Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A cserearány fogalma, értelmezése, Magyarország cserearányai

A cserearány fogalma, értelmezése, Magyarország cserearányai Cserearány: A nemzetközi cserearány azt fejezi ki, hogy egységnyi exporttermékért hány egység importterméket kapunk. Külkereskedelmi cserearány-mutatók A „Terms os trade” mutató (N = a nettó barter cserearány) azt fejezi ki, hány %-kal több vagy kevesebb importterméket tud az ország vásárolni egységnyi exporttermékért, mint korábban. Jele: N A mutatót úgy számítjuk ki, hogy az adott ország által exportált áruk árindexét osztják az importált termékek árindexével Az árindexeket az exportált illetve importált termékek mennyiségével súlyozott átlagként határozzák meg. N = P X / P M Ha a mutató értéke nagyobb 1-nél, vagyis az átlagos exportárak gyorsabban nőttek, mint az importárak, akkor az ország cserearányai javultak, vagyis egységnyi exporttermékért több importterméket lehet vásárolni, vagy fordítva: egységnyi importért kevesebb exportot kell adni,

mint korábban. Az income terms of trade mutató (I) kifejezi, hogy az adott évben, a szóban forgó ország összes exportbevételén több vagy kevesebb importterméket tud-e vásárolni, mint az előző évben. I = (P X / P Y )*Q X = NQ X Ahol Q X a folyó évi export mennyisége az előző évi %-ban. A külkereskedelmi cserearány-mutatók alakulása a nemzetgazdaság által realizált komparatív előnyök alakulására is utal. A mutatók javulása a realizált komparatív előnyök relatív növekedésére utal. A KSH jelentése szerint az év első időszakában a külkereskedelmi mérleg hiánya 163 milliárd forintot (655 millió eurót) tett ki, 37 milliárd forinttal (141 millió euróval) többet, mint egy évvel korábban. A legdinamikusabb növekedés márciusban volt, a volumennövekedés a forgalom mindkét irányában 20 százalék körül alakult, bár romlott a cserearány. Az import forintárszintje 7, az exporté százalékkal nőtt A kedvezőtlenebbé váló

cserearány túlnyomórészt az energiahordozók áremelkedésének következménye. A forint 5 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 4, a dollárhoz viszonyítva pedig 13 százalékos volt a leértékelődés mértéke. Bár a kivitel volumene 18, a behozatalé pedig 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet a negyedév egészére a külkereskedelmi mérleg hiánya 163 milliárd forintot (655 millió eurót) tett ki, 37 milliárd forinttal (141 millió euróval) többet, mint egy évvel korábban. Az export és az import forintban számolva 23, euróban mérve 19 százalékkal bővült. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2 százalékkal nőtt, exportban pedig 1 százalékkal mérséklődött. A teljes exportnövekmény 62 százaléka, az importnövekedés 45 százaléka gépek és szállítóeszközök csoportjában mutatható ki, ahol a kivitel volumennövekedése 20, az importé 18 százalékot ért el. A növekedés

legfontosabb tényezőit exportban a közúti gépjárművek, gépjárműmotorok és televíziókészülékek, importban pedig az exportcélú forgalom és az energiahordozók mellett a Gripen vadászrepülőgépek beérkezése jelentette. Az energiafejlesztő gépek és berendezések, a közúti járművek, valamint a villamosipari gépek és készülékek kereskedelmi értéke a forgalom mindkét irányában, a híradás-technikai, hangrögzítő és –lejátszó készülékeké pedig a kivitelben mutatott kétszámjegyű növekedést. A feldolgozott termékek körében az export volumennövekedése az átlagosat kissé meghaladta, az importban viszont valamelyest elmaradt attól (19, illetve 15 százalék). Az -1- exportnövekedés hordozója a vegyi áruk köre, ezen belül meghatározóan a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények forgalma. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók volumene nem nőtt: az import lényegében változatlan szinten maradt, az

export 8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a jelentős árszintnövekedés következtében a behozatal értéke 48, a kivitelé pedig 24 százalékkal növekedett, amelynek következtében az árufőcsoport kereskedelmében a megelőző évinél 115 milliárd forinttal nagyobb hiány keletkezett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 15, a behozataluké 22 százalékkal bővült. A legnagyobb összeggel exportban a gabona és gabonakészítmények, importban pedig az állati takarmányok forgalma nőtt. A forgalom relációs szerkezetét vizsgálva az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 15, az onnan érkező behozatalé pedig 16 százalékkal nőtt a megelőző év első negyedévéhez képest. Ebben a viszonylatban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 177 milliárd forintot, a bázisidőszakinál 21 milliárd forinttal többet tett ki. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban 29 százalékos exportvolumen- és 14

százalékos importvolumen-növekedést tapasztaltunk. Az exportnál nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő import miatt azonban a mérleg hiánya 282 milliárd forintról 340 milliárd forintra nőtt. A külkereskedelmi termékforgalom forintban árufőcsoportok szerint (2001-) (folyó áron, milliárd Ft) Élelmiszerek, Feldolgozott Év Nyersanyagok Energiahordozók Gépek italok, dohány termékek Összesen Behozatal 2001 281,4 2002 292,4 2003 327,1 2004 448,7 2005 536,9 2006 643 2007 730,5 195,1 194,2 211,3 226,7 234,7 274,1 291,8 792,2 725,7 825 886,1 1 339,30 1 788,80 1 665,10 3 413,70 3 445,90 3 811,10 4 194,00 4 320,40 5 235,50 5 575,60 4 982,60 5 045,80 5 520,90 6 463,50 6 714,30 8 283,40 9 022,30 9 665,10 9 704,10 10 695,40 12 218,90 13 145,50 16 224,70 17 285,30 Kivitel 2001 656,2 2002 601,3 2003 630,3 2004 671,8 2005 718 2006 857,8 173,7 177,5 198,8 244,6 246,4 296,3 169,4 145,2 157,1 213 339,2 387,3 2 712,80 2 740,10 2 762,00 3

088,70 3 429,30 4 296,20 8 748,20 8 874,00 9 643,70 11 232,40 12 425,50 15 591,10 2007 1 072,50 330,1 492 4 585,40 5 036,00 5 209,80 5 895,50 7 014,30 7 692,70 9 753,50 10 727,90 Egyenleg 2001 374,8 2002 308,9 2003 303,1 2004 223 2005 181,1 2006 214,8 2007 342 -21,4 -16,7 -12,5 17,9 11,7 22,2 38,3 -622,8 -580,5 -667,8 -673,1 -1 000,10 -1 401,50 -1 173,10 -700,9 -705,8 -1 049,00 -1 105,20 -891,1 -939,3 -990,2 53,4 163,9 374,5 550,8 978,4 1 470,10 1 705,60 -916,9 -830,1 -1 051,70 -986,6 -720,1 -633,6 -77,5 -2- 17 207,80 (Forrás: KSH) Irodalomjegyzék Solt Katalin: A nemzetközi gazdaságtan alapjai Internet: www.gondolahu, wwwkshhu, wwwfnhu -3-