Középiskola > Műelemzések > Komárom és a Senki sziget összehasonlító elemzése

Jókai Mór a romantikus széppróza kiemelkedő alakja, de a népiesség és néhány regényében már a realizmus is megjelenik. A prózában ugyanazt a változást hozta, mint a lírában Petőfi költészete. Nála a romantika elveszti ünnepélyességét, emelkedettségét. Stílusa a hétköznapi nyelvhez közelít, könnyedség, természetesség jellemzi. A realizmus terén Az arany emberben jut a legmesszebbre. Ezt 1872-ben, második alkotói korszaka végén írta. A legkedvesebb regénye, legtöbb érzelmi válsága fűződik hozzá. Sok olyan szála van a regénynek, amit a korabeli drámák cselekményeiből merített.

Az arany embernek két helyszíne van: Komárom és a Senki szigete. A Duna kapcsolja össze őket. Komárom egy reális, valós helyszín, ahol mindent a pénz mozgat. Jókai is itt született, nem véletlen, hogy ez az egyik helyszín. Ezzel szemben a Senki szigete egy elképzelt hely. Itt nincs pénz, nincs társadalom és nincs vallás. Tímár Mihály kettős élete ezen a két helyszínen játszódik. Mindkettőnek nagy szerepe van a főhős életében. Komárom felé vezető úton egy hirtelen támadt szélvihar miatt fedezték fel a szigetet. Ott egy rejtett tanyára bukkantak, ahol két nő él egy hatalmas kutyával és egy kiscicával. Ott töltöttél az éjszakát, aztán másnap reggel elindultak Komáromba, Tímár pedig megígérte, hogy még visszatér a szigetre. Ettől kezdve meggazdagodását illetve házasságának boldogtalanságát követhetjük nyomon. A két dolog szinte párhuzamosan zajlik. Tímár egyre gazdagabb, házassága egyre boldogtalanabb. Mihály féltékenykedni kezd, bár Tímea soha nem adott okot rá. Férjét azonban nem szereti, csupán hálás neki, amiért feleségül vette őt.

Így Tímár ismét útnak indul a szigetre, ahol Tímea fogadja. De neki ott van a vőlegénye, Krisztyán Tódor, aki zsarolja őket azzal, hogy bejelenti a szigetet. Noémi bevallja Tímárnak, hogy mennyire szereti. Boldog hónapokat töltött ott. Kibontakozó szerelemben megtalálja a boldogságot, ahol önmagáért szeretik feltételek nélkül. Egy idő után azonban sóvárogni kezd a külvilág után, ezért tér vissza Komáromba. Ettől kezdve örökös hazugságban, lelkiismeret-furdalásban él, és nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete között. Idegennek érzi magát saját otthonában. Kettős élete teljesen zűrzavarossá tesz körülötte mindent. Egy véletlen segít élete megoldásában. Krisztyán Tódor a Balatonba fullad Tímár ruháiban. Így eltűnhet a társadalomból, és a Senki szigetén újra boldog lehet. Tímár nem találja meg a boldogságot a társadalomban, mert a világ nem ad erre lehetőséget. A polgári társadalom erkölcse szerint gazdag, tekintélyes ember, de ő maga érzi, hogy boldogtalan. Ezért a társadalomból kilépve, azon kívül a Senki szigetén teljesedik ki az élete.

A kiábrándulás regényének nevezik Az arany embert, hiszen utópia, tehát elérhetetlen, megvalósíthatatlan az, hogy valaki a társadalomtól teljesen elzártan, egy szigeten találja meg a boldogságot, és élje le az életét.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

A muffin egy süteményfajta, melynek két fő változata az angol és az amerikai muffin. Legtöbbször kifejezetten erre a célra gyártott és vajjal vagy növényi zsiradékkal kikent muffinsütőben sütik meg. Magyarországon is egyre népszerűbbek az amerikai, francia és német családok körében méltán kedvelt muffinok.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

• Angler-Komáromi - Mindent a szemnek, semmit a szájnak? A média hatása gasztronómiánkra / 2021, 23 oldal
  
  
• Komáromi Zsombor - A CD-játszók titkai / 2007, 14 oldal
  
  
• Komáromi György –, Befektetési döntések és a tudásillúzió / 2004, 9 oldal
  
  
• Guzsvány Anna - Összefüggés az időjárás, a halálozás és az élve születés között Komárom megyében / 2011, 30 oldal
  
  
• Kecskés László - A komáromi halászok / 2006, 70 oldal
  
  

A történet röviden: a mű főszereplője egy kisfiú, akinek az édesapja szűcs, így ő az, aki sző neki egy kisködmönt. Ha a gyermek, Gergő jót tesz, akkor a ködmön szépen kisimultan áll rajta, ha viszont valakivel gorombán viselkedik, akkor a kabátka szorítani kezdi tulajdonosát. Édesapja lassan készítette el a ködmönt, s nagy gonddal, szeretettel hímezte azt. Még a házuk másolatát is...

Rövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...

A szonettek általános jellemzése William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...