Történelem | Középiskola » Törökellenes küzdelmek

Törökellenes küzdelmek Magyarországon A XVI. század második felére a Török Birodalom már túljutott hatalma csúcsán, mégis az 1591 és 1593 közötti határviszályokban elszenvedett vereség ügyén III. Murad szultán hadat üzent a Habsburg uralkodónak. Ez volt az un 15 éves háború • 1593-an a török betört a Dunántúlra, és elfoglalta Veszprémet és Várpalotát. • 1593-1594-ben az ellentámadás során (téli-tavaszi hadjárat) Fülektől Nógrádig visszaveszik a hódoltság északi várait. Esztergomig jutnak • A sikerek hatására 1594-ben megalakul a Szent Szövetség (Pápa, Ausztria, németek, románok, magyarok. • 1595-ben Gyurgyevónál Báthory Zsigmond fejedelem hadai győznek. • 1596-ben Mezőkeresztesnél veszít a Szent Szövetség. Ezt követően Báthory fölajánlja I. Rudolfnak Erdélyt, majd meggondolja magát, és törökbarát unokatestvérét, Báthory Andrást kéri fel az uralkodásra. • 1599-ben ezt követően Bécs

elfoglalja Erdélyt • 1594-1598 között a török elfoglalja Egert, és Győrt is. 1600-ban pedig Kanizsa is elesik. • 1598-ben Pálffy vezette királyi csapatok visszafoglalják Győrt. • Az 1605-ben Bocskaival Bécsben megkötött békét követően a Habsburgok rákényszerültek, hogy békét kössenek a Törökkel is. Ez persze minkét félnek érdekében állt. • 1606 novemberében megkötik a zsitvatoroki békét, amely alapján a fennálló helyzetet alapul véve 20 évig nem háborúznak a felek. II. Rákóczy György Lengyelországba vonult a seregével, hogy megszerezze a lengyel trónt. Ám erre nem kért engedélyt a Portától, így a török tatár hadak küldött rá Majd felszólította, hogy mondjon le a trónról. Mivel nem mondott le, sereget küldött ellene, és meg is verte 1660-ban Szászfejesnél. Még ebben az évben a Törökök elfoglalták Váradot, majd 1663-ben Érsekújvárt. Ezt követően a Szövetségesek hadsereget küldtek Magyarországra

Zrínyi Miklós vezérletével. Zrínyi 1664-ben benyomul a hódoltsági területekre, és február 2-án lerombolja az Eszéki Dráva hidat, ezzel elvágva a dunántúli török várak és a délebbi török várak kapcsolatát. Ezek után a Szövetségesek, mégis a védekező háborúk mellett döntöttek. Montecuccolit nevezték ki főparancsnoknak. Ő a végsőkig halogatta az ütközetet a törökkel, míg végül 1664 augusztus 1-én Szentgotthárdnál megütköztek, és győztek. Ezt követte augusztus 10-én a szégyenteljes vasvári béke, amelyben az uralkodó elismerte a török hódításokat. A csalódott nemesek Törökökhöz fordultak, és felajánlották az országot, cserébe rendi jogaik elismeréséért. Ezt az összesküvést leleplezték, és megtorolták Elbocsátották a végvári katonaságot is. Ezeknek nagy része Erdélyben keresett menedéket Egy idő után megunva Apafi gyámkodását maguk közül választottak vezért, Thökölyt. 1682-től a török

adó fejében kinevezte Thökölyt a Felső-Magyarországi fejedelemség fejévé. A török tévesen értelmezve Thököly sikereit, a Habsburgokra támadt 1683-ban. 1683 szeptember 12-én pápai, lengyel segítséggel leverték a támadókat, és ellentámadásba mentek át. 1684-ben megalakult a Szent Liga, a pápa közbenjárásával. (pápa, császár, lengyelek, Velence részvételével). 1682. szeptember 2-án visszafoglalták a töröktől Budát 1687-88-ban folytatódott a felszabadítás. 1687 nagyharsányi csata 1697. zentai csata 1699-ben aláírták a karlócai békét, mely a Temesköz kivételével mindenütt elismerte a Habsburg-fennhatóságot