Szociológia | Tanulmányok, esszék » Internet-használati szokások a fiatalok körében

 2010 · 10 oldal  (114 KB)    magyar    99    2010. június 25.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Internet használati szokások a fiatalok körében 1 INTERNETHASZNÁLATI SZOKÁSOK FELMÉRÉSE 1. Kora? 2. Neme? 1. férfi 2. nő 3. Hol él? 1. község 2. város 3. megyeszékhely 4. főváros 4. Iskolai végzettsége? 1. kevesebb, mint 8 ált 1. 8 ált 3. szakmunkásképző 4. érettségi 5. főiskola vagy egyetem 5. Szülők iskolai végzettsége? a.) anya 1. kevesebb, mint 8 ált 1. 8 ált 3. szakmunkásképző 4. érettségi 5. főiskola vagy egyetem b.) apa 1. kevesebb, mint 8 ált. 2. 8 ált. 3. szakmunkásképző 4. érettségi 5. főiskola vagy egyetem 6. Hányan élnek egy háztartásban? 2 7. Ebből hány embernek van rendszeres jövedelme? 8. Milyennek látja a családja anyagi helyzetét? 1. rossz 2. átlag alatt 3. átlagos 4. átlag felett 5. jó 9. Jelenleg tanul-e? 1. középiskola 2. főiskola 3. egyetem 10. Milyen oktatási rendszerben vesz részt? 1. nappali tagozat 2. levelező tagozat 3. esti képzés 4. felnőtt képzés 6. távoktatás

11. Részt vett-e számítástechnikai oktatáson? 1. igen 2. nem 12. Otthon van-e telefon? 1. igen 2. nem 13. Otthon van-e Internet elérési lehetőség? 1. igen 2. nem 14. Mobiltelefonnal rendelkezik-e? 1. igen 2. nem 15. A mobiltelefon alkalmas-e internetezésre? 1. igen 3 2. nem 3. Otthon van-e számítógép? 4. igen 5. nem 16. Laptoppal rendelkezik-e? 1. igen 2. nem 17. Használja-e az Internetet? 1. igen 2. nem 18. Hol használja? 1. otthon 2. Internet kávézóban 3. munkahelyén 4. könyvtár 5. oktatási intézményben 19. Mire használja az Internetet? 1. vásárlás 2. kommunikáció, cset 3. munka 4. kutatás 5. hírek böngészése, fórumok 6. szórakozás 20. Milyen gyakran Internetezik? 1. havonta egy-két alkalommal 2. hetente egyszer 3. hetente többször 4. minden nap 21. Ön szerint mennyire ért az Internethez? 1. nem értek hozzá 4 2. elboldogulok a legszükségesebb dolgokkal 3. felhasználói szinten 4. az átlagos felhasználóknál

jobban 5. professzionális szinten 22. Először mikor használt Internetet? 23. Hallott-e az on-line vásárlásról? 1. igen 2. nem 24. Vásárolt-e az Interneten keresztül? 1. igen 2. nem 25. Használja-e az elektronikus levelezést? 1. igen 2. nem 26. Egy héten hány darab e-mailt küld? 27. Egy héten hány darab e-mailt kap? 28. Érezte-e már, hogy egyéb teendőit elhanyagolja az Internet miatt? 1. igen 2. nem 29. Segít-e az Internet a tanulásban? 1. igen 2. nem 30. Internet segítségével ismerkedett-e már? 1. igen 2. nem 31. Hány emberrel ismerkedett meg így? 32. Ebből hány emberrel tartja jelenleg is a kapcsolatot? 33. Bízik-e az így megismert emberekben? 5 1. igen 2. nem 34. Gondolt-e már arra, hogy nem mindenki az, akinek mondja magát? 1. igen 2. nem 35. Ö, adtad már ki magát másvalakinek? 1. igen 2. nem 36. Hogyan viszonyul az Interneten megismert emberekhez? 1. Bizalommal 2. Kétkedéssel 3. Egy szavukat sem hiszem 37. Családja használja-e az

Internetet? 1. igen 2. nem 38. Hetente mennyi időt tölt böngészéssel? 39. Ha van otthon számítógép, a felnőttek közül hányan használják? 40. Ha van otthon számítógép, a gyerekek közül hányan használják? 41. Milyen az Internet elérési lehetőséget használ? 1. analóg 2. ISDN 3. ADSL 4. kábeles szolgáltatás 5. műholdas 6. mobil szolgáltató 42. Mennyit költ havonta Internetre? 6 43. Az Internet használatát miből fedezi? 1. zsebpénz 2. szülők fizetik 3. saját keresetből 4. ösztöndíjból 5. diákhitelből 6. egyéb 44. Mobil szolgáltatón keresztül, használt-e Internet elérési lehetőséget laptoppal? 1. igen 2. nem 45. Közlekedés közben, pl vonaton internetezett-e már? 1. igen 2. nem Köszönjük a közreműködését! 7 A kutatás célja az Internet használat elterjedtségének megállapítása a fiatalok körében. A felméréssel megállapíthatóvá válik az Internet társadalmi hatása. A kérdőív első részében

az Internetezők Internet felhasználók társadalmi hátterének meghatározására, teszünk fel kérdéseket ezzel is, szeretnénk az Internet, használók között összefüggéseket találni. Az Internet hozzáférési lehetőségét is szeretnénk meghatározni, mivel az országban még korlátozottan állnak rendelkezésre az elérési lehetőségek. Ennek okait próbáljuk meghatározni. A hozzá férési módokon keresztül választ kaphatunk a felhasználók által eltöltött időre a számítógép előtt. Így kiderülhet az is mennyi időt, töltenek a fiatalok a számítógép előtt, és ebből mennyit fordítanak Internetezésre. Ezzel az időbeosztással, amelyet netezésre fordítanak változnak-e szokásaik. Pozitívan vagy negatívan érinti kapcsolataikat a mikroközösségeken belül. Az Internet használat gyakoriságára vonatkozólag, megtudhatjuk vajon változik-e a fiatalok vásárlási szokása, kimerik-e használni az Internet által nyújtotta

vásárlási lehetőségeket, ezt mennyiben, befolyásolja anyagi helyzetük. Az e-mail mennyiben befolyásolja a számítógép előtt eltöltött idő hosszát. Emiatt mennyire hanyagolják el környezetükkel a valós kapcsolatok ápolását, és milyen arányban növekedik az elektronikus levelezésen keresztül történő kommunikáció. Mennyire bíznak meg az effajta írásos kommunikációban, amely nem teszi lehetővé mások személyes megismerését. Ezeket a kapcsolatokat a bizalom, a kételkedés vagy a kóros hazudozás hatja-e át. Az Internethasználó vállalja-e sajátmagát vagy pedig állnéven jelenik meg különböző fórumokon. Tudjuk a számítógéppel rendelkező háztartásokban a fiatalok sok időt, töltenek el a számítógép előtt Internet használattal, szeretnénk választ kapni arra ez milyen szinten, befolyásolja tanulásukat ez a hatás pozitív vagy negatív. Segíti-e az Internet a tanulást, ha igen, akkor mi módon. A tanulás számára

lehetséges segítséget, amit az Internet nyújt vajon kihasználják-e azok a fiatalok, akik Interneteznek. A kérdőívben szerepelnek bizonyos technikai paraméterekre vonatkozó kérdések. Amik a hálózat sebességére egyértelmű választ jelent, ebből a sebességből annak nagyságából kiderülhet a felhasználó mennyire, tartja fontosnak, számára hasznosnak az Internetet. Mennyire szükséges a munka végzése szempontjából esetleg kutatások végzéséhez. Kitérünk az Internetre fordított, felhasznált pénz nagyságára, hogy következtetést tudjunk levonni a felhasználás nagysága és a hozzá arányló pénz nagyságából. Megállapíthatóvá válik a felhasználók társadalomban elfoglalt helye is. Fentiekből megállapítható, hogy a 25 éven 8 aluli fiatalok Internetezési szokásait befolyásolhatja-e, a háztartások anyagi helyzete, fiatalok iskolázottsága, Internet elérési-hozzájutási lehetősége az otthonokban vagy egyéb helyeken,

ebbe még a technikai paraméterek is beleszólhatnak. Ezek ismeretében válik meghatározhatóvá az Internet Felhasználása, alkalmazása során fellépő szokások és ezek gyakorisága. A kérdőív Survey módszerrel készült. A mintába huszonöt év alatti fiatalok kerültek kvótás mintavétellel. Ezért nem nevezhető reprezentatívnak a minta, az csak a huszonöt év alatti fiatalokra vonatkoztatható. A minta csak akkor reprezentálhatja az alapsokaságot, ha a mintavételi keretben az alapsokaságnak minden egyede szerepel, szerepelhet. A mintában a megoszlás 50%-50%-ban történik, férfiak és nők között A kvótás minta a nem valószínűségi minták egyik fajtája, amelyben előre meghatározott jellemzők alapján úgy választunk egységeket a mintába, hogy ezen jellemzők eloszlása a teljes mintában ugyanolyan legyen, mint amilyent a vizsgálat alapsokaságról feltételezünk. FELHASZNÁLT IRODALOM 9 Babbie, Earl: A társadalomtudományi

kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 1995, 554-559. Kerülő Judit: A kérdőív készítés metodikája 49-65 In: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba (szerkesztette: Fónai Mihály, Kerülő Judit, Takács Péter) Nyíregyháza, 2001 Gács Lajos: Mi az Internet? CODE 1995 Mi az Internet? 5o. Elektronikus levél 21 o; Vitafórumok 35. o; Keresés a hálózaton 63 o; Hypertext az Interneten 79 o; Világméretű tere-fere klub 97. o Dessewffy T-Galácz A-Gayer Z: Az Internet terjedése Magyarországon In: Internet.hu A magyar társadalom digitális gyorsfényképe (szerkesztette:Dessewffy T-Z. Karvalics L) Infonia-Aula 2003, 127. o Pintér Róbert: Az Internet hatása a szabadidőre Amerikai trendek In: Internet.hu A magyar társadalom digitális gyorsfényképe (szerkesztette:Dessewffy T-Z. Karvalics L) Infonia-Aula 2003, 193. o Tót Éva: Az informatika megjelenése és hatása az iskolában. Kutatási jelentés 9-10 ITTKInfinit Műhely, 2001, március Pillók

Péter-Z. Karvalics László: Milyennek látom? Az Internet percepció véleménycsoportjai In: Internet.hu A magyar társadalom digitális gyorsfényképe (szerkesztette:Z. Karvalics L-Dessewffy T) Infonia-Aula 2003, 205-218 o Márton Sándor részére Készítette: Eszenyi Zsolt és Szabó Attila 10