Jókai Mór a romantikus széppróza kiemelkedő alakja, de a népiesség és néhány regényében már a realizmus is megjelenik. A prózában ugyanazt a változást hozta, mint a lírában Petőfi költészete. Nála a romantika elveszti ünnepélyességét, emelkedettségét. Stílusa a hétköznapi nyelvhez közelít, könnyedség, természetesség jellemzi. A realizmus terén Az arany emberben jut a legmesszebbre. Ezt 1872-ben, második alkotói korszaka végén írta. A legkedvesebb regénye, legtöbb érzelmi válsága fűződik hozzá. Sok olyan szála van a regénynek, amit a korabeli drámák cselekményeiből merített.
Az arany embernek két helyszíne van: Komárom és a Senki szigete. A Duna kapcsolja össze őket. Komárom egy reális, valós helyszín, ahol mindent a pénz mozgat. Jókai is itt született, nem véletlen, hogy ez az egyik helyszín. Ezzel szemben a Senki szigete egy elképzelt hely. Itt nincs pénz, nincs társadalom és nincs vallás. Tímár Mihály kettős élete ezen a két helyszínen játszódik. Mindkettőnek nagy szerepe van a főhős életében. Komárom felé vezető úton egy hirtelen támadt szélvihar miatt fedezték fel a szigetet. Ott egy rejtett tanyára bukkantak, ahol két nő él egy hatalmas kutyával és egy kiscicával. Ott töltöttél az éjszakát, aztán másnap reggel elindultak Komáromba, Tímár pedig megígérte, hogy még visszatér a szigetre. Ettől kezdve meggazdagodását illetve házasságának boldogtalanságát követhetjük nyomon. A két dolog szinte párhuzamosan zajlik. Tímár egyre gazdagabb, házassága egyre boldogtalanabb. Mihály féltékenykedni kezd, bár Tímea soha nem adott okot rá. Férjét azonban nem szereti, csupán hálás neki, amiért feleségül vette őt.
Így Tímár ismét útnak indul a szigetre, ahol Tímea fogadja. De neki ott van a vőlegénye, Krisztyán Tódor, aki zsarolja őket azzal, hogy bejelenti a szigetet. Noémi bevallja Tímárnak, hogy mennyire szereti. Boldog hónapokat töltött ott. Kibontakozó szerelemben megtalálja a boldogságot, ahol önmagáért szeretik feltételek nélkül. Egy idő után azonban sóvárogni kezd a külvilág után, ezért tér vissza Komáromba. Ettől kezdve örökös hazugságban, lelkiismeret-furdalásban él, és nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete között. Idegennek érzi magát saját otthonában. Kettős élete teljesen zűrzavarossá tesz körülötte mindent. Egy véletlen segít élete megoldásában. Krisztyán Tódor a Balatonba fullad Tímár ruháiban. Így eltűnhet a társadalomból, és a Senki szigetén újra boldog lehet. Tímár nem találja meg a boldogságot a társadalomban, mert a világ nem ad erre lehetőséget. A polgári társadalom erkölcse szerint gazdag, tekintélyes ember, de ő maga érzi, hogy boldogtalan. Ezért a társadalomból kilépve, azon kívül a Senki szigetén teljesedik ki az élete.
A kiábrándulás regényének nevezik Az arany embert, hiszen utópia, tehát elérhetetlen, megvalósíthatatlan az, hogy valaki a társadalomtól teljesen elzártan, egy szigeten találja meg a boldogságot, és élje le az életét.
Kapcsolódó olvasnivalók
A parlagfűről
Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Móricz Zsigmond novellái és regényei
Hosszú és sikertelen próbálkozási időszak jellemzi Móricz (1879-1942) pályakezdését. Teológiai, jogi, bölcsészeti tanulmányokat folytat, ám egyiket sem fejezi be. Újságíró Debrecenben, hivatalnok Pesten, majd Az Újság című lap gyermekrovatának vezetője. A Kisfaludy Társaság megbízásából többször is folklórgyűjtő útra megy szülőföldjére, a Tiszahátra. Az 1908-ban a Nyugatban...
Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése
Műve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a...
Berzsenyi költői portréja szabadon választott versek alapján
A klasszicizmus és az azzal paradox egységbe fonódó preromantika legnagyobb lírikusa. 1776-ban Egyházashetyén született, jómódú birtokos nemesi családból. Sopronban tanult, rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona volt, majd kemenessömjéni birtokán gazdálkodott. Feleségül vette Dukai Takács Zsuzsannát, s 1804-ben a Somogy megyei Niklára költözött. Irodalmi próbálkozásait barátja, Kis...
