ha van jövedelme, ezekre az

összegekre ki kell terjeszteni. • Életfogytig jár. • Hagyatéki teher kötelezés. • Finanszírozás: • ha szociális intézményben lakik, akkor állami ktgv-ből, • egyéb esetekben 70% központi ktgv., 30% önkormányzati finanszírozás • Döntéshozó: a képviselő testület. Ápolási díj: • Hozzátartozó, a család tagjai által végzett. • 1993-ban került a szoc. tv ellátások közé • Az összege: a nyugdíj min. összege • A felnőtt korú ápolás esetén az összege: a nyugdíj min. 60%-a • Szolgálati időnek minősül, nyugdíjjárulékot vonnak belőle. • Időtartama: határozatlan. • Kizáró okok: • 4 órás, nem otthon végezhető munkavállalás, • bentlakásos vagy kórházban van. • Kiskorú tartós fogyatékos gyermek ápolása: • Időtartama: 2 év. • Nincs mérlegelési jogkör. • Nagykorú hozzátartozó ápolása: A mérlegelési jogkör kérdése a helyi önkormányzati rendeletben szabályozott.

Lakásfenntartási támogatás: • címszerinti lakásfenntartási támogatás, • fűtési támogatás. • A kiadásokat kell figyelembe venni a lakással kapcsolatosan (lakbér, fűtés, víz, villany, gáz, csatorna, stb.) Költség az OTP törlesztő részlete is, ha lakáscélú Nem része a telefondíj, a biztosítás. • Ha ezek a költségek elérik a bevétel 35%-át, akkor jogosult. • a fűtési költség a bevétel 20%-át kell elérnie. • Helyi rendeletek szabályozzák, de havi 1.000 Ft-nál nem lehet kevesebb az összege • Időtartama: 1 év, ill. a fűtési támogatásnál 6 hónap (fűtési időszak) • A lakás nagysága általában a kizáró ok. • Az önkormányzat finanszírozza. Adósságrendezési program a közüzemi hátralékok rendezésére. Nem valósult meg jól Az 1989 előtti OTP tartozásoknál viszont sikeresnek mondható. Vegyes ellátások Pénzbeli és természetbeli is lehet: • átmeneti segély: 5 • Az önkormányzat

szabályozza, a tv. összegére, formájára nem rendelkezik • Két fő típus: • keretszabályozás, • az összegek max. szabályozása • Szigorodnak az átmeneti segélyek szabályai, mert kevés a pénz az önkormányzatoknál. • több féle lehet: • élelmiszer, • tüzelő, stb. utalványok, • gyógyszer, stb. Temetési segély: • Az önkormányzat dönti el, hogy ad-e ilyen támogatást, de ha él vele, akkor a helyben szokásos temetési költség 10%-a az összeg. 3 • A teljes temetési költség összegét kivételes esetben térítik. • Ha a nyugdíj min. háromszorosát meghaladja az 1 főre jutó jövedelem, eleve kizárja a segély nyújtását. Természetbeni ellátások Csak természetben adhatók, nem a jogosult kapja a pénzt, hanem célzottan egy dologra: • közgyógyellátás: • 1 évig érvényes a közgyógyellátási igazolvány, • csak az ingyenes, ami a közgyógyra felírható (egyre kevesebb gyógyszer). • 3 formája van: •

alanyi jogú közgyógy ellátott: • I. és II csoportos rokkant, • emelt összegű családi pótlékos, • 18 év feletti megváltozott munkaképességű, • hadirokkant, hadiárva, stb. • A jegyző jár el, • a bevételeket nem veszik figyelembe, • központi finanszírozású. • normatív közgyógyellátás: • jogosult: • akinek az 1 főre jutó jövedelme a nyugdíj min. 150%-át nem éri el, és az igazolt költsége a jövedelem 10%-át eléri, • központi finanszírozású. • méltányossági alapon: • nem kötelező, az önkormányzat a rendeletében szabályozza, • a döntéshozó, finanszírozó is az önkormányzat. • egészségügyi szolg.-ra jogosító igazolás 3 Kb. 7-8000 Ft 6 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (intézményi ellátások) Alapellátások A tv. feladatot határoz meg, de nem mondja meg, az önkormányzatnak, hogy konkrétan mit csináljon. A település nagyságától függően két dolgot nevesít: •

falugondnok • 600 fő alatti településeknél, • gondozási központ • nagyobb településeken, általában az időskorúak ellátásához kötődik (idősek klubja, étkeztetés, házi segítségnyújtás, stb.) • családsegítés • A gyermekjóléti szolgálat működésével azonos módon, a kliens keresi fel a szolgálatot, de minden kliensről írásos gondozási tervet kell készíteni. • ingyenes szolgáltatás. • étkeztetés • A szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg ételt két féle módon: • kijelölt étkezőben, • házhoz szállítják, • nyersanyag norma alapján van megállapítva a ktg. • házi segítségnyújtás, házi gondozás • Szigorodnak az intézetbe kerülés feltételei, ezért jelentősége a segítségnyújtásnak megnő. • Az otthonában segíti az ellátásban: • bevásárlás, • gyógyszerkiváltás, • házkörüli apróbb tevékenységben segíteni, • ebédhordás, • tisztálkodásban segíteni, • ha

egészségügyi végzettsége van, akkor min. egészségügyi feladatokat elláthat (injekció, stb.) • Óradíjat állapítanak meg (az effektíve ott töltött időre). Szakosított ellátások Mindig intézményi formában: • ápolást, gondozást nyújtó intézmények: • idősek otthona: • A nyugdíj korhatárt betöltött, de önmagát ellátni nem tudók is igényelhetik. • fogyatékosok otthona: • kiskorú fogyatékosok és • felnőtt korú fogyatékosok elkülönítetten kell gondozni, • kötelező 5 évenként felülvizsgálat felnőtteknél, 7 • évente kiskorúaknál, • a különféle mértékű, súlyosságú fogyatékosok ellátását is külön kell megszervezni. 4 • pszichiátriai betegek otthona: • orvosszakértői vélemény alapján, • csak gondnokság alatt lévők vehetők fel, • ideiglenes gondnokság alatt lévőnél csak a gyámhatóság hozzájárulásával. • hajléktalanok (ettől az évtől) • főként idős

hajléktalanok, akik átmeneti szálláson nem tarthatók, mert egészségügyi problémáik súlyosak (de kora alapján is bekerülhet a hajléktalan). • szenvedélybetegek otthona (ettől az évtől) • tartós bentlakás, a nem rehabilihálhatóknak. • rehabilitációs intézmények: 2004-ig kötelező lesz a rehabilitációs ellátási forma feltételeinek megteremtése, illetőleg ezen intézmények létrehozása. 5 • A fogyatékosság típusának megfelelően változóak a feltételek. • Kell hozzá szakvélemény, s képes legyen az önálló életre. • Határozott időre szól (rövid beutalás). • Típusai: • fogyatékosok, • pszichiátriai betegek, • hajléktalanok (ettől az évtől), • szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye. • nappali ellátást nyújtó intézmények: • idősek klubja: • napközbeni közösségi tevékenység kapcsolódik hozzá (és étkezés), • kiegészítő jellege van. • fogyatékosok nappali foglalkoztatója:

• felügyeletet biztosít, • közösségi tevékenység és vmilyen foglalkoztatás kapcsolódik hozzá (étkeztetés itt is van), • a nyugdíjhoz szükséges 2 év foglalkoztatás itt megszerezhető. • pszichiátriai betegek nappali foglalkoztatója: • felügyeletet biztosít, • közösségi tevékenység és vmilyen foglalkoztatás kapcsolódik hozzá (étkeztetés itt is van), 4 5 HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) 8 • a nyugdíjhoz szükséges 2 év foglalkoztatás itt megszerezhető. • szenvedélybetegek nappali foglalkoztatója: • közösségi tevékenység, étkeztetés. • hajléktalanok nappali melegedője: • fedett helyen van, • lehet tisztálkodni, mosni, • az ÁNTSZ biztosít fertőtlenítést, • egyszeri étkezés, • az utcai szociális munka szerveződése is ide kapcsolódik. • átmeneti ellátást nyújtó intézmények, gondozóházak: • • • • • • • A gondozóház és az otthoni

ellátás közötti átmenet; 1 év időtartamra (egyszer meghosszabbítható). • 5-10 fős kis közösség, családias. Típusai: idősek gondozóháza fogyatékosok gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona hajléktalanok átmeneti szállása: • fizetni kell érte, jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe, • rehabilitációs céllal foglalkoztatják, • alacsony a díja, de kötelező takarékosság van. • hajléktalan éjjeli menedékhely : • ingyenes, • legfeljebb 3-5 éjszakára vehető igénybe, • tisztálkodási, főzési lehetőség van, • szociális munka segítség. • lakóotthon: Nyugat-Európában nagyon népszerű, a szociális ellátás leginkább ilyen intézményekre épül. Nálunk is a törekvés a nagy intézmények lebontása. A lakóotthonok megjelenésével megkezdődhet a kitagolódás az ápolást, gondozást nyújtó intézményekből olyanoknak, akik önállósági szintjüknek,

állapotuknak megfelelő lakóotthonokba kerülhetnek. 6 • • • • • • 6 fogyatékos vagy pszichiátriai betegek ( ha önellátó képességgel rendelkeznek), 8-12 férőhelyesek lehetnek, tartós bentlakást biztosít, nem teljeskörű ellátással, csak olyanok kerülhetnek ki, akik bizonyos fokú önellátásre képesek. A szakosított ellátásnál a tv. kötelezően intézményi formát ír elő HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) 9 • Fenntartói forma: • állami, önkormányzati, • egyházi, • nem állami fenntartó (civil szervezetek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozásban működtetett intézmények). • A bentlakásos intézmények esetében a megye a fő feladathordozó. Az önkormányzatok a település nagyságától függően kötelezhetők szakosított ellátásra. Bekerülés: • 1999. okt 1-ig határozattal beutalta az önkormányzat • 1999. okt 1 után ha a fenntartó települési önkormányzat, a felvételről alap, nappali

és átmeneti elhelyezésről az intézményvezető dönt. • A tartós bentlakásos intézménynél az intézetvezető vesz fel, de ettől az önkormányzat rendeletében eltérhet. • A megyei és fővárosi fenntartású intézménynél az intézményvezető, ha a megyei vagy fővárosi önkormányzat nem rendelkezik. • Előgondozás: • 2 lépcsős előgondozás: • a kérelem beérkezésével egyidőben, a körülmények megismerésével a tapasztalat alapján a vezető dönt a felvételről. • Ha a felvételre jogosult, akkor felvételi dokumentum készül, felvételre kerül (sorbanállás van), szerződés jön létre (térítési díj, fizetési feltételek, stb.) • Sorrend: • akkor tud bekerülni, ha hely megüresedik (halálozás), • a legrászorulóbbak sorrendjéről az intézetvezető dönt, az intézmény orvosával és a fenntartó képviselőjével közösen. • Tájékoztatási kötelezettsége van mindkét félnek (hozzátartozók, nyugdíja,

betegségeinek ismertetése, ill. az intézmény oldaláról a házirend, térítési díj, hozzátartozókkal a kapcsolattartás rendje, panaszok intézése, stb.) • A bekerüléskor az ellátást igénybe vevővel kötelesek megállapodást kötni. Ebben egyebek mellett rögzíteni kell az intézmény által nyújtott szolgáltatás formáját, módját, valamint a térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat is. 7 • Térítési díj: • két típusú: • intézményi térítési díj, amit a fenntartó állapít meg, • személyi térítési díj, amit fizet. • A személyi nem lehet nagyobb, mint az intézményi. • A jövedelemnek csak a 80%-a lehet a térítési díj (20% min. meg kell maradnia zsebpénznek). • személyi térítési díj fizetési változatok: • teljes összeget fizet az, aki jövedelmének 80%-a nagyobb, mint az intézményi térítési díj. • részösszeget fizet, akinek kevesebb a jövedelmének a 80%-a, mint az

intézményi térítési díj, 7 HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) 10 • ingyenes annak, akinek nincs semmiféle jövedelme, az intézménynek még zsebpénzt is kell adnia (a nyugdíj minimum 20%-át). 8 • Különbözetet lehet téríteni: • megtakarított készpénzzel, • ingatlan árából, • egyéb vagyonból, • hozzátartozó is megfizetheti. • A térítési díjat havonta kell fizetni, tárgy hónapot követően. • A térítési díjat az intézményvezető állapítja meg. • A jogviszony megszűnése: • meghal, • megszűnik az intézmény, • saját kérésére, • állapota miatt másik intézménybe áthelyezése indokolt, • házirend súlyos megsértése, • már nem szorul ellátásra. Érdekvédelem: • Joga van az ellátást igénybevevőnek panasszal élnie: • először az intézményvezetőnek, • aztán a fenntartónak, • a fenntartó döntése ellen pedig akár bírósághoz is fordulhat. 9 • Bentlakásosnál, fogyatékosok

ellátásánál érdekképviseleti fórum működik, • a fogyatékosok ellátásánál az országos szervezeteinek helyi képviselői is részt vesznek ezen. Szakmai szabályok: • Gondozás, ápolás, környezet, létszám tekintetében a szakmai szabályok az érvényesek. • Szociális intézmény, szakosított ellátás működési engedély nélkül nem működhet: • Az alap- és nappali ellátásra a jegyző ad engedélyt, • a többire az illetékes megyei közigazgatási hivatal. • A működési engedély lehet: • végleges, • ideiglenes (ha valaminek nem felelt meg). • A fenntartó feladatai részletesen szabályozva van, kötelező feladatok között írja elő, hogy 2 évente a közigazgatási hivatal ellenőrizzen (ill. szintén 2 évente van pénzügyi vizsgálat is). • A fenntartók kötelezettségei az eddiginél jobban számon kérhetők lesznek, és az intézmények hathatósabb ellenőrzése is lehetővé válik. 10 8 kb. 3070 Ft körül van HÁLÓ,

1999. szeptember (Vévf 9sz) 10 HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) 9 11 • A szociális és családügyi miniszter által - erre a célra - kijelölt bizottságok feladata lesz majd a vizsgálatok legfolytatása. 11 étkeztetésnél házi segítség átmeneti elhely lakóotthon 20% 30% 60% bentlakásosn ál 80% 50% terhelhető a jövedelembő l. A házasság fogalma, a házasság megkötése • • • • érvényesen férfi és nő kötheti, szabad, önkéntes szövetség, házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít, szabályozott módon jön létre. A házastársak jogai és kötelezettségei • A CSJT külön fejezetben szabályozza, • a házastársak egyenjogúságára épül, • közös ügyekben való együttes döntés, • a házastársak a személyi ügyekben önállóan, de a család érdekét figyelembe véve dönthetnek, • házastársi hűség. • Alaki kellékek: • személyesen kell jelen lenniük, •

személyi igazolvánnyal kell igazolni, • együttesen kell jelen lenni, • egybehangzó igen kijelentéssel, • az anyakönyvvezető hivatalos minőségben van jelen, • 2 tanú, akik az érvényességet bizonyítandók, • hivatalos helyiség, vagy reprezentatív környezet, ami az ünnepélyességet és a hivatalosságot biztosítja, • anyakönyvezési bejegyzés • az aláírás meg nem léte nem zárja ki a házasságot, de a megjegyzés rovatban az indokot be kell jegyezni, • hivatásos tolmávs (pl. nem lehet rokon), ha külföldi vagy siketnéma, • a nyilvánosság jellemző, de nem jogfeltétel, • előzetesen be kell jelentkezni • min. 30 nap, 11 HÁLÓ, 1999. szeptember (Vévf 9sz) 12 • személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, • családi állapot okiratai: • elváltnál bírósági végzés, • özvegynél a házastárs halotti anyakönyvi kivonata. • házassági akadályokról, kizáró okokról nyilatkozni kell, • a feleség

névviseléséről, ill. a születendő gyerek családi nevéről is nyilatkozni kell Érvénytelenségi okok: • Abszolút érvénytelenséget okozó okok: • fennálló korábbi házasság, • egyenesági rokonság, • testvérek házassága, • ezeknek büntetőjogi szabályozása van • cselekvőképességet kizáró ok, gondnokság alatt állás a házasság kötésekor, • kiskorúság 16 év alatt, 16 év felett gyámhivatali jóváhagyással köthető, • örökbefogadó és örökbefogadott házassága, • cselekvőképtelen állapot. • Relatív akadályok, amelyek orvosolhatók: • testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házasság (pl. nagybácsi, nagynéni), • házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával (anyós, após, mostoha, stb.), • 16 év feletti kiskorúság • a gyámhivatal engedélyével, • 30 napos várakozás alól felmentést lehet kérni • írásban kell kérni, a jegyző ad felmentést. • a hivatalos

helyiség alól • a jegyző engedélyezi. Érvénytelenné való nyilvánítás • bírósági eljárás, • pert kell indítani. Perindításra jogosult: • házas felek, • ügyész, • akinek jogi érdeke fűződik hozzá. 6 hónapon belül kell pert indítani 4 esetben. Kiskorúak házasságkötése 149/1997. évi IX 10-ei Korm rend (GYER - gyámügyi eljárásról szóló korm.rend) • kérelemre indul az eljárás, • be lehet nyújtani a gyámhivatalnál, az anyakönyvvezetőnél is, de személyesen is • a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalnál, • csatolni kell igazolásokat, a megélhetésük, lakhatásuk biztosított, ill. a születendő gyermekeknek is biztosított lesz, 13 • a gyámhatóság köteles meghallgatni a házasulandókat, a szülőket és környezettanulmányt kell készíteni. • a szülőknek nem kell beleegyezésüket adni. Az engedély 6 hónapig érvényes. Lejárta után újra kell indítani A házasság megszűnése •

halálozás esetén • holtnak nyilvánítási bírósági eljárás • 5 év után, • a halál tényének megállapítása bírósági eljárás útján • ha a halál ténye ismert • bírósági felbontás. Bírósági felbontás • a bíróság nem vizsgál vétkességet, • ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, • erre utal, ha a felbontásra irányuló végleges, befolyás mentes elhatározásból, közös akaratból kérik. Mikor végleges: • ha a legfontosabb kérdésekben megegyeznek, • legalább 3 éve külön élnek (külön lakásban), • rendezték a közös gyerek tartását, elhelyezését. Miben kell megegyezni: • közös gyerek tartása, elhelyezése, • gyerek-szülő kapcsolattartása, • házastárs-tartás, • szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, • közös lakás használata, • közös vagyon megosztása. Ha nincs közös megegyezés, tételes leltár készül a közös vagyonról. A bírósági ítéletben a

gyermektartásával kapcsolatos döntéseknél 2 évig nem lehet változtatni. A gyámhivatalnak kell elősegítenie a végrehajtást. 2 év után a gyámhivatal újraszabályozhatja a kapcsolattartást. 2 éven belül csak akkor lehet módosítani, ha a körülményekben lényeges változások történtek. Gyermek-elhelyezés Egyezség hiánya esetén a bíróság határozza meg a gyermek elhelyezését, a Legfelsőbb Bíróság 17-es irányelve alapján. Irányelv: • a felelősség a gyermekért: mindkét szülőnek azonos joga és kötelessége a gyermek nevelése, • a szülők megállapodása a gyermek elhelyezésében meddig marad érvényben. Család 14 A családtagok közötti jogviszony (jogok és kötelezettségek) A családi jogállás A gyermek családi jogállása akkor teljes, ha mind az apai, mind az anyai jogállás be van töltve. Rendezetlen családi jogállás Ha a gyerek nincs apai vagy anyai jogállás. A házasságban született gyermek esetén

megdönthető vélelem, hogy a házastárs férj az apa. A házasságon kívül született gyermek esetén a fogamzási idő kezdetétől a születésig nem volt házasságban. A jogállás rendezése: • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, • az apaság bírói megállapítása, • utólagos házasságkötés, • ha mindkét szülő, vagy az egyik ismeretlen, akkor lehet képzelt személy bejegyzése. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: • önkéntes nyilatkozat, • ha nincs más személy, aki vélelmezhetően az apa, • az apa 16. életévét betöltötte, • nem feltétel, hogy a vérszerinti apa legyen a nyilatkozó, akár rokoni kapcsolat is lehetséges, • csak személyesen lehet tenni. • az any hozzájárulása szükséges, ha kiskorú, de ha a gyerek a 14. életévét betöltötte, akkor a gyerek hozzájárulása is szükséges. Utólagos házasságkötés: • Önkéntes nyilatkozat itt is kell. Az apaság bírói megállapítása: • A

vélelmezett fogamzási időszakban szexuális kapcsolatban állt az anyával. Vérvizsgálat eredménye alatta van a 95%-nak, akkor nem mondják ki az apaságot. A perköltséget a "vesztes" fizeti. Képzelt személy bejegyzése: • gyámhivatali eljárás, • ha az apa személye ismeretlen, • ha az anya nem kívánja megnevezni az apát. Bejegyzés: • az apa családi és utóneve, • születési adatok, • lakóhelye, • a gyerek családi neve. Főszabály: az anya legközelebbi anyai felmenő ága (anyai nagyapja), de ettől el lehet térni, az anya kérheti a saját családnevét, vagy más nevet is, ha az más érdekét nem sérti (történelmi nevek, ismert személyek nevei, stb.) A névadásnak a gyerek 3 éves koráig meg kell történnie. A gyerek névviselése A gyerek nevét a szülők közösen döntik el. Az apa családneve általános, lehetséges az anya családnevét is felvenni, de akkor az anyának a saját lánykori nevét meg kellett tartania a

házasságban. 15 A feleség névhasználata • családnév, utónév "né" toldással, • férj családneve "né" toldással, saját teljes lánykori neve, • férje teljes neve "né" toldással és a saját teljes neve, • a férj családneve saját keresztnévvel, • saját lánykori neve. A feleség a férj nevét megtarthatja a válás után is a nevet, a férj csak bizonyos esetekben kifogásolhatja ezt. A válás után egyszer van lehetőség a változtatására Az örökbefogadás Magyarországon csak kiskorút lehet örökbefogadni. Vérségi kapcsolatot teremt, vérszerinti gyermek státuszába lép. Rokonságot szerez az örökbefogadással A gyermek érdekeit szem előtt tartva mehet végbe. Vagyoni megfontolásból nem lehet örökbefogadni Mind az apai, mind az anyai státusz betöltetlen legyen, vagy a szülő lemondott a szülői joggyakorlásról. A gyerek 2 hónapos koráig lemondhat a szülő a gyerekről, de ezalatt vissza is

mondhatja. Ezután tartós nevelésbe veszik a gyereket. Ki fogadhat örökbe: • nagykorú, • cselekvőképes, • alkalmasnak kell lennie az örökbefogadásra (felfogás, életvitel, mentális hozzáállás, stb.), • az örökbefogadást mindkét félnek kérnie kell (gyám), • hatósági eljárás, a gyámügy végzi. Nem fogadhat örökbe: • akinek a szülői joggyakorlást felfüggesztette a bíróság, • közügyektől való eltiltás jogerősen tart. Eljárások: • Örökbefogadás előtti eljárás: • kérelem benyújtása (GYIVI), • környezettanulmány, • alkalmassági vizsgálat (GYIVI), • határozat (a gyámhivatal hozza). • engedélyezési eljárás: • a gyámhivatal beszerzi a hivatalos iratokat, • meghallgatja az örökbefogadókat, • a gyerek keresése. • ideiglenes kihelyezés: • a gyámhivatal ideiglenesen kihelyezi a gyereket (1 hónap), • határozattal engedélyezik az örökbefogadást, • a gyerek nevéről kell rendelkezni.

Típusok: • nyílt • a vérszerinti és az örökbefogadó szülők ismerik egymást, • a vérszerinti szülő lemondó nyilatozata szükséges hozzá. 16 • titkos • nem ismerik és nem ismerhetik egymást a vérszerinti és az örökbefogadó szülők. Az örökbefogadás joghatásai • • • • • vérszerinti gyermek jogállásába lép, rokoni kapcsolatokat hoz létre, leszármazottaira is érvényes, tartási jogokat és kötelezettségeket teremt, az örökbefogadó nevét viseli, de a gyámhatóság engedélyezheti a megtartást is (ilyenkor keresztnevet is lehet változtatni), • vérszerinti szülők jogai és kötelezettségei megszünnek, • ha egyedülálló fogadja örökbe, akkor képzelt személyt jegyeznek be, • öröklési jogviszonyt biztosít. Az öröklés: • nyílt örökbefogadás esetén örököl a vérszerinti szülőktől is, • titkos esetén csak az örökbefogadó szülőktől örököl. Az örökbefogadott gyermek halála

esetén: • ha nincs gyereke, házastársa, akkor az örökbefogadó szülők örökölnek, • ha az örökbefogadó szülők rokonságánál sincs örökös, akkor a vérszerinti szülők örökölhetnek. Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a vérszerinti szülőről. A gyámhatóság mérlegelhet, hogy közli-e az adatokat. Az örökbefogadás megszűnése, hatálytalanná válása Az örökbefogadás megszűnése: • Felbontás: • mindkét fél kölcsönösen kéri, a gyámhatóság dönt róla. • Megszüntetés: • bírósági eljárásban az egyik fél kéri. Közérdeket sérthet, ha a szülőkkel járó kötelezettséget nem akarja vállalni. Ilyenkor nem történik meg a felbontás. Kiskorúnál újra a vérszerinti szülőket keresik meg. Az örökbefogadás hatálytalanná válása: • valamilyen családjogi ténnyel az örökbefogadót vérszerinti szülőnek kell tekinteni (pl. teljes hatályú apai elismerés, utólagos házasságkötés). Ez azt jelenti,

mintha létre sem jött volna az örökbefogadás. Szülői felügyelet A szülő és a gyermek közötti jogviszonyt rendezi (1952. évi tvr alapján) A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Jogok és kötelezettségek (A családjogi tv. és a gyermekvédelmi tv szabályozza) 17 A szülőket együttesen illeti meg, nem osztható. Különélés, válás esetén megváltoznak a felügyeleti jogviszonyok. A felügyeleti jogot az képviseli, akinél a gyermeket elhelyezték. A másik szülőnek szünetel a felügyeleti joga Változik a felügyeleti jog gyakorlása, ha a bíróság harmadik személynél helyezi el a gyereket, gyámként kell kötelezően kirendelni, a szülők felügyeleti joga szünetel. Tartalma a szülői felügyeletnek: • kiskorú gondozása, nevelése, • a törvényes képviselet, • vagyonkezelés, • gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga végrendeletben vagy köziratban. Gondozás, nevelés: • a gyermek

elhelyzése, • a gyermek állandó lakásáról való gondoskodás, • életpálya megválasztás, • kiskorú, 16. éleévét betöltött munkavállalása A szülői ház elhagyásának lehetősége: • a 16. életévét betöltött kiskorúnál a gyámhivatal engedélyezi, • végleges külföldre távozást a gyámhivatal engedélyezi. Törvényes képviselet • mind személyi, mind vagyoni ügyekben eljár, törvényes képviseletet lát el, • 14 év felett nyilatkozatot tehet a gyerek, de bizonyos esetekben a szülők hozzájárulása kell. • 14 év felett vannak csak személyesen tett jognyilatkozatok. Önállóan eljárhat: • a saját munkakeresményével, • ha a jogszabály zárja ki, hogy a szülő képviselje, • mindketten érintettek, érdek ellentét áll közöttük. Ilyenkor eseti gondnok képviseli (gyámhivatal). Gyámhivatal jóváhagyásával a szülő nyilatkozik: • öröklési jogviszonynál lemond a gyerek örökségéről. A jognyilatkozatok nem

érvényesek: • kiskorú vagyonának ajándékozása, • idegen kötelezettségért ellenérték nélkül felelősségvállalás. A szülői felügyelet szüneteltetése A tv. erejével szünetel a szülői felügyelet, ha: • az egyik szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes lesz; • ha ismeretlen helyen van távol a szülő; • ténylegesen akadályozva van a szülő; • Ha mindkét szülőre vonatkozik, harmadik személynél helyezik el a gyermeket; • ha átmeneti nevelésbe vették a gyermeket (ekkor megilleti a kapcsolattartás joga, sőt, kötelezettség is, amivel, ha nem él, akkor a gyerek örökbe adható lesz); • a gyermeket családba fogadták (a szülők kérelmére történik, átmeneti időszakra, a szülő nevezi meg a családot); • válás estén, ha nem közös a szülői felügyeleti jog, akkor szintén szünetel; 18 • a gyámhivatal ideiglenesen helyezi el a gyereket. A szülői felügyelet feléledése: • a

cselekvőképesség elnyerésével, • ha a tartózkodási helye ismertté válik, • külön élő szülők esetében: • ha a gyereket nála helyezik el, • meghal a felügyeletet gyakorló szülő, • megvonják az egyik szülő felügyeleti jogát, • gondozó szülő elveszti cselekvőképességét, • ismeretlen helyre távozott a másik szülő, • vagy tartósan akadályoztatva van. A felügyeleti jog megszűnése: • halál esetén, • lemond a gyerekről 2 hónapos koráig, • ha az örökbe fogadható gyereket ténylegesen örökbe fogadják. A felügyeleti jog megszüntetése: A bíróság mondja ki; van mikor kötelező kimondani, ill. vannak mérlegelhető okok Kötelező: • a szülő felróható magatartásával súlyosan veszélyezteti vagy sérti a gyerek testi épségét, fejlődését; • a gyermeket átmeneti nevelésbe vették és a szülő a gyermek nevelését akadályozza; • a gyermek ellen szándékos bűncselekményt követtek el; • ha nem a

gyerek érdekeit tartja szem előtt a szülő, hanem a felügyeleti jogtól megfosztott szülőét. A felügyeleti jogot egy gyerekre és több gyerekre is meg lehet szüntetni. Perindítás: • szülő (másik), • gyermek, • gyámhivatal, • ügyész. Gyerektartás A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekét tartani. Ez mindkét szülőt terheli. Ha gyermeknek van saját jövedelme és a saját tartása kitelik, akkor ez alól a szülők mentesülnek. A feltétlen tartás a kiskorúság idejére áll fenn. A nagykorú munkaképes gyerek esetén a LB XXIX. polgári elvi döntés alapján: • a szükséges tanulmányok: • életpályára előkészítő, szakképzettséget adó tanfolyamok, első diploma megszerzése, 19 • a tanulmányok folyamatos végzése, • ha a megszakítás indokolt, akkor nem kizáró ok, Akkor nem köteles: • ha a továbbtanulásra alkalmatlan, • ha olyan pályát választ, amire alkalmatlan, • ne

legyen érdemtelen, • ha kiskorú gyerek tartását veszélyeztetné. A gyerek tartásába tartozik: • kiskorú testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését kell szolgálni. Elvált szülőknél az egyik természetben nyújtja, még a másik pénzben: ez a tartásdíj. A tartásdíj 3 formája: • fix összegben, • százalékos arányban, • vegyes, százalékhoz köti, de megad egy min. összeget Az összegét gyermekenként határozzák meg, általában a gyerek szükségleteit figyelembe véve. 15-25% között mozog Vizsgálni kell: • a szülők vagyoni viszonyait, • van-e más kiskorú gyermeke, akiről gondoskodnia kell, • van-e a gyereknek saját jövedelme, • a gyermek szükséglete (pl. életkor alapján) A kötelezett jövedelmének max. 50%-a terhelhető Nyugdíjból gyermektartás-díj max 50% vonható le, egyéb tartás esetén 33%. Egyéb tb juttatásnál 33% vonható (pl. ápolási díjból) A munkanélküli járadékok is terhelhetők, max.

33%-ig A tartásdíj alapja: • munkabérbe eső juttatások (alapbér, pótlékok, 13. havi fizetés, prémium, juatalom), kiv. a költségtérítések, • egyéb jövedelem (pl. végkielégítés) • őstermelői, mezőgazdasági jövedelmek, megbízási díjak, tőkejövedelem csak akkor vonható be, ha a munkabér nem elegendő a tartásra. 1 évet vesznek alapul a tartásdíj kiszámolásánál. Kézből kézbe lehet fizetni. A munkáltató vonja le a bírósági felhívás alapján. A bírósági letiltás esetén is a munkáltató vonja le. Megszűnik: • ha a gyerek már nem szorul rá a tartásra, • a kötelezett halála esetén, • a gyerek halála esetén, • ha a gyerek keresőképes, • ha a gyereket nála helyezik el. A megszüntetést a bíróságtól kérni kell. A körülményeit kell mindkét félnek mérlegelni A tartásdíj beszámítása: • a közös vagyon megosztása során a közös lakás részét. A gyermektartás-díj megelőlegezése • a

gyámhivatal jár el 1999 óta, • jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, 20 • ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, • a gyermeket gondozó személy egyedül nem képes a gyerek tartására (az 1 főre jutó jövedelem a nyugdíj min. háromszorosa alatt van 12 ) Kérelem benyújtása mellé: • jövedelem igazolása, • a lakásfenntartás számláit is csatolni kell, • bírósági határozat, • az átmenetileg lehetetlen behajtást, a tartásdíj behajtásának sikertelenségét igazoló papírok. Alapösszeget előlegez meg, max. 3 évre, de 3 évre meghosszabbítható Az apa köteles a megtérítésre, a település jegyzője adó formájában hajtja be. A kapcsolattartás A kapcsolattartást a bíróság szabályozza. 2 éven belül a bíróság, azon túl a gyámhivatal rendezi. A nagyszülőket is megilleti a kapcsolattartás. Ha nem áll a gyerek érdekében, akkor a gyámhivatal: • korlátozza, • szünetelteti (max. 6

hónapig), • megvonja (ha súlyosan sérti a gyermek érdekeit a kapcsolattartás). Ha a bíróság feljogosítja, akkor • a vagyonkezelés kötelezettsége. • a tartásdíj fizetése, • a lényeges kérdésekben való együttes konstruktív részvétel, • a gyermek sorsáért való felelőssége nem szűnik meg. A különélő szülő jogai és kötelezettségei Felügyeleti joga szünetel, de vannak jogai: • a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen kell dönteni: • a gyerek nevének meghatározása, • tartózkodási hely kijelölése, • iskola megválasztása, • életpálya megválasztása. • kapcsolattartás joga: • folyamatos kapcsolattartás, • időszakos, ill. rendkívüli kapcsolattartás (pl iskolai szünetek), • egyéb (levelezés, telefon, csomagküldés, ajándék, stb.) Vagyonkezelés A Ptk. gyermekvédelmi tv alapján a vagyonkezelés a szülőket együttesen, de váláskor a külön élő szülő is lehet vagyonkezelő. A

szülői kezelés alól kivett vagyon: • saját keresménye, • az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülők nem kezelhetik, 12 Ez most kb. 50000- Ft/fő 21 a szülők számadási kötelezettség nélkül kezelik a gyermek vagyonát. Azonban a gyámügy bizonyos esetekben számadási kötelezettséget rendelhet el ingó- és ingatlan vagyonok, pénz és értéktárgyak, muzeális értékek és emlékek. A gyermek nevére ingatlant szerezni korlátozás nélkül lehet. A mobilizálása (eladás, csere, haszonélvezet, megterhelés stb.) csak a gyámhivatal engedélyével lehetséges Eladás után, ha nem vesznek hasonló értékű ingatlant, akkor a gyámi fenntartású betétkönyv. A gyámhivatal engedélyezi a pénz felhasználását. Gyámság A gyámhivatal jár el, ha kiskorú marad gyám nélkül (bejelentési kötelezettség). Soron kívül kell intézkedni. • meg kell hallgatni a kiskorút, • és a leendő gyámot, akinek

alkalmasságát is megvizsgálják, kivétel, ha a szülő végrendelkezett, • A leendő gyámnál környezettanulmány végzése, • kereseti igazolás bemutatása, • a gyerek vagyonáról igazolás. Nevezett gyám: • végrendeletben vagy közokiratban megnevezte a szülő. Kötelező gyám: • akinél elhelyezték, azt kötelező gyámként kirendelni. Törvényes gyám: • rokoni körből, általában nagyszülő vagy nagykorú testvér. Közös gyám: • testvéreknek ugyanazt a személyt kell kirendelni gyámnak. Hivatásos gyám: • Intézeti gyám: • A gyámságot viselő személy 1 gyermekre állampolgári kötelezettség. Ki lehet gyám: • magyar állampolgár, • nagykorú, • cselekvőképes, • nem állnak fent kizáró okok. Kizáró okok: • nem cselekvőképes, • a szülői felügyeletet megszüntető bírósági ítélet, • közügyektől való eltiltás alatt áll, • végrendeletben vagy közokiratban kizárta a szülő a gyámságát, • ha a

gyermekét átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, • ha a gyerekét örökbe fogadhatónak nyilvánították. Mentesítő okok: • a 60. életév betöltése, 22 • legalább 3 kiskorú gyermeket nevel, • már visel gyámságot legalább 1 gyerek felett, • betegség vagy egyéb ok miatt nem képes elvállalni. Gyámság és gyámi tisztség megszűnése: • a gyermekre vonatkozó tények miatt: • meghal a gyerek, • szülői felügyelet alá kerül a gyerek, • nagykorú lesz. • a gyámi tisztség megszűnése: • az előzőek esetén, • a gyám halála, • a gyám nem látja el feladatait, • a gyermekintézmény vezetőjének megszűnik a vezetői beosztása. Felmentés - felmondás • felmentés, ha a gyám kéri, • felmondás, elmozdítás, ha nem látja el a feladatait. A gyám jogai és kötelezettségei: • a gyermek gondozása, nevelése, tartása, • vagyonkezelés, • törvényes képviselet. A tartás kevésbé terheli, mint a szülőt.

Vagyonkezelés: • számadási kötelezettséggel kezeli a gyerek vagyonát, • rendszeres számadási kötelezettség (február 15-ig az előző évi bevételek és kiadások), Akkor nem kell tételest készíteni, ha a nyugdíj min. 20-szorosát meghaladja a bevétele Van eseti számadás, ha a kiskorú gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyvéből (gyámi fenntartású betétkönyv) költenek pénzt. Ingatlan vagyon esetében ugyanazok a szabályok, mint a szülőnél. Gyámi fenntartású betétkönyv: • gyámhivatali határozattal lehet kivenni belőle, • a gyermeket megillető juttatások erre a számlára mennek, • ingatlan után is. A pénz felvétele: • csak a kirendelt gyám veheti fel a pénzt. A gyám kötelezhető kártérítésre, ha nem megfelelően számol el a pénzzel. Eltérések a szülői felügyelet és a gyámság között: • a szülőnek nagyobb önállósága van a gyerek nevelésében, mert a gyámhivatalnak a gyámságnál

beleszólási joga van. • a gyám jogkörét lehet korlátozni, vagy megváltoztatni, • a gyám köteles rendszeresen beszámolni a tevékenységéről, • szigorúbb a vagyoni felelőssége, ha kárt okoz, • a gyámság nem szünetelhet, • a gyám tevékenységébe a rokonságnak lehet bírósági úton beleszólása. Eseti gondnokot rendelnek el, ha a gyám rövid ideig akadályoztatva van. 23 Gondnokság Jogképesség: • minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek (nem kötődik életkorhoz). Cselekvőképesség: • saját cselekményével vállal jogokat és kötelezettségeket. Nem illet meg mindenkit, vannak korlátai: • cselekvőképes, nagykorú, nincs korlátozva vagy kizárva, • korlátozottan cselekvőképes, ha a 14. életévét betöltötte, de még nincs 18 éves (fiatalkorú), a nagykorú személyről a bíróság mondja mondja ki és ilyen hatályú gondnokság alá helyezik, • cselekvőképtelen a 14 év alatti gyerek, ill. az a

nagykorú, akiről a bíróság mondja ki, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték. Korlátozó gondnokság: • belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken, • elmebeli állapota miatt, szellemi fogyatékos vagy kóros szenvedélybeteg. Kizáró gondnokság: • A belátási képessége állandóan hiányzik, • elmeállapot és szellemi fogyatkozás. Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet, igazságügyi orvosszakértő bevonásával. Kérheti: • házastárs, • gyermek, • szülő. Gondnokot a gyámhivatal rendel ki. A gondnokság megszüntetése: • maga a gondnokság alatt álló is kérheti. A korlátozó és kizáró gondnokság közötti különbség: • a korlátozottan cselekvőképes a saját keresményével rendelkezhet. Gondnok: • nagykorú, • magyar állampolgár, • cselekvőképes, • közügyektől nem eltiltott, • nem zárták ki végrendeletben vagy közokiratban. Nem

állampolgári kötelezettség. Nem lehet gondnok szociális intézmény dolgozója, ha az intézményben lakik. Megszűnés: • meghal a gyerek, • szülői felügyelet alá kerül a gyerek, • nagykorú lesz. • a gondnok halála, • a gondnok nem látja el feladatait. 24 A gondnok feladatai: • gondozás, • vagyonkezelés, • törvényes képviselet. A gondozás nem a ténylegest jelenti, hanem a gondozás megszervezését. Vagyonkezelés: A korlátozottan cselekvőképes bizonyos jognyilatkozatokat a gondnok nélkül is tehet, keresményével maga rendelkezik, ill. megköthet minden olyan szerződést, amivel előnyt szerez (ajándék pl.) Ingatlannal kapcsolatban a gyámhatóság felügyelete él Gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyv (gyámi fenntartású betétkönyv) a készpénz vagyon esetén. Végrendelkezési joga van (közvégrendeleti formában). A gyermekvédelmi rendszer felépítése, alapellátások, szakellátások 1997. évi XXXI

gyermekvédelmi tvr Gyermekjogok Egyezmény 1989 N.YC A gyermekvédelem állami és önkormányzati feladat. Pénzbeli ellátások: • rendszeres gyerm.véd támogatás • rendkívüli gyerm.véd tám • gyermektartásdíj megelőlegezése • otthonteremtési tám. Személyes gondoskodás alapellátásai: • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása • átmeneti gondozás Személyes gondoskodás szakellátásai: • otthont nyújtó ellátás • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Hatósági intézkedések: • védelembe vétel • családba fogadás • ideiglenes elhelyezés • átmeneti nevelésbe vétel • tartós nevelésbe vétel • utógondozás elrendelése Természetbeni ellátás: Alapvető szükségletek kielégítéséhez szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti (pl. tanszer, étkeztetés). Különösen a védelembe vett gyerekeknek. A jegyzői és a gyámhivatali hatáskörű intézkedések Családba

fogadás A szülő által meghatározott család átmenetileg a gyámhivatal hozzájárulásával. Ilyenkor a szülő felügyeleti joga szünetel. Ideiglenes hatályú elhelyezés 25 Ha a gyerek azonnali elhelyezése szükséges nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. Védelembe vétel Ha a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás nem biztosítható, a gyermek fejlődését veszélyezteti, a jegyző intézkedik: a gyermnekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. Gyermekek átmeneti gondozása szülő kérésére (6 hónapra max. + 3 hónap hosszabbítás) Helyettes szülő (családban élő gyermek átmen. elhelyezése, legfeljebb 5 gyermek) Gyermekek átmeneti otthona (családban élő gyermekek átmeneti elhelyezése) Családok átmeneti otthona (otthontalanná vált szülők kérelmére) Otthont nyújtó ellátás (ideiglenes hatállyal) Nevelőszülők Gyermekotthon (átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekkek

részére, legfeljebb 40 gyerek) Lakásotthon (legfeljebb 12 gyerek) Gyerektartás A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekét tartani. Ez mindkét szülőt terheli. Ha gyermeknek van saját jövedelme és a saját tartása kitelik, akkor ez alól a szülők mentesülnek. A feltétlen tartás a kiskorúság idejére áll fenn. A nagykorú munkaképes gyerek esetén a LB XXIX. polgári elvi döntés alapján: • a szükséges tanulmányok: • életpályára előkészítő, szakképzettséget adó tanfolyamok, első diploma megszerzése, • a tanulmányok folyamatos végzése, • ha a megszakítás indokolt, akkor nem kizáró ok, Akkor nem köteles: • ha a továbbtanulásra alkalmatlan, • ha olyan pályát választ, amire alkalmatlan, • ne legyen érdemtelen, • ha kiskorú gyerek tartását veszélyeztetné. A gyerek tartásába tartozik: • kiskorú testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését kell szolgálni. Elvált

szülőknél az egyik természetben nyújtja, még a másik pénzben: ez a tartásdíj. A tartásdíj 3 formája: • fix összegben, • százalékos arányban, • vegyes, százalékhoz köti, de megad egy min. összeget Az összegét gyermekenként határozzák meg, általában a gyerek szükségleteit figyelembe véve. 15-25% között mozog Vizsgálni kell: 26 • • • • a szülők vagyoni viszonyait, van-e más kiskorú gyermeke, akiről gondoskodnia kell, van-e a gyereknek saját jövedelme, a gyermek szükséglete (pl. életkor alapján) A kapcsolattartás A kapcsolattartást a bíróság szabályozza. 2 éven belül a bíróság, azon túl a gyámhivatal rendezi. A nagyszülőket is megilleti a kapcsolattartás. Ha nem áll a gyerek érdekében, akkor a gyámhivatal: • korlátozza, • szünetelteti (max. 6 hónapig), • megvonja (ha súlyosan sérti a gyermek érdekeit a kapcsolattartás). Ha a bíróság feljogosítja, akkor • a vagyonkezelés

kötelezettsége. • a tartásdíj fizetése, • a lényeges kérdésekben való együttes konstruktív részvétel, • a gyermek sorsáért való felelőssége nem szűnik meg. Gyermek-elhelyezés Egyezség hiánya esetén a bíróság határozza meg a gyermek elhelyezését, a Legfelsőbb Bíróság 17-es irányelve alapján. Irányelv: • a felelősség a gyermekért: mindkét szülőnek azonos joga és kötelessége a gyermek nevelése, • a szülők megállapodása a gyermek elhelyezésében meddig marad érvényben. A házastárs tartása A Legfelsőbb Bíróság 5-ös irányelve alapján. • mindkét felet megilleti, • ha nincs közös megegyezés, akkor a bíróságtól kérhető, bizonyos feltételek mellett: • aki hibáján kívül rászorul (aki önmagát eltartani nem képes), • részleges vagy teljes rászorultság alapján, • nem érdemtelen a házastárs tartására. Debrecen, 2000. május 20 Rénes László

Irodalomjegyzék Augusztinovics Mária: Újraelosztás és jóléti állam (Társadalmi Szemle, 1996./2) Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) Csontos László - Kornai János - Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer fogalma (Századvég, 1996./2) 27 Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) Donnison, David: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben (Esély, 1990./4) Etchegaray, R.: A katolikus egyház szociális tanítása (Vigília, 1992/2) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom (T-Twins, Bp. 1991) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika a gazdaságban és társadalomban (Társadalomkutatás) Ferge Zsuzsa: A társadalmi újratermelés és társadalompolitika (KJK. Bp 1982) Hilscher Rezső: A tőke és a munka békéje (Bp. 1938) Kornai János: Az állampolgár

és az állam: a jóléti rendszer reformja (Mozgó Világ, 1996./2) Quesada, L.J - Szilágyi István: Szociális jogok Európában: Az Európai Szociális Charta (Esély, 1996./2) Perrin, Guy: A társadalombiztosítás száz éve (Szociálpolitikai Értesítő, 1987./3) Taylor, Peter - Gooby: A posztmodernizmus és a szociálpolitika: Nagy ugrás visszafelé? (Esély, 1995./2) Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában (Valóság, 1994. IV) Zimmermann, Susan: A nyugat-európai típusú jóléti állam születése és kimúlása (Eszmélet, 17.) Törvény: I. alapvető rendelkezések általános rendelkezések a törvény hatálya értelmező rendelkezések eljárási rendelkezések II. alapvető jogok és kötelességek adatkezelés III. Ellátások pénzbeli és természetbeni ellátások normatív ellátások személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások tájékoztatási kötelezettség érdekvédelem IV.

irányítás V. egyéb rendelkezések hatályba léptetés 28