Építészet | Tanulmányok, Esszék » Dr. Török Ákos - Durva mészkőből épült műemlékek károsodása légszennyeződés hatására

Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia DURVA MÉSZKÕBÕL ÉPÜLT MÛEMLÉKEK KÁROSODÁSA LÉGSZENNYEZÕDÉS HATÁSÁRA Dr. Török Ákos Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõanyagok és Mérnökgeológia Tanszék 1111 Budapest, Stoczek u. 2 Telefon: 463-2414 atorok@epito.bmehu Összefoglalás A porózus durva mészkõ kedvelt építõ- és díszítõ kõzet, amelyet hazánkban számos mûemlék és középület építésénél felhasználtak. A könnyen megmunkálható, jól faragható kõzet azonban a környezeti hatásokra, különös tekintettel a légszennyezõdésre és fagy hatására igen érzékenyen reagál, amely változatos felületi károsodások formájában jelentkezik. Ez a mûemlékek esztétikai értékének csökkenésén túl a kõzetfelületek és épületek állagromlásához vezet A cikk bemutatja a legfontosabb elváltozástípusok morfológiáját és ásványtani összetételét budapesti, jáki és

bécsi példák alapján. A leggyakoribb mállási formák a mállási kérgek, melyek közül megkülönböztetünk: fehér vastag, fehér vékony, sötét por-, fekete sík és fekete gömbös kéregtípusokat. A kérgek leválásával a kõzetfelület gyors pusztulásnak indul vagy újabb kéreg képzõdésével ez a folyamat lelassul A mállási kérgek anyaga különbözik az alapkõzetétõl, hiszen a gipsz, mint másodlagos ásvány akár a mállási kérgek 70%-át is adhatja és emellett még megjelenhet a szén (korom) is. Az ásványtani vizsgálatok mellett a kérgek és a beépített kõzet állapotáról helyszíni roncsolásmentes vizsgálatokkal (pipás vízbeszívás, Duroszkóp, Schmidt-kalapács) is tájékozódhatunk. 1. Bevezetés A budapesti mûemlékek egy jelentõs része durva mészkõbõl készült, de több nagyvárosunk és híres mûemlékünk is ilyen kõzetbõl áll. A mészkövek közül a durva mészkõ különösen érzékenyen reagál a légköri

szennyezõdésekre, amely az esztétikai elváltozások mellett a kõzet szerkezetét is károsíthatja (Kertész 1988, Török 1997, 2003). A mészkövek és a légköri kén-oxidok kölcsönhatása már régóta ismert és több világváros mûemlékeirõl készültek olyan írások, amelyek ezeket a hatásokat bemutatják például Kieslinger (1949) írt Bécsrõl, és Velence mûemlékeit pedig Amoroso és Fassina (1983) elemezte. A terepi megfigyeléseket követõen laboratóriumban is mérték a légköri szennyezõ anyagok és mészkövek közötti kölcsönhatást és a kilencvenes években már sikerült mesterséges körülmények között modellez- 287 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása ni ezt a folyamatot (Rodriguez-Navarro és Sebastian 1996, Ausset et al. 1999). A hazai durva mészkövek laboratóriumi reakcióját kén-oxidokkal Rozgonyi (2002) tanulmányozta. A folyamat modellezésén túl azonban több olyan

részlet van, amelyet kevésbé értünk, és amelyeket eddig nem vizsgáltak részletesen. Ahhoz, hogy a mészkövek mállását a szennyezett légköri viszonyok között jobban megismerjük, olyan épületek és légszennyezettség szükséges, amelyben a mészkövek mállása gyors és látványos. Napjaink Budapestje megfelel mindkét kritériumnak, hiszen a nagy mészkõbõl épült mûemlékeink sajnálatos módon erõsen szennyezett levegõjû környezetben találhatók. Így fõvárosunk olyan természetes laboratóriumnak felel meg, amiben a nyugateurópai 1960-as évekhez hasonló légszennyezõdés hatását tanulmányozhatjuk (Török 2003). Budapesten változatos mállási jelenségek és kõzetelváltozások tanulmányozhatók (Török 2002a, 2002b). A budapestihez hasonló jelenségeket tapasztalunk Bécs mûemlékein, vagy akár a Jáki templomon is. A mállási jelenségek leírásán túl a mállási kérgek ásványtani összetételét és fizikai tulajdonságait

mutatja be ez a cikk. Rávilágít arra, hogy a mállás hatására a porózus mészkõbõl álló mûemlékekben milyen elváltozások jönnek létre és ezek egy része a negatív esztétikai hatás mellett milyen fizikai károsodást okozhat a mûemlékekben. 2. Vizsgálati módszerek Az itt bemutatott mûemléképületek egy részén a kiválasztott falszakaszokról kõkiosztás rajzok készültek. A rajzokon az egyes mállási jelenségeket morfológiai bélyegeik alapján lehetett csoportosítani A mállási kérgekbõl és az alapkõzetbõl kis méretû mintákat vettünk, amelyeket laboratóriumban vizsgáltunk. A minták porítása után meghatároztuk a kérgek és az alapkõzet ásványos összetételét röntgen diffrakciós módszerrel (Phillips diffraktométer, PW 1130 generátor, PW 1050 goniométer, réz anód és monokromátor, 40 kV, 20 mA, mérési tartomány 5°–70°) és derivatográffal (MOM derivatográf). A helyszínen nemcsak a mállási bélyegek alakját

és jellemzõit lehetett leírni, hanem néhány kiválasztott mûemléken mód nyílt a kérgek és az alapkõzet mechanikai tulajdonságainak meghatározására. Ezt roncsolásmentes módszerekkel, Schmidt-kalapács és Duroszkóp segítségével lehet elvégezni. Mindkét mûszer mûködési elve az, hogy egy rugó segítségével egy adott tömeg a mérendõ kõzet felületére csapódik, és a berendezések egy mozgó mutató segítségével mérik a visszapattanás értékeit. A méréssel kapott Schmidt-kalapács (L-típus) és Duroszkópos visszapattanás értékek tájékoztató jellegûek. A kõzetek vízfelvételét mind a helyszínen, mind a laboratóriumban pipás vízbeszívással ellenõriztük. A mállott kõzet adatait a bányából származó kõzetekkel összehasonlítva a mállás hatását is ki tudtuk mutatni. 288 Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 3. A vizsgált mûemlékek és a légszennyezõdés Budapesten a

légszennyezõdés a nyugat-európai fõvárosokhoz képest jóval jelentõsebb. A kén-dioxid koncentráció még mindig kétszerese a Párizsban vagy Londonban mért értékeknek (Török 2003), ami éves átlagban 18 µg/m3, de a téli negyedévben eléri a 30 µg/m3-t is (2000. évi adat, KTM 2001). A nitrogén oxidok koncentrációja közel megegyezik Londonban, Párizsban és Budapesten, de az ülepedõ por mennyisége közel nyolcszorosa Budapesten a londoni és tízszerese a párizsi értékeknek (Török 2003). Ez azt jelenti, hogy fõvárosunk még mindig erõsen szennyezett kén-dioxid és ülepedõ por tekintetében. Mindkét légszennyezõ komponens jelentõsen hozzájárul a mészkõ épületeken jelentkezõ mállási jelenségek kialakulásában Budapesten négy nagyobb épület – a Citadella, a Mátyás-templom, az Országház és az Iparmûvészeti Fõiskola – képezte az elemzés tárgyát. A mûemlékek Budapest különbözõ pontjain helyezkednek el, és mivel a

légszennyezõdés eloszlása a városban nem egyenletes ezért különbözõ mértékû az egyes épületeket ért „szennyezõ hatás” is. A kén-dioxid és az ülepedõ por koncentrációját mutatja be az 1. ábra Összehasonlításként a kevésbé szennyezett környezetben található bécsi Szent István dóm és a légszennyezõdés mentes vidéken található Jáki templom mállási jelenségeit is bemutatja a cikk. 1. ábra Budapesti légszennyezettség és néhány vizsgált mûemlék elhelyezkedése (1: Citadella, 2: Mátyás-templom, 3: Országház , 4: Iparmûvészeti Fõiskola) (légszennyezettségi adatok Moingl et al. 1991 nyomán) 289 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása 4. A durva mészkõ A durva mészkõ vagy ooidos mészkõ a XIX. sz végének és a XX század elejének kedvelt építõ- és díszítõköve. A miocén korban keletkezett mészkövet a város területén Kõbánya, Budafok térségében

felszín alatti kõfejtõkben, illetve a városközponttól kb 30 km-re található Sóskút bányáiban fejtették. A Budapest-környéki elõfordulások mellett Várpalota térségében, Öskü környékén, Fertõrákos területén és Ausztriában a Lajta-hegységben találhatók még fontosabb, az építészetben is felhasznált durva mészkõ elõfordulások. Az Erdélyi-medencében Kolozsváron és a környékén (Bácstorok, Vista, Jegenye) is bányásztak hasonló tulajdonságú kõzeteket (ld részletesen Kelemen és Török 2002). A sárgásfehér, fehér erõsen porózus kõzet több változata is ismert A fiatalabb, szarmata korú Budapest környéki kõzetváltozatok esetében a fõ kõzetalkotók az ooidok, de ezek mellett fõleg csigahéjakból álló bioklasztos, vagy kisebb mészkõdarabokat tartalmazó intraklasztos típusok is megjelennek. A jól vagy közepesen kerekített kalcitból álló ooidok mérete 02 és 2 mm között változhat (2 ábra) A fõ ásványa a

kalcit, de kis mennyiségben kvarc, földpát és agyagásványok is megjelennek. Az elõbbiek leginkább az ooidok magjaként jelentkeznek A kõzet porozitása jelentõs, elérheti a 30%-ot is. A Fertõrákos térségében és a Lajta-hegységben található kõzetek idõsebbek (bádeni korúak) és összetételük is eltér. Porozitásuk is kisebb maximum 20% körüli értéket ad Jellemzõ kõzetalkotóik a vörösalgák (Lithothamniumok), foraminiferák és egyéb bioklasztok (3 ábra) 2. ábra Erõsen porózus szarmata ooidos mészkõ csiszolati képe (Sóskút, keresztezett Nikolok) A porózus mészkövek nemcsak Budapest kedvelt építõ- és díszítõkövei, hanem, egyik legszebb román kori mûemlékünk a Zsámbéki templom is ilyen kõzetbõl készült. Kõzettanilag hasonló de nem teljesen azonos kõzeteket használtak hazánkban még Sopronban, a Jáki templomnál vagy a környezõ országokban Bécs középületeinek építéséhez 290 Forrás:http://www.doksihu

2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 3. ábra Vörösalga töredékes foraminiferás bádeni mészkõ csiszolati képe (Fertõrákos, keresztezett Nikolok) 5. Mállási jelenségek A durva mészkövön észlelt mállási jelenségeket több nagyobb csoportba lehet besorolni: mállási kéregképzõdés és leülepedés, mechanikai mállás, oldódás biológai mállás és emberi beavatkozások. A csoportokon belül több mállási formát tudunk megkülönböztetni. A jelenségek leírása elõtt mindenképpen meg kell említeni, hogy ezek az elváltozások egymással kombinálódhatnak és egy adott kõzetfelületen együttesen is jelentkezhetnek 5.1 Mállási kérgek Az egyik leggyakoribb mállási jelenség a durva mészkövön a mállási kéreg kialakulása. A mállási kérgeket színük és alakjuk alapján lehet csoportosítani A sötét színû kérgek közül megkülönböztethetünk szürke porkérget, fekete (szürke) gömbös mállási kérget és fekete sík

kérget. A világos kérgek közül a fehér vékony sík kéreg és a fehér vastag kemény kéreg jelentkezik a kõzeten. Fekete vékony sík kéreg részben védett (esõtõl és széltõl) felületen alakulhat ki (4. ábra) Az esõ által mosott falszakaszokon a fekete kéreg kialakulására nincs mód (5 ábra) A fekete gömbös kéreg, amely szõlõfürt jellegû néhány milliméteres fekete gömböcskékbõl áll, esõtõl védett falszakaszokon, párkányok, díszítõelemek alatt gyakori (6. ábra) Erõs háttérszennyezõdés esetén száraz, védett kõzetfelületen akár centiméteres vastagságú porkéreg is kialakulhat (7. ábra) A világos mállási kérgek általában esõ mosta kitett falszakaszokon alakulnak ki. A néhány milliméter vékony, sík világos kéreg a finomszemû ooidos mészkövön található. Általában egyenletesen követi a kõelem felületét A vékony fehér kéreg hajlamos a felpikkelyezõdésre, felhólyagosodásra A vastag fehér kéreg

több milliméteres, de akár centiméteres vastagságot is elérõ kemény cementált kéregtípus. Sok esetben csak akkor észlehetõ a kéreg jelenléte kõzetblokkokon, amikor már 291 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása megindul a kéreg leválása (8. ábra) A legtöbbször ez körkörös mállási formát mutat A különbözõ színû kérgek mellett a sókivirágzás is gyakori elváltozási forma Ez történhet a kõzet felületén látható módon, de a sók megjelenhetnek a kõzeten belül, például a mállási kérgek alatt is. 4. ábra Esõtõl védett falszakaszon kialakuló fekete mállási kéreg a Mátyás-templomon (a), és közeli kép pipás vízbeszívás méréssel (b) 5. ábra A bécsi Szent István dóm, erõsen feketedett Lajta-hegységbõl származó vörösalgás durva mészköve (a) az esõ áztatta falszakaszokon fehér mosott felszínnel jellemezhetõ (b) 292 Forrás:http://www.doksihu 2003

Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 6. ábra Védett peremek alatt kialakuló fekete gömbös kéreg, BME központi épülete 7. ábra A budapesti belvárosban az erõs porszennyezõdés hatására kialakuló szürke porkéreg az Andrássy úton (a) az épület távoli képe, (b) vastag, száraz porkéreg 8. ábra Leváló fehér kemény kéreg, Mátyás-templom 293 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása 5.2 Mechanikai mállás Igen gyakori mállási jelenségcsoport, amely egész kõzetblokkokat is érinthet. A legfontosabb és a legnagyobb kõzetpusztulást eredményezõ változata a kéregleválás (9. ábra) Ennek eredményeként a kõzetbõl akár 0,5–1 cm-es felület is leeshet, és így a kemény gipszes kéreg megszûnésével a kéreg alatti gyengébb, gyakran szemcsésen kipergõ, durva mészkõfelszín feltáródik és gyors ütemû pusztulásnak indul (10. ábra) Kéregleválással és szemcsekipergéssel

lekerekített, erõsen hátráló kõzetfelületek jönnek létre. A kipergõ felületen újabb ún. másodlagos kéreg is kialakulhat, amelyik a kõzetmállást lassítja (Smith et al. 2003) A felülethátrálásnak a másik változatai a fellevelezõdés és a felhólyagosodás Ekkor vékony, milliméteres lapocskák válnak le a kõzet felületérõl, ahol szelektív mállást is megfigyelhetünk, amelynek során a felület nem egyenletesen pusztul le. A durva mészkõ blokkokon a reliefkialakulással járó mállási formák közül az ún. méhsejtes mállási forma a leggyakoribb (11. ábra) Változó méretû repedések is megjelenhetnek a kõzeten Az egyes mállási jelenségek a kéregképzõdés és a mechanikai mállás igen gyakran összetetten jelentkeznek a kõzeteken (12–13. ábra) 9. ábra Fekete sík kéreg leválása utáni erõs kõzetpusztulás 294 10. ábra Sarkok lekerekedése szemcsekipergés hatására ooidos mészkõ blokkon,Citadella

Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 11. ábra A Jáki templom durva mészkövén kialakuló sejtes mállási forma 12. ábra Erõsen mállott pusztult kõdísz változatos mállási formákkal, Országház 295 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása 13. ábra A durva mészkõ legfontosabb mállási kérgei és azok pusztulása 6. A mállási kérgek ásványtani összetétele 296 A mállási kérgek ásványos összetétele különbözik az alapkõzettõl. A sóskúti bányából származó ooidos mészkõben gipsz nem mutatható ki A kalcit mellett járulékos ásványként kvarc, földpát és agyagásványok is megjelenhetnek. A vastag fehér kérgekben a kalcit a fõ ásvány, de a gipsz, mint másodlagos ásvány megjelenik és aránya elérheti a 20%-ot is. Fontos megjegyezni, hogy a szerves szén a fehér kérgekben is kimutatható, de aránya csak tizedszázaléknyi. A vékony fehér

kérgek közül azoknak, amelyek felhólyagosodtak és leválásnak indultak magas a gipsz tartalma A szerves szén szintén megjelenik ezekben a kérgekben. A fekete kérgek közül a gömbös fekete kéregben a gipsz dominál, míg a sík fekete kéreg a kalcit dominanciájával jellemezhetõ A szerves szén mennyisége meghaladhatja az 1%-ot (14. ábra) A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy a fekete kérgekben nagy mennyiségû lekerekített pernye és korom szemcse található, amely magas hõmérsékletû égéstermék, így a kipufogó gázokhoz köthetõ (Smith et al. 2003) A mállási kérgekben a gipsz önálló kristályok formájában is megtalálható. A kristályok feketésszürke színét a por és koromszemcséket tartalmazó zárványok okozzák (Török 2002b) (15. ábra) Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 14. ábra A mállási kérgek ásványos összetétele, a gipsz, mint másodlagos ásvány

megjelenésével 15. ábra Ooidos mészkövön kialakult gipszbõl álló fekete mállási kéreg (nyilaknál) csiszolati képe (Citadella, keresztezett Nikolok) 7. A mállási kérgek fizikai tulajdonságai A pipás vízbeszívás alapján a világos kérgek és a fekete kérgek eltérõ vízfelvételt mutatnak. A fehér vastag kérgek gyakorlatilag vízzárónak tekinthetõk, hiszen ezzel a módszerrel vízfelvételt nem lehetett kimutatni Azokon a kõzetblokkokon, ahol a kéreg már levált, ott nagy mértékû vízfelszívás tapasztalható, hiszen a mérõcsõben található 10 cm3-nyi víz másodpercek alatt beszivárgott a kõzetbe. A fekete mállási kérgeknek nagyobb a vízfelvételük, mint a fehér kérgeknek, de a mérések azt mutatják, hogy a fekete kérgeken keresztül is lassú a vízfelszívás. A fekete kérgek leválásával a feltáródó világos kõzetbe már gyors a vízbehatolás (16. ábra) 297 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl

épült mûemlékek károsodása A Schmidt-kalapácsos és Duroszkópos visszapattanás értékek a kérgeken és az alapkõzeten jelentõs eltérést mutatnak. A fehér vastag kérgeknek nagyobb a Schmidt-kalapács visszapattanási értéke, mint az alattuk található alapkõzetnek. Ez a különbség mérések alapján átlagosan 30% körüli (17. ábra) A Duroszkópos visszapattanási értékek is azt sugallják, hogy a kéreg felületi szilárdsága nagyobb, mint a kéreg alatt található alapkõzeté A vékony világos kérgeken csak Duroszkópos mérést lehetett elvégezni, ami azt mutatta, hogy nincs jelentõs különbség a vékony kéreg és az alapkõzet szilárdsága közt. A fekete sík kérgek kialakulása is kis mértékû felületszilárdulással jár A kérgek és a bányából származó friss kõzetek között mérhetõ felületi szilárdságkülönbség volt (18. ábra) 16. ábra Fekete mállási kéreg és az alatta található kõzet vízfelszívása 298 17.

ábra A fehér kemény kérgek felületi keménysége meghaladja az alattuk található fellazult alapkõzet keménységét a Schmidt-kalapácsos mérések alapján Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia 18. ábra A mállott kõzet Duroszkopos visszapattanási értékei kisebbek, mint a friss kõzeteké és a rajtuk kialakult fehér mállási kéregé Következtések A durva mészkõ épületek kõzetanyagának mállása egy olyan összetett folyamat, amely a kõzet ásványos összetételét és fizikai tulajdonságait egyaránt befolyásolja. A durva mészkõbõl épült mûemlékek kõzetanyaga erõsen pusztul, mállik. Az esõ- és szélkitettség függvényében eltérõ morfológiájú és ásványtani összetételû mállási kérgek alakulnak ki A világos kérgek közül azonosítható a fehér, vastag és erõsen cementált mállási kéreg; a fehér, vékony mállási kéreg. A fehér kérgek elváltozásai: leválás, fellevelesedés,

felhólyagosodás, szemcsekipergés A sötét kérgek közül a porkéreg, a sík fekete kemény kéreg, a gömbös mállási kéreg és ezek leválása, felpúposodása, felhólyagosodása kéreghámlás formájában a legjellemzõbb. A mállási kérgek anyaga különbözik az alapkõzetétõl, hiszen a gipsz, ami a mészkövekben nem található meg, másodlagos ásványként akár a mállási kérgek 70%-át is adhatja és emellett még minden kéregtípusban, de különösen a fekete kérgekben megjelenhet a szerves szén (korom) is, amely a kéreg fekete elszínezõdését okozza. Ez az ásványtani változás a kérgek fizikai tulajdonságát is befolyásolja A fehér kérgek kevésbé porózusak, mint az ooidos mészkõ és nagyobb felületi szilárdsággal bírnak, mint az alattuk található mállott kõzet. Ez annak tulajdonítható, hogy a pórusokban megjelenik a kalcit, mint másodlagos cement ásvány, ami vízzáróvá teszi, és egyúttal szilárdítja is kérget, amit

a magasabb Schmidt kalapácsos visszapattanási értékek is mutatnak. A kéreg leválásával (felleveledzés, hámlás) a kõzet gyors pusztulásnak indul, felülete legömbölyödik Ez a folyamat meg is torpanhat és ilyenkor egy új kéreg stabilizálhatja a kõzetfelszínt. A fekete mállási kérgek jellemzõen a városi szennyezett levegõjû környezetben jelennek meg. Ezek a kérgek álta- 299 Forrás:http://www.doksihu Török Durva mészkõbõl épült mûemlékek károsodása lában nem annyira erõsen cementáltak a kõzetfelszínhez, mint a világos mállási kérgek és így leválásra hajlamosabbak, ami a kõzetfelület károsodásához vezet. A kérgek és a beépített kõzet állapotáról helyszíni roncsolásmentes vizsgálatokkal (pipás vízbeszívás, Duroszkóp, Schmidt-kalapács) is tájékozódhatunk, de ezek eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a mérési értékek nem abszolút értékek és csak a felületi szilárdságról

adnak információt. Mindezek a vizsgálatok hozzájárulnak a beépített durva mészkõ viselkedésének megismeréséhez, és alapul szolgálnak a megfelelõ restaurálási módszerek kiválasztásához Köszönetnyilvánítás A kutatásokat a Széchenyi Professzori Ösztöndíj, a magyar-cseh TÉT együttmûködés (CZ–5/2002), a DAAD kutatási program (DAAD UH/2607 16.sz projekt) támogatta Köszönettel tartozom a tanszék dolgozóinak, Árpás Endre Lászlónak, Emszt Gyulának, Dr. Gálos Miklósnak, Dr Hajnal Gézának, Dr. Kertész Pálnak, Dr Kleb Bélának, Kopecskó Katalinnak (a röntgen és derivatográfos vizsgálatokért), Kovács S. Bélánénak, Dr Marek Istvánnak, Rozgonyi Nikolettának, Saskõi Erzsébetnek és Sándorffy Mihálynénak. A Mátyás-templomnál Bánózcky Elõd és Mátéfy Balázs, az Országház területén Lukács József, Andrássy Balázs és Herkules János segített a munkánkban. Irodalom Amoroso, G.G, Fassina, V 1983 Stone Decay and

Conservation Elsevier, Amsterdam, 1–453. Ausset, P., Del Monte, M – Lefevre, RA 1999 Embryonic sulphated black crusts on carbonate rocks in atmospheric simulation chamber and in the field: role of carbonaceous fly-ash. Atmospheric Environment, 33, 1525–1534. Kelemen S., Török Á 2002 A Kolozsvár környéki durva mészkõ építészeti felhasználása. Kõ, IV,2, 10–13 Kertész P. 1988 Decay and conservation of Hungarian building stones Marinos P.G and Koukis GC (eds) The Engineering Geology of Acient Works, Monuments and Historical Sites. Proc of International Symposium of IAEG, Athens, Balkema, Rotterdam, II, 755–761. Kieslinger, A. 1949 Die Steine von Sankt Stephan Verlag Herold, Wien, 1–486 300 KTM 2001. Magyarország környezeti állapota A Környezet és Természetvédelmi Minisztérium jelentése, Budapest Forrás:http://www.doksihu 2003 Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia Moingl, J., Steiner, F, Tajthy, T, és Várkonyi, T 1991 Budapest

levegõszennyezettsége Fõvárosi Levegõtisztasági Kft jelentése, Budapest (kézirat). Rodriguez–Navarro, C. Sebastian, E 1996 Role of particulate matter from vehicle exhaust on porous building stones (limestone) sulfation. The Science of the Total Environment, 187, 79–91. Rozgonyi, N. 2002 Verwitterungsbeständigkeit der groben Kalksteine an historischen Bauwerken unter dem Einfluss von Salzkristallisation und Schwarzkrustenbildung, Ph.D értekezés, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1–99. Smith, B.J, Török Á, McAlister, JJ and Megarry, J 2003 Observations on the factors influencing stability of building stones following contour scaling: a case study of the oolitic limestones from Budapest, Hungary. Building and Environment, Elsevier, 38, 9–10, 1173–1183 Török, Á. 1997 Deterioration of limestone buildings as a result of air pollution, examples from Budapest. In: Marinos, PG, Koukis, G, Tsiambaos, G., Stournaras, G (eds), Engineering Geology and

the Environment, IAEG 1997 Athens, Balkema Rotterdam, III., 3269–3273 Török, Á. 2002a The influence of wall orientation and lithology on the weathering of ooidal limestone in Budapest, Hungary. In: Prikryl R and Viles, H.A (eds) Understanding and managing stone decay Carolinum Press, Prague. 197–208 Török, Á. 2002b Oolitic limestone in polluted atmospheric environment in Budapest: weathering phenomena and alterations in physical properties. In: S Siegesmund, Weiss, TS, and Vollbrecht, A (eds) Natural Stones, Weathering Phenomena, Conservation Strategies and Case Studies. Geological Society, London, Special Publications 205, 363–379. Török Á. 2003 Surface strength and mineralogy of weathering crusts on limestone buildings in Budapest. Building and Environment, Elsevier, 38, 1185–1192. 301