Történelem | Tanulmányok, esszék » Bozó Bernát - A klasszikus kor görög műveltsége

http:\www.doksihu A klasszikus kor görög műveltsége Vallás: a görögök istenvilágának emberi jellege van. Az isteneket emberi alakban képzelték el, és emberi tulajdonságokkal, hibákkal és erényekkel ruházták fel. Az Olümposz hegyén laktak és arisztokratikus társadalmat alkottak. Hatalmasok voltak, de nem mindenhatók Főistenük Zeusz, felesége Héra, a hadak istene Árész, a tudományok és a bölcsesség istennője Pallasz Athéné. Az istenekről szóló színes történetek a mítoszok, ezek gyűjteménye a mitológia. Olimpiai játékok: i.e 776-tól rendezik Ezek a játékok nem csak a fizikai erő megnyilvánulása, hanem a torna művészete is A görögök felfogása szerint a műveltséghez mind a test mind a szellem fejlettsége hozzátartozott. Filozófia (bölcsesség szeretete): 1. Ion filozófia: a világot egységesnek tartják – materialisták (az anyag és a szellem közül az anyag elsődlegességét vallják). Őselemei a világnak: a tűz,

a víz, a levegő és a végtelen. Hérokleitosz – a dialektika előfutára. Tanításai az ellentétek egységéről és a harcáról szóltak Démokritosz – az atomelmélet megalkotója. Tanításai szerint a világ atomokból épül fel, amelyek egymáshoz ütődnek, mozognak, ezáltal jönnek létre vagy szűnnek meg a világ jelenségei. 2. Szofista filozófia: természeti és társadalmi törvényeket különbőztet meg Szókratész – erkölcstannal foglalkozik, általános érvényű erkölcsi alapelveket fogalmaz meg. 3. Platón (ideatannal foglalkozik) Idealizmusának a lényege: minden létező dolognak az égen túli területen van a maga tökéletes formája (mindaz, ami a földön van csak a tökéletesnek egy tökéletlen változata). Arisztotelész (Platón tanítványa volt), de elítéli az idealizmust és a tapasztalható valóságot a szubsztanciát helyezi előtérbe. A jelenségek lényegét magukban a jelenségekben keresi 4. Hellenisztikus-sztoikus

filozófia: az egyéni élet problémaival foglalkoztak Zénón két alapelve „légy hű magadhoz”, és a szenvedélymentesség. Epikurosz ő a boldogságban keresi az emberi élet üdvét. Tudományok: Mértan, geometria: Püthagorasz alapelve: a dolgok természete, lényege a szám. Bizonyítja az irracionális számok létezését Eukleidész: a geometria alapkérdéseivel foglalkozott. Arkhimédész (Nagy Sándor nevelője, tanítója): összeköti a matematikát és a fizikát, fölfedezte a fajsúly törvényét. Orvostudomány: Hippokratész rájön, hogy a betegségek természetes okokra vezethetők vissza. Ismeri az agy működését és szerepét, valamint az idegműködést. Történetírás: Hérodotosz: a történetírás atyja. Fő műve a Görög – Perzsa háborúk története Művészetek: Építészet: az oszlopos építkezés a jellemző. Dór oszlop (zömök, talapzat nélküli, dísztelen, ión oszlopok) magas, karcsú, felül csigavonalakban lehajlik,

korinthoszi oszlopok (díszes oszlopfő, ünnepélyes jellegű). Szobrászat: az emberi test részletes ábrázolására törekedtek. http:\www.doksihu Pheidiász (a görögök legnagyobb szobrásza) Pallasz Athéné és a Zeuszról készített szobrok, ezek 10 12 méteres, aranyból, márványból, elefántcsontból készültek. Mürón (másik híres görög szobrász,) a diszkoszvető. Festészet: II. Fülöp sírkamrájában találtak mitológiai és vadászjeleneteket ábrázoló freskókat Mozaikfestészet (Sándor mozaik, 24m2 alapterületű volt). Nagy Sándor és a Perzsák csatáját ábrázolta Vázafestészet: i.e 500-ig úgynevezett „fekete alakos” volt Itt vörös alapon fekete minták voltak, i.e 500-tól úgynevezett „vörös alakos” festészet, itt fekete alapon vörös színű minták voltak