Szociológia | Felsőoktatás » A magyar jóléti rendszerek a rendszerváltozás körülményei között

Készítette: Kapás Katalin IV. szociálpolitika Szociálpolitika szigorlati tétel 8. tétel A magyar jóléti rendszerek a rendszerváltozás körülményei között A társadalom helyzete 1989-ben 1987: gazdasági reformterv: - Gazdasági előnyei még 1988 végén is alig látszanak, viszont mind a gazdasági, mind a társadalmi hátrányai egyre nagyobbak. - A gazdasági hátrány okai: a gazdaságpolitika a keresletet és a kínálatot egyszerre szorítja vissza következménye: infláció és munkanélküliség - Társadalmi következményei:  Az egészség és kultúra, mint értékek csökkentek  A társadalom integráltsága megrendült  Egyre többen elszegényedtek megrendült a munka, a lakás, a jövedelem biztonsága, a 2. gazdaság munkalehetőségei kifulladtak az adó bevezetésének közvetlen hatásaként, s megjelent az új szegénység egyre többen élnek a létminimum és a társadalmi minimum alatt - A múlt és a jelen együttesen hibáztatható

mindenért:  Múlt: a gazdasági és politikai intézményrendszerek torz működése miatt  Jelen: a mai rossz gazd.pol miatt A múlt szerepe a mai bajokban: - A mai szegények két csoportja: a) a régi gazdasági cselédek leszármazottai b) a tanulatlan segédmunkások, akiknek döntő hányada cigány - A múltra jellemző gazdasági – társadalmi – kulturális hátrányok okai: 1, a vállalatok többnyire szükségessé tették, hogy a munkaerő tanulatlan legyen 2, a bérpolitika hibája – vattaemberek felvétele, az alacsony bér elfogadtatása velük) 3, társadalmi szervezkedése, mozgalmak, szakszervezetek hiánya 4, hatalmi és társadalmi egyenlőtlenségek tartóssá válása előnyök és hátrányok újratermelődése - Ezek a problémák sokáig rejtve maradtak, mert:  A korábbi nincstelenséghez képest még ez is javulást jelentett  A relatív prosperitás évtizedében (1965-75-ös gazdasági fellendülés) a legtöbb társadalmi réteg helyzete

javult  A második gazdaság lehetőségei egy ideig ellensúlyozták a romlást - A másik súlyos múltbéli örökség: az infrastruktúra siralmas állapota és hiánya. Oka: a maradékelv alapján történő finanszírozás. Mindez igaz az eü-re és az oktatásra A 80-as évek végének gyakorlata: - Az 1988-as folyamtok elemzésekor külön-külön kell vizsgálni a gazdaságot és a politikát. 1 - A politikai reformtörekvések sokáig csak a gazdasági reformtörekvések álarcában jelenhettek meg, bár a reformtervben megfogalmazták, hogy politikai reformokra is szükség van a gazdasági átalakításhoz ez csak 88 végén valósult meg. - Ferge Zs. szerint a politikai reformnak elsődlegesnek kell lennie A vezető politikusok egy része viszont úgy gondolja a két folyamatnak szinkronban kell lennie. - A politikai reformok elsődlegességét azonban sok minden alátámasztja: 1, veszély a politikai keretek változása elmarad a poli-i történések

változásától 2, az emberek elemi igénye a demokrácia előbb bizonyítani kell, hogy van értelme az igyekezetüknek 3, a tőkés társadalmak fejlődésére is igaz, hogy a politikai struktúrák átalakítása volt a feltétele a modern piac fejlődésének 4, ha a gazd. piacosítása, liberalizálása előbb megy végbe, mint a politikai intézményrendszer reformja, akkor az állampolgárok nem tudnak védekezni a még mindenható állam és a már mindenható piac ellen. - A pol-i reform késettsége 88 folyamán már maga után vonta a következményeket. A gazdasági reformokból kiemelték a fontosabb elemeket, ez viszont negatív hatékonyságot okozott. Probléma: a válság terheit a gyengébb társadalmi csoportok szenvedik el a hatalmat gyakorlók érdekei miatt. Ennek bizonyítékai: 1. - adótörvény: az SZJA bevezetésének pártolói sok mindent ígértek, de ezek ellenkezője valósult meg. - az adó negatív hatásai: a jövedelmi egyenlőtlenségek

növekedése - az adósáv-módosítások rontották a gyermekesek és a csak fehér jövedelemmel rendelkezők helyzetét. 2. - a munkanélküliséghez való viszonyulás: - tabu téma volt - szépítették a helyzetet a lumpok és lógósok megérdemlik a helyzetüket - a piacgazdaság szükséges velejárója, s önhibásként kezelték az áldozatokat 3. – árrendeletek: - az árnövekedések az alacsony jövedelműeket és a gyermekeseket sújtották leginkább életszínvonal romlása 4. – a reáljövedelmek nagy mértékű csökkenése Ez a létbiztonság és a munkabiztonság megrendülését hozta magával Magyar szociálpolitika,1992 A szociálpolitikai rendszerváltás jellege: A rendszerváltás előtt: - eleinte: szociális gazdaság alacsony bérek, a megélhetési cikkek alacsony árai - később: teljes foglalkoztatás és a társadalombiztosítás kiterjesztése a súlyos szegénység enyhítése érdekében . Ártottak a szociálpolitikának: 1, a

totalitárius rendszer megszüntették a szociálpolitikát és a szociálpolitikai gondolkodást ez a gazdaságnak is ártott 2, a politikai diktatúra megszüntette a társadalmi szerveződéseket, a társadalombiztosítás önkormányzatát, az állampolgárok visszajelzési lehetőségeit pl: eü-ben. 2 3, az ideológiai túltöltöttség nem ismerte el a szegénység, munkanélküliség, infláció jelenlétét nem tudták kezelni sem A reformálás során a gazdaságtól való elszakadás túlzott mértékben történt meg megszűnt a vállalati szociálpolitika munkásszálló helyett hajléktalanság. A politikában igen, de a szociálpolitikában még nincs jelen a demokrácia. A régi ideológiák helyébe újak léptek: konzervatív és neoliberális eszmerendszerek. 1992-ben megnőtt az igény a szociálpolitika reformálása iránt a tarthatatlan helyzet miatt. Két lehetséges lépés ennek érdekében: 1, alapbiztonság: a munkaalapú jövedelem helyett

állampolgári jövedelem minden állampolgárnak feltétel nélkül nyújtott, egyösszegű adómentes járandóság, s a további jövedelmek erre épülnek erre semmi esély. 2, a szociálpolitikából visszavonul az állam: - állam helyett civil társadalom az állampolgárok elsajátítanák az önszerveződés képességét, s így maguk tudnák létrehozni az önsegítés és az egymást segítés társadalmi formáit nagyobb szabadság a non-profit és a civil szféra együttműködésében - állam helyett piac: az állam egyre képtelenebb a szociálpolitikai rendszerek javítására tőke hiányában eü-i reform: biztosítási rendszerre való áttérés, az állam helyett a biztosító csinálja magánosítás jelenléte, pl: oktatás, eü. - társadalombiztosítás helyett segélyezés: a társadalombiztosításból kiszorított ellátások segéllyé válhatnak. Pl: családi pótlék és a temetkezési hozzájárulás Előnye: igazságosabb, mert csak elbírálás

után jár, nem alanyi jogon. Magyar szociálpolitika, 1995 Horn-kormány Hogyan változott az élet? 1994: a választások éve még pozitív képet mutat nem akart az új kormány népszerűtlen intézkedéseket hozni, viszont 1995: a Bokros-csomag érvénybe lépése miatt felemás képet mutat: a gazdaságpolitikában szükségesek voltak a megszorítások (kiigazítás politikája) lassan meg is indult a gazdasági növekedés, a társadalompolitikában viszont sokként hatott, így a hatásai is negatív képet mutatnak: munkahelyek megszüntetése munkanélküliség nő a szoc. ellátások iránti igény megnő ezek reálértéke azonban csökken a pénzhiány miatt a reáljövedelmek jobban csökkennek, mint a reálkeresetek. Ilyen mértékű reálkereset-és reáljövedelem-romlás az 1951-es ár-bér növelés óta nem fordult elő. A Bokros-csomag közvetlen hatása a szociálpolitikára - a kormány ígérete az volt, hogy nem a szociálpolitikai kiadások

radikális szűkítésével, hanem reformjellegű átcsoportosításokkal igyekszik a szűkös gazdasági helyzetet megoldani. - mindezt egy kormányhatározatban rögzítették, s egy másikban, hogy a szociális jogokat is erősítik a fogyatékosok és az idősek számára fizetett jövedelempótló támogatások bevezetésével. Azonban a 95 évi költségvetés vitája során kiderült, hogy mindezek helyett csökkentések lesznek. A bokros-csomag szociálpolitikát érintő pontjai: - családi ellátások (családi pótlék, gyes, gyet) reálérték-csökkentése, hozzájutási feltételeinek szigorítása - táppénzszabályok szigorítása 3 - fizetni a fogorvosi ellátásért - a munkanélkülieknek járó jövedelempótló fizetését 2 évre csökkentik - tandíj bevezetése a felsőoktatásba Az Alkotmánybíróság határozatában a rövid bevezetési határidőt kifogásolta a legutóbbi kormányrendeletek bevezetésére nem kerülhetett sor a parlament

törvénymódosításokat hajtott végre: o Csalási pótlék: - 3 és többgyerekesek mellett a fogyatékos, beteg gyerekek után is jár - nem szükséges jövedelem-és vagyonigazolás a jogosultsághoz - munkanélküliség esetén nem kell eltelnie hat hónapnak, hogy megkaphassák Szigorítások értékelése Az adott gazdasági feltételek mellett a takarékosság érthető és elfogadható lenne, ha azt a kormányzat a körülmények kényszerítő hatására teszi. Ez azonban nincs így A változtatásokat hosszú távra tervezik. Ez pedig maga után vonja a szociálpolitika további jelentős leépülését. Magyar szociálpolitika, 1999 Orbán-kormány Demokratikus szociálpolitika? 1, Nyugdíjasok helyzete - nagy nehezen létrejöttek a Nyugdíjbiztosítási önkormányzatok a nyugdíjasok érdekeit védték: lassította, s néha a nyugdíjasok érdekében a kormányjavaslatokkal szemben befolyásolta a parlamenti döntéseket. A Horn-kormány ezért gyöngítette a

legitimitást, az Orbán-kormány viszont megszüntette a nyugdíjasok elégedetlensége kormányreakció: a nyugdíjasok helyzete 1998-ig meglehetősen méltánytalan. 1994 és 1998 között a nyugdíjak vásárlóértéke 12 %-kal csökkent. 2, Jogok - a demokratikus működés egyik fő jellemzője a jogok ereje. - a forráselosztásról döntő testületekből a szakszervezetek kimaradtak nem működik az érdekegyeztetés - a munka törvénykönyvének módosításai alapján: a munkavállalói jogok korlátozása - a léthez való jog gyengítése: a jövedelempótló támogatás megszüntetésével -új tanácskozó testületek megszervezése a kormányzatban (pl: Idősügyi Tanács, Nőképviseleti Tanács) a kormány nem köteles őket informálni az őket érintő ügyekről, csak konzultációs lehetőségeik vannak - a pénzelosztás igazságtalansága. A minisztériumok saját hatáskörben nagyobb összegeket osztanak, mint a pályázat útján igénylőknek. Ez nem

állapítható meg a költségvetésből 3, Ingadozás állam és piac között - míg az előző kormány neoliberális programot hajtott végre, addig az Orbán-kormány visszaállamosítási és neoliberálist egyszerre: nem szavazta meg a magánnyugdíjpénztárak kötelezővé tételét, viszont az eü. terén széleskörű magánosítást tervez 4, A középosztály kormánya? a) A személyi jövedelemadó módosításai: 4 a kis jövedelműek adóterhei nőttek adójóváírás csökkentése, s a gyermekkedvezmény nem jár előnyökkel. - a magasabb jövedelműeké csökkentek a max. adókulcscsökkentése, s ha gyermekesek, az adókedvezmény jár. b) A gyermekellátások módosításai: - családi pótlék és gyes kiterjesztése /a szegények eddig is kaptak/ - a gyed újbóli bevezetése c) Új lakástámogatási rendszer: állami támogatás, kedvezményes hitelkonstrukciók csak a biztos jövedelműek tudják kihasználni - Az államháztartás reformjának

hatása a társadalmi ellátásokra civil nézőpontból A SAPRI vizsgálat 1994: Civil kampány indult az USA-ból a Világbank és a Nemzetközi Valutalap 50 éves gyakorlata ellen. E két pénzügyi szervezet programjának erőltetése nehezítette a szegény országok gazdasági fejlődését és gyakran az országok eladósodásához vezettek. Beavatkozásaik a wasingtoni konszenzusnak nevezett felfogásra épültek: - maximális liberalizálása a piacnak - pénzügyi mérlegek hiányának szigorú korlátozása, - az állam szerepének maximalizálása A Világbank 1999-ben újraválasztott elnöke nyitott volt a bírálatokra, s elfogadta a vizsgálat elindítását, mely kideríti, hogy a kritikák valóban helytállóak-e megalakult a SAPRI: a Világbank, a civil világ és a kormányok együttes vállalkozásaként. A magyar SAPRI Nemzeti Bizottsága mellett 4 munkacsoport működött, ezek közül az első a szociális ellátásban való állami részvétel reformját

vizsgálta nyolc területen: 1, ártámogatások 2, nyugdíjreform 3, egészségügy reform 4, táppénzreform 5, oktatás 6, családi ellátások 7, munkanélküliség kezelése 8, segélyezés A szerződésben foglalt hipotézisekkel kapcsolatos meggondolások Első hipotézis: Oka lehetett-e a szegénységnek ész az egyenlőtlenségnek növekedésének az állami közkiadások csökkentése? Az egyenlőtlenségek növekedése a privatizálás elkerülhetetlen következménye. Az állami közkiadások csökkentése mellett egyéb ok: - a különböző adókedvezmények negatív újraelosztása növeli a vertikális jövedelemegyenlőtlenségeket; a kisjövedelműek túladóztatása. - az egyenlőtlenségek növekedése szegénység. A kérdésben feltett egyéb ok: - gazdasági visszaesés, munkaerőpiac összehúzódása. A közkiadásokon belül: 1. A támogatások gyors és ellentételezés nélküli visszavonása (lakás, gyógyszer) 2. A segélyek iránti igény meghaladta a

segélyezésre fordítható pénzek mértékét 3. Az univerzális ellátások (családi pótlék, eü-i ellátás) rohamos értékcsökkenése 5 4. A segélyezés önmagában is szembefordítja a szegény a még szegényebbel 5. A korábbi közszolgáltatás teljes vagy részleges piacosítása Második hipotézis: A világbanki ajánlások és a magyar kormányok politikai céljai nem mindig egyeztek. A magyar szakértők és a civilek között is voltak nézetkülönbségek Cél: megtalálni a nézeteltérések okait. Elsődleges akadály, hogy Világbank nem vette tudomásul a demokrácia deficiteit. Harmadik hipotézis: a Washingtoni konszenzus filozófiájára épülő szociálpolitikai ajánlások összeütközésbe kerülhettek-e az eu-i szociálpolitikai tradíciókkal? Ha igen, hogyan oldódtak meg a konfliktusok? Fő ütközési pont: a szabadon működő piac megoldja a társadalom szinte minden problémáját ↔ eu-i gondolkodás és gyakorlat. A Washingtoni

konszenzus szerint a közfelelősség e lehető legkisebb legyen. A WK nézeteivel szemben az állampolgárok a piac terjeszkedésének erősítése helyett a bajok megelőzését várják az államtól (korlátozza vagy ha kell, helyettesítse a piacot). Másik ok az összeütközésre: a magyar politika a kompromisszumkeresésekre kevéssé volt nyitott. Negyedik hipotézis: A Világbank a Post-Washingtoni konszenzus szellemében új irányt kíván szabni a szoc.politikájának Lehetséges-e, hogy ez alapján figyelembe veszi az adott ország társ-i, kult., és tört-i értékeit? - Az új konszenzus államszerepének felértékelését, a döntéshozatal demokratizálásának igényét tartalmazza és a szegénység ellen is hangsúlyosabban lép fel - - Két kölcsönszerződés: a felsőoktatás fejlesztését és a nyugdíjreformot szolgálja. Azonban még ezek nem a Post-Washintgoni konszenzus szellemét tükrözik. A felsőoktatási kölcsön céljai: ezek autonómiájának

erősítése, a kisebb intézmények integrálása a nagyobb egyetemekhez. Hátránya: gyengíti a kisebb városokban működő intézmények önállóságát és növeli az egyensúlytalanságok az egyházi és világi intézmény között között ( az egyháziakat nem érinti az integráció). Nyugdíjreform a kötelező magánosítás miatt bekövetkezett nehézségeket hivatott enyhíteni. Az ártámogatások leépítésének folyamata Az ártámogatási politika három szakasza: 1. 1988 előtt széles körű termék és szolgáltatási lista 2. 1989-1991 között fokozatosan szűkült a lista 3. 1992 óta már csak a személyszállításon belüli egyes szolgáltatások kapnak támogatás Az import támogatás megszűnt, és a fogyasztói árkiegészítések csökkentek. A termelési és terméktámogatások továbbra is járnak. Az ártámogatások leépítése a külpiaci nyitással egy időben beszűkítette a belső piacot gazdasági visszaesés Az egészségügy reformja Az

általánosan vélemény szerint a piaci és kormányzati kudarcok megsokszorozódnak ott, ahol az eü-i ellátás a társadalombiztosítási rendszeren keresztül finanszírozódik a közvetlen térítési formák szükségesek. E szerint az állam feladata kizárólag: a közegészségügyi, preventív feladatok ellátása, minimális szinten a gyógyító, elsősorban a sürgősségi ellátás. A Világban az egészégre nem mint értékre, hanem elsősorban mint egyéni felelősségre tekint. Ez kérdéses, hogy mennyire indokolt, hiszen az általános egészégi állapot drasztikusan romlik, a jövedelmi helyzet erősen differenciálódik, az államnak gyenge az ellenőrző szerepe belső reform szükséges. 6 Gazdasági indokok: 1. Az egészségügyi kiadások a magánosítás esetében is hasonló nagyságrendűek, mint korábban a betegek és a kezelések száma nem csökkent 2. A finanszírozás megosztása az állam, az egyén és a magánbiztosító között

költséges és bonyolult Az eü. reformjának eredményei csekélyek Okai: - az egészségpolitika politikaalakítási kapacitásainak gyengesége csupán részleges problémákat tudnak megoldani. - az egészségpolitika politikai érdekérvényesítő képessége a kormány felé gyenge. A civil társadalom még nem képes saját erejével megvédeni érdekeit. - az eü-i ellátás átalakítása pénzigényes folyamat. A forráskivonás nagymértékben lassította a reform folyamatokat. - a betegellátás minősége fel sem került a politika napirendjére. A táppénzreform A táppénz egyfajta meghosszabbított fizetett szabadságként is funkcionált. A rendszerváltozás után ez pazarlásnak minősült, így lehetetlenné vált. A második szerkezetátalakítási kölcsön (SAL 2) feltételként előírta, hogy a munkáltató finanszírozzon legalább három hetet. Ezt nem teljesítettük, így a kölcsön 3 részletét nem kaptuk meg. 1995-ben drasztikus változások: a

munkavállalókat 25 munkanap betegszabadság illette volna meg, de ebből az első 5 nap fizetés nélküli. Ezt az Alkotmánybíróság elutasította, s a módosítása alapján 15 napot kellett a munkáltatónak fizetnie. 1996-ban erre rájött a bruttó táppénz egyharmadának megfizetése is (a munkáltató terheként). Társadalmi hatásai: a, rossz irányba befolyásolja a lakosság egészségmagatartását: a munkavállalók inkább betegen is dolgoznak a betegségbe való visszaesés valószínűsége nő. b, ösztönöz a betegeskedő munkavállalók diszkriminációjára, s tovább erősíti a munkavállalók kiszolgáltatottságát. c, az állam drasztikus visszavonulása az állampolgárok szociális biztonságát tovább gyengíti. Oktatás A világbank viszonylag kisebb szerepet vállalt a magyar oktatási reform kidolgozásában, mint számos más területen. Követelménye csupán az, hogy a kiadások ne növekedjenek, sőt inkább csökkenjenek. Két

kölcsönszerződés: - 1991-ben aláírt hozzájárult a felnőttképzés ill. átképzés fejlesztéséhez - 1998-ban aláírt, pedig a korszerű felsőoktatás technikai, szervezeti és tartalmi feltételeinek megteremtését, javítását szolgálja. Az oktatás finanszírozásában, irányításában a központi állam szerepe csökkent, az önkormányzatoké nőtt. Az oktatás többszektorú lett: egyházi, alapítványi és a magán intézmények. Ú probléma a pedagógus-munkanélküliség, az osztály- és iskola összevonások következményeként. Családi ellátások A Világban a családi ellátások visszaszorítását akarta, miközben mindig hangsúlyozta a szegénység ezen belül a gyermekszegénység csökkentésének fontosságát. Az egyes kormányzatok politikája: 7 az első kormányzat családpolitikát folytatott. Cél: a születések ösztönzése gyermeknevelési támogatás (gyet – jövedelemfüggő) - a második kormányzat a Bokros-csomag révén

csökkentette a családi ellátások mértékét, szigorította a hozzájutási feltételeket, s bevezette a tandíjat a felsőoktatásban. A legfontosabb lépés: a gyermekvédelmi tv új módszerekkel igyekszik megakadályozni a gyerekek családból való kikerülését, ill. gyorsítani a családba visszakerülésüket. - A harmadik kormány a család erősítését állította a programjának középpontjába. /gyes, családipótlék alanyi jogon jár/ A sokféle változás együttesen rontotta a gyermekes családok helyzetét. Kezd kialakulni a női szegénység. - Munkanélküliség 1991-ben született meg a foglalkoztatási törvény, amely bevezette a munkanélküliségi biztosítást, a pályakezdők ellátását, valamint az idősebbek számára az előnyugdíj lehetőségét. A munkanélküliek aránya Magyarországon a legmagasabb az Európai Unión belül. A helyzet teljesen tarthatatlan lenne, ha nem élnének sokan a fekete gazdaságból. Aki állás nélkül maradt,

annak igen nehéz volt ismét elhelyezkednie megnőtt a kereslet a munkanélküli ellátások iránt a kormány az aktív intézkedéseket részesített előnyben, de emellett megjelent a jövedelempótló támogatást is. Segélyezés – szegénység A szegénység folyamatai már néhány évvel a rendszerváltás előtt megindultak, de utána felgyorsultak. A mélyszegénység aránya 1998-ig nőtt, utána már nem nőtt tovább A szegénység több csoportot sújt: - a munkanélkülieket - a szakképzetleneket - az alacsonykeresetűeket - a gyermeküket egyedül nevelő szülőket - a pályakezdőket - a cigányságot - a nagycsaládosokat - az idős embereket - az alacsony jövedelmű falusi háztartásokat - a fogyatékkal élőket - a hajléktalanokat A megoldás a SAL 1 szerződés szerint egy szociális biztonsági háló, amely egyébként csak végső eszköz, amelyet csak akkor vehet igénybe az egyén, ha végképp kudarcba fulladt minden erőfeszítése. Emellett nem

helyeznek hangsúlyt a szegénység megelőzésére A segélyezés 1990után a szociálpolitika legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Ok: az első két kormány politikai ideológiája, a szegénység rohamos növekedése és a nemzetközi nyomás. A nem rászorulók is igénylik a segélyt az önkormányzatok szerepe megnőtt a segélyek kiosztásában. Hátránya: a szegényekkel szembeni előítélet, s hogy az önkormányzatok gyakran küzdenek forráshiánnyal és gyakran felfüggesztik a segélyek kifizetését. Probléma, hogy a romák között sok a szegény több segély cigányellenesség A mélyszegénység enyhítésében nagyon fontos a civil szektor /alapítványok, szolgálatok/ További fejlemény: azon szervezetek megjelenése, amelyek szolgáltatások mellett, képviseletet is biztosítanak a szegényeknek. 8 Következtetés A rendszerváltás mérlege eltér a politikában, a gazdaság, ill. a szociálpolitikában A politikai változások

ígéretesek a gazdaság esélyei törékenyek ugyan, de javulóak, a szociálpolitikában, azonban igen nagyok a bajok. Az adott gazdasági feltételek mellett bizonyos társadalmi károk elkerülhetetlenek voltak, de nem voltminden szükségszerű, ami történt. A piaci viszonyok dominánssá válása, foglalkozásszerkezeti átalakulások - - rendszerváltást követően hazánkban strukturális átrendeződés figyelhető meg, a piaci viszonyok dominánsabbá váltak, mint a nem piaci szféra, Mon-on 80-as években kettősség jellemző: ugyanis jelen van a redisztributív társadalmi szerkezet, valamint a piaci típusú társadalmi szerkezet – az Európai Unió jóléti társadalmaiban is ez figyelhető meg Rendszerváltás idején e két társadalomszerkezet súlyponti eltolódása lesz jellemző, amit az Európai Unió csak tovább fokoz a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult, egyre kevesebben dolgoznak állami tulajdonú vállalatoknál, intézményeknél A

vállalkozások kialakulásának előzményei - a rendszerváltást követően a vállalatok gazdasági önállósága növekedett, a vezetői réteg súlya is megnőtt, így eltűnt a vezetési szint és az iskolázottság közti inkonzisztencia - kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely jelentős szerepet játszott a rendszerváltás után az új tőkésosztály formálódásában - a piaci viszonyok közt megszerzett kapcsolatok, készségek, pozíciók, tőkék jelentősek a későbbi tőkés pozíciók megteremtéséhez - az EU-s csatlakozást követően is jelentős a vállalkozások tevékenységében a kapcsolati tőke a piaci pozíciók megszerzésében A vállalkozások alakulása - - - piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Mo-on 80-90-es évek közepéig a vállalkozások száma növekedett, ma hazánkban több, min 1 millió vállalkozás működik. Ezek kis-és középvállalkozások, minden tizedik önálló

vállalkozó, vagy önfoglalkoztató három fajtájuk van: nagyvállalkozások, főállású vállalkozások, mellékállású vállalkozások rendszerváltás után alakultak ki a multinacionális cégek magyar leányvállalatai, hatással vannak a társadalomszerkezetre, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek átalakulására a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, ugyanis alig volt olyan befektető, aki megfelelő anyagi tőkével rendelkezett volna, hogy nagyobb, önálló vállalatot hozzon létre, vagy állami vállalatot vásároljon 9 - - - rendszerváltást követően speciális konjuktúrális hatás volt jelen, amely megerősítette a későbbi nagyvállalatokat a váltás lehetőségeit leginkább azok tudták kihasználni, akik már előtte is jelentős szerepet játszottak a piaci gazdasági életben az állami vállalatok privatizációja felértékelte a pozicionális és kapcsolati tőkét a poszt-szocialista átalakulás kezdetén, így a

nagyvállalatok menedzserei előnyösebb helyzetben voltak, mint a kívülállók jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80 -as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott, amely következtében arra számíthatunk, hogy a hazai nagyvállalkozóknak csak egy kis része lesz képes felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel Többségük vagy szorosabb kapcsolatot alakít ki a multinacionális cégekkel, vagy visszaszorul a hazai igényeket kielégítő piacra, vagy teljesen kiszorul a piacról Előnyhöz azok jutnak, akik kapcsolati hálójukat képesek az Unió egészére kiterjeszteni Kisvállalkozások - - már a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult, 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki az elit szintjén megmutatkozott a piac és a redisztribúció szétválása a rendszerváltást követően a lecsúszó

középrétegek egyszerre alkalmazták a második gazdaságbeli tapasztalataikat és a tiszta piaci viszonyok által nyújtott új lehetőségeket elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások, amelyek 1-2 személyből álltak napjainkban Mo-on 50 000 új kisvállalkozás alakul, fele főállású, fele másodállású 1988 utáni kisvállalatokat fiatalok és fiatal középkorúak alapítják, a rendszerváltás után, pedig a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség főként a magasabb iskolai végzettségűek indítanak útnak kisvállalkozást a legnépszerűbb az egyéni vállalkozási forma, amelyek sokkal sérülékenyebbek, mint a társas vállalkozások a családi vállalkozások igen stabilnak mutatkoztak a kezdeti időszakban a magas alaptőke biztosítéka a sikeres vállalkozásnak népszerűek a szolgáltatással foglalkozó vállalkozások azok a kisvállalkozások, amelyek az első 3 évben nem szűnnek meg,

valószínű, hosszú távon is működőképesek lesznek Gazdasági aktivitás és foglalkoztatás - a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött (705 000 fő) ezzel egyetemben nőtt az inaktívan száma, ugyanis a munkanélküliség következtében egyre többen vonultak ki a munkaerőpiacról különböző csatornákon keresztül 1998 óta a gazdasági aktivitás alig észrevehető módon nő az EU-ban a 15-64 éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 % 10 - - - ma Mo-on magas a nem regisztrált munkavégzők száma, az 1 milliót is elérheti hazánkban a mezőgazdaságból élő inaktívak száma 355 000, akik évente legalább 90 napot dolgoznak, többnyire családi gazdaságban – ILO deffiníciója szerint ezek az inaktív foglalkoztatottak foglalkoztatás drasztikus szerkezeti átalakulása a 90-es évek elején az EU országaihoz

képest Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll legnagyobb létszámcsökkenés a mezőgazdaságban ment végbe 41,3 %-kal csökkent, ami ma is folytatódik az iparban foglalkoztatottak száma 23,6 %-kal esett vissza míg az unión belül az ipari foglalkoztatás a 90-es években lassan, de csökkenő tendenciát mutat, addig Mo-on enyhe emelkedés figyelhető meg, ami az építőipar bővülésének köszönhető a szolgáltató szektor nem szenvedett számottevő létszámzsugorodást 2000-ben a keresők 59,8 %-nak adott munkát ez a szektor a közép-európai országok között Mo-on foglalkoztatják a munkaerő legnagyobb hányadát a szolgáltatásban A gazdaságilag inaktívak - - - - - a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza 1998-tól ez az arány csökkent, a gazdasági helyzet javulásának köszönhetően az alacsony aktivitás egy részét az magyarázza, hogy az európai országokhoz

képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, szemben az Európában szokásos, férfiakra és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatárral 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult - GYED visszaállítása, GYES alanyi jogúvá tétele – amelyek költségesebbek voltak, mint a részmunkaidős foglalkoztatást elősegítő program ezek az inaktívak 87 %-a esetében adnak magyarázatot a munkaerőpiactól való távolmaradásra, a fennmaradó népesség a inaktívvá válását az esélytelen munkakeresés indokolhatja a nők körében magasabb az

inaktívak száma, mint a férfiak körében a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát Munkaerő –piaci flexibilitás az EU tagállamaiban - az EU-ban a munkaerőpiac rugalmassá tétele, a magas munkanélküliség csökkentése kapcsán került a középpontba az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága 11 - - - a munkaerőpiaci flexibilitás a gazdasági versenyképesség növelésének alapfeltétele is a munkaerőpiaci flexibilitást elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő az EU tagállamai közül Nagy-Britannia munkaerőpiacát tekintik a legrugalmasabbnak, a legrugalmatlanabbnak, pedig

Olaszországét tartják közepesen rugalmasnak számít belga, német, dán, svéd munkaerőpiac munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta a hagyományostól eltérő, atipikus foglalkoztatási formák: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése kevésbé szabályozottak, mint a hagyományos munkaviszony, így kisebb védettséget jelentenek a munkavállalók szempontjából az EU 1997 óta született dokumentumaiban is megjelenik e kettősség: foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága az EU-ban a részmunkaidős foglalkoztatás enyhe emelkedést mutatott, 18%-ot a emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország a női foglalkoztatás terén kimagasló a részmunkaidősök aránya míg Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a dolgozik

részmunkaidős foglalkoztatásban, addig Svédországban, Egyesült királyságban, Dániában 20-25 % Mo-on a részmunkaidős foglalkoztatás a rendszerváltás előtt nem volt jellemző 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban fontos szerepet játszhatott volna a részmunkaidős foglalkoztatás, de nem születtek olyan munkaerőpiaci intézkedések, amelyek ösztönözték volna e megoldást, ehelyett sokan az inaktívvá válást választották Az EU-hoz való csatlakozásnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása - - - Mo. a jövedelmi egyenlőtlenségek szempontjából az európai középmezőnyben foglal helyet hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a dél-európai országokban, valamint az Egyesült Királyságban a dél-európai és az angolszász országokban többen élnek a szegénységi küszöb alatt, mint hazánkban, a

skandináv országokban és Ausztriában a relatív szegénységi küszöb alapján Mo-on az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya, az EU-s átlagnál lényegesen rosszabb helyzetben van hazánkban a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők, de már a 80-as évek közepén a gazdasági liberalizáció is hatással volt az egyenlőtlenségekre Az európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egyenlőtlenségekre - az Unióhoz való csatlakozás összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását a csatlakozás azt jelenti, Mo. az európai közös piac részévé válik, amely a termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik 12 - - - - - közös piacot szabályozó közösségi joganyag átvételét is jelenti, amely szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös

kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. Mo. előtt megnyílik az európai strukturális alapokból való részesedés lehetősége A jövedelmi egyenlőtlenségek függnek: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól A csatlakozás jelenti a jelenlegi tagállamokkal szemben a külkereskedelem liberalizálását, valamint az unión kívüli országokkal a közös kereskedelem-politika átvételét A nemzetközi kereskedelem a termék árakat lefelé nyomja, így fogyasztóként mindenki profitál a kereskedelem előnyeiből A kereskedelem előtti akadályok elhárulása is hat a jövedelmek elosztására Mo-on a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az EU-val aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt

liberalizációs lépések 2000-re az EU és Mo. között megvalósult a szabad kereskedelem a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő vannak olyan ágazatok, amelyek eddig jelentős védelmet élveztek és a kereskedelmi liberalizációval, nehéz helyzet elé fogja őket állítani a külföldi termékek versenye, ilyen problémák sújthatják a mezőgazdaságot, a nehézipar kapacitásokat, a kevésbé versenyképes kis- és középvállalkozó szektort elsősorban a kisebb üzemeknek okozhat problémát a csatlakozás, ugyanis nem versenyképesek a külföldi működő-tőke befektetések, erőteljes koncentrálódása a budapesti és nyugatmagyarországi régiókban különbségeket eredményezett A csatlakozás lehetséges hatásai egyes népességcsoportokra és szociálpolitikai következmények - - egyes társadalmi csoportokat azonban jellemzően másképpen

érinthet a csatlakozás a viszonylag fiatal, egyetemet végzettek fogják élvezni a csatlakozás következtében megerősödő gazdasági fellendülést, ugyanis a termelési technológiák egyre nagyobb igényt támasztanak képzett munkaerő iránt az idősebb diplomások kereseti pozíciója romlott a fiatal szakértelmiségi iránt a legnagyobb az érdeklődés a külföldi vállalatoknál, a csatlakozással, pedig a külföldi munkavállalás további akadályai fognak elhárulni közalkalmazottak, köztisztviselők: karrierlehetősége megnyílik az EU intézményekben a roma népesség ügyében a rendszerváltás után felállt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1995-ben, pedig Cigányügyi Koordinációs Tanács Összegzés 13 - - - - - - - a csatlakozás szempontjából szükség van egy nagy létszámú, tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére, mert ők az anyagi és kultúrális javak legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja

az ország gazdasági növekedését mérséklő szerepet játszanak az esetleges társadalmi konfliktusokban egy-egy társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná, ugyanis könnyen lecsúszhatnak, vagy felemelkedhetnek a felső osztály érdekérvényesítő képessége a legerősebb, pozíciójukból adódóan az alsó, leszakadó réteg társadalmi helyzetét a kormányzat szociálpolitikája és a szociális juttatásokra fordítható összegek nagysága befolyásolja a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések, valamint külső környezeti hatások a rendszerváltást követő időszakban a középrétegek körében jelentős lecsúszás volt megfigyelhető, miközben egy kis csoport pozíciója erőteljes mértékben javult, amely kis csoport helyzete az uniós csatlakozást követően ismét javulni fog a kis-és

középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása estén a fizetőképes kereslet csökkenésével látványosan romlott a kis-és közép vállalkozók helyzete, viszont a növekedő kereslet, kedvező gazdaságpolitikai feltételek esetén helyzetük jelentősen javulhat a középosztály felső, leginkább stabil helyzetű rétegét képezik a fehérgalléros alkalmazottak, akik helyzete EU-s csatlakozást követően sem fog változni a nem versenyszférában dolgozó fehérgalléros alkalmazottak jövedelmi viszonyaikat tekintve lényegesen biztonságosabb helyzetű, stabilabb csoportját képezik a középosztálynak, mivel helyzetük alapvetően nem a piaci viszonyoktól, hanem kormányzati döntésektől függ – az uniós nyitás hosszú távon javítani fogja helyzetüket a magasan kvalifikált, de nem üzleti jellegű, kevésbé piacképes szaktudással rendelkező állami alkalmazottak

egy részének lehetősége van arra, hogy az Uniós adminisztrációban helyezkedjen el, ami jövedelem és státusznövekedéssel jár a nem piaci szférában alkalmazott fehérgallérosok középosztályosodásának lassú tempója esetén az elégedetlen közalkalmazottak tömege erőteljesen befolyásolhatja negatív irányban a közhangulatot, jelentősebb munkavállalói érdekérvényesítési megmozdulásokra lehet számítani 14